Balogh Ilona

Marina Vlady - Szerelmem, ​Viszockij
Tizenhárom ​év története ez a könyv, amely egy viharos szerelem és a súlyos megpróbáltatásokkal teli házasság felidézésén túl arra keres választ, miért kellett idő előtt meghalnia a kivételesen érzékeny és tehetséges művésznek.

J. R. R. Tolkien - A ​hobbit
Ha ​megmozgatják a fantáziádat az oda és vissza történő utazások, amelyek kivezetnek a kényelmes nyugati világból, a Vadon szegélyén túlra, és érdekel egy egyszerű (némi bölcsességgel, némi bátorsággal és jelentős szerencsével megáldott) hős, akkor ez a könyv tetszeni fog, mivel épp egy ilyen út és utazó leírása található benne. A történet a Tündérország kora és az emberek uralma közti réges-régi időkben játszódik, mikor még állott a híres Bakacsinerdő, és a hegyek veszéllyel voltak tele. Az egyszerű kalandozó útját követve útközben megtudhatsz (ahogy ő is megtudott) - ha még nem ismernéd mindezeket a dolgokat - egyet s mást a trollokról, koboldokról, törpökről és tündékről, s bepillantást nyerhetsz egy elhanyagolt, de lényeges időszak történelmébe és eseményeibe. Mert Zsákos Bilbó úr számos jelentős személynél járt; beszélt a sárkánnyal, a hatalmas Smauggal; és akaratán kívül jelen volt az Öt Sereg Csatájánál. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel ő egy hobbit. A hobbitok fölött a történelem és a legendák mind ez idáig átsiklottak, talán mert rendszerint többre tartják a kényelmet, mint az izgalmakat. Ez a személyes visszaemlékezések alapján készült beszámoló, amely Zsákos úr egyébként csendes életének egy izgalmas évét írja le, azonban képet adhat erről a becses népről, akik (úgy mondják) manapság megfogyatkoztak. Mert nem szeretik a zajt.

Fekete István - Zsellérek
Vajon ​mennyire határoz meg egy embert paraszti származása és környezete? Képes-e az esze, a tanulmányai révén előrelépni a társadalmi ranglétrán? Az először 1939-ben megjelent nagy sikerű _Zsellérek_ a Horthy-korszak első évtizedének történelmi kulisszái között játszódik, a magyar vidék, a magyar parasztság aktuális gondjait-bajait taglalja, és arra megoldásokat is ajánl. A regény nem csupán az önmagával vívódó, paraszti örökségére büszke Zsellér Péter fejlődésrajza, hanem egy olyan drámai történet is, amely az olvasó elé tárja a módosabb földművelő réteg sorsdillemáit.

Krasznahorkai László - Kegyelmi ​viszonyok
"Hőseim ​fáradhatatlanul kutatnak és kutatni is fognak egy labirintusban, mely labirintus nem egyéb, mint saját eltévedésük helye, s ahol az embernek mindössze egyetlen célja lehet: ezt a tévedést, ennek a tévedésnek a szerkezetét megérteni. Közvetlenül saját nyugtalanságuk okát kutatják, személyes fájdalmukra keresik a gyógyírt, vagy legalább a belátást, hogy nincs gyógyír a sebre" nyilatkozta Krasznahorkai László egy 2002-es interjúban. Ez a bolyongó, gyógyírkereső kutatás jellemzi a Kegyelmi viszonyok novelláinak hőseit is. Kutatnak az áhított rend, a megnyugtató magyarázatok, a megoldásnak tűnő cselekedetek után. Hátha egy jó helyen fölállított csapda, egy gyilkos ütés, egy körültekintően megválasztott búvóhely mindent megment. Vagy hátha a HÉV-menetrendhez igazodó fegyelmezettség, egy félkegyelműhöz való odaadó ragaszkodás vezet valahová. A hétköznapisággal fedett megszállottságot, a fáradhatatlan kényszerességet megejtően higgadt, szép, szerteágazó, de tökéletes rendszerű mondatok írják le az elbeszélésekben, s ugyanezek a mondatok a felidézett sok-sok részletből fizikai tágasságukkal csábító, mégis szorongatóan szűk tereket rajzolnak ki. Mintha a hús-vér valóság minden elemének, a fényeknek-árnyékoknak, sőt a levegőnek is mázsás súlya lenne. a kegyelem talán kézzelfogható közelségben van, de megváltás nincs. A Kegyelmi viszonyok 1986-ban jelent meg először, s a kötet nem egy elbeszélését azóta már a kortárs magyar novellairodalom klasszikusaként tarthatjuk számon."

Arundhati Roy - Az ​Apró Dolgok Istene
Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról - a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le - egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire. A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.

Michael Ende - A ​Végtelen Történet
TEDD ​AZT, AMIT AKARSZ ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg. Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, "Tedd azt, amit akarsz" túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné. Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​Karamazov testvérek
Akárcsak ​a Bűn és bűnhődés vagy az Ördögök: Dosztojevszkij e legérettebb - s egész életművét betetőző - alkotása is egy valóságos bűntény elemeiből nőtt irodalmi remekké. Jellemeiben, történésében, filozófiájában mintegy összegeződik az író teljes élettapasztalata; a páratlan pszichológiai hitelességgel motivált bűnügyi történet kibontása során Dosztojevszkij bölcseleti és művészi nézeteinek végső szintézisét fogalmazza meg. A Karamazov család tagjai: az apa és fiai az erjedő, felbomló múlt századi orosz társadalom sorsának hordozói. "A régi, a vad, a féktelen Oroszország elpusztítja önmagát - írja a mű alapeszméjéről Sőtér István -, de felnő egy új nemzedék, mely a jóság, a szeretet, az emberiesség jegyében él majd, s begyógyítja a Karamazovok ütötte sebeket."

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Aldous Huxley - Pont ​és ellenpont
"A ​regény és az életrajz és a történelem: együttesen az igazi műformák. Úgy gondolom, sokkal többet el lehet mondani elvont eszmékről konkrét alakokkal és helyzetekkel, akár képzeletbeliekkel, akár valóságosakkal, mint absztrakt fogalmakkal. Műveim közül oly sok a történelmi vagy életrajzi írás.. Ezekben az egyedi életekben és eseményekben azt elemzem, ami számomra fontos és egyetemes gondolat.. Hitemre, Dosztojevszkij hatszor olyan mély, mint Kirkegaard, mert regényt írt… A regényben úgyszólván összebékül az abszolút a relatívval, és megjelenik az általános az egyediben. És ez lenyűgöző, úgy hiszem, az életben éppúgy, mint a művészetben." Aldous Huxley

Popper Péter - Az ​élet sója
" ​Mióta a zsidóság létezik, volt, van és lesz zsidókérdés. Ma Közép- Európában, Kelet- Európában a zsidóprobléma újra kimondhatóvá vált, méghozzá a kollektív elfojtások reakciójaképpen harsányan. Az asszimiláns, félasszimiláns és státuszát örző zsidók, a vad zsidógyűlölők és a "kultúrantiszemiták", a közömbösek és a filoszemiták sokszor "meg nem gondolt gondolatai" érthetetlen, némelykor értelmetlen hangzavarrá olvasdnak össze. E lármán már nem ront, nem javít, ha mi is bekiabáljuk: Magyarországon a zsidóság nem vallás, hiszen tömegével vannak vallástalan, más vallású zsidók! A zsidóság nem kultúra, mert a magyar zsidóság többsége mit sem tud sem az izraeli, sem a jiddis kultúráról, még kevésbé a biblikusról, s ha álmából felkeltik, Petőfit, Adyt és József Attilát nevezi meg költőként. A zsidóság nem kisebbségi népcsoport, mert régebbi, mint az "anyaország", amihez sem anyanyelvi, sem kulturális, sem gazdasági gyökerek nem kötik, s 1600 éves történetiek sem. Hát akkor mi a zsidóság? Magyarországon ma zsidónak lenni LELKIÁLLAPOT!"

Mircea Eliade - A ​szent és a profán
Mircea ​Eliade a vallást, ezt a szimbolikus létgyakorlatot tekinti a különböző kultúrák közötti közvetítő elemnek. Kutatásai mindenekelőtt azokra a nyelvi fordulatokra, illetve magatartásmintákra irányulnak, melyek egy valahai, illetve jövőbeni kulturális egyneműséget idéznek-ígérnek. Számára a vallásban az emberi lényeg mutatkozik meg, amely antropológiai sajátja minden halandónak, s úgy véli, az istenhit elegyítő vonzereje képes megszüntetni a kultúrfokok egyenetlenségeit. Eliade szerint a kultúra az egyén lelki jelenléte a mindenségben; az „örök visszatérés" hitéből az egzisztenciális egység visszaszerzésének reményét merítheti az individuum. Vallástörténeti kutatásaiban a lét egyneműségének mitikus hagyományát akarja újjáteremteni. Mircea Eliade 1907-ben született. A bukaresti, majd a kalkuttai egyetemen tanult filozófiát, történelmet és néprajzot. Rövid időre egyetemi oktatóként visszatért Romániába, majd az Antonescu-rezsim képviseletében diplomáciai szolgálatot teljesített Londonban és Lisszabonban. A második világháborút követően a Sorbonne-on tanított, és a párizsi Román Kulturális Központ elnöki posztját töltötte be. 1956-tól az óceánon túl, Chicagóban volt egyetemi tanár. Eliade 1986-ban, az Egyesült Államokban hunyt el.

Abody Béla - Úton-útfélen
Az ​író könyvéről: "Az ember utazik, aztán külföldre ér. Belép a fülkébe az osztrák kalauz anyaszült meztelen, ám plörőz kalapban, kezet szorít veled, s tíz forintot kér tőled kölcsön; szombatig, úgymond, megadja. Még izgalmasabb jelenség az olasz vámos - persze arról csak akkor érdemes elmélkedni, ha továbbutazol Ausztriából, és nem maradsz ott nyaralás vagy disszidálás céljából -, nos az olasz vámos korántsem mezítelen, viszont tótágast jár és folyékonyan beszél magyarul; fejlett színibírálatunk kedvéért tanulta meg e szép nyelvet, saját bevallása szerint. Mindennapos útiélmények ezek. Grotex? Nem groteszk? Tartozom a cím történetével. Első ilyen írásomat - még fiatal voltam és szép, mint egy görög isten - elvittem egy úrhoz, aki megjelenéséről dönthetett. (Ma már saját megjelenéséről sem dönthet, mert hogy az élet szigorú, mint a rulettgolyó és Loyolai Szent Ignác együttvéve; jobb hasonlatok most nem jutnak az eszembe.) - Nem rossz ez - mondta a főnök. - Csak az a baj, hogy grotex. Az utókor őt igazolta."

Debreceni László - Gyógyítás ​és hit
A ​hit - a hinni tudás képessége - az embernek egy jellegzetes, autonóm tehetsége, az ember szellemi arculatának egyik kifejeződése. A hit, mint képesség aktiválható, fejleszthető, és a személyiség céljainak szolgálatába állítható. A hit erő, energia, melynek óriási hatásai megjelennek az ember belső világában, de a külvilágba való kisugárzásán keresztül az egész életet befolyásolja, beleértve a társadalom életét is.

Ismeretlen szerző - Áldozati ​báránycomb
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany Viktor - Virágba ​borulnak a fák
"Na ​végre, az első kötet végén megtudjuk, hogy mi az a Hitbenhat... - A Viktor hozzánk is eljöhetne fürdőszobát pucolni! - El is mennék, szívem, ha megértenéd belőle a lényeget. - Hát, ha ez a lényeg, miről lehet még írni? Arany Viktorékra a Skála Áruház szlogenje a jellemző: 'Nálunk mindig történik valami'. Persze nem akarok a Szabó család babérjaira törni, nem is magyar Dallast írok, hanem egy utat, amire betegségem folytán ráléptem... Egy útikönyvet sem lehet Büngösnádasdnál abbahagyni, ha Nagykanizsáig vezet a vágány, tehát addig kell a könyvet folytatnom, míg meg nem érkezem a végállomásra. Hogy hol a végállomás? Ahová minden ember törekszik..."

Ördögh Szilveszter - Koponyák ​hegye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Hamvas Béla - A ​babérligetkönyv / Hexakümion
A ​déli napfény, a tenger felől jövő puha szél, a fűszeres levegő inkább volt álom, mint amit álmodni tudtam volna. Egyszerre arra gondoltam, hogy nincs nálam könyv. Olyan könyv, amit most jól esne olvasni. A gondolat lassan támadt bennem, egészen lassan, ahogy a cigarettafüst lebegett a zöld árnyékban, sietség nélkül és megbékélten. Mi az, amit magammal hoztam? Vándorkönyv, hajófedélzetkönyv, alkonyati könyv. Egyetlenegy babérligetkönyv sincs. Tűnődtem, ugyan melyik lehetett volna, ha elhoztam volna: kínai? francia? görög? angol? Akkor elhatároztam, hogy hasonló alkalomra, nem is másnak, csak magamnak, vagy nem is magamnak, csak másnak, egyszer, ha időm engedi és a Múzsák, könyvet írok. Idevaló könyvet, amit azonnal le lehet tenni, ha hozzák a levest. Ujra föl lehet venni s mielőtt a szardella érkezik, még el lehet olvasni belőle ötven sort. Esetleg százat. Két korty bor között és feketekávé után. Két lapot vacsora előtt. Olyan könyvet, amelyik nem sértődik meg, ha olvasás közben az ember kinéz a partra és elbámészkodik valamin, amit a következő pillanatban elfelejt. El lehet veszíteni és el lehet ajándékozni.

Hamvas Béla - A ​világválság
Hamvas ​Béla három rokon témájú és gondolatilag egymáshoz kapcsolódó írását tartalmazza e kötet. A Modern apokalipszis 1935-ben a Társadalomtudományban jelent meg (113–127.); a Krízis és katarzis szintén a Társadalomtudományban, 1936-ban (1–20.); a harmadik írás – A világválság – A Fővárosi Könyvtár Évkönyve VII. kötetében látott napvilágot 1937-ben (39–48.). Hamvas Béla gondolatgazdag életműve egyaránt tartalmaz igényes és időszerű gondolatokat, felismeréseket és mai gondolkodásunk számára idegenül csengő megállapításokat. E három rövid tanulmányt egybegyűjtő kötet nem Hamvas életművének értékelésére, csupán szerény méretekben hozzáférhetővé tételére vállalkozik. Tárgyszerű lehetőséget kínál és javasol Hamvas Béla nézeteinek, gondolatainak megismerésére, vitatására, elemzésére és értékelésére.

Holger Kersten - Jézus ​Indiában élt
a ​keresztre feszítés előtt és után

Zemlényi Zoltán - Hoppárézimi!
"...1985. ​március 7-én a Lenin krt. és a November 7. tér kereszteződésében piros jelzésnél kezdte meg átahaladását az úttesten, minek következtében a TH 13-31 frsz-ú személygépkocsi elütötte. A baleset következtében Zemlényi Zoltán 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a személygépkocsiban anyagi kár keletkezett." Nyolc napon túl? A baleset előtti Zemlényi Zoltán fizikai és szellemi feltámadásának bizonyítéka az egy ujjal gépelt Napló, igazolása annak, hogy az 1985. március 7-ig kenubajnok, dobos és szépségkirály Z. Z. végtére is azonos a baleset utáni önmagával. Ezért az azonosságért az idén 17 éves fiúnak keményen kell harcolnia. E keserves, mégis felemelő küzdelem döbbenetes tükre a kötet.

Berente Ági - Élet, ​halál, karma
Van-e ​élet a halál után, vagy az élet csak valaminek a kezdete, vagy esetleg a folytatása? A teremtői akarat célja, hogy ráébresszen igazi valóságodra, szellemi lényegedre. Istennek terve van veled, ezért bárhova vetődsz, bárhogy élsz, sosem engedi el a kezed. Előbb-utóbb mindenki megérzi az erőt, mely lelkét az ég felé húzza, mintha rezegni kezdenének a szellemi kötelék láncszemei közted és felsőbb éned között. A bölcs elfogadja, hogy minden, amit tapasztal, úgy van jól, nem ítélkezik semmi és senki fölött, mert az ítélkezés elválaszt, letéteti a voksot valamelyik oldal mellett

Szabó Magda - Zeusz küszöbén
A Szabó Magda-életműsorozatnak ez a kötete, amely először 1968-ban jelent meg, egy görögországi nyaralás élményeinek krónikája. Az írónő személyes, szubjektív hangvételű naplót ad az antik görög világgal való találkozásáról, amely több, mint egyszerű úti élmény az ókori kultúra bűvkörében felnőtt, s klasszika-filológiát végzett Szabó Magda számára. Nemcsak a mitológiai és történelmi emlékek, a csodálatos múlt érdekli, hanem az olykor kellemetlen meglepetéseket hozó jelen is, a tarka, nyüzsgő élet, az emberek és az állatok, amelyekhez különleges gyengédséggel közeledik. Miközben elkalauzolja az olvasót Athénbe, Epidauroszba, Rhodoszba, a szigetekre és városokba, a hely szelleméhez méltó iróniával és öniróniával írja le a csőstül rázúduló úti viszontagságokat. Könyvében nemcsak a görög táj és történelem elevenedik meg, hanem a mindennapok Görögországa is, s benne a kispénzű magyar turisták humoros csetlése-botlása. <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">A</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Schäffer Erzsébet - A ​temesvári lány
A ​megrázó őszinteségű, személyes hangú, leginkább egyfajta sajátos naplóra emlékeztető könyv - anya és lánya "párbeszéde" az élet utolsó szakaszába érve - nem mindennapi kapaszkodót nyújt felderítetlen emberi kapcsolataink kibogozásához, megfejtéséhez. A történetek minden pillanatában ott a dráma, és ott a feloldozás, ott vannak a fogódzók, a megélt tapasztalások, hogy az élet olykor kikerülhetetlennek látszó buktatóin is át lehet evickélni. Az utolsó öt percben is. Nehéz pakkal megrakodva is. Nem biztos, hogy száraz lábbal, de partot érünk.

Tolvaly Ferenc - Boszporusz ​felett a híd
A ​nagy sikert megért El Camino – Az út és a Tibetben a lélek után Tolvaly Ferenc újabb lélekutazásra vállalkozik új kötetében. Keresi a mulandóban az örökkévalót, a nyugvópontokat, a pillanatokat, amikor az élet legyőzi az időt. A regény főhőse, a Németországban élő magyar agykutató keresztúthoz ér: elveszti a feleségét, és nem sokkal ezután súlyos, rejtélyes betegség viszi el fiát is. Ő, aki mindentudónak hitte magát, még azt sem tudja, mibe hal bele a fia. A halálos ágy mellett döbben rá, hogy nem is ismeri a fiatal férfit, aki őt apának hívta. Mit kezdjen magával? Mennyit ér kapaszkodója, az egzakt tudomány? Hogyan kerülhet közelebb saját lelkéhez, amikor eddig keveset törődött érzelmekkel, indulatokkal, ösztönös felismerésekkel, s legfőként: nem volt benne hit? Fájdalmas önkereső és öngyötrő út vár rá, amelynek kiindulópontja az egzotikus, ellentmondásos Marokkó. Belső útján a tudós nemcsak önmagát kezdi megtalálni, hanem egy másik világot, idegen szemléletet is megtanul elfogadni…

Takács Tibor - Thököly ​ifjúsága
A ​későbbi kurucvezér a regényben gyermek- és ifjúkorának határán áll. Megrokkant, haldokló apja, a legendás gazdagságú István gróf vagyonára a bécsi udvar teszi rá a kezét. Árva várát császári csapatok veszik körül, hű emberek megmenekítik az ifjú grófot az erősebb Illava várába, majd amikor már az sem védhető, tovább, Erdély felé. Közben az iskolapadból kikerült fiú megtanul országos távlatokban gondolkodni, megismerkedik a döntés súlyos felelősségével és a férfipróbáló harcokkal is. A szerző a kor alapos ismeretére és a helyszín gondos tanulmányozására alapozta írását. A hálásabb kalandosságról lemondott a hirtelen felserdülő fiú lelkivilágának és a drámai korszak levegőjének árnyalt, hiteles ábrázolás kedvéért. A regényhez Győry Miklós készített vonalas belső rajzokat és színes táblaborítót.

Mocsár Gábor - A ​város és a fejedelem
"Dobozi ​várta a kérdést. Egyet nem értett: tegnap óta töri ezen a fejét. Miért nem jött be a fejedelem a városba? Miért lakik sátorban -holott a városban kényelmes, tágas otthona lehetne, paplanyos ágyban alhatna... -Megtehetném-e, hogy ezt az éhes, öltözetlen sereget a városra bocsássam? A hadnak élelem kell, meg ruha. Hetek óta nem háltak fedél alatt. Megtehetném? -Meg.- Nagyon határozott vol a válasz. - Meg, nagyságos uram. Csakhogy a város ezt nem érdemli. Nem ezt érdemli. Mert ez a város, nagyságos uram -a főbíró újra konok lett és elszánt- , ez a város békés, kereskedő, iparűző, szorgalmatos város. Magyarország és Erdély világító lámpása. A tudománynak, a religiónak csendes otthona ez a város... Rákóczi közbevágott. -Én ezt kegyelmed nélkül is nagyon jól tudom. Látta, hogy í főbíróban még benne rekedt valami. -No, folytassa! Vagy talán kérdezni akart? Nem mer? A kuruc tábor közepében, efféle hadak gyűrűjében nincs bátorsága? Legyen! Kérdezzen! Csak az nyerhet választ, aki kérdez. Dobozi felvetette konok fejét. -Merek, nagyságos uram. Mert nem én kérdezek, hanem általam a város... Azt kérdezi általam a város, nagyságos uram: mi végre gyűjtötte nagyságod ezeket a hadakat? És miért éppen efféle éhes, rongyos kóborlókat gyűjtött maga köré?"

Ignácz Rózsa - Hazájából ​kirekesztve
A ​szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: "A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formálhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért _még arról is lemond, másnak adja_. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni."

Lucius Annaeus Seneca - Vigasztalások
Seneca ​három vigasztalása, Consolációja az ókori vigasztalásirodalom legérettebb alkotása. Az első egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a második Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca korzikai száműzetéséből. E műfaj elméletét Ciceró foglalta össze tömören: a vigasztalás első eszköze bebizonyítani, hogy nincs rossz, s ha van, nem jelentékeny; a második, rámutatni, hogy minden bánat és gyász az élet törvénye; a harmadik, bebizonyítani, hogy értelmetlen elemészteni magunkat a bánatban, holott világosan tudjuk, hogy nincs ellene orvosság. Tartalom: Marcia vigasztalása; Polybius vigasztalása; Helvia vigasztalása A kiadvány MP3 formátumú CD-t tartalmaz. Máté Gábor előadásában.

Ignácz Rózsa - Torockói ​gyász
Az ​írónő a könyvéről: - Kisgyermekkoromban magam is láttam a havasok közé ékelt erdélyi városkában a fehér falú házak ablak köré meszelt különös jelet, a vörös karikát, amit a néphagyomány torockói gyásznak nevezett, Bányás-atyafiság élőszavából hallottam először emlegetni azt a munkás-néphagyományt, mely egy kicsiny népközösség régi, történelmi jogának emlékét őrizte. Írott emlékekben mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztam először az Aranyos menti székelyek forradalmi perének leírásával, okmányaival. Azóta egyre sarkallt a gondolat, hogy méltó emléket kell állítanom történelmünk irodalmilag mindmáig nem méltatott hőseinek: Székely Borbála bányász-parasztleánynak, két vőlegényének: két húsz esztendős bányászlegénynek, Kriza Katalin tizenhét éves papleánynak, aki a maga életét is feláldozva templomot gyújtott fel vészjelző tűzként, csak hogy egy eltiport emberi közösség igazságát világgá kiálthassa.

Ignácz Rózsa - Utazások ​emlékkönyve
"Miért ​emlékkönyv?" Azért-e, mert az elmúlt másfél évtized alatt több-kevesebb szerencsével, szelíd kalandozással, idegenben élő barátok, ismerősök és ismeretlenek életformájának meglelésével, átélésével már lezajlott útiélményekről tudósít, vagy, remélem, szórakoztat is ez az írásom? Az adatok közlésekor pontosságra törekedtem, de végtére is, bevallom, meglehetősen szubjektív hangvételű ez a világért sem csak útleírás. Könyvem nemcsak szép és érdekes tájak szavakkal festett képe akarna lenni. Történetek, kis novellák is sorakoznak benne: az essexi angol farmer családról, a chicagói gabonatőzsdéről, az USA-ban élő jó barátokról és furcsa figurákról, a kaliforniai kővé vált erdőről, egykori holland "udvarlómról", vagy például az "olasz csizma sarkán" tett kirándulásról. A már lepergett tizenöt év alatt majdnem két esztendeig éltem idegenben. S akkor még nem is számláltam erdélyi utaimat. Hiszen, ha szülőföldemet látogatom, nem idegenbe megyek; múlhatatlan érzésem, hogy Erdélyben otthon vagyok. Valójában itthon Magyarországon élek, Budapesten, az Irinyi József utcában. Itthon gondolom el leghívebb, örökösen munkára serkentő barátom: az íróasztalom mellett, hogy milyen volt máshol, s hogy minden utazásnak, akár szénásszekér tetején tettem azt, akár vonaton, hajón, autóban vagy repülőgépen, mindenik útnak legszebb vége a "hazaérkezés". E szavakkal indította útjára ezt az írását az azóta elhunyt kitűnő írónő, Ignácz Rózsa.

Szepes Mária - Katarzis
Ő ​az Örök Nő, aki minden kísértésbe, a pokol valamennyi bugyrába menekülve a máglya tüzén át jut el a megtisztulásig. Könnyebb szentté válnia annak, aki megkerüli e buktatókat, és imái szárnyán röppen fel saját mennyországába. A Sors azonban a legtöbb küzdő leányt, kiszolgáltatott asszonyt olyan próba elé állítja, vagy saját nyomorával, szépségével, becsvágyával ő idézi magára e válságot, amely mélységes mély örvények katlanába taszítja. Csak az a nő válik minden csábítás ellen felvértezetté, aki átkelt a szenvedély alvilágának minden tüzén. E könyv egy ilyen rendkívüli képességű, varázslatos nő pokoljárását tárja az olvasó elé, és felmutatja menekvésének szédítő kiútját. Tartozom e Katarzissal a női nemnek. Úgy érzem, a koronája ennek az a szárnyas fiú A Jasper-család szégyenében, amelynek humora és sajgó szépsége a megírását számomra a legnagyobb örömmé tette.

Popper Péter - Lelkek ​és göröngyök
Évtizedek ​pszichológiai munkásságának leszűrt eredményeiről szóló gyűjteményes kötetet tart kezében az Olvasó. A szerző, Popper Péter egyetemi tanár, pszichológus, író, akire kollégái már fiatal korában azt a missziót ruházták rá, hogy hozza közelebb az emberekhez a pszichológiát. Popper megfelelt ennek a feladatnak. Bármilyen nehéz kérdésről ír, mindig érthető, soha nem burkolózik a szakma nehézkes nyelvezetébe, sőt meg-megcsillan benne a szerző humora is. Valahogy úgy ír, mintha a mindennapi élettel beszélgetne, az élet dolgai kérdezik, és ő megpróbál válaszolni. Ám azt is vállalja, hogy az élet problémái néha túl nehezek, nem megoldhatók, csak elviselhetők. S az embernek már az is segít, ha együttérzést tapasztal, és megtudja, hogy sokszor kínzó élethelyzeteivel nincs egyedül a világon.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Ignácz Rózsa - Hazájából ​kirekesztve
A ​szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: "A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formálhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért _még arról is lemond, másnak adja_. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni."

Schäffer Erzsébet - A ​temesvári lány
A ​megrázó őszinteségű, személyes hangú, leginkább egyfajta sajátos naplóra emlékeztető könyv - anya és lánya "párbeszéde" az élet utolsó szakaszába érve - nem mindennapi kapaszkodót nyújt felderítetlen emberi kapcsolataink kibogozásához, megfejtéséhez. A történetek minden pillanatában ott a dráma, és ott a feloldozás, ott vannak a fogódzók, a megélt tapasztalások, hogy az élet olykor kikerülhetetlennek látszó buktatóin is át lehet evickélni. Az utolsó öt percben is. Nehéz pakkal megrakodva is. Nem biztos, hogy száraz lábbal, de partot érünk.

Tolvaly Ferenc - Boszporusz ​felett a híd
A ​nagy sikert megért El Camino – Az út és a Tibetben a lélek után Tolvaly Ferenc újabb lélekutazásra vállalkozik új kötetében. Keresi a mulandóban az örökkévalót, a nyugvópontokat, a pillanatokat, amikor az élet legyőzi az időt. A regény főhőse, a Németországban élő magyar agykutató keresztúthoz ér: elveszti a feleségét, és nem sokkal ezután súlyos, rejtélyes betegség viszi el fiát is. Ő, aki mindentudónak hitte magát, még azt sem tudja, mibe hal bele a fia. A halálos ágy mellett döbben rá, hogy nem is ismeri a fiatal férfit, aki őt apának hívta. Mit kezdjen magával? Mennyit ér kapaszkodója, az egzakt tudomány? Hogyan kerülhet közelebb saját lelkéhez, amikor eddig keveset törődött érzelmekkel, indulatokkal, ösztönös felismerésekkel, s legfőként: nem volt benne hit? Fájdalmas önkereső és öngyötrő út vár rá, amelynek kiindulópontja az egzotikus, ellentmondásos Marokkó. Belső útján a tudós nemcsak önmagát kezdi megtalálni, hanem egy másik világot, idegen szemléletet is megtanul elfogadni…

Örkény István - Drámák ​I-III.
Örkény ​István drámáinak gyűjteménye 1982-ben jelent meg utoljára három kötetben, a korábbi életműkiadás részeként. A jelen kiadás több tekintetben lényeges változtatásokkal, illetve bővítésekkel él: A Pisti a vérzivatarban és a Kulcskeresők című daraboknak mindkét változatát közli. A harmadik kötet, amely az 1982-es kiadásba forgatókönyveket, átdolgozásokat tartalmazott, új anyagokkal bővült. Az 1982-es kiadásban gazdag forrás- és dokumentumanyag egészítette ki a köteteket, a művek keletkezéstörténetével és fogadtatásával kapcsolatban. Ezeket a szövegeket ez a kiadás nem közli újra, csak néhány fontosabb írást, interjút ad közre, mely lényes a darabok megértése szempontjából.

Ignácz Rózsa - Torockói ​gyász
Az ​írónő a könyvéről: - Kisgyermekkoromban magam is láttam a havasok közé ékelt erdélyi városkában a fehér falú házak ablak köré meszelt különös jelet, a vörös karikát, amit a néphagyomány torockói gyásznak nevezett, Bányás-atyafiság élőszavából hallottam először emlegetni azt a munkás-néphagyományt, mely egy kicsiny népközösség régi, történelmi jogának emlékét őrizte. Írott emlékekben mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztam először az Aranyos menti székelyek forradalmi perének leírásával, okmányaival. Azóta egyre sarkallt a gondolat, hogy méltó emléket kell állítanom történelmünk irodalmilag mindmáig nem méltatott hőseinek: Székely Borbála bányász-parasztleánynak, két vőlegényének: két húsz esztendős bányászlegénynek, Kriza Katalin tizenhét éves papleánynak, aki a maga életét is feláldozva templomot gyújtott fel vészjelző tűzként, csak hogy egy eltiport emberi közösség igazságát világgá kiálthassa.

Hamvas Béla - A ​világválság
Hamvas ​Béla három rokon témájú és gondolatilag egymáshoz kapcsolódó írását tartalmazza e kötet. A Modern apokalipszis 1935-ben a Társadalomtudományban jelent meg (113–127.); a Krízis és katarzis szintén a Társadalomtudományban, 1936-ban (1–20.); a harmadik írás – A világválság – A Fővárosi Könyvtár Évkönyve VII. kötetében látott napvilágot 1937-ben (39–48.). Hamvas Béla gondolatgazdag életműve egyaránt tartalmaz igényes és időszerű gondolatokat, felismeréseket és mai gondolkodásunk számára idegenül csengő megállapításokat. E három rövid tanulmányt egybegyűjtő kötet nem Hamvas életművének értékelésére, csupán szerény méretekben hozzáférhetővé tételére vállalkozik. Tárgyszerű lehetőséget kínál és javasol Hamvas Béla nézeteinek, gondolatainak megismerésére, vitatására, elemzésére és értékelésére.

Morvay Kendra - Rejtett ​sorsok
Morvay ​Kendra sodró lendületű könyvében jóslásai során nyert tapasztalatait, élményeit igyekszik másokkal is megosztani, hiszen a bemutatott esetek bárkivel előfordulhatnak. E könyvben szó van jóslatokról, érdekes sorsokról, ufóélményekről, álmokban kapott jelekről, halottak szellemének üzeneteiről, klinikai halált átélt emberek különleges átalakulásáról, szerelmekről és a tarotról általában.

Ranjeet Singh Dhillon - Élettitkok
Mi ​a szeretet? Mi a szerelem? Hogyan lehetek boldog, sikeres ember? Sokan keressük a választ az élet legnagyobb kérdéseire nap mint nap. Ranjeet Singh Dhillon segítségével azonban új nézőpontból közelíthetjük meg ezeket a problémákat, és ami még fontosabb: egyszerű, mégis nagy segítséget nyújtó válaszokat is találunk. Végre egy világos és nagyon szórakoztató könyv azoknak, akik meg akarják érteni az élet első ránézésre kusza szerkezetét, és természetesen azoknak is, akik változtatni akarnak rajta. Ez a könyv sokak számára egy új, teljesebb élet kezdetét jelentheti. Ranjeet Singh Dhillon Indiában, Udaipurban született jómódú szikh kereskedőcsalád harmadik gyermekeként. Húszévesen döntött úgy, hogy saját lábára áll, és elindul felfedezni a világot. Magyarországra a kilencvenes évek elején érkezett. Ma sikeres üzletember, de a sikerért és a lelki békéért neki is meg kellett dolgoznia. Hosszú évek alatt tapasztalta meg, hogy a spiritualitás nem valami elvont dolog, amit templomban vagy ashramban kell gyakorolni, hanem az életünk része, amely minden pillanatunkat áthatja. Erről mesél ebben a könyvben.

Timár Katalin - Emlékképek ​az örökkévalóságból
"E ​könyv műfaja nem meghatározható, mert hasonlíthatatlan... Zenéje, szépsége van, ami az Igazság szépsége. Idomai selymes érintéssel simulnak a képzelethez, annyira elevenek. Minden megtörténik benne, ami egy ember halandó testében, érzelmi világegyetemében és képzeletében halálos, édes, gyötrelmes valóság volt. Bizony, hogy ez egy külön műfajt teremtő tüzes, hiteles vallomás vagy inkább szent gyónás." Szepes Mária A második világháború után Szepes Mária és bátyja körül kialakult egy Rózsakeresztes hagyományokat követő szellemi csoportosulás, amelynek célja az Igazság kutatása, a szellemi fejlődés volt. A baráti társaság közös meditációkra, szellemi gyakorlatokra gyűlt össze, s ennek részeként írta le Timár Katalin is - a többiekhez hasonlóan - élményeit, gondolatait, vette számba fejlődése állomásait. Írása tehát nem a nagyközönségnek szánt kitárulkozás, hanem igen szűk körben elhangzott vallomás: ennek kijáró tisztelettel olvassuk, s mindannyian sokat tanulhatunk belőle.

Szepes Mária - A ​tarot bölcsessége - Divináció
Egyre ​többet hallunk manapság a tarot-kártyáról, és valószínűleg szeretnénk tisztább képet kapni róla. Mi tulajdonképpen a tarot? Kártyajáték? Jövendőmondók eszköze? Ennél sokkal több! Egy szimbólumrendszer, amely kulcs az emberi önismerethez, rejtett bölcsességek hordozója, üzenet a távoli múltból. Szepes Máriának ebben az izgalmas kötetben olvashatunk a tarot eredetéről, az egyes kártyalapok titkos jelentéséről, a rajzok által hordozott jelképek mélyebb tartalmáról. A könyvből megtudhatjuk hogy lehet jósolni a tarot-kártya segítségével, mi a nagy arkánum 22 lapjának és a kis arkánum 56 lapjának jelentése. Ezenkívül útmutatást kaphatunk, miként használhatjuk a tarot ábráit meditációra, hogy nyerhetünk belőle erőt lelki problémáink kiküszöbölésére. Aki csupán arra kíváncsi hogyan pillanthat bele a jövőjébe, a tarot-kártya segítségével, az is nagy hasznát veszi ennek a kötetnek. Ám akit érdekel mindaz az ősi bölcsesség a távoli rejtélyes üzenet, amelyet a tarot szimbolikája hordoz, aki változtatni akar önmagán és életén, a nagy arkánum lépcsőfokain eljuthat a beavatásig. Ebben segít a Tarot bölcsessége.

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Charles Berlitz - Atlantisz
A ​legenda szerint ezer évvel az írott történelem kezdete előtt egy hatalmas birodalom virágzott az Atlanti-óceánon. A szigetkontinens lakói gyönyörű palotákat építettek, kiváló hajósok voltak és eljutottak a világ távoli részeire is. A birodalom végzetét - természeti? háborús? - katasztrófa okozta, így tűnt el Atlantisz. Charles Berlitz, a neves szerző a tengeralatti kutatások alapján bizonyítottnak véli, hogy Atlantisz nem csak legenda, hanem valóban létezett. Platón igazat írt, s a történelem előtti korok romos kőemlékei a földön és a víz alatt egy elveszett civlizáció nyomai lehetnek. De a kérdés még nyitott, a rejtély megoldatlan: Berlitz tételeinek segítségével az olvasó is bekapcsolódhat a titkok kiderítésébe, az eltűnt Atlantisz nyomainak felkutatásába. Platón szerint az erős atlantiszi birodalom hirtelen ért véget, amikor egy háború kellős közepén a központi sziget egy iszonyú éjszaka és nappal során az óceánba süllyedt, abba az óceánba amely ma is a nevét viseli. Atlantisz 11.500 éve fekszik a mélyben elárasztva, elveszve és csaknem egészen el is feledve. De elfelejtette-e valóban Atlantiszt a világ? Mi az igazság a tengerbe süllyedt legendás civilizáció körül? E sok-sok rejtély nyitja egyetlen könyvben. Atlantisz.

Gonda István - Illés Csilla - Dallamok
Ez ​a könyv azoknak íródott, akik vallják: a minőség megelőzi a mennyiséget, a nemes küzdés a puszta eredményt, a magasztos a fényűzést. Azoknak a férfiaknak, akik rezonánsak az anyagin túlmutató, magasabb rendű értékekre. Akik kiállják bátorsági próbáikat ahhoz, hogy a szellemi nemesség fénye átsugározzék lényükön. Azoknak a hölgyeknek, akik még hiszik, hogy az angyali törékenység a tündéri szív következménye, s hogy a szerelemben történő önfeláldozás az, ami a nőt gyönyörűvé varázsolja.