Ajax-loader

Joseph K.

Rate_positive 189 Rate_neutral 8 Rate_negative 0

3747 napja velünk van 16 napja láttuk utoljára

Rukkaracsony_2015 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-superdad Nyuszi_300 Nonap1_300 10000fb_300 Skellington_300 Silly_walk_300 Poe_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (76)

Tengelyi László - A ​bűn mint sorsesemény
TARTALOM ​Előszó 9 Szabadság és bűnösség Kanttól Heideggerig 13 Kant és a morális bűnértelmezés határa 18 Kritikai fordulat a rosszról szóló elmélkedésben 18 A gyökeres rossz mint eredendő megfordítás 27 Antinómia a gyökeres rossz elméletében 32 Hegel és a tragikus bűnfelfogás 39 Bűn és sors 42 Eredendő megfordítás vagy eredendő szétválasztás? 49 Schelling és a "rossz metafizikája" 53 A rossz és a szabadság 55 "A rossz metafizikája" 65 "A rossz metafizikájának" antinómiája 85 Heidegger és a bűn létfogalma 89 A fundamentális ontológia és az etikai világlátás 90 Felelősség és bűnösség 95 A bűn mint a "végső szabadság" sorseseménye 101 Ellentmondás a rosszban 105 Malum Metaphysicum 107 A rosszal való számvetés eltérő síkjai 108 A rossz a bűnjelenségen túl: három kísérlet 124 "Második kopernikuszi fordulat" 154 A rossz a bűntapasztalatban 169 A bűntapasztalat antinómiája 181 A felelősség álláspontja 182 A rossz enigmája 233 Jegyzetek 236 Jegyzetek az első részhez 235 Jegyzetek a második részhez 286

Király Hajnal - Film ​a határon
A ​kötet írásai két párhuzamos, romániai és magyarországi kutatás és eltérő elméleti diskurzus találkozásából születtek. Különösen termékeny találkozás volt ez, amely a kortárs magyar és román filmművészet visszatérő témáinak, alakzatainak kulturális elméleti és médiumtörténeti archeológiájához járult hozzá. A találkozás, a határon lét és a köztesség e filmek témáinak, produkciós létmódjának, a kutatási módszernek és a róluk írt tanulmányok diskurzusainak is közös nevezője. A cím, Film a határon, többszörös határhelyzetet jelöl: a földrajzi és kulturális határt magyar és román, Kelet és Nyugat között, a helyi és globális filmes hagyományokhoz való viszony ambivalenciáját, a generációs identitáskeresés határait, a csak látszólag megkönnyített mobilitás buktatóit, az ideológiai és konceptuális (ön)értelmezések határmezsgyéjét, az átmenet elhúzódó krízisét és egy társadalmi szintű felnőtté válás látleletét. A tanulmányok ezeket a témákat járják körül, különös tekintettel a generációs válaszok különbségeire, illetve azok történelmi, politikai, kulturális hátterére.

Hartyándi Jenő - Nagy Péter - A ​film győri története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thomas Bernhard - Megzavarodás
A ​regény elbeszélője, egy stájerországi bányamérnök-növendék levélben nővére öngyilkossági kísérletéről és anyjuk haláláról faggatja apját, a járási orvost, aki válaszként elviszi őt magával beteglátogatásaira. Apa és fiú közös utazása a betegségek és perverziók tarka tárházán át emelkedik földrajzilag is egyre magasabbra – testi sértéssel és gyilkossággal, filozofikus fejfájással, haldoklással, cukorbajjal, vérfertőzéssel és kóros magánnyal, szexuális-szellemi eltévelyedéssel, csonkulással és rothadással szembesülünk, mígnem eljutunk a „csúcsig”, a megalomániás-rögeszmés Saurau herceg egyetlen lélegzetre előadott, bő százoldalas monológjáig. A herceg hochgobernitzi várában a külvilágtól elvonulva él, és kiteljesedő tébolyában színháznak látja a világot, ahol minden kulturális hagyomány értelmét vesztett komédiává korcsosult, az élet pedig visszavonhatatlanul „eltudományosodott”, áttekinthetetlen „szám-, jel-, kód- és természetlabirintussá” vált. Körkörösen kifejtett gondolatmenetei a természet bomlási folyamatát szemléltető árvízi katasztrófáról, apja öngyilkosságáról vagy azzal kapcsolatos álmáról, hogy saját fia az egész családi vagyont meg fogja semmisíteni, örvényként hatnak, és ellenállhatatlan erővel sodorják magukkal az olvasót. Thomas Bernhard második regénye 1967-ben látott napvilágot, és a kritika azonnal fölismerte korszakos jelentőségét; Peter Handke az új osztrák próza legfontosabb dokumentumaként üdvözölte. A magyar kiadás csaknem negyvenéves hiányt pótol.

Töreky Ferenc - Vizuális ​kommunikáció
Ez ​a könyv elsősorban azok számára készült, akik életük, munkájuk során tervezőként, alkotóként vagy megbízóként kapcsolatba kerülnek a vizuális kommunikáció valamely részével vagy egészével, és erre tanulmányaik során fel akarnak készülni. De hasznos lehet azoknak is, akiket csupán érdekel, akik szeretik, akik tájékozódni szeretnének a vizuális képi kultúrában, műveltségüket teljesebbé akarják tenni.

Tavaszy Sándor - Kierkegaard ​személyisége és gondolkodása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kárpáti Miklós - Volt ​egyszer egy Lipótmező
A ​könyv az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 140 éves történetét mutatja be alapításától a 2007. április 1-én történő bezárásáig. Bemutatja a falakon belüli életet, amelynek révén a gyógyító orvosok, ápolók és más szakemberek igyekeznek visszavezetni a betegeket a mindennapi életbe, hogy teljes értékű polgárokká váljanak újra. 2007. április 1-ig, 849 ágyon ápoltak betegeket, a betegellátás érdekében 1172 személy dolgozott itt. Ezek alatt az évtizedek alatt, közismert nevén a „Lipótmező” a magyar ideg- elmegyógyászat „világítótornyává” vált, – ahol a sok száz beteg ellátásán kívül – tudományos kutatómunka és elme-idegorvosképzés is folyt. Orvosai közül kettőt a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választottak, többen belföldi, illetve külföldi egyetemeken professzori kinevezést kaptak. Az itt folyó munkát közel 10.000 kötetes könyvtár és számos, a gyógyítást, kutatást, oktatást, szolgáló laboratórium segítette, melyek összegyűjtött anyaga felmérhetetlen értékű. Az intézetben folyó klinikai-pszichológiai munka is nemzetközi elismerést nyert. A betegellátásban korszerű irányzatok helyet kaptak. Az utóbbi évtizedekben, a világszerte jelentős halálozási arányt okozó agyi vérkeringési katasztrófák – ismert nevén a stroke – ellátására az OPNI-ban az Országos Agyi Érbetegségek Központja is működött, melynek eredményességét számos bel és külföldi irodalmi adat bizonyítja. A 140 éves Pszichiátriai és Neurológiai Intézet keletkezéséről, működéséről, az itt folyó munkáról napjainkig nem jelent meg hasonló összefoglalás, sem a szak, sem a civil sajtóban. Sajnálatos, hogy hazánkban, de más országban is, az elmebetegekkel szemben van egy oktalan előítélet. Ennek a megalapozatlan érzésnek csökkentését is szolgálja ez a könyv. Elolvasva a könyvet még inkább érthetővé és érezhetővé válik, milyen hatalmas veszteséget okozott az itt összegyűjtött szakmai tapasztalatok meggondolatlan lerombolása, melyet most már jóvátenni nem lehet.

Gyenge Zoltán - Søren ​Kierkegaard
Søren ​Aabye Kierkegaard, dán filozófus, író (1813 –1855), akit a 20. századot meghatározó egzisztencializmus elődjének tartanak. Kierkegaard legalább annyira szépíró, mint filozófus, ezért nagy hatással van a 19-20. századi irodalomra (Ibsen, Kafka, Rilke, Thomas Mann stb.). Legfontosabb kategóriái: a szorongás, irónia, kétségbeesés, és természetesen az egzisztencia. A filozófia új útját jelenti: a hegeli racionalizmussal szemben egy az egyes emberre alapozott világot képzel el. Leghíresebb művei: Vagy-vagy (Enten-Eller), Félelem és reszketés (Frygt og Bæven), A szorongás fogalma (Begrebet Angest). Az ismétlés (Gjentagelsen) Lezáró tudománytalan utóirat,(Afsluttende uvidenskabelig Efterskrift) és kései munkái: A halálos betegség (Sygdommen til Døden) és A pillanat (Øieblikket)

Thomas Bernhard - Kioltás
Thomas ​Bernhard Kioltása megjelenésétől kezdve a posztmodern gondolkodás és világérzés egyik legautentikusabb megfogalmazásának számít. Az utolsóként publikált regény főszereplője, Franz Josef Murau belső gondolatvilágán keresztül mondja fel egy család, egy kastély, egy nemzet és egy európai térség visszás történetét. Az első részben Murau táviratban értesül szülei és testvére autóbalesetéről, s ebből az indirekt eseményből bomlik ki római lakóhelyén az emlékezés és az az irritáció, amely a családjától, kastélyától, nemzetétől menekülő beszélőt szó szerint halálra élteti. Az emlékezés és irritáció a fénykép hamisító médiumára játszik rá: Murau a családi fényképeket nézegetve vázolja fel kapcsolatrendszerének halálos voltát. A második rész a nem kívánt, de kötelesnek érzett visszatérés reflexióit tartalmazza, az őshelyszín genezisének betegségét. A Kioltás összefoglalása mindannak, amit posztmonarchikusság alatt érthetünk: búcsú-regény a gondolattól a gondolattalanság korszakában, az igazságtól a média másolatkorszakában, a nyelvtől a nyelvtelenség korszakában. De éppen ironikus nagyregény formátumban búcsúzik Bernhard a világtól: egy gondolattal, egy igazsággal - hihetetlenül impozáns és muzikális nyelvén.

Antal István - Regény
Kuvasz ​őrizte a halott nyúl álmát. A kuvasz aki a nyúl gyilkosa volt. Lefektette maga elé a halottat és szemlélte egész éjjel, mint kínai bölcsek a békát. Így fedezte fel őket reggel a keresztlányom és elkezdett sírni.

Szilágyi Éva - Világhír-világsiker ​- Korunk híres asszonyai
... ​Megismerkedhetnek olvasóink Európa, Ázsia, Afrika és Amerika neves asszonyainak tevékenységével, küzdelmeivel - kudarcaival és sikereivel. Kirajzolódik az, hogy milyen ára van a világhírnek, világsikernek. Nem mindannyian "pozitív hősök", gyengéil és hibáik is lehetnek - emberel. Nagy tiszteletnek örvendő asszonyokat és korán híressé lett fiatalokat egyaránt bemutatunk...

Bo Bergström - Bevezetés ​a vizuális kommunikációba
A ​Bevezetés a vizuális kommunikációba egyedülállóan szemléletes és közérthető útmutató a kommunikáció iránt érdeklődők számára. Bemutatja a médiához kapcsolódó legfontosabb vizuális szakterületeket, támpontokat ad az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez, és elmagyarázza, miként építsük fel kommunikációnkat - a stratégiától és az üzenet megfogalmazásától a designig és a befolyásolás művészetéig - úgy, hogy az elérje a megfelelő célcsoportot és a kívánt hatást. A könyv nélkülözhetetlen összefoglaló mindazok számára, akik képi és szöveges üzenetek célba juttatásával foglalkoznak, és a kor igényeinek megfelelve saját szűkebb szakterületük ismeretén túl a vizuális kommunikáció tágabb összefüggéseit is meg szeretnék érteni. Haszonnal forgathatja bárki, aki a tervezőgrafika, a reklám, az újságírás, az új médiumok, az információtechnológia, a tömegkommunikáció, a fényképezés, a filmezés vagy a televíziózás területe iránt érdeklődik.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (265)

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Kovács Tivadar - Kovácsné Cohner Judit - Ozsváth Miklós - Adatkezelés ​az MS Access 7.0 alkalmazásával
Furcsa ​könyvet tart kezében az Olvasó. Furcsa, mert a szerzők sokra vállalkoztak: a MIcrosoft egyik legnagyobb terjedelmű, legátfogóbb szoftverjének, az MS Access-nek ismertetésére úgy, hogy könyvünk kézikönyv-funkción túl tankkönyv és esettanulmány is legyen, Így aztán helyet kapott a könyvben az Access elemeinek ismertetésén túl az elméleti alapokkal foglalkozó fejezet (az SQL és az adatbázis-tervezés alapjai), valamint egy kidolgozott példa is.

Bolberitz Pál - Bevezetés ​a logikába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
14

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Bódy Gábor - Egybegyűjtött ​filmművészeti írások 1.
Kevés ​olyan filmrendezőt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzően: a jelszavak álltak tőle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelőtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerűbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású műveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfőbb művelői: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idővel - egyre erősebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös műve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjéről, s lesz „belülről" megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de „átörökíti" azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmről való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben - a magyar filmművészeti maradandó értékeit jelentő - az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmművészeti írásai - a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében - izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat első darabja.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (221)

Schmidt Attila - Néma ​gyilkosok
Mire ​hozzáláttak a helyszíneléshez, a dégi erdő már sötétségbe borult. Villogtak a vakuk, kattogtak a fényképezőgépek, elsőként a helyszínt és környékét kellett rögzíteni. Az orvos már a műtermi fényt varázsló, hordozható reflektorok fényében lépett a halotthoz. - Néhány napja fekhet itt - válaszolta a nyomozást vezető ezredes kérdő tekintetére. - A feje csúnyán összeroncsolódott, feltehetően az okozta a halált. De részleteket majd csak a boncolás után. A ruházat szakadt, zöldes színű kardigán, szürke szoknya - ezt diktálta jegyzőkönyvbe a technikus főhadnagy. - És a táskája? Nő nincs táska nélkül - érdeklődött kissé idegesen az alezredes. - Jelentem, táska nincs. Legalábbis eddig - mondta a technikus. - A zsebek üresek. A körmeire az áldozat láthatóan sokat adott, tehát nem valamiféle kóborló személy volt. - Hány éves lehetett, doktor? - kérdezte a nyomozásvezető. - Úgy 30-40 között...

Zádor András - Karel ​Čapek
„Az ​a körülmény, hogy Zádor András személyesen ismerte Capeket, többször találkozott vele, segíti őt abban, hogy érzékeltesse az író egyéniségét, a tanú hitelességével számoljon be. Zádor András könyvét haszonnal forgathatja mindenki, aki érdeklődik századunk irodalma, Capek kivételes írói teljesítménye iránt”

Arno Schmidt - Tudósköztársaság
A ​hazai olvasók többségének aligha cseng ismerősen Arno Schmidt neve. A modern német irodalom e legkülönösebb, ha nem különc írójának műveiből egy-két ízelítőre futotta csak eddig magyarul. Pedig merészen innovatív hatása az író 1979-ben bekövetkezett halála után méginkább felerősödött. Hasonlíthatatlan óriás-művére - amely a Zuboly álma címet viseli -, mint a posztmodern egyik alapművére szokás hivatkozni. A Tudósköztársaság vérbeli Arno Schmidt regény. Kegyetlenül végletes vélemény egyénről, nyelvről, társadalomról, politikáról: negatív utópia. Schmidt excentrikus stílusa a regény meghökkentő áttételeiben, fordulataiban, fonetikai és grammatikai csavarásaiban is megmutatkozik, amelyet most Adamik Lajos remek fordításában követhet a modern irodalom exkluzivitásaira fogékony olvasó.

Colin Simpson - A ​Lusitania elsüllyesztése
1915. ​május 7-én az ír partok közelében egy német torpedó találata következtében 18 perc alatt elsüllyedt az akkori világ egyik legnagyobb utasszállító hajója, a Lusitania. A támadás következtében 1200 utas vesztette életét, az USA pedig hadba lépett az antant oldalán. A párját ritkító katasztrófáról azonban már akkor sok mindent rebesgettek! A körülmények gondos vizsgálata sok titkot felfedett, de a hivatalos iratok egy része mindmáig hozzáférhetetlen. Könyvében a szerző sorra veszi a száraz tényeket és dokumentumokat, szinte újra lepergetve a történteket. A hírhedt eset számos új vonása kerül felszínre, a szálak pedig igen messzire, három nagyhatalom kormányának tagjaihoz vezetnek...

André Devigny - A ​halálraítélt megszökött
Franciaország ​náci megszállása idejét idézi fel ez az izgalmas történelmi regény, amely ugyanakkor dokumentumregénynek is felfogható. Ugyanis a francia ellenállási mozgalom legendás hősének, Devigny főhadnagynak emlékiratáról van szó, arról, hogyan sikerült a hősnek a hírhedt Montluc-erődből - kalandos úton - megszöknie. Nem túlzás, ha a cselekményt Monte Cristo If várából történő legendás kiszabadulásához hasonlítjuk...

Szabó László - Bűnügyi ​múzeum
A ​bűnügyi irodalom kedvelői örömmel veszik kézbe Szabó László újabb kötetét, amelyben - ha lehet - még az előzőekben közölteknél is érdekesebb, izgalmasabb bűnesetekről kap színes beszámolót. A szerző hiteles dokumentumok felhasználásával vezeti végig az olvasót az első világháború előtti évek nagy szélhámosságaitól napjaink bűncselekményeiig. Szélhámosok, sikkasztók, rablók és gyilkosok az egyes történetek szereplői. A közölt történetek nem a fantázia szülöttei, hanem korunk valóságának tartozékai. Az ismert és népszerű újságíró nem egyszerűen "ismerteti" az eseményeket, hanem mindig megkeresi azt a fonalat, amelyen elindulva feltárja az esetet kiváltó okokat, s az olvasó levonhatja a megfelelő tanulságot.

Zsolt István - A ​pálya közepén
Örömmel ​jelenteti meg a Magvető Kiadó Zsolt Istvánnak, a kitűnő, világszerte ismert labdarúgó-játékvezetőnek irodalmi értékű emlékezéseit több évtizedes sportpályafutásáról, amelyről így vall könyvében: "Ha valaki annyira szereti a legnagyobb tömeget megmozgató sportot, mint én, és annyira szeret egyedül lenni, mint én, akkor csak ott találkozhatunk: a pálya közepén... Itt senkihez nem tartozni, itt mindenek fölé emelkedni, itt mindent és mindenkit kézben tartani, elérni egy vacak síppal a tökéletes magányt, ez volt az értelme az én kedves szenvedélyemnek, a játékvezetésnek." Tulajdonképpen mi is a szerepe a játékvezetőnek? Némi öngúnnyal válaszol a kérdésre A pálya tartozéka című fejezet: "Tartozék a vonalazás, a gyep meg a sarokzászló meg a kapufa. Meg a játékvezető." A könyv lapjain egymás után elevenednek meg a magyar labdarúgás felejthetetlen - néha kellemetlen - epizódjai: az 1954-es svájci világbajnokság, ahol szó esik a Sztárokról, "akik szerették a pénzt, de rajongtak a labdáért", no meg rólunk is, a Szurkolóról...; a Fapálcikás mozaikok című fejezetben az 1964-es tokiói olimpia: "...egy ország, több mint százmillió emberrel, ahol nincs egyetlen szék, ágy, kés, villa..." És a 6:3.

Glauziusz Tamás - Pajkos ​nő az árnyas utcán
E ​mű szereplői: Gertrudis, Bánk bán, Biberach, Melinda, Izidóra, Petur, Myska bán és a többi békétlen, főhőse pedig Ottó, "a gaz meráni". Igen, Katona József drámájának halhatatlan alakjai elevenednek meg sajátosan e könyv lapjain, de mielőtt a klasszikusokat esetleg kevésbé kedvelő olvasó visszatenné a polcra a kötetet, eláruljuk: nem a Bánk bánt tartalmazza, hanem Glauziusz Tamás "giccsregény"-ét, s az előbb felsorolt szereplők az 1980-as évek elején, Budapesten élnek, s egy filmstúdióban dolgoznak. Melindát pedig nem Ottó csábítja el, hanem fordítva: "a gaz meráni" kerül az álnok Melinda hálójába. E furcsa szerelem története ez a könyv. Ilyen kifordult világgal találkozhatunk a Pajkos nő az árnyas utcán című giccsregényben, mely a mai negyvenévesekről szól. Értelmiségi környezetben játszódik, értelmiségi életérzés fogalmazódik meg benne. A főhős egy magát dandynek elhitetni akaró, Woody Allen-es, csetlő-botló figura, akinek kisebbségi érzéseinél csak az önbizalma nagyobb, hogy hívek maradjunk a regény iróniájához. Nem igazán "nemzedéki" tehát ez a mű, nincs itt semmiféle nemzedék. Magányos szívek vannak, bús önsorsrontók. Magánügyek, igen, az embert éppen csak tönkretevő semmi kis szívügyek, s aki nem elég cinikus, még el is vérezhet rajtuk. Éppen erről a szivárványos semmiről szól Glauziusz Tamás regénye.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (1583)

Ismeretlen szerző - Tér, ​hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben
A ​tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent ZOOM konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal.

Ismeretlen szerző - Nemek ​és etnikumok terei a magyar filmben
A ​tanulmánykötet szerzői – a ZOOM könyvek hagyományát folytatva – a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésére vállalkoznak. Ez a szakmai munka egyszerre teremt párbeszédet a hazai és nemzetközi filmkutatás közt, ugyanakkor átalakítja a magyar filmes kánont is, hiszen új szempontok szerint választja ki az elemzésre méltó, izgalmas filmeket, illetve új kérdések felől ad új jelentést ezeknek. A jelen kötet középpontjában a tér, etnicitás és nemiség viszonyainak vizsgálata áll. Kissé kevésbé teoretikusan fogalmazva ez a kérdés a nemi és etnikai kisebbségek reprezentációjának elemzését tűzi ki célul, illetve azt kutatja, hogy ezekben az ábrázolásokban milyen szerepet játszik a nemi vagy etnikai markerekkel felruházott filmes tér. A kötet tanulmányai egyaránt foglalkoznak játékfilmekkel és dokumentumfilmekkel, és többek közt olyan jelenségeket boncolgatnak, mint a migráció filmes megjelenítése, a roma férfiasság ábrázolhatósága, a határ és a prostitúció filmes terei, vagy a fehér maszkulinitás és etnikailag jelölt nőiség filmes reprezentációi.

Richard van Dülmen - A ​rettenet színháza
Richard ​van Dülmen, a Saar-vidéki egyetem újkori tanszékének professzora a példákkal és képekkel gazdagon illusztrált könyvében az ítélkezés és a büntetés-végrehajtás gyakorlatát elemzi a késő középkortól a polgári jogállam létrejöttéig. "A kivégzés a legtöbb néző számára nem más, mint véres látványosság, emberáldozat, színjáték a ráérőknek, és sokaknak alkalom a felháborodással vegyes szánalomra. E két érzület sokkal meghatározóbb, mint a jótékony hatású rettenet, aminek a törvények a halálbüntetést szánják."

Schmidt Attila - Néma ​gyilkosok
Mire ​hozzáláttak a helyszíneléshez, a dégi erdő már sötétségbe borult. Villogtak a vakuk, kattogtak a fényképezőgépek, elsőként a helyszínt és környékét kellett rögzíteni. Az orvos már a műtermi fényt varázsló, hordozható reflektorok fényében lépett a halotthoz. - Néhány napja fekhet itt - válaszolta a nyomozást vezető ezredes kérdő tekintetére. - A feje csúnyán összeroncsolódott, feltehetően az okozta a halált. De részleteket majd csak a boncolás után. A ruházat szakadt, zöldes színű kardigán, szürke szoknya - ezt diktálta jegyzőkönyvbe a technikus főhadnagy. - És a táskája? Nő nincs táska nélkül - érdeklődött kissé idegesen az alezredes. - Jelentem, táska nincs. Legalábbis eddig - mondta a technikus. - A zsebek üresek. A körmeire az áldozat láthatóan sokat adott, tehát nem valamiféle kóborló személy volt. - Hány éves lehetett, doktor? - kérdezte a nyomozásvezető. - Úgy 30-40 között...

Kovács András Bálint - The ​cinema of Béla Tarr
The ​Cinema of Béla Tarr is a critical analysis of the work of Hungary’s most prominent and internationally best known film director, written by a scholar who has followed Bela Tarr’s career through a close personal and professional relationship for more than twenty-five years. András Bálint Kovács traces the development of Tarr's themes, characters, and style, showing that almost all of his major stylistic and narrative innovations were already present in his early films and that through a conscious and meticulous recombination of and experimentation with these elements, Tarr arrived at his unique style. The significance of these films is that, beyond their aesthetic and historical value, they provide the most powerful vision of an entire region and its historical situation. Tarr's films express, in their universalistic language, the shared feelings of millions of Eastern Europeans.

Erdélyi Z. Ágnes - Tarr Béla: Családi tűzfészek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gervai András - Tarr Béla: Szabagyalog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó László - 13 ​nyomozó emlékezik
Képzeletbeli ​nagyasztal köré ültetett a szerző tizenhárom nyomozót, és tizenhárom estén felidéztette velük emlékezetes nyomozásaik történetét. Sok híres ügy nyomozásáról beszéltek a rendőrtisztek: Szőnyi Márton partizánparancsnok gyilkosának leleplezéséről, az Üllői úti gyilkosságról, a miskolci csecsemőgyilkosról, a csokoládés betörő tündökléséről és bukásáról, zsebesekről, rosszlányokról. Tessék hát, kedves olvasó, foglalja el helyét a kényelmes karosszékben, és hallgassa a nyomozók emlékezését bűnről, a bűn leleplezéséről, az igazságszolgáltatás nehéz munkájáról.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (183)

999645590a
elérhető
0

Dobai Péter - Lavina
A ​százados az osztályvezetőt nézi, kis szünet után megköszöni az anyagot: - Ha kérdeznem kell valamit, hívatni fogom az elvtársakat... - Solti magára marad az egész üzem személyi dokumentációjával, belelapoz, néhány lapot végigolvas, feláll az asztaltól, rágyújt, kinéz az ablakon, látja, hogy az üzem dolgozói a műhelyek és az adminisztrációs épület közötti betonozott térségen állnak, beszélgetnek, néznek az irodaépület felé. Egy rendőr lép be, jelenti a nyomszakértőt: - Százados elvtárs: sértett Szurdoki Miklós ujjlenyomatain kívül még a következő ujjlenyomatokat tudtuk azonosítani a pénztárszobában: Ferencné született Tolnai Jolán pénztárosnőét és Vajda Anna takarítónőét. - Értem... ezek mint tettesek nem jöhetnek számításba nyilván. - Nem. Ismét belép a rendőr, jelenti a zárszakértőt: -Százados elvtárs, egy fontos körülményre szeretném felhívni a figyelmét: megállapítottam, hogy a páncélszekrény zárrendszerét a zárhoz és az ilyen rendszerű, egyébként elavultnak számító lemezszekrényekhez egyáltalában nem értő, még a legelemibb ismeretekkel sem rendelkező tettes vagy tettesek kísérelték meg kinyitni... A durva, erőszakos behatolási mód abszolút kezdőre vall...

Jean-Luc Godard - Bevezetés ​egy (valódi) filmtörténetbe
„A ​film művészettörténete nemcsak stílusokat, műfajokat, iskolákat metsz keresztül, de magukat a filmeket is, hiszen egyetlen filmben több hagyomány is keresztezheti egymást. A »valódi filmtörténetet«, ahogy Godard nevezete, ezért nem dokumentumok, nyilatkozatok, gyártási statisztikák vagy szerzői életrajzok, hanem mélyreható formai elemzések alapján lehet csak megírni.” (Kovács András Bálint)

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot különös kalandja I.
„Bikácsy ​Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot moziba megy
A ​matematika érettségi előestéjén remegő daccal a Dunába dobtam minden tankönyvemet. Sürgős dolgom volt, aznap mutatták be a Szerelmem Hiroshima című új, francia filmet. Az újságokban róla vitatkoztak igazi eszme kritikusok, akik némi büszkeséggel közölték, hogy még nem is látták. A matematikához sajnos nehézfejű voltam és a híres gimnáziumtól, ahová jártam, hideglelősen féltem. A mozik sötét nézőterére bújtam, hogy ne üldözzön Párizs? Akkortájt oda csak disszidálni lehetett, vagy még azt sem, az én Bakonyom a Filmmúzeum maradt. Pusztuljatok bilincses iskolák, kiáltottam volna szabadon, de gyáván tovább bifláztam. Aztán telt-múlt az idő és megnéztem a Bolond Pierrot-t is. Akkor kicsit bátrabb lettem. Bikácsy Gergely

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
14

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Morsányi Bernadett - Egyedül ​szembejövet
Morsányi ​Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) MORSÁNYI BERNADETT 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015)

Kollekciók