Ajax-loader

Joseph K.

Rate_positive 184 Rate_neutral 8 Rate_negative 0

2613 napja velünk van 33 napja láttuk utoljára

Rukkaracsony_2015 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-superdad Nyuszi_300 Nonap1_300 10000fb_300 Skellington_300 Silly_walk_300 Poe_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (59)

Fülöp Ilona - Tavaszi ​zápor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_286364
Változó ​művészetfogalom Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Változó ​művészetfogalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_484841
A ​mérkőzés Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​mérkőzés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csengeri Mária - Gátainé Sróth Zsuzsanna - Varga Lajos - Mozgókép- ​és médiaismeret tankönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csengeri Mária - Gátainé Sróth Zsuzsanna - Varga Lajos - Mozgókép- ​és médiaismeret tanári kézikönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rényi Edit - Rényi ​Edit versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bánhegyi Ferenc - Kézikönyv ​a mozgóképkultúra tanításához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gró Lajos - Az ​orosz filmművészet
Az ​orosz filmek hozzánk nem juthatnak el. Csak az agyoncsonkított «Dsingisz kán» és az «Élő holttest» adott a magyar közönségnek néhány évvel ezelőtt ízelítőt az orosz filmművészetből. Utánuk jó ideig nehéz volt moziba menni és a nyugati filmművészet legtöbbrebecsült termékeit: Greta Garbo sex appealjét és a német huszártiszt-műalkotások valcerkreációit élvezni. Chaplin és René Clair filmjeitől és még egy-két ritka kivételtől eltekintve, csak az orosz filmrendezők teljesítményei méltók arra, hogy velük kapcsolatban a «művészet» szót említsük - halomra döntve azt a felfogást, hogy művészetenkívüli, például világnézeti vagy politikai célkitüzések feltétlenül ártanak a művészi színvonalnak. Örömmel kell üdvözölnünk az első magyar könyvet, amely az orosz filmről szól és legalább elméletben tájékoztat bennünket az orosz filmművészetről. Elcsépelt szóval élve, hézagpótló munka Gró Lajos kis könyve. Hézagpótló, de sajnos, egyben hézagos is, mert csak kivonata a tehetséges, nagyfelkészültségű szerző egy nagyobb munkájának, amely gazdasági okokból nem jelenhetett meg. De azért Gró Lajos ötven oldalon mégis mindent tömören összefoglal, amit az orosz filmről feltétlenül tudni kell. Ismerteti az orosz film gyártási és terjesztési viszonyait, majd rátér az orosz filmrendezés ideológiai és esztétikai szempontjainak magyarázatára. Megmutatja az egyes orosz rendezési stílusok sajátosságait, kiemeli a tömeg nagy szerepét ezeknél a filmeknél, bevezet a montirozás, a különböző képek dialektikus egybedolgozásának rendezői és pszichológiai titkaiba. A könyv második felében az orosz film fejlődését vázolja, majd részletesebben taglalja az egyes nagy rendezők: Eisenstein, Pudovkin, Werthoff és Dovcsenko munkásságát és a kimagaslóbb filmalkotások szerkezetét és felépítését. Igen szerencsésen összeválogatott és a könyvecske terjedelméhez képest gazdag képanyag teszi szemléletessé és hatásossá a tanulmányt. Világosan, egyszerűen, laikusok számára érthetően írta meg Gró ezt a kis útmutatót, amely egy előtte ismeretlen művészeti területre kalauzolja a magyar olvasót. Közönségünk filmízlése sajnos, évről-évre romlik és a hangosfilm eljövetele óta a budapesti filmszínházak csaknem kizárólag a nyugati filmgyártás legegyügyübb és művészietlenebb produktumait, az ál-bécsies filmoperetteket mutatják be. Egy-egy érdekesebben megrendezett bűnügyi dráma, vagy jól megcsinált bohózat szinte már esztétikai oázist jelent abban a kietlen keringő- és tangó-sivatagban, amely most a magyar moziközönséget körülveszi. Ezért Gró könyve már csak ízlésnevelő szempontból is értékes és hasznos. Kívánatos lenne, ha minél előbb teljes terjedelmében is a közönség elé kerülhetne.

Covers_327999
Cassavetes ​on Cassavetes Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Cassavetes ​on Cassavetes
Since ​his death in 1989, John Cassavettes has become increasingly renowned as a cinematic hero--a renegade loner who fought the Hollywood system, steering his own creative course in a career spanning thirty years. Having already established himself as an actor, he struck out as a filmmaker in 1959 with Shadows, and proceeded to build a formidable body of work, including such classics as Faces, Woman Under the Influence, The Killing of a Chinese Bookie, and Gloria. In Cassavettes on Cassavettes, Ray Carney presents the great director in his own words--frank, uncompromising, humane, and passionate about life and art.

Honffy Pál - Útmutató ​a Képek, mozgó képek, hangos képek című tankönyv használatához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eric Rohmer - Claude Chabrol - Hitchcock
Paru ​en 1957, cet ouvrage, signé de deux des collaborateurs des "Cahiers du cinéma", était le premier consacré à l'oeuvre d'un cinéaste réputé jusqu'alors commercial. Pour Chabrol et Rohmer, Hitchcock est "l'un des plus grands inventeurs de formes de toute l'histoire du cinéma"

Daniel Morgan - Late ​Godard and the Possibilities of Cinema
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (265)

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Kovács Tivadar - Kovácsné Cohner Judit - Ozsváth Miklós - Adatkezelés ​az MS Access 7.0 alkalmazásával
Furcsa ​könyvet tart kezében az Olvasó. Furcsa, mert a szerzők sokra vállalkoztak: a MIcrosoft egyik legnagyobb terjedelmű, legátfogóbb szoftverjének, az MS Access-nek ismertetésére úgy, hogy könyvünk kézikönyv-funkción túl tankkönyv és esettanulmány is legyen, Így aztán helyet kapott a könyvben az Access elemeinek ismertetésén túl az elméleti alapokkal foglalkozó fejezet (az SQL és az adatbázis-tervezés alapjai), valamint egy kidolgozott példa is.

Bolberitz Pál - Bevezetés ​a logikába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Bódy Gábor - Egybegyűjtött ​filmművészeti írások 1.
Kevés ​olyan filmrendezőt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzően: a jelszavak álltak tőle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelőtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerűbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású műveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfőbb művelői: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idővel - egyre erősebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös műve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjéről, s lesz „belülről" megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de „átörökíti" azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmről való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben - a magyar filmművészeti maradandó értékeit jelentő - az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmművészeti írásai - a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében - izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat első darabja.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (215)

Zsolt István - A ​pálya közepén
Örömmel ​jelenteti meg a Magvető Kiadó Zsolt Istvánnak, a kitűnő, világszerte ismert labdarúgó-játékvezetőnek irodalmi értékű emlékezéseit több évtizedes sportpályafutásáról, amelyről így vall könyvében: "Ha valaki annyira szereti a legnagyobb tömeget megmozgató sportot, mint én, és annyira szeret egyedül lenni, mint én, akkor csak ott találkozhatunk: a pálya közepén... Itt senkihez nem tartozni, itt mindenek fölé emelkedni, itt mindent és mindenkit kézben tartani, elérni egy vacak síppal a tökéletes magányt, ez volt az értelme az én kedves szenvedélyemnek, a játékvezetésnek." Tulajdonképpen mi is a szerepe a játékvezetőnek? Némi öngúnnyal válaszol a kérdésre A pálya tartozéka című fejezet: "Tartozék a vonalazás, a gyep meg a sarokzászló meg a kapufa. Meg a játékvezető." A könyv lapjain egymás után elevenednek meg a magyar labdarúgás felejthetetlen - néha kellemetlen - epizódjai: az 1954-es svájci világbajnokság, ahol szó esik a Sztárokról, "akik szerették a pénzt, de rajongtak a labdáért", no meg rólunk is, a Szurkolóról...; a Fapálcikás mozaikok című fejezetben az 1964-es tokiói olimpia: "...egy ország, több mint százmillió emberrel, ahol nincs egyetlen szék, ágy, kés, villa..." És a 6:3.

Glauziusz Tamás - Pajkos ​nő az árnyas utcán
E ​mű szereplői: Gertrudis, Bánk bán, Biberach, Melinda, Izidóra, Petur, Myska bán és a többi békétlen, főhőse pedig Ottó, "a gaz meráni". Igen, Katona József drámájának halhatatlan alakjai elevenednek meg sajátosan e könyv lapjain, de mielőtt a klasszikusokat esetleg kevésbé kedvelő olvasó visszatenné a polcra a kötetet, eláruljuk: nem a Bánk bánt tartalmazza, hanem Glauziusz Tamás "giccsregény"-ét, s az előbb felsorolt szereplők az 1980-as évek elején, Budapesten élnek, s egy filmstúdióban dolgoznak. Melindát pedig nem Ottó csábítja el, hanem fordítva: "a gaz meráni" kerül az álnok Melinda hálójába. E furcsa szerelem története ez a könyv. Ilyen kifordult világgal találkozhatunk a Pajkos nő az árnyas utcán című giccsregényben, mely a mai negyvenévesekről szól. Értelmiségi környezetben játszódik, értelmiségi életérzés fogalmazódik meg benne. A főhős egy magát dandynek elhitetni akaró, Woody Allen-es, csetlő-botló figura, akinek kisebbségi érzéseinél csak az önbizalma nagyobb, hogy hívek maradjunk a regény iróniájához. Nem igazán "nemzedéki" tehát ez a mű, nincs itt semmiféle nemzedék. Magányos szívek vannak, bús önsorsrontók. Magánügyek, igen, az embert éppen csak tönkretevő semmi kis szívügyek, s aki nem elég cinikus, még el is vérezhet rajtuk. Éppen erről a szivárványos semmiről szól Glauziusz Tamás regénye.

Bihari Mihály - Bíró Zoltán - Lengyel László - Király Zoltán - Kizárt ​a párt
Lengyel ​László: "Én örültem volna, ha a magyar gazdaság kijön a bajból, nem magamat akartam igazolni a csőddel. Minden fórumon el kell mondanunk, hogy ég a ház! Mert a Tűz van babámban Milos Forman olyan jól lefilmezte, hogy az nem megoldás, ha az öreg parasztot megfordítjuk, hogy ne lássa, ég a háza. Mert most ezt csináljuk. Hátat fordítunk és hátat fordíttatunk mindenkivel: Nem ég! De mi megmondtuk, hogy ég." Bihari Mihály: "Ezt a kizáró határozatot nem egyszerűen azért tartom károsnak és politikai hibának, mert személyemet érinti, hanem mert alkalmas arra, hogy a társadalom és a párttagság széles rétegeiben megrendítse a hitet és a bizalmat abban, hogy a párt jelenlegi vezetése, illetve a KEB tagjai valóban a demokratikus kibontakozásnak és a párt történelmi megújulásának a hívei." Bíró Zoltán: "A társadalom egésze, és ezen belül a párttagság is kezdett ingerültté válni attól, hogy a hatalomhoz való ragaszkodásnak ideges - olykor hisztérikus - változata alakult itt ki az elmúlt években. A párttagság kezdett elégedetlenné válni a saját vezérkarával." Király Zoltán: "Radikális személycserékre van szükség, mert egészen új gondolkodású emberek kellenek. Másfajta struktúrában gondolkodni, csak egészen másképpen gondolkodó emberek tudnak. Azok, akik ezt 40 éve csinálták, nem tudnak megváltozni."

Tobiás Loránd - Kutyatartás ​- nevelés
A ​Kutya-újságban közölt szakcikkei révén sokak által ismert szerző ebben a könyvben összegzi a kutyatartásról, főleg a nevelésről vallott felfogását. Vizsgálja azokat a belső folyamatokat, amelyek a fejlődő kutyában a tapasztalatszerzés, a tanulás, a környezettel, az emberekkel kialakított kapcsolatai során lejátszódnak. Íly módon kerül közel a kutya lényének kialakulásához, testi adottságainak és alaptermészetének kifejlődéséhez, a nagyrészt öröklött viselkedésformákban megnyilvánuló értelmének és érzelmeinek megértéséhez. Ennek keretében izgalmas és elgondolkoztató kérdések kerülnek terítékre, mint az emberiuesítés, (antropomorfózis) létjogosultsága, vagy van-e a kutyának tudata, erkölcse és így tovább...

Karády Katalin - Gách Marianne - Mezei András - Zilahy Lajos - Hogyan ​lettem színésznő?
Karády ​Katalin rendkívüli jelenség a magyar film történetében, hiszen népszerűsége még ma is, több évtizedes külföldi távolléte óta is tart. A Halálos tavasz, a Forró mezők, A szűz és a gödölye sztárszerepei és sok más filmje ma már videokazettán terjed, sajátos mély hangja pedig a hanglemezgyűjtők kedvencévé tette. Karádyt a harmincas évek végén fedezték fel. Fellépett a Pesti Színházban, a Vígszínházban és az Operettszínházban, igazi sikereinek valódi területe azonban a film, a rádió, a gramofon. A negyvenes években az amerikai sztárokhoz mérhető hazai sikert aratott. Rajongói még klubot is alapítottak tiszteletére. Élete tele volt fordulattal, romantikus és drámai kalanddal. A német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, kegyetlen szenvedés után szabadult. 1949-ben külföldre ment. Sokáig Brazíliában élt, jelenleg New Yorkban lakik. Karády Katalin életének legnagyobb fordulata a feltörés az eseménytelen, szürke hétköznapi életből az áhított csillogó, reflektorfényes színi világba. Naplójában - némi írói támogatással - őszintén írja meg kezdőlépéseit és botladozásait a színpadon. A körülötte kavargó szórakoztatóipar a mai olvasónak is ismerős hangulatot áraszt, nagyon valószínű: a sztárcsinálást napjainkban is hasonló érzelmek és érdekek motiválják. A siker azonban mindig a pályára lépő személyiségétől függ, s ebből Karády jelesre vizsgázott.

Covers_61846
elérhető
0

Bács Gyula - Jugoszlávia
Európa ​nagy idegenforgalmat vonzó országai között sajátos helyet foglal el a sokarcú "Ezer sziger országa": Jugoszlávia. Igen "Sokarcú", mert nemcsak páratlan szépségű és sokféle jellegű természeti adottságokkal rendelkezik: tengerparttal, lankás domvidékkel és romantikus, folyók szabdalta hegyekkel, de földjén utazgatva lépten-nyomon nagyszerű műemlékekkel, antik romokkal, római császárok emlékeit idéző palotákkal és a bizánci stílust őrző kolostorokkal is találkozhatunk. S nekünk, magyaroknak, hazánkkal való bensőséges történelmi és művészeti kapcsolatai révén talán még többet nyújt ez a föld, mint bármely más ország turistáinak. Jugoszláviában a magyar utas a nép hasonló gondolkozásmódja, barátsága, közvetlensége révén otthonos hangulatú országban érzi magát. Az általános idegenforgalmi vonzerőn kívül ennek az otthonosságnak tuladjonítható, hogy évről évre több magyar utas járja Jugoszlávia földjét, s tér haza szép élményekkel gazdagodva. Utasaink nagy része eddig főképp a kéklő Adria felé vette az irányt, s - kellő ösztönzés hiányában - csupán mellékes úticélként, átutazóban ejtette útba Horvátország, Szlovénia és Bosznia érdekes városait, tájait. Csak nagyon kevesen keresték fel Dél-Szerbiát, Macedóniát vagy Kosovo keleti romantikájú tájait. Ez az útikönyv a látnivalókban gazdag ország valamennyi vonzó vidékére, tájára kalauzolja el az olvasót. Bemutatja az ország rangos műemlékeit, sajátos életű területeit, amelyek mindeddig ismeretlenek és kellő tájékoztatás híján szinte elérhetetlenek voltak a turisták számára. A szerző valóban úttörő munkára vállalkozott, amikor bejárva e messzi tájakat, saját élményei, tapasztalatai alapján szegődik vezetőül, s nemcsak pontos leírással, útmutatásal szolgál, de konkrét valósággá varázsolja Jugoszlávia változatos múltját, emlékeit, sokszínű, lüktető életű jelenét.

Karády Katalin - Gách Marianne - Mezei András - Zilahy Lajos - Hogyan ​lettem színésznő?
Karády ​Katalin rendkívüli jelenség a magyar film történetében, hiszen népszerűsége még ma is, több évtizedes külföldi távolléte óta is tart. A Halálos tavasz, a Forró mezők, A szűz és a gödölye sztárszerepei és sok más filmje ma már videokazettán terjed, sajátos mély hangja pedig a hanglemezgyűjtők kedvencévé tette. Karádyt a harmincas évek végén fedezték fel. Fellépett a Pesti Színházban, a Vígszínházban és az Operettszínházban, igazi sikereinek valódi területe azonban a film, a rádió, a gramofon. A negyvenes években az amerikai sztárokhoz mérhető hazai sikert aratott. Rajongói még klubot is alapítottak tiszteletére. Élete tele volt fordulattal, romantikus és drámai kalanddal. A német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, kegyetlen szenvedés után szabadult. 1949-ben külföldre ment. Sokáig Brazíliában élt, jelenleg New Yorkban lakik. Karády Katalin életének legnagyobb fordulata a feltörés az eseménytelen, szürke hétköznapi életből az áhított csillogó, reflektorfényes színi világba. Naplójában - némi írói támogatással - őszintén írja meg kezdőlépéseit és botladozásait a színpadon. A körülötte kavargó szórakoztatóipar a mai olvasónak is ismerős hangulatot áraszt, nagyon valószínű: a sztárcsinálást napjainkban is hasonló érzelmek és érdekek motiválják. A siker azonban mindig a pályára lépő személyiségétől függ, s ebből Karády jelesre vizsgázott.

Covers_162729
Volt ​egyszer egy Ifipark Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Volt ​egyszer egy Ifipark
A ​Budai Ifjúsági Park 1961. augusztus 20-án minden különösebb propaganda nélkül nyitotta meg kapuit a budapesti fiatalok előtt. S bár az első évben csak egy hónapig tartott nyitva -a korabeli sajtó beszámolója szerint - a környezet, az ide csillámló Duna, a szolid társaság, a Nebuló zenekar kitűnő játéka mágnesként vonzotta ide a szórakozni vágyókat. Az ötlet a Budapesti KISZ Bizottságé volt. Eredetileg a Citadellát szemelték ki erre a célra, de a Fővárosi Tanácsnak más tervei voltak ezzel az épülettel. Az építők két hónap alatt varázsolták újjá a háborúban súlyosan megsérült Várdomb alatti új szórakozó helyet. Aztán szintén felsőbb döntésre 1984. szeptember 23-án, 23 év sikeres működés után bezárt az addigra legendás hely. ..Ez a könyv ennek a helynek meséli el a történetét.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (1544)

Góg Laura - Tolnay ​Klári szerepei színpadon és filmen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_502316
Ripacsok Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Ripacsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baló Júlia - Púder
Vesztett ​állásokat is meg lehet fordítani, Lentről lehet feljutni, Kellemetlen kapcsolatok kellemessé változtathatók... Hogyan? Erre válaszol Baló Júlia sikerkönyvének folytatása. A szerző a saját-, a világsztárok-, a média-, a titokzatos, távol keleti mesterek -, és a mindennapok világából szórakoztatóan tanulságos történeteket megjelenítve hívja az olvasót a lélekerősítés útjára; miközben különleges élet-, és ételrecepteket is kapunk útravalóul.

Bikácsy Gergely - Athanáz
Athanasius ​Kircher (1602, Fulda - 1681, Róma) apja teológus volt különböző német hercegi udvarokban. Athanasius 12 éves korában kezdte jezsuita tanulmányait. Pappá szentelése után több német jezsuita iskolában tanított (Mainz, Würzburg). A harminc éves háborúban kollégiumi társaival többször kellett menekülnie, életveszélybe is került. 1630-ban a jezsuita rend, mint tehetséges matematikust a háborútól védett Avignonba menekítette. Egy itteni könyvtárban - és talán egy itt élő utazó segítségével - kezdett egyiptomi emlékekkel és a kopt nyelvvel foglalkozni. 1832-ben (épp a Galilei-per évében) a jezsuita rend Bécsbe küldte matematikusnak, ő azonban - későbbi jóváhagyással - Rómába érkezett, és a Collegium Romanum tanára lett. A következő két évben Sziciliába és Nápolyba utazott, hogy a tűzhányókitörést és a földrengést tanulmányozza. Ezután negyvenöt éven át, haláláig nem hagyta el Rómát. Negyvenhét (!) tudományos könyve jelent meg (néhány több kiadásban is), mind latin nyelven. Az utolsó polihisztornak számított: írt Kínáról, Egyiptomról (a kopt nyelvről, az obeliszkok feliratainak megfejtéséről), az óceánmélyi élet lehetőségéről, a Naprendszerről, vegytanról, orvostudományról, matematikáról és fénytanról, Noé bárkájáról és Bábel tornyáról. Automata zenegépet és vetítő-szerkezetet (laterna magicát) is készített. Főleg Kínáról és Egyiptomról írt könyve lett hatalmas siker, kora egyik legismertebb tudósának számított: néhány tanítványa a mexikói és perui jezsuita missziókban és alkirályságokban is terjesztette műveit. Levelezésben állt a Kínában élő jezsuitákkal. Halála után gyorsan, Leibniz és Newton kutatásai és sikerei fényében elfelejtette a tudományos világ. Hieroglifa-magyarázatai, legtöbb matematikai és nyelvészeti tételei tévesnek bizonyultak. Az 1990-es évektől kezdve néhány európai és amerikai egyetemi kutatóközpontban ismét foglalkoznak vele, két terjedelmes angol nyelvű könyvet (tanulmánygyűjteményt) is szenteltek alakjának. Magyarországon, (bár Ráth-Végh István egyik könyvében ironikusan ismertette Bábel tornya c. művét) néhány soros említéseken kívül gyakorlatilag ismeretlen. A kötet az életúthoz méltó rövid, esszéisztikus fejezetekben idézi fel a jelentős tudós és gondolkodó életútját.

Ismeretlen szerző - Fényképezte ​Zsigmond Vilmos / Photographed by Vilmos Zsigmond
A ​kiállítás gerincét eddig még soha be nem mutatott fotók alkotják. Zsigmond Vilmos az ötvenes évek elején, még Magyarországon kezdett el érdeklődni komolyabban a fotóművészet iránt. Nagy hatást tett rá Dulovits Jenő Művészi fényképezés című, több nyelven is kiadott műve. Ennek segítségével autodidakta módon megtanulta a kompozíciós elveket, a fénykezelés jelentőségét, a film nyersanyagok sajátosságait. Az előhívást szintén maga végezte, így lehetősége volt megtanulni a fotózás laborálási eljárásait is. Ezek a tanulságok aztán operatőri munkájában tovább értek, fejlődtek, és alkalmazásukkal jött létre e nagyszerű filmes életmű, melynek indulása egybefonódik az amerikai film meghatározó korszakával, az Új Hollywood-nak nevezett filmtörténeti periódussal. A mintegy 150 darabot számláló fotóanyag az 1950-es években indul, és napjainkig bezárólag több csoportban mutatja be Zsigmond Vilmos alkotói gondolkodásmódjának fő jellegzetességeit. A kiállítás kiegészül továbbá a filmes életmű darabjaival is, hogy láthatóvá váljanak a fotográfiai alkotások és az operatőri tevékenység szoros összefüggései, segítve egymás értelmezését.

Covers_462858
Az ​áldozat Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Az ​áldozat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Valachi Anna - A ​színjátékos életei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Luc Godard - A ​Bout de Souffle
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (183)

999645590a
elérhető
0

Dobai Péter - Lavina
A ​százados az osztályvezetőt nézi, kis szünet után megköszöni az anyagot: - Ha kérdeznem kell valamit, hívatni fogom az elvtársakat... - Solti magára marad az egész üzem személyi dokumentációjával, belelapoz, néhány lapot végigolvas, feláll az asztaltól, rágyújt, kinéz az ablakon, látja, hogy az üzem dolgozói a műhelyek és az adminisztrációs épület közötti betonozott térségen állnak, beszélgetnek, néznek az irodaépület felé. Egy rendőr lép be, jelenti a nyomszakértőt: - Százados elvtárs: sértett Szurdoki Miklós ujjlenyomatain kívül még a következő ujjlenyomatokat tudtuk azonosítani a pénztárszobában: Ferencné született Tolnai Jolán pénztárosnőét és Vajda Anna takarítónőét. - Értem... ezek mint tettesek nem jöhetnek számításba nyilván. - Nem. Ismét belép a rendőr, jelenti a zárszakértőt: -Százados elvtárs, egy fontos körülményre szeretném felhívni a figyelmét: megállapítottam, hogy a páncélszekrény zárrendszerét a zárhoz és az ilyen rendszerű, egyébként elavultnak számító lemezszekrényekhez egyáltalában nem értő, még a legelemibb ismeretekkel sem rendelkező tettes vagy tettesek kísérelték meg kinyitni... A durva, erőszakos behatolási mód abszolút kezdőre vall...

Jean-Luc Godard - Bevezetés ​egy (valódi) filmtörténetbe
„A ​film művészettörténete nemcsak stílusokat, műfajokat, iskolákat metsz keresztül, de magukat a filmeket is, hiszen egyetlen filmben több hagyomány is keresztezheti egymást. A »valódi filmtörténetet«, ahogy Godard nevezete, ezért nem dokumentumok, nyilatkozatok, gyártási statisztikák vagy szerzői életrajzok, hanem mélyreható formai elemzések alapján lehet csak megírni.” (Kovács András Bálint)

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot különös kalandja I.
„Bikácsy ​Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot moziba megy
A ​matematika érettségi előestéjén remegő daccal a Dunába dobtam minden tankönyvemet. Sürgős dolgom volt, aznap mutatták be a Szerelmem Hiroshima című új, francia filmet. Az újságokban róla vitatkoztak igazi eszme kritikusok, akik némi büszkeséggel közölték, hogy még nem is látták. A matematikához sajnos nehézfejű voltam és a híres gimnáziumtól, ahová jártam, hideglelősen féltem. A mozik sötét nézőterére bújtam, hogy ne üldözzön Párizs? Akkortájt oda csak disszidálni lehetett, vagy még azt sem, az én Bakonyom a Filmmúzeum maradt. Pusztuljatok bilincses iskolák, kiáltottam volna szabadon, de gyáván tovább bifláztam. Aztán telt-múlt az idő és megnéztem a Bolond Pierrot-t is. Akkor kicsit bátrabb lettem. Bikácsy Gergely

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Morsányi Bernadett - Egyedül ​szembejövet
Morsányi ​Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) MORSÁNYI BERNADETT 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015)

Kollekciók