Ajax-loader

Répási Évi

Rate_positive 9 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

3055 napja velünk van 1417 napja láttuk utoljára 1379 napja hibernálva van

Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (181)

Duba Gábor - Szabadon ​foglak
A ​nevem tudták, az arcom ismerték. De csak én tudtam, ki és mi van mögötte. Csak azért illeszkedtem be mindenhol, hogy ne lássák, valójában kilógok a többiek közül. Másként gondolkodtam és másként láttam a világot, mint a többi 18 éves. Egy nap mégis rátalált valaki a hozzám vezető útra. Mindent nekem adott, és aztán el is vette tőlem. A sokkból megértettem, hogy minél több olyan pillanatot kell megélnem, amely éppen akkor jó, eltalál, felráz vagy rendbe tesz. Minden ajtón benyitottam. Fű, pia, menekülés, bulik és új barátok az életemben: egy domina, egy leszbikus lány és egy díler. Feszíteni akartam a húrt, nem féltem semmitől. Hajtott a kíváncsiság, meg akartam tudni, ki vagyok igazán. És most itt van ez a férfi. Ideküldték nekem valahonnan, hogy elvegye az önkontrollomat, és cserébe megkapjam önmagamat. Szinte az apám lehetne, és mégis... Tudok annyit róla, ami ahhoz kell, hogy még többet akarjak.

F. G. Haghenbeck - Frida ​füveskönyve
Frida ​Kahlo, a később világszerte ismert és rajongásig kedvelt festő tizenhét éves korában tragikus balesetet szenved. Magyar származású édesapja, indián dajkája és a lánytestvérei bármit megadnának az életéért, és Frida is vissza akar térni a túlvilágról kamasz szerelméhez. Végül a lány egyezséget köt a Halállal, és ettől kezdve minden évben áldozatot kell bemutatnia. Az áldozati ételek receptjeit, ahogyan az élete legfőbb eseményeihez kötődő többi ízt is, Frida egy kis fekete füzetbe jegyzi le... Egy asszony féktelen élni akarása, lenyűgöző művészi kreativitása és szenvedélyekkel teli házassága a színpompás, ugyanakkor kegyetlen Mexikóban - Frida füveskönyve egy mágikus elemekkel tarkított, hiteles dokumentumokból építkező, magával ragadó regény a festő életéről és egy könyvről, amely elképesztő titkokat rejt. Francisco Haghenbeck mexikói író a legkülönbözőbb műfajokban alkotott a forgatókönyvektől kezdve a képregényeken keresztül a politikai beszédekig. Frida Khalóról szóló regényét számos nyelvre lefordították és 2009-ben elnyerte az egyik legrangosabb latin-amerikai irodalmi díjat.

Andrea Kettenmann - Frida ​Kahlo
"Ő ​volt az első asszony, aki tökéletesen és megalkuvást nem ismerő őszinteséggel, sőt azt mondhatnánk, higgadt könyörtelenséggel jelenítette meg a csakis a női nem által megtapasztalható általános és konkrét élményeket." "Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban." E mondat ad kulcsot festményei legjellegzetesebb tulajdonságának megértéséhez. Az egész alakos portrék többségén végtelen kopár tájban vagy üres, hideg szobákban ábrázolja magát - e környezet jól tükrözi magányosságát. Ugyanezt az érzést sugallják az arc- és a mellképek is. Ha kedvenc állatai megjelennek a vásznon, az a benyomásunk támad, mintha egy kisgyereket látnánk, aki a mackójával vagy a babájával vigasztalódik. Az arc- és a mellképeken gyakran szimbolikus ábrázolások láthatók. A többnyire tájban elhelyezett egész alakos portrék viszont főként valóságos életrajzi eseményekhez kapcsolódnak, éppúgy tükrözik a férjéhez, Diego Riverához fűződő kapcsolatát, fizikai állapotát: a baleset utáni betegségét, vetéléssel végződő terhességét, mint természet- és életfilozófiáját, valamint világszemléletét.

Kahlo
Frida ​Kahlo Ismeretlen szerző
42

Ismeretlen szerző - Frida ​Kahlo
Frida ​Kahlo 1925-ben súlyos közlekedési balesetet szenved, melynek következtében hosszú időre ágyhoz kötött marad, ekkor kezd el festeni. Festményein életének állandó küzdelmei jelennek meg. A mexikói festőnő művészi pályáját és életét mutatja be az album, képekkel életrajzi adatokkal.

Tommy Wieringa - Szép, ​fiatal feleségem
Mostanra ​sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy a felesége és az ő éveinek száma tragikus erőtan szerint hat egymásra. Ruth az életkorához igazodott, ahelyett hogy az egyéniségéhez igazodott volna. Szomorú, de ez történt: a lány idősebb lett általa, ő pedig még öregebb lett a lány mellett. Kínosan ügyelt rá, nehogy lehajoljon meztelenül Ruth jelenlétében, mert a felsőteste előredöntésekor úgy érezte, a hasa és a melle leválik a csontvázáról, hogy alaktalan redőkben zúduljon alá; hajolás helyett inkább letérdelt, úgy szedte fel a fogkrémes tubus kupakját. És próbált nem nyögni közben. Edward, a negyvenes éveit taposó biológus, teste hanyatlásának és romlásának megszállottjává válik. Kivételes szerencsének tekinti, amikor megismerkedik a tizenöt évvel fiatalabb Ruthtal: a lány gyönyörű, intelligens és normális, Ed valósággal újjászületik általa. Legalábbis kezdetben. Az esküvő után csak gyötrelmeik sokasodnak. Ruth képtelen elfogadni a férje munkájával járó, erkölcsileg kifogásolható dolgokat (az állatkísérleteket, a gyógyszergyárak támogatta konferenciákat). A lány gyereket szeretne, és végül meg is születik a kisfiuk, aki azonban szinte születése pillanatától bömböl. A kimerült kismama azzal vádolja a férjét, hogy a gyerek azért sír megállás nélkül, mert érzi, hogy az apja nem is akarta őt. Kidobja otthonról a férfit, akiről az is kiderül, jó ideje viszonyt folytat valakivel. Edward afféle mai Jób. Próbatételeit Wieringa feszes, mégis lírai nyelven írja le, sok humorral, tele érzelemmel. A férfi leginkább önmagának - bizonytalanságának és negatív gondolkodásának - köszönheti bukását.

Tanidzaki Dzsunicsiró - Egy ​hibbant vénember naplója
"Ebben ​az életben én vakon szerelmes vagyok Szacukóba, de a halálom után, gondolom, valami káröröm is lesz bennem iránta, merthogy másként nem tudok bosszút állni rajta.. Mikor ő a síromon tapos, és úgy érzi, hogy boldog öregember csontjait tapossa, az én lelkem még élni fog valahol, és érzi a teste teljes súlyát, érzi a fájdalmat, érzi a talpa finom pórusú, bársonyos simaságát...\"- írja naplójában Ucugi Tokuszuke, ez a makacs beteg - és dúsgazdag - tokiói öregember. Mert ugyan elkészült már a halálra, de még a sírban sem akar megvállni menyétől, a gyönyörű Szacukótól. Az egész család a zsarnok vénember szeszélyeinek rabja, kacér menye pedig kihasználja az öreg groteszk szerelmét.

Philip Roth - Kiégés
Simon ​Axler számára mindennek vége: a nagy amerikai színész, nemzedékének kimagasló művésze hatvan-egynéhány évesen elveszti varázsát, tehetségét, magabiztosságát. Ráébred, hogy nagy szerepei – Falstaffja, Peer Gyntje, Ványa bácsija – mind "léggé váltak, puszta ritka léggé". Ha kimegy a színpadra, ostobának érzi magát, nem bízik többé játéka erejében, nem tud belebújni a figura bőrébe, és azt képzeli, kinevetik. Felesége elköltözött, közönsége elhagyta, ügynöke nem tudja rábeszélni, hogy visszatérjen a színpadra. A megmagyarázhatatlan és félelmetes kiüresedés megrázó leírásába robban bele a másik cselekményszál: a rendkívüli erotikus vágyé, amely olyan kockázatos és abnormális vigaszt nyújt az értelmét vesztett életért, hogy vigasztalódás és megnyugvás helyett a még sötétebb és megrendítőbb vég felé mutat. A végső éjszakába vezető hosszú úton, melyet utánozhatatlan intenzitással és bátorsággal fest le az író, szertefoszlik az élet minden produktuma: tehetség, szerelem, szexualitás, remény, életerő, hírnév. Az Akárki és a Szellem el moralitásról és halálról szóló sötét meditációi, majd a fiatalságot keserű iróniával visszaidéző Düh után Roth az öregedés rémületétől és a makacs élni vágyás gyönyörűségétől izzó új kisregényében ismét az élet nagy misztériumát mutatja fel. A kiégés Philip Roth harmincadik könyve. Philip Roth 1997-ben az Amerikai pasztorál-ért Pulitzer-díjat kapott. 1998-ban a Fehér Házban átvehette a National Medal of Arts nevű legmagasabb állami művészeti díjat, 2002-ben pedig az Amerikai Irodalmi és Művészeti Akadémia legrangosabb kitüntetését, a Gold Medal in Fictiont, amelyet korábban többek között John Dos Passosnak, William Faulknernek és Saul Bellow-nak ítéltek oda. Kétszer nyerte el a National Book Awardot és a National Book Critics Circle Awardot, háromszor a PEN/Faulkner Awardot. 2005-ben az Összeesküvés Amerika ellen című könyvével elnyerte az Amerikai Történész Szövetség díját "2003-2004 kiemelkedő amerikai témájú történelmi regényéért". Roth elnyerte a PEN két legrangosabb díját is: 2006-ban a PEN/Nabokov Awardot "következetesen eredeti és tökéletes mesterségbeli tudással megalkotott élertművéért", és 2007-ben a PEN/Saul Bellow Awardot, melynek indoklása szerint "hosszú pályafutása során alkotott életművének minősége Philip Rotht… az amerikai irodalom legmagasabb csúcsára helyezi". Philip Roth az egyetlen élő amerikai író, akinek művei a Library of America gyűjteményes, mértékadó kiadásában megjelennek. A nyolcadik, utolsó kötet 2013-ban várható.

Zsolt Ágnes - Éva ​lányom
Heyman ​Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul és héberül is. Magyarul 1948-ban jelent meg. 1948 óta most, 2011-ben adták ki először újra. Éva, aki körül napról napra esett szét megszokott világa, az utolsó pillanatig próbálta élni a kamaszlányok szokásos életét: szerelem, barátságok, család... Azután a napló 1944. május 30-adikán félbeszakad..." „- No, nézd csak – üvöltött Mengele –, még rühes is vagy, te béka! Mars fel az autóra! – Mengele sárga színűre festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai számára. Évát, szemtanúk szerint, maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Így végződött a tizenhárom éves Éva élete, éppen Lengyelországban, amitől 1941 óta félt.” „Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!”

Posta
elérhető
70

Charles Bukowski - Posta
Charles ​Bukowski kívülálló volt és az is maradt. Élete első regénye, az 1971-ben megjelent Posta - amit állítólag három hét alatt írt - szintén ennek állít emléket. Többek között. A főhős, az író alteregója, Chinaski "tévedésből" elhelyezkedik a postánál, ahol permanens másnaposságtól szenvedve, kora reggel szortírozza és kézbesíti a leveleket, közben kölcsönösen alázzák egymást főnökeivel, az utcán nők és kutyák rontanak rá, szóval semmi izgalom, csak maga az élet... Nem szokványos regény egy nem szokványos amerikai szerzőtől.

Charles Bukowski - A ​semmitől délre
Azok, ​akik eddig - nyilvánvalóan merő véletlenségből - még nem találkoztak Charles Bukowski műveivel most kivételesen szerencsés helyzetben vannak. A Cartaphilus kiadó Charles Bukowski-életműsorozatának legfrissebb darabja, A semmitől délre című novelláskötet történetei ugyanis kiválóan alkalmasak arra, hogy velük kezdjük meg a 20. század egyik legnagyobb írójával való ismerkedést. Kegyetlenül igazak, nevetségesen szörnyűek, fájdalmasan valóságosak és mindeközben valahogy mégis: egyszerűen felemelőek.

Charles Bukowski - Egy ​vén kujon jegyzetei
Charles ​Bukowski Németországból vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol ismert íróvá vált, de a világsikert mégis Németország hozta meg a számára. Az elmúlt négy évben folyamatosan adják ki novelláit és regényeit, halála óta pedig művei sorra hódítják meg az európai országokat. Bukowski a beatnemzedék utáni korosztály egyik leghíresebb és leghírhedtebb írója. Nem véletlen, hogy könyveit Amerikában a beatirodalom nagy öregje, Ferlinghetti adja ki. Bukowski - csavargó! Ráadásul a legelvetemültebbek közül való. Büdös, hajléktalan szájhős, lecsúszott kocsmatöltelék. A lehető legvadabb és a lehető legintellektuálisabb - egy századvégi Jack London. Nőhajhász és szenvedélyes asszonyimádó, szajhagyötrő és futóbolond. A legnagyobb Amerika-gyűlölő amerikai, aki Amerika nélkül képtelen élni. Charles Bukowski - rendőrőrsök állandó lakója, házibulik kidobhatatlan vendége, akit - mégis! - csak akkor lehet kirakni, ha előtte hullarészegre itatják. Hősei is ilyenek, benne és általa megjelenik Amerika. Az a másik, amit alig ismerünk.

Elizabeth Wurtzel - Prozac-ország
Elizabeth ​Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy "rock-and-roll könyvet" akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A "regény" végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is "meggyógyították", de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az "igazi" depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást - mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő - két könyvet publikált a Prozac-ország óta.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (44)

Mireille Calmel - A ​farkasok bálja - Isabeau bosszúja
1531. ​A bosszú elmaradt, a farkasasszonyok nem teljesítették fogadalmukat, de végre nyugodt, vidám normális életet élnek. Isabeau Párizsban üzlettulajdonos, I. Ferenc király fehérnemű-készítője, köztiszteletnek örvendő dáma, akinek társaságát a király is kedveli. Ő, aki valamikor csal egy kis vadóc lány volt Auvergne-ben, most egyedül irányítja az előkelő üzletet, ahol a legfinomabb selymekből szabnak és varrnak drága holmikat a királyi udvar számára. Házában él unokája, Marie, a folyton nyüzsgő, játékos és szemtelen kamaszlány, akit nagy szeretettel vesznek körül a Csodák Kertjének koldusai. Nem csoda, hiszen a törpe kolduskirály, Mumus engedélyével hosszú ideig ők rejtegették. Marie a kolduskirály fiával, Constant-nal tölti gyermekkorát, és egyik kedvenc szórakozásuk a királyi csendőrség bosszantása.Ám egy szép tavaszi napon felborul életük békés rendje. Átmenetileg új rendőrfelügyelőt neveznek ki Párizsba, aki nem más, mint Francois de Chazeron. Azért jött, hogy hajtóvadászatot rendezzen ellenük. Többé nincs menekvés, a farkasasszonyoknak szembe kell szállni a kegyetlen auvergne-i urasággal. És ez a harc egyesíti az elátkozott Albérie-t, a túlélő Isebeau-t, Loraline-t, a farkast és Marie-t az ártatlant. Még egyszer, utoljára harcba indulnak a szabadságukért.

William Shakespeare - A ​velencei kalmár
A ​velencei kalmárt Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb darabírói korszakában, a nagy vígjátékok és nagy tragédiák korszakában írta. A saját korában vígjátéknak játszották, a 19. századtól tragédiának, ma a regényes színművek közt tartják számon. Shakespeare-ben az a jó, hogy olyan, mint az élet - nehezen szorítható korlátok közé. A darab a virágzó tengeri kereskedelem központjában, a nyitott, nyüzsgő, karneválos Velencében és Belmont zárt mesevilágában játszódik. Antonio, a velencei kalmár szereti Bassaniót, aki könnyelműen elszórta az örökségét. Bassanio szerencsét akar próbálni Belmontban a gazdag, szép és erényes Portia kezéért. Ehhez pénzre van szüksége, és kihez forduljon, ha nem Antonióhoz? Antonio minden vagyona a tengeren, ezért kölcsönt vesz fel Shylocktól, a zsidó uzsorástól, akivel gyűlölik egymást. Shylock hajlandó a kölcsönre, még kamatot sem kér. Egy kikötése van: ha Antonio nem fizet időben, kivághat egy font húst a kalmár testéből. Az üzletet lakomával pecsételik meg. Amíg Shylock a keresztények nemszeretem vacsoráján időzik, a lánya, Jessica megszökik szerelmével, Lorenzóval, egy velencei nemes úrral. A hozományról sem feledkezik el. Bearanyozza magát apja pénzével és ékszereivel. Belmontban kérők sora verseng Portia kezéért, de apja végakarata értelmében csak ahhoz mehet feleségül, aki három ládika: az arany, ezüst és ólom közül helyesen választ. Aki nem a megfelelő mellett dönt, nemcsak Portiát nem nyeri el. Soha nem nősülhet meg. Portia szereti Bassaniót, halogatná a döntést, hogy minél tovább együtt lehessenek. Bassanio túl akar lenni rajta, kockáztatós fajta. Ahogy Antonio is. Üzletben és szerelemben egy pillanat alatt mindent nyerhet, vagy veszíthet az ember. Bassanio azt a ládikót választja, amelyen a felirat: Engem választ, aki mindent kockára tesz. És jól választ. Övé Portia és a vagyona. Szüksége is van rá, mert Antonio mindenét elvesztette a tengeren. Bíróság előtt áll. Shylock követeli a neki járó egy font húst. És hajthatatlan. A törvény mellette áll. A dózse tehetetlen. Az idegen Shylock ügyében egy idegen törvénytudót hív segítségül. Ki lesz a bíró? Egy jó? Egy rossz?

Charlotte Roche - Nedves ​tájak
Kritikusai ​szerint a könyv nem más, mint színtiszta pornográfia, a megbotránkoztató sorok közül azonban egy rémült és magányos fiatal lány segélykiáltása hallatszik, aki szeretetre és megértésre vágyik. Talán ennek is köszönhető, hogy a Nedves tájak közel egy éve vezeti a német sikerlistákat, és csak az első félévben több mint egymillió (!) példányt adtak el belőle! "Nem olyan egyszerű a női nemi szervet tisztán tartani. Rengeteg hibát követhetünk el, ha nem figyelünk oda eléggé. Az hiszed, elegendő, hogy egy kis vízzel és egy falat szappannal megmosod? Vigyázzunk! Túlontúl sűrűn azért ne mossuk! Nehogy már megsemmisítsük a fontos pinaflórát! Nehgy már elveszítsük a szexben annyira kívánatos punciízt és illatot! Ügyeljünk erre! Én már régóta kísérletezem a mosdatlan pinával. Az a célom, hogy enyhén, de azért bódítóan árassza illatát a bugyin keresztül, de még farmeren és a vastag sínadrágon át is. Ha a férfiak nem vennék észre, semmi vész, a tudatuk alá hatol, az ösztöneikbe ivódik. Elvégre állatok vagyunk valamennyien: párosodni akarunk. a hímek leginkább a punciszagú nőstényeket kívánják meg. Könnyű egy kapcsolatot elkezdeni. Csak bele kell szimmantani a levegőbe, és érezni az édes illatot. Hasonló szerepre találták fel a parfümöket. Azt halljuk állandóan, hogy a parfüm erotikus hatással van a másik nem képviselőire. Nem értem, miért nem veti be minden nő a maga egyedi, sajátos illatát. (...) Én a nedveimet úgy használom, mint más ember a parfümöt. Ujjamat a pinámba dugom, és a nedvet rákenem a fülcimpámra, azután eldörzsölöm. Már az üdvözlő puszinál csodát tesz." Charlotte Roche könyve igazi beavatási szertartás. Sokkoló utazás a szexualitás és a testnedvek birodalmába. Vigyázat! Csak 18 éven felülieknek!

Polly Shulman - Rajongás
Jane ​Austennak még soha nem voltak ilyen barátai... „Kevés olyan dolog van, ami jobban megviselhet egy értelmes embert, mint ha szeretetből és megszokásból ragaszkodik egy Rajongóhoz.” Julie mindezt keserű tapasztalatból tudja. Legjobb barátnője, Ashleigh, vadul csapong egyik mániától a másikig, és őt is belerángatja őrült terveibe. Ashleigh legújabb szeszélye egyben Julie saját szenvedélye is: Jane Austen nagyszerű szerelmi regénye, a Büszkeség és balítélet. Julie azon kapja magát, hogy múlt századi divat szerint felöltözve és erősen vonakodva besurran Ashleigh-vel egy fiúiskola báljára, abban a reményben, hogy ott hősökre lelnek. Sajnos, mindketten ugyanabba a fiatalemberbe szeretnek bele, a jóképű és lovagias Grandison Parrba. Vajon Julie-nak választania kell a barátnője iránti hűség és a szerelem között? Vagy talán Ashleigh zavarbaejtő bohóckodása végképp elüldözi a fiút, mielőtt Julie lehetőséget kapna?

Amélie Nothomb - Vádirat
A ​Vádirat két főszereplője, a nyugdíjas éveit töltő latin-görög szakos középiskolai tanár és szelíd, gyermeki felesége vidéki házat vásárolnak, hogy elvonuljanak a világ zaja elől, kiélvezve végre egymás társaságát. Ám különös szomszédjuk felbukkanása megzavarja nyugalmukat. Vészjósló jelek, groteszk titkok szegélyezik azt a morális utat, amelyen végighaladva Émile, a főszereplő kénytelen megismerni másik énjét is, és kiutat találni az életét felforgató szomszéd okozta emberi zűrzavarból.

Sophie Andrews - A ​megsebzett
Sophie ​már csecsemő korától nevelőszülőkkel élt. Jólétben, békében, boldogan – amíg csak meg nem jött a havi vérzése. Ettől kezdve ugyanis nevelőapja, a „Papa” a nemi rabszolgájának tekintette. Sophie egyetlen utat látott a menekvésre: elkezdte magát rendszeresen vagdalni zsilettpengével. Az önbántalmazás idővel szenvedélyévé vált; sokáig még azután sem tudta abbahagyni, hogy az angol szamaritánus egylet segítségével egy pszichiátriai osztályra menekülhetett az őt enyhén szólva furcsán szerető Papa karmai közül. Még innen is hosszú volt az útja a normális életbe. Adjuk át a szót egyik szamaritánus pártfogójának: „Sophie ma már felnőtt nő, és én nagyon örülök, hogy annak idején telefonált... Szerencsés kézzel ragadta meg a lehetőségeket, és élt is velük, mégpedig sikeresen. Kiegyensúlyozott ember lett belőle... A félelmei sose szűnnek meg, és biztos, hogy időről időre felszínre törnek majd. Ám Sophie ma már olyanoknak segít, akik ugyanolyan borzalmakon mentek keresztül, mint ő. Ne nézz többé hátra, Sophie! Haladj tovább, előre - én mindig ott leszek, egy lépéssel mögötted..."

Book
elérhető
19

Isamu Fukui - Truancy
A ​Város háborúban áll. Az egyik oldalon a Törvénybehajtók, a másik oldalon... gyerekek. Olyan gyerekek, akik nem riadnak vissza a haláltól, mert nem volt gyermekkoruk. Ők a TRUANCY. Tack egy átlagos diák; tanárai kínozzák, szülei elhanyagolják, barátai nincsenek. Egy nap a húga szörnyű baleset áldozata lesz, és Tack megesküszik, hogy bosszút áll érte. Új világba kerül, ahol tanítómestere, Umasi erőt próbáló feladatok elé állítja, miközben kiképzi a rá váró élet-halál harcra. Miután csatlakozik a lázadó truantokhoz, esküdt ellensége egyben a vezére is lesz, és miközben Tack felveszi a harcot a Törvénybehajtók csapataival, csak arra vár, hogy leszámoljon Zyiddal... Isamu Fukui tizenhárom évesen már jelentős díjakat nyert írásaival. A TRUANCY-trilógia első könyve idén több mint húsz országban jelenik meg. Jelenleg a folytatáson dolgozik. Mintha _A legyek ura_ és a _Battle Royale_ ütéserejét sűrítette volna egy könyvbe. Fergeteges és akciódús utópia, amely egy totalitárius rendszer elnyomása alól kitörni vágyó szervezet elkeseredett és véres lázadásának állít emléket egy olyan világban, ahol a leszámolás, a bosszú, az árulás nagyon is valóságos, túlontúl is az...

Nicolas Jones-Gorlin - Pedofíling
Simon ​egy moziban látja meg Dorothée-t, s a régóta benne bujkáló, ám eddig elfojtott, természetellenes vágy oly erővel tör ki belőle, hogy egész addigi életét kockára téve, egy női WC-ben megpróbálkozik a kislányt magáévá tenni. A helyszínen elfogják , s gyors tárgyalás után az esküdtszék bűnösnek találja. Váratlan szerencse éri azonban: a börtön helyett felajánlanak neki egy speciális kezelést, így Simon nagyjából szabadon élhet, s továbbra is űzheti "kisded játékait". A történetet a pedofil főhős, Simon egyes szám első személyű elbeszéléséből ismerhetjük meg. A fiatal francia szerző, Nicolas Jones-Gorlin regénye a 2002-es év botránykönyve volt Franciaországban.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (45)

Erica Fischer - Aimée ​& Jaguár
Egy ​mindent elsöprő erejű szerelem - van-e hálásabb regénytéma, különösen, ha a szerelmesek egyike négygyermekes anya, és a történet a házasságtörés cinkos izgalmát ígéri? De a kérdést akár úgy is feltehetnénk: van-e elcsépeltebb regénytéma? Aimée és Jaguár szerelmének története mégis több, mégis "más". Nem pusztán azért, mert a csábító harmadik nő, s az olvasó akaratlanul is a másság elfogadásának vagy elutasításának dilemmájával találja szembe magát, s nem is csak azért, mert a szerzőnő, Erica Fischer Aimée-Lilly elbeszélése alapján írt művét hiteles dokumentumokkal - levelekkel, versekkel, naplórészletekkel - és a kortársak visszaemlékezéseivel egészíti ki, hanem mert a második világháború idején játszódik Berlinben, és a csábító Jaguár-Felice zsidó. Lilly Wust története, az egykori családanya féltve őrzött titka, amelyet csaknem kilencvenévesen fedett fel az írónő kérésére, s amely egy szenvedélyes szerelem fellobbanását, izzását és tragikus kihunytát lenne hivatott elmesélni, így válik az emberi helytállás és odaadás, az aljasság és árulás, és főként az emberi megpróbáltatások regényévé - a vallomás akadozó, közvetlen hangján - emberien. Berlin, 1942. A 29 éves, férjezett Lilly Wust, négy gyermek anyja, német asszonyok millióinak életét éli. Aztán egy napon megismeri a 21 éves Felice Schragenheimet. Szerelem - szinte első látásra. "Aimée" és "Jaguár" terveket szőnek, verseket és szerelmes leveleket írnak egymásnak, házassági szerződést kötnek. Mikor Jaguár-Felice bevallja szerelmének, hogy zsidó, ez a veszélyes titok még szorosabbra fűzi kettejük viszonyát. De boldogságuk csak rövid ideig tarthat. 1944. augusztus 21-én Felice-t letartóztatják és deportálják. Erica Fischer a 80 esztendős Lilly Wusttal meséltette el a történetet, amelyet aztán a kor jelentős dokumentumává dolgozott át. A könyv 1994-es megjelenése után további kortársak jelentkeztek, így e kiadás anyagát újabb részletekkel bővíthettük, amelyek Aimée és Jaguár történetét még elevenebbé teszik. Max Färberblock filmes feldolgozásának köszönhetően - a főszerepekben Juliane Köhlerrel és Maria Schraderrel - Aimée és Jaguár története az egész világon ismertté vált.

Covers_59085
elérhető
3

Josephine Hart - Kárhozat
Pusztító ​szenvedély löki egymás karjába a pályája csúcsán álló politikust és fia jövendő feleségét. Forgószélként söpör végig az életükön, nyomában vér, könnyek, szenvedés. És mégis: "Ritka ember, aki megbánja ezt az élményt".

Jonathan Herbert - Boldog ​Halálnapot!
Egy ​sötét világ... Csontnélküli emberek... A Sátán szeretője.... Bombák, gyilkosok, őrültek, hétköznapi emberek.... Meghökkentő mesék, melyeket a műfaj klasszikusa, Jonathan Herbert úgy válogatott össze, hogy az olvasó testét borzongás járja át, a rémület jeges ujjai a szívébe markoljanak, sötét fantáziája meginduljon. Nem undorító, csupán rettenetes történetek. Mindegyiket tiszta szívvel ajánljuk magányos éjszakákra, csendes éjféli órákra. Az álomkórban szenvedők gyógyszerként is használhatják. Jó éjszakát!

Edith Templeton - A ​kék óra
A ​remekül megszerkesztett, rafinált történetek elbeszélője és hősnője az előkelő és intelligens, sok nyelven beszélő Edith, aki a szerelmet, a szexuális gyönyört keresi, aki önszántából szolgáltatja ki magát a férfiaknak, és meglepő nyíltsággal számol be abszurd vonzalmairól és kitárulkozásairól. „Amit leírtam, szóról szóra megtörtént. Nem választottam szét a valóságot és a fikciót.” A hatvanas években a The New Yokerben megjelenő novelláinak különös, mazochista világával a romantikától és prüdériától mentes, nagyvilági, olykor kissé életunt és cinikus nőfiguráival Edith Templeton valósággal sokkolta olvasóit. Szerelmi kalandjainak ecsetelése közben hét színes, hiteles, élvezetes korrajzot fest a 20. századról, a harmincas évektől a nyolcvanas évekig, Prágától Bordigheráig, és – életének különböző korszakiban – eleveníti meg egy nem mindennapi nő érzés- és gondolatvilágát.

John Updike - Az ​eastwicki boszorkányok
Három ​fiatal, több gyermekes elvált asszony éli az életét a magánnyal vívott nehéz küzdelemben, New England egy tengerparti kisvárosában. A női magány legyűréséhez viszont férfi szükségeltetik - s női praktika, boszorkánytudomány. Ez pedig, a férjüket elhagyott és férjüktől elhagyott asszonyok ereje, ellenségeskedést, megkövező indulatokat szül a jámbor polgárok szívében. Hiszen, mint köztudott, a boszorkány az ördöggel praktikál, lelkét is eladja neki. S lelkét az ördögtől csak másik boszorkány - vagy más férfi - perelheti vissza. Ennyi Updike új regényének lényegi mondandója. Sovány. Sovány? Attól függ, hogyan mondja el valaki. Updike mosolygós-frivolan, a témát a hétköznap szintjéről fél kézzel a boszorkánymítosz - festett - egére fölhajítva. S ez, ha jól meggondoljuk, nem is olyan könnyű - erre akkor jön rá az olvasó, ha a fejére visszahulló "mondanivalót", két kézzel, sikerül elkapnia. Updike mesteri könnyedséggel használja az időtlen idők óta meglevő írói eszközöket, ismeri alakjait - testüktől a lelkük, a múltjuk mélyéig -, ismeri a társadalmat, a közvetlen környezetet, ami formálja őket, s amit szakadatlanul formálnak maguk is. S legfőképp: ismeri a folyamatot, amelynek során a társadalom is, regényalakjai is formálódnak.

Subodh Narvekar - Állatok ​I.
Tanulj ​meg rajzolni! Árnyékolás ceruzával, fedezd fel a fekete és fehér színekben rejlő varázslatot sorozatunkkal! A kötetek mindegyikében jól követhető magyarázatok és feladatok vezetnek be a különböző technikák rejtelmeibe. A témák széles választéka minden bizonnyal érdekes és élvezetes lesz gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

Joyce Carol Oates - Irgalmas ​ég
A ​kényelemimádó ötvenes években, a feketelistázó és atombombákkal riogató McCarthy-korszak Amerikájában a Stevick család éli a kispolgárok tisztes és nyugodt életét. A békés külhám alatt persze vad szenvedélyek és gyikos indulatok forrongnak, vérfertőzés, bűn és halál fenyeget. Stevickék egyetlen fia a klinikai halál állapotából tér vissza, miután megsebesült a koreai háborúban, kamasz lányuk éppen csak túlél egy öngyilkossági kísérletet, hogy aztán vad és majdnem végzetes szerelembe bonyolódjék valamikor bokszbajnok és kujon nagybátyjával, s az apa is alig állja meg, hogy ne dúlja fel családi életét a szenvedély röpke fellobbanása miatt. Hajszálon múlik mindig a Stevickék családi békéje. Vajon mi őrzi meg mégis? A már gyerekkorban tökélyre vitt hazudozás, az önáltatás, a képmutatás, vagy a véletlen? Vagy furcsamód netán mégis az, hogy a háborús riadalomban a féltőn szerető atya atombunkert épít családja védelmére a kert alján?

Pascal Mercier - Éjféli ​gyors Lisszabonba
Az ​élet nem az, amit élünk, hanem az, amiről úgy képzeljük, hogy éljük. Raimund Gregorius berni latintanár egy titokzatos nővel való furcsa találkozástól felzaklatva, önmaga számára is váratlanul elhatározza, hogy kilép addigi életéből. Felül az első Lisszabonba induló vonatra, poggyászában egy könyvvel, amelyre véletlenül akadt rá egy antikváriumban. A könyv Amadeu de Prado portugál orvos és költő-filozófus feljegyzéseit tartalmazza magányról, halálról, szerelemről, hivatásról. Gregorius teljesen a könyv és szerzője hatása alá kerül, és Lisszabonba érve, akár egy detektív, felkutatja Prado családját, szerelmeit, barátait és ellenségeit. S miközben keresztül-kasul bejárja a varázslatos portugál fővárost, egy nagyon tehetséges és érzékeny ember küzdelmes, magányos és boldogtalan élete bontakozik ki előtte, jórészt a Salazar-diktatúra idején. A svájci író különleges hangulatú regénye, amelyet sokan Carlos Ruiz Zafón nagy sikerű könyvéhez, A szél árnyékához hasonlítanak, voltaképpen két férfi, két nem mindennapi egyéniség párhuzamos életrajza. Művében Mercier arra keresi a választ, vajon megérthetjük-e egy másik ember életét, s ha igen, akkor ezáltal közelebb tudunk-e kerülni önmagunkhoz is, vagy végleg elveszítjük addigi énünket. Akár így, akár úgy, a megismerés külső és belső útjai tekervényesek és a nyomozás izgalmas.


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók