Ajax-loader

Faragó Péter-Faresz(BP)

Rate_positive 1310 Rate_neutral 41 Rate_negative 7

2604 napja velünk van ma itt járt

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Capasrac_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Rick Riordan - A ​villámtolvaj
A ​tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni? Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minótaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mitikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, felbosszantotta őket: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.

Lev Grossman - A ​varázslók
A ​többi fiatalhoz hasonlóan Quentin Coldwater sem hisz a varázslatokban egészen addig, míg egy zártkörű és titkos egyetem hallgatója nem lesz New York egy eldugott részében. S noha a tanulás évei úgy telnek, mint bárhol máshol – barátokra tesz szert, rendszeresen lerészegedik, majd idővel lefekszik valakivel, akibe beleszeret –, a titkos tudás örökre megváltoztatja őt. Kitűnően sajátítja el a modern varázstudományt, ám a szíve mélyén mindig is vágyott nagy kalandot és boldogságot nem kapja meg hozzá. Egy nap a barátaival azonban felfedeznek valami hatalmasat, ami mindent megváltoztathat. _A varázslók_ komor történet a felnőtté válásról, második esélyekről és arról, hogy ha valamit nagyon görcsösen akarunk, akkor talán soha nem kapjuk meg. A könyv a 2009-es megjelenését követően hatalmas vitát váltott ki és nagyon megosztotta a fantasy műfaj kedvelőit – vannak, akik nem is hajlandóak ekként tekinteni rá, hanem kortárs regényként kezelik –, de emiatt csak többen és többen olvasták el. Végül óriási siker és New York Times Bestseller lett, többek közt George R. R. Martin, John Green, Audrey Niffenegger és William Gibson is rendkívüli elismeréssel méltatta, ráadásul a folytatásokkal a szerző végleg lefektette a 21. századi fantasy alapköveit.

Lev Grossman - A ​varázslókirály
Quentin ​és barátai elfoglalták Filloryt, királyokként és királynőkként uralkodnak a mesés világ felett, ahol semmi dolguk nincs, mint élvezni a hőstörténetek végén jutalmul járó boldogságot és vagyont. Egy nap azonban a felhőtlen uralkodásnak vége szakad: előbb a mágikus órafákkal történik valami borzalmas, majd kisvártatva egy nyúl halált és pusztulást jósol a világra. Quentin hajóra száll Juliával, hogy a rejtély végére járjon, azonban Filloryt elhagyva még ő sem sejti, hogy a varázslás és ezzel együtt minden varázslatos dolog mekkora veszélybe került, az idejük pedig már jócskán fogytán van. Lev Grossman a legnagyobbakat megszégyenítő módon kerüli el a folytatások gyakori hibáit, és építi tovább lenyűgözően azt a világot, aminek _A varázslók_ban lefektette az alapköveit. _A varázslókirály_ nem csak elképzeli, hogy milyen lett volna a _Mátrix_ fantasyként, de a hagyományokat felrúgva, váratlan és forradalmi ötletek folyamatos felsorakoztatásával jelzi, hogy a szerzője nem szégyelli a műfajt fenekestül felforgatni.

John Scalzi - Az ​utolsó gyarmat
Katonai ​szolgálata végeztével John Perry leszerelt, és eseménytelen veteránéveit Huckleberry távoli bolygóján tengeti, ahol a Gyarmati Szövetség falusi békebírójaként a telepesek tyúk- és kecskepereiben szolgáltat igazságot. A korábban a Különleges Erőknél szolgáló feleségével, Jane Sagannel él együtt, több hektáros tanyájukon földet művelnek, és büszkeségtől dagadó kebellel figyelik, hogyan cseperedik örökbefogadott lányuk, Zoë. A falusi idill nyolc évét azonban egy csapásra fenekestül felforgatja, amikor a Gyarmati Szövetség fejese kopogtat a portájukon. Az emberek gyarmatbirodalma ugyanis politikai válság szélére sodródott: a maroknyi telepes segítségével létesített egykori kolóniák az évek során annyira megerősödtek, hogy egy ideje maguk is gyarmatosítási jogot követelnek saját bolygóiknak. Ki más lehetne rátermettebb kormányzója a baljós nevű Roanoke-ra készülő, tíz külön világról érkezett, önfejű telepesnek, mint Perry, a békebíró és az ellentmondást nem tűrő Sagan? Az új kolóniához a Gyarmati Szövetség nagy reményeket fűz, de nem csak azért, mert ezzel megzabolázhatja az elégedetlenkedő gyarmatokat, hanem egy ennél grandiózusabb, magasztosabb cél hajtja, mely egyben Johnt és Jane-t is a galaktikus politika, ármány és cselszövés legmélyebb vízébe dobja, a fejük felett lebegő háború árnyáról már nem is beszélve.

Earl Derr Biggers - A ​kínai papagáj
Earl ​Derr Biggers (1884-1933) amerikai író. A Harvard egyetemen tanult, majd Bostonban lett újságíró, színikritikus. 1913-ban írta első krimijét, de a félig kinai, félig amerikai felügyelő, a mosolygó Charlie Chan figuráját csak 1925-ben teremtette meg House Without a Key (A kulcs nélküli ház) című regényével. Charlie Channak két gyereke van, őrmester, konfuciuszt idézi, s ő Hawaii legjobb detektívje. Az első regényt további öt követte: The Chinese Parrot (A kínai papagáj) 1926. Behind That Curtain (Amit a függöny eltakar) 1928, The Black Camel (A feketek teve) 1929. Charlei Chan Carries On (Charlie Chan mosolyog) 1930, Keper Of The Keys (A kulcsok őrzője) 1932, Charlie Chan figurája hatalmas karriert futott be, először hangjáték, majd képregény és filmsorozat készült belőle. A mosolygó kínai legnépszerűbb megszemélyesítője Warner Oland volt, aki 16 filmben játszotta el a detektívfelügyelőt. Kevesen tudják, hogy 41 évvel a szerző halála után Michael Collins - Dennis Lynds álnéven - írt egy hetedik Charlie Chan regényt a Charlie Chan Returns (Charlie Chan visszatért) címűt.

Jeff Kinney - Az ​utolsó szalmaszál
Nézzünk ​szembe a tényekkel: Greg Heffley soha nem változik meg. Valaki igazán elmagyarázhatná ezt Greg apjának is. Frank Heffley úgy dönt, hogy meg kell edzenie a fiát, ezért beíratja sportolni és más "férfias" tevékenységre is. Persze Greg könnyedén áthúzza apja terveit. De mikor az apja megfenyegeti, hogy katonaiskolába adja, Greg rájön, hogy össze kell kapnia magát...különben szedheti a sátorfáját.

K. A. Tucker - In ​Her Wake - Sodrás
Cole ​Reynoldsnak mindene megvolt. Mígnem egy este borzalmas, végzetes hibát követett el… és mindent elveszített. Mikor egy alkoholmámoros egyetemi buli hat ember halálával végződik, Cole-nak fel kell dolgoznia a tragédiában játszott szerepét. Ilyen esetben általában támaszkodhatna a legjobb barátaira – azokra, akik gyakorlatilag azóta vele vannak, hogy megtanult járni. Csakhogy ők meghaltak. És ami még ennél is rosszabb: valahol egy kórházi ágyban egy tizenhat éves lány fekszik összetört testtel, akitől az egész életét elragadták, hála egy rekesz sörnek és egy kocsikulcsnak. Mindenki azt mondogatja Cole-nak, tudják, hogy amit tett, nem volt szándékos, ő mégis folyton magán érzi tekintetük súlyát, és hallja a suttogásukat a háta mögött. A srác mindezek mellett a borzalmas bűntudattól sem képes megszabadulni, ami mindig rátör, valahányszor csak a lányra gondol, aki még csak a kórterme közelébe sem engedi őt, hogy Cole bocsánatot kérhessen. Ahogy telnek a hónapok, és Cole-on egyre jobban elhatalmasodik a bűntudat és a magány, a fiú markából kezd minden kicsúszni, ami valaha is fontos volt a számára: az egyetem, a barátnője, a jövője. Az élete. Ám Cole-nak előbb le kell érnie a gödör legaljára, hogy rájöjjön, van még kiút személyes poklából: a megbocsátás. És csakis egyetlen személy van, aki megadhatja ezt neki…

Lois Duncan - Tudom, ​mit tettél tavaly nyáron
Baleset ​volt – ám örökre megváltoztatta az életüket. Tavaly nyáron négy halálra rémült barát kétségbeesett esküt tett, hogy eltemetik szörnyű titkukat. Vannak azonban titkok, amiket nem lehet eltemetni, és valaki megtudta, mi történt aznap. Valaki, aki bosszút akar. Idén nyáron eljön a rettegés ideje...

Raymond Chandler - A ​gyöngy bajjal jár
"... ​- Halljuk, mi van az igazgyöngyökkel. Szerepelt eddig az ügyben egy hulla, egy rejtélyes hölgy, egy veszett gyilkos, egy hősi életmentés, meg egy rendőrnyomozó, akit rávettem, hogy hamis jelentést írjon. Most színre lépnek az igazgyöngyök is. Rendben van... hadd halljam. ... - Stantől kaptam a gyöngysort. Egyszer megemlítette, hogy tizenötezer dollárba került. Fehér igazgyöngy, negyvenegy darab, úgy nyolc milliméter átmérőjű a legnagyobb... Nagyon szerettem azt a gyöngysor, Stan miatt. Szerettem Stant. Úgy, ahogyan csak egyszer szeret az ember életében..." Az Amerikában született, Angliában nevelkedett és kalandos életpálya után világhírű krimiszerzőként 1959-ben Kaliforniában meghalt Raymond Chandlernek számos elbeszélésében bizony mindig bajjal jár a gyöngy. Szerencsére mndig akad egy-egy vasöklű, ám vajszívű fickó is, aki a bajjal járó gyöngyöt, illetve a gyönggyel járó (és természetesen bajba jutott) hölgyet pártfogásába veszi. Hogy aztán sikerül-e ki is húznia a bajból - az már más kérdés. Vétenénk a műfaj játékszabályai ellen, ha időnap előtt elárulnánk... Kötetünk Raymond Chandler négy izgalmas, Kaliforniában játszódó elbeszélését tartalmazza.

George Orwell - Állatfarm
Orwell ​1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr . Jones Major-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - Minden állat egyenlő - érdekesen módosul... A könyvet Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.

Cseh Valentin - A ​Petróleum-kikötő
Csepel ​talán egy poros falu lenne csupán, ha nem települt volna ide a gyárkomplexum mellett az európai színvonalú kőolaj-feldolgozó üzem a Szabadkikötővel együtt. Az üzem 1945-ig tartó, nemzetközi színvonalú eredményeket felmutató történetéről készült a könyv, amely arról szól, hogy miként lehet színvonalas olajelosztó-központot építeni úgy, hogy az országnak nincs saját olajkészlete, hanem importálnia kell. Az üzemhez befektetők kellettek: így került Csepelre az 1920-as években az angol-holland vállalat, a Shell feldolgozóegysége is. Amíg politikai téren komoly békétlenség volt Magyarország és Románia között, a gazdaságban komoly nyereséget termelő egyezségeket sikerült kötni – így építette fel üzemét a csepeli kikötő területén a román Steaua (Csillag) olajipari vállalat.

Frank Tibor - Amerika ​világai
Az ​egykor fehér, angolszász, protestáns (WASP) európai bevándorlók által felépített amerikai nemzet a minden irányból érkező hatalmas, mind inkább színesedő bevándorló tömegek hatására a 19. század közepe-vége óta folyamatos demográfiai változásokon megy át. Kipusztították az indián őslakosságot, ugyanakkor jelentősen megnövekedett a valaha behurcolt fekete bőrűek számaránya. A nem WASP tömegek sokféle értékrendet, vallást, etnikai kötődést hoztak magukkal, és ez alapjaiban változtatta meg az ország eredeti társadalmi és - ha volt - gondolkodási homogeneitását. Amerika ma már nagyon nem csak egykor volt angol gyarmatok örököse, hanem multikulturális, kisebbségeiben is öntudatra ébredő, egyre inkább többnyelvű és sokkultúrájú ország, amelynek értékvilága immár kevésbé az összekapcsolódás, mint inkább a széttartás irányába mutat. A bevándorlás fő iránya Latin Amerikából mutat Észak felé, de nagy tömegek érkeznek Délkelet-Ázsiából is. Az Egyesült Államok történelmével, kultúrájával kapcsolatos, több évtizedes kutatásaim alapján egységes keretben teszem áttekinthetővé amerikanisztikai tanulmányaimat, döntően saját levéltári munkám és saját tapasztalataim alapján kibontakozó Amerika-képemet. A válogatás kijelöli azokat a hangsúlyokat, melyeket az Egyesült Államok társadalom- és politikatörténetének legutóbbi másfélszáz évében kiemelkedően fontosnak tartok, ezek közül is a bevándorlás, a bevándorláskorlátozás, az amerikai "fajok" kérdéseit, és kiemelten tárgyalom a magyar-amerikai kapcsolatok történetét, az Egyesült Államok szerepét a második világháborúban, az "amerikai évszázad" jóslatát és az amerikai angol nyelv szerepét a nagyvilágban. Számos, eredetileg történeti kérdésnek tűnő témáról fokról fokra világossá vált, hogy máig - vagy ma újra - nagyon fontos problémái az Egyesült Államoknak. Így olvasva, a kötetnek van bizonyos, már-már napi aktualitása is.

Ron Stallworth - Csuklyások
1978-ban ​a Colorado Springs-i (Colorado állam) közösség növekedést tapasztalhatott a Ku-Klux-Klan (KKK) tagságának létszámában. Az egyik férfi, aki vállalta a kihívást és fellépett a város uralmának átvételére törő szervezet ellen, Ron Stallworth rendőrnyomozó volt. Elindított egy fedett nyomozást a Klánon belül, a tagjává vált, sőt rövid ideig Duke, a klánvezér testőreként szolgált, végül pedig felkérést kapott a Colorado Springsben működő részleg vezetői tisztének betöltésére. A nyomozás és az események iróniája: Stallworth fekete bőrű férfi. A művelet során megvívta a szükséges politikai harcokat a rendőrségen belül, hogy sikeresen ki tudja húzni ezt a „fullánkot”. A fekete klántag elmeséli, hogyan győzte le ezeket az akadályokat, és milyen módon érte el ezt a szinte hihetetlen eredményt.

Tony Iommi - T. J. Lammers - Iron ​Man
A ​heavy metal ősatyjának, a Black Sabbath gitárosának és zenekarvezetőjének önéletrajzi könyve, amely végigkíséri a zenekar és Iommi történetét a hetvenes évektől napjainkig. Ha egy gitáros elveszti az ujjait, az általában a karrierje végét jelenti. A kivétel Tony Iommi, aki nemcsak hogy nem adta fel súlyos balesete után a zenélést, de emberfeletti munkával szó szerint újra megtanult gitározni, összetéveszthetetlen hangzásával és dalaival pedig kitörölhetetlenül beírta magát a rockzene történelemkönyvébe. Az Iron Man ennek a kivételes zenésznek a története, aki felküzdötte magát Birminghamből, Anglia legnyomorúságosabb városainak egyikéből, hogy meghódítsa a világot a Black Sabbath élén. Tony Iommi megjárta a mennyet, de a poklot is: nagykanállal falta a droggal és szesszel átitatott hetvenes évek életét, megküzdött a rákkal, az adóhivatallal és a hatóságokkal, miközben csak tolta és tolta a riffeket, és a rockvilág egyik legtöbbet hivatkozott gitárosává vált, akit nem véletlenül tartanak a heavy metal ősatyjának. Fanyar humorral fűszerezett könyve lebilincselő olvasmány, amely első kézből számol be a kemény zene egyik legnagyobb ikonjának életéről és kalandjairól.

Ismeretlen szerző - Olyan ​kicsi krumplik vagyunk... - What small potatoes we all are...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nathan Englander - Elviselhetetlen ​gerjedelmek enyhítésére
A ​huszadik század apokaliptikus történelméből táplálkozó merész, bizarr, megragadóan szellemes és tiszteletlen kilenc novella. A frusztrált férj engedélyt kap a rabbitól, hogy felkeressen egy prostituáltat; egy csúnyácska asszony kitörési kísérlete elrendezett házassága fojtogató csapdájából; a hajdanvolt ifjúságát visszasíró brooklyni parókakészítő lázadása... Szóljon bármiről is a történet, az első kötettel jelentkező szerző lenyűgöző mesterségbeli tudással megalkotott novellái nem csupán egy sajátságos ortodox zsidó közösséget mutatnak be, hanem egyetemleges kapcsolatokat és vágyakat is. - Egyre nehezebb verőembert keríteni hozzád, Berel. Nem azért, mert megszántak, hanem mert unnak. - Jaj, de apró ez a gengszter - mondta Berel -, csak néztem. De a hangodra ráismerek. Kis Liebman, vérszemet kaptál, hogy mutatkozol a tetthelyen? - És ha ezúttal nem marad hírmondó? Kis Liebman intett a két Eszternek, azok hasmánt lódították Berelt, a kezét a bokájához ragasztószalagozták, mintha rúdon akarnák vinni. A jobb felőli kinyitotta a kocsiajtót. - Mi kocsikázunk - mondta Liebman -, a fejedbe verem, amit eddig nem értettél. Ma este haladni fogunk. - Haladni, Liebman? Arra, amerre én akarom. Amint elengedtek, futok a lapokhoz. Füles a gójoknak, és úgy kitálalják ezt a disznóságot, mint a sicc. - A lapokhoz? - kacagott Liebman. - Küldd csak mindet a nyakukra, alig várom. Hisz köztudottan imádják az ilyen zsidó stikliket. - Kicsinálnak, Liebman.

Jonah Goldberg - A ​Nyugat öngyilkossága
Az ​elmúlt 250 ezer év során mindössze egyszer botlottunk olyan eszmébe, mely kiemelt bennünket a történelmünk túlnyomó részét meghatározó szegénység, éhség és háborúk végeláthatatlan körforgásából - a 18. századi Angliában, amikor véletlenül felfedeztük a liberális demokratikus kapitalizmus csodáját. Az akkor igen radikálisnak számító elképzelések mára társadalmunk alapját képezik. A kormány van értünk, nem pedig mi a kormányért. Az egyén szuverén. Mindannyian a saját lelkünk urai vagyunk. A munkánk gyümölcse bennünket illet. A nyugati világ sosem látott virágzást élt át ezeknek az eszméknek köszönhetően, ám az elmúlt évtizedekben bűnökként kezdték ábrázolni ezen politikai erényeket. Egyre inkább belénk nevelik, hogy hagyományainkra úgy tekintsünk, mint az elnyomás, a kizsákmányolás és a „fehér kiváltságosok” rendszerére, a szabadság elvei és a jogállamiság a jobb- és baloldal részéről egyaránt össztűz alatt állnak. Jonah Goldberg, az Egyesült Államok egyik legnevesebb konzervatív gondolkodója a politikatörténet, a popkultúra, a közgazdaság és a társadalomtudomány rá jellemző egyedi kombinációja révén leplezi le a Nyugat öngyilkos hajlamait az ideológiai lövészárok mindkét oldalán. Ahhoz, hogy a Nyugat életben maradhasson, újból hálát kell éreznünk civilizációnk értékei iránt, és újból fel kell fedeznünk azokat az eszméket, melyek a múltban kivezettek bennünket a véres mocsárból - máskülönben ez lesz a sorsunk. Az öngyilkosság egyszerű, a szabadságért viszont meg kell dolgozni.

Nathan Hill - Nix
Samuel ​Andresen-Andersont tizenegy éves korában elhagyta az anyja. Az átlagos külvárosi nőnek ez volt az egyetlen radikális tette - legalábbis Samuel így hitte, ám évekkel később hippi terroristaként látja viszont őt a hírekben, mert állítólag rátámadt egy elnökségért kampányoló republikánus kormányzóra. A média rovott múltú militáns szélsőségesnek állítja be, de Samuel úgy tudja, hogy Faye sosem hagyta el az iowai kisvárost. Elhatározza, hogy megírja az anyja életrajzát, tabuk nélkül, ehhez azonban először meg kell találnia őt. Ahogy a múlt nyomába ered, a történet végighömpölyög a nyolcvanas évek álmos külvárosaitól a '68-as chicagói zavargásokon át a második világháborús Norvégiáig, a rejtélyes Nix szülőföldjére, akiről kiskorában meséltek Samuelnek. A férfi rájön, hogy mindent át kell értékelnie, amit valaha az anyjáról gondolt. A Nix különleges történet az anyai önzésről, alkotói válságról, a politika társadalmat megosztó hatalmáról és arról, hogy néha attól szenvedünk a leginkább, amit a legjobban szeretünk. A regényből J. J. Abrams készít sorozatot Meryl Streep főszereplésével.

Elmore Leonard - Raylan
A ​Kentucky állambeli Harlan megye különös alakokkal teli világában a nők okozzák a legtöbb gondot. Layla, a vadítóan érzéki transzplantációs nővér egy volt autótolvajjal és két dílerrel összeállva emberi vesével üzletel, Carol, a helyi bányavállalat hűvös szépségű vezetője szereti fegyverrel megoldani a vitás ügyeket, no és ott van Jackie, az ellenállhatatlanul gyönyörű pókerjátékos, akit ezúttal bankrablással gyanúsítanak. Raylan Givens szövetségi rendőrbíró sem hétköznapi figura: keveset beszél, de minden szava telitalálat. És nem használja feleslegesen a fegyverét, ha lő, akkor mindig pontosan céloz. Raylan igyekszik felgöngyölíteni a szálakat, de a nők kísértésének sokszor nem könnyű ellenállni... - Elmore Leonard méltán az egyik legnépszerűbb amerikai író, a regényeiből készült filmeket - mint a Jackie Brown, a Mint a kámfor vagy a Szóljatok a köpcösnek! - milliók látták világszerte. Feszültséggel, groteszk humorral és felejthetetlen dialógusokkal fűszerezett új könyve is a Tarantino-filmek rokona.

Nicholas Pileggi - Casino
Pileggi ​lebilincselő dokumentumregényében egy balsorsú szerelmi háromszög történetét meséli el, a háttérben pedig életre kel előttünk Las Vegas hőskora.

Georges Blond - Az ​Atlanti-óceán nagy kalandjai
Az ​Atlanti-óceán nagy kalandjai - írja a szerző. Ez szokatlan cím nem is olyan különleges, mert kalandok sorozata játszódott le ezen a hatalmas víztükrön az ókortól napjainkig. Gondoljunk csak a vikingekre, Kolumbuszra és Magellánra, a kalózokra és a hajótörésekre, a Hoorn-fok viharos térségeire, de kaland az is, milyen kincseket adott az emberiségnek az Atlanti-óceán az olajtól a heringig és a tőkehalig, s milyen áldozatokat kívánt ezek megszerzése az óceán vízéből. Georges Blond, a francia népszerűsítő irodalom reprezentánsának irása olvastán izgalmas események résztvevőivé válik az olvasó. Megtudjuk, mit érezhetett a Titanic parancsnoka, amikor jéghegynek ütközött a hajója, vagy azt, milyen ember volt Francis Drake, I. Erzsébet angol királynő kalóza. Olvashatunk a hajók fejlődéséről a klipperektől a rabszolgaszállító hajókon át a gőzhajókig s a Kék Szalagért vívott versenyekről. Emléket állít a szerző az óceán első átrepülőinek, magányos hajósainak és hajótöröttjeinek is. Georges Blond rendkívül izgalmas könyve érdekfeszítő olvasmány. Művelődéstörténet és kaland, természettudományos leírás, technika és történelem keveredik lapjain.

Sausic Attila - A ​terror sodra
A ​történet korunk egyik leglátványosabb és leginkább zavarba ejtő problémáját, a terrorizmust elemzi a múlt század második felében működő német terrorista csoportok - köztük a RAF, a Vörös Hadsereg Frakció - példáin keresztül. Hősei fiatalok, akik tele vannak erkölcsi felháborodással, bosszúvággyal, a változtatás radikális óhajával. Feltétlen szolidaritást hirdetnek az elhúzódó háborúba sodródott vietnámiakkal. Spangliznak, ideologizálnak, szabadon szeretkeznek, időnként bombát gyártanak, meg bankot rabolnak. A könyv a maga nemében egyedülálló vállalkozás: annak feltérképezése, hogyan indultak el a bosszúállás szomorú angyalai a szomszédból, a családból az illegális háború mezejére. Több mint érdekes, hogy a nemzetközi kapcsolódásokon túl még magyarországi szála is akad ennek a sokágú és sokszereplős történetnek. Sausic Attila legújabb könyve rendkívül alapos kutatómunka eredménye: tényirodalom finom lélekrajzokkal és színes korleírásokkal. Darvasi László ajánlásával.

Országh László - Bevezetés az amerikanisztikába
Országh László könyve egy Magyarországon még nem vagy alig művelt tudományág, az amerikanisztika meghonosításához járul hozzá. Az amerikanisztika azoknak a tudományoknak az összessége, amelyek az észak-amerikai Egyesült Államok kultúrájára kialakulásának kutatásával s e kultúra jelenlegi állapota rendszeres leírásával, elemzésével, az amerikai szellemi élet egyes részterületeinek kapcsolataival foglalkoznak. A könyv tehát segédeszközként szolgál az Egyesült Államok szépirodalmával, történelmével, civilizációjával, az Amerikában beszélt angol nyelvvel foglalkozóknak, egyetemi hallgatóknak, kutatóknak, könyvtárosoknak. Rövid tárgyi összefoglalók, gazdag annotált bibliográfia és szemléltető ábrák teszik lehetővé az olvasó számára az anyagban való alapos elmélyülést.

Anna Fifield - Kim ​Dzsongun
Termetes ​toka, ízléstelen frizura és furcsa öltözék - a nyugati híradásokban úgy jelenik meg Kim Dzsongun, mintha önmaga paródiája lenne. Kim Dzsongun azonban nem egy vicc, hanem egy, a világpolitikában megkerülhetetlen, nem mellesleg nukleáris fegyverekkel rendelkező diktatúra kiszámíthatatlan vezetője. Miközben a világ nagyhatalmai kénytelenek nagyon is komolyan venni az észak-koreai diktátort, a hírszerző szolgálatok és a közvélemény szinte semmit nem tudnak róla. Az információhiány pedig a legjobb táptalaja a képtelen találgatásoknak: tényleg odadobta a nagybátyját egy falka kiéheztetett kutyának, hogy azok falják fel? Valóban kivégeztette az exbarátnőjét? Nem. Ugyanakkor az ezekhez hasonló kompilációk miatt is itt az ideje, hogy összegyűjtsük a megbízható információkat, és áttekintsük, mit tudunk valójában Kim Dzsongunról. Ki ez a hivalkodó luxusban felcseperedő, a legnevesebb svájci magániskolát kiváló eredménnyel elvégző diktátor, akinek legfőbb példaképe Clint Eastwood, Jackie Chan és Michael Jordan, és aki habozás nélkül végezteti ki alkalmatlannak talált vezetőit? Hogyan tudta az apja által az összeomlás szélére sodródott, népét pusztító éhínségbe taszító rezsimet rövid idő alatt kivezetni a krízisből, miközben a rendszer, amit kiépített, súlyos ellentmondásokkal és félelemmel terhes? Anne Fifield könyve az észak-koreai mindennapok borzalmain túl egyedülállóan részletes portrét fest Kim Dzsongunról, és betekintést nyújt egy egyedülálló uralkodói dinasztia groteszk világába.

Romsics Ignác - Volt ​egyszer egy rendszerváltás
Romsics ​Ignác a tudós precizitásával és távolságtartásával közelít közelmúltunk meghatározó eseményfolyamához, a rendszerváltáshoz. A kiváló történész-akadémikus bemutatja a legfontosabb okokat és előzményeket, kitérve a gazdaság állapotára, a társadalom kőzérzetére és a nemzetközi összefüggésekre. Ugyanazon folyamat két oldalaként érzékelteti az állampárt szétesését és az ellenzék megerősödését, pártosodását. Az átmenet jelentős állomásai közt tűnnek fel az első nagy tüntetések,1956 átértékelése vagy 1989 nyarának két temetése. Ám 1990, a demokrácia első éve a sorsdőntő választások mellett újabb tűntetésekkel, botrányokkal folytatódik. A privatizációval járó problémák és a gazdaségi-szociális válság elmélyűlése jelzi, a politikai folyamat lezárható, a társadalom átalakulása azonban még hosszabb távon folytatódik. A kötet lapjain megelevenedő eseményeket a kitűnő sajtófotós, Prohászka Imre 200 felvétele teszi még érzékletesebbé.

Romsics Ignác - A ​harmadik magyar köztársaság 1989-2009
A ​„Magyarország története” című sorozat utolsó előtti kötete a rendszerváltástól kezdődően napjainkig követi végig az eseményeket, a köztársaság alkotmányos alapjainak a megteremtésétől kezdve az első szabad választások ismertetésén keresztül, a piacgazdasági viszonyok kialakulásától egészen a társadalom szerkezetének, valamint a kulturális és művelődési viszonyoknak a megváltozásáig.

Gyáni Gábor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Szarka László - Tomka Béla - A ​mi 20. századunk
Az ​ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is. Az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósultak a kiegyensúlyozott fejlődést megszakító törések. A magyar 20. század akár a többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is értelmezhető lenne. A külső és belső történések eközben egyidejűleg keltettek felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül romboltak le illúziókat. Olyan nehezen érthető száz év volt ez, amelyben mintha több évszázad történései sűrűsödtek, teleszkopizálódtak volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, több olvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza, amelyek egymásnak gyakran ellentmondó történelemképek konstruálására ösztönözték és ösztönzik még ma is a különböző szocio-kulturális csoportok emlékezőit és identitáspolitikusait. Az 1867 utáni dualista időszaknak végén az ún. boldog békeidőkkel majdnem ugyanolyan ellentmondásos a megítélése, mint a Horthy-, vagy a Kádár-korszaknak. Egyik időszakról sincs olyan össznemzetileg elfogadott, konszenzusos történelemképünk, mint 1848-49-ről vagy a legtöbb korábbi korszakról. Az interpretációs sémák a század főbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, gyakran egyoldalúak. Ezért nem csoda, hogy olykor éles ellentmondásban állnak egymással. Ilyen megfontolásokból kiindulva döntött úgy 2009-ben szerkesztőségünk, hogy a nagy összegzések időrendben haladó narrációi helyett tematikai szempontból tekintjük át a magyar 20. század jellegzetes vonásait. Vagyis nem egyes korszakok komplex teljesítményét tesszük mérlegre, hanem meghatározott szempontokból hosszú távú folyamatokat vizsgálunk meg, és ezek belső logikája szerint viszonyítjuk egymáshoz az egymást követő korszakokat. Öt ilyen alapvető szempontot találtunk. Ezek a következők: politika rendszerek, társadalmi változások, gazdasági fejlődés, külpolitika és magyar kisebbségek. A feladatra az egyes témák legavatottabb magyarországi történész szakértőit a témák sorrendjében: Romsics Ignácot, Gyáni Gábort, Tomka Bélát, Pritz Pált és Szarka Lászlót kértük fel. Felkérésünknek valamennyien vonakodás nélkül eleget tettek, s a Korunk 2010. áprilisi száma így A mi 20. századunk címmel jelenhetett meg. A szám fogadtatása Erdélyben és Magyarországon egyaránt igen pozitív volt. Ez indított bennünket arra, hogy a tanulmányokat kibővítve külön kötetben is kiadjuk. Ezzel azt a hagyományt kívánjuk folytatni, amelyet a 2001. május 25-én, Budapesten tartott konferenciánkon elhangzott előadások kötetbe rendezésével kezdtünk el 2003-ban (Erdélyről Európában mítosztalanul), majd 2005-ös kolozsvári konferenciánk anyagainak a kiadásával folytattunk 2006-ban (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926-1956-2006). Az öt szerzővel együtt erősen bízunk benne, hogy vállalkozásunk nem volt hiábavaló, s kötetünk eljut olyanokhoz is, akik nem olvassák a Korunkat. S már most jelezzük, hogy sorozatunk folytatódik: az első három kötethez az elkövetkezendő években újabbak fognak csatlakozni reményeink szerint a magyar, és ezen belül az erdélyi történelem iránt érdeklődök örömére és megelégedésére.

Romsics Ignác - A ​Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romsics Ignác - Múltról ​a mának
A ​kötet a szerző 1998 és 2003 közötti tanulmányait, esszéit és előadásait tartalmazza - öt tematikai csoportra osztva. Az írások első része nemzet, nemzetiség és állam feszültségekkel teli viszonyrendszerét vizsgálja a 19. és 20. századi magyar és kelet-európai történelem példáján. A következő fejezet tárgya: folyamatosság és megszakítottság a 19. és 20. századi magyar történelemben. A harmadik rész írásai a 20. századi nagyhatalmi politika Magyarországra gyakorolt hatását vizsgálják, elsősorban a határok alakulása szempontjából. Ez után a 20. századi magyar történelem első felével foglalkozó történetírást értékelő historiográfiai munkák következnek. A kötetet a szerző részben szubjektív jellegű írásai zárják a történelem és a történetírás természetéről, valamint a történész feladatairól. Romsics Ignác az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanára és a Habsburg Történeti Intézet tanácsadója, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára és az MTA levelező tagja.

Romsics Ignác - Rendszerváltás ​Magyarországon
Mik ​voltak a rendszerváltás kül- és belpolitikai előzményei? Reformkommunizmus vagy demokratikus ellenzéki mozgalom? Hogyan alakultak ki az ellenzéki pártok? Mi vezetett Kádár János és az MSZMP bukásához? Mi történt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain? Miként ment végbe a privatizáció? Hogyan zajlottak az első szabad választások? Mik voltak az Antall-kormány legfontosabb intézkedései? Mik a rendszerváltás tanulságai a mából visszatekintve? A Pont könyveksorozat új darabja, a Rendszerváltás Magyarországonérthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére. Az Akadémiai Kiadó új ismeretterjesztő sorozatának célja rövid, lényegre törő, közérthető, ugyanakkor a tudomány mai állását tükröző, megalapozott, kiegyensúlyozott és tárgyilagos áttekintést adni egy-egy tudományágról, részterületről vagy éppen aktuális kérdésről. A sorozat enciklopédikus jelleggel, a tudományok teljességét átfogó módon kíván egy-egy zsebkönyvbe sűrítve alapvető ismeretekkel szolgálni elsősorban a laikus olvasó számára. A kötetek hazai szakértő szerzői garanciát jelentenek a megbízható és naprakész tudásra, miközben a modern arculat és az egységes, könnyen áttekinthető belső szerkezet a mai olvasó igényeihez igazodik. A Pont könyvek egyszerre támpont a tájékozódásban és kiindulópont az ismeretek elmélyítéséhez. Egy biztos pont korunk információözönében.

Romsics Ignác - Történelem, ​történetírás, hagyomány
Monográfiák ​és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről. A kötet néhány írása ugyanakkor a szerző érdeklődésének idő- és térbeli kitágulásáról tanúskodik. A könyv nyitó tanulmánya például a középkortól a rendszerváltásig tekinti át a magyar politikai gondolkodás történetének egyik fontos, Magyarország helyére és a magyarság szerepére vonatkozó vonulatát. Egy másik, megjelenésekor nagy visszhangot kiváltott írásában viszont Finnország sikerességének a 19. századig visszanyúló okait járja körül. Több írás reflektál az elmúlt évek történetpolitikai vitáira, így például az ún. "két Magyarország" problémára és a magyar demokratikus hagyományra is. Tematikai sokoldalúsága és szakmai igényessége alapján Romsics Ignác új kötete minden történelem iránt érdeklődő olvasó figyelmére joggal számot tarthat.

Romsics Ignác - A ​20. század rövid története
Eltérően ​több más könyvétől Romsics Ignác munkájának a címzettjei ezúttal nem a szakemberek, hanem az érettségire készülő középiskolások; az egyetemi képzés társadalomtudományok iránt érdeklődő első, második és harmadik évfolyamos hallgatói, akik még nem döntötték el pontosan, hogy mire is kívánnak szakosodni; és persze azok a felnőttek, akik valamilyen oknál fogva fel akarják frissíteni a korszakra vonatkozó ismereteiket. Ennek megfelelően Romsics új könyvének nemcsak a nyelvezete világos és közérthető, hanem a gondolatmenete és a felépítése is.

Romsics Ignác - Nemzet, ​állam, régió
Romsics ​Ignác hét tanulmányból álló új kötetének témája nemzet, nemzetiség és állam viszonyának kárpát-medencei alakulása az elmúlt két évszázadban – különös tekintettel Erdélyre és az Erdéllyel kapcsolatos nagyhatalmi politikára. A nyitó tanulmány a Habsburg Monarchia küzdelmét mutatja be a birodalmon belüli nacionalista törekvésekkel a 19. század elejétől az I. világháború utáni felbomlásáig. Ezt a 20. századi magyar politika egyik legnagyobb alakjának, Bethlen Istvánnak Erdéllyel kapcsolatos 1918 és 1940 közötti elgondolásai követik. Ezután az Erdély Románia és Magyarország közötti megosztását eredményező második bécsi döntés megszületésének rekonstruálása olvasható. A negyedik tanulmány tárgya a magyar politikai elit és a leendő győztes nagyhatalmak szakértőinek háború alatti tervei az erdélyi kérdés kölcsönösen megnyugtató, illetve saját stratégiai szempontjainknak megfelelő rendezési elképzeléseiről. Erre mintegy válaszol az ötödik írás: az Erdély jövőjével kapcsolatos 1945–1946-os magyar, román és nagyhatalmi viták s végül a trianoni döntést megismétlő 1947-es párizsi békeszerződés bemutatása. Az ezt követő esszé az államszocializmus időszakának e tárgykörben tanúsított magyarországi közömbösségéről és passzivitásáról szól, míg az utolsó tanulmány tárgya az ezredforduló időszakára jellemző nemzetiségi politikák típusainak és technikáinak az áttekintése.

Punka György - A ​"Messzer"
Punka ​György sok-sok exkluzív fotóval illusztrált, technikai adatokat és egyéb táblázatokat tartalmazó munkájából megismerhetjük a második világháború egyik legjobb vadászgépének, a Messerschmitt Bf 109-esnek magyarországi történetét. A gépet hazánkban is gyártották, és mind a keleti fronton, mind a hazai légiháborúban alkalmazta a Magyar Királyi Honvéd Légierő. A szerző rendkívüli részletességgel ismerteti a típus történetének ezt a számunkra nagyon fontos epizódját.

Bonhardt Attila - 40 ​M. Nimród páncélvadász és páncélozott légvédelmi gépágyú
A ​40 M. NIMRÓD önjáró páncélozott gépágyút svéd eredetű harcjármű magyar mérnökök által végrehajtott áttervezésével alakították ki. E páncélozott harcjárművet eredetileg harckocsik és repülőgépek ellen tervezték, de páncélosok ellen 1943-tól csak önvédelemből használták. A NIMRÓD azonban légvédelmi gépágyúként és a saját gyalogság tűztámogatásában is kiválóan bevált. A kötet e legendás magyar páncélos kifejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának gazdagon illusztrált története.

Romsics Ignác - Gróf ​Bethlen István politikai pályája
A ​kitűnő történész az egyik legjobb ismerője a húszas évek magyar történetének. Ezúttal arra vállalkozott, hogy az ellenforradalom konszolidációjának egy vezéralakját, Bethlen István rajzolja meg, politikai pályájának mintegy húsz esztendejében. A politikusi és emberi magatartás megértéséhez azonban szükséges az előzmények ismerete is. Föltárta ezért Bethlen családi körülményeit, gyermek- és ifjúkorát, tanulóéveit és mindazokat a benyomásokat, itthon és külföldön, amelyek befolyásolták jellemének kialakulását. Bethlen a magyar történelem egyik legmozgalmasabb, legdrámaibb húsz esztendejének volt az egyik vezető politikusa. Romsics, hogy az alak áttetszően érthető legyen, érzékletesen megrajzolta azt a közeget is, amelyben tevékenykedett. A parlamenti vitáktól, a különféle párttörekvésektől kezdve a forradalmak és az ellenforradalom egymást keresztező szándékáig, a belső harcoktól a békekötés körüli huzavonákig azokat az eseményeket, amelyekben Bethlen valamiféle szerepet vállalt. Az erdélyi földbirtokos, az ádáz ellenforradalmár, a konzervativizmus elszánt képviselője, a csődből kiutat kereső diplomata bonyolult, ellentmondásos, de lényegében az ellenforradalmi konszolidáció irányába tevékenykedő alakja bontakozik ki előttünk, rengeteg tény, dokumentum, adat, emlékezés, leírás alapján. Romsics minden lehető forrást fölhasznált, amihez hozzájuthatott, és a történetírás legfrissebb, legkorszerűbb eredményeivel vetette össze a saját kutatásainak tapasztalatait. Munkája Bethlen alakjának megrajzolásában úttörő, de a kor egészének megértéséhez is nélkülözhetetlen kútfő, jó, izgalmas olvasmány.

Kollekciók