Ajax-loader

Cindyrella

Rate_positive 1103 Rate_neutral 25 Rate_negative 3

2709 napja velünk van ma itt járt

Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Suli_300 Badge1_300 Badge-supermom Badge-rozsasandor Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.


Kurt Rieder - Mágia ​és okkultizmus a III. Birodalomban
A ​Harmadik Birodalom története tartalmaz egy mélyen fekvő, nehezen feltárható réteget, amely csak ritkán kerül napvilágra. A náci párt elöljárói, bár világi ügyekben könyörtelen racionalitással jártak el, valamennyien hithű okkultisták voltak. Adolf Hitler, Rudolf Hess, Heinrich Himmler és társaik megingathatatlanul hittek a fizikai valóságon túli erőkben, az okkult szimbolikában, a pángermán legendáriumokban, az elfeledett ősi tanokban és a mágikus rítusok gyakorlati alkalmazhatóságában.

Marilyn Wisbey - Gengszterek ​asszonya voltam
Milyen ​lehet egy maffiózó szeretőjeként élni? Minden sikeres gengszter mögött egy erős asszony állt, írta Marylin Wisbey, az évszázad bűnügyének nevezett angliai nagy vonatrablás egyik résztvevőjének, Tommy Wisbeynek a lánya. Regényes visszaemlékezéséből megismerhetjük azoknak az asszonyoknak a mindennapjait, akik a londoni alvilág nagyhatalmú uraival, és kispályás, de annál vonzóbb "közlegényeivel" osztották meg nappalaikat, és éjszakáikat. Marilyn, hírhedt édesapja, kilenc évre bevarrt keresztapja, a sajtó által Nagy-Britannia legveszélyesebb emberének titulált szerelme, és számos bűnöző szeretője mellett tevékeny részese volt a különböző balhéknak, törvénytelen üzelmeknek, de mindeközben nőként, leányként, asszonyként is ott állt a szeretett férfiak mellett, mögött. Milyen lehet állandó izgalmak, bűn és bűnhődés, hatalom és rettegés árnyékában élni, és megpróbálni mindeközben nőnek maradni? Lehet-e egyszerű háziasszonynak, átlagos feleségnek, mindennapos szeretőnek maradni ebben a nem mindennapi közegben? Irigyelni, vagy szánni kell Marilynt, és asszonytársait? A Gengszterek asszonya voltam őszinte, humoros és intim történet azokról a nőkről, akik egy férfiak uralta világban találták meg a boldogságot.

Molnár Gábor - Kalandok ​a brazíliai őserdőben
Molnár ​Gábor 1908-ban született Budapesten. Pápán mezőgazdasági képesítést szerzett, s néhány évig ezen a munkaterületen is dolgozott. 1930-ban a Nemzeti Múzeum erkölcsileg támogatott expedíciójával Brazíliába utazott, s amikor társai betegség miatt visszatérésre kényszerültek, ő egyedül vállalta a munka folytatását. Gyűjtéseiből sokat hazaküldött, közben az őserdőben elejtett vadak bőrének értékesítéséből, mérges kígyók eladásából tartotta fenn magát, majd fazendafőnöki munkát vállalt. 1932-ben - robbanás következtében - mindkét szemére megvakult. Hazajövetele után - 1933-tól kezdve haláláig, 1980-ig - gazdag tapasztalatait érzékletes útleírásokban és regényekben dolgozta fel. Legfontosabb művei: Kalandok a brazíliai őserdőben (1940), Az óriáskígyók földjén (1955), Jaguárországban (1960), Pálmakunyhó az őserdőben (1963), Ahol az ösvény véget ér (1964), Egymillió hős országa (1966), Holdárnyékban az őserdő (1967), A dzsungel doktora (1967), Horgászom az Amazonason (1968), Bíborviskó (1969), Molnár Gábor, Hegyi Margit: Négy hágó sziklavadonában (1970), Gyémántmosók (1972), Makk és jaguár (1972), Éjbe zuhant évek (1973), Én kedves Amazóniám (1975), A csendes halál démona (1977), A Bakonytól Amazóniáig (1978). Molnár Gábor első, nagy sikerű útleírását tartja kezében az olvasó. Az 1940-ben megjelent, azóta több kiadást megért műben arról a fiatalemberről ír, ötven évvel ezelőtti önmagáról, aki 1930-ban végre beteljesültnek érezheti gyermekkori álmait: két társával elindul az ősvadonba. S a kezdeti nehézségek nem tántorítják el tervétől. Ismerkedés is ez az utazás a fiatal vadász és utazó számára. Az őserdő teljes gazdagsága tárul ki előtte, napjai tele vannak életveszélyes kalandokkal: krokodilok, mérges kígyók, a vadon világának sok ragadozója kerül útjába - izgalmas, érdekfeszítő találkozások ezek -, s ő halált megvető bátorsággal győzi le ellenfeleit, megöli őket, vagy élve fogja el, hogy gyarapítsa egyre gazdagodó gyűjteményét. Szépségekkel, izgalmakkal teli, kalandos utazásáról élvezetesen, szórakoztatóan számol be a lélegzetelállító fordulatokban bővelkedő útleírásban.

Molnár Gábor - A ​Bakonytól Amazóniáig
Gyermek- ​és ijfúkorának emlékeit idézi fel új regényében Molnár Gábor. Főként azokat az élményeket, melyek kifejlesztették és megerősítették benne a természet szeretetét, az utazást, az idegen földrészek, egzotikus tájak utáni vágyakozást. Városi gyerek létére megadatott neki az a lehetőség, hogy nagyszüleinél, a bakonyi nyaralások idején közelebbről is megismerkedjék a természettel. Barangolások az erdőben, a hegyekben, az erdei patakok és vízmosások környékén, gombaszedés, növénygyűjtés és izgalmas vadászatok között telnek el vakációi. Pajtásai mellett bányász nagyapja is avatott kalauza ebben a vilában. Ő ismerteti meg az erdők titkaival, a növények és állatok életével; olyan tudnivalókkal, amelyek felnőtt korában - az őserdei életében - is hasznára válnak majd. A budapesti és a bakonyi élmények nem mindig vidám élményeit: tizenkét éves, amikor a Gyermekvédő Liga jóvoltából vendéggyerek egy kis svájci faluban. Az önéletrajzi regény második részében a pápai Mezőgazdasági Akadémián eltöltött évekről, azokról a hónapokról számol be, amikor mezőgazdasági gyakornokként dolgozott két dunántúli nagybirtokon.

Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Brigitte Hamann - Erzsébet ​királyné
"A ​császárné a legszebb asszony a világon" - írja gyámfia lelkes szavai alapján Széchenyi a naplójába, egy másik helyen pedig asszonyi angyalnak nevezi, aki a magyarság érdekeiért még felséges férjével is hajlandó szembeszállni. Ez a két dolog, a csodálatos szépség és az őszinte magyarbarátság magyarázza, miért volt I. Ferenc József szomorú sorsú feleségének mindig is kultusza Magyarországon. Brigitte Hamann, a jeles osztrák történész nem mindennapi feladatra vállalkozott, amikor e legendák övezte királyné életsorsának hiteles bemutatását tűzte ki céljául. Hamann nem idealizálja hősnőjét, nem csak az elragadtatás szavait ismeri, nem próbálja meg leplezni Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem. Könyvéből megismerhetjük ezt az egész életében szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő asszonyt, hatalmas képzeletvilágáról árulkodó költészetét, tudásszomját, s egyszersmind képet kapunk a XIX. század második felének társasági (és társadalmi) életéről, szépségápolási és gyermeknevelési praktikáiról, politikai mozgalmairól, a Monarchia boldog békeéveiről, valamint Erzsébetnek a magyar kiegyezésben játszott valóban jelentős szerepéről. A kötet érdekes portrét rajzol egy nem mindennapi egyéniségről a gondtalan bajorországi gyermekkortól a fényes bécsi napokon, a budai koronázás pompáján és a királyné nyugtalan világkóborlásain át egészen meggyilkolásáig.

Kolozsi László - Ki ​köpött a krémesbe?
A ​kilencvenes évek elején eltűnt egy fiatal lány. Apja Uri Geller mentalista segítségét kérte, találja meg gyermekét. Helgának azonban nyoma veszett. Szintén Szegeden a híres cukrászt és családját kivégezték. Miért, kinek az érdekében? Két újságíró nyomozása döbbenetes eredményre jut.

Bokor Péter - Végjáték ​a Duna mentén
A ​filmrendező szerző "Századunk" sorozatát mindig nagy érdeklődés fogadja, s különösen nagy figyelem kíséri a közeli múltról szóló részeket. Pedig egy filmbe nem is fér bele minden érdekes, izgalmas mondanivaló. Interjúkötetében Bokor Péter azokat a találkozásait írja meg, amikre filmkészítés közben került sor itthon és külföldön, anyagot gyűjtve és megszólaltatva olyan embereket, akik felelős posztokon álltak a második világháborút megelőző években s a háború alatt. A nácizmus Magyarországra küldött, különböző rangú képviselői képezik az interjúalanyok egyik csoportját (Veesenmayer, Höttl, Trenker, Novak). Egykori magyar tábornokok és kisebb rendfokozatú katonatisztek a másikat (Lengyel Béla, Hardy Kálmán, Aggteleky Béla, Utassy Loránd, Szent-Miklósy István és mások). "Középvonalba" tartozó egykori állami hivatalnokok a harmadikat (közülük rendkívül izgalmasan szólt a múltról Mester Miklós). Megszólal a budapesti Pápai Nunciatúra egykori titkára, aki ma érsek a Vatikánban. Ugyanarról beszélnek, s mind más-más oldalról világítja meg azt a kérdést: mi történt, hogyan és legfőképpen miért a tragikus 1944-es esztendőben

Kenilworth
elérhető
3

Walter Scott - Kenilworth
Walter ​Scott regényei kétféle - egyaránt kellemes és maradandó - élménnyel ajándékozzák meg az olvasót. Felvonulnak előtte eleven, tarka forgatagban egy történelmi kor jellegzetes színei; s a "hiteles" információk gazdag áradatában mindig megtalálhatja a várva várt Mesét is: egy romantikus szerelem történetét. A _Kenilworth_-ben, Scott talán legizgalmasabb, legdrámaibb regényében összekapcsolódik a két motívum: a romantikus hősszerelmes a történelem nagy alakjainak egyike - Erzsébet királynő híres kegyence, a kiismerhetetlen és ellenállhatatlan Leicester gróf. A nagyszerű téma káprázatos bőségben idézi elénk az Erzsébet-kori Anglia változatos színtereit: a királyi udvart, fogadót és országutat; érdekes figuráit: a főurakat és mesterembereket, a katonákat, alkimistákat, bérgyilkosokat és komédiásokat; s az Erzsébet-kori jellem mozgatóerőit: a szerelmet és a féltékenységet, a hűséget és az árulást, a becsvágyat és a bosszút... Romantikus regény: a stílus tökéletes mesterdarabja - s így örök érték, örök gyönyörűség forrása.

Szemes Piroska - Ausztrália ​napfényben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Navin Sullivan - A ​gének üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

Görömbei András - Sütő ​András
Sütő ​András a romániai magyar irodalomnak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amelyik közvetlenül a második világháború után kezdte pályáját a nápszolgálat jegyében s nagy illuziókkal. Művészetének különleges vonása, hogy az erdélyi magyarság életének szinte szociológiai pontossággal megjelenített tényeit merész, költői szökkelésű asszociációkkal és a képes beszéd erejével egyetemes eszmék hordozójává emeli. Az egyetemes kultúra üzeneteinek pedig egyszerre világítja meg nemzeti-nemzetiségi és általános emberi vonatkozásait lírai fényű intellektuális kifejezésmódjával. Iránytűje a változó időben is a változatlan hűség, a közösség sorsát vigyázó elkötelezettség, a szűkebb haza gondjának egyetemes léptékű kifejezése, a sajátosság jogának és méltóságnak elszánt védelme. Az egyetemes magyar irodalomban is kiemelkedő értékű művészetének első elemző, értékelő áttekintése Görömbei András monográfiája.

Ferenczi László - Sőtér ​István
"Mintha ​újra kellene teremteni az irodalmat nyelvben és formában egyaránt, úgy indul neki a Fellegjárás, hogy a legmagasabb, legkomolyabb kérdéseket válassza, s újra és eltérően válaszoljon rájuk" - írja a huszonhat éves Sőtér István első regényéről a pályatárs, Lovass Gyula. Megközelítően egy évtizedig, az 1940-es évek végéig, Sőtér István generációjának egyik legtöbbet vitatott, leggyakrabban említett írója, aki "átgondolt ars poetica"-ja védelmében minduntalan polémiára kész. Vitapartnerei: Halász Gábor, Németh László, Lukács György. Egyes kritikusai a magyar regény megújítójának tartják, mások szerint "megálmodott álmokba" költözött, ismét mások a legszívesebben kitessékelnék irodalmunkból. 1949 után Sőtér István szépíróként elhallgatott, de tudósként a hazai és a nemzetközi irodalomtudomány egyik legimpozánsabb művét hozta létre. Mintegy negyedszázadon keresztül épült e hatalmas opus (Eötvös-monográfia, Romantika és realizmus, Nemzet és haladás, Tisztuló tükrök, Az ember és műve stb.), szerzője lenyűgöző szakmai és társadalmi elismerésben részesült, de a köztudatból és az irodalomtörténetírásból Sőtér István, a művész, az író egyre inkább kiszorult. 1974-ben, huszonhat év után az első regényével, Az elveszett báránnyal tért vissza Sőtér István a szépirodalomhoz. És a visszatérés nem méltatlan az induláshoz! Az elveszett bárány és folytatása, a Budai Oroszlán, két novella, a Piros Pünkösd és a Tiszta Emma, és Évgyűrűk című emlékirata az indulás évtizedének termékeny izgalmával és gazdag eredményével ajándékozta meg az olvasót. André Maurois szerint egy francia író hatvanévesen szabadul fel, a hatvanadik életévét túlhaladó Sőtér István negyedszázados (egyszerre termékeny és sivatagos) kitérő után úgy fordul vissza ifjúságához és a művészethez, hogy új művészi értelmet ad a férfikor tudományos tevékenységének is. A művész megújulását a tudós kitartó munkája és a közéleti férfi tapasztalata egyaránt elősegítette, ösztönözte; az új regények és novellák gazdagabb értelmet, nagyobb perspektívát juttattak az irodalomtörténeti monográfiáknak.

Alföldy Jenő - Kálnoky ​László
Kálnoky ​László ahhoz a költő-korosztályhoz tartozik, amelyet Babits Mihály a Nyugat "harmadik nemzedéké"-nek nevezett. Munkássga különböző okokból később bontakozott ki, mint e generáció többi jelentős lírikusáé. 1939-ben kiadott első verseskötete, "Az árnyak kertje" már előlegezi a későbbi nagy költemények írójának fő erősségeit - a kivételes formaérzéket, a képzelet gazdagságát, a szatirikus látásmódot, azt a képességét, hogy a költői kifejezés izzására tudja átváltani a szenvedést - , de a hatvanas, hetvenes évek fordulóján aratott költői sikerekig a közönség inkább a világirodalom egyik legavatottabb tolmácsaként, mintsem eredeti versek szerzőjeként ismerte Kálnoky Lászlót. 1970-es kötete, a "Lángok árnyékában" óta kritikusai egyetértenek abban, hogy a mai magyar líra egyik kiválósága. E tanulmánykötet elsősorban azzal a szándékkal íródott, hogy az eredeti versek szerzőjének nyerjen meg minél több hívet, értő olvasót.

Csűrös Miklós - Fodor ​András
Fodor ​András költészete szenzációk nélkül, de nyilvánvaló értékeivel évtizedek óta jelen van líránkban. A szerzőnek sikerült azonos hullámhosszra kerülnie a költővel, s így költészetét a maga teljes gazdagságában, érzékeny pontossággal képes feltárni. Fodor lírája mellett érdemben foglalkozik gazdag műfordítói tevékenységével, több kötetnyi esszéjével. Figyelembe veszi az életmű kapcsolatát a társművészetekkel, a képzőművészetekkel és a zenével is.

Bárdos Pál - A ​második évtized
Monumentális ​vállalkozás, ígéretes eredmény Bárdos Pál regénye. Évtizedek hálójába fogva tárja fel eszmélkedése történetét. Az első évtized a második világháború előtti éveket tükrözi vissza egy gyermek lelkében, míg A második évtized szélesen hömpölygő epikája a felszabadulás utántól ezerkilencszázötvenhatig vetíti elénk az író személyes sorsában az országét, Bárdos Pál kíméletlenül őszinte önmagához és így olvasójához is. Nevelésregényt ír önéletrajz formájában. Eszmélkedése a tévedések története, a folytonos emberi pályamódosításé. Hőse megjárta gyermekfejjel a koncentrációs tábort, lelkesülten éli át a felszabadulás esztendejét s a nyomába lépő évek örömét s egyre sűrűsödő gondjait. Válságok stációin át azonban az egyensúly megtalálása, a józan mérlegelés Bárdos törekvése. Teljes embert rajzol: hétköznapi eseményeket éppúgy részletez, mint világnézeti töprengéseket. Nem véletlen itt a mű méretaránya. Az átfogó kép adja ki a portré igazságát.

Barta Gábor - Keresztesek ​áldott népe
"Mikor ​György nézegette a vajda népét, ennek katonái megismerték. Hamar utána siettek gyors lovaikon, s Petrovics Péter utolérte, dárdájával ledobta Györgyöt a földre súlyos, de nem halálos sebbel." - A XVI. század jelentős eseményének, a Dózsa-parasztfelkelésnek döntő pillanatát, a vezér fogságba esését idézi a kevés fennmaradt dokumentum egyike, Szerémi György, II. Lajos király udvari káplánjának krónikája. Barta Gábor korabeli írásos emlékekre és a legújabb kutatásokra támaszkodva írta meg a parasztháború történetét. Könyvében szembesíti a Dózsával és a paraszthősökkel összefonódott legendákat és az illúziómentes, ám nagyon emberi és igaz valóságot. Széles gazdasági, társadalmi, politikai körképet nyújt a korabeli Magyarországról, bepillant az európai diplomácia forgatagába, élvezetes leírást ad egy XVI. századbeli reneszánsz főúr pályafutásáról. Különös értéke Barta Gábor munkájának, hogy lebilincselően olvasmányos stílusban tekinti át a parasztfelkelés előzményeit, annak lefolyását, stratégiáját, és sok eddig ismeretlen adat élményszerű feldolgozásával nyújt új ismereteket a magyar történelem egyik izgalmas és eddig még nem kellően tisztázott korszakáról, nevel az olvasás és a történeti vizsgálódás szeretetére.

Lynn Beach - A ​kripta titka
Stephanie ​különös egyiptomi nyakékre bukkan. Ám amint fölveszi, meglepő, ijesztő, dolgok történnek vele. Rejtélyes fekete macska követi mindenhová; egyik szeme zöld, a másik ragyogó kék! Ez még önmagában nem lenne rémisztő, de álmában egy gyönyörű macskanő is kísérteni kezdi. A titokzatos, kétszínű-szemű macska pedig “ajándékot” hoz: reggelre egy múmialábat talál az ágyában. Stephanie-nak és barátainak kell megfejtenie a Múmia titkát, még mielőtt Stephanie és barátai és az ősi egyiptomi átok újabb áldozatává válnának, amely elől pedig – úgy tűnik – nincs menekvés… Vagy mégis?

Covers_610854
elérhető
0

Kozma Mária - Idővallató
E ​kötetbe foglalt négy elbeszélésben Kozma Mária Csíkország néhány fontosabb történeti mítoszát, hiedelmét vallatja, bennük főleg az érzés, meggyőződés és magatartás emberi hármasegységére kíváncsi. Az írónő hipotézise az, hogy a történelmi események, bennük a sikerek és csapások többszörös áttétellel épülnek be egy közösség szokás-, érzés-, és viselkedésrendszerébe: a gének, a családi hagyomány, a mítoszokban és a hiedelmekben tovább örökített tudat mind a történelmi múlt összefüggésrendszerébe kapcsolják jelenünket. Ily módon a madéfalvi veszedelem sem puszta esemény, hanem a mai ember történeti valósága, a tatárdúlások és a megmenekülés csodája sem csak a legrégibb múlt, hanem a megelevenedő tapasztalat is – a folyamatos magyarázat szükségletében. A múlt és jelen egymásba villantásával, az események társadalomrajzának hangulatai felidézésével Kozma Mária a történelmi motívumok és mozgatóerők újabb átélésére készteti az olvasót.

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Sütő András - Rigó ​és apostol
Az ​alcím szerényen úti tűnődések-nek nevezi a művet, de az olvasó ennél jóval többet kap: az utóbbi évek esszéirodalmának egyik kimagasló alkotását. A szerző megfordul a Mezőségen, Velencében, a Közel- és Közép-Keleten, Rómában és Auschwitzban, de mondandója Marosvécs, Velence, Sóskút esetében sem útiélmény. A látott, érzett dolgok újra azt a gondolatsort hitelesítik, hogy a könyv szerzője Marosvécsen és Teheránban ugyanazon gondnak a szorításában járt-kelt, nézelődött, ott is az egyszerű emberek igazát, létezésük lehetőségeit, értelmét kutatta, azt a paraszti türelmet, hitet méltatva, amelynek valamilyen titkos kapcsolata van az eljövendővel, az idő mélyén érlelődő valósággal. A kötet lényeges gondolatokat, új értelmezéseket, olyan problémákat közöl, melynek megoldása nem protokoll-feladat. De nemcsak dialektikus gondolkodást lehet tanulni a szerzőtől, stilisztikája, nyelvének fordulatai révén is a legjobb prózaírónk sorában tudhatjuk.

Mesterházi Lajos - Férfikor
A ​Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a _Harminc év_ c. sorozat, amely a magyar irodalomnak a Felszabadulástól napjainkig született, kiemelkedő alkotásait adja közre száz kötetben. Mesterházi Lajos nagy sikerű regénye, a _Férfikor_ is itt lát ismét napvilágot. Az Országháza vadásztermében az új Kossuth-díjasokat köszöntik. "Neked is a díjkiosztó-asztal innenső oldalán kellett volna állnod, komám – mondja a kitüntetett szobrászművész az Elnöki Tanács egyik tagjának. – Mert te voltál köztünk valamikor a legtehetségesebb. Mit csináljunk? Te elpolitizáltad az életedet." Ebből a mondatból indul ki a regény, két régi barát vitája az élet értelméről, felelősségről, tehetségről, választásaink szabadságáról és szükségszerűségéről. Tapasztalati tényanyaga a főhős életútja 1915-től napjainkig, kalandos út; mert hogy is ne lett volna kalandos az izgalmas végletek, nagy változások e fél évszázadában egy magyar forradalmár útja, aki ott volt az 1930. szeptember 1-i tüntetésen, harcolt Spanyolországban, Párizsban élte át a német megszállást, majd itthon szervezte a Magyar Frontot, fegyverrel küzdött Budapest felszabadításáért. És ha nem is annyira látványos, de semmiképpen sem kevésbé izgalmas éveket élt át 1945-től 1956-on át napjainkig. Hiszen mindig ott volt, ahol a kerék forog! A _Férfikor_, ha úgy tetszik, legújabb kori történelmünk regénye. Egy nehéz sorsú nemzedék tanúvallomása, kegyetlenül őszinte önvizsgálata, realista számvetése az utókor előtt öt sorsterhes évtizedről, abban a történelmi pillanatban, amikor az a múlt lassan már legendává tisztul a köztudatban. Az ország és a nép hányattatásai, küzdelmei, kudarcai, sikerei, egész sorsának hihetetlen fesztávú megváltozása: ez adja azt a hátteret, amelyben a szereplők jelleme és tettei valóságos értékük szerint méretnek meg. Mégis elsősorban életregény a _Férfikor_. A történelem mindig és mindenütt egyéni sorsok alakjában, jellemek konfliktusában elevenedik meg lapjain, úgy, ahogy azt a szóban forgó nemzedék, ki-ki a maga szerepe szerint, átélte. S az írói vállalkozás végső célja: az emberi sors legáltalánosabb képleteinek, hivatás és szolgálat, eszme és tett, egyén és társadalom viszonyának vizsgálata.

Paul Herbert Freyer - Halál ​a tengereken
"... ​A parancsnok is karabélyt kér. Még az orvos is, akit pedig hippokratészi esküje arra kötelezne, hogy minden embernek segítséget nyújson, fegyvert ragad, és lövi a vízben vergődő hajótörötteket. A fedélzetről leszűrődő pokoli zajra a főtechnikus is megjelenik a hídon. De a lövöldözéstől megrészegültek közül senki sem hajlandó átadni neki karabélyát, s ezért Lenz, hogy maga se tétlenkedjék, a célokat jelöli meg a tüzelők számára. Az U-852 a hullámokon sodródó roncsdarabok között köröz. A lövedékektől átlyuggatott mentőcsónak pillanatok alatt megtelnek vízzel, s a holtakkal és súlyos sebesültekkel együtt elmerülnek. A mentőövek viszont bármennyi találatot is kapnak, a víz színén maradnak, mert parafadarabokkal vannak megtöltve. Ezért most a tengeralattjáróról kézigránátokat dobnak feléjük. Röhögő, torz ábrázattal vágódnak hasra a tengeralattjáró acélfedélzetén egy-egy jól sikerült dobás után a szilánkok elől fedezéket keresve, hogy azután diadalordítással üdvözöljenek egy-egy telitalálatot. A szörnyű színjátéknak csak az esti szürkület vet véget. Közel és távolban semmi jel sem árulja el, hogy itt valamikor egy hajó szelte a habokat. Az U-852 tovább folytatja útját déli irányban, mintha az embertelenségnek ezek a borzalmas órái nem is lettek volna. Eck kapitány elégedetten jegyzi be a hajónaplóba: "Március 13. 17.50. Elsüllyesztettük a 'Peleus' görög gőzhajót. Az elsüllyesztés térségében minden áruló nyomot eltüntettünk." Ilyen józan módon lehet körülírni a legkegyetlenebb gyilkosságot. Dönitz elégedett lehet neveltjeivel.

Fábián Ernő - Apáczai ​Csere János
"Ne ​tartsd azt sajátodnak, hogy régi, nemes, érdemes és dicsérettel magasztaltatott nemzetből eredtél. Jól nem lakik az, ki másnak szájával eszik. Vedd észre, hogy semmi különbség nincs azok között, akik sohasem születtek, s akik semmi emlékezetre méltó dolgot nem mívelvén az életből kiváltak. Szeresd a munkát. Kerüld a kényes életet és szófia beszédet. Keresten keresd az alkalmatosságot, amellyel élvén magad tanulhass, vagy másokat taníthass." (Apáczai Csere János)

Monspart Éva - Főzni ​jó!
Jó ​lenne, ha a gyerekek - és nemcsak a lányok! - mihamarabb megtanulnának főzni. S nem sanyarú szükségből, kelletlen végzett robotként, hanem olyan vidáman, a cselekvés örömét érezve, ahogy a könyv szerzője szeretné. Ehhez ébresztenek kedvet a hangulatos ételtörténeti bevezetők, a változatos ízeket szinte a szöveggel is érzékeltető leírások, a munkafolyamatokat részletező receptek. S aki a főzés hagyományos helyszínét, a konyhát szívesebben cseréli fel a természettel, az válogathat tábortűznél süthető, kirándulásra csomagolható ínyencségek közt. Egycsillagos ételeink elkészítéséhez bízvást foghat az is, aki először vesz fakanalat a kezébe, a háromcsillagos recepteket a tapasztaltabb ifjú szakácsoknak ajánljuk.

Báróczi Sándor - A ​védelmeztetett magyar nyelv
Igazi ​irodalmi ritkaságot tart kezében az olvasó. Ez a röpirat - Báróczi Sándor Magyar Nemes Testőrző munkája - csaknem kétszáz esztendeje, 1790-ben látott napvilágot Bécsben, s mostanáig nem is került újra sajtó alá. Sokáig a cenzori szigor tiltotta megjelenését, későbbi korok kiadói pedig úgy tetszik, megfeledkeztek róla. Pedig ez az ódon irat ma is megérdemli a figyelmet. Hiszen szerzőjét, a magyar felvilágosodás egyik legkiválóbb alakját, a "modern" stilisztát, Kazinczy bálványát, nagy hatású nyelvújítót egészen új oldaláról ismerhetjük meg belőle: nemzeti létünk fennmaradásáért küzdő gondolkodóként.

Covers_102084
Égszínű ​fátyol Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Égszínű ​fátyol
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár nyolcadik kötetét adjuk az olvasóinknak. Válogatásunkban ezúttal is jól ismert, több könyves szerzőket, s nálunk még ismeretlen, induló tehetségeket mutatunk be. Tíz író, tíz megkapóan szép történet fiatalokról, öregekről, gyerekekről, nőkről és férfiakról - egyetlen szóval - az életről. S az írók, akár a múltat, akár a jelent elevenítik is meg, írásaikban közvetlenül vagy áttételesen, a klasszikus hagyományokat követve vagy kísérletező eszközökkel, valamennyien a ma emberéhez szólnak, az ember jóságába és nagyságába vetett töretlen hittel és a valóság megrázó erejű ábrázolásával. A sorozat jellegének megfelelően ez a válogatás nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi két év elbeszélés terméséből kíván ízelítőt nyújtani.

Zala Tamás - Az ​aranytáblák népe: a mormonok
Zala ​Tamás ebben a könyvében, amelyet bátran mondhatunk vallás-, társadalom- és kultúrtörténeti kuriózumnak, a mormon vallásnak, egyháznak és államszervezésnek a magyar olvasóközönség előtt szinte teljesen ismeretlen történetét beszéli el tudományos igénnyel, de egyben esszéisztikusan színes és olvasmányos stílusban. A 19. század húszas éveinek végén, New York állam nyugati részén egy alig felserdült ifjú látomásos sugallatok hatására új vallást alapít, amelynek mára több millió híve van Amerikában és más kontinenseken. A mormonizmus bőven merített az ősi zsidó vallás, az őskereszténység, az eretnekmozgalmak és a legradikálisabb protestáns irányzatok gazdag hagyományaiból, s a korabeli amerikai közgondolkodásból. A szerző elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy ez az "egyedi amerikai" vallás miért volt kitéve csaknem születése pillanatától szüntelen üldözésnek. A kötet lapjain felrajzolódik a 19.századi Amerika: segítségével az olvasó az Amerikáról alkotott szokványos kép helyébe egy sokkal konkrétabb, átfogóbb és tartalmasabb Amerika-képet állíthat.

Sütő András - Sikaszói ​fenyőforgácsok
Könyvecskémet ​kezébe véve arra gondoljon az olvasó, hogy itt üldögélünk ketten, májusi hóhullásban a Hargita térdén, ő azt kérdi: mi újság errefelé, én meg az alkalom szabta lehetőség szerint szólok erről-amarról, aminek értelmét közös gond, együtt viselt aggodalom, közös reménység adja. Atomizálódásra hajlamos létünkben, ahogy tudós nyelven mondják, a megosztott gond embert, emberhez közelít...

Sütő András - Évek ​- hazajáró lelkek
"Ebben ​a könyvben huszonöt esztendő írásaiból válogattam össze olyan cikkeket és naplójegyzeteket, amelyek - remélem - ma is számíthatnak olvasóim érdeklődésére, akik életük drága anyagából adták nekem a hitelt, hogy az kezes nélkül sem megy veszendőbe. A bizakodás perceiben azzal vigasztalom magam, hogy igyekeztem a törlesztésben nem hiábavaló. Miként ez a könyv is, amely híradásról egyről és másról, ami megesett velünk, önvizsgálat, egy valamikor fiatal író útkereséseinek dokumentuma, vallomás élő és már elköltözött kortársakról, hajdani viták írásos tükörcserepeinek foglalata. De mindezt nem tenném közre, ha a múltnak megídézése közben a jelen is meg nem szólna, mondván: ami az írás terén is megesett az ötvenes évek nemzedékével: hazajáró lelke szellemi közérzetünknek, az önvizsgálat tanulságai, az útkeresés gyötrelmei pedig okulásra lehetnek tán nem üres becsvágy, ha azt mondom: a rokon lelkem ifjú seregének..."

Deák Tamás - Káprázat ​és figyelem
A ​Káprázat döntő olvasmányélményeimből származik, mielőtt még megérteném őket, Nélküle figyelmem meddő, nem tud mit kezdeni tárgyával. Minden inger, a műveké is, személy szerint hat. A tanulmányozásukban különböző módszerekkel versengő tudományok persze nem sokat adnak a személyekben elváltozó művészi ingerekre, hiszen esetlegesek, nehezen indokolhatóak, olykor megfoghatatlanok. A művészi élmény - miként az élet - inkább titkolja, semmint hirdeti az értelmét. A káprázat meg az általa átforrósodott figyelem nem helyettesítheti a tudományok alapos vizsgálódásait; a figyelem pedig többet lát, ha tanul belőlük. De a tudományok sem pótolhatják a személyes élményekből fakató megismerést, mely bár kevesebbet, de másként és közvetlenebbül szól a művekről. Számomra a fontos olvasmányok önéletrajzi cselekmények voltak, mindaz tehát, amit írtam róluk: legföljebb irodalom. A nézeteim sem oly kérlelhetetlenek, mint a tudósoké; néhol inkább csábítólag, mint módszeresen próbáltam megalapozni őket. Az elfogultságomat meg éppenséggel nem takargattam. Arról írtam, amit szeretek, s így - óhatatlanul - önmagamról is. (Deák Tamás)

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pecuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

Deák Júlia - A ​jólismert ajtó
A ​szerző négy hosszabb elbeszélést tartalmazó kötetében a jelen nagyvárosának világa jelenik meg, a gátlástalanul terjeszkedő mohóság és a kiszolgáltatottság iszonyú ellentéte. Deák Júliát azoknak a védtelen hősöknek a sorsa érdekli, akik ebben az irgalmatlan világban szembesülnek halálukkal, illetve az elfelejtett vagy elveszített múltat idézik fel, mint egyedüli menedéket a jelen fenyegetése ellen.

Theodore Dreiser - Carrie ​drágám
Ez ​a híres regény, amelyet kiadója 1900-ban nem merte forgalomba bocsátani állítólagos erkölcstelensége miatt, különös karriertörténet. Hősnője, Carrie Meeber a falusi élet sötétségéből, nyomorúságából emelkedik ki lassan, kitartóan, hogy a végén mint a zenés színpadok sztárja sikert, anyagi jólétet mondhasson magáénak, boldogságot, elégedettséget azonban nem, helyette csak üres lélektelen magányt. "Dreiser (1871-1945) a kitartott nő és barátai történetében a nemiségnek a szellemi ember életében betöltött szerepét vizsgálta, első ízben a modern angol nyelvű irodalomban. Anélkül tette ezt, hogy egyetlen erotikus jelenetet leírt volna, de anélkül is, hogy akár szavakban, akár az események irányításával a hagyományos polgári erkölcsi szabályok vagy a "költői igazságszolgáltatás" szellemében állást foglalt volna, vagyis "megbüntette" volna Carrie-t... Ezért kellett az angol-amerikai realista regény nagy határkövének, ennek a gyengéd szeretettel fogant, nagy költői erővel megírt, ma is eleven műalkotásoknak további tizenkét évig várnia amíg valóban az olvasók kezébe kerülhetett." (Országh László)

Covers_377699
elérhető
0

Ján Solovič - Színművek
A ​szlovák drámaírók középnemzedékéhez tartozó Ján Solovič (1934-ben született) a hetvenes és nyolcvanas évek szlovák drámairodalmának legismertebb és legjelentősebb alakja. Kötetünkben négy színművét mutatjuk be a magyar olvasóközönségnek. Az első darab (Kemény dió) főhőse, Dominik egy kisvárosi értelmiségi figura, tele van társadalom- és embernemesítő hajlammal, de egy kicsit Don Quijote-ként küzd nemes céljaiért. A családja akarata ellenére örökbe fogad egy javítóintézetbeli fiatalembert. A "romlott" ifjú jelenléte megzavarja az álerkölcsökre épülő család nyugalmát, s kiderül, hogy a javítóintézet falain túl is sok az erkölcstelenség. Lényegében a társadalom kisebb-nagyobb viszontagságaival szembeforduló egyes ember küzdelme a váza a Kolduskaland cselekményének is, a Meridián és a Harang Torony nélkül című drámák alapeszméje azonban más másféle utat mutat. Az egyik a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori hősének, a forradalmárnak a mai tragédiája, a másik Bél Mátyás és az ártatlanul bebörtönzött lutheránus szuperintendens, Daniel Krman problematikus barátságának lélektani igényű ábrázolása. A négy színmű így a lehető legteljesebb képet fest Ján Solovičról, a mai szlovák drámairodalom e jellegzetes képviselőjéről.

Kollekciók