Novak-Nagy Irén

Vankó Zsuzsa - Reisinger János - Bevezetés ​a Biblia tanulmányozásához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joni Eareckson - Joe Musser - Joni
Sosem ​fogod elfelejteni Joni-t. Hogyan küzd egy fiatal nő teljes bénultsága és a depresszió ellen. Erről szól ez a történet. 17 éves korában Joni Eareckson fejesugrás közben balesetet szenvedett, és ennek következtében teljesen megbénult a vállától lefelé. Másodpercek alatt egész élete megváltozott, az addigi élénk tevékenységet és függetlenséget a teljes kiszolgáltatottság és függőség váltotta fel. Első ízben tárul fel ebben a felejthetetlen önéletrajzban Joni küzdelmének minden lépése afelé, hogy elfogadja bénultságát és keserű, reménytelen keresésében megtalálja az élet értelmét. Az a szenvedés, amit ki kellett állnia, életének minden területén éreztette hatását - nem volt könnyű Joni számára legyőzni a keserűséget, zavart, a miérteket és a könnyeket, és megtanulni, hogy bízzon a szerető Istenben, aki "megengedte", hogy ez történjen. Ma, amikor még mindig csak nyakát és fejét képes mozgatni, Joni Eareckson ügyes művésszé fejlődött ki: a szájával fogja a ceruzát. Miután megbékélt Istennel, nem gondolt többé öngyilkosságra, sőt, bénasága ellenére nagy, céllal teljes életet kapott. Joni története egy olyan Valaki létezéséről beszél, aki megtervezi a sorsokat.

Ismeretlen szerző - Biológiai ​védekezés természetes ellenségekkel
Ez ​a könyv azokhoz a nagyüzemi szakemberekhez és kedvtelésből kertészkedőkhöz szól, akik kevesebb vegyszerrel vagy vegyszer nélkül szeretnének termelni. Megismerhetik belőle a haszonnövények kártevőinek természetes ellenségeit a rovarok, a kétéltűek, a hüllők, a madarak, az emlősök köréből. Megtudhatják, hogyan lehet a pusztulástól megkímélni és hasznunkra fordítani őket; hogyan lehet ötvözni a vegyszeres védekezést a biológiai módszerekkel. Ennek a témakörnek hazánkban még nincs elegendő és kellő mélységű szakirodalma, pedig nagy szükség lenne rá. Ma már köztudott, hogy az egyoldalú kémiai védekezés nem jó módszer. Egyes kártevők ellenállóvá válnak a növényvédő szerekkel szemben, sok hasznos élőlény pedig elpusztul. A vegyszerek közül nem mindegyik bomlik le tökéletesen, és táplálékunkba kerül. A nemzetközi előírásoknál több vegyszermaradványt tartalmazó terményt, illetve terméket egyre nehezebb külföldön értékesíteni. Ráadásul a növényvédő szerek igen drágák, és előállításuk levegő- és vízszennyezéssel jár.

Toby Hemenway - Gaia ​kertje
A ​Gaia kertje eme első magyar kiadása hiánypótló. A permakultúra alapkönyve végre olvasható magyarul is, hozzásegítve a hazai kertművelőket ahhoz, hogy a természet természetes intelligenciájára, működésére számítva és azt felhasználva szebb, bővebben termő kerteket tudjanak létrehozni. Toby Hemenway megmutatja, hogy könnyen teremthető jó kerti ökoszisztéma olyan növényközösségek összeállításával, amelyek együtt tudnak működni, és sok feladatot tudnak ellátni. Ez a könyv az átdolgozott és bővített amerikai második kiadás alapján készült, mely a városi permakultúráról szóló fejezettel bővült, mely a nagy- és elővárosokban élő és nagyon szűkre szabott termőhellyel rendelkező embereknek szól. Igyekszik olyan környezethasználati eszközöket nyújtani, amelyekkel csökkenthető ökológiai lábnyomunk, önellátóbbak lehetünk, egyúttal növelhetjük az egyre veszélyeztetettebb vadvilág élőhelyeit. A Gaia kertje az ökologikus vagy permakultúrás tájépítésbe igyekszik betekintést nyújtani. Nem afféle alapvetés kezdő kertészeknek, hanem néhány új technika és fogalom a hobbikertész számára is érthető, jól használható formában való bemutatására tesz kísérletet.

Ulrike Windsperger - Permakultúra ​kézikönyv
A ​permakultúra egy életszemlélet, ezen belül a természetközeli kertészkedés lehetőségeinek tárháza. Ha a természet évezredek alatt kialakult törvényeit követjük, mérsékelni tudjuk a klímaváltozást, a növény- és állatfajok kihalását. A természet forrásait használva erősítjük a faji sokféleséget, időt takarítunk meg a kertgondozási munkákban, és hamarosan földi Paradicsommá változik a kertünk. A könyvben konkrét példákon tanulmányozhatjuk, hogy kertünket hogyan kell a permakultúra alapelvei szerint a legmegfelelőbben kialakítani, milyen elemeket érdemes beletervezni, és ezek között milyen kapcsolatrendszert fedezhetünk fel. Sok mindent megtanulhatunk a talaj minőségéről és fontosságáról, a jelzőnövényekről, a biológiai növényvédelemről és még sok minden másról. A szerző részletesen foglalkozik a komposztálás korszerű módszereivel.

Alwin Seifert - Kertészkedés ​"mérgek" nélkül
Az ​ipar egyre jobban szennyezi a levegőt, a vizeket, a mezőgazdaság pedig a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használattal a termőföldet, az élet hordozóját és a táplálkozásunk alapját képező növényzetet. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet megakadályozni, hogy legalább közvetlen környezetünk, és legalább a saját kertünkben termesztett gyümölcs, zöldség ne legyen vegyszerekkel teli. Erre ad választ ez a könyv. Bizonyítja, hogy kémiai szerek nélkül egészségesebb élelmiszerek termelhetők. ALWIN SEIFERT, a Müncheni Műszaki Egyetem Kertépítészeti Tanszékének professzora könyvében több mint negyven év kutatómunkájának és gyakorlati tapasztalatainak tanulságait foglalja össze, amelyeket a vegyszerek nélkül végzett termesztésben szerzett. Kimondja, hogy nincs egészséges növény és egészséges talaj talajélet nélkül. A talaj védelmében és termőképességének fenntartásában meggyőződése szerint az olyan természetes anyagokból készült trágyának, mint a komposztnak, a szerves trágyáknak, azonkívül a védősövénynek, a növényi eredetű védekezőszereknek igen fontos szerepük van. Javaslatai nem jelentik a primitív kultúrához való visszatérést. Módszerei eredményesek, mert vegyszerek nélkül termesztett növényei nagy termést adtak, edzettebbek, egészségesebbek voltak, és a kártevőkkel szemben is ellenállóbbá váltak. Nem kertészeti vagy mezőgazdasági főiskolát végzett szakember megállapításai ezek, hanem gyakorlati tapasztalatokon és saját kísérleti eredményeken alapulnak. Könyvét több szakember támadta, de ott, ahol a környezet szennyeződése már igen előrehaladott, módszerét egyre többen alkalmazzák Peter Sowa

Simonyi Károly - A ​fizika kultúrtörténete
A ​több kiadást megért, nagy sikerű könyv a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdetektől napjainkig, a fejlődés szempontjából fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a fõ hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniuk harcukat a konzervatív gondolkodással. Simonyi Károly ebben a kiadásban az utóbbi évtizedek legújabb tudományos eredményeit is feldolgozza. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti "hátteret" számos érdekes ábra illusztrálja.

Steve Parker - Az ​emberi test - Képes atlasz testünk felépítéséről, működéséről és betegségeiről
Eddig ​nem tapasztalt részletességgel tanulmányozhatjuk az emberi szervezetet a sok száz eredeti, háromdimenziós kép segítségével. Megismerhetjük a szervezet működési rendellenességeit és azok okát. A könyv részletesen tárgyalja a leggyakoribb betegségeket, szervrendszerek szerint csoportosítva azokat. A különleges DVD-melléklet lehetővé teszi, hogy a számítógépen lebilincselő animációk segítségével értsük meg még jobban testünk működését.

Jevgenyij Zamjatyin - Mi
Megelőzte ​korát. Remekműbe öntötte azt, ami később bekövetkezett, s kis híján évszázadunk keserű valóságává lett. Jevgenyij Zamjatyin – civilben jégtörőhajó-mérnök, a bátor zseni – megsejtette, hogy hová tarthatunk, ha nem vigyázunk, miféle embertelen társadalom fenyeget, a számokká torzult egyének szürke tömege, élén a mindenható Jótevővel. Közben kitalált egy új műfajt, az antiutópiát. Megírta a remekművet. Anyanyelvű, orosz kiadásának azonban nem örülhetett, 15 esztendővel megjelenése előtt, az életét pár esztendővel meghosszabbító emigrációban halt meg. Évekig, évtizedekig nem ismertük, nem ismerhettük. Legfeljebb hallásból. S azokból a művekből, melyek rá épülve, általa ihletve jelentek meg. Sajnos nem szülőhazájában, Oroszhonban. Ahonnan el kellett mennie, mert elűzte a félremagyarázó, leegyszerűsítő önkény. Irodalmi és politikai. Őt, az örökösen lázadót, aki semmit nem fogadott el, ami ellentmond az értelemnek. Ám hatása, mint búvópataké a cseppkőbarlangban, ott van minden képződményben, csodára ébresztő sztalaktitban és sztalagmitban. Ott van Huxley tíz évvel, Orwell negyedszázaddal később született, világhírű művében. Őt egy időre méltatlanul elfelejtették, de az idő igazságot szolgáltatott. Könyve, ha késéssel is, itt van közöttünk. Él, hat és figyelmeztet. Mellesleg, de nem utolsósorban szórakoztat is.

Germanus Gyula - Lingua ​nyelvkönyvek - Török
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orhan Pamuk - A ​fehér vár
"Doppio ​vára magas hegy tetején állt, fellobogózott tornyain a kihunyó alkonypír derengett, egyébként fehér volt; patyolatfehér és gyönyörű. Önkéntelenül arra gondoltam, hogy ilyen szépséges és elérhetetlen dolgot csak álmában láthat az ember..." A fehér vár, egy török fogságba került velencei aranyifjú misztikus története, aki Konstantinápolyban egy befolyásos úr szolgálatába áll, és szabadsága fejében házitanítóként teszi hasznossá magát. Az udvari intrikák kereszttüzében álló nagyúr – aki a fiú legnagyobb megrökönyödésére önmaga kiköpött mása – hadigép tervezésére készül, miközben hatalmas hadjárat indul az elérhetetlenségbe vesző Fehér vár elfoglalásáért… A hanyatlóban lévő oszmán birodalom, tűzijátékok és pestisjárvány, filozofikus merengések és féktelen mulatságok, tudósok és csillagjósok fantasztikus kavalkádja vonul fel Pamuk első, nagyobb áttörést hozó regényében, amely kapcsán a mágikus realista hagyományok keleti csillagaként ünnepelték. Az idén Nobel-díjjal jutalmazott Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője. A mindössze 54 éves író munkásságát García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és legnevesebb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben „Európa és az iszlám Törökország egymásra talál”. A fehér vár, Az új élet és a Hó című regényeit már magyarul is olvashatjuk.

Örösi Pál Zoltán - Méhek ​között
Hetedszer ​kerül az olvasók kezébe ez a méhészek körében méltán népszerű könyv. Az új kiadás tenyésztéssel és anyaneveléssel foglalkozó fejezetei bővültek lényegesebben, de többi fejezete is bővült, illetve korszerűsödött az új kutatási eredmények és gyakorlati fogások ismertetésével. A könyv felépítésében, előadásmódjában nem változott. Ugyanolyan érdekes, olvasmányos, szórakoztató és mégis igényes szakkönyv, mint az előző, nagy sikerű kiadások. A szerző bevezeti az olvasót a méhcsalád csodálatos szervezettségű életébe. A kutató éleslátásával, de a gyakorlati méhész szemszögéből nézve írja le a méhek gyűjtő ösztönét, szokásait, munkamegosztásukat. Az életjelenségek leírása kapcsán ismerteti a méhek életkörülményeit, elhelyezésüket, a méhlegelőket stb. A kezdő kisméhésztől a kutatóig mindenki részletes útmutatást talál a könyvben méhészettel kapcsolatos problémáira. Egyben szórakoztató ismeretterjesztő leírás is. Nyelvezete mindenki számára érthető. A kevéssé olvasott méhésznek 449 ötletes, egyszerű kép magyarázza a fogalmakat, tennivalókat. Az elfáradt olvasó figyelmét egy-egy tréfás kép frissíti fel. A könyv használatában részletes név- és tárgymutató segíti az érdeklődőt.

Illyés Gyula - Fáklyaláng ​/ Kegyenc / Tiszták / Testvérek
A ​Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a Harminc év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született, kiemelkedő alkotásait adja közre száz kötetben. Illyés Gyula drámaírói munkásságát e kötetben négy dráma reprezentálja. "A szerencsétlen sorsú népek vigasza, hogy bőven vannak hőseik; hisz ezek önfeláldozása élteti a hitet újabb és újabb szabadságharcokra" - írja egy helyütt Illyés Gyula a Fáklyaláng keletkezéséről. Már diákkorában vágya volt, hogy drámák sorozatában ábrázolja és magyarázza a magyar nép egy-egy kiemelkedő szabadsághősének alakját és törekvését. Ez a vágya késztette arra, hogy ezt a darabját az 1848-as magyar forradalom vezérének, Kossuth Lajosnak és a magyar népforradalomnak, szabadságháborúnak szentelje. Teleki László, akinek eszméi nyomán a Kegyenc született, kitörölhetetlen alakja történelmünknek; tragédiájával a világ bámulatát és nemzetünk örök tiszteletét vívta ki. Teleki László drámai alkotása, melynek eszméit követve érte el a maga életének megrázó végkifejletét, színpadi sikertelenségre volt kárhoztatva. Ezt a nagy gondolatokat hordozó drámát gyúrta át Illyé Gyula a maga színpadi alkotásában: a lényeget mentette át belőle, az eszmét, a szívet, azt a gondolatot, meddig lehet szolgálni egy abszolút uralkodót, aki nem a közt szolgálja, akinek nem az ember, hanem csak egy ember - saját maga - az eszménye. A Tiszták "egy lepusztult népről szól, de még élő, küszködő népeknek, közösségeknek" - írja erről a darabjáról Illyés Gyula, akit itt az a kérdés foglalkoztat, mi történik akkor, ha nem egy ember, hanem egy egész emberi közösség kerül megoldhatatlan helyzetbe; amikor egy egész nép bukik el, úgy, hogy mégis diadalt arat; amikor egy egész országot tüntetnek el a térképről, úgy, hogy nyoma sem marad. Testvérek című drámájában a romantikus népvezér Dózsa György helyett egy korabeli hús-vér Dózsát keltett életre. "Egy székely condottiere, aki egy szerencsés haditett folytán a romlott udvarba kerül, azzal, hogy egy életre megcsinálhatja a szerencséjét, ha tud hasonulni - vallja Illyés Gyula erről a darabjáról. - Kész megpróbálni, miért ne tenné, hisz a kor gyermeke ő is. De olyan romlásba kellene belépnie, hogy az visszahőkölteti. A züllöttség megtapasztalása teszi erkölcsössé, majd hajtja a tisztaság oly fokú igénylésére, ami már - forradalom."

Heltai Jenő - A ​néma levente / Az ezerkettedik éjszaka
Mátyás ​király hírhedt fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész - nem sejtve, hogy fogadkozásának nagy ára lesz. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év, és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király akár ezer aranyat is fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyí­tja - de aki erre vállalkozik, azzal is számolnia kell, hogy ha a próba nem sikerül, akkor Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri néma Péter bajára az orvosságot. A levente azonban megleckézteti a csalfa asszonyt... Heltai Jenő Az Ezerkettedik éjszaka című verses mesejátéka, néhány évtizeddel ezelőtt volt látható utoljára a fővárosi színházak műsorán. Csengő-bongó rímekben, nyelvi fortélyokban gazdag, sziporkázó, szellemes színdarab, nemegyszer mai aktualitással, szeretni való, életteli karakterekkel, amely egyaránt alkalmas a felnőtt, ifjúsági és gyerekközönség szórakoztatására. A darab játékossága, könnyedsége és mégis komoly mondanivalót is hordozó sorai színvonalas kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak. A felnőtt nézők a helyzetkomikumon, a cseppet pikáns jeleneteken, a humoros szövegen derülhetnek; míg a kisebbeket elbűvöli a misztikus Kelet világát bemutató verses mesejáték.

Moldova György - A ​napló
Ennek ​a könyvnek Che Guevara valóban létező bolíviai naplója volt a kiindulási pontja és éltető ereje. Átvettem belőle mindazokat az adatokat, melyeket lehetetlen lett volna másképp elmondani, mint ahogy Che leírta: dátumokat, földrajzi neveket és irányokat, vadászzsákmányokat, harci összecsapások napjait és körülményeit. Mit adtam hozzá én? Bármilyen különösen is hangzik, elsősorban magát Che Guevarát - a hős elképzelt jellemét. Megpróbáltam hűséges maradni a fellelhető adatokhoz és nyomokhoz, kiválasztottam Che más műveiből, megnyilatkozásaiból, politikai és magánéletéből azokat az epizódokat, leírt vagy elhangzott szövegrészeket, melyeket jellemzőnek találtam rá, és beleolvasztottam "A napló" szövegébe. Hozzátettem történelmi leírások, életrajzok, tankönyvek megállapításait is, ha úgy éreztem, hogy segítenek tisztázni a képet. De a könyv legfontosabb forrásai mégis azok a gondolatok és érzelmek voltak, melyeket a bolíviai napló keltett bennem - itt valóban "az eszme vált testté", pontosabban mondatokká. Tízévi munkám fekszik ebben a könyvben, de nagy megtiszteltetésnek tekinteném, ha munkám nyomait az olvasó nem tudná elválasztani Che mondataitól és szellemétől. _Moldova György_

Françoise Sagan - Jó ​reggelt, búbánat! / Szereti Brahmsot?
A ​Jó reggelt, búbánat! valaha diadalmenetben járta be Európát, de még Amerikát is. Az egyszerű történet irodalmi konvenciókkal még nem fertőzött tizennyolc éves szerzője annak idején új hangon tudott mondani valamit ifjúságról, szerelemről, bánatról, a felnőtté válás szenvedéseiről - az ötvenes évek közepének amúgy is megújhodás-igényes világérzésére új hangon tudott felelni, s a könnyű, már-már frivolan őszinte új hang és az elegáns, szabatos, finom nyelv együttese adta meg a regény furcsa báját. Bár a Szereti Brahmsot? című regényét csak öt évvel később írta, egy másik életkorfordulóval küszködik benne, és hőse egy negyvenedik évében járó nő. Szerelmi regény ez, ha úgy tetszik, hagyományos értelemben, egy sok fájdalommal járó, mindenesetre a hétköznapokkal is összeszövődő, nagy és teljes szerelem meg egy közbeékelődő légies és gyönyörű epizód, egy ajándékszerelem története.

John Williams - Butcher's ​Crossing
A ​Stoner és az Augustus szerzőjétől Amerika, 1873 Will Andrews nem a könyvek barátja. Vadságra, szabadságra, reményre, lendületre vágyik. Otthagyja a Harvardot, és nekivág a vadnyugatnak, hogy új életet kezdjen. Butcher’s Crossingban megismerkedik egy vadásszal, aki mesél neki a legendás bölénycsordáról, mely egy eldugott magaslati völgyben rejtőzik, és csak bátor, az őrültségig vakmerő férfiak lelhetnek rá. Will úgy dönt, ő is e férfiak egyike lesz, de a coloradói hegyekbe vezető hosszú út, az öldöklés, a közelítő tél, a sorozatos balszerencsék testben és lélekben egyaránt próbára teszik.

Melissa Fleming - A ​remény, amely legyőzte a tengert
Dua ​ez-Zamíl átlagos szíriai lány volt, 2011-ben azonban örökre megváltozott az élete, amikor hazájában polgárháború tört ki. A hadsereg elfoglalta Dua szülővárosát, szigorú kijárási tilalom, áram- és vízkimaradások, valamint erőszakos események nehezítették az életüket. A család úgy döntött, Egyiptomba költözik. Ám néhány hónappal később a kormányt megdöntötték, és a menekültek már ott sem voltak többé biztonságban. Eközben egy fiatal ellenzéki harcos beleszeretett Duába, megkérte a kezét, és meggyőzte, hogy Európában biztonságos és békés jövő vár rájuk. Dua ugyan rettegett a víztől, ráadásul úszni sem tudott, a fiatalok mégis embercsempészekre bízták az életüket, és ötszáz menekült, köztük száz gyerek társaságában nyomorogtak egy rozoga halászbárkán. Négy napja voltak úton, amikor egy másik hajó szándékosan beléjük ment, elsüllyesztette a hajójukat, és magára hagyta az utasokat. Így kezdődött Dua küzdelme a túlélésért. Drámai fordulatokban gazdag, igaz története sok millió menekült emberfeletti küzdelmét mutatja be, akik az életüket kockáztatják egy biztonságosabb jövőért. A szerzőről Melissa Fleming az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (United Nations High Commissioner for Refugees,UNHCR) vezető szóvivője, a menekültkérdés világhírű szakértője. Nevéhez fűződik a szervezet stratégiai és kríziskommunikációs tervének kidolgozása, amelynek segítségével a UNHCR hatékonyabban kommunikálhat a média képviselőivel, a kormányokkal és a menekültekkel. Fleming számos nemzetközi kampányt is irányított, amelyekben nagy hangsúlyt kapott a közösségi média. Korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (International Atomic Energy Agency, IAEA) dolgozott, ahol nyolc éven át volt szóvivő, valamint a kommunikációs iroda vezetője, amikor a szervezet Irakban, Iránban és Észak-Koreában végzett feltáró munkája miatt 2005-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. Fleming ezt megelőzően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) sajtó- és információs osztályát vezette, valamint a Szabad Európa Rádió közpolitikai szakembere volt. Karrierje elején rövid ideig újságíróként dolgozott. Első TED-előadását, amely a „Segítsünk a menekülteknek felemelkedni, ne csak túlélni” (Let’s Help Refugees Thrive, Not Just Survive) címen érhető el magyarul, több mint 1 millióan látták az egész világon, és huszonnégy nyelven feliratozták. Második, „Két túlélő egy elsüllyedt bárkáról” (A boat carrying 500 refugees sunk at sea: The story of two survivors) című TED-előadását, amely Duáról szól, több mint 1,5 millióan nézték meg. A szerző elérhetőségei: twitter.com/melissarfleming facebook.com/MelissaFlemingUNHCR/256

Joanne Harris - Csokoládé
Ismeretlen, ​titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lasquenet-be, és megnyitja "csokoládézóját" - a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja... Íme az első olyan regény, amelyben a csokoládé elfoglalja a maga méltó helyét. A tartalmas, okos és franciásan pajzán könyv valamennyi érzékszervnek irodalmi ünnepet kínál.

Ismeretlen szerző - A ​Kakukk-kút
Hagyomány ​és korszerűség - e két alapelv jegyét viseli magán a soknemzetiségű szovjet irodalom, melynek tematikailag és formailag egyaránt színes és gazdag kisprózájából antológiánk tizennégy szövetséges köztársaság íróinak 38 elbeszélését öleli fel. Sajátos, egyéni arculatú mind a tizennégy nép irodalma. Virágzó mai kultúrájuk előzményei is különbözők: ősi, évezredes írásbeli irodalmuk hagyományait őrzik és folytatják a grúzok, az örmények és a tadzsikok, a balti népek a múlt század mozgalmainak hatására indultak el a nemzeti nyelv és irodalom művelésének útján, mások csak az Októberi Forradalom után láthatták - a Csingiz Ajtmatov első tanítójához hasonló hősök kezében - a nyelvükön írt első ábécéskönyvet. Arról, ami egységes egésszé kovácsolja e soknyelvű irodalmat, máig ható érvénnyel mondotta 1934-ben Makszim Gorkij a szovjet írók első kongresszusán: "A testvéri köztársaságok írói csak nyelvben különböznek tőlünk, és a dolgozóknak a kapitalizmus által szétdarabolt világát egyesítő ugyanazon eszme jótékony hatása alatt élnek és dolgoznak."

Frans Eemil Sillanpää - Silja
A ​huszadik századi finn irodalom sajátos alkatú klasszikusa Frans Eemil Sillanpää. Egész szívét és irodalmi munkásságát az északi természet áttetszően tiszta és mégis titokzatos rezdülései és honfitársaink olykor poétikus, olykor döbbenetesen szomorú élményei töltötték be. Silja című regényéért tüntették ki Nobel-díjjal, de más műveiben is a lelki finomság és vergődés nyert páratlanul egyéni megörökítést. A regény hősnője, Silja, "egy régi családfa utolsó hajtása": maga is áttetszően tiszta - élete a körülötte kavargó viharokban csak tragédiába fulladhat. Leányságát és boldogságát az élet nehézségei és igazságtalanságai mérgezik meg. A regény hátterében zajló finn polgárháborút nem közvetlen politikai eszközökkel, hanem elsősorban a jó és a gonosz küzdelmeként ábrázolja az író: egy percre sem kétséges, hogy rokonszenve azoké, akik a szegények boldogságáért harcolnak. A tragikus végű idill így tágul világtörténelmi témává, és így lesz Silja mártíriuma a tragikus elbukás önmagán túlmutató jelképe is. N. Sebestyén Irén újonnan átdolgozott fordítása Sillanpää stílusának pontos érzékeltetésével hozza közel a mai olvasóhoz a kor viharoktól terhes levegőjét, Silja lelki gazdagságát és tisztaságát.

Szabó Lőrinc - A ​huszonhatodik év
A ​huszonhatodik év szonettciklusa fájdalmas búcsúzás, ahogy a költő mondja "lírai rekviem". Egy negyedszázadig tartó szerelemnek állított benne emléket. A 120 versből mindössze négy szonett született kedvese életében, a többit halála után, a huszonhatodik évben írta a költő. A költeményekből nem a szerelem boldogsága szól, hanem az elmúlás és a veszteség érzése.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Robin Cook - A ​gyötrelem éve
Ezt ​a könyvet Robin Cook katonai szolgálata idején, egy tengeralattjáró gyomrában írta, még a Kóma, a Járvány és a többi hátborzongató orvoskrimije előtt. A maga indulatos és irónikus módján A gyötrelem éve is hátborzongató olvasmány, de műfaja szerint nem krimi, hanem egyfajta "orvosi látlelet". Látlelet egy hawaii kórházról és az első orvosi, emberi próbatételein áteső fiatal orvosgyakornokról, dr. Petersről - de bizonyára sok más kórházról, sok más orvosnövendékről is. A kezdő orvos kitartóan küzd a folyton csukló Mr. Roso, vagy a megállíthatatlanul vérző Mrs. Takura életéért, újraélesztésekkel próbálkozik és szülést vezet le egymaga, vizsgál, varr vagy sebkampókat tart - napi huszonnégy órán át -, ám mindez kevés az üdvösséghez. Üres szeretkezések, magányos szörfözések, meg egy tudathasadásos beszélgetés után rá kell döbbennie, hogy embersége, orvosi hivatástudata végveszélybe került. Fejbeverő érzés. Hasonló ahhoz, amit a beteg élhet át, amikor eláll a szívverése, vagy a szörfös, amikor nem sikerül a deszkát kibuktatnia a hullám alól; netán a tengeralattjáró személyzete, ha úgy merül le az óceán mélyére, hogy nem tudni, lesz-e elég üzemanyag a fölemelkedéshez. S ez legalább olyan izgalmas, mint egy orvoskrimi...

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​Karamazov testvérek
Akárcsak ​a Bűn és bűnhődés vagy az Ördögök: Dosztojevszkij e legérettebb - s egész életművét betetőző - alkotása is egy valóságos bűntény elemeiből nőtt irodalmi remekké. Jellemeiben, történésében, filozófiájában mintegy összegeződik az író teljes élettapasztalata; a páratlan pszichológiai hitelességgel motivált bűnügyi történet kibontása során Dosztojevszkij bölcseleti és művészi nézeteinek végső szintézisét fogalmazza meg. A Karamazov család tagjai: az apa és fiai az erjedő, felbomló múlt századi orosz társadalom sorsának hordozói. "A régi, a vad, a féktelen Oroszország elpusztítja önmagát - írja a mű alapeszméjéről Sőtér István -, de felnő egy új nemzedék, mely a jóság, a szeretet, az emberiesség jegyében él majd, s begyógyítja a Karamazovok ütötte sebeket."

Isaac Bashevis Singer - A ​mezők királya
Singertől ​szokatlan időben és környezetben játszódik ez a regény. Valamikor a barbárság végén és a feudalizmus kialakulásának hajnalán, az akkor természetesen még nem létező Lengyelország területén.A Visztula völgyében élő polákok - a pola a nyelvükön mezőt jelent - törzsi viszonyok között halásznak, vadásznak, többnejűek,lételemük az erőszak, és nem idegen tőlük az emberáldozat, hiszen félelemben, sokistenhitben élnek, és az isteneik kiengesztelésének hatékonyabb módját nem ismerik. Krol Rudi, a vörös király tartja őket rettegésben, de a vezérük. Cibula meggyőzi népét,hogy próbáljanak meg együtt élni az új irányzattal,különben biztos pusztulás vár rájuk. Ezzel az együttéléssel velejár a halászattal-vadászattal való részleges,majd teljes felhagyás, a fáradságos, vesződséges földművelésre való áttérés. A véletlen műve, hogy e barbár népség közé keveredik Ben Dosa, a babilóniai zsidó rabszolga, mesterségére nézve cipész, a vallási előírásokat hazájától messze távol is megtartó bölcs ember, aki írni-olvasni is megtanítja Cubula népét - a sors iróniája folytán, persze,héberül. Cibulának,a mezők királya uralma nem tart soká, mert egy szép napon egy szőke, kék szemű idegen jelenik meg közöttük, egy keresztény püspök,akinek első ténykedése,hogy az ezidáig bölcs embernek tisztelt, légynek se ártó, minden erőszaktól irtózó Ben Dosa ellen uszítja a népet, mondván, hogy a jámbor zsidó gyilkos, Jézus Krisztus haláláért személy szerint felelős. Egy perc műve, és elszabadul az erőszak, nem számít a józan ész, nem számít, hogy ami jó ezidáig velük történt, az mind ennek a példás életű embernek köszönhető.

Isaac Bashevis Singer - Szerelmes ​történet
Ha ​egyszer szemtanúk állitják, hogy Herman Border feleségét és két gyermekét a nácik agyonlőtték, nem az a legtermészetesebb, sőt legtisztességesebb, ha hősünk feleségül veszi anyja volt cselédjét, azt a lengyel parasztlányt, aki a maga és családja életét kockáztatta, hogy őt bújtassa, megmentse? Na és mi van akkor, ha egy szép napon arra eszmél, hogy egyszerre három hús-vér asszony törvényes férje? Sírni-nevetni, lehetetlen történet.

Isaac Bashevis Singer - A ​sátán Gorajban
Aki ​olvasta Singer előzőleg megjelent regényét, A rabszolgá-t, az ismerős világgal találkozik. A színhely egy lengyelországi zsidó település a tizenhetedik században. De a történet főszereplője ezúttal nem egy ember, hanem egy egész közösség. A rítusok és babonák, hitek és hiedelmek homályában botorkáló, megnyomorított és megtizedelt goraji zsidók között egy eretnek szekta támad, amely azt hirdeti, hogy a Messiás még abban az évben, vagyis 1665-ben elröpíti őket az Ígéret Földjére. Goraj népe vándor kabbalisták és próféták játékszerévé válik, és amikor az ígért csoda elmarad, értelmét veszti minden kötöttség, minden erkölcs - Gorajban szodomai állapotok uralkodnak el. A szerző szikár, tényközlő modorban, etnográfiai pontossággal és lélektani, pszichopatológiai hitelességgel beszéli el az eseményeket - de a történet, éppen szűkszavúsága révén, messze túlnő önmagán: prózai költemény az esendő emberiség szomorú meghibbanásairól, az üdvözülés utáni vágy kanyargós útjairól.

Isaac Bashevis Singer - A ​lublini mágus
"Remekmű ​egy ember harcáról a gonosszal és az érzékiséggel" - írja a regényről egy kritikus. Valóban: ennek a műnek is alapja és magva ez az állandóan visszatérő Singer-téma. A színhely az író kedvenc színhelye: az 1800-as évek legvégének Lengyelországa. A főhős, Jasa Mazur - _A rabszolga_ Jákobjával ellentétben - minden idealizálástól mentes, gyarló, esendő ember, talán ezért is érezzük közelebb magunkhoz. A tehetséges mágust a nők viszik vesztébe: a hűséges feleség, a bigottan vallásos özvegy, a keresztény parasztlány, az előkelő polgárasszony, akik mind össze akarják kötni Jasával a sorsukat - az erőtlen, befolyásolható férfi nyugalmát, karrierjét s végül becsületét is feláldozva őrlődik megoldhatatlan problémái között. S amikor leginkább úgy tűnik, hogy nincs kiút a számára, akkor lesz elegendő ereje ahhoz, hogy szakítson addigi életével, hazatérjen szülővárosába, és ott - jellegzetes singeri katarzis - vállalja az önkéntes bűnhődést, a megtisztulást, majd végül a szent embert övező tiszteletet.

Isaac Bashevis Singer - Szerelem ​és száműzetés
Singer ​regényhősei - tudjuk jól - gyakran küzdenek démonokkal, egyik regényében Goraj egész közösségét szállja meg a Sátán. Önéletrajzának első kötete azokról a démonokról szól, akikkel magának a szerzőnek kellett megküzdenie. Teszi ezt Nobel-díjas íróhoz méltó érzékletességgel, a szenvedélyes értelem feszültségével. Az önéletrajz Singer varsói gyermekkorától az amerikai száműzetésig, a fiatal férfi megpróbáltatásaiig ível. Az író elbeszéli benne eszmélésének történetét, örökös kétségbeesett perlekedését Istennel, amiért az ilyen rettenetes világot teremtett, és önmagával, amiért maga sem bűntelenebb ennél a világnál. * Az első írások története egybefonódik az első szerelmek (korántsem ártatlan) megrázkódtatásaival. Mert Singer gondolatvilágában, minden látszólagos eretneksége ellenére, ott kísért a bibliai próféták legfőbb szava, a bűn. Singer nem akart és nem is tudott bűntelen maradni ebben a világban, de kíméletlen, szinte magamutogató őszinteséggel beszéli el az ártatlanság szükségszerű elvesztésének útját.

Isaac Bashevis Singer - Ellenségek ​- Love story
-Mikor ​házasodtak össze? - kérdezte Pesheles Mashától. Masha összevonta a szemöldökét. -Elég régen ahhoz, hogy már gondolkodni lehet a válásról. ....

Csokonai Lili - Tizenhét ​hattyúk
„Én, ​Csokonai Lili löttem e nyívvel tellyes világra az 1965. esztendőben 17. septembris virradólag Csepel szürke lapályában, az igaz római hitben és hitetlenségben megmaradván hóttig.” Így kezdődik Csokonai Lili könyve. Regény és önéletrajz, látomás és valóság. Egy árván maradt lány sivár, profán kálváriája a mai ember számára szakrális nyelven. Nevelőapja kikezd vele, mennie kell, takarítónő lesz, szexről, szép ruhákról, illatszerekről ábrándozik, elveszti szüzességét, nős emberrel kerül viszonyba, később a test és a lélek csábításainak egyaránt engedvén a legkülönfélébb kalandokba keveredik. Egy lány a 80-as évek közepétől elkezdi mondani az életét. Az életünket. Reménykedjünk.

Örösi Pál Zoltán - Méhek ​között
Hetedszer ​kerül az olvasók kezébe ez a méhészek körében méltán népszerű könyv. Az új kiadás tenyésztéssel és anyaneveléssel foglalkozó fejezetei bővültek lényegesebben, de többi fejezete is bővült, illetve korszerűsödött az új kutatási eredmények és gyakorlati fogások ismertetésével. A könyv felépítésében, előadásmódjában nem változott. Ugyanolyan érdekes, olvasmányos, szórakoztató és mégis igényes szakkönyv, mint az előző, nagy sikerű kiadások. A szerző bevezeti az olvasót a méhcsalád csodálatos szervezettségű életébe. A kutató éleslátásával, de a gyakorlati méhész szemszögéből nézve írja le a méhek gyűjtő ösztönét, szokásait, munkamegosztásukat. Az életjelenségek leírása kapcsán ismerteti a méhek életkörülményeit, elhelyezésüket, a méhlegelőket stb. A kezdő kisméhésztől a kutatóig mindenki részletes útmutatást talál a könyvben méhészettel kapcsolatos problémáira. Egyben szórakoztató ismeretterjesztő leírás is. Nyelvezete mindenki számára érthető. A kevéssé olvasott méhésznek 449 ötletes, egyszerű kép magyarázza a fogalmakat, tennivalókat. Az elfáradt olvasó figyelmét egy-egy tréfás kép frissíti fel. A könyv használatában részletes név- és tárgymutató segíti az érdeklődőt.

Josephus Flavius - Apión ​ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról
Josephus ​Flaviusnak az alexandriai Apión ellen, a zsidó nép ősi voltának bizonyítása végett írt irata, görög eredetiből készült magyar fordításban, sorozatunkban jelenik meg először. A zsidó háború és A zsidók története szerzőjének ez a kései, öregkori műve, több szempontból is igényt tarthat a mai olvasó érdeklődésére. Josephus, aki első nagy művében a maga zsidó népét akarta Róma uralmával megbarátkoztatni; utolsó munkájában a görög és római világ számára akarja feltárni népének ősidőkre visszanyúló hagyományait, vallási tanításait, egyistenhitének tisztaságát. Munkája egyszerre harcos vitairat és higgadt ismertetés, szenvedélyes védekezés és személyeskedésig menő támadás, szorgalmas anyaggyűjtés és szellemes érvelés. Miközben eszmeileg leszámol az ókori értelemben vett antiszemitizmus képviselőinek történeti torzításaival és a zsidók egész múltját gyűlölködő módon bemutató koholmányaival, egyben felvonultatja az egész antik - az ókori egyiptomi, főníciai, mezopotámiai, görög és római - történetírásnak valamennyi, a zsidókat megemlítő közlését. Az egyiptomi Manethón és a mezopotámiai Beroszosz, a történetíró Hekataiosz és a filozófus Arisztotelész, a zsidó vallást nagyra tartó Püthagorasz és a zsidó múltat ellenségesen tekintő Apión egyaránt megszólal az ő tolmácsolásában. Így a mi számunkra Josephusnak ez a műve nemcsak az általa bemutatott, benne vitatott és cáfolt egykori gyűlölködő propagandának és érvrendszerének elsőrendű forrása, de tárháza a ma már elveszett, értékes anyagot tartalmazó ókori történeti művekből vett irodalmi részleteknek is. Jószerével Josephusnak köszönhetjük mindazt, amit ma olyan nagy fontosságú művekből ismerünk, mint amilyen Manethón görög nyelvű Egyiptomi története, avagy Béroszosz Babiloni története. Megdöbbentőek a több mint két évezredes gyűlölet akkori vádaskodásai; tanulságosak a más művekből vett terjedelmes idézetek; élvezetes Josephus szellemes és gunyoros, néha durva, de legtöbbször találó vitamódszere. Mindvégig lenyűgöz a ma is elevenen ható mű: egy vitatott egyéniségű szerző vitathatatlanul izgalmas vitairata.