Ajax-loader

'etnográfia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Karen Blixen - Volt ​egy farmom Afrikában
1912 ​telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő..." Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült, s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet. Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot vásároltak Nairobi közelében, "a Ngong-hegyek alatt", ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra: szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunternek, vagyis szafarivezetőnek bizonyult így ismerkedett meg a mi nagyszerű vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is. Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen viszont élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, az afrikai "bennszülöttekkel", a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrákkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom "nagyasszonya". Tizenhét évig élt a fekete kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön-, majd elváltan, s meglehetősen viharos szerelmi viszonyban egy másik "természeti emberrel", a tragikus véget ért Denys Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundbe visszatérve, 1937-ben előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját-életrajzát, amelyet később romantikus- pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) főműve azonban kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában. Karen Dinesen, illetve Karen Blixen, leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. S ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt "felsőbbrendűségét" - Farah Adent, Kinan-dzsuit és a többieket tartva erkölcsileg előbbre valónak. Részint ennek az egyedülálló könyvnek az alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje, a főszerepekben a páratlan tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert Redforddal.

Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Erdélyi István - Sugár Lajos - Ázsiai ​lovas nomádok - Régészeti expedíciók Mongóliában
A ​szerzők az elmúlt két évtized során hat alkalommal vettek részt nemzetközi régészeti ásatásokon Mongóliában. Kutatásaik az i. e. 1. évezred derekától az i. sz. 1. évezred végéig terjedő időszakot ölelték fel, tehát egy olyan korral foglalkoztak, amikor még nem a mai mongolok lakták Mongóliát. Ezen a hazánknál mintegy tizenhatszor nagyobb területen az időszámításunk előtti századokban és időszámításunk 1. évezredében lovas nomád népek egész sora élt hosszabb-rövidebb ideig. Nem meglepő tehát, hogy az itt dolgozó magyar régész szakemberek szinte naponta találkoztak e népek ősi emlékeivel a bronzkori sziklarajzoktól a türk szobrokon és a híres orhoni feliratokon át az eddig magyarázat nélkül álló, úgynevezett „szarvasos kövekig", és természetesen mindennél nagyobb mennyiségben bukkantak sírjaikra. E leletek annál is inkább érdekesek, mert a mongol sztyepp azoknak a török és mongol népeknek volt otthona, amelyeknek nyugati csoportjai a 9. században a magyarokkal együtt éltek a sztyeppövezet délkeleteurópai részén. A hat expedíció anyagát összefoglaló értékes beszámolót a helyszínen készült felvételek illusztrálják.

James G. Frazer - Az ​aranyág
"Frazer ​a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."

Claudia Zaslavsky - Etnomatek ​1.
Matematikai ​játékok a világ minden tájáról. A könyvben bemutatott játékok, fejtörők és egyéb érdekességek a világ különböző tájairól, Afrikából, Ázsiából, Európából, valamint Hawaiiról, a Fülöp-szigetekről és Új-Zélandról származnak. Rajtuk keresztül megismerhetjük az e játékokat játszó, a feladványokat megoldó népeket és szokásaikat. A játékok és fejtörők lényege elsősorban az agytorna, a logikus gondolkodásmód fejlesztése, s nem a matematikai vagy geometriai műveletek gyakoroltatása. A szerző buzdít a feladványok újragondolására és átalakítására oly módon, hogy tág teret ad a játékosok fantáziájának és kreativitásának kibontakoztatására. A játékhoz és fejtörőkhöz szükséges kellékeket az olvasóknak maguknak kell elkészíteniük, így manuális képességeik (rajzolás, színezés, kivágás stb.) is fontos szerephez jutnak. A könyv egyszerre szöveges matematikai, illetve logikai feladatok gyűjtemény Etnomatek: a néprajz, azaz az etnográfia és a matematika találkozása. Világkörüli utazásra és egy kis matekozásra, agytornára hívjuk olvasóinkat!

Kunt Ernő - Temetők ​népművészete
A ​falvak képéhez tartozik a temető is, a népművészet többi ágával rokon tárgyi emlékeivel. A szerző elsősorban a történeti hagyományok, a település és a összefüggéseibe ágyazva mutatja be a különböző sírjelek gazdag változatait. Az egyes temetőtpusok - amelyek kialakulások kora, a temetkezési szokások és vallási felekezetek szeirnt térnek el - bizonyos mértékig eleve meghatározzák a sírok és síremlékek jellegét. A főbb formák és anyagok szerinti rendszerben bemutatott keresztek, fejfák, kopjafák, sírkövek és díszítményeik egy bonyolult jelrendszer a falusi társadalom tagozódásának, gondolatvilágának és változásainak sajátos tükörképét nyújtja. A temetőket, illetve fejfákat övező félelemmel vegyes tisztelet sok hiedelemből és hiedelemcselekvésből kitűnik, a faragó számára azonban a fejfa csak egy a készítendő használati tárgyak sorában. Ebben rejlik az alkotó biztonsága, mellyel képes művében a hagyományt újrafogalmazni és így megerősíteni. A szöveget 31 szövegközi rajz és a szerző felvételei - 40 fekete-fehér és 16 színes - illusztrálják: közülük nem egy ma már elpusztult sírjel emlékét őrzi.

Miloslav Stingl - A ​varázslatos Hawaii
A ​neves cseh útirajzíró és etnográfus Óceániáról írott negyedik könyve a Hawaii-szigetek földrajzát, népeinek történetét, kultúrájának sokszínűségét mutatja be. A világ egyik legszebb szigeteként számon tartott Hawaiit elsősorban egzotikus növényeiről, varázslatos szépségű tájairól és kellemes klímájáról ismerik az emberek. A szerző könyvében megismerteti az olvasót a szigetek természeti szépségeivel, legendáival, történetével, de a mai életével és gazdagságával is. A szigeteken átélt események és élmények leírását átszövi a mát meghatározó múlt, a gazdasági függőség, amellyel az utazó nap nap után találkozik óceániai vándorlása során. A kötetet kiegészítő képanyag a szemnek is ízelítőt ad Hawaii varázslatos szépségéből.

Rein Taagepera - A ​finnugor népek az orosz államban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy András - Kis ​szörnyesztétika
Miként ​a civilizáció hajnalának árnyai oly könnyen öltötték magukra a rémek formáit - megismétlődhet ez az alkony látszólag hasonló fényviszonyai között? Vagy aki elhagyta Istent, az nem hihet már a szörnyekben sem? S aki rettegésének formát nem találhat, arra ítéltetik, hogy kifejezésére is képtelen legyen?

A. Dridzo - L. Mincz - Emberek ​és szokásaik
Ahány ​nép - annyi szokás. Erről szól a szovjet etnográfus szerzőpár könyve. Az ember életútja a bölcsőtől a koporsóig mindenhol azonos, de ezt az életutat ezernyi, egymástól igencsak eltérő szokás övezte a természeti népeknél, s övezi még ma is. Különbözőképpen fogadják az újszülötteket, eltérőek a névadási szokások, más és más ceremónia kíséri az ifjúvá avatást, a lánykérést, a házasságkötést, véleménykülönbség van az egyes népek, népcsoportok között annak megítélésében, mi a férfi dolga, és milyen munkát végezzen a nő, eltérő az öregekhez fűződő viszony. Így, az emberélet fonalára fűzve adta közre a két szerző afrikai, ázsiai, amerikai, ausztráliai gyűjtőmunkája eredményeit, s természetesen felhasználták az etnográfiai irodalom ismert és kevésbé ismert példaanyagát is. A fotós illusztráció a magyar kiadás sajátos értéke, ritkán közölt század eleji felvételekkel, a hazai néprajztudósok munkájának dokumentumaival gazdagítja a szovjet szerzők könyvét.

Etnikumok_enciklop%c3%a9di%c3%a1ja
Etnikumok ​enciklopédiája Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Etnikumok ​enciklopédiája
Világviszonylatban ​egyedülálló, nélkülözhetetlen alapmű. Az első olyan könyv, amely a teljességre törekedve foglalja össze mindazt, amit a világon ma "kisebbségként" számontartott csoportokról tudni lehet.

Kicsi Sándor András - Népi ​gombaismeret
Kicsi ​tanulmányaiban tisztázza az alapvető fogalmakat (mikrofil és mikrofób kultúrák, centrális és perifériális gombák stb.) és bevezetést ad az etnomikológiába. A kötetben sorra veszi a magyarság történetében legfontosabb gombákat, külön kitérve a magyar gombafogyasztásra gyakorolt szláv és román hatásra. Erdély legfontosabb gombáit kiemelten tárgyalja.

Gazda József - Mindennek ​mestere
A ​Kovásznán élő etnográfus egyéni módszerrel menti át a jelenkorba a hajdani erdélyi faluvilág megannyi átörökítendő szellemi értékét: szó szerint jegyzi le a régi idők tanúinak beszámolóit, és a sok-sok elbeszélés részleteit tematikus csoportosításban teszi közzé, így adva körképet a századforduló és a 20. század első felének életmódjáról - ezt tette Így tudom, így mondom (802979) című munkájában. Ezúttal is hasonló - híven rögzítő és eredetien visszaadó - módszerrel teszi közkinccsé a régi mesterségek - 1983 és 1992 között összegyűjtött - tudásanyagát. ; "Olyasmi nemigen volt, amit nem tudott a falusi ember megcsinálni" - mondja egyik interjúalanya. Az archaikus erdélyi és moldvai csángó közösségekben, illetve a hagyományos gazdálkodás viszonyai között a falu csaknem önellátó volt; mindazt, ami a napi létezéshez és munkavégzéshez a leginkább kellett, az ügyes gazda maga állította elő. Ugyanakkor a mesterségük és tudásuk differenciálódott is, részint családi hagyományok, részint a regionális-természeti föltételek különbségei alapján. Azaz kialakultak például a kovács vagy szíjgyártó, kőfaragó vagy mézeskalácsos dinasztiák, illetve létrejöttek a szakmák szerint specializálódott települések, így a hímzés Kalotaszegen, a fazekasság Korondon, a fémművesség Szentkeresztbányán stb. De minden önellátó és piacra termelő mesterség tudója legelsősorban természetismerő ember volt, hiszen ez képezte minden szakma alapját a kosárfonástól az állatgyógyításig. A kötet mintegy 500, zömében időskorú interjúalanya Erdély csaknem minden tájegységét képviseli: az Érmelléktől Háromszékig, Máramarostól a Barcaságig és a csángólakta moldvai falvakig. Gazda nagyobb szakmai csoportok (házépítés, "lakberendezés", földművelés, állattartás, fémművesség, fonás-szövés, famegmunkálás, vásározás stb.) szerint közli az idős emberek, a hajdani mesterek beszámolóit, a nagyobb szakágakon belül egészen a részletekig eljutó bontásban (pl. a "viselő holmik" előállításának tizennyolc mestersége jelenik meg képviselőik elmondásaiban, s megelevenednek a Magyarországon ma már kihaltnak tekinthető mesterségek is, mint a tutajozás, a zsúpolás, az olajütés vagy a taplókalap-készítés). Összesen 103 szakma csínját-bínját ismerheti meg az olvasó a legautentikusabb forrásból, az adatközlőktől. A megszólalók szavait betűhíven rögzíti a gyűjtő, tehát terjedelmes kötetének szellemi hozadékát nemcsak a népi mesterségek ismeretanyaga, a szellemi és tárgyi néprajz jelenti, de sokat meríthet belőle a nyelvjárás-kutatás, valamint a nyelvi rétegek (szakmai szókincs) vizsgálata is. ; A könyvet az adatközlők névjegyzéke, a táj- és szakszavak értelmező jegyzéke egészíti ki, fekete-fehér fényképek illusztrálják. A rendkívüli etnográfiai forrásmunka olvasmánynak is kitűnő - a népélet iránt érdeklődőknek ajánlott.

Dr. Róheim Géza - A ​csurunga népe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joó Rudolf - Etnikumok ​és regionalizmus Nyugat-Európában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bronisław Malinowski - Baloma
Bronislaw ​Malinowski (1885-1942) lengyel tudós az etnológia tudományának egyik nagy újítója volt. Az etnológia történetében ő az első, aki évekig tartó terepmunkát végez egy távoli, Új-Guinea környéki sziget lakossága között, elsajátítja nyelvüket, s a kezdetleges társadalmi életet olyannyiramegismeri, mint előtte jóformán senki sem. Ez a helyszíni kutatás a tudományban azóta legendássá vált Trobriand-szigeteken egy új szemléletet teremtett: más népekről mondott ítéleteinkben nem támaszkodhatunk saját társadalmunk mércéjére; a kultúrális értékek egyetemes rendjében az egyszerűbb társadalmak teljesítményeinek is megvana maguk méltó helye; a világ bármely részén velünk gyenértékű embereket találunk. Malinowski könyvei a valóságos életbe viszik el az olvasót, aki maga is úgy érzi, ott vitorlázik a trobriandiakkal a Csendes-óceán hullámain, a messzi szigeteket érintő, a görög argonautákéra emlékeztető kalandos hajóútjaikon, a szerzővel együtt vesz részt a trobriandiak életében keresi fel házaikat, s lesz részese örömeiknek vagy tragédiáiknak. Megismerjük a Trobriand-szigetek népének mindennapi foglalatosságait, szokásait, erkölcseit, nemi életét, mágiáját, hiedelmeit - és elgondolkodunk az emberi társadalom kialakulásának és fennállásának törvényszerűségein. A kötetet Bodrogi tibor utószava zárja, amely részletesen tájékoztat Malinowski pályafutásáról, nagyszerű eredményeiről, munkásságának mai egítéléséről.

Vámbéry Ármin - A ​török faj etnológiai és etnográfiai tekintetben
A ​török fajt, amely a föld kerekségének minden népe közt még ma is a legnagyobb földrajzi elterjedéssel dicsekedhetik, amelynek fékezhetetlen vándorlási kedve és harcias szelleme Ázsia és Európa történetében a legjelentékenyebb változásokat idézte elő, és amely az ó-világ népeinek keretében nem egy érdekes etnológiai rejtélyt teremtett, az újabb kori tudomány mindeddig még éppen nem méltatta figyelmére.

Covers_96120
elérhető
0

Herbert Tichy - Tau-tau
A ​szerző osztrák "hivatásos utazó", ifjabb éveiben hegymászó, geológus és antropológus; Bécsben lakik, de idős kora ellenére még napjainkban is (a könyvet 1984-ben adták ki) hosszabb expedíciókon vesz részt. E könyvében 1969 és 1971 közt tett nagy utazásáról ír a Sulu-tenger szigetein, valamint a Fülöp-szigetek, Indonézia és Malajzia egyes, az európai olvasó által alig ismert vidékein. H. Tichy fő feladatának tekintette az ott élő kisebb népek életmódjának és szokásainak megismerését, és ennek során felkereste és könyvében leírja a badsaók, szamalok, tauszogok, dzsakanok, duszunok, ilongotok és toradzsák törzseit. E népek egyike-másika (például a taszadajok) szinte kőkorszaki szinten él; az ilongotok például még a közelmúltban fejvadászok voltak. E népek vallási képzeteiben az egyistenhit és a szellemhit keveredik. A szerző igen érdekesen ír a különféle népek szertartásairól (halottkultusz, ostortánc) és népszokásairól (házépítés, bivalyküzdelmek, kakasviadalok). A címben szereplő tau-tau a toradzsák különös halotti emlékműveinek, a sírok őrzőinek a neve: ezek a fából faragott, férfi és női ruhákat viselő, némelykor életnagyságú alakok a koporsókat rejtő sziklasírok mellvédjén sorakoznak. Fekete és fehér kőből faragott szemük különös, szúrós tekintettel mered a szemlélőre. E könyvből, a távol élő népek életmódjának ismertetése során, egy kellemes, kíváncsi, érdeklődő és könnyen barátkozó írót ismer meg az olvasó, akinek nagy szenvedélye: úton lenni. A kötetben közölt fotókat is a szerző készítette, s ezek láttán még jobban kirajzolódnak előttünk az egyes népcsoportok jellegzetes vonásai és életkörülményei.

Kaj Birket-Smith - A ​kultúra ösvényei
"Több ​évtizede munkálkodik Dániában a világhírű tudós, Birket-Smith az etnológia területében. Kutató útjai során számos népet és kultúrát ismert meg, s vizsgálatai az emberi művelődés szántalan részletére világítottak rá. E tudományos tevékenység eredményeit foglalja össze. A kultúra ösvényei című műve. Hatalmas összefolgaló képben ábrázolja az ember teremtő és alkotó munkáját. Ismerteti az egyes foglalkozások, földművelése, állattenyésztés, kezdetleges ipar és kereskedelem kialakulását. foglalkozik a divat, a táplálkozás, a lakás és a különféle szokások szerepével a társadalmi életben. Ezt követően a vallás, a művészetek és a tudományok, a politika, a jog, az állam és a háború problémáit taglalja, bemutatva azt a szerepet, amelyet az ember életében játszanak. A szigorú kritikával megrostált adatokat jól átgondolt rendszerbe állítja, s így műve valóban a leglényegesebb ismereteket közli a kultúráról."

Takáts Gyula - Somogyi ​pásztorvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

David Murdoch - Észak-amerikai ​indiánok
A ​kötet Amerika őslakóinak gazdag kultúráit mutatja be a délnyugati puebló indiánoktól a fagyos Északig. Pompás fejdíszek, csodás gyöngyhímzéses mokaszinok, totemfaragványok, a grizzly medve karmaiból készített nyakláncok színes képei bepillantást nyújtanak az észak-amerikai indián civilizációk izgalmas világába.

Kovács Teréz - A ​paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása
A ​szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri végig négy történelmi – a hűbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista – korszakon keresztül, és kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzésére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére. A könyv paraszt fogalma alatt a családi munkaszervezetben és a társadalmi kapcsolatokban élő, önálló mezőgazdálkodást folytató, sokoldalú gazdálkodási kultúrával és átfogó gondolkodási horizonttal rendelkező személyt ért. Magyarországon a parasztok alkották a XX. század közepéig a lakosság felét, 1960-ban pedig még mindig az egyharmadát. Kovács Teréz szerint a teljes kollektivizálás hatalmas csapást mért a parasztságra. Ennek ellenére a szocializmusban még ezután is létezett egy utóparasztnak nevezett társadalmi réteg, amely az 1970–1980-as években felölelte a falusi társadalom többségét. Bár e társadalmi csoport nem volt paraszt a szó hagyományos értelmében, mégis megőrzött abból sok vonást. A rendszerváltás és a mezőgazdaság privatizációja után ismét gyökeres átalakulás zajlott le a mezőgazdaságban, ezért e könyv arra keresi a választ, hogy mi lett ebben a folyamatban azokkal a szokásokkal és habitusokkal, amelyek a parasztságból áthagyományozódtak.

Kósa László - "Ki ​népei vagytok?"
A ​búcsúzó évezreddel együtt - gazdag örökséget hagyva hátra - végleg elköszön tőlünk a nagy múltú magyar parasztság is. A népi kultúra értékeit több, mint kétszáz esztendeje számon tartjuk, ahhoz azonban, hogy valóban megismerjük, nemzedékek fáradtságos gyűjtő- és kutatómunkája volt szükséges. Közben maga a népi kultúra is változott. Vitatták, hol a helye, mi a szerepe a nemzeti művelődésben. Művészek nyertek belőle ihletet alkotásaikhoz, napjainkig ad megújuló ösztönzéseket a közművelődésnek. Kiterjedt idegenforgalom révén terjeszti hírünket a világban. Kósa László etnográfus és történész, számos néprajzi könyv és tanulmány szerzője, ebben a kötetben több évtizedes kutatásait összegzi a magyar népi kultúráról, annak európai elhelyezkedéséről, történetéről és legjellegzetesebb vonásairól.

Hoppál Mihály - Sámánok
Tartalom Köszönetnyilvánítás Előszó Bevezető Mi ​a samanizmus? A samanizmus eredete Sámán mitológia A sámán szerepe A sámán személyisége A sámánok jelvényei Epilógus a Bevezetőhöz A legrégibb emlékek Sziklarajzok Régészeti leletek A 18-19. századi útleírások képei Az eurázsiai sámándobfajták és az etnikumok - térkép Népek és sámánjaik Uráli népek Paleoszibériai népek Altaji népek Törökök Mongolok Nepál Mandzsu-tunguz népek Nanajok Korea Sámán jelképek Az öltözet szimbolikus jelentése A sámándob jelképvilága Lapp/számi dobrajzolatok Az altaji dob A dob mint jóslóeszköz Dobfajták Dobverők A sámánbot Sámánfák, világfák Az élő samanizmus Jegyzetek a képekhez Irodalom Név- és tárgymutató

Ladányi János - Szelényi Iván - A ​kirekesztettség változó formái
A ​közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. A kirekesztés alakváltozásait történeti és nemzetközi összehasonlításban tárgyaló mű első, a történeti- szociológiai részében a szerzők kísérletet tesznek a szakirodalomban általánosan használt és sokat vitatott underclass fogalom tisztázására, illetve azon sajátos történelmi helyzeteknek és speciális társadalmi feltételeknek a körvonalazására, amelyek a társadalom ilyen típusú kettészakadását eredményezik. Mindezen elméleti fejtegetéseiket egy észak-kelet- magyarországi kistelepülésen 12 éven át végzett kutatásuk eredményeivel egészítik ki. A könyv második részében a szerzők nemzetközi összehasonlításban elemzik a szegénység és roma etnicitás egymással való összekapcsolódásának variánsait. Megvizsgálják, hogy mennyire sajátos vagy mennyire tipikus az a folyamat, amelyet az általuk vizsgált településen megfigyeltek, felvetik a kérdést, hogy beszélhetünk-e underclass kialakulásáról.

Covers_365216
The ​Concept of Shamanism Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - The ​Concept of Shamanism
The ​project of this book emerged from two sessions of the 4th International Conference of the International Society for Shamanic Research held at Chantilly, France, on 1-5 September 1997. One session was devoted to prehistory, another to “urban shamanisms and neo-shamanisms”. All the papers published in the second part of this book devoted to modernising societies were presented at the Conference. Discussions on prehistory developed subsequently, and new contributions have been included here in addition to those presented at the Conference. Let us assume that the contribution on Socrates by Pierre Hadot introduced at the end of this book helps to account for speaking of shamanism in such extreme historical situations even though we do not claim that Greek philosophy may constitute a bridge between them. We are pleased to inform the reader that another volume of Proceedings of the Conference has been published in 2000 by the Société d'Ethnologie (Nanterre). It has been jointly edited by Denise Aigle, Bénédicte Brae de la Perrière and Jean-Pierre Chaumeil, under the title La politique des esprits. Chamanismes et religions universalistes.

Lewis Spence - The ​Myths of the North American Indians
Rich ​anthology of the myths and legends of the Algonquins, Iroquois, Pawnees, and Sioux, prefaced by an extensive historical and ethnological commentary. Simply written tales of warrior rivalries, steadfast love, and victory over powerful forces are suitable reading for youngsters and entertaining enough for adults. 36 illustrations.

Tömörkény István - Munkák ​és napok a Tisza partján
Tömörkény ​életműve - szépirodalmi, művészi értékein túlmenően is - kincset őriz: a századfordulói magyar parasztélet emlékeinek valóságos archívuma." Művei, mint Móricz Zsigmond ina. múzeummal érnek fel, jóformán egyedül ö őrizte meg számunkra a Szeged környéki "kétkeziek és vízenjárók", a "célszerű szegény emberek" életformáját. munkáját és munkaeszközeit. szokásait, észjárását, nyelvét, minden apró részletével, rezdületével, árnyalatával: rádermedő pillantása - ez is Móricz szava! - lefényképezett. tolla ránk örökített egy egész. azóta a múltba süllyedt világot. a tiszai hajósok és halászok. mesteremberek tanyai parasztok és cselédek világát, Ezekből a kincsekből gyűjt egybe egy összmaroknyit sorozatunk nyolcadik, utolsó kötete: Tömörkény cikkeinek. riportjainak. tanulmányainak legjavát.

Nagy Mari - Vidák István - Elfelejtett ​ősök árnyai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. D. Vance - Hillbilly ​Elegy
From ​a former marine and Yale Law School graduate, a powerful account of growing up in a poor Rust Belt town that offers a broader, probing look at the struggles of America’s white working class Hillbilly Elegy is a passionate and personal analysis of a culture in crisis—that of white working-class Americans. The decline of this group, a demographic of our country that has been slowly disintegrating over forty years, has been reported on with growing frequency and alarm, but has never before been written about as searingly from the inside. J. D. Vance tells the true story of what a social, regional, and class decline feels like when you were born with it hung around your neck. The Vance family story begins hopefully in postwar America. J. D.’s grandparents were “dirt poor and in love,” and moved north from Kentucky’s Appalachia region to Ohio in the hopes of escaping the dreadful poverty around them. They raised a middle-class family, and eventually their grandchild (the author) would graduate from Yale Law School, a conventional marker of their success in achieving generational upward mobility. But as the family saga of Hillbilly Elegy plays out, we learn that this is only the short, superficial version. Vance’s grandparents, aunt, uncle, sister, and, most of all, his mother, struggled profoundly with the demands of their new middle-class life, and were never able to fully escape the legacy of abuse, alcoholism, poverty, and trauma so characteristic of their part of America. Vance piercingly shows how he himself still carries around the demons of their chaotic family history. A deeply moving memoir with its share of humor and vividly colorful figures, Hillbilly Elegy is the story of how upward mobility really feels. And it is an urgent and troubling meditation on the loss of the American dream for a large segment of this country.

Lajos Árpád - A ​magyar nép játékai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Györffy István - Györffy ​István írásai a Balkánról és Törökországról
Györffy ​István századunk elején a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából több alkalommal tett tanulmányutat a Balkánon. Magyarország régi balkáni birtokairól szóló írása Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Szerbia, és Bulgária történeti, földrajzi és etnikai sajátosságait elemzi. Adatai forrásértékűek ma is. Dobrudzsai útjain a helynevekkel foglalkozott és az etnikai csoportok szállásterületeit vázolta. Nagy jelentőségű az az etnikai térkép, amit 1916-ban a Dobrudzsa című tanulmányában közöl. Sem Györffyt megelőzően, sem őt követően nem készült ilyen pontos etnikai felmérés erről a sokat vitatott és jobb sorsra érdemes területről. Ugyanez mondható Törökország északi vidékének felméréséről is. 1918 őszén a Lenárd-féle kisázsiai expedíció munkálatai során Törökország településföldrajzára, népi építkezésére, a török nép életmódjára, földművelésére és népművészetére tett kitűnő megfigyeléseket. Őt megelőzően magyar etnográfus nem járt Törökországban. Ebben a kötetben elsőként közöljük a törökországi etnikai térképet, és azokat a fotókat, amelyeket Györffy az expedíció munkálatai során készített. A Balkánról és Törökországról szóló írások Györffy István életművének jelentős fejezetei. Összegyűjtve először nyújtjuk át a térség kultúrája iránt érdeklődő olvasónak.

Kollekciók