Ajax-loader

'vár' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Illés György - Várak ​dicsérete
Omladozó ​várfalak, egy-egy bozóttal benőtt várfalmaradvány vagy csak az emlék és a legenda maradtak meg egykori erős, sok vérzivatart megélt és bátran kiállt várainkból. Ez a könyv megpróbálja feltámasztani és bemutatni neked a hajdan pezsgő várbeli életet, a falak közt zajló csatározásokat és ostromokat, vitézi cseleket és emberi szenvedélyeket. A legnagyobb magyarországi várakat, az Árpád-házi királyok és az Anjou-dinasztia kilenc legfontosabb és legnagyobb várát mutatja be alapítási sorrendben. Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár, Diósgyőr, Buda, Eger, Füzér, Tokaj, Veszprém története harcok szakadatlan sora, de a bátorság, a személyes példamutatás és önfeláldozás jelképe is. "Vitézlő oskola", ahogyan Balassi Bálint, Eger és Esztergom hős katonája írja. Ha járod az országot, a könyv alapján nemcsak ráismerhetsz az események színhelyére, de újra is játszhatod azokat, személyes ismerősöddé válhatnak nagy elődeink. Forgasd lapjait olyan tisztelettel, amilyen csak nekik kijár.

Horler Miklós - H. Tabajdi Márta - Simontornya ​- Vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Vida Péter - Európa ​várai
Ez ​a csodálatos album, gyönyörű képekkel illusztrálva mutatja be Európa várait. Régmúltunk néma tanúi, a várak nem törődnek művészettörténeti kérdésekkel, folytatják azt, amiért évszázadokkal ezelőtt megszülettek. Állnak rendíthetetlenül, és uralják a körülöttük elterülő vidéket.

Mikszáth Kálmán - Beszterce ​ostroma
"A ​>nagy palóc« nagy ember, mély író, könyörtelen emberlátó, legendateremtő költő. A mese, melyet Jókai pedzett, folytatódik. De az alakok már földön járnak, van testük, kezük és lábuk, bütykük, szeplőjük., Az író ruhájuk, koponyacsontjuk mögé néz, és látja, mi van zsebükben, agytekercseik kacskaringóiban, tudja, hogy miből élnek, hogy mi lappang hetvenkedő szavaik mögött, hogy a hegyen-völgyön lakodalmat, a dáridót böjt és pusztulás követi. Röntgenszerűen áthatol minden berken. Kezében boncolókés van, mellyel sebészi módon kinyitja, feltárja hőseit. Félelmetes gúnyolódó, minden nyájasságában is démoni krónikás, szigorú bíró. A táj, melyre vezet, még mindig csodás, de nem napsütéses, köd hasal rá, melyben kísértetek suhannak, régi fájdalmak rémlenek, s a tót hegyek, a felvidéki patakok hűsebb, józanabb érzete babonáz meg bennünket. Boldogtalan különcökkel, boszorkányos szerelmesekkel találkozunk, eladósodott, nagyzoló fertálynemesekkel, kik a múltat akarnák folytatni, ahelyett, hogy a jövőre gondolnának, és kacagnak elkényszeredetten, hogy ne kelljen sírniok" - írja Mikszáth Kálmánról Kosztolányi Dezső. A Beszterce ostroma föhőse is ilyen tragikus alkat. Vagy tragikomikus? Ezt Mikszáth maga sem tudta, s nem is akarta eldönteni. ,,Hogy bolond volt-e Pongrácz István? Ki tud- ja... Normális agyvelő volt-e, egy kis különcködéssel, vagy pedig tényleg hiányzott az egyik kereke? Nyegle allűr volt-e nála ez a várurasdi, vagy betegség? Hisz minden egyébről okosan, rendszeresen beszélt és gondolkozott. Meglehet, hogy az embereknek nemcsak a sorsát gyúrják át a viszonyok, hanem az agyvelejét is. Ha nem örökölt volna egy várat Pongrácz István, talán lett volna belőle ügyvéd, orvos és nem tudom én mi; de mert egy várat örökölt és egy várhoz való nevet, hát lett az »utolsó várúr«, ahogy magát a leveleiben aláírta. De különben az őrültség relatív dolog. Az abnormis embernek a rendes ember látszik különösnek. S ha az abnormis emberek volnának többségben, akkor talán a rendes eszűeké volna a Lipótmező. Nem, ezekbe én nem avatkozom, egyszerűen úgy beszélem el Pongrácz István dolgait, ahogy történtek." Igy elmélkedik a nedeci vár urának sorsa fölött Mikszáth Kálmán. Az időben eltévedt István grófot szánja, megszereti az olvasó is. Jellemvonásaiban sokszor különb ő, mint a magyar feudálkapitalizmusba kitűnően beleilleszkedő főrendek. Nemes lélek volt, és szíve, kedélye gyermekien tiszta. A regény sok különös, jellemző figurája között üde szinfolt a két szép fiatal, Apolka és Miloszláv szerelme.

Ágoston Béla - Bory ​Jenő és a székesfehérvári Bory-vár
A ​könyv bevezető sorai: Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök alkotása, a székesfehérvári Bory-vár, a város egyik idegenforgalmi nevezetessége, az ország lakossága és a külföldiek által jól ismert és szívesen látogatott különleges építészeti és szobrászati műalkotás. A Bory-vár építésénél az alkotó művészt három fő szempont vezette. a) Az építkezésre elsősorban a monumentális alkotás utáni vágy ösztönözte. Első nagyszabású építkezés terve - a szarajevói Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és Zsófia otthon - az első világháború után kialakult történelmi helyzet következtében nem valósulhatott meg. b) A romantikus vár felesége tiszteletére, a művészházaspár otthonának, alkotóházának létesült. Erről a példamutatóan szép házaséletről beszélnek márványba vésett és betonba öntött versei, a róla készült szobrok és festmények. c) A vár termeiben, udvarában és kertjében helyezte el a több mint 500 alkotásból álló műgyűjteményét, mely magába foglalja neves magyar művészek, továbbá saját, felesége és leánya munkáit is.

Szépréti Lilla - Régi ​és új világ
"Tíz ​évvel ezelőtt a szerző egy alkalommal megkérdezte Radnóton néhány embertől: mit tudnak a várkastély törtétetéről. - Régi - mondották. Hangsúlyukból kiérződött, hogy ócska, elavult dolognak tartják manapság az ilyen épületeket. Így született meg az ötlet: írjuk meg sorra a várainkhoz, kastélyainkhoz, öreg házainkhoz fűződő legizgalmasabb történelmi eseményeket, hátha segítünk ezáltal felkelteni jónéhány ember érdeklődését és megbecsülését múltunk eme értékei iránt. A szerző tehát nekiállt: régi és új szakkönyvekben, megsárgult folyóiratokban és kiadványokban böngészve nézett utána hol voltak a leghevesebb harcok, szabadságmozgalmak, hol történt izgalmas összeesküvés, látványos bosszú, "notázás" (fő- és jószágvesztés), hol folyt több vér és bor, hol született, esküdött vagy haldokolt fejedelem." A könyv többen közt ír Árva Bethlen Kata olthévizi otthonáról, Vajdahunyad váráról, a brassói fellegvárról, Bethlen Gábor bölcsőhelyéről, a kolozsvári Bánffy palotáról és számos híres erdélyi várról, kastélyról.

Gink Károly - Vargha Balázs - Magyar ​várak
Vár ​állott, most kőhalom - a Himnusz e sora jelzi pontosan a magyar várak helyzetét. A történelmi Magyarország legjelentősebb emlékei, Pozsonytól Munkácsig és Vajdahunyadig a mai határokon kívül esnek. A megmaradtak nagy része rom, és pusztulásuk nem a törökök rovására írható; a magyar "rebellió"-tól - mellesleg nem ok nélkül - tartó Habsburg-csapatok rombolták le, robbantották fel őket. Alig van néhány olyan ép műemlék, mint például a siklósi várkastély vagy a gyulai téglaerődítmény. A fotóművészet - Gink Károly szeme és objektívje - azonban mégis képes arra, hogy érzékelhetővé tegye a láthatatlant. Vargha Balázs művelődéstörténeti esszéje és az egykori metszetek pedig megmutatják, milyenek voltak a mai kőhalmok akkor, amikor várként őrködtek a körülöttük fekvő falvak népének biztonsága felett.

Szatmári Gizella - Budavári ​séták
Pest ​és Buda (Ó-Buda) már a XI. században számottevő település volt, de a tatárjárás 1241-ben mindkettőt szinte nyomtalanul elsöpörte. IV. Béla a tatárok visszavonulása után a Várhegy déli végén erődítményt építtetett. Ehhez csatlakozott északról a polgárváros, amelyet falak és erős bástyák vettek körül, és tornyok ékesítettek. Öt sétánkon a polgárváros területét járjuk be. A Várnegyed házaira általában jellemző, hogy középkori, gótikus alapokon emelkednek, eredeti állapotukból megőriztek falmaradványokat, boltívtöredékeket, olykor egy-egy kapu- vagy ablakkeretet, ülőfülkéket, némi falfestést is, persze csak nyomokban. Többnyire az 1686-os ostrom alatt pusztultak el részben vagy egészben, és a XVIII. században, barokk vagy copf ízlés szerint épültek újjá.

Sugár István - Szigetvár ​és viadala
A ​magyar várak hadtörténetét tudományos gondossággal, nagy szeretettel kutató szerző e munkájában a szigeti vár XIII. századtól napjainkig ívelő történetét dolgozza fel. A könyv érdekességét fokozza, hogy nemcsak a vár építésének szakaszait, az ostromokat, a korabeli harceljárásokat, katonákat, fegyvereket mutatja be, hanem színes képet rajzol a vár védőinek veszélyekkel, gondokkal, munkával teli életéről is.

Vida Péter - A ​Felvidék kulturális és természeti értékei
Évezredek ​történelme vonul végig a Felvidéken, amely olyan, mint egy mesekirályság, hegycsúcsokon megülő várromokkal, kastélyokkal, vízesésekkel és barlangokkal. Ám minden szépségével és regényességével együtt valódi tájról van szó, a magyar történelem egyik legfontosabb színteréről.

Walter Scott - A ​kárpitos szoba
Scott ​időben és földrajzilag rendkívül széles kört felölelő regényeinek háttere leggyakrabban a XVI-XVIII.századi angol-skót história. Különböző hangulatú, balladaian tömör vagy költőien játékos kisregényei és elbeszélései a középkor rejtélyes, babonás világát idézik, a középkori erényeket védelmező skót paraszti, kisnemesi életformáról, a kemény, hagyományőrző skót karakterről szólnak, vagy a romantika vadregényes tájait festik.

Mitták Ferenc - Várostromok ​a világtörténelemből
"A ​világtörténelem megszámlálhatatlan mennyiségű várostroma közül a Kr. e. 1250-től Kr. u. 1860-ig terjedő 3110 év hadi eseményeiből 15 ostromot választottam ki, részletesen tanulmányoztam őket, és a szűkre szabott terjedelem miatt tömören igyekszem bemutatni egy-egy ostrom történelmi előzményeit, körülményeit, lezajlását; a várak történetét, valamint a várvívók és várvédők rövid életpályáját. Könyvtárnyi irodalmat tekintettem át és összegeztem, bízva abban, hogy sikerül az olvasók érdeklődését felkelteni az események iránt, s talán az irodalomjegyzék alapján a részletekről tovább tájékozódnak."

Bagyinszki Zoltán - Tóth Pál - Magyar ​várak
Fáradságos, ​ám igen érdekes vártúrákat jelentett az utóbbi két évben e könyv képeinek elkészítése a történelmi Magyarország területén. A képanyag több mint fele a mai Magyarország határain kívül készült, az Adriától a Székelyföldön, az Al-Dunától a lengyel határig. Minden - a magyar történelmet ismerő - ember számára lélekemelő érzés szembesülni Huszt, Munkács, Déva, Vajdahunyad, Nándorfehérvár, Fraknó, Trencsén, Krasznahorka, Csejte vagy éppen Visegrád, Siklós, Kőszeg, Drégely, Szigetvár, Eger, Buda váraival, romantikus romjaival, a világörökség részét képező Hollókő, Szepesváralja, Berethalom emlékeivel. Mint szerző, ezt az élményt is szeretném megosztani Önnel. Elkészült tehát a Magyar kastélyok című albummal kezdődő sorozat második kötete, amely ismét csak szubjektív válogatás - térben és időben egyaránt. A színvonalas könyv több száz fotójával, valamint a várakra vonatkozó legfontosabb adatokkal bizonyára örömet szerez a magyar várak szerelmeseinek. A Magyar várak című könyv felidézi a magyar történelem ismert és ismeretlen eseményeit, helyszíneit, időpontjait, fontosabb személyiségeit.

Gárdonyi Géza - Nógrádi Gergely - Egri ​csillagok
Ez ​az a regény, amelyben egy hétköznapi parasztfiúból törökverő várkapitány válhat, s amelyben kétezer hazaszerető ember legyőzhet kétszázezer könyörtelen támadót. De vajon visszakapja-e Jumurdzsák a szerencsét hozó gyűrűjét? Vajon Bornemissza Gergőé lesz-e a szépséges Vicuska keze? Sikerül-e kiszabadítani Török Bálintot a szultán börtönéből? Elkapják-e az árulót, aki fel akarja adni a töröknek Eger várát? És meglelik-e szülei az elrabolt kis Bornemissza Jancsikát? Minderre választ kaphatunk Gárdonyi művéből, amelyet 2005-ben Magyarország legnépszerűbb irodalmi alkotásának választottak. Ez a remekmű most könnyen olvasható, modern formában, de az eredeti regényt hűséggel és tisztelettel újramesélve kerül az olvasók kezébe.

Robin LaFevers - Gyilkos ​kegyelem
FIATAL, ​GYÖNYÖRŰ ÉS HALÁLOS A késő tizenötödik században Mortain, a halál istene, kiválasztja a fiatal Ismae-t, hogy legyen a szolgálója és orgyilkosa. Egy távoli szigeten álló kolostorban a többi hozzá hasonló lánnyal együtt megtanulja a ravasz hadviselés és nőies művészetek minden fortélyát, így semmi nem akadályozhatja abban, hogy teljesítse küldetését, és végrehajtsa a halál istenének parancsait. A kolostor a válsággal küzdő bretagne-i udvarba rendeli a lányt, ahol a gyanakvó nemes, Gavriel Duval szeretőjének szerepét kell eljátszania. Ismae-nek itt meg kell tapasztalnia, hogy nincs felkészülve nemcsak az intrikák és árulások játszmáira, hanem a szívét fenyegető új érzelmekre sem. Képes lesz elhárítani a hercegségre leselkedő veszélyt? Fel tudja deríteni az árulónak hitt Duval valódi szándékait? Mert hogyan tölthetné ki a Halál bosszúját egy olyan emberen, aki - bármennyire küzdött ellene - meghódította a szívét? LaFevers könyve szövevényes, kifinomult, veszélyekkel teli történet. Minden sora inspirálja a képzeletet: a gyilkosság és az irgalom harca, megfűszerezve intrikával, mérgekkel, szerelemmel, finom csábítással és szenvedéllyel. De végül megmutatkozik a helyes út?

Robin LaFevers - Sötét ​diadal
ÁRULÁS, ​HŰTLENSÉG ÉS VESZÉLY Szerelem és kaland, történelem és varázslat, bosszú és megváltás keveredik a Gyilkos kegyelem folytatásában. A XV. századi Franciaországban Sybella az elkeseredéstől és a gyásztól félig eszét vesztve érkezik a halál titkos kolostorába. A halál szolgálólányai készségesen menedéket adnak neki. A segítségnek azonban ára van... Sybellát, akinek természetes tehetsége van a halál és a csábítás művészetében, a kolostor legveszélyesebb fegyverei között tartják számon. Ám ezek az orgyilkos képességek nemigen vigasztalják, amikor újra vissza kell térnie abba az életbe, amely kis híján megőrjítette. És miközben Sybella maga a halál istene által kovácsolt fegyver, a cél érdekében az istenség kénytelen lehetetlennek tűnő küldetésre indítani a lányt. Amikor a halál szolgálólánya a várbörtönben váratlan szövetségest talál, vajon a bosszún kívül talál magának mást is, amiért érdemes élni? Mint a sorozat első részét, LaFevers ezt a regényét is egymást szikrázóan gyorsan követő kalandokkal töltötte meg. Kitűnően ábrázolt karakterek, és egy gyors észjárású, bátor, lenyűgözően erős hősnő.

Sárközi Mátyás - Vérbeli ​várbeliek
Sárközi ​Londonról és a pesti Király utcáról írott könyvei után ezúttal a budai Várnegyedben bolyongott, annak a Máraihoz visszavezetett axiómának igazát keresve, mely szerint: „a Várban lakni világnézet”. Hogyan gondolkodnak erről a ma itt élők? Létezik-e efféle "várbeli világnézet"? Léteznek-e ma "vérbeli várbeliek"? Sárközi utcáról utcára járva faggatja az itt-élőket, idézi meg az egykor itt élt családok – Batthyányak, Széchenyiek, Esterházyak, Márffyak, Mailáthok, Hatvanyak (hogy csak a leghíresebbeket említsük) – sokszor tragikus sorsát. Sorsuk összefonódik az épületekével. Sárközi könyve nem akar vetekedni a Várról szóló remek hely- és művészettörténeti szakmunkákkal: „Könyvünk különös elegyét nyújtja helytörténetnek, barangolásnak, építészettörténeti leírásoknak és életrajzok novellisztikus felidézésének. A bejárt utcákban, sétányokon és tereken találunk egy kicsit ebből is, abból is. S persze mindez azt a célt szolgálja, hogy felfedjük a vári világnézet és mentalitás titkát.”

Révész Tamás - A ​budai Várnegyed
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senik sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Hernádi Károly - Nógrádi ​várak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Bús ​düledékeiden
A ​megszámlálhatatlan pusztítás után épen maradt, s egykorvolt szépségüket sokszor már csak részleteikben sejtető ódon várak, kastélyok kőfalai és legendavilága az évszázadok súlya alatt görnyedve próbálnak gátat vetni a feledés homályának. Vajh, ha a kövek beszélni tudnának! A várfalak kövei bizonyosan megszólalnának, és mesélnének a mai kor emberének azokról a letűnt korokról, a dicsőséges és olykor balsorstól vezérelt időről, melyek során a csatazajtól hangos várak a nemzeti fennmaradás öntudatos bástyái voltak. De sajnos a kövek némák! Ezért próbáljuk meg a lehetetlent, helyettük megszólalni, elmondani üzenetüket és közreadni a vidék várainak, kastélyainak, kúriáinak, palotáinak históriáját.

Robin LaFevers - Halandó ​szív
OKOS, ​ERŐS ÉS MINDENRE ELSZÁNT Annith izgatottan várja, hogy küldetést kapjon, hogy ő is Mortain istenség szolgálóleánya lehessen. Csendben figyeli, ahogyan különleges képességű novíciatársnői elhagyják a kolostort, és küldetésre indulnak a világba, hogy beteljesítsék a Halál istenének komor, végzetes utasításait. Türelmesen vár, hogy mikor kerül rá a sor. Ám legsötétebb félelmei válnak valóra, amikor rájön, hogy az apátasszony neki nem szán feladatot, hanem azt akarja, ő legyen a zárda Látnoka, vagyis magányban és szüzességben kell leélnie hátralévő életét a kolostor kőméhébe zárva. Annith ezt elmondhatatlan árulásnak tekinti, hisz egész életében arra készült, hogy orgyilkos lehessen. Ezért saját kezébe veszi sorsát. Ebben segítik a hellequinek, a megváltásra vágyó elátkozott lelkek, valamint a nőket és ártatlanokat védelmező Arduinna istennő papnői is. Annith megszökik a kolostorból, a breton udvarba megy, ahol Anne hercegnő és hívei éppen a francia invázió elleni stratégiáról tanácskoznak. A kolostor meggondolhatta magát, de ez nem jelenti azt, hogy ő belenyugszik. A sorozat lezárásában LaFevers mesterien illeszti helyükre a kirakós darabjait. Lenyűgöző könyv, melyben az ész és a szív harcolnak egymással. Ez a tökéletes befejezés.

Zolnay László - Az ​elátkozott Buda / Buda aranykora
"Ötödik ​évtizede foglalkoztat a történelem. Negyedik évtizede foglalkozom Buda középkori történetével. Még 1949-ben úgy alakult a sorsom, hogy évekig részt vehettem a Buda vári palota régészeti feltárásain. Már akkoriban felmerültek bennem olyan várostörténeti felismerések, hipotézisek, hagyományokban való kételyek, amelyeket utóbb - kényszerű, de hasznos vidéki, egri s esztergomi múzeumi évek után -, 1967-től fogva, immár mint a budai ásatások irányítója realizálhattam, s vehettem újabb vizsgálódások alá. Mivel számomra csak az az ismeret vagy hipotézis valós, amelyet kifejezek, feltevéseimet azonnal megfogalmaztam s publikáltam. Ezek időnként vitát váltottak ki. E kötetemet budai régészeti kutatásaim összefoglalásának szánom. Munkálkodásom során tán a leglényegesebb eredmények érzem annak a csak az 1970-es években igazolt feltételezésemnek realitását, amely szerint a budai Várhegyen már a szent királyok korától a tatárjárásig állt a vizekkel övezett Pest város jobb parti faluja, agrártelepe. (1974-ben ennek a kutatása vezetett archeológiai munkám döntő mellékeredményére, a budai szoborgaléria szerencsés felfedezésére). Megítélésem szerint sikerült a rezidenciális Buda korai helyrajzának, telepítése történetének és a királyi palota építéstörténetének szabatosabb meghatározása is. Sajnos, néhány más ásatási kezdeményem - a Táncsics Mihály utcai régebbi királyi nagykúria s vele a Szent Márton-házikápolna, a XV. századi kéthajós zsinagóga és a Ságvári-ligeti pálos főkolostor feltárása - kívülem álló okokból - régészeti torzó maradt. Ezeknek befejezése a jövő feladata. Munkámat az elődök s a kortárs régészek-történészek eredményeibe ágyaztam bele, s képekkel, valamint szövegemben igyekeztem megrajzolni a budai középkor művelődéstörténeti hátterét is."

V%c3%a1rt%c3%bar%c3%a1k_kalauza_i
Vártúrák ​kalauza I. Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Vártúrák ​kalauza I.
Középkori ​várainkat magas, nehezen megközelíthető hegycsúcsokra, hatalmas sziklaóriásokra, végeláthatatlan erdőrengetegekkel borított hegyvonulatokra építették. Ez a kalauz részletesen leírja az észak-magyarországi és alföldi várak színes történetét, a várak festői maradványaihoz vezető utazási lehetőségeket: vasúton, autóbuszon, autón, motorkerékpáron, és felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző közlekedési eszközökkel meddig járhatók az utak. Részletesen ismerteti a gyalogtúrák felejthetetlenül szép útvonalait, bemutatja a várromokat körülvevő hegyvidékek pompáját és az elénk táruló tájképek minden varázsát.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Fehér Tibor - Az ​ezüstkardú vitéz
A ​tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az "ezüstkardú vitéz" bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról.

Mikszáth Kálmán - Magyarország ​lovagvárai
A ​"nagy mesemondó" ezúttal a magyar történelem dicső múltjába kalauzolja el az olvasókat. Kőhalom, Csicsóvár, Selmecbánya, Világos, Zboró, Likava, Krasznahorka, Galambóc, Keresd, Léta, Kékkő, Somlyó, Árva, Szádvár, Székelykő, Csejte, Kosztolány, Nyitra, Sárospatak, Szeged, Visegrád, Vajdahunyad, Trencsén és sok másik vár legendája, története elevenedik meg a Zubály Sándor grafikáival illusztrált lapokon -természetesen az utánozhatatlan mikszáthi stílusban.

Reg%c3%a9l%c5%91_v%c3%a1rak
Regélő ​magyar várak Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Regélő ​magyar várak
Könyvünk ​röviden összefoglalja mindegyik vár történetét és építéstörténetét. Felhasználtuk a kortársak tollát is, így érdekesebbé válik a történet. Mégis csak pontosabban ismerte Bonfini Mátyás palotáját, mint bárki más. Tinódi Lantos Sebestyén döcögõ verssorai is hitelesebben tudósítanak az egri vár „állapotjáról", mint bármilyen mai leírás. Ott volt, látta, „nyilatkoztak" neki az egri hõsök. Mindenkit érdekel az is, hogy milyen volt az ép vár, milyen célt szolgáltak azok a helyiségek, falak, melyeknek ma csak a romjai láthatók, vagy csak az emlékük maradt fenn. Ahol csak lehet, a XVI. század közepén készült hadmérnöki alaprajzokat is bemutatjuk az egyes várakról. Ezek pontosak, hitelesek. A korabeli metszetekkel csínján kellett bánnunk, mert nem mindegyik metszetkészítõ vándorolt el a helyszínre, hanem sokszor saját képzeletére bízta magát... Vannak közöttük - szerencsére - megbízhatóak is. A mûemléki feltárás is segítségünkre van. A szakemberek pontos alaprajzokat készítettek, sõt sok vár ún. rekonstrukciós, tehát képzeletben kiegészített rajzát is elkészítették. Talán ezeknek a segítségével lehet a részleteket legkönnyebben azonosítani, elképzelni.

Szentpétery Tibor - Kerny Terézia - Az ​Olttól a Küküllőig
Isten ​háza menedéket adó, erős várrá formálódott, ahová szükség esetén az egész falu bevonulhatott, s amelynek kamráiban biztonságban tudhatta életét jelentő élelmiszereit, de "függőlábas" tornácaiból, "kitekintő filagóriáiból" időben hírt vehetett a közeledő ellenséges csapatokról is. A történelmi Magyarország művészettörténetének egyik legizgalmasabb területét mutatja be ez a kötet: a Szászföld, a Barcaság erődtemplomait. Istennek szentelt középkori várakat, melyek sokkal inkább szolgálták a védelmet, mint a Székelyföld fallal körített templomai. A magyar történelmet Európához fűző szálak egyike a német lovagok erdélyi megtelepedése, utódaik szorgalma és a hitújításkor kibontakozó polgári kultúrája, mely az utóbbi évtizedek menekülési hulláma során a szemünk láttára enyészik el. Dr. Szentpétery Tibor, a fotózással inkább szenvedélyből foglalkozó jogász elszánt szorgalmának köszönhető a könyv teljességre törő képanyagának összegyűjtése Ceaucescu-korszak nehéz évtizedeiben. A Kerny Teréz művészettörténeti elemzésével kísért képi dokumentumkincs eddig ismeretlen teljességgel mutatja be a középkori építészettörténet egyedülálló területét a művészet múltja iránt érdeklődők számára.

Fügedi Erik - Vár ​és társadalom a 13-14. századi Magyarországon
A ​13. században a világi nagybirtokon kialakult az erődítmények új típusa, a feudális járadék jövedelméből fenntartott, a nagybirtokosok székhelyét, kincseinek őrzőjét és katonai hatalmának koncentrálódását alkotó, legtöbbször kisméretű és kevés emberrel megvédhető vár, amelyet sokszor neveznek lovagvárnak. Ez az értekezés a társadalmi fejlődés szemszögéből nézve mutatja be ennek a típusnak létrejöttét, gyors elterjedését.

Kollekciók