Ajax-loader

'vár' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Ágoston Béla - Bory ​Jenő és a székesfehérvári Bory-vár
A ​könyv bevezető sorai: Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök alkotása, a székesfehérvári Bory-vár, a város egyik idegenforgalmi nevezetessége, az ország lakossága és a külföldiek által jól ismert és szívesen látogatott különleges építészeti és szobrászati műalkotás. A Bory-vár építésénél az alkotó művészt három fő szempont vezette. a) Az építkezésre elsősorban a monumentális alkotás utáni vágy ösztönözte. Első nagyszabású építkezés terve - a szarajevói Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és Zsófia otthon - az első világháború után kialakult történelmi helyzet következtében nem valósulhatott meg. b) A romantikus vár felesége tiszteletére, a művészházaspár otthonának, alkotóházának létesült. Erről a példamutatóan szép házaséletről beszélnek márványba vésett és betonba öntött versei, a róla készült szobrok és festmények. c) A vár termeiben, udvarában és kertjében helyezte el a több mint 500 alkotásból álló műgyűjteményét, mely magába foglalja neves magyar művészek, továbbá saját, felesége és leánya munkáit is.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Vida Péter - Európa ​várai
Ez ​a csodálatos album, gyönyörű képekkel illusztrálva mutatja be Európa várait. Régmúltunk néma tanúi, a várak nem törődnek művészettörténeti kérdésekkel, folytatják azt, amiért évszázadokkal ezelőtt megszülettek. Állnak rendíthetetlenül, és uralják a körülöttük elterülő vidéket.

Mitták Ferenc - Várostromok ​a világtörténelemből
"A ​világtörténelem megszámlálhatatlan mennyiségű várostroma közül a Kr. e. 1250-től Kr. u. 1860-ig terjedő 3110 év hadi eseményeiből 15 ostromot választottam ki, részletesen tanulmányoztam őket, és a szűkre szabott terjedelem miatt tömören igyekszem bemutatni egy-egy ostrom történelmi előzményeit, körülményeit, lezajlását; a várak történetét, valamint a várvívók és várvédők rövid életpályáját. Könyvtárnyi irodalmat tekintettem át és összegeztem, bízva abban, hogy sikerül az olvasók érdeklődését felkelteni az események iránt, s talán az irodalomjegyzék alapján a részletekről tovább tájékozódnak."

Bagyinszki Zoltán - Tóth Pál - Magyar ​várak
Fáradságos, ​ám igen érdekes vártúrákat jelentett az utóbbi két évben e könyv képeinek elkészítése a történelmi Magyarország területén. A képanyag több mint fele a mai Magyarország határain kívül készült, az Adriától a Székelyföldön, az Al-Dunától a lengyel határig. Minden - a magyar történelmet ismerő - ember számára lélekemelő érzés szembesülni Huszt, Munkács, Déva, Vajdahunyad, Nándorfehérvár, Fraknó, Trencsén, Krasznahorka, Csejte vagy éppen Visegrád, Siklós, Kőszeg, Drégely, Szigetvár, Eger, Buda váraival, romantikus romjaival, a világörökség részét képező Hollókő, Szepesváralja, Berethalom emlékeivel. Mint szerző, ezt az élményt is szeretném megosztani Önnel. Elkészült tehát a Magyar kastélyok című albummal kezdődő sorozat második kötete, amely ismét csak szubjektív válogatás - térben és időben egyaránt. A színvonalas könyv több száz fotójával, valamint a várakra vonatkozó legfontosabb adatokkal bizonyára örömet szerez a magyar várak szerelmeseinek. A Magyar várak című könyv felidézi a magyar történelem ismert és ismeretlen eseményeit, helyszíneit, időpontjait, fontosabb személyiségeit.

Sárközi Mátyás - Vérbeli ​várbeliek
Sárközi ​Londonról és a pesti Király utcáról írott könyvei után ezúttal a budai Várnegyedben bolyongott, annak a Máraihoz visszavezetett axiómának igazát keresve, mely szerint: „a Várban lakni világnézet”. Hogyan gondolkodnak erről a ma itt élők? Létezik-e efféle "várbeli világnézet"? Léteznek-e ma "vérbeli várbeliek"? Sárközi utcáról utcára járva faggatja az itt-élőket, idézi meg az egykor itt élt családok – Batthyányak, Széchenyiek, Esterházyak, Márffyak, Mailáthok, Hatvanyak (hogy csak a leghíresebbeket említsük) – sokszor tragikus sorsát. Sorsuk összefonódik az épületekével. Sárközi könyve nem akar vetekedni a Várról szóló remek hely- és művészettörténeti szakmunkákkal: „Könyvünk különös elegyét nyújtja helytörténetnek, barangolásnak, építészettörténeti leírásoknak és életrajzok novellisztikus felidézésének. A bejárt utcákban, sétányokon és tereken találunk egy kicsit ebből is, abból is. S persze mindez azt a célt szolgálja, hogy felfedjük a vári világnézet és mentalitás titkát.”

Révész Tamás - A ​budai Várnegyed
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senik sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Hernádi Károly - Nógrádi ​várak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor - Bús ​düledékeiden
A ​megszámlálhatatlan pusztítás után épen maradt, s egykorvolt szépségüket sokszor már csak részleteikben sejtető ódon várak, kastélyok kőfalai és legendavilága az évszázadok súlya alatt görnyedve próbálnak gátat vetni a feledés homályának. Vajh, ha a kövek beszélni tudnának! A várfalak kövei bizonyosan megszólalnának, és mesélnének a mai kor emberének azokról a letűnt korokról, a dicsőséges és olykor balsorstól vezérelt időről, melyek során a csatazajtól hangos várak a nemzeti fennmaradás öntudatos bástyái voltak. De sajnos a kövek némák! Ezért próbáljuk meg a lehetetlent, helyettük megszólalni, elmondani üzenetüket és közreadni a vidék várainak, kastélyainak, kúriáinak, palotáinak históriáját.

Zolnay László - Az ​elátkozott Buda / Buda aranykora
"Ötödik ​évtizede foglalkoztat a történelem. Negyedik évtizede foglalkozom Buda középkori történetével. Még 1949-ben úgy alakult a sorsom, hogy évekig részt vehettem a Buda vári palota régészeti feltárásain. Már akkoriban felmerültek bennem olyan várostörténeti felismerések, hipotézisek, hagyományokban való kételyek, amelyeket utóbb - kényszerű, de hasznos vidéki, egri s esztergomi múzeumi évek után -, 1967-től fogva, immár mint a budai ásatások irányítója realizálhattam, s vehettem újabb vizsgálódások alá. Mivel számomra csak az az ismeret vagy hipotézis valós, amelyet kifejezek, feltevéseimet azonnal megfogalmaztam s publikáltam. Ezek időnként vitát váltottak ki. E kötetemet budai régészeti kutatásaim összefoglalásának szánom. Munkálkodásom során tán a leglényegesebb eredmények érzem annak a csak az 1970-es években igazolt feltételezésemnek realitását, amely szerint a budai Várhegyen már a szent királyok korától a tatárjárásig állt a vizekkel övezett Pest város jobb parti faluja, agrártelepe. (1974-ben ennek a kutatása vezetett archeológiai munkám döntő mellékeredményére, a budai szoborgaléria szerencsés felfedezésére). Megítélésem szerint sikerült a rezidenciális Buda korai helyrajzának, telepítése történetének és a királyi palota építéstörténetének szabatosabb meghatározása is. Sajnos, néhány más ásatási kezdeményem - a Táncsics Mihály utcai régebbi királyi nagykúria s vele a Szent Márton-házikápolna, a XV. századi kéthajós zsinagóga és a Ságvári-ligeti pálos főkolostor feltárása - kívülem álló okokból - régészeti torzó maradt. Ezeknek befejezése a jövő feladata. Munkámat az elődök s a kortárs régészek-történészek eredményeibe ágyaztam bele, s képekkel, valamint szövegemben igyekeztem megrajzolni a budai középkor művelődéstörténeti hátterét is."

V%c3%a1rt%c3%bar%c3%a1k_kalauza_i
Vártúrák ​kalauza I. Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Vártúrák ​kalauza I.
Középkori ​várainkat magas, nehezen megközelíthető hegycsúcsokra, hatalmas sziklaóriásokra, végeláthatatlan erdőrengetegekkel borított hegyvonulatokra építették. Ez a kalauz részletesen leírja az észak-magyarországi és alföldi várak színes történetét, a várak festői maradványaihoz vezető utazási lehetőségeket: vasúton, autóbuszon, autón, motorkerékpáron, és felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző közlekedési eszközökkel meddig járhatók az utak. Részletesen ismerteti a gyalogtúrák felejthetetlenül szép útvonalait, bemutatja a várromokat körülvevő hegyvidékek pompáját és az elénk táruló tájképek minden varázsát.

V%c3%a1rt%c3%bar%c3%a1k_kalauza_1
Vártúrák ​kalauza II. Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Vártúrák ​kalauza II.
Útikalauz-sorozatunk ​e régóta hiányzó kötete megismerteti a dunántúli várak, várromok színes történetét, a várakhoz vezető turistautakat.

Ulrike Schöber - A ​legszebb kastélyok Európában
A ​kötet végigkalauzol Európa legszebb kastélyain, elmeséli a hozzájuk fűződő legendákat, csakúgy, mint a történelmi tényeket. A csodálatos enteriőrökről, homlokzatokról és parkokról készült, több mint kétszázötven gyönyörű fotó segítségével bemutatja az építészet fejlődését és a stílusok változását az elmúlt századok során.

824525_5
15

Ismeretlen szerző - A ​100 legszebb vár és kastély
A ​kötet a világ legszebb várait és kastélyait mutatja be. A lenyűgöző albumot lapozgatva nemcsak a hangulatos épületek múltját és építészeti jellegzetességeit ismerhetjük meg, de azt is megtudhatjuk, milyen szerepet játszottak, illetve játszanak az adott vidék kulturális életében. A számunkra ismerős magyarországi kastélyok mellett távoli tájak palotáival is megismerkedhetünk, s ha kedvet kaptunk az utazáshoz, e kötetet színes úti kalauzként is haszonnal forgathatjuk.

Veress D. Csaba - A ​győri vár
A ​szerző jó ismerője a magyarországi várak történetének. Ez irányú korábbi munkáit az olvasók érdeklődéssel fogadták. Ebben a könyvében a győri vár históriáját, s ezzel szoros összefüggésben a török háborúban, a Rákóczi-, majd az 1848-49. évi szabadságharcban betöltött szerepét tekinti át. A kötet jelentőségét növeli, hogy míg a Dunántúl többi váráról és a körülöttük folyó harcokról tudományos és népszerű kiadványokban sok szó esik, addig a győri vár múltjáról kevesebbet olvashatunk. A leírást színesebbé teszi az, hogy nemcsak a vár építésének szakaszait, az ostromokat, a korabeli harceljárásokat mutatja be, hanem a vár védőinek veszélyekkel teli mindennapi életét is. A vártörténeti sorozat eddigi hagyományainak megfelelően, korabeli metszetek, vázlatok teszik még szemléletesebbé a kötetet. A Zrínyi Kiadó e könyvet egyaránt ajánlja Győr lokálpatriótáinak, valamint a középkori magyar hadtörténelem iránt érdeklődőknek, a vártúrákat kedvelőknek.

Sarospatak_rakoczivar
Sárospatak ​- Rákóczi vár Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Sárospatak ​- Rákóczi vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Visegrad_kiralyi_palota
Visegrád ​- Királyi palota Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Visegrád ​- Királyi palota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés György - Végek ​dicsérete
Gondold ​csak el, milyen nagy idő 150 év! Ennyi ideig bitorolta a török Magyarország földjét. 150 évig tartó szakadatlan küzdelem volt tehát az ország legnagyobb részének a sorsa. Ennek a küzdelemnek legfontosabb helyszíneit a végvárak adták, melyeket mi többnyire csak romokban láthatunk. Kőszeg, Temesvár, Eger, Drégely, Szolnok, SZigetvár - mind-mind a magyar történelemnek egy-egy dicsőséges lapját jelentik. Hiszen még akkor is fontos feladatott teljesítettek végváraink, ha a túlerővel szemben végül is elestek. A korabeli keresztény Európa a kereszténység védőbástyáinak nevezte őket. Ebben a könyvben tizennégy várról olvashattok, amelyeknek sorsa véres várostrom, néha árulás, de legtöbbször a halállal megpecsételt hősiesség volt. Forgasd lapjait tisztelettel, és ha ezek után meglátogatod a várromot, gondolj szeretettel a könyvből megismert hős katonákra.

Hausel Sándor - Nógrádvár
A ​Nógrád megyei várromok közül mindenképpen különös helyet foglal el a megye déli részén, a Börzsöny hegységben fekvő Nógrád. Hazánk, de mindenekelőtt Nógrád megye történetében hajdan betöltött szerepe miatt legalább három szempontból kiemelt figyelmet érdemel. Egyrészt a megye legősibb erőssége, legrégibb kővára. Másrészt e várról nyerte a megye nevét, harmadrészt több mint két évszázadon keresztül volt a vármegye székhelye. A keresztény magyar állam kialakulásának idején királyi vár, e köré szerveződik meg a várispánság, a királyi vármegye. Kiemelkedő szerepe volt a legkésőbben létrehozott váci püspökség történetében annak alapításakor, de a török uralom idejében is, mert rövid időre a püspöknek, illetve helyettesének tartózkodási helye lett. A tatárjárás pusztítása után mint megyeközpont nem nyerte vissza többé jelentőségét. A kialakuló nemesi vármegye új helyet kívánt maga számára, emellett a megye déli csücskében lévő Nógrádnak fekvése sem volt már kedvező. E két tényező játszott közre abban, hogy a székhely a vármegye középpontja felé tolódott el. A sok csatát kiállt falak napjainkban új életre kelnek. A vár falainak három évszázad óta feltartóztathatatlan puszító idő ostromával kellett szembe nézniük, amely lassan koptatta maradványait, a Várhegyet pedig a természet kezdte visszahódítani a maga számára. A közelmúltban elkezdődött állagmegóvási és helyreállítási munkák reményt adnak arra, hogy az eljövendő nemzedékek is leróhatják majd tiszteletüket az országzászló trikolórja alatt nemzetünk több, mint ezeréves küzdelmes múltja előtt.

Értavy Baráth Kata - A ​háromfejű sárkány
Kerecsényi ​karszékében ülve fogadta a követet, mint trónoló fejedelem. Kezével elutasító mozdulatot tett, amint Réz aga újra feléje nyújtotta a becses okmányt. - Nincsenek feltételeink - mondta kemény hangon. - A várat megvédjük. Életünket, mely Isten és a király kezében vagyon, nem bízzuk pogány ebekre! Nincs több mondanivalónk.

Korniss Péter - Magyarország ​Európa szívében
Korniss ​Péter e könyvében Magyarországon kalauzolja végig a szemlélődni vágyó olvasót. A kalauz nem titkolt érzelmekkel, gyengéd szeretettel öleli magához képeivel ezt a kis országot; szeretettel, mert a kép érzelmi azonosulás. A megtalált és megalkotott szépség közel hozza egy ország, egy pátria lelkét. A könyv részei: A táj, Várak és kastélyok, A falu, A város, Balaton, Budapest.

Méhes György - Világhíres ​Miklós
„Pont ​éjfélkor történt, nagy-nagy csöndességben. Elindult az égről, alászállt egy halovány csillag a földre. Szállt, meg sem pihent, míg oda nem érkezett egy szegény asszony kunyhója fölé. A kéményen keresztül becsusszant a házikóba, ott nagy fényesség támadt, aztán – mi történt, mi nem – egyszeriben gyermekké változott, de olyan széppé, amilyet még nem látott a világ.” Ez a csillagfiú Halovány Szép Miklós, aki anyja örömére egy éjjel alatt deli legénnyé serdül, és aki anyja bánatára nyomban útnak is indul, hogy megszerezze a csodás hangú varázshegedűt, és azzal vidámságot vessen, örömöt arasson az emberek között. Ezért szegődik el három kerek évre a Hegedűk Mesterének, Furtonfúró apónak a szolgálatába, ahol megtanulja a madarak énekét, az állatok szavát, a patak zúgását. Az élet titkait kitanulva ezért indul a Halál keresésére, gyalogszerrel, sólyomszárnyon. Ezért vállalkozik rá, hogy megmássza az égig érő sziklahegyet, szembeszálljon a roppant erejű kőgörgető óriással, Markapökivel, és szebbnél szebb meséivel, no meg varázshegedűje édes zenéjével megszelídítse a behemótot. Ezért kel át Csalibáb tengerén, ahol a zöld víz mélyéből felsejlő igéző látomások, délibábok csábítják-nyűgözik a gyanútlan halandót. Ezért küzd meg a gonosz Hiribiri varázslóval, aki réges-régen egy nagy hegy alá temette az álmokat, azóta nem álmodnak az emberek se ébren, se alva. Ettől kérgesedett meg a lelkük, ettől olyan sivár az életük. Halovány Szép Miklósra vár a nagy feladat, hogy varázshegedűjével leolvassza-lemuzsikálja az emberek szívéről a kérget, és így együttes erővel kiszabadítsák a rabul ejtett álmokat. És Halovány Szép Miklós minden próbát kiáll, minden akadályt legyőz. Bátorságával, emberségével és csodás muzsikájával kiérdemli a Világhíres Miklós nevet, és elnyeri a szépséges Nevenincs tündér szerelmét.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Szépréti Lilla - Régi ​és új világ
"Tíz ​évvel ezelőtt a szerző egy alkalommal megkérdezte Radnóton néhány embertől: mit tudnak a várkastély törtétetéről. - Régi - mondották. Hangsúlyukból kiérződött, hogy ócska, elavult dolognak tartják manapság az ilyen épületeket. Így született meg az ötlet: írjuk meg sorra a várainkhoz, kastélyainkhoz, öreg házainkhoz fűződő legizgalmasabb történelmi eseményeket, hátha segítünk ezáltal felkelteni jónéhány ember érdeklődését és megbecsülését múltunk eme értékei iránt. A szerző tehát nekiállt: régi és új szakkönyvekben, megsárgult folyóiratokban és kiadványokban böngészve nézett utána hol voltak a leghevesebb harcok, szabadságmozgalmak, hol történt izgalmas összeesküvés, látványos bosszú, "notázás" (fő- és jószágvesztés), hol folyt több vér és bor, hol született, esküdött vagy haldokolt fejedelem." A könyv többen közt ír Árva Bethlen Kata olthévizi otthonáról, Vajdahunyad váráról, a brassói fellegvárról, Bethlen Gábor bölcsőhelyéről, a kolozsvári Bánffy palotáról és számos híres erdélyi várról, kastélyról.

Zákonyi Ferenc - Nagyvázsony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Tibor - Az ​ezüstkardú vitéz
A ​tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az "ezüstkardú vitéz" bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról.

Mikszáth Kálmán - Magyarország ​lovagvárai
A ​"nagy mesemondó" ezúttal a magyar történelem dicső múltjába kalauzolja el az olvasókat. Kőhalom, Csicsóvár, Selmecbánya, Világos, Zboró, Likava, Krasznahorka, Galambóc, Keresd, Léta, Kékkő, Somlyó, Árva, Szádvár, Székelykő, Csejte, Kosztolány, Nyitra, Sárospatak, Szeged, Visegrád, Vajdahunyad, Trencsén és sok másik vár legendája, története elevenedik meg a Zubály Sándor grafikáival illusztrált lapokon -természetesen az utánozhatatlan mikszáthi stílusban.

Hunyady József - Az ​égig érő vár
Hunyady ​József regénye annak a hősies helytállásnak állít emléket, amellyel 1532-ben - 450 évvel ezelőtt - Jurisich Miklós és a vár védői megakadályozták, hogy a török elfoglalja Kőszeget. Nyitva állt az út Szulejmán előtt Bécsig, de a parányi erődítmény és maroknyi őrsége minden külső segítség nélkül csaknem egy hónapon át fel tudta tartóztatni a hatalmas létszámú és káprázatos felszerelésű török sereget. Hogyan volt ez lehetsége? Csakis úgy - feleli Hunyady József regénye -, hogy az emberi leleményesség és a vezetők személyes példamutatása megsokszorozta a vár védőinek valóságos erejét. A regényben szinte meseként jelenik meg a történelem, mert valóban csodával határos, mesébe illő história az, ahogyan Kőszeg védői a hihetetlent véghez vitték. Előítéletek, önzés, árulás, gyávaság próbálta megbontani a védők sorait, s eközben mégis a Habsburg zsoldban álló katonák, gőgös kőszegi, német ajkú polgárok és szerény, földönfutó magyar parasztok közös akarata, eggyé forrása tudott úrrá lenni a fenyegető túlerőn. Hunyady József nem fél a romantikus fordulatoktól, a nagy érzelmektől. A cselekményes történet minden mozzanatát hazafias pátosz fűti át. Gyengéd szeretettel festi egy szerelmespár egymásra találásának és tragikus végű elszakadásának történetét, mely szorosan egybefonódik a történelmi eseményekkel. Héroszok és aljas gonosztevők, agyafúrt kópék és felmagasztosult női alakok, ördögien kitervelt ármány és önemésztő szenvedély kavarog a regény lapjain, melyet különösen az ifjabb és idősebb olvasók figyelmébe ajánlunk.

Reg%c3%a9l%c5%91_v%c3%a1rak
Regélő ​magyar várak Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Regélő ​magyar várak
Könyvünk ​röviden összefoglalja mindegyik vár történetét és építéstörténetét. Felhasználtuk a kortársak tollát is, így érdekesebbé válik a történet. Mégis csak pontosabban ismerte Bonfini Mátyás palotáját, mint bárki más. Tinódi Lantos Sebestyén döcögõ verssorai is hitelesebben tudósítanak az egri vár „állapotjáról", mint bármilyen mai leírás. Ott volt, látta, „nyilatkoztak" neki az egri hõsök. Mindenkit érdekel az is, hogy milyen volt az ép vár, milyen célt szolgáltak azok a helyiségek, falak, melyeknek ma csak a romjai láthatók, vagy csak az emlékük maradt fenn. Ahol csak lehet, a XVI. század közepén készült hadmérnöki alaprajzokat is bemutatjuk az egyes várakról. Ezek pontosak, hitelesek. A korabeli metszetekkel csínján kellett bánnunk, mert nem mindegyik metszetkészítõ vándorolt el a helyszínre, hanem sokszor saját képzeletére bízta magát... Vannak közöttük - szerencsére - megbízhatóak is. A mûemléki feltárás is segítségünkre van. A szakemberek pontos alaprajzokat készítettek, sõt sok vár ún. rekonstrukciós, tehát képzeletben kiegészített rajzát is elkészítették. Talán ezeknek a segítségével lehet a részleteket legkönnyebben azonosítani, elképzelni.

Szentpétery Tibor - Kerny Terézia - Az ​Olttól a Küküllőig
Isten ​háza menedéket adó, erős várrá formálódott, ahová szükség esetén az egész falu bevonulhatott, s amelynek kamráiban biztonságban tudhatta életét jelentő élelmiszereit, de "függőlábas" tornácaiból, "kitekintő filagóriáiból" időben hírt vehetett a közeledő ellenséges csapatokról is. A történelmi Magyarország művészettörténetének egyik legizgalmasabb területét mutatja be ez a kötet: a Szászföld, a Barcaság erődtemplomait. Istennek szentelt középkori várakat, melyek sokkal inkább szolgálták a védelmet, mint a Székelyföld fallal körített templomai. A magyar történelmet Európához fűző szálak egyike a német lovagok erdélyi megtelepedése, utódaik szorgalma és a hitújításkor kibontakozó polgári kultúrája, mely az utóbbi évtizedek menekülési hulláma során a szemünk láttára enyészik el. Dr. Szentpétery Tibor, a fotózással inkább szenvedélyből foglalkozó jogász elszánt szorgalmának köszönhető a könyv teljességre törő képanyagának összegyűjtése Ceaucescu-korszak nehéz évtizedeiben. A Kerny Teréz művészettörténeti elemzésével kísért képi dokumentumkincs eddig ismeretlen teljességgel mutatja be a középkori építészettörténet egyedülálló területét a művészet múltja iránt érdeklődők számára.

Kollekciók