Ajax-loader

'románia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jókai Mór - Erdély ​aranykora
Jókai ​1851-ben keletkezett történelmi regényében Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarország, főurak segítségért. A regény központi hőse Bánfi Dénes, Kolozs, és Doboka megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. Bánfi áldozatul esik a fejedelmi udvar cselszövésének, s bár a fejedelem megkegyelmez neki, a kegyelemlevél későn érkezik, s legnagyobb ellensége Csáky fejét véteti.

Cseres Tibor - Vízaknai ​csaták
"A ​Vízaknai csaták Erdély kilencven esztendejét idézi fel egy kilencven évet megélő ember élettükrében. Ám a tükör nem hiteles szó, mert a hosszú emberöltő csaknem évszázados történeti, történelmi egész, csupa mozgás, csupa vívódás Erdély népei között, állandó reménykedés és örök reménytelenség a vak történelem viharzása közben. Az író nem tagadhatja, hogy a két-, sőt olykor háromfelé szakadó életből leginkább a magyar szívdobbanásokra, kiáltásra figyel, de megadja az érvelés, a megnyilatkozás lehetőségét az ellenfélnek is, felmutatva a mindenkori erdélyi román gondolkodás mögött a hasonló-különböző regáti, óromániai eszméket, eszméléseket, eszmesúrlódásokat is. De a kettéhasadó szív felemás lüktetésébe a szász, a monarchiahű elem szívütéseit is belehallja a megfogalmazó, a felső ügyelő elme, s hallania kell e háromféle dobbanást az olvasónak is, akiért mindez létre születik, visszaidéződik. Hegek, varasodó sebhelyek történeti emléke ez a tartomány? Nem! Erdély égő sebhely mind a magyar, mind a román nemzet testén, bár a fájdalmas lüktetésből ma nagyobb rész jut a magyar néptestnek. A Vízaknai csaták hőse, Hozsváth-Moldován György a maga fizikumán visel minden kettőzött gyötrelmet, s mindhalálig fejében, elméjében, tenyerén hordja a gyógyulás ajánlatát s lehetőségét - talán az egyetlen lehetőséget, amit a józan ész kínálhat."

Forró Tamás - Havas Henrik - Ki ​tudja, merre...
A ​valósággal nem mindig könnyű szembenézni. Különösen akkor, ha egyszer csak kiderül róla: más, mint aminek eddig hittük. Ha váratlanul és elemi erővel szakad nyakunkba valami olyasmi, amit eddig még elképzelni sem tudtunk. 1988 egyik legmegrázóbb drámája lett az Erdélyből, Romániából érkezett magyar menekültek sorsa. A hazájuk elhagyására kényszerült ezrek életének tükrében mindnyájunknak - magyarokon és határon túlról jött magyar nemzetiségűeknek egyaránt - kell újból vallatóra fognunk mindazt, amit egymásról tudunk. Az elhallgatásokat, a tudatos félremagyarázásokat és a nyílt történelemhamisítást is. Indulatok nélkül, józanon. A megoldás szándékával és igényével. Vajon kinek nem jutott eszébe mostanság József Attila híres sora: "rendezni végre közös dolgainkat"? Mennyi rendeznivaló vár még ránk, ki győzné számba venni? A két kitűnő rádiós újságíró újabb könyvében "csak" a tények bemutatására vállalkozik. Ez a dolguk. Jártak kint a határon, éjszakáztak az őrsön, részt vettek rendőrségi kihallgatáson, elkísérték a menekülteket szálláskereső útjukra, s így megismerkedtek lelkésszel, tanácsi ügyintézővel, vöröskeresztes tisztségviselővel, politikai munkatárssal, pedagógussal, írókkal - jószerivel mindenkivel, akinek köze van a romániai magyar menekültek ügyéhez. Könyvünk: tényfeltáró riportkönyv. Ezért egyszerre keserű és megrendítő írás.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Raffy Ádám - Két ​malomkő
Fordulatos, ​mozgalmas regény Erdélynek Apafi Mihály fejedelemsége idejéből, eleven-izgalmas képet rajzol a 17. századi erdélyi nagyúri intrikákról s a fejedelemségnek a törökökkel való tárgyalásairól, belső hatalmi harcairól, egészen Thököly Imre fejedelemmé választásáig. Raffy Ádám a hivatott regényíró s az egykorú történelem avatott ismerője biztonságával idézi meg a "két malomkő", a magyarságot egyaránt végső elnyeléssel fenyegető török porta és bécsi udvar szorongatásában élő Erdély ügyes diplomáciai manővereit s azokat a derék férfiakat, akik ezt az életmentő politikát kialakították, és gyakran a legnagyobb személyi áldozatok árán is gyakorolták a függetlenség megőrzése érdekében. Jellegzetes történelmi alakja volt ennek a küzdelemnek a regény vonzó színekkel megfestett, kiemelkedő hőse, Rozsnyai Dávid deák, akit tanulni küldtek a törökökhöz, s akiben az író magával ragadó erővel fogalmazta meg a humánusan érző magyar politikus igazi portréját.

Ádám László - Belia György - Csatári Dániel - Románia
Románia ​a különleges természeti szépségek s az érdekes történelmi és műemlékek hazája. Hegyvidékein hatalmas erdőségek, mély szurdokvölgyekben kanyargó folyók és utak, cseppkőbarlangok és titokzatos tengerszemek csalogatják a turistát egyik helyről a másikra. Az eldugott völgyek mélyén évszázados, ódon fatemplomok harangja szól, a dombokon vastag fallal övezett kolostorok őrködnek, s a néma erdők foglalatában ékszerként ragyognak a külső freskókkal díszített, színpompás kolostortemplomok. A városok bástyái és várkapui, az erődített udvarházak és komor erődtemplomok régi idők hangulatát idézik, s a hegyekről középkori várromok és őrtornyok néznek le az utasra. A következő völgyet azonban már modern erőmű duzzasztógátja zárja el, s az őt újonnan épült ipartelepek vagy éppen fúrótorony-erdők mellett vezet tovább a lüktető ritmusú Bukarestbe, onnan pedig a tengerpartra. A magyar turisták romániai úticélja többnyire a tengerpart, Mamaia és Mangalia napsütötte homokstrandja. Útikönyvünkkel szeretnénk felhívni a figyelmüket e gazdag ország más vidékeire is, a hajdani fejedelmi székhelyek máemlékeire és a híres kolostorvidékekre, amelyek legalább olyan szép élménnyel ajándékoznak meg, mint a tengerparti nyaralás. Az útikönyv szerzői a Panoráma bevált hagyományai szerint a kötet első fejezetében Románia változatos tájairól, a román nép történelméről s irodalmának fejlődéséről adnak áttekintő képet az olvasónak. A "Részletes útikalauz" c. fejezetben pedig országrészek, s ezen belül fontosabb útvonalak, illetve tájegységek szerint vezetik végig az egész országon, a nyugati határvidéktől a tengerpartig és a Duna deltáig. A harmadik fejezet az utazáshoz fontos gyakorlati tudnivalókat tartalmazza, és egy rövid útiszótárral is segíti a turista tájékozódását. Az olvasó bizonyára hasznosnak találja majd a kötet végén álló betűrendes helységnévmutatót is, hiszen segítségével könnyen eligazodhat a könyvben. A kötetet 32 térkép és 174 fénykép egészíti ki.

Tisza Kata - Magyar ​pszicho
A ​"magyar pszicho" a Pontban tárja föl leginkább magát. A Pont egy kocsma Pest dzsungelének kellős közepén, ahová mindenki azért tér be, hogy a zsúfoltságban és a testmelegben kiborítsa a vele egyívásúak elé a magával hozott nappali, a másutt-lét megpróbáltatásait. Itt van igazán "otthon" Klára, a fiatal kora ellenére is óriási sikereket arató festőnő, akinek belső monológjai és másokkal folytatott párbeszédei viszik előre a cselekményt. Az olvasót magával ragadja az események láncolata, no és persze a fiatal, hetyke és dacos írónő vonzereje.

Tamási Áron - Bölcső ​és bagoly
A ​három részesre tervezett regényes önéletrajzi mű első kötete. Szíves kalauzként Székelyföldre, időben a század elejére viszi el az olvasót, szülőföldjére, a Nyikó völgy Farkaslakára. Megismerkedünk a falu keletkezésének legendájával, a környező községekkel, a székelyek eredetével, majd az író őseivel, akik a többi székely család életét példázzák. Gyűrkőznek a sovány földdel, őrzik egy zárt világ hagyományait, de minden nemzedékükben akad valaki, aki kiemelkedik; a nép követeként kiröppen a világba. A könyv az első emlékezetes betegségtől a kiröppenésig, az elemi iskola végéig mutatja be hősét. Gyermekkori csínyek, szorongások, ráeszmélések mögül kirajzolódik a felnőtteket kritikával szemlélő, a munkát korán megtanuló és jókedvvel végző kisfiú embersége. Megelevenedik az anya "szenvedő s mégis derűs tekintete", az apa "komoly és értelemben díszes arca", de nem hiányoznak a család és a falu életének komor, nehéz pillanatait felidéző oldalak sem. Néha úgy tűnik, hogy az emlékezés megszépíti a valóságot, mégis teljes világot rajzol az író, melynek a tisztesség, a szabadságszeretet, a szorgalom és a kövek alól is virágot hajtó remény az alapja. Tamási művészetében az idealizáló-szimbolizáló művek után a Bölcső és bagoly fordulatot jelent a realizmus irányában. A székely valóság sokoldalúan hű rajzával, a gyermekkori élményekhez hozzáadva a felnőtt tapasztalatát, magával ragadó társadalmi regényt teremtett, amely lírával átszőtt önvallomás és vallomás is egyben. A szülőföld és a gyermekkor napfényes-árnyékos világában a szerző művészetének rejtett forrásaira bukkanhatunk. Nyelvi fordulataiból, stílusából elénk tárul a székely nép észjárása, lelkisége; összegezve kapjuk mindazt, amit a népköltészettől és az útra bocsátó közösségtől kapott.

Cserna-Szabó András - Szíved ​helyén épül már a Halálcsillag
Emlék ​Bundás egy nyugodtnak induló vasárnap délután kedvenc férfimagazinjából arról értesül, hogy a szerelem kialakulásáért a feniletilamin nevű hormon a felelős, s hogy pontosan hétféle szerelem létezik. Mire a cikk végére ér, már tajtékzik a dühtől, és ordít: micsoda hazugság, hiszen csakis egyféle van, ,,az elvakult, buta, üres szerelem, ami csak szenvedély és csak rabság. A többi habkönnyű neurózis, polgári házasság, semmi egyéb." Az már az élet humorérzékét dicséri, hogy ebben a pillanatban megcsörren a telefonja, és éppen az a nő keresi, aki elhagyta, és akinek az emlékétől nem tud szabadulni. A regény a vak szenvedélyek karneválja. A fekete szerelem végigsöpör a budapesti Király utcán, Kolozsváron, Pécsen, az adriai tengerparton. Nemet változtató macsó, japán karddal hadonászó írósztár, bánatevésbe menekülő mizantróp apa, transzvesztita szerelemdémon és persze a westernt író főhős kergeti a boldogság kék madarát, vagy ahogy a könyv fogalmazza újra a toposzt: a szerelem pöttyös lasztiját. Mindeközben a Vadnyugaton is zajlik az élet: ármány és szerelem, bűn és bűnhődés, árulás és bosszú. A legendás Mocskos Tizenegyek Bandája az enyészeté lesz, kőkemény gengszterszívek törnek ripityára, de azért Blacklord messze földön híres kuplerájának (Eldorádó Kéjház) szalonjában minden hajnalban felcsendül a Szamár-induló...

Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

D33viv34
elérhető
1

Gulácsy Irén - Hamueső
Az ​1925-ben először megjelentetett regény színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok közt van. A viharok, ellentétek, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. Vérbő társadalomrajz, máig érvényes személyiségtípusokkal.

Covers_424831
elérhető
2

Hornok Ernő - Verespatak
Az ​aranybányászatáról már a római korban ismert erdélyi település, Verespatak az utóbbi néhány évben került az érdeklődés középpontjába. A híradások arról szóltak, hogy egy kanadai-román cég a verespataki térségben nyitná meg Európa legnagyobb külszíni aranybányáját. Ehhez azonban több falu, köztük az egykoron gazdag bányászváros Verespatak lakosságát is el kell költöztetni. A próbafúrások azt mutatták, hogy a városka alatt jelentős értékű arany- és ezüstkincs található. A cég ciánt alkalmazna az arany kinyerésére, s egy hatszáz hektáros cianidos tározót alakítana ki a szomszédos völgyben. Az esetlegesen szivárgó zagy komoly környezeti fenyegetést jelent nemcsak Erdély, hanem Magyarország számára is.

Abafi_borito
elérhető
4

Jósika Miklós - Abafi
A ​rossz társaságba keveredett, korhelykedő lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé... Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? Nem kétséges: a kedves, szép, romantikus történet ma is szórakoztat, és tanulságul szolgál, számíthat a fiatal olvasók érdeklődésére. Hiszen valamikor - csaknem százötven éve - hatalmas sikert aratott, és nemzedékek nevelkedtek rajta egy évszázadon át. Most felújított és megfrissített szövegével ismét népszerű olvasmánya lehet közönségünknek.

Bodor Johanna - Nem ​baj, majd megértem
Az ​1983-ban induló történet főszereplője a balerinának készülő 18 éves Johanna, aki Bukarestben él értelmiségi szüleivel. A család úgy dönt, Magyarországra költözik, először a szülők tudnak átjönni és a lánynak még legalább két évet kell egyedül otthon maradni, a régi viszonyai között új életet kezdeni, készülni a balettvizsgára, az érettségire; ottani életük felszámolására. Kapaszkodókat keres, holott elszakadnia és szakítania kell. Ha belép egy hivatalba, nem lehet benne biztos, hogy ki is jön onnan. Nyomában a titkosrendőrség és a fortélyos félelem, valamint a férfiak, akik egyre többet akarnak a sudár, saját testiségére ekkortájt ébredő fiatal teremtéstől. Felkavaróan őszinte emlékezés a sorsfordító esztendőkről, a felnőtté válásról, a tánc és a balett beavató rítusairól, a test függéséről és szabadságáról, valamint pontos beszámoló egy abszurd-kegyetlen diktatúra mindennapjairól, nyomasztó árnyairól és váratlan derűiről. A könyv személyes regisztere és dokumentumértéke egyszerre letaglózó és felszabadító.

Dragomán György - A ​fehér király
Hogyan ​dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Gyulai Pál - Egy ​régi udvarház utolsó gazdája
Gyulai ​Pál 1857-es kisregénye a magyar realista epika egyik első nagy teljesítménye. Haladás és nemzet ügye 1849 után szembekerült egymással. Idegen polgárság foglalta el a gazdasági kulcspozíciókat, miközben a nemzeti függetlenség és az alkotmányos államrendszer hívének tekinthető, számában megfogyatkozott köznemesség jobb híján tétlenségbe, úgynevezett passzív ellenállásba húzódott vissza, s az idegen elnyomás megszűnését a nagypolitikai erőviszonyok kedvező alakulásától várta. A köznemesség kitartását a régi értékek mellett és otthontalanság-érzetét saját portáján nagy beleéléssel és együttérzéssel, de e magatartás anakronizmusát sem hallgatva el mutatta be Gyulai Pál kitűnő kisregénye.

Wass Albert - Mire ​a fák megnőnek
A ​Habsburg elnyomás XIX. századi világában Wass Albert nem titkolt erdélyi családregénye egyszerre tart társadalmi-nemzeti önvizsgálatot és fájdalmasan felkészítő történelmi memoritert a mai magyar utódnemzedékek számára. A 48-as és a kiegyezéskori nemzedékek meghasonlásának hű tükre ez a kötet.

K%c3%b6nyv_099
elérhető
9

Kós Károly - Erdély
A ​nagy háboru előtt talán senkinek eszébe nem jutott, amiről az impériumváltozás óta olyan sok szó esik: van-é különvaló erdélyi lélek, minden emberi észjárástól különböző gondolkodásmód és világszemlélet, temperamentum és mentalitás, ami az ittvaló szellemi életmunka eredményeinek minden más eredménytől való különvalóságát, viszont minden itt való eredménynek közösségét félreismerhetetlenül és természetesen determinálja? Lehet-é, van-é ennek a zárt erdélyi földnek olyan spirituális ereje, mely az ideverődött különböző faju emberi társadalmak egymástól különböző, sőt ellentétes élethangjait konszonáns melódiában tudja egyesíteni? Lehet-é, van-é egyáltalában erdélyi kultúra és ha van, mi okból kellett lennie? A kérdést a sors vetette fel; a helyes felelet népek és kultúrák életsorsát jövendöli talán. És a kegyetlenűl fontos kérdésre tíz esztendő óta elegen, talán sokan is megpróbálták a legellentétesebb válaszokat kitalálni. Meg sem próbálom felelni én. De idézem Erdély multját, az egyetlen döntő bizonyítékot e sulyos vitában. Idézem úgy, ahogyan tudom és nem titkolom, hogy nem mesterségem a históriaírás. Egyetlen új adatot nem idézek, egyetlen új megállapítást nem komponálok, de a már feldolgozott históriaírás ismert adataiból kiszűrtem az én szempontomból legfontosabbakat. Egyetlen igyekezetem volt, hogy vázlatszerűen rövid legyek, hogy világos és elfogulatlan legyek. És bár negyed százada, hogy hordom és válogatom vázlatom szerény épületéhez az építőanyagot, nem álmodozom arról, hogy megközelítőleg is tökéletes munkát alkottam; de amit csináltam, szeretettel csináltam. És ha a kritika érdemesíteni fog arra, hogy észrevegye munkámat, nincsen mit félnem tőle, bármilyen lesz is: amit csináltam magamnak csináltam és azoknak, akit Erdélyt vallják egyetlen hazájuknak. Magamnak - magunknak nem hazudhattam és nem hizeleghettem és nem csalhattam. Nem lett volna érteme semmi és senki kedvéért, de káromra - kárunkra lenne. Sztána, 1929. november hava. Kós Károly

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Ujabb_paraszt_dekameron
Újabb ​paraszt dekameron Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Újabb ​paraszt dekameron
A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig. Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. A tréfák, a mesék a paraszti gondolkodásmód, érzésvilág, erköcsi értékrend különös és sajátos jegyeit tárják fel. „Mi az, ami a házasságban megzavarja azt a mennyei boldogságot, amelyről a szerelmes levelek és vőfélyrigmusok szólnak. Bugyuta nők, makrancos asszonyok, csalfák, lusták, pórul járt szeretők, a szerelemben járatlan ügyefogyottak esetei mindazt a sokféle viszontagságot szemléltetik, ami a házaséletben előfordulhat.” A történetekben megnyilvánuló komikum, s bölcs és gyakran vaskos humor, a könnyed irónia, a mesékbe beleszőtt örök emberi kedély, a kacagtató abszurd helyzetek kellemes szórakoztató olvasmányt kínálnak a szerző korábbi köteteit ismerők és nem ismerők számára egyaránt.

Kántor Lajos - Kötő József - Magyar ​színház Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Tibor - Zokogó ​majom
A ​Zokogó majomban egy élhetetlen család kálváriáját akartam elmondani, de ez a család oly népes, hogy tagjai, álom és ébrenlét határán, a legkülönfélébb emberekbe ütköznek. Így hát a regény, amely sok párhuzamos sorsból szövődik, szükségszerűen társadalmi regénnyé terebélyesül, a két világháború közötti időszak s a felszabadulás utáni első évtized freskójává válik. Hőseim, kívül rekedvén a városon s minden szervezett életformán, már csak a látomásaikban tudnak megkapaszkodni, s azon a keskeny ösvényen indulnak el, amelyet kinek-kinek megvilágít a mellére akasztott lámpása. Ezt a képzelgésre épülő családot csak az anya ereje és erkölcsi tisztasága mentheti meg a teljes széthullástól. Mint egy új matriarchatusban, ő veszi kézbe a család irányítását, ő a kenyérkereső és a lelki oltalmazó a nagy tűzvész és a pusztító ínség idején. Szánékom szerint nem törekedtem a kolozsvári külnegyedek kemény szociografikus rajzára, még ha az idő tetten érhető is regényemben. Nem arra figyeltem, hogy az emberek mit esznek, hanem hogy mire vannak kiéhezve; nem azt néztem, hogy a földön alszanak-e vagy ágyban, hanem azt hogy miről álmodnak. És még társadalmi helyzetüknél is jobban izgatott az a rádöbbenés, hogy mindig ezek az egyszerű emberek érezték át leggyötrőbben a lét súlyát, az egszeri életet, s hogy még tragikomikus tévelygéseik közben is szüntelen megigazulásra törekedtek. Épp ezért a történelmet őbennük igyekeztem ábrázolni, s ami a kulisszák mögött történt, azt sajtókivágásokba sűritve építettem be a különböző történelmi szakaszok közé. (Bálint Tibor)

Covers_68034
elérhető
0

Horia Tecuceanu - D-237
"– ​Vajon mi lett a gyerekkel? - Kételkedsz benne, hogy elrabolták? - Minden arra vall, mégsem tudom elhinni, hogy gyermekrablásról van szó..." Épp egy profi módon kitervelt bűntényt leplez le rövid, bravúros nyomozás után a helyszínen Apostolescu százados, de még nem is kattanhat mindegyik bűnös kezén a bilincs, amikor már új üggyel bízzák meg felettesei. Egy négyéves gyerek eltűnik, s a századosnak versenyt kell futnia az idővel, hiszen az elrabolt kisfiú élete a tét. Mi a gyermekrablás indítóoka? Először azt kell megtalálnia Apostolescu századosnak. S mikor ezt megtalálja, akkor felkomorlik előttük egy szenvedélytől eltorzult, patologikus személyiség...

Tolnai Kálmán - Bíborpalástos ​diktátor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_285134
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Kirándulások ​6 ország hegységeiben
Kirándulások, ​túrák Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK és Románia Hegységeiben

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Aztán ​elindultam egyedül. Bekötöttem a fejemet, és elmentem a kommandaturára. Ott már nagyon sokan ültek és várták, hogy sorra kerüljenek. Közöttük egy kislány, akinek vérzett a feje, egy tincs a hajából kitépve. Nyomorult és kétségbeesett volt. "Átmentek rajta az oroszok" - mondta az anyja. - Nem érettem meg. - "Biciklivel?" - kérdeztem. Az asszony dühös lett: "Maga bolond? Nem tudja, mit csinálnak a nőkkel?" Hallgattam, amit körülöttem beszéltek. Hogy melyik nőnek tört el a gerince, ki vesztette el az eszméletét, ki vérzik, hogy nem tudják elállítani, férfit kit lőttek agyon, mert védeni próbálta a feleségét. Egyszerre föltárult az az iszonyat, ami körülöttünk van.

Botlik József - Erdély ​tíz tételben
Meggyőződésem: ​a magyar és a román nép együttműködésének alapja csak a közös múlt tárgyilagos, prekoncepcióktól mentes és a szigorú önismereten alapuló következetes feltárása lehet. Ehhez kíván a maga szerény lehetőségeivel hozzájárulni ez a könyv, kezet nyújtva a túloldalon álló józanoknak. Vágya, hogy vitáinkat "békévé oldja az emlékezés", s az erdélyi magyarság ajkáról mihamarabb elhaljon a panasz: "....ne kéne nyelvünk / féltünkben lenyelni / s önnön szégyenünkre".

Szabó Róbert Csaba - Alakváltók
Az ​Alakváltók a román Sztálin-nak is nevezett hírhedt diktátor, Gheorghiu-Dej uralmának korszakába, az ötvenes évekbe, majd a Ceauşescu-diktatúra első évtizedébe vezet vissza bennünket, miközben keretéül a 89-es forradalom szolgál. A regény izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában. Ahogy az annyiszor előfordult már a második világháborút követően Romániában: nálunk, Kelet-Európában. A szárazság esztendeje gonosz dolgokat műveltetett az emberekkel, akik a szárazság törvényei szerint kezdtek élni, ezért aztán, amikor kitört a vihar, és észbontó pusztítást végzett, senki nem tébolyodott meg, mert már mindenki tébolyult volt. Sólyom és Szarvas megszökött, fegyvereket szereztek, fosztogattak és öltek, amikor meg már nem bízhattak senkiben, úgy döntöttek, odébbállnak. Pénzt gyűjtöttek, hamis útlevelet szereztek, és elindultak Jugoszláviába. Sólyom az indulás napján Csíkszeredában egy nővel hált, és ez a nő a Lieb zsidó házában lakott, csakhogy Liebék akkor már nem voltak otthon, talán nem is voltak egyáltalán életben, mert 1954-et írtunk, abban az időben kevés embernek adatott meg az élet kiváltsága. Hát így kezdődik az elbeszélés.

Lakatos István - A ​kolozsvári magyar zenés színpad (1792 - 1973)
A ​kötet szerzője - az 1970-ben megjelent Zenetörténeti írások, az 1973-as Seprődi János-kötet, valamint több száz zenei tárgyú cikk, tanulmány és közlemény után - a romániai magyar zenei élet egyik számottevő fejezetének összefoglalására vállalkozik. A közel két évszázados kolozsvári színházban bemutatott és játszott zenés színpadi művek története ugyanis mind zenei, mind művelődéstörténeti szempontból igen jelentős hozzájárulás hazai magyar zenei életünk megismeréséhez. Lakatos István a legnehezebb munkát végezte el egy ilyen történeti áttekintéshez: az adatok összegyűjtését és közzétételét. A kolozsvári zenés színpadi alkotások, bemutatók ez alkalommal nem a prózai színház mellékterületeként jelennek meg. hanem önálló egészként, jelezve azt az utat, amelyet ezek a zenés műfajok (opera, operett, balett, népszínmű, zenés játék stb.) az állandó kolozsvári magyar színjátszás megindulásától, 1792-től kezdve az Állami Magyar Opera mint önálló romániai magyar zenei intézmény létrejöttéig, 1948-ig, majd egészen a színház fennállásának 180. évfordulójáig - amely egyben az új opera fennállásának negyedszázados évfordulója is volt - megtettek. A kötet adatai - a történeti áttekintés és a műsorrend - önmagukért beszélnek. Lakatos István azonban az áttekintés során az alkalmakat felhasználva jelzi a 180 éves fejlődés tendenciáit is, a művészi felfogásban, műsorpolitikában, a karmesterek, énekesek és rendezők munkájának gyakorlatában bekövetkezett változásokat, s ilyenformán számos olyan megállapítást tesz, amelyet - az adatokon túlmenően - az utána jövő zenetörténészek sem hagyhatnak majd figyelmen kívül.

Molnár Ákos - A ​császár dajkája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ignácz Rózsa - Anyanyelve ​magyar
Földbe ​süppedt, régi kolozsvári úriházban kezdődik ez a regény. Az ablakok pereme a járdát érinti és új idők új embere felülről néz be rajtuk. Biedermeier-hangulatokkal átszőtt régi világ süllyed el így lassan szemünk láttára a történelmi idők szélzúgásába és az új magyar ember, aki ki tud lépni az összeomló falak közül, új szemmel nézi a megváltozott világot. A fiatal erdélyi magyarokról szól ez a könyv, akik másképpen járják életük útját, mint apáik, mert az új idők mást követelnek tőlük.

Bodor Pál - A ​hisztéria szükségállapota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók