Ajax-loader

'török' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


H%c3%b3
elérhető
76

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Orhan Pamuk - A ​piros hajú nő
A ​Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Orhan Pamuk - A ​fehér vár
"Doppio ​vára magas hegy tetején állt, fellobogózott tornyain a kihunyó alkonypír derengett, egyébként fehér volt; patyolatfehér és gyönyörű. Önkéntelenül arra gondoltam, hogy ilyen szépséges és elérhetetlen dolgot csak álmában láthat az ember..." A fehér vár, egy török fogságba került velencei aranyifjú misztikus története, aki Konstantinápolyban egy befolyásos úr szolgálatába áll, és szabadsága fejében házitanítóként teszi hasznossá magát. Az udvari intrikák kereszttüzében álló nagyúr – aki a fiú legnagyobb megrökönyödésére önmaga kiköpött mása – hadigép tervezésére készül, miközben hatalmas hadjárat indul az elérhetetlenségbe vesző Fehér vár elfoglalásáért… A hanyatlóban lévő oszmán birodalom, tűzijátékok és pestisjárvány, filozofikus merengések és féktelen mulatságok, tudósok és csillagjósok fantasztikus kavalkádja vonul fel Pamuk első, nagyobb áttörést hozó regényében, amely kapcsán a mágikus realista hagyományok keleti csillagaként ünnepelték. Az idén Nobel-díjjal jutalmazott Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője. A mindössze 54 éves író munkásságát García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és legnevesebb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben „Európa és az iszlám Törökország egymásra talál”. A fehér vár, Az új élet és a Hó című regényeit már magyarul is olvashatjuk.

Reşat Nuri Güntekin - Madárka
Egy ​árva kislány, Madárka, a francia apácáknál szerez tanári oklevelet Isztambulban. Férjhez menés előtt áll, és úgy gondolja, diplomájára soha nem lesz szüksége. Ám egy titokzatos idegen felbukkanása után élete teljesen más irányt vesz. Sebzett lélekkel ugyan, de hittel és szilárd elhatározással munkát keres. Tanítani, nevelni akar. Az élet egyik helyről a másikra sodorja, sehol nincs maradása. Újra és újra talpra áll, de a megpróbáltatások, csalódások, a meg nem értések úgy tűnik, utolsó erejét is felőrlik. Madárka sorsán keresztül színes képet kapunk a korabeli török társadalomról, a falu, a város életéről, az utolsó éveit élő Oszmán Birodalom hétköznapjairól. A mű, Törökországban, egyike a legtöbb kiadást megért regénynek.

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Bognár Róbert - Sziget ​viharban
"Délelőtt ​az Arasta utcában árultam, amikor hirtelen megpillantottam az öcsémet. A sarkon állt, a falhoz tapadva, és mereven nézte a zöld vonalon tornyosuló homokzsák- és olajoshordó falat. Rögtön megértettem, hogy mire készül, de már nem volt időm közbelépni. Amikor úgy látta, hogy a katonák nem figyelnek oda, Nazim teljes erejéből nekiiramodott, felugrott az egyik olajoshordóra, és kapaszkodni kezdett fölfelé. De bármilyen ügyes volt is, nem volt esélye: az egyik katona odalépett, megragadta a lábánál, és durván lerángatta a falról. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan dolgozik az ember agya, ha nagyon szükség van rá! Egy másodperc alatt kitaláltam, mit kell csinálnom, hogy kiszabadítsam az öcsémet. Már futás közben kiabáltam: - Megvagy végre, te büdös csibész! Lopni akartál, mi? - Megfogtam az ingét, és rázni kezdtem Nazimot, a katona meglepetésében elengedte a karját."

Raj Tamás - Oláh Tamás - Aladdin ​konyhája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orhan Pamuk - Az ​új élet
"Egy ​napon elolvastam egy könyvet, és ettől az egész életem megváltozott. ...láttam a másik életre nyíló ajtó küszöbénél kiszivárgó fényt; láttam mindent, amit már ismertem, és mindent, amit még nem... Mindaz, amit addig tanultam, minden, amiben addig hittem, megszűnt érték lenni... de azért csak folytattam az olvasást, mert minél inkább előrehaladtam a könyvben, annál jobban megértettem, hogy olyan útra tévedtem, ahonnan nem lehet visszafordulni." Oszmant, az ifjú narrátort egészen felkavarja ez a titokzatos olvasmány. Évekig bolyong Törökországban, bejárja a legelhagyatottabb helyeket, s mindvégig ugyanaz az őrült szerelem és remény hajtja. Különös kalandokon át vezet az útja egészen addig a napig, amíg meg nem érti, hogy az új világ, amelyre oly igen vágyik, talán nem is egyéb, mint maga a fényes halál... Az elképesztő fordulatokban gazdag, nyugat-európai hagyományokra épülő, finom humorú misztikus regény eleven és valósághű képet fest a keletről, a mai Törökország életéről, belső viszonyairól. A mágikus realizmus kiemelkedő keleti képviselőjeként ismert Orhan Pamuk művei közül ez a második, amely megjelenik magyarul. A fehér kastély szintén az Ulpius-ház gondozásában látott napvilágot. Pamuk könyveit eddig huszonnégy nyelvre fordították le, legjelesebb kritikusai - köztük John Updike - García Márquezhez, Kafkához, Borgeshez, Ecóhoz, Italo Calvinóhoz, Virginia Woolfhoz, Faulknerhez, sőt, még Prousthoz is hasonlították.

Kenize Mourad - Szultána
Kenizé ​Mourad török hercegnő történelmi felkészültsége, írói tehetsége és az az utolérhetetlen többlet, hogy családjáról, anyjáról és saját magáról írja a mesébe illő keletről és a nyugat kijózanító valóságáról a történteket, teszi ezt a regényt izgalmas olvasmánnyá és sokak kedvencévé. A magánélet eseményei beleágyazódnak Törökország történelmébe. Az első világháborútól a negyvenes évekig a hercegnő tárgyszerűen és igen részletesen kalauzol végig minket a történelmen és az ottomán uralkodócsalád életén.

Elif Shafak - A ​város tükrei
"Azért ​jöttem a tükrök városába, mert egy olyan történet szereplője vagyok, mely jóval a születésem előtt íródott. Azért vagyok a tükrök városában, mert meg akarom tudni, ki vagyok valójában." A 16. század végén Spanyolországban az inkvizíció és a rettegés az úr, ezrek kerülnek máglyára ártatlanul és még többeket hurcolnak meg. Madrid városában Alonso Perez de Herrera dörgedelmes szónoklatai uszítják a keresztényeket a más vallásúak ellen. Alonsót a Hang irányítja, amelynek segítségével az egyszerű pék legkisebb fiából tanult ember lett: a Hang beszél a templomban és mondja ki a halálos ítéleteket, Alonso pedig engedelmeskedik neki, mert van egy szörnyű titka, amelyről csak a Hang tud. Madridban él egy testvérpár, Antonio és Miguel Pereira. Antonio a családi hagyományt folytatva orvos lett, és az egyetem filozófia tanszékének vezetője, szép felesége, Isabel és kisfia, Andres iránt azonban nem sok érdeklődést mutat. Velük egy fedél alatt él korhely, csélcsap öccse, Miguel, aki kibukott az egyetemről, és bár számtalan nőt ismert, csak egyet szeret, azt, akit nem szerethet. A regény főszereplői az inkvizíció elől menekülő ibériai zsidók, akiket az Oszmán Birodalom zsidó közösségei fogadtak be. Voltak köztük, akik korábban kikeresztelkedtek, de olyanok is, akik többé nem valamely vallási közösség tagjaként kívánták meghatározni magukat, mert szabadon akartak élni, és arra a kérdésre kerestek választ: "Ki vagyok én?" A török származású Elif Shafak nagyszerű mesélő, kiváló jellemábrázoló, és akárcsak Az isztambuli fattyú, valamint a Szerelem című regényeit, ezt a történetét is áthatja a misztikum: varázslás, dzsinnek, démonok, őrangyalok kísérik hősei útját.

Elif Shafak - Becsület
Elif ​Shafak legújabb keletinyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen. Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni - a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát. Az isztambuli fattyú, a Szerelem és A város tükrei szerzője a legolvasottabb női író Törökországban. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Isztambulban és Londonban él, férjével két gyermeket nevelnek.

Gyarmathy László - Török ​földön
A ​magasból nézve mintha mozdulatlan redőkké dermedtek volna a hullámok, a parányi hajókat mintha gombostűvel tűzték volna a végtelen kék vizekre. A MALÉV-gép a tenger felől a szárazföld fölé kanyarodik. Landolunk. Elkapkodjuk a szállítószalagról alábukó bőröndöket. A tengerparton suhan, majd az autóáradat középen araszol a "Városba" tartó busz, elmarad a Héttorony, dzsámik és paloták, kupolák és minaretek sziluettje rajzolódik az alkonyi égre. A magyar turisták általában így érkeznek török földre, s legtöbbjük nem is jut tovább a földkerekség egyik legcsodálatosabb városánál, Isztambulnál. Holott ez az ezerarcú ország még annyi más élményt is kínálna. A következő képsor legyen kedvcsináló útikalauzunk.

Gül Irepoglu - Az ​ágyas
A ​történet a XVIII. századi Oszmán Birodalomban, Abdülhamid szultán udvarában, a hárem pompázatos világában játszódik. Abdülhamid hatalomra lépése előtt negyvennégy évig élt elzárva. A trónra kerülve maga mellé veszi háremagaként egyetlen barátját, a félvér Cafert - ennek ára azonban egy fájdalmas operáció, amely megfosztja őt a férfiasságától. Aşkidilt, a háremhölgyet egyszer éri a kivételes kegy, hogy a szultán vele tölti az éjszakát. A fiatal lány beleszeret a szultánba, akit szintén nem hagy hidegen a találkozás, azonban megfutamodik érzelmei elől, és többé nem rendeli magához a lányt. Közben egyikük sem veszi észre, hogy a jóképű, fiatal háremaga hogyan fogja megváltoztatni hármuk viszonyát. Cafer ugyanis szerelmes Aşkidikbe Prof. Dr. Gül Irepoglu Huszonhat évig oktatott az isztambuli egyetemen, s kurzusokat tartott a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és romantika művészetéből, illetve a török művészettörténetből. Számos publikációja jelent meg a XVIII-XIX. századi festészet, a szultánokról készült portrék, a Kelet és Nyugat közötti művészeti kapcsolatok, illetve az ékszertörténet témakörében. Tagja a Török UNESCO Bizottságnak, és elnöke a török Nemzeti Kulturális Örökség bizottságának, illetve a TAC (Türkiye Anit Çevre Turizm Degerlerini Koruma Vakfi) alapítványnak

Doris Werner-Ulrich - Marcus Stein - Török ​kapd elő
Eredeti, ​könnyen használható, kényelmes nyelvkönyv utazásaihoz. Az ASSIMIL zsebkönyvvel biztonságban érezheti magát, hiszen mindig kéznél vannak a -legfontosabb szavak -hétköznapi társalgás kifejezései -helyi szokások-szólások. A köznyelv egyedülállóan gazdag szókincsével mind a nehéz, mind pedig a várva várt pillanatokban sem jöhet zavarba. Már az első oldalakon élvezetes beavatás a nyelvi szerkezetek rejtelmeibe! Az utazáson kívül itthon is kitűnő segítség az eltévedt turisták felkarolásához. Sőt, a nyelvvel való behatóbb ismerkedéshez is kedvet kaphat... NINCS REMÉNYTELEN ESET!

Buket Uzuner - Hosszú ​Fehér Felhő
1915 ​februárja és 1916 januárja között zajlott a Gallipoli-félsziget ostroma, mely során a török sereg sikeresen megvédte a Dardanellák-szorost a francia-brit hadsereggel szemben. A regény cselekményideje 2000-ben indul, ekkor érkezik egy új-zélandi nő Gallipoliba, hogy a csatában elhunyt dédnagyapja sírját megkeresse. A kötet emléket állít a 100 éve Gallipolinál elesett katonáknak.

Fakir Baykurt - Tarkatollú
Csupa ​fül légy, figyelj, mit mond a mese! Ez ám nemcsak olyan mese, mese, eskete... Ebben a mesében benne van öreganyám, öregapám bölcsessége, ez a mese mindig igazat mond, a fehéret fehérnek, a feketét feketének, az egyenest egyenesnek, a görbét görbének." Ez a mese egy gonosz nagyúrról szól, akitől mindenki félt, csak egy kis tarka tollú kakas nem. Kukurikú! Kukurikú! Igazságtalanság történt! - kukorékolta, amikor a nagyúr megfosztotta az öreg, vak házaspárt egyetlen kincsüktől, a mindenjáró malmocskától. Török népmeséből írta könyvét a török szerző. Nemcsak afféle "mese, mese, mesketé"-t akart írni, hanem olyan könyvet, amely az igazságról szól igazul. Hogy sikerült-e neki, döntsétek el ti magatok.

Esmahan Aykol - Boszporusz ​Hotel
Esmahan ​Aykol, a nemzetközi krimipiacon is előkelő helyen jegyzett török írónő Miss Marple vérbő, kissé szeleburdi és igen bájos húgát alkotta meg Kati Hirschel, az Isztambulban élő német hölgy alakjában, aki metsző logikával nyomoz egy gyilkossági ügyben, s közben vörös hajzuhatagával, spagetti-pántos topjaival török rendőrtiszteket és maffiózókat bolondít magába. A gyilkosság tehát ezúttal nem egy skót várkastélyban, hanem a Boszporusz partján esett meg, ide várta Kati, a talpraesett könyvkereskedőnő régi barátnőjét, Petrát, a filmszínésznőt. Milyen hátborzongató történetet mesél a török-német film főszerepére kiszemelt Petra Katinak, milyen különös eszközzel tették el láb alól a rendezőt, merre tapogatózik Kati, a műkedvelő detektív, aki könyvesboltjában kizárólag krimit árul? Mindezt megtudjuk, ha csatlakozunk Katihoz, aki buzgón nyomoz a forró isztambuli nyárban - s miközben lassan közeledünk a rejtély megoldásához, magunk is bejárjuk vele a szívének oly kedves, meseszép várost, ahol a műemlékek sokaságát csak a hangulatos teázók, bárok, kávézók száma múlja felül, s ahol Kati is megismeri az igazi nő szolidaritást. A Boszporusz hotel egy most induló sorozat első darabja: a nyomozás folytatódik, Kati újabb kalandjairól a további kötetekben olvashatunk majd.

Elif Shafak - A ​bolhapalota
A ​szeretet nem jön mindig erőfeszítés nélkül, néha csak később érik meg, fokozatosan nő cseppenként, ahogy az idő múlik. Isztambulban, a Cabal utcában áll a valaha jobb időket látott Bonbonpalota. Történetünk idején az utcát ellepi a szemét, a környékről ugyanis mindenki a Bonbonpalota melletti kert falához hordja a hulladékát. A lakásokban elviselhetetlen bűz terjeng, és mindent elárasztanak a bogarak, csótányok, tetvek, bolhák. Különös emberek lakják a bolhapalotát: az alkoholista egyetemi tanár, aki válása után harsány barátnője vállán lel vigaszt; a meleg ikerpár, Celal és Cemal, akiket gyermekkorukban elválasztottak egymástól, de felnőttként közös fodrászszalont nyitottak. Szintén a ház lakója Keménydió Metin és FeleségeNágya, akit a szinkronszínész Metin folyamatosan megaláz; az Égszínkék Szerető, aki nem tud mit kezdeni az élet nehézségeivel. Itt él még az idős gyűjtögető, Madame Néni, Higiénia Tijen, akinek kislánya tetves lesz, a kábítószerfüggő Sidar és kutyája, Gaba, az iskolás Muhammet és szülei, a cseppet sem mindennapi Lobbanékonytermészetűfi család, és persze Hadzsi Hadzsi, aki dzsinnekkel teli különös mesékkel traktálja az unokáit, őrületbe kergetve ezzel a menyét. E közösség életét bolygatja fel egy különös felirat, amely egyik reggel a kertfalon jelenik meg...

Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, ​Szulejmán asszonya
A ​lebilincselő első kötet, Hürrem, Szulejmán ágyasa után végre itt van az izgalmas folytatás, melyben rendkívül felgyorsulnak az események. Ezúttal a visszaemlékezések helyett a cselekményekre helyeződik a hangsúly, s ahogyan az alcím is sugallja, valóban veszedelmes évek következnek. Hürrem, aki teljesen elcsavarta Szulejmán szultán fejét, továbbra sem nyugodhat meg, hiszen valaki mindig veszélyezteti a saját vagy családja életét, s még egy gyermekkori románc is a feje tetejére állítja a helyzetet. Családja pedig napról napra gyarapszik, több fiúnak és egy lánynak is életet ad időközben. Ezáltal is igyekszik megtartani és lehetőleg megerősíteni a befolyását a palotában. Ennek érdekében mindenre képes, a sejhüliszlám manipulálását is beleértve, amivel eléri, hogy muszlimmá válhasson. Így Szulejmánnak sem hagy más választást, minthogy feleségül vegye őt. Több korábbi szereplővel is újra találkozhatunk. Ibrahim, aki szadrazamként és a szultán húgának, Hatidzsének férjeként Szulejmán után a birodalom leghatalmasabb férfijává válik, nem adja fel a harcot egykönnyen. Hürrem eszén azonban még ő sem képes túljárni... Hürrem Iszkender pasával szövetkezik Ibrahim ellen, akit cselszövéseik révén sikeresen távol tudnak tartani a palotától. Gülbaharról sem szabad megfeledkezni, aki Hürremhez hasonlóan fiát igyekszik a trónra ültetni. Hürrem visszahívatja őt Isztambulba, hogy Szulejmán összes fiát körülmetéltesse, ez azonban váratlan gondokat zúdíthat még a fejére... Természetesen segítségből sincsen hiány. Tacsam Nojan ismét visszatér Hürrem mellé, ezúttal kémként. Dzsáfer, aki felnőve a rejtélyes Tacsam erejével is vetekszik már, Hürremért még az életét is feláldozná. Mindezek mellett tanúi lehetünk a következő generáció örökösödési harcainak, több külföldi hadjáratnak, számtalan tragédiának és örömteli eseménynek egyaránt. Hogyan végződik majd Hürrem sorsa, amit többen is megjósolni véltek? Eléri-e azt, amire mindennél, még az életénél is jobban vágyik? Ezekre választ kapva nem csupán a népszerű TV sorozat rajongóit, hanem minden olvasót biztosan elámít majd Hürrem küzdelme a hatalomért és a családja túléléséért.

Ayşe Kulin - Az ​utolsó vonat Isztambulba
Selva, ​a még élő ottomán pasák egyikének lánya szerelembe esik Rafaellel, egy fiatal zsidó férfival, ám családjaik ellenzik a házasságukat és kitagadják őket. A szerelmesek Franciaországba utaznak, hogy ott telepedjenek le, de a II. világháború kitörésekor fennakadnak Hitler rettenetes hálóján. A nácizmus markának szorításában együtt kell élniük a félelemmel, hogy begyűjtik és koncentrációs táborba küldik őket. Ugyanebben az időben Törökország kilátástalan harcot folytat, hogy elkerülje a háborúba sodródást, veszélyes kötéltáncot lejtve a Szövetségesek és a Tengelyhatalmak között. E regényében Ayse Kulin érzékletesen írja le az országában a II. világháború során történteket, párhuzamosan Selva és Rafael európai életének megörökítésével. A történet időben és térben ugrál Isztambul és Marseille, Ankara, Kairó és Párizs között, hogy aztán Berlinből visszatérjen Isztambulba. Teszi ezt úgy, hogy közben bemutatja a török diplomaták bátorságát, akik életüket kockáztatták, hogy Európában rekedt zsidók százait mentsék meg a náci lemészárlástól. Mint Ayse Kulin mindegyik regénye, ez is letehetetlen. Regény a szerelemről és menekülésről, összefonódva Európa történelmének legviharosabb időszakával.

Aziz Nesin - Szabály ​az szabály
"Nevetésről ​ismerszik az ember" - e klasszikus szállóige jegyében írja mulatságos szatirikus elbeszéléseit Aziz Nesin, az élő török irodalom kétségkívül legnépszerűbb humoristája. Nyitott szemmel jár a világban és merészen tollhegyre tűz mindent, ami rossz és hitvány, ostoba vagy hamis. Miközben szellemes, fordulatos történetein mulatunk a "nagy írót" vakon imádó nőről, Sherlock Holmes legújabb bűnügyi kalandjáról vagy az amerikai "segélycsomagokban" érkező fegyverekről, szatirikus formában reális képet nyerünk egy számunkra még igen kevéssé ismert nép: a törökök mai életéről.

Levent Mete - Rika ​agyában
A ​Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra; az egyéni és társadalmi erőszak hatásait; a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtalanságára.

Orhan Pamuk - A ​nevem Piros
Nevem ​Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.

Ismeretlen szerző - Égtájak ​- Öt világrész elbeszélései - 1980
Iain ​Bamforth: Szöveg (ifj. Schütz István) Rubén Bareiro Saugier: Az ezüstkígyó megölésének és véréből való újjászületésének története (Nagy Mátyás) Katja Behrens: Nincs hely kettőnknek (Fodor Zsuzsa) Jorge Luis Borges: Undr (Csuday Csaba) Heinrich Böll: Túl gyakran mész Heidelbergbe (Gergely Tihanyi Vera) Catarina Carsten: Beszélgetések Lebbinnel (Fenyves Katalin) Jacques Chessex: A kislány (Fehér Katalin) Piero Chiara: Várjuk ki, mit hoz a jövő (Benkő Balázs) Francis Clifford: Tíz perc egy júniusi reggel (Lugosi László) Robert Coover: Baleset (Derera Mihály) Philippe D'André: A hasadék (Kontor Klára) Hugo Dittberner: Családi dolgok (Lendvay Katalin) Nodar Dumbadze: Ördögök (Szilvási Izabella) Douglas Dunn: Kert nélkül (Gönczi Éva) Gunter Falk: Franz felébred (Kopácsy Lívia) Herbert Gold: Töredék (Lugosi László) Bessie Head: A sötétség kora (Mészáros Károly) Knud Holst: A fácán (Szankowska Judit) Kaiko Takesi: Pánik (Rácz Lajos) Saulius Tomas Kondrotas: A gyűjtő (Király Zsuzsa) Anatolij Krivonoszov: Levelek a szülőfaluból (Szakály Teréz) L. H. Kyle: Partita a Bath utcában (Korányi Judit) Doris Lessing: A nő (Kopácsy Lívia) Jakov Lind: A kályha (Veres Júlia) Jurij Nagibin: Holdfényben (Paróczai Jolán) Aziz Nesin: Ébredező emberek (Kollár János) Marek Nowakowski: Hádesz (Dobos Lídia) Poul Pedersen: Változó idők (Miszoglád Gábor) Phan Tu: Ébredés (Fehér Katalin) Raymond Queneau: A trójai ló (Dusnoki Katalin) Uwe Saeger: A földieper szomjas (Makai Tóth Mária) Muriel Spark: A sötét szemüveg (Gönczi Éva) Vidosav Stevanovic: Császármetszés (Poór Zsigmond) Bjorg Vik: Segélykiáltás egy puha pamlagról (Sz. Egerszegi Erzsébet) Luis Antonio de Villena: Egy nagyvilági hölgy rejtett története (Sziberth Bertalan) Alf Wannenburgh: Visszhangok (Káldos Mária)

Számi Pasazáde Szezái - Szabadulás
Hárem ​című novelláskötetünk megjelenése után most a reformkori török irodalom egyik kiváló írójának regényét kínáljuk a magyar olvasóközönségnek. A fordító így vall a műről: "Számi Pasazáde Szezái nem tartozik nálunk az ismert írók közé. Megvallom, mikor könyve a kezembe került, még a nevét sem ismertem. De amint belelapoztam éreztem, hogy nem tucatregénnyel van dolgom. Aztán megtudtam, hogy a török irodalomban bizony jegyzik a nevét, csak hát mit tudunk mi itthon, átlagolvasók, a török irodalomról? A végső elhatározást arra, hogy lefordítsam magyarra egy nálunk ismeretlen író művét az adta, hogy amikor elkezdtem olvasni a magáramaradt, kisemmizett és rabszolgának eladott kislány, Dilber történetét, Árvácska jutott eszembe. Ahogy Móricz szeretetreméltó kis hősnője mindnyájunk szívét meghatotta, ugyanolyan együttérzéssel és érdeklődéssel követtem a kis Dilber további sorsát is. Ezt az élményt szeretném megosztani a magyar olvasóközönséggel". A regény mellett a kötet Szezái egyik novelláját és egy önéletrajzi írását is tartalmazza.

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
55

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

Nasira Güzelik - Hárem ​és szerelem
1519. ​Rokszolána egy kis lengyel település szülötte, apjából, a helyi paptól szigorú nevelésben részesül. Egy nap a portyázó török seregek kegyetlenül lemészárolják a szeretteit, őt pedig magukkal hurcolják az ismeretlenbe. A vörös hajú, hófehér bőrű, feltűnően szép szűzlányt Isztambulba viszik, egyenesen a szulátn szerájába, hogy kitanulja mindazt, amit egy háremhölgynek tudnia kell. Az Oszmán Birodalom teljes harci készültségben áll, a fiatal és karizmatikus Szulejmán új haditervet eszel ki a magyarok ellen, miközben az egzotikus szépség saját szabadulása reményében elcsavarja az uralkodó fejét. Amire sem a szultán, sem pedig a rabnő nem számít, az a kettőjük között fellobbanó olthatatlan szerelem, ami felperzseli mindazt, ami az útjában áll, és áthág minden törvényt. Udvari intrika, csalás és bosszú, szenvedély és politika - Nasira Güzelik első regénye filmvászonra kívánkozik.

Nasira Güzelik - Hatalom ​és szenvedély
Hürrem ​újabb szövetségeseket keres, hiszen a palotabeli cselszövések egyre kíméletlenebbek. Gyermekei és pozíciója védelmében résen kell lennie. Épp kapóra jön, mikor az egyik szolgálója beszámol egy őt ért erőszakos támadásról. Ezzel végre közelebb juthat legfőbb ellenlábasa kiiktatásához. A Szulejmán asszonya-sorozat utolsó részében régi szövetségek lesznek semmivé, barátságnak hitt kapcsolatok szakadnak meg, mialatt Európában V. Károly császár zsoldosai egyetlen hét alatt feldúlják és elpusztítják Rómát, Szapolyai helyzete meggyöngül Habsburg Ferdinánddal szemben, VII. Kelemen pápa hosszú hónapokra az Angyalvár fogja lesz, a türelmetlen VIII. Henrik új egyházat alapít. A Topkapiban mindeközben a szenvedélyes udvari intrikáé és a belső hatalmi harcoké a főszerep, mígnem Szulejmán rendhagyó és váratlan döntése véget nem vet nekik.

Nasira Güzelik - Erotika ​és intrika
Hürrem, ​aki a leánya, Mihrimah esküvőjén idézi föl két évtized könnyekkel, szenvedéssel, anyai boldogsággal és szenvedélyes szerelemmel kísért történetét, új célt tűz maga elé: kivívja a hárem tiszteletét, és eléri, hogy a palota, sőt az egész világ megbecsülje, és fölnézzen rá. Kemény páncéllal kell fölvérteznie lelkét, hiszen immár nem csupán önmagát kell megvédenie a belső intrikáktól, hanem a gyermekeit is, és őriznie kell Szulejmán szerelmét, akit az asszony rosszakarói újra meg újra kísértésbe hoznak. Hatice nőül megy a nagyvezérré kineveztetett tehetséges, ámde számító Ibrahimhoz, aki Hürrem ádáz ellensége, ezért rá aligha számíthat többé. Új szövetségest kell hát keresnie. A janicsárlázadás idején Sebold von Pibrach menti meg az álruhás asszony életét a piacon. A Magyarországról elhurcolt férfi egyre fontosabb szerepet tölt be tolmácsként és történetíróként a császári udvarban, s a magyar férfihoz fűződő barátsága révén Hürremnek eszébe jut a Borbálának tett ígérete, hogy megkeresi a kisfiát… Mindeközben Szulejmán arra készül, hogy az Oszmán Birodalom a területeihez csatoljon és uralma alá hajtson minden olyan földet, amelyet a Habsburgok és a pápa birtokol. Ehhez először Budának kell behódolnia.

Orhan Pamuk - Cevdet ​Bey és fiai
"Két ​élet, két lélek kellene az embernek. Az egyik az üzletnek, a másik az örömöknek! És úgy kellene élni, hogy ez a kettő ne keveredjék egymással! Segíteniük kellene egymást, de nem szabadna akadályozniuk a másikat! Igen, így lesz. Az én életem ilyen lesz! Élni fogok!" Még egyszer nagyot nyújtózkodva ásított egyet, aztán önmagát is meglepő friss lendülettel kiszállt a hintóból. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952-) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a 21. század huszonegy legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Cevdet Bey a 20. század elején válik gazdag török kereskedővé, amikor üzlettel még csak keresztények foglalkoznak. Ezért az isztambuli üzletemberek világában idegennek, a késő oszmán kori elit tagjai között pedig kitaszítottnak érzi magát. Mégis eltökélten halad a maga útján: gyarapítja vagyonát, házat vásárol, és előkelő lányt vesz feleségül. Álma egy "óraműpontossággal működő", nyugatias család, ahol a legfőbb érték az összetartozás és a békés, nyugodt élet. A következő generáció tagjainak egyszerre kell szembenézniük az apai örökséggel és a nyugatias reformok lázában élő, ám az évszázados beidegződéseket makacsul őrző társadalommal. Miközben Európa újabb háborúra készül, olyan erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, amelyek mind ugyanazt a kérdést feszegetik: megvalósulhat-e Cevdet Bey álma, létezik-e a polgári világnak egy jellegzetes török változata, vagy az egész csak illúzió? A válasz még a hetvenes évek forrongó politikai légkörében felnövő unokák számára sem egyértelmű. Orhan Pamuk 1982-ben megjelent első regénye három nemzedéken átívelő családtörténet. Az apró mozaikdarabkákból kirajzolódó, tablószerű elbeszélés hétköznapi pillanatképeket tár az olvasók elé, mégis érzékenyen világít rá azokra a problémákra, amelyek a mai napig feszítik a török társadalmat.

Aline Ohanesian - Orhan ​öröksége
Aline ​Ohanesian első regénye kiugró sikert hozott számára, több díjra jelölték, számos nyelvre lefordították, és a kritikusok szerint új, egyéni hangot hozott az amerikai irodalomba. Műve többrétegű: felfedezhető benne a manapság oly népszerű „privát történelem”, de egyben családtörténet is – egy generációkon átívelő tragédia és egy gyönyörű, szenvedélyes szerelem története. „Az emlékek száz év múlva is ott rejlenek az ételeink illatában, a gyermekeink mondókáiban, minden lélegzetvételünkben” – vallja az író. Mindkét főhőse felejthetetlen, erős karakter. A török Orhan, aki sokáig Németországban élt és dolgozott, nem foglalkozik a múlttal. Miután a nagyapja, Kemal meghal, rá száll a tarka szőnyegeket, kilimeket gyártó vállalkozása, az anatóliai házukat azonban egy ismeretlen nő örökli. Orhan repülőgépre ül, hogy felkeresse Amerikában a rejtélyes, kilencven éves Szedát, és kiderítse, milyen szerepet játszhatott Kemal életében. A kaliforniai idősek otthona, ahol az örmény származású asszony él, különös hely. Az öreg hölgy eleinte bizalmatlanul fogadja a török fiatalembert, de ahogy telik az idő, egyre több részletre derül fény a két család elfeledett és szövevényes kapcsolatáról. Feltárulnak előttünk a történelem sötét lapjai: az I. világháború és az örmény népirtás borzalmai. Orhan nap mint nap közelebb kerül egy mélyre temetett titokhoz, mely alapjaiban változtatja meg viszonyát a múlthoz, sőt mi több, befolyásolja az egész család jelenét és jövőjét is… Aline Ohanesian maga is örmény menekültek leszármazottja, nagyszülei – túlélve az I. világháborús népirtást – fiatalon találkoztak egy misszionáriusok által fenntartott árvaházban. Miután családot alapítottak, kivándoroltak az Egyesült Államokba, hogy egy szabad és demokratikus országban élhessenek. Az írónő beleszületett népének hagyományaiba, és már korán megismerkedett a 20. századi örmény történelemmel. Kilencéves volt, amikor nagymamája titokban elmesélte neki családja megrendítő történetét, melyet soha többé nem osztott meg senki mással. Ez az emlékeiben élő hang, ezek a mondatok késztették arra Ohanesiant, hogy megírja első regényét. Történelmi kutatásokat végzett, elolvasta és meghallgatta azoknak a túlélőknek a beszámolóját, akiknek sikerült megmenekülniük, amikor majd másfél millió honfitársukat elpusztították. „Nem én választottam ezt a történetet, hanem az választott engem” – mondta az írónő egyik interjújában, majd hozzátette: „Amit megosztottam az olvasóimmal, azt a saját fiaim elől sem fogom eltitkolni.”

Nedim Gürsel - Allah ​lányai
Lát, ​Uzza és Manát: mindhárman nagy tiszteletnek örvendő bálványok, ők „Allah lányai”. Ám egyszer csak jön valaki, és örökre megváltozik az életük. Milyen sorsot szán nekik az utolsó próféta? És milyen lesz az új hit, amely megfosztja őket rangjuktól és szeretett híveiktől? Az Allah lányai egy félárván maradt, nagyszüleivel felnövő gyerek szemén keresztül mutatja be az iszlám előtti Arábia hiedelemvilágát, az egyistenhit kialakulását és Mohamed próféta történetét. A legendákkal átszőtt, sokszólamú elbeszélés varázsszőnyege hol a Korán megjelenése előtti mítoszok világába, hol a középkori dervisek misztikus történeteibe, hol a „Nagy Háborúban” arabokkal küzdő nagyapa vívódásaiba, hol pedig egy hittől megbabonázott kisgyermek mindennapjaiba repíti az olvasót, bemutatva, hogy iszlám lényegesen sokrétűbb és bonyolultabb vallás, mint azt sokan – köztük a szerzőt perbe fogó fanatikusok – képzelik.

Kollekciók