Ajax-loader

'szubkultúra' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Tom Wolfe - Kandírozott ​mandarinzselészínű áramvonal
A ​kritikusok a popművészet, a képregény, esszévetületének tartják. Miről tudósít Wolfe az új, ismeretlen szavakat, tényeket, híreket, fogalmakat barokk bőséggel ontó, mégis "formássá" regulázott esszéiben? Arról az erőfeszítésről, melyet az agyontechnicizált amerikai tömegtársadalomban az egyes rétegek, nemzedékek a maguk szubkultúrájának, életforma-rituáléjának kialakításáért tesznek. Vagyis a formáról, a szent mindennapok ceremóniájáról.

%c3%9cv%c3%b6lt%c3%a9s
Üvöltés Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Üvöltés
Az ​ötvenes évek amerikai fiatalsága kételyeinek, egzisztenciális helyzetéből adódó nyugtalanságának, rossz közérzetének kifejezője-hangadója a beat-nemzedék irodalma. Ez a nemzedék McCarthy pápasága idején eszmélt a világra, a koreai háború frontjelentéseit olvasta a főiskolai tankönyvek mellé, a totális pusztulás nukleáris reklámjaival és fenyegetéseivel találkozott a mozivásznon és tévé-ernyőn, s később sem felejtette el emlékeit. Huszadik évük körül a jövő, a napról napra közelgő "felnőttség": az átlagpolgár szürkesége rémlik fel előttük fenyegető árnyként. Láthatatlan, de olajozottan működő csavarnak lenni a gépezetben, leszokni az álmokról, később a véleményalkotásról. Ha mindez átfut a tudaton, nem személytelen gondolatok, hanem fogalmaknál elevenebb képek sorában - ilyenkor tör elő az üvöltés, amely a beatirodalom és a beat-zene számos alkotásának cime, és tagolatlan kétségbeeséssel adja ki mindazt, amit lázadásuk nem tud és nem akar értelmi felismeréssé szilárditani. Másfél évtized telt el e válogatás első megjelenése óta. A beat-nemzedék hajdani tagjai ma már jócskán középkorúak, őket is, műveiket is megrostálta az idő. Mégsem csupán egy letűnt korszak történelmi dokumentuma ez a kötet; a régi beatnikek indulata nem hűlt ki, dühük ma is perzsel.

Szőnyei Tamás - Az ​új hullám évtizede 2.
Mint ​minden évtized, az új hullám sem pont tíz évig tartott. Szőnyei Tamás gazdagon illusztrált dalszövegidézetekkel, interjúkkal, diszkográfiával teljes könyének második kötete a 70-es évek derekától napjainkig vezet. Külön fejezet szól a Velvet Underground utáni New York-i art-punk pezsgésről (Patty Smith, Talking Heads), Amerika egyedi experimentalistáiról (Laurie Anderson, Residents, Pere Ubu), modern tánczenekarairól (B-52's, Devo), hardcore hőseirők (Dead Kennedys, Rollins), új tradicionalistáiról (Suzanne Vega, R.E.M.), fekete csillagairól (Prince, rap), a brit rock független cégek vezérelte megújulásáról (Joy Division, Gang of Four), a ska-revival úttörőiről (Specials, Madness), az elektro-pop diadaláról (Depeche Mode, Soft Cell), az ír-skót fellendülésről (U2, Cocteau Twins, Simple Minds, Sinéad O'Connor), az ipari, illetve a gitárzene legnagyobbjairól (Test Department, Smiths), a video sztárjairól (Grace Jones, Duran Duran), a melankólia művészeiről (Cure, Japan), a Kraftwerk utáni német új hullámról (Nina Hagen, DAF, Plan, Einstürzende Neubauten), az európai kontinens klasszikusairól (Laibach, Sugarcubes), a magyar fejleményekről (Spions, URH, Balaton, Bizottság, VHK, Kontroll Csoport, Európa Kiadó, Trabant, Neurotic, Beatrice, KFT), s végül a pop válságából kivezető utat mutató világzenéről.

Bódi Péter - Szétírt ​falak
Mi ​jut eszedbe a Graffitiről? Persze, hogy a gombamód szaporodó tagek. Azok a furcsa, elfolyó, nehezen olvasható, máskor meg egyenesen idegesítő és ocsmány filcfirkák. Meg a szanaszét karistolt ablakok. Aztán a szépen megírt és veszélyes helyekre kirakott cuccok. És a vasút menti lepattant senkiföldje agyonfestett, látványosan színes világa. Hogy már indul tovább a vonat, de még mindig nem tudod kibetűzni… Vagy az a hirtelen támadó dühroham, hogy na, ez már pofátlanság! Hisz ez egy műemlék! Ezek ezt sem tisztelik! De egyáltalán kik ezek? Mindenütt nyomot hagynak, mégis láthatatlanok. Az elsőkönyves író, Bódi Péter regényének főhőse ezeknek a srácoknak az egyike, aki most elvisz téged magával… írni. Szétírni a várost, a vonatot, a padokat, a falakat. És mesélni önmagáról, másokról, motivációkról és mindennapokról. Arról gondolkozni, hogy mindez vandalizmus, önkifejezés, vagy művészet. S eközben érzéki élményként tárul eléd a graffitis életforma minden mozzanata. A festék szagától a harsogó szirénáig. Nevezhetjük ezt a könyvet ifjúsági regénynek is, csak épp fordított értelemben: nem az ifjúság okítását szolgálja, talán inkább okítás az ifjúságról. Szerepel benne a tinédzserkor minden szőnyeg alá söpört kihívása és nyűge: a zsebpénzen megvehető olcsó sörök és kannás borok, az újdonsült középiskolásként belénk vert görög klasszikusok, az mp3 lejátszóból bömbölő zenék, a dealertől vett fű bűnös csábereje, a mit sem sejtő szülőktől szerzett házi pálinka okozta alkoholmérgezés, a pár hétig tartó, gyorsan lecserélhető szerelmek, az iskolai fenyítések. Debod Dániel, a regény főhőse, ezeknél többre vágyik. Nyomot akar hagyni. A maga módján kitűnni. Hagyják neki? A könyv végére, habár nem válik belőlünk vonatokat teletagelő vandál, és továbbra sem leszünk feltétlen rajongói a fekete filc - márványszobor kombónak, mégis nagy mélységekig megismerünk, és ezáltal el tudunk fogadni egy szubkultúrát (vagy ha úgy tetszik: ellenkultúrát.) És ez nagy szó egy olyan országban, ahol a „másság”, a „szabad”, az „alternatív”, sőt a „másságizmus” már közkedvelt szitokszavak, és ahol nem kívánatos, sőt egyre gyakrabban büntetendő az, ha valaki nem kíván a fősodorral együtt haladni. Pedig van, aki legalább színeket álmodik ezekre az omladozó, szürke falakra.

Martin Hervé Delpierre - Jérome Schmidt - Manga
A ​japánok „mókás képeknek" hívják őket, és több, mint egymilliárd példányt vásárolnak belőlük évente. A mangákat, ezeket a fekete-fehér képregényeket a kiadók olcsó papíron, magazin formájában jelentetik meg. A japánok mindenhol ezt olvassák: külvárosi vonatokon, várótermekben,közparkokban. Akárcsak a televíziós sorozatok, a mangák is hetente, epizódon- ként jelennek meg, olyan, hosszú életű főhősökkel, akiknek újabb kalandjait izgatottan várják a rajongók. A Manga című könyv célja, hogy a manga kedvelőivel és a műfajjal most ismerkedőkkel is megismertesse e furcsa,különleges világot. A fényképek, eredeti rajzok és eddig kiadatlan interjúk között megismerhetjük az alkotókat, akiket hazájukban bálványként tisztelnek, a nagy sorozatok genezisét (Astroboy,Dragon Ball stb.), a tokiói cosplayereket (a manga-hősöknek öltöző és rendezvényeken pózoló fiatalokat) és a manga-őrültek világát, az éjjel-nappal nyitva tartó magazinkölcsönzőket, vagy a japán üzletembereket, akik, ha lekésik az utolsó vonatot, hajnalig olvasgatással ütik el idejüket. E könyv elkalauzolja az olvasót a Felkelő Nap országának Nyugaton is egyre népszerűbb manga-kultúrájába.

Josh MacPhee - Stencil ​Pirates
Stencil ​Pirates is the first comprehensive book dedicated to stencil street art. Included are artist profiles, an in-depth history of stencil graffiti, its political context, and how stencils fit into the larger pantheon of street expression. Also here are a detailed “how-to” manual with designing, cutting, and painting tips from the artists, as well as 20 perforated cardstock stencil templates for readers who can’t wait to hit the streets.

Mike Dorrian - David Recchia - Stickers
Today's ​stickers are the new flyers, a major means of street-based communications, and are used by the hippest advertising agencies and the most underground messengers alike. This is the first book to cover this latest street-art phenomenon, and features truly international coverage of the sticker scene.

Sven Zimmermann - Berlin ​Street Art
Only ​a smaller book, but a good selection of documented material and examples of the street art scene in Berlin-one of the noticeably more bombed cities in Germany. I really enjoyed repeatedly browsing thru the book, and recommend it to all with an interest in wheat-pasting and stencil work, aswell as other graffiti appreciators.

Tristan Manco - Stencil ​Graffiti
By ​now a familiar sight on city streets, Stencil Graffiti gets a tribute in this book showcasing the work of the most prominent and important stencil artists working today. Author and U.K.-based graphic artist Tristan Manco gives a brief history of the form (whose origins he traces to the political street stencils of Fascist Italy and other Southern European and Latin American movements), then spotlights artists like Thomas Baumgertel, whose signature bananas decorate surfaces all over Cologne; Miss-Tic, creator of sultry female figures ubiquitous in Paris; British parodist Bansky, who got his start in "the great Bristol aerosol boom of the late 1980s" and other, mostly European talents.

Tristan Manco - Street ​Logos
Over ​the past decade, many graffiti artists have moved away from painting their signatures in the familiar wide-style lettering (a practice known as "tagging"). Instead, they leave—and make—their mark with pictograms that become personal trademarks. Thus, a Belgian artist known as Plug appends large, cartoon electric plugs to machines in public places, while Cha, an academy-trained painter, adorns the walls of Barcelona with Picasso-influenced cats. Manco's colorful survey of this D.I.Y. subculture spotlights some seventy artists working in the service of an impulse that is variously subversive, ironic, pop, celebratory, and dogmatic. In this medium, recognition is everything, and Manco's subjects are heavily influenced by the use of logos in advertising; the London artist Banksy terms his work "Brandalism." Exuberantly inventive, they enjoy responding to, and even altering, each other's work, to form what the New York-based artist Swoon calls a "community of actions."

Csörsz István - Elhagyott ​a közérzetem
Riportok ​1982-1983 "Kevés nemzedékről írtak és vitatkoztak annyit, mint a hetvenes évek ifjúságáról. Talán nem jól vitatkoztunk. Aki ma kapcsolódik a folyamatba, szeretné megérteni, mi történt, netán tenni akar valamit, többszörösen elrontott helyzettel találja szemben magát. Kommunikációs zárlat van a nemzedék között. Hatalmas lakat lóg az ajtón, amelyen be szeretnénk menni, kulcs pedig elveszett. Két megoldás kínálkozik: vagy tolvajkulcsot keresünk, vagy leverjük a lakatot. Nekem egy harmadik megoldás lenne szimpatikus, nevezetesen az, hogy előbb kedvet csináljunk az ajtó túlsó oldalán lakóknak a látogatásunkhoz. Hogy ne erkölcsi adószedőket, hanem barátokat várjanak. A bezárt ajtó csak akkor fenyegető és megalázó, ha idegeneket választ el egymástól, a barátok nevetnek rajtuk. Ha nem tudunk beszélgetni, majd dadogunk. De ne menjünk oda senkinek a nevében. A magunk nevében menjünk azért, mert személy szerint mi szeretnénk tenni valamit a patthelyzet feloldásáért."

Rácz József - Ifjúsági ​szubkultúrák és fiatalkori "devianciák"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barry Miles - Hippik
A ​Hippik című könyv az 1965-1971 közötti időszakot fogja át, s egy bevezetővel, illetve epilógussal formálja kerekké a történteket. A könyv lapjain megszólalnak a korszak kulcsfigurái. A kötetet eredeti poszterek és lemezborítók, valamint a korszak ritka kiadványai, a többi között az International Times, az Oz és a Rolling Stone magazin korai számai illusztrálják. A Hippik lapjairól harsány pszichedelikus képek, és betépett vagy elszállt írók, zenészek, a korszak híres és hírhedt meghatározó alakjainak portréi vágnak a szemünkbe. További fotókon azokat a politikai és zenei eseményeket kísérhetjük figyelemmel, amelyek a hippikorszakban glóbuszunkat formálták és alakították át. A 60-as évek közepén nagy változásokat élt át és izgalmas felfedezéseket tett az a generáció, amely a második világháborút követő években született. Londonban, San Franciscóban, Los Angelesben, New York-ban, Párizsban és még sok kisebb, de nem kevésbé jelentős városban buzgón cseréltek nézeteket, kutatták a misztikus filozófiákat, s kísérleteztek a tudatállapot megváltoztatására képes kábítószerekkel. A világ minden részéről összesereglett hasonló gondolkodású emberek egymásra találása spontán volt és feltartóztathatatlan. Ezek a személyek - muzsikusok, írók, gondolkodók, drogosok, szerencselovagok, ruhatervezők és álmodozók - hippik néven váltak ismertté. Ez a könyv a hippimozgalomnak állít emléket. Még egyetlen könyv sem elemezte ilyen részletességgel a jelenséget. A mozgalom egyik kulcsfigurája, Barry Miles beszámolói mellett idézeteket olvashatunk a korszak legfontosabb hippi személyiségeitől. A Hippik című, gazdagon illusztrált könyv pszichedelikus kirándulásra invitálja az olvasót az 1965 és 1971 közötti évekbe, sőt még tovább. A kötet bő információkkal szolgál azokról a mozgalmakról és eseményekről is, amelyek időben megelőzték, illetve követték a szeretet és béke szédült napjait.

Keresztes Csaba - Varga Mónika - Bőrfejűek
Szántó ​Gábor hasonló című könyve után itt egy újabb mű erről a szubkultúráról. A könyvet alapvetően két fő részre oszthatjuk. Első felében Keresztes Csaba történész összefoglalóját olvashatjuk a hazai skinhead-ek tevékenysége kapcsán. A második rész egy interjúcsokor, melyet Varga Mónika újságíró állított össze, olyan beszélgetések alapján, melyeket a magyarországi skinhead mozgalom oszlopos tagjaival készített.

Pozsonyi Ádám - A ​Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong
Páratlan ​kötetet vehet most kézbe a nyájas olvasó. Tartalma két élesen elütő részre oszlik. (Ezeket valójában külön kötetbe kellett volna rendezni, de hát a jelen korszak kulturális és piaci körülményei ezt nem teszik lehetővé. Az első rész, a "Lázadásom története" című kis groteszk inkább az irodalom hatáskörébe tartozik, míg "A magyar punk története" - a hazai könyvkiadás történetében először - megpróbálja áttekinteni e sajátos szubkultúra fejlődését, a kezdetektől egészen a rendszerváltásig. A könyvet - és a korrajzot - bőséges dalszöveg melléklet egészíti ki.

Cci20150312_0001
Graffiti Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Graffiti
Ez ​a könyv a legszebb angolszász graffitikből szeretne pár százat megmutatni, kiegészitve őket hazai darabokkal. Egyrészt természetesen azoknak, akik szeretik, ha a falra irva van, és azoknak, akik nem. (Meg azoknak is, akik ezen még nem gondolkoztak.)

Klaniczay Gábor - Ellenkultúra ​a hetvenes-nyolcvanas években
E ​kötet írásai - két kivétellel - a XX. század utolsó negyedében születtek. Van közöttük filmkritika és elemző tanulmány, szociológiai eszmefuttatás, és szamizdat naplójegyzet, frivol műelemzés és indulatos bírálat. Az kapcsolja össze őket, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek kultúrkritikai törekvéseibe illeszkednek. Megszólal bennük a résztvevő megfigyelő, a szimbólumfejtő antropológus és a közelmúlt históriáját író történész. Nem pusztán e jelenségek leírására törekedtem, izgatott, hogy mi lehettet az értelme a késő kádári korszak Magyarországáról, ellenzéki pozícióból nézve a Nyugaton megszületett ellenkultúra viseleti, életformabeli, képzőművészeti, politikai stb. megnyilvánulásainak.

Rácz József - Szabálykövet(el)ők ​és bajkeverők
Az ​1980-as években Magyarországon az úgynevezett társadalmi beilleszkedési zavarok (ahogyan akkoriban a devianciák egy részét szemérmesen nevezték) tanulmányozása rendkívül sok tapasztalattal gazdagította a devianciákról szerzett tudásunkat. A '90-es években azonban a devianciák kutatása háttérbe húzódott: a szociológusok figyelmét érdekesebb (?), aktuálisabb (?) témák kötötték le: a gazdaság, a politika, a média... A devianciák kutatásának háttérbe szorulása összefügghet a devianciaelméleteket övező szkepszissel, ami a nemzetközi szakirodalomban is tetten érhető: leglátványosabban a deviancia címszó alatt szereplő könyvek és egyéb publikációk számának csökkenésében (lásd pl. az internetes könyvkereskedések kínálatát, vagy az elektronikus adatbázisokban a „deviancia" címszó alatt fellelhető szakcikkeket: a kínálat igencsak szegényes, azok között is sok az évtizedekkel korábbi kiadás újbóli megjelentetése). Ugyanakkor, ha nem konkrétan a deviancia cím¬szóra keresünk, a kutatások és a teoretikus írások bőségével találkozunk. A látszólagos ellentmondás oka, hogy a deviancia kifejezés - mivel alapvetően negatívnak tételezett társadalmi folyamatokat jelöl, és éppen a negatív előfeltételezés és a minősítés kerülése miatt - nemkívánatosnak tűnik a szakirodalomban. A „politikailag korrekt" beszédmód is mellőzi a „deviáns" kifejezést - éppen a „címkézéselméletek" hatására. Maga a fogalom túlzottan felhígult az elmúlt időszakban: egyre több társadalmi jelenséget, egyre szélesebb megközelítésben neveztek „devianciának", egészen odáig, hogy a fogalom szinte értelmezhetetlenné vált…

Juhász József - "Rend, ​erő, becsület"?
"- ​Az üldöztetésnek, a koncentrációs táboroknak nemcsak felnőtt férfiak, hanem nők, gyerekek és öregek is áldozatai voltak." "- Én antiszemita vagyok. Arra a megjegyzésre, hogy a gyerekeket irtották, azt tudom mondani, hogy végül is bennük is ott volt a zsidó vér. Van egy szólásmondás: "A vér nem válik vízzé", ő is azt csinálta volna ha felnő, mint az apja, meg az anyja." "- Szkinhedekkel beszélgetve, előbb-utóbb megkérdeztem: miért nem szereted a cigányokat? A válasz nem sokban különbözött. "Mert a cigányok lusták, ingyenélők, lopnak, csalnak, hazudnak, és nem is akarnak mások lenni." Rendszerint személyes élményeikre hivatkoznak. "Mert amikor gyerek voltam, elkaptak és megruháztak, de csak azért, mert nem voltam cigány. Elvették a pénzemet." És a többi... "Nem hiába van velük tele a börtön." "- Figyelj. Már az óvodában elkezdődik a ráhangolás, az előítéletesség megalapozása." "- ...Váltig hangoztatják bizonyos körök, hogy a zsidók világuralomra törnek. Kikívánkozik belőlem néhány kérdés, és ki is mondom. Bocsánat uraim az alkalmatlankodásért, ugyan mit csináltak nem is olyan rég a németek? Az önök észjárása szerint gondolkodó németek? Ki akart e planétán, ennyi ember halálát és nyomorúságát okozva, világuralomra törni? Szerintem nem lényegtelen az a körülmény sem, hogy például nem a zsidók hurcolták koncentrációs táborokba a németeket, hanem fordítva történt."

Kömlődi Ferenc - Fénykatedrális
"A ​Katedrálist földöntúli fény ragyogja be." Kömlődi Ferenc Fénykatedrálisa vitathatatlanul hiánypótló mű: kézikönyv a 90-es évek techno-kultúrájához, átfogó igénnyel íródott kisenciklopédia, először magyar nyelven és nyomtatásban. Szakítva az utóbbi esztendők internet-kalauzainak és szellemtörténeti sorozatainak népszerű-tudományos megközelítési módjával, nem próbálja megtartani az ironikus háromlépésnyi távolságot témájával szemben: hiányoznak belőle a humoros lábjegyzetek, a szövegtestbe applikált képregénykockák és mókás karikatúrák. Felnőtt, a téma iránt fogékony és némi előismerettel már rendelkező olvasóknak készült, ugyanakkor nem törekszik szenvtelen, akadémikus objektivitásra: már a prológus első oldalain kiderül a szerző személyes élményekből táplálkozó vonzalma a digitál-világforradalom iránt. Sorait ugyanaz a lelkes áhítat hatja át, mint Ágoston teológiai írásait: prognózisait óhatatlanul próféciáknak érezzük, évtizedeket felölelő krónikáját bionikus angyalok, techno-evangelisták népesítik be, vallási metaforák ellenpontozzák a cyberlét spiritualitását tagadó kinyilatkoztatásokat:

Ismeretlen szerző - Ifjúsági ​"szubkultúrák" Magyarországon és Erdélyben
A ​kötetben szereplő tanulmányok: - Szapu Magda: Az ezredelő ifjúsági kultúráinak kutatása és összehasonlító vizsgálata. Magyarország és Erdély - Reidmar Linda: Mai ifjúsági csoportkultúrák Pápán - Panyik Kata: Ifjúsági csoportkultúrák. A tatabányai példa - Ferencz Angéla: Csíkszeredai fiatalok életmódja, kultúrája - Sólyom Andrea: Esettanulmány az ifjúsági csoportkultúrákhoz tartozó székelyudvarhelyi fiatalokról

Havasréti József - Alternatív ​regiszterek
A ​hazai neoavantgárd csoportok politikai, kulturális tevékenységét és a hétköznapi ellenállás gyakorlatát ismereti a szerző, és feleleveníti azokat a sajátos technikákat, amelyekkel az underground művészeti csoportok erőforráshiánnyal (információhiány, szűkös anyagi lehetőségek, a nemzetközi művészeti élettől való elzártság) küszködve professzionális technikákat és a barkácsolást vegyítve, a nyugati kultúra és a szovjet típusú környezet kettősségében egyensúlyoztak. Három esettanulmány szolgál illusztrációul. Molnár Gergely és a Spions, mint az első magyar punkzenekar esete, akik olyan szélsőséges reakciót váltottak ki, hogy hamarosan emigrációba kényszerítették őket. A képzőművészekből, irodalmárokból, rockzenészekből álló Fölöspéldány-csoport, amely sokféleségéből adódó szokatlanságának erejével szállt szembe a hivatalos kultúrával, és a Lélegzet nevű 1980–1985 között működő élő folyóirat, amely e sajátos médiumával megkerülte a cenzúrát, informális értelmiségi „szalont” jelentett, és újra felfedezte a szóbeliséget.

Szapu Magda - A ​zűrkorszak gyermekei
Szapu ​Magda egyszemélyes kutatása azonos szinvonalat képvisel, mint az általam ismert nyugati (európai vagy amerikai) antropológiai, szociológiai, folklorisztikai disszertációk; részletességében, pontosságában és folklorisztikai felfogásában számunkra még többet is mond. Akkor is, ha tudjuk, milyen sok mindent kell még kutatni. Például éppen Kaposvárott, ahol e monográfia már igen jó alapokat teremtett meg. A "posztmodern" megjelölés mára ugyan veszitett varázsából, már nem minden "naprakész" kommunikátor él vele percenként, ám ettől még a fogalom értelme nem lett világosabb. Egy azonban biztos: Kaposváron még ide sem jutottunk el. Szapu adatközlői még nem posztmodern, hanem csak modern mai magyar fiatalok. Maga a disszertáció sem "posztmodern", a szó riasztó voltában. Szapu Magda könyve még olvasható, világos képet ad, ezer meg ezer adata, száz meg száz adatrendszerezése révén és segitségével is. Fontos munka. Érdemes volt elkésziteni. Érdemes volt kiadni. Érdemes lesz elolvasni. Voight Vilmos

Jillian Venters - Gothic ​Charm School
Goth ​has become a permanent fixture in mainstream culture, but there are a lot of misconceptions about the people who choose to embrace the lifestyle. "Gothic Charm School" is the ultimate, fully-illustrated handbook for day-to-day Gothic living and an 'insider's look' at the subcluture for people who are curious about, but not necessarily part of the subculture. Jillian Venters, aka 'The Lady of the Manners', was a fairly spooky and morbid child, with parents who never objected to her eccentric taste in clothing. Her father raised her to be his revenge upon the universe, while her mother rolled her eyes a lot and frequently had an air of amused patience. When the Lady of the Manners discovered the existence of the whole Gothic subculture, she clapped her hands with glee. Eventually the Lady of the Manners came to realise that excellent clothes were not, contrary to popular opinion, a substitute for excellent manners, and that being a Black-Clad-Freak didn't have to mean being depressed and snarly. (Witty, sarcastic, and possibly a touch cynical, yes. Mean-spirited, sullen, and rude, no.) Since then, the Lady of the Manners has spent a not-inconsiderable amount of time trying to gently persuade others in her chosen subculture that being Goth and being polite is much, much more subversive than just wearing black t-shirts with 'edgy' sayings on them.

Jeff VanderMeer - S. J. Chambers - The ​Steampunk Bible
The ​Steampunk Bible is the first book of its kind: a fully illustrated compendium that traces the roots and history of this subculture, from the work of its godfathers—Jules Verne and H. G. Wells—to the key figures who first coined the word that would spawn a literary genre and the vast community of craftsmen and artists who have translated that spark into a lifestyle with clothing and accessories. This ultimate manual, filled with scores of illustrations and photographs, will capture a world seen through aviator goggles, including the history, literature, film, art, crafts, television, comics, and fashion created by Steampunks the world over. In these pages you’ll find a do-it-yourself project from Steampunk Workshop founder Jake von Slatt and interviews with Scott Westerfeld, author of Leviathan, and Sean Orlando, creator of the Raygun Gothic Rocketship. Steampunk fashion photographer Libby Bulloff captures different styles for sporting spats, cravats, corsets, and goggles, while Difference Engine co-author Bruce Sterling pens a user’s guide to the subculture.

Stplg
Steampunk Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Steampunk
What ​is steampunk? Welcome to impossibly fantastic adventures you will never forget. The unrepentant sons of the Confederate rebellion are tempted by a miraculous zeppelin. The courageous Captain Cowperthwait is obliged to save the Queen, because God knows nothing of whoring. The ladies of the Selene Gardening Society, planning beautification of the Moon, may instead rid their fair city of a most unsightly issue. Steampunk is Victorian elegance and modern technology: steam-driven robots, souped-up stagecoaches, and space-faring dirigibles fueled by gaslight romance, mad scientists, and very trim waistcoats. From the editors of The Thackery T. Lambshead Pocket Guide to Eccentric and Discredited Diseases and The New Weird, this is steampunk. Hang on tight.

Kovács Ákos - Sztrés Erzsébet - Tetovált ​Sztálin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Chris Wroblewski - A ​tetoválás nagykönyve
A ​tetoválás nagykönyve kétségtelenül a legizgalmasabb és legkülönlegesebb kiadvány a tetoválásról, amely valaha is megjelent. Ez a könyv fényképes kalandozás a tetoválás művészetének történetében és a tetoválás világszerte elterjedt kultúrájában; meglepő és gondolkodásra késztető módon magasztal egy olyan ősi művészeti ágat, amely kulturális jelenségként a mai napig nem elfogadott. A tetoválás nagykönyve átfogó képi dokumentum, bemutatja a tetoválás világát annak XIX. századi európai újjászületésétől a korabeli stúdiók és felszerelések csodálatos képein át egészen az 1970-es évek Amerikájáig, az ikonjellegű tetoválásokig és a tetoválás reneszánszáig, amely a mai napig világszerte érezteti hatását. A könyv azonban mindenekelőtt emberekről és különleges egyéniségekről szól: fejvadászok, skinheadek, cirkuszi csodabogarak, buddhista szerzetesek és tetoválás-fetisiszták vallanak megszállottságukról, valamint hűségükről a festék és fájdalom rituáléjához. Chris Wroblewskit a tetoválóművészet legjelesebb fotósának és kiadójának tartják. Az 1950-ben, Londonban született fotóművész 14 évesen kezdett el a fotózás iránt érdeklődni, majd három évig egy művészeti főiskolán tanult Angliában, mielőtt ismét útra kelt volna. Chris érdeklődése a tetoválás művészete és annak dokumentálása iránt 1976-ban ébredt fel. Első könyve, a Skin Shows: The Art and Craft of Tattooing végül 1981-ben jelent meg. Az elmúlt húsz év alatt több mint 15 könyve jelent meg ebben a témában.

Nicholas Ganz - Graffiti
A ​Graffiti World alapmű. Egyedülálló módon világítja meg a graffiti lényegét, és tárja elénk sokszínű megjelenési formáit az utóbbi harmincöt év során, közben pedig elkalauzol minket Amerikába, Európába és földünk csaknem valamennyi szegletébe. A világ több mint 180 művészének 2000-nél is több alkotását mutatja be a könyv, amelynek frissessége és átfogó jellege csaknem egyedülálló. Nicholas Ganz saját, közvetlen tapasztalatokon alapuló észrevételeit a művészektől vett idézetekkel vegyíti, s egy, a graffiti világát belülről ismerő szakértő szemével tekinthetjük át a különféle irányzatokat, és követhetjük végig az egyes stílusok fejlődését. Így nyerünk összképet arról a folyamatról, melynek révén a graffiti az lett, ami: világjelenség.

Ismeretlen szerző - Médium, ​hang, esztétika - Zeneiség a mediális technológiák korában
Az ​olvasó előtt fekvő kötet az elekroakusztikus- és digitális zene kultúrájába enged betekintést. A jól átlátható, tematikus blokkokba szedett szövegek nem pusztán a jelzett terület történeti, elméleti megközelítését vázolják fel, hanem egy kortárs média- és kultúraelméleti, pszichológiai nézőpont mentén a zenei terrénum esztétikai alapvonalát is lefektetik. A gyűjtemény így összességében arra tesz kísérletet, hogy szisztematikus, de mégis olvasmányos elemzések mentén teremtsen rendet az elektronikus zene múlját, lehetséges jövőjét illetően, és olyan átalakult, részben kibővült "zene fogalmat" hozzon létre, amely már jobban illeszkedik a globális médiatársadalom flexibilisebb kultúraszemléletéhez.

Christopher Golden - Kurt Sutter - The ​Life and Death of SAM CROW
The ​first ever _Sons of Anarchy_ novel that ties directly into the smash hit FX TV show (now heading into its sixth season) about a group of everybody’s favorite American outlaw motorcycle gang. The story follows the Teller-Morrow family of Charming, California, and the Sons of Anarchy Motorcycle Club, Redwood Original (SAMCRO), which protects Charming from rival clubs and gangs that threaten the town. Series creator Kurt Sutter tells the continuing story of Jax Teller, the current president of the club, as he navigates the fraught world of alliances and betrayals within SAMCRO and within the town of Charming itself. Shocking secrets and devastating twists that tie in to the show will be revealed in this officially authorized companion novel.

Jávorszky Béla Szilárd - Sziget ​20 (angol)
"In ​2012 the Sziget festival will be organized for the twentieth time. We can proudly say that the event voted as the Best European Major Festival may be the greatest success of Hungary since the political shift of 1989. From the standpoints of both variety and openness, the Sziget is a one of a kind event, not only in Hungary but in Europe as well. There is no other festival on the old continent whose growth has been this fast. With its programs and cultural colorfulness, its price to worth ratio, its standard of services and the many causes it fought for, it cannot be compared to anything else. You can be an anarchist punk from the Netherlands, a French philosopher, or a German bank leader, you will find the means to satisfy your needs. It's a place where the music of the world, the Gypsies, the African culture, the LGBT community, Jewish culture, the environmentalist and civil movements all have a designated space. Every year it gives you everything music has to offer, from mainstream pop to the underground, from teenage punk to modern opera, from an African village to the street theatre, from disco to literary events. It's also a place where the visitors can choose from a wide selection of high-quality gastronomic possibilities. Not only from traditional Hungarian dishes, but Arab, Greek, Chinese, Thai, Jewish, Italian, French, Balkan, or Indian, wines, beers, spirits and cocktails, everything. Not speaking of the backstage where the biggest artists can try the fantasies of a Michelin-starred chef. Without exaggeration the Sziget is one of the biggest, most open and democratic megaparties, attracting the young and not so young to the river-caressed green heart of Budapest, across a bridge, on an island where a new world awaits them."

Kollekciók