Ajax-loader

'tudományelmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Erich von Däniken - A ​jövő emlékei
1972-ben ​egy különös, sok vitát kiváltó filmet vetítettek a mozikban. A jövő emlékei címmel. Erich von Dänikennek, a film és a korábban - külföldön - megjelent hasonló című könyv írójának nevét akkor ismerte meg a magyar közönség. A szerző nem kevesebbet állított - és állít ma is -, mint azt, hogy Földünk alig ismert, titokzatos ókorában távoli égitestekről magasrendű intelligenciájú lények látogattak el hozzánk, addig nem ismert tudást hozva el a még primitív fokon élő földi embernek, a homo sapiensnek. Mindmáig nem találunk magyarázatot titokzatos jelenségekre. Hogyan kerültek például azok a rendkívül súlyos és nehezen faragható szobrok a Húsvét-szigetre? Kik faragták, mivel és mikor? Hova tűntek - szinte egyik napról a másikra - a maják még ma is ép városaikból? Milyen irtózatos erő segítségével mozgattak meg ma is mozdíthatatlan kőtömböket Dél-Amerikában és Egyiptomban? Hogyan tudtak, miféle - számunkra szinte elképzelhetetlen - matematikai és csillagászati tudás birtokában piramisokat, hatalmas és rejtélyes szobrokat emelni? Hogyan lehet az, hogy, egy az 1500-as években is már csak másolatokból ismert, tehát jóval korábbi térkép olyan nézetben ábrázolja a kontinenseket, mintha a képet egy űrhajóból készítették volna, éppen Kairó fölött? Hogyan kerültek a szaharai barlangok falára űrhajósokat ábrázoló festmények? Milyen tudást és titkokat rejt még az emberiség eddig fel nem derített őskorának története? Däniken világsikerű könyve - többek között - ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Erich von Däniken - Sötét ​kőkorszak?
New ​Grange-ben évről évre - 5134 évre visszamenően - minden téli napfordulón megtörténik a csoda! Reggel 9 óra után a napsugár behatol az óriás monolit tetején lévő 20 centiméteres kis nyíláson, a sugárnyalábból ragyogó fénytenger lesz, majd egy éles sugár rávetődik a talajra, végigkúszik a 24 méteres folyosón, és megvilágítja a monolitfalakba vésett ősi kultikus jeleket... Ám ugyanilyen csoda történik a mexikói Xochicalcóban is , ugyancsak minden évben. És ezek az építmények sokadmagukkal együtt beilleszkednek egy láthatatlan hálózatrendszerbe.. Hogyan tudtak technikailag tudatlan és képzetlen őseink ötezer évvel ezelőtt ilyen remekművet alkotni, és hogyan mérhettek ki nyílegyenesen vezető vonalhálózatokat több ezer kilométeren át? Erich von Däniken ebben a könyvében bebizonyítja: a kőkorszak egészen más volt, mint ahogyan azt az evolució hivatalos tanítása el akarja fogadtatni velünk.

Nemere István - Egyiptom ​titkai
Képzeljük ​el, hogy az észak-amerikai indiánok, akik hosszú időn keresztül csak bőrsátrakban laktak és másféle lakóhely építéséhez nem értettek, egy napon teljesen váratlanul nekiállnának felépíteni egy modern felhőkarcolót... és fel is építenék! Senki sem értené, hogyan történhetett ez, mi indította őket erre, honnan vették az ehhez szükséges tudást. Ezzel szemben a hivatalos - mondhatni begyöpösödött, konzervatív tudomány nem csodálkozik, hogy a bronz- és rézszerszámokkal (de vassal még nem) rendelkező primitív Nílus-parti embercsoportok egyszer csak nekiálltak és felépítették a piramisokat, egymás után vagy százat is! Honnan volt az ehhez szükséges tervezői, építészeti, logisztikai, statikai tudás? Milyen eszközök álltak a rendelkezésükre? Vagy talán mégis azoknak van igazuk, akik szerint a kunyhókban lakó primitív, még majdnem ősembereknek semmi közük sem volt a piramisokhoz, azok nem is az ő korukban épültek - hanem korábban...? Hogy egy másik, egy előző emberiség tudása alapján jöttek létre? A könyvből sok kérdésre kapunk választ, de újakat is felteszünk. Szó lesz a múmiákról, a Szfinx rejtélyeiről és arról is, hogy az utolsó évtizedben milyen gyalázatos botrányok rázták meg az egyiptológiát, miféle aljas indulatok és akaratok akadályozták meg az igazán független kutatókat abban, hogy bebizonyítsák igazukat.

Nemere István - A ​fáraók titkai
A ​szerző azzal indítja a fáraók történetét, hogy talán az egykor volt fényes Atlantisz leszármazottai ültek elsőnek Egyiptom trónjára. Hogy az első fáraók nem is egyiptomiak voltak, hanem egy régen virágzott, ám továbbélő civilizáció tagjai? És aztán a későbbi fáraók ezeket másolták több éven keresztül? A fáraók életéről, szokásairól, sorsáról sokat megtudunk e lapokról. Felbukkannak az ókor jellegzetes alakjai, a valós események úgy követik egymást, akár egy lélegzetelállító regényben. Pedig ez nem regény, valaha ez volt a legnormálisabb, létező valóság. Uralkodó szeszélyei tudása és vakhite, élettörténetek, piramisok és a piramiseffektus ismertetése, múmiák készítése és sorsuk, rejtett sírkamrák és sírrablók olvashatók e lapokon. Vagyis mindaz, ami az ókori Egyiptomot háromezer éven át jellemezte. Kitűnő összefoglalása a valaha volt, istenként tisztelt királyoknak.

Del Ratzsch - Miből ​lesz a tudomány?
Mi ​is voltaképpen a tudomány? Milyen előfeltételezések szükségesek ahhoz, hogy a természettudományokat egyáltalán művelni lehessen? Hogyan változtak ezek az elképzelések a történelem folyamán, elsősorban a huszadik században? Meddig terjednek a természettudomány határai? Milyen viszonyban lehet ma a hit és a tudomány? A szerző ilyen és hasonló kérdésekre választ keresve nyújt alapvető és nélkülözhetetlen eligazítást a tudományelméletben járatlan olvasók számára. Ismertetései lényegre törőek, célja elsősorban ismeretközlés, nem pedig meggyőzés. Ajánlja: Dr. Mezei Balázs, Dr. Bolyki János.

Wilhelm Dilthey - A ​történelmi világ felépítése a szellemtudományokban
Dilthey ​nevéhez fűződik a 19. század végi szellem- és életfilozófia létrejötte. A legnagyobb jelentőségű írásaiból összeállított tanulmánykötet a német gondolkodó legfontosabb vizsgálódási területeit reprezentálja.

Erich von Däniken - Idegen ​civilizációk nyomában
Évezredekkel ​ezelőtt földönkívüli asztronauták jártak a bolygónkon és korai elődeink "isteneknek" tartották őket. de vajon miért akartak az idegenek csillagközi útra indulni? Egyedül vagyunk-e a világűrben? A Földünk lehetett-e célja az idegenek űrutazásának? Ezekre és sok más kérdésre próbál Däniken választ adni. A rengeteg támadás ellenére nem veszítette el a bátorságát és újabbnál újabb bizonyítékokat tár elénk, melyek alátámasztják elméleteit és spekulációit. Magyarországon először jelenik meg olyan Däniken mű, melyen közel 400 fotóillusztráció található.

Forrai Gábor - Rudolf ​Carnap
Rudolf ​Carnap (1891-1970) német származású filozófus és logikus, a logikai pozitivizmus nevű irányzat vezéralakja. 1935-ig a Bécsi Kör, a legjelentősebb logikai pozitivista csoportosulás tagja volt, majd haláláig az Egyesült Államokban dolgozott. Frege logikájától és Rusell episztemológiájától befolyásolva arra törekedett, hogy létrehozza azt az elméleti keretet, amelyben a tudomány racionálisan rekonstruálható, azaz a tapasztalat szolgáltatta tényanyagból logikailag kifogástalan módon felépíthető. A könyv végigkíséri Carnap nézeteinek alakulását, figyelmet fordítva arra, hogy a program megvalósítása körben felmerülő problémákra miként dolgozott ki Carnap újabb és újabb megoldásokat. Jóllehet a logikai pozitivista program végső soron megvalósíthatatlannak bizonyult, a megvalósítási kísérletek során létrejött egy új filozófiai diszciplína, a tudományelmélet. Logikusként Carnap A nyelv logikai szintaxisával és szemantikai írásaival beírta magát Frege, Russell és Tarski mellé a huszadik századi logika klasszikusainak sorába.

Darai Lajos Mihály - Karl ​Popper
Karl ​Popper osztrák származású angol filozófus, logikus, szociológus. Elméleti munkásságának fő területe: a tudományos megismerés módszerének vizsgálata. Kritikailag kapcsolódik századunk ismert pozitivista filozófiai csoportosulásához, a "Bécsi Kör"-höz, melynek különösen szubjektivizmusát bírálja. Popper, szociológiai nézeteit tekintve, a polgári demokrácia védelmében lépett fel. Ilyen értelemben a fasiszta-fasizálódó rendszerek kritikusa. Ugyanakkor azonban, szintén a "tiszta demokrácia" álláspontjáról, támadta a szocializmus társadalmi-politikai berendezkedését is. Szocializmuskritikáját Popper a közgazdász F. A. Hayeknek a szocialista tervgazdálkodás elleni érveire alapozta. A marxizmust megsemmisíteni szándékozó historicizmuskritikája és a szocialista társadalmakra rávarrt zártságvádja szintén fontos eleme Popper marxizmus- és szocializmuskritikájának. Popper a marxizmus ellenében az ún. kritikai racionalizmus elvét vonultatja fel; a létező szocializmus helyett pedig a "nyílt társadalom" koncepcióját javasolja. - A könyv részletesen ismerteti Popper nézeteinek történeti-eszmetörténeti hátterét, s tárgyilagos marxista elemzését adja a tudományfilozófiája és társadalomfilozófiája közötti benső összefüggéseknek.

Covers_299321
Túl ​az iskolafilozófián Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Túl ​az iskolafilozófián
Az ​iskolákban nagy bölcselők, Platón, Descartes vagy éppen Wittgenstein szövegeit tanítják, tanulmányozzák és kommentálják, olyan szakirodalmat hozva létre, amely ráépül a szakma alappilléreit képező monumentális művekre, és velük együtt alkotja a filozófiai oktatás anyagát. A kutatóintézeteknek, ha úgy akarnak túllépni az iskolafilozófián, hogy közben támaszkodnak is rá, másként célszerű haladniuk. A kötet az élet legkülönbözőbb területein jelentkező mai kérdésekre keres filozófiai válaszokat: a tudomány, a kommunikáció, a történelem vagy éppen maga a tudás legújabb kérdéseit mérlegeli a múltra vonatkozó tanulmányokban is. Interdiszciplináris: a rokonterületek eredményeit a maga szempontjai szerint feldolgozza, saját következtetéseit levonja. Jelen kötet szerzői - az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársai - a filozófiának azt a nem belterjes felfogását képviselik, amely nemcsak rácsodálkozik az iskola falain túl megnyíló tágas szellemi tájra, társadalomra, hanem a szakmán kívül is érthető nyelvezettel és gondolatmenettel reagál is rá.

Békés Vera - Fehér Márta - Tudásszociológia ​szöveggyűjtemény
Az ​Edinburgh-i, úgynevezett „erős programot” bemutató tudásszociológiai szöveggyűjtemény a magyar nyelvű tudományelméleti-tudománytörténeti könyvkiadás régi adósságát törleszti. „Mi vagyunk kérlelhetetlenek, nem pedig a logika törvénye” – idézi Wittgensteint Bloor. Az így felfogott tudásszociológia arról ad számot, mi szabja meg, hogy mi számít valódi tudásnak, racionális gondolkodásnak, konkluzív érvelésnek egy adott korban, továbbá hogy miért változnak meg a racionalitás standardjai. Tehát nem a tévedés és eltévelyedés, az igaz útról való letérés eseteit magyarázza szociológiai szempontból, hanem éppen azt, hogy mitől számít egy út helyesnek, egy igazság igazságnak. Ez a felfogás termékenyen alkalmazható a legújabb, posztmodernnek is nevezhető kultúrtörténeti, civilizációtörténeti megközelítések során, amelyek az egyes kultúrák, civilizációk paradigmatikus alapjait vizsgálják.

Erich von Däniken - Az ​istenek űrhajósok voltak
Hogyan ​magyarázhatók a Biblia ismert és mind ez ideig figyelmen kívül hagyott ellentmondásai? Mi is valójában a portugáliai Fátima csodája? Miért hasonlítanak Mianmar (a korábbi Burma) pagodái oly meglepő módon az űrhajózásra alkalmas rakétákra? Vajon milyen eseményeken alapulnak az Óind kéziratok részletes leírásai a hatalmas égi csatákról? Erich von Däniken világszerte kutatásokat végzett azokról az istenekről, akikről a különböző népek hagyományai és legendái szólnak, és köztük nagy hasonlóságra bukkant: ezek high-tech közlekedési eszközöket használtak, egyáltalán nem voltak hibátlannak nevezhetők, sok ezer ártatlant pusztítottak el, szörnyű fegyverekkel harcoltak egymás ellen, melyeket az emberek ellen is bevetettek. A szerző mindebből azt a következtetést vonja le: bárki volt is az, aki annak idején az emberekkel kockázott, biztosan nem a keresztény vallás "Jóistene" volt. Itt az ideje, hogy a régi mítoszokat és vallási elképzeléseket újraértékeljük. Sok minden felderítetlen még, de Däniken utalási és elemzései merész, ám egyben izgalmas tézist fogalmaznak meg: az istenek reális lények voltak, idegen, értelmes lények, akik az emberek számára technikai vívmányokat hoztak, de tartósan be is avatkoztak a földi evolúcióba. Végre tudomásul kellene vennünk: nem voltunk mindig egyedül ezen a bolygón!

Urs Bitterli - "Vadak" ​és "civilizáltak"
Amióta ​- a felfedezőutak nyomán - érintkezés létesült Európa és a többi földrész között, nemcsak a többi kontinens, hanem Európa életét is átformálta az érintkezés számtalan gazdasági, politikai, kulturális és szellemi következménye. Igen nagy irodalma van a gyarmatosítás gazdaság- és politikatörténetének. Urs Bitterli - az egyoldalúság kockázatát is vállalva - főként a kulturális, szellemi hatásokról ír. A svájci kultúrtörténész minden eddigi feldolgozásnál mélyebben ábrázolja a kontinensek érintkezésének kétirányúságát is. Nemcsak arról ad számot, milyen nyomorító volt Európa hatása a mai "harmadik világra", hanem arról is, hogy milyen szellemi-erkölcsi folyamatok zajlottak le magában Európában a gyarmatosítás hatására. Különösen gazdag a könyvnek az európai felvilágosodás főműveit elemző része, de az érintkezés látványosabb csomópontjai is életre kelnek a könyv lapjain - a hajózás technikájától a térképészetig, az észak-amerikai indiánoktól a távol-keleti hittérítőkig...

Erich von Däniken - Jelek ​a kozmoszból
Az ​i. sz. IV. században Szt. Ágoston műveiben egy csodalámpáról olvashatunk, egy titokzatos, folyamatosan sugárzó fényforrásról. Sem víz, sem szél nem tudta kioltani ezt az egyik Ízisz-templomban őrzött lámpást. Különös világító testek leírásaival szinte minden nép mítoszaiban találkozhatunk. Talán már az ókorban tudtak volna bánni az elektromossággal? (Villanykörték a régi Egyiptomban) A szír-palesztin tengerparti sávban fekvő bibliai ország, Kánaán félelmetes vasszekerei először az Ószövetségben (Józsua 17,18) jelennek meg... A bibliai történet sok kérdést vet fel. Honnan származnak a "vasszekerek"? Honnan szerezték azokat a technikai ismereteket és berendezéseket, amelyek a páncélozott járművek elkészítéséhez szükségesek? (A bibliai vasszekerek kérdése) Ezekről, valamint számos, napjainkban felfedezett "rejtély"-ről számol be Erich von Däniken e legújabb könyvében.

Philip Sington - Az ​Einstein lány
Tényleg ​Albert Einstein volt a világ egyik legrosszabb férje? A zseniális tudós és az Újvidéken született, tehetséges matematikusnő kapcsolatát a mai napig rejtélyes titkok övezik. Magánlevelezésüket csak harminc évvel Einstein halála után hozták nyilvánosságra. Berlin, 1932. Egy félmeztelen, fiatal, amnéziás nőt találnak Albert Einstein nyaralójához közel. Semmit sem tud magáról, még a nevét sem. Csupán egy szórólap van nála, amely a tudós egyik előadását hirdeti, de nem emlékszik, miért került hozzá. Kezelni kezdik egy pszichiátriai intézetben, és hamar kiderül róla, hogy kiváló matematikai érzékkel rendelkezik. Ám továbbra sincsenek emlékei, ezért a sajtó felkapja az ügyet, és elnevezik Einstein-lánynak. A nő pszichológusa, Martin Kirsch nyomozni kezd. Ki lehet ez a titokzatos páciens? Van-e bármilyen köze a tudóshoz? Esetleg nem egy külföldről átdobott kém a náci Németországban, Hitler hatalomra jutása előtt két hónappal? Philip Sington éveken át kutatta Albert Einstein magánéletét, mielőtt megírta történelmi thrillerjét. Vajon mi történt a tudós Lieserl nevű kislányával, aki az első feleségétől még a házasságuk előtt született, és rögtön örökbe adták? Mi lehetett a feleség szerepe a Nobel-díjban, ha Einstein már jóval azelőtt lemondott a javára a tetemes összegről, hogy elnyerte volna? Gátlástalan volt a tudós a párkapcsolataiban, vagy csak öntörvényű? A feszültségekkel teli, fordulatos regényt eddig tizennégy nyelven adták ki, és mindenhol nagy sikert aratott.

Karl R. Popper - A ​tudományos kutatás logikája
Adósságot ​törleszt a magyar könyvkiadás, amikor Karl Popper eredetileg 1934-ben megjelent - azóta számos kiadást és a legkülönbözőbb nyelvekre való fordítást megért - művét végre magyar nyelven is hozzáférhetővé teszi. Mára Popper munkája a filozófia klasszikus alapműve lett. A tudományelmélet megalapozója szembeszállt az induktivista hagyományokkal. A korábbi felfogás szerint a tudomány - szemben a metafizikával - tapasztalati alapon nyugszik, s innen jut el induktív következtetésekkel az általánosításig. Popper ezzel a felfogással szemben azt állítja, hogy a tudományos elméletek nem tapasztalati úton jönnek létre, hanem hipotézisekből születnek. Előzetes hipotézis nélkül azt sem tudnánk, hogy mit akarunk és mit kell megfigyelni, valamint azt sem, hogy milyen kísérleteket kell elvégezni az elmélet ellenőrzése céljából. Egy elmélet tudományos voltának a kritériuma pedig a megcáfolhatóság. Épp ezért nevezi Popper saját eljárását hipotetikus-deduktív módszernek. A tudományos kutatás logikája - egyetemi hallgatók és oktatók számára nélkülözhetetlen, az új filozófiai diszciplína alapműve a művelt nagyközönségnek is izgalmas, élvezhető olvasmány. A munkát Petri György ültette át magyar nyelvre.

Johann Gottlieb Fichte - Tudománytan ​Nova Methodo
1982-ben ​jelentek meg a hamburgi Felix Meiner Verlagnál Fichte 1798/99-ben tartott Wissenxchaftslehre nova methodo című előadásai, Karl Christian Kreause jegyzetei alapján. az előadás-forma és a gondolati letisztultság együttes hatására a tudománytan legérthetőbb változata jött létre. A mű legfőbb érdekessége azonban abban áll, hogy Fichte szemmel láthatólag végre reagál a korabeli jénai vitákra, Schelling Az énről szóló könyvére és Hölderlin filozófiai koncepciójára. Így a könyv egy lélegzetelállítóan érdekes dialógus lecsapódása; sőt azt lehet mondani, hogy annak a szellemi konstellációnak, amely a 18. század utolsó éveiben Jénában jött létre, az egyik legrangosabb dokumentuma.

Erich von Däniken - A ​szfinx szemei
A ​neves szerző legújabb könyve Egyiptomba vezeti el az olvasót. A gazdagon illusztrált kötet a letűnt civilizáció számos izgalmas kérdésére keres választ. Vajon miért vették ki Egyiptomban a halottak belső szerveit és tárolták külön edényekben az örökkévalóság számára? Mi késztette a régi egyiptomiakat arra, hogy bebalzsamozva őrizzék meg krokodilok, kisemlősök és madarak százait? Elképzelhető-e, hogy a bagdadi Nemzeti Múzeumban őrzött terrakotta váza, amelyben bitumenbe ágyazva helyezkedik el egy rézhenger és egy oxidálódott vaspálca, nem más, mint a fáraók villanylámpája? Milyen meglepetéseket tartogatnak még számunkra a piramisok? Létezhet-e kapcsolat a régi egyiptomiak és a dél-amerikai inkák között? Vajon valóságos lény volt-e az egyiptomi szfinx, vagy csupán a fantázia szülötte? Ezekre a kérdésekre ad választ ez a hihetetlenül izgalmas könyv. Olvasás közben megismerkedhetünk az egyiptológia érdekesebb történeteivel, és azokkal a rejtélyekkel, amelyekre a tudomány a mai napig nem talált választ. Kik teremtették a sem emberre, sem állatra nem hasonlító csodalényeket? Miként születhetett Egyiptom ősi szimbóluma - a szfinx? Földönkívüliek genetikai játszadozásairól van szó? Sok-sok elképesztő rejtélyre ad magyarázatot Erich von Däniken legújabb könyve: A szfinx szemei.

Ismeretlen szerző - Az ​emberiség megoldatlan rejtélyei
A ​lenyűgöző kiadvány a legfrissebb tudományos eredményekről ad számot. A parapszichológiától a kvantumfizikáig, a jég birodalmának éghajlati kutatásaitól a Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatáig napjaink tudományának minden területét bemutatja. Cikkeink a géntechnológiától a fájdalomterápiáig szemléletesen mutatják be az aktuális témákat, és korosztálytól függetlenül lebilincselő élményt nyújtanak. Tegyen egy lélegzetelállító utazást a tudomány világába!

Paul Misraki - A ​halál utáni élet
"Ami ​engem személyesen illet, már volt lehetőségem kifejteni azokat az okokat, amiért hajlok arra, hogy a halál nem egy vég, hanem átjáró egy másik tudatállapotba. A parapszichológia terén elért áttörés különös módon egyengeti azokat az utakat, amelyek lehet, hogy már egy közelebbi jövőben, mint gondolnánk, fantasztikus felfedezésekhez vezetnek a túlélés lehetőségeinek kapcsán. Ez egy olyan jóslat, amely kalandornak tűnhet sokak előtt, kezdve magukkal a parapszichológusokkal, de fenntartom, amit mondok, hiszen a színtéren, ahová a dolgok egy ideje robognak, jelentős események történnek. Vegyük hát magunknak a fáradtságot, hogy megvizsgáljuk a kérdéseket, amelyek ezek után vetődnek fel."

Covers_158672
A ​kreativitás mintázatai Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​kreativitás mintázatai
A ​kötet alkotás és befogadás viszonyát vizsgálja a magyar tudomány utóbbi másfélszáz évének tükrében. A tanulmánygyűjteményben olvasható kilenc írás a kérdést metahistoriográfiai megközelítésben taglalja. Nem tudománytörténeti rekonstrukciókról van tehát szó, hanem olyan kérdésfeltevésekről és lehetséges válaszokról, amelyeket a történeti kutatás során érdemes megfogalmazni. A kötet a sajátosan magyaros tudományos gondolkodásmód jellegzetességeit, elsősorban nyitottságának okait kutatja. Ezért javarészben olyan tudósok életműve kerül fókuszba, akik a hazai áramlatok egyikébe sem tudtak vagy akartak beilleszkedni. Ilyenek a polihisztor filozófus, irodalomtörténész Palágyi Menyhért, a kiváló filológus Balogh József, a nemzetközi jelentőségű történész Hajnal István, valamint az Angliában nemzetközi hírnévre szert tett tudományfilozófus, Lakatos Imre. A kötetet, mely a sorozattal megegyező című kutatási program keretében látott napvilágot, a szerkesztő összefoglaló tanulmánya vezeti be. A kiadvány végén a szerzők rövid életrajza, legfontosabb publikációik listája, továbbá névmutató található.

A. Pozner - Igazságok ​és paradoxonok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Magyar - A ​radical voice in the science of science
Another ​scientist joins the battle between postmodemists and defenders of the traditional view of science. Among the articles of this collection the author • criticizes the fashionable anti-realist theories in the philosophy of Science; • points out the deficiencies of the technocratic ideology; • argues fór the inclusion of experimental Science in the philosophical analysis; • presents a sociological study of his own laboratory; • tries to understand some economic aspects of science, especially its relation to obsolescence; • looks at nationalism in science; • asks whether the sociology of scientific knowledge is anti-science; • offers some quantitative accounts of typology and sponsorship in physics, of the relationship between military expenditure and research break throughs, and other topics.

Philippa Wingate - Fizika ​diákoknak
Ez ​a kivonatos kézikönyv bárkinek hasznos lehet, aki fizikát tanul, fizikából vizsgázik vagy csak egyszerűen érdekli ez a tudomány. Világosan és egyszerűen mondja ki a fizika törvényeit és alapfogalmait, színes ábrákkal és grafikonokkal segítve a szavakon. A Fizika Diákoknak megvilágítja az anyag tulajdonságait és természetét, az energia különböző formáit és az anyag és energia közötti összefüggést a világban, körülöttünk.

Balogh Tamás - Mit ​ér a hagyományos közgazdaságtan?
Balogh ​tamás (lord Thomas Balogh, 1905. november 5. - 1985. január 20.): magyar származású angol közgazdász. Budapesten, Berlinben és a Harvard Egyetemen tanult. 1927-1928-ban a berlini Magyar Intézet ösztöndíjasa, 1928-30-ban Rockefeller-ösztöndíjas volt. 1931-1939 között banktisztviselőként dolgozott. 1939-től az oxfordi Balliol college, 1960-1973 között az oxfordi egyetem közgazdaságtani előadója, 1973-tól professzora. 1943-64 között és 1970-től a Labour Party (Munkáspárt) VB gazdasági és pénzügyi bizottságának tagjak. 1955-57-ben Málta, 1961-1962-ben Jamaica kormányzója. A FAO-ban és az ENSZ latin-amerikai és afrikai gazdasági bizottságában tevékenykedett. A minneapolisi, madisoni és a Harvard Egyetem meghívott professzora volt. 1964-68 között a brit kabinet gazdasági tanácsadója. 1970-től a Fabianus Társaság elnöke. 1974-75-ben energiaügyi miniszter, 1976-77-ben az angol Nemzeti olajtársaság elnökhelyettese, 1978-tól gazdasági tanácsadója. Az MTA tiszteletbeli tagja. Műveiben főként az állami gazdaságpolitikával és a fejlődő országok problémáival foglalkozott. Magyarul megjelent művei: a német pénzromlás oknyomozó története (1928), Gazdaságpolitika és közgazdaságtan válságban (1935. (Ki kicsoda? Budapest, 1981.)

Stanisław Lem - Summa ​technologiae
Mi ​is hát ez a Summa? Talán valamiféle általános mérnöki vezérfonallal át- meg átszőtt esszégyűjtemény a civilizáció eljövendő sorsáról? Vagy az emberiség múltjának és jövőjének kibernetikai elemzése? Vagy a világmindenség olyan képe, amilyennek a Konstruktőr számára feltárulkozik? Tán a Természet és az emberi kéz mérnöki tevékenységéről szóló elbeszélés? Esetleg a jövendő évezredekre vonatkozó tudományos-technikai prognózis? Vagy éppenséggel olyan hipotézisek gyűjteménye, amelyek túlságosan is merészek ahhoz, hogy egzakt tudományos voltuk elismerését követeljék? Könyvem – egy kissé mindez. Mindenből egy kevés. És milyen mértékben lehet, szabad hinni ennek a könyvnek? Erre a kérdésre nem tudok felelni. Nem tudom, melyik sejtésem, melyik feltételezésem valószínűbb a többinél. Sebezhetetlen egy sincs köztük, és biztos, hogy az idő múlása alaposan meg fogja tizedelni soraikat. Lehet, hogy valamennyit elsöpri. Mindegy. Csak az nem téved, aki bölcsen hallgat.

Szilágyi János György - Szirénzene
A ​kötet Szilágyi János György fél évszázad során készült mintegy negyven tanulmányát tartalmazza. Valamennyi tanulmány az ókori Görögország és Itália kultúráival kapcsolatos. A válogatás fő szempontja az volt, hogy az írások sorozata egészében adjon minél teljesebb képet arról, amit e két - európai műveltségünk alapjának számító - kultúráról tudni érdemes. A kötet gerincét a "talált tárgyak" sorozat darabjai alkotják: egy-egy antik műtárgy /bronzedény, vázafestmény, márványszobor, üvegkancsó/ meghatározásából kiinduló elemzések például az antik kereskedelem szervezetéről, az írás jelentőségéről, a kultúrák egymásra hatásának kérdéseiről. Ezenkívül olvashatnak az ókortudomány elvi, módszertani kérdéseiről, az antik tárgyak mai életéről /hamisítás, kiállítás/, valamint a tudományszak hazai hagyományának kiemelkedő képviselőiről és jövőjének problémájáról.

George Berkeley - Tanulmány ​az emberi megismerés alapelveiről és más írások
Művében ​Berkeley heves vitába száll azokkal a nézetekkel, és így elsősorban a kor másik kiemelkedő empirista gondolkodójával, John Locke-kal, aki szerint az érzékelhető objektumok reális léttel bírnak a valóságban, mely azonban különbözik az ideáinktól. Locke az idea fogalmát úgy értelmezi, mint egyfajta lenyomatot. Ő is elfogadja, hogy kizárólag ideáinknak vagyunk közvetlen tudatában, a dolgot alkotó tulajdonságok valós elrendeződéseit nem ismerhetjük. Mégis, az ideák valós tudást közvetítenek számunkra a dolgokról, mert azok a dolgok elmében megjelenő lenyomataiként értelmezhetők.

Raymond M. Smullyan - Gödel ​nemteljességi tételei
Kurt ​Gödel minden kétséget kizáróan századunk legnagyobb logikusa, 1931-es cikkének megjelenése a matematikai logika történetének egyik fordulópontja. Bizonyítást nyer itt, hogy az axiomatikus módszer nem "mindenható": az aritmetikát is magukba foglaló rendszerekről kiderül, hogy mindig akad bennük olyan állítás, amely a rendszer keretei között nem bizonyítható és nem is cáfolható, sőt a rendszer ellentmondás-mentessége sem. Smullyan, akinek nevét a Mi a címe ennek a könyvnek, A hölgy vagy a tigris és a Seherezádé rejtélye című nagysikerű kötetek szerzőjeként ismertük meg, a tőle megszokott világos, élvezetes stílusban nyújt bevezetést a logika ezen központi témakörébe. Nem csupán Gödel eredeti gondolatmenetét követhetjük nyomon, de megismerkedhetünk az eredmények különböző általánosításaival is. Külön figyelmet érdemel az utolsó fejezet, amelyben színre lépnek a szerző kedvenc szereplői - lovagok, lókötők, sámánok - is, a logikai fejtörők pedig az eredmények újragondolására és további általánosításra sarkallnak. A kötet anyagának jelentős része magyar nyelven először jelenik meg, a szerző azonban a már ismert bizonyítások helyett is új, egyszerűbb gondolatmeneteket mutat be. A tanulást számos feladat segíti.

Paul Feyerabend - Három ​dialógus a tudásról
Feyerabend ​nemcsak a tudást illető elképzeléseit kívánja ismertetni e könyvében. Igen fontos számára az is, hogy megmutassa: a filozófiai gondolatok kibontásának a dialógus, az irodalmi forma sokkal adekvátabb eszköze, mint az esszé, értsd: tudományos dolgozat és a könyv. Érveket mutat fel a dialógus, meg tudja mutatni az érvek hatását a kívülállókra vagy a más iskolákhoz tartozó szakemberekre, világossá teszi, hogy semmiféle más, eltérő elgondolás nem zárható ki. Feyerabend számára ez már tartalmi kérdés is, olyan tartalom közlése a dialógussal, amit csak ez a forma képes közölni. Nevezetesen, hogy egyáltalán nem biztos talaj az, amit életünk legszilárdabb részének hiszünk. A biztos és megalapozott tudás: kiméra.

Polányi Mihály - Személyes ​tudás I-II. - Úton egy posztkritikai filozófiához
Újra ​el kell ismernünk a hitről, hogy minden tudás forrása. Intellektuális szenvedélyek, egy nyelv, egy kulturális örökség birtoklása, vonzódás a hasonlóan gondolkodók közösségéhez - a személyes tudás szenvedélyesen és megértésünkön jóval túlmenően elkötelez bennünket a valóság egy látomása mellett. Ez az elkötelezettség, mint a szerelem, amellyen rokon, szenvedéllyel égető "Nesszosz-ing"... E könyv Polányi főműve.

Kollekciók