Ajax-loader

'irodalmi élet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szabó Magda - Megmaradt ​Szobotkának
1982 ​tavaszán meghalt Szobotka Tibor, aki nemcsak írótársa volt Szabó Magdának, hanem több mint harminc éven át a férje is. Kettejük élete az egymásra találás első pillanatától kezdve oly elválaszthatatlanul forrott eggyé, hogy a végzet mindkettőjükre sújtott. De Szabó Magda tudta, hogy ő nem köthet alkut a halállal, mert neki olyan feladata van, amit senki más nem végezhet el helyette. S az első pillanatok bénító fájdalma után, amikor heves sistergéssel leégtek az élethez kapcsoló vezetékek, Szabó Magda hozzálátott, hogy megírja élete legnehezebb könyvét. Kinyitotta a lezárt fiókokat, kiürítette a kéziratokkal tömött szekrények mélyét, és megtette azt, amit tennie kellett: életre keltette az igazi Szobotka Tibort. Ez a könyv regény, de nem regényes életrajz, sok tekintetben rendhagyó mű. Természetes módon mosódik egybe benne Szobotka Tibor szövege (memoárrészletek, naplófeljegyzések, gyermekkori írói kísérletek) a Szabó Magdáéval, kiegészítik egymást, szinte felelgetnek egymásnak. Egybeforrnak, hiszen a két élet is egy volt, elválaszthatatlan egész. S ezért szerelmi történet is ez a könyv, persze az is a maga rendhagyó módján. Ez a szerelem maga volt a teljesség, csata, amelyben a szerelmesek megnyerték egymást, s elvesztették önmagukat. Szobotka Tibornak már nem volt rá ideje, hogy megírja a memoárjait, alighogy hozzáfogott, a halál közbeszólt. A megkezdett munkát Szabó Magda folytatta; példátlan önfegyelemmel és lelkierővel rekonstruálta annak az írónak szenvedésekkel, kudarcokkal teli életét, akinek tehetségében, elhivatottságában jobban hitt, mint a sajátjáéban, olyan embert állít elénk, aki már réges-rég méltó arra, hogy véglegesen fölfedezzük, s akinek könyvei végre elfoglalják méltó helyüket a magyar irodalomban.

Karinthy Márton - Ördöggörcs
Ilyen ​névvel nem lehet az ember középszerű. Ez a név kötelez. Micsoda nyomasztó teher, micsoda átok. Eleve azzal a tudattal kezdeni az életet, hogy „ezek” (az ősök) csak önmagukra figyelnek, mit tegyek hát, hogy észrevegyék: én is a világon vagyok?Nos, Karinthy Márton a legjobb utat választotta, nem görbe, hanem egyenes tükröt tart a klán tagjai és a világ elé, hogy megtudja, ő maga honnan jött, hová igyekszik, és mi dolga itt a földön.Micsoda kor tárul elénk, micsoda alakok kelnek életre! Mire az Ördöggörcs végére érünk, mi magunk is oly otthonosan járunk-kelünk a Karinthyak, Kosztolányiék, Devecseriék, Benedekék, az elmeorvosok és kapcsolt részeik világában, akárha örökös bérletet váltottunk volna a Hadiktól a Sárga Házig mindenhová, ahol az ő rendkívüli életük zajlott. Nagy szerencsénk, hogy Karinthy Mártonból „vénségére” kirobbant az író, kár lett volna, ha sosem tudjuk meg, mit művel még mesterfokon a színházán kívül. Az utolsó mondatig letehetetlen olvasmány mindazoknak, akik tudni akarják, miből lett és mivé lett a cserebogár.

Szőnyei Tamás - Titkos ​írás 1-2.
Történelmünk ​jellegzetessége az irodalom önmagán túlmutató, politikai, társadalmi szerepvállalása. 1956 is kérdések, bírálatok megfogalmazásával, nyilvános kimondásával, kinyomtatásával kezdődött. Az Irodalmi Újság publikációival, a Petőfi Kör vitaestjeivel. '56 után a hatalom nem engedhette, hogy ez megismétlődjék, ezért igyekezett a legmesszebb menő ellenőrzést gyakorolni az irodalmi élet fölött. Intézményes szinten (az írószövetségben, újságok, folyóiratok, könyvkiadók szerkesztőségeiben, kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken, rádióban, televízióban) és a magánszférában (baráti körökben, kávéházi asztaltársaságokban) egyaránt, sőt az emigránsok között is. Meg kellett akadályozni a tabukra fittyet hányó szavak, mondatok és művek publikálását, és megtorolni, ha netán mégis átcsúsztak az ellenőrzésen. Le kellett szerelni a lapalapítási kezdeményezéseket, és odasózni, ha egyes folyóiratok, irodalmi, művészeti csoportosulások merészeltek autonóm módon működni. Semlegesíteni kellett a Nyugat fellazító hatását. Az állambiztonsági szolgálat évtizedeken át nagy erőkkel dolgozott az intézkedéseket megalapozó információk megszerzésén. A hivatásos állomány és az ügynöki hálózat által termelt dossziék sok ezer oldala tanúskodik erről. Szőnyei Tamásnak a dokumentumokat feltáró kutatása eredményeként most megnyílnak az 1956 utáni magyar irodalomtörténet eddig jószerivel olvasatlan lapjai.

Vámos Miklós - Kedves ​kollégák I-II.
"A ​kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem. Az eszmecseréket rögzítette és műsorra tűzte a Pax és a Duna tévé. Hetvennégy beszélgetés, mert a legkedvesebb kollégákat kétszer hívtam meg. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk két kötetbe, kisimítgattam az élő beszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Bízom benne, hogy olyasféle közös mutatvány a végeredmény, mint az artistáké, én a mértékletes untermann szerepét próbáltam játszani. Boldogít, ha lehetővé tehettem, hogy kartársaim fölrepüljenek. A "Kedves kollégák" megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanéves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, az alkotó ember, az irodalmi hétköznapok, a szavakkal vívott küzdelem és az írók családi életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha a kérdezett szerzők egyik-másik könyvéhez is kedvet támasztunk, az már a hab a tortán. Tartsanak meg minket jó emlékezetükben." (Vámos Miklós)

Ian McEwan - Mézesmadzag
A ​szép Serena, zsebében friss cambridge-i matematika diplomával, szívében egy felfoghatatlanul kegyetlen szakítás fájdalmával, majdnem véletlenül kerül a brit titkosszolgálathoz. A hetvenes évek elején járunk, az ír zavargások, a hidegháború, az energiaválság idején. Serena imád olvasni, és ennek a szenvedélyének köszönheti, hogy különleges küldetéssel bízzák meg: ajánljon föl egy kulturális fedőszervezet nevében csinos ösztöndíjat egy tehetséges, a szó szabadsága mellett elkötelezettnek látszó, fiatal írónak. Kémtörténet? Korrajz? Valóság és fikció, szerelem és árulás összefonódása? Ez mind – mesterien, ahogy McEwantól megszokhattuk.

Pierre Bayard - Hogyan ​beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?
Mit ​tegyen, aki szereti a könyveket, de éppen, mert érdeklődik irántuk, felméri, hogy minden könyvet nem lehet elolvasni, mivel az irodalom, akár a világ, végtelen? S hová forduljon az, aki megrögzött könyvmoly létére rémülten fedezi fel, hogy semmire sem emlékszik azonkívül, hogy olvasta ezt vagy azt a művet? És hogyan győzzük le a könyvundort vizsgára készülve, a sok ezer oldalas, megemészthetetlen kötelező olvasmánylisták láttán? Pierre Bayard, aki maga is nagy felejtő és buzgó nem-olvasó, megnyugtató válaszokat és okos tanácsokat ad ezekre a kínos dilemmákra, amelyekkel minden könyvbarátnak, köztük Montaigne-nek, Umberto Ecónak és David Lodge-nak is szembe kellett néznie. Valóságos olvasási stratégiákat dolgoz ki a gyakori és különösen kényes helyzetekre, amelyeket minden könyvről társalgó jól ismer, hiszen csak az kerülheti el őket, aki egyáltalán nem szokott olvasni és nincs mit elfelejtenie, vagy aki nem szeret könyvekről beszélgetni. Az olvasás és az aktív nem-olvasás örömteli felfedezéséhez és együttes gyakorlásához olyan felismeréseken át vezet az út, amelyeket Bayard szívesen megoszt minden érdeklődővel. Mert igenis lehet, sőt érdemes olyan könyvekről társalogni, amelyeket soha nem vettünk kézbe, csak hallottunk róluk, netán elábrándoztunk a címükön. Szabad kitalálni másoktól ellesett tudásfoszlányok alapján a nem olvasott könyveket. Sőt, talán ez a legjobb útja annak, hogy örömmel olvassunk, lapozgassunk, ferdítsünk és képzelegjünk, vagyis megalkossuk önmagunkat könyvek ürügyén. Pierre Bayard szerint minél szabadabban kezeljük ugyanis a kultúra fogalmát, és minél bátrabban rugaszkodunk el az írott betű iránti tisztelettől, annál több az esélyünk, hogy felfedezzük az írót, a szellemes társalgót és öntudatos nem-olvasót magunkban. Ez a felismerés pedig megszabadíthat a bűntudattól, a vizsgafrásztól, a rossz iskolai emlékektől és attól a rengeteg megalázó élménytől, ami kínná változtatott egy lehetséges örömforrást: a könyveket.

Covers_127037
Irodalmi ​lexikon Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​lexikon
Felső ​tagozatosoknak, középiskolásoknak ajánljuk legújabb könyvünket, az Irodalmi lexikon-t, mely az általános műveltség megszerezéséhez nélkülözhetetlen, annak ellenére, hogy témájában egy tantárgyhoz kötődik. Haszonnal forgathatják lapjait idősebb érdeklődő olvasók is, akik tudásukat szeretnék bővíteni.

Ian McEwan - Sweet ​Tooth
Serena ​Frome, the beautiful daughter of an Anglican bishop, has a brief affair with an older man during her final year at Cambridge, and finds herself being groomed for the intelligence services. The year is 1972. Britain, confronting economic disaster, is being torn apart by industrial unrest and terrorism and faces its fifth state of emergency. The Cold War has entered a moribund phase, but the fight goes on, especially in the cultural sphere. Serena, a compulsive reader of novels, is sent on a 'secret mission' which brings her into the literary world of Tom Healey, a promising young writer. First she loves his stories, then she begins to love the man. Can she maintain the fiction of her undercover life? And who is inventing whom? To answer these questions, Serena must abandon the first rule of espionage - trust no one. McEwan's mastery dazzles us in this superbly deft and witty story of betrayal and intrigue, love and the invented self.

Madácsy László - Francia ​irodalmi szalonok
A ​század arisztokrata és polgári szalonjaiban, Main hercegnő, Madame Geoffrin, Mademoiselle de Lespinasse személye körül találkoznak a szellemi élet kiválóságai, s beszélik meg a konvenciók, a despotizmus, a sötétség elleni harc feladatait, s ébrednek - minden véleménykülönbség és sértődöttség ellenére - egymásrautaltságukra, összetartozásukra, s ihletik egymást új meg új művekre. Ezt a pezsgő légkört érzékelteti a szerző e kötetben, melynek szemelvényei egyben azonosak: a világosság, a józan ész, az előítéleteket romboló új szeretetében és hirdetésében.

Ritoók Emma - A ​szellem kalandorai
Egy ​rendkívüli könyvritkaság, az antikváriumok és könyvtárak keresett darabja jut most újra el az olvasókhoz. A szellem kalandorai 1921 végén jelent meg. Ritoók Emma itt saját személyes ismerőseit, velük kapcsolatos élményeit s megszilárduló ellenérzéseit formálta regénnyé. S mivel itt alapvetően zsidó származású, sajátos identitásalakzatokat produkáló emberekről van szó, a könyv az asszimiláns zsidó identitástudat bírálatának is regénye. A zsidó – nem zsidó konfliktusról adott értelmezése már militáns szöveg, s abba a vonulatba tartozik, amelyet utóbb Szabó Dezső és Németh László írásai képviseltek a legerőteljesebben. A szellem kalandorai tökéletes látlelet a korról, s emellett izgalmas, lebilincselő olvasmány.

Covers_194281
elérhető
2

Karinthy Ferenc - Dialógus
Nincs ​régi élet és modern élet. Minden élet modern. Az Odüsszeia rendkívül modern, mert akkor az volt a jelen idő. Ez a mai jelen idő engem rettenetesen érdekel. De a magam munkáját nem tudom kiszakítani abból a szerves folyamatból, ami a magyar irodalom.

Kalász Márton - Berlin ​- Zárt övezet
A ​szerző 1961-ben érkezett Berlinbe, amit hamarosan fallal választottak szét. A német származású költő, író ösztöndíjasként, majd a 70-es évek első felében a Berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként dolgozott az NDK-ban. A német irodalomban ekkor új hangú nemzedék lépett színre, s azonnal kifejezte a kulturális politika által rákényszerített diktátumok miatti elégedetlenségét – jó néhányukat betiltották. Kalász Márton a Berlinben töltött évek köznapi, szellemi és politikai eseményeinek a szemtanúja, melyekre esszéisztikus, személyes hangnemű könyvében emlékezik.

Weiner Sennyey Tibor - Az ​elveszett királyság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Schnakenberg - Híres ​szerzők titkos élete
MEGDÖBBENTŐ ​ÉS SZABADSZÁJÚ összeállítás William Shakespeare-től Thomas Pynchonig mindenkiről. A Híres szerzők titkos élete azokat a kínos kérdéseket feszegeti, amelyekről tanáraink soha nem mertek volna beszélni: Mi volt végül is a helyzet Lewis Caroll-lal és a kislányokkal? Igaz, hogy J. D. Salinger a saját vizeletét itta? Hány nővel – és férfival – feküdt le Lord Byron a valóságban? Az iskolában bezzeg nem volt ennyire szórakoztató az irodalom!

James Boswell - Doktor ​Johnson élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_511922
elérhető
17

Radnóti Miklós - Napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernádi Sándor - Elmondani ​nem is nehéz
"A ​szövege(d)zés műhelyébe tessékelem az olvasót. Azt is, aki rendszeres tevékenységet vállal; azt is, aki csupán egy-egy ki-, azaz beruccanásra vágyik. Az érdeklődők elé tárom a szövegalkotás, a fogalmazás legfontosabb szempontjait. Így például a szerkesztést, a dinamikát (azaz a megfogalmazás lendületességét), a vezérlést (azaz a szövegkönnyítő mozzanatokat). Bemutatok néhány közkeletű műfajt: a beszélgetést, a levelet, a bírálatot, a minősítést, a vitát, az előadást. Nyomon kísérheti Ön is a szöveg keletkezését: az anyaggyűjtéstől a megfogalmazáson keresztül egészen a megszólaltatásig. Hogy ne csak befogadásra kárhoztassék a kötet olvasója, gyakorlatokat is tartalmaznak a fejezetek. Aki vállalja a rendszeres műhelymunkát, előbb vagy utóbb úgy érzi majd: _Elmondani nem is nehéz!_

Imre Mihály - "Magyarország ​panasza"
A ​Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének szakmai hírnevét Barta János és Bán Imre professzorok kiemelkedő munkássága alapozta meg még az ötvenes-hatvanas években. A „debreceni iskolát” ettől kezdve jellemzi az elmélyült esztétikai és filológiai munka egysége, az irodalom és az emberi lét kérdéseinek egymással összefüggő vizsgálata, valamint a széles körű tájékozódás. A mesterek nyomába lépő tanítványok az újabb időkben is megőrzik és továbbviszik, újabb szempontokkal frissítik azt az irodalomszemléletet, amelynek jellegadó vonása a szélsőségektől tartózkodó szakmai igényesség. A Debreceni egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében ma is elmélyült irodalomtudományi kutatómunka folyik. Az intézet és a Debreceni Egyetemi Kiadó közös vállalkozásának, a Csokonai Universitas Könyvtár című sorozatnak az a szándéka, hogy ennek a műhelynek az eredményeiről adjon számot, s emellett nyitott legyen más műhelyek szakemberei számára is. Az évente két-három irodalomtudományi művet megjelentető sorozat hosszabb távon a magyar irodalom valamennyi korszakának értékeit igyekszik új megvilágításba helyezni.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni - Napló
Radnóti ​Miklósné Gyarmati Fanni gyorsírásos naplójában örökítette meg házasságának éveit. A napló magánéletének dokumentuma, teljes nyíltsággal beszél minden problémájáról. Az első bejegyzéseket 1935-ben egy fiatal, huszonhárom éves nő vetette papírra, aki éppen házasságra készült szerelmével. Az utolsó lapokat 1946-ban egy még mindig nagyon fiatal, mindössze harmincnégy éves asszony írta, aki akkor tudta meg, hogy két évvel korábban megözvegyült, férjét 1944-ben megölték. Ezután még hét évtizedet élt. Úgy őrizte Radnóti Miklós emlékét, hogy hallgatásával vette körül.

Kjell Espmark - Az ​irodalmi Nobel-díj
1895-ben ​kelt végrendeletében Alfred Nobel a Svéd Akadémiát bízta meg öt díj odaítélésével olyan kiemelkedő személyiségeknek, akik az előző évben "a leghasznosabban tevékenykedtek az emberiség javára". Nobel külön rendelkezett az irodalmi díjról, miszerint ezt olyasvalakinek kell adományozni, "aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel". A szerző józanul és mégis szinte regényesen tárgyalja az 1901 2001 közötti száz év díjtörténetét. 1895-ben kelt végrendeletében Alfred Nobel a Svéd Akadémiát bízta meg öt díj odaítélésével olyan kiemelkedő személyiségeknek, akik az előző évben "a leghasznosabban tevékenykedtek az emberiség javára". Nobel külön rendelkezett az irodalmi díjról, miszerint ezt olyasvalakinek kell adományozni, "aki a legkiemelkedőbbet alkotta, mégpedig ideális szemlélettel". A látszólag megtisztelő megbízatást a Svéd Akadémia részben szkeptikusan fogadta. Felmerült a gondolat, hogy nem vállalkoznak rá. 1901-ben aztán, a homályos végrendelet megfejtésére tett sorozatos kísérletek első állomásaként az irodalmi Nobel-díjat is kiosztották, amelyet nem Ibsen és nem Tolsztoj kapott meg, hanem Sully Prudhomme francia költő. Ettől a pillanattól kezdve az irodalmi Nobel-díj évenkénti odaítélése elismerést és vitákat provokál. Kjell Espmark svéd költő, regényíró és esztéta, irodalomtudós, egyetemi tanár, a Svéd Akadémia rendes tagja, 1981 óta a Nobel-díj Bizottság elnöke higgadtan, józanul és mégis szinte regényesen tárgyalja az 1901 2001 közötti száz év díjtörténetét. Miért Sully Prudhomme, Rudolf Eucken, Grazia Deledda és Pearl Buck? Miért nem Tolsztoj, Ibsen, Proust, Kafka és Joyce? Lehet-e valamilyen politikai szándék Szolzsenyicin díja mögött? Lehetséges-e egyáltalán, hogy egy nemzetközi irodalmi díjnak ne legyen semmiféle politikai aspektusa? Miért olyan kevés az ázsiai díjazott? Miért olyan kevés a nő? És miért szavazott egykor a Svéd Akadémia olyan népszerű szerzőkre, mint Sinclair Lewis vagy John Galsworthy, ha alig tíz év múlva már olyan forradalmi újítókat tüntetett ki, mint T. S. Eliot és William Faulkner? Újabb néhány évtizeddel később pedig miért ejtette ámulatba a világot az addig ismeretlen Isaac Bashevis Singer és Czesław Miłosz kitüntetésével? Ehhez hasonló kérdéseket tesz fel a könyv, miközben számos fejezetben áttekinti az irodalmi díj történetét hol a díj kockázatára, hol Nobel végrendeletének értelmezésére, hol az értékelési szempontokra helyezve a hangsúlyt. A könyv egy 1986-os mű (Az irodalmi Nobel-díj) átdolgozása és felfrissítése bőségesebb és korábban hozzáférhetetlen dokumentumok felhasználásával. A titoktartási kötelezettség ellenére az elmúlt ötven év gyakran meglepő eseményeiről is árnyalt képet kaphatunk. Az irodalmi Nobel-díj a svéd kultúra nemzetközileg legismertebb jelenségének lebilincselő elemzése. [Stockholm, 2001 2004, Európa]

Julian Symons - Edgar ​Allan Poe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andrew Turnbull - F. ​Scott Fitzgerald
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wolfgang Jeske - Peter Zahn - Lion ​Feuchtwanger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ronald Hayman - Bertolt ​Brecht
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dáné Tibor - Elhull ​a virág
Dáné ​Tibor a legszigorúbb tudományosság követelményének eleget téve, egy lebilincselő irodalmi riportban bontja ki Szendrey Júlia igaz történetét Petőfi Sándor eltűnésétől a szegény, elgyötört asszony haláláig. Dáné Tibor fordulatos írásának legfőbb érdeme, hogy a sokféleképpen terjesztett és terjedő rágalom, félreértés és rosszindulat helyett, az olvasó előtt a tudományosan alátámasztott igazságot és az igazsághoz vezető forrásmunkákat hozza felszínre Szendrey Júlia Petőfi halála utáni életéről.

139434077?1461015553
Az ​irodalom köztársasága Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Az ​irodalom köztársasága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárközi Mátyás - Levelek ​Zugligetből
A ​könyv a szerző emigrációja első kilenc (1956-1965) esztendejének történetét dolgozza fel sajátos módon: egyrészt tartalmazza Sárközi Mátyás regényszerűen megfogalmazott visszaemlékezéseit, másrészt édesanyja, Sárköziné Molnár Márta (Molnár Ferenc lánya), a budai Zugligetből hozzá írt leveleit. Ezért azután az adott időszak párhuzamos történetét olvashatjuk, két helyszínről. A szerző igen fiatalon, mindössze tizenkilenc évesen szánta rá magát, hogy elhagyja szülőhazáját, és más országban próbáljon szerencsét. Londonba ment, ahol először távoli rokonok segítségével, majd önállóan kezdett új életet. Grafikus iskolába iratkozott, tanulta a nyelvet, azt követően pedig - beilleszkedve a helyi magyar emigráns entellektüell réteg életébe - maga is újságíró, író, valamint a Szabad Európa rádió munkatársa lett Cs. Szabó László mellett. Eközben, Magyarországon maradt édesanyja leveleiből egy furcsa, nehéz világ bontakozik ki: az otthon maradt művészelit maradék szellemi szabadságáért a maga módján küzdő világa, amit talán másképp fel sem lehetett dolgozni, mint ahogyan ezt Molnár Márta tette, a levelekből áradó, töretlen derűvel, intelligenciával, fanyar humorral. A sorok között békés harmóniában fér meg a málnalekvárfőzés Bibóék letartóztatásával, Panni kutya Illyés Gyula, Moldova György, Janikovszky Éva, Darvas Lili magánéleti-irodalmi pletykáival, életre-halálra menő perek és feljelentések a tortasütéssel és hólapátolással. Két élet bontakozik ki tehát előttünk: egy érzékeny fiúé Nyugat-Európában és egy csodálatos humorú és erejű asszonyé Magyarországon. A 20. század második felének magyar irodalmában jártas olvasóknak külön ínyencséget jelenthet a legnagyobb kortárs szerzők, közéleti figurák magánéletének egy-egy fölvillanása.

Covers_63467
Isten ​tenyerén ülünk Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Isten ​tenyerén ülünk
A ​Fiatal Írók József Attila Köre elhatározta, hogy viszonylagos rendszerességgel - megbízott fiatal kritikusok és alkotók válogatásában, szerkesztésében - közreadja az _újabb_ magyar irodalom jelentősnek ítélt műveit. Mindössze két föltétel szabott korlátokat a válogatás szempontjaihoz: önálló kötetben vagy antológiában még meg nem jelent írások szerepelhetnek az összeállításban, és a fiatal nemzedék szerzői közül kerülhetnek ki a szerzők. Nem jelent ez elzárkózást az idősebb nemzedéktől, inkább az volt a cél, hogy ezekkel a válogatásokkal önmagát mérje meg a második világháború után fölnőtt írógeneráció. Hiszen az tagadhatatlan, hogy ez az ifjúság minőségileg újat, mást hozott az irodalomba. Ugyanakkor ez a "különbözés" nem nevezhető elszakadásnak a korábbi irodalmi folyamatoktól - mivel azokból nőtt ki, a meglevő hagyományokat újította meg. Jól példázza ezt a helyzetet a jelen válogatás is, amelyben találhatunk archaizáló, stílusbravúrral fölérő novellákat és groteszk írásokat, de kitűnő realista prózát és "modern irodalmi szöveget" is. A szerkesztők nem szándékkal válogattak úgy, hogy minden irányzat képviseltesse magát - adódott ez a sokrétűségre, nyitottságra apelláló igény a kortársi irodalom és valóság kapcsolatából. Ezért is lehet az, hogy már ismert, rangot kivívott szerzők és ismeretlen vagy írói pályájuk elején tartó írók együtt szerepelnek a kötetben. Távol állt a szerkesztőktől az a módszer, hogy a minél teljesebb "listát" nyújtsák át az olvasóknak, kivált "protokolláris" vagy divat értelmében. Az írások színvonalára, hitelességére figyeltek mindenekelőtt, s arra, hogy a válogatott anyag együvé szerkesztve mégis kifejezze azt az újat, többletet, amely laza - mégis karakteres - egységbe fogja a fiatal alkotók munkáit. A jelen antológia szerkesztői tudják, hogy más összeállítások szerkesztői talán ízlésükben szigorúbban elkötelezettek lesznek, esetleg nyitottságukkal jobban fémjelezhetők. Ők úgy érezték, hogy a valóság és az irodalom előtt felelősek. S remélik, hogy ízlésüket, tájékozottságukat, ítélőerejüket, fölfedező buzgalmukat majd a gondozott és vállalt antológia olvasói fogadtatása hasonló felelősséggel hitelesíti.

Géher István - Mesterségünk ​címere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borbély Sándor - Gellért ​Oszkár
Borbély ​Sándor kismonográfiája az első összefoglaló igényű munka Gellért Oszkár irodalomtörténeti korszakokat átívelő pályájáról. A Nyugat kiemelkedő tehetségű első nemzedékének tagja életének nyolcvanöt esztendejéből hat és fél évtizedet töltött az írás szolgálatában: a századelő irodalmi harcaitól a hatvanas évek második feléig. A GeIlért-pályakép szerzőjének - aki sok részletet még magával a költővel személyesen beszélt meg - így összesen huszonhét verseskönyv, legalább két évtizednyi szerkesztői tevékenység és megannyi publicisztikai munkásság értékelésére, sok árnyaló motívum felderítésére és elemzésére kellett vállalkoznia. Az egykori nagynevű írótársak és kritikusok máig helytálló ítéleteinek segítségével és az irodalomtörténeti távlat adta lehetőségek felhasználásával híven és sokoldalúan tolmácsalja ezt a rendkívül izgalmas életművet.

Fábri Anna - Az ​irodalom magánélete
Rendhagyó ​feladatra vállalkozott Fábri Anna nagyszabású és érdekfeszítő esszéjében. A klasszicista kor és a romantika határ-mezsgyéjén létrejött, "kedv és hajlam" szerinti személyes kapcsolatok, az európai minták alapján szerveződő irodalmi szalonok, a társas érintkezés és a társadalmi nyilvánosság új formáinak, erjesztő s korformáló hatásának elemzésével keres és talál magyarázatot a hagyományos kereteket szétfeszítő magyar irodalom funkcióváltására.

Strasser Kaponya - Berzeviczi Anna - A ​megbántás és megbánás közt elidőző résen
Szeretetlenségemből ​eredendően születtek ezek a versek, költemények, szösszenetek. Fiammal és nevelő Mamámmal való kapcsolatom, gyerekkoromban elvesztett szüleim okozta hiány, illetve Isten keresése ihlette költeményeim életérzésekről, maradandó és magával ragadó pillanatokról szólnak. Emlékeimet, érzéseimet lírikus formában szeretném átadni a világnak, és egy csepp szépséget vinni az emberek mindennapjaiba e versekkel. ,,Az Isten és ember közt járhatatlan úton vonszolom magam, megyek, és várom, hogy felzúgnak hátam mögött az útépítő buldózerek!" ,,Kiszámított, modern világunk egetostromló tűzfalán szárnyaszegetten ül a lélek, didereg és sírdogál."

Kollekciók