Ajax-loader

'magyar történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


G. Szabó István - Felvételi ​adattár - Történelem
Jól ​tudjuk, a történelem nem adatok egyszerű halmaza. Mégis, a legtöbb számonkérésen - legyen az tanóra, érrttségi vagy felvételi - csak azok szerepelhetnek sikeresen, akik a nagy összefüggések megértése mellett képesek a legkisebb adatot is megjegyezni. Adattárunk ehhez nyújt segítséget. A tankönyvekben a legkülönbözőbb helyeken rejtőző évszámok, nevek, földrajzi helyek, fogalmak, egyszóval adatok kerülnek egymás mellé tematikus rendben, hogy az érettségin és felvételin könnyen felidézhetőek legyenek.

Lepold Antal - Csernoch ​János
A ​rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.

Pásztor Pálma - A ​duellátor
Két ​kitaszított sorsa fonódik össze a regényben. Egy fiatalember küzdelme, hogy Károly Róbert lovagjává váljon, s bosszút álljon cselszövő nagybátyján apja haláláért; de, mivel korábban megvetett, fizetett bajvívóként élt, újra s újra kitaszítja a vitézi rend. Szerelme, egy kun törzsfő lánya, múltja tragédiája elől menekül, sokáig kedvese elől is titkolva származását. Egyszer azonban szembe kell nézni a fájdalmas emlékekkel. Képes lesz-e megbocsátani apjának a múlt bűneit? Vajon úrrá lehet tévedésein, s valóra válthatja álmát a duellátor?

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Trócsányi Zoltán - Magyar ​régiségek és furcsaságok
Régi, ​elsárgult könyvek, dohos, avult papirosok közt a régi magyar életnek számtalan érdekes furcsasága őrződött meg. Ami e régi papirosokon szemembe ötlött, csodálkozásra, vagy mosolygásra inditott, azokat az adatokat vagy eseteket jegyeztem föl és gyűjtöttem össze ebben a kis kötetben. - A Szent Gellért-legenda szolgálóleányától kezdve Országh Antalnak Dumas-nál tett látogatásáig a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymásután, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség.

Széchenyi István - Wesselényi Miklós - Feleselő ​naplók
"Wesselényi ​Miklós közelebbi megismerésével igen sokat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan barátságban fogok élni, érzem ezt" - írta Napló-jában Széchenyi, 1821. augusztus 1-én, egy évvel első debreceni találkozásuk után. Ősszel már eggyütt indultak Bécsbe, s 1822 márciusában héthónapos utazásra német földön, Franciaországon át Angliába. Naplóik örökítették meg, hogyan lett az egymást kölcsönösen tökéletesíteni akaró szándékból "szent ügy": egy ország felemelkedésének, "sárból kivonásának" tervezgetése; az idegen országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális modelljének tanulmányozásából a hazai viszonyok jobbításának elszánt programja. A közös külföldi út, melynek során meglátogatták Nyugat-Európa számos kis és nagy városát, mindenekelőtt Párizst és Londont, megtekintették a leghíresebb múzeumokat, középületeket, színházakat, megismerkedtek neves politikusokkal, írókkal, tudósokkal, a társasági élet kedvenceivel, mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Élményeiket az egyidejű, de egymással olykor szöges ellentétben álló feljegyzések színesen, elevenen, érdekesen adják vissza, segítségükkel az olvasó nemcsak a korabeli életet ismerheti meg jobban, de hazánk történelmének két kiváló személyiségét is.

Covers_80036
elérhető
1

Kósa Csaba - Pogánykő
A ​szerző ebben az új könyvében ismert tájakra, de történelmi időkbe vezeti olvasóit. A Velencei-tónál járunk, az idő 1848, a híres pákozdi csata előestéje. Az öreg halász, Deres István és védence, az árva Lackó előbb ég semmit sem észlelnek a közelgő viharból. Kicsi világ kicsi viharai között élnek, hanem amikor a haza védelméről esik szó, az öreg halász is tudja, hol a helye. A sukoróiak egy akarattal sietnek a honvédek segítségére, a harc kemény, de győzelmes. A szép regény végén az árva Lackó érettebb, felnőtt tekintettel néz körül a nádi világon.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Szabad György - Miért ​halt meg Teleki László?
Szabad ​György írása Teleki Lászlónak, a XIX. század kiváló államférfiának, a reformellenzék egyik vezetőjének 1861-ben bekövetkezett halála különös körülményeit világítja meg. A neves szerző - jelentős részben kiadatlan levéltári forrásanyagra támaszkodva - azt vizsgálja, hogy a tragikus esemény hátterében miféle lélektani és politikai okok húzódhattak meg.

Nagy László - A ​rossz hírű Báthoryak
Báthory ​István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint - torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Jules Verne - Sándor ​Mátyás
Sándor ​Mátyásnak és két hős lelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állított emléket, a szinte emberfeletti hatalmú, titokzatos igazságtevő Antekirtt orvos alakjában pedig talán legvonzóbb és legemberibb regényhősét alkotta meg. A kalandos, mozgalmas, romantikus színekben villódzó történet, melynek során az aljas árulók és cinkosaik elnyerik méltó büntetésüket, a jó ügy támogatói pedig jutalmukat, mindvégig izgalomban tartja az olvasót.

Kosáry Domokos - Napóleon ​és Magyarország
"A ​dráma két főszereplője közül az egyikről kitűnt, hogy a valóságban nem vállalja azt, amiről szavakban, kesergőn, fenyegetőzve, dicsekvéssel is, annyit fogadkozott. A másik pedig, akinek gesztusa oly hősinek, világot szakasztónak indult, de végül, tétován, a levegőben megállt... már kezdett pusztán pórul járt cselszövőnek látszani."

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Sipos Gergő - Szent ​Domonkos kertje
1854. ​Rejtélyes hírek érkeznek a szabadságharc elveszett gyémántjai felől. Fenyvessy Mártont, a törvényen kívüli kémhálózat ügynökét — egy úgynevezett “kísértetet” — küldik értük. Ő azonban holtan találja az egyetlen embert, aki ismerte a politikai és gazdasági okokból is jelentős kincsek rejtekhelyét. Ezért megkezdődik a versenyfutás az idővel, és Mártonnak minden ügyességére és logikai érzékére szüksége lesz ahhoz, hogy megfejtse a hátrahagyott jeleket, melyekkel a kincsvadászok már évek óta sikertelenül próbálkoznak. Minderre csupán néhány órája van, mielőtt leszáll az éj. Ebben a feszült hangulatú történelmi krimiben, hidegvérű gyilkosságokon, áruláson és összeesküvéseken keresztül vezet az ösvény Szent Domonkos kertjébe, amely titkait csak az arra érdemesek előtt tárja fel.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Rákosi Viktor - Korhadt ​fakeresztek
Sokat ​járkáltam szerteszét a világban. Álltam a San Genaro-templom erkélyén, bámultam a dicső Nápolyt s kék tengeröblét, az olthatatlan tüzű Vezuvval, Sorrento sötétzöld olajfaerdőivel, Castellamare és Posilippo piros-fehér házaival beszegve. A Szent Péter-templom tetejéről hallgattam a harangok zúgását, melyek a föltámadást hirdették az örök város lakóinak. A Mont-Martre csúcsáról bámultam le a világ fővárosának lázas nyüzsgésére. A norvég fjordok közt hallgattam az északi szél üvöltését, mely tán azért fájdalmasabb ott fönt, mert a szélvész testét az éles sziklák megtépik...

Covers_210905
Árpád-házi ​királyaink Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Árpád-házi ​királyaink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_423459
Mikor ​uralkodott? Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Mikor ​uralkodott?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Müller Rolf - Politikai ​rendőrség a Rákosi-korszakban
Mindannyian ​tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakiről azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betűszavak sem… Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszközéről, a politikai rendőrségről van szó. Müller Rolf könyve e szervezet történetét dolgozza fel. A második világháború végétől az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, miközben számos közszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a különböző elnevezések alatt működő titkos nyomozó szerveket, az átalakítások mögött meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig első számú vezetőjének, Péter Gábornak az élettörténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segítőit, és pozíciójának örököseit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és szűkebb köre által gyakorolt „kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérkőzés is előkerül. A kötetből természetesen nem maradhatnak ki az ügynökök és a besúgók sem: a hálózat működésén és a titkos technikákon túl az érdeklődő megismerheti azt is, hogy kikből szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rendőrség legsötétebb évtizedéhez kötődtek.

Ruffy Péter - Magyar ​ereklyék, magyar jelképek
Nemzeti ​ereklyéinkről, jelképeinkről az elmúlt századok során számos művet írtak. Nagyrészt tudományos műveket, amelyek a Szent Korona, a klenódiumok vagy az ősi nyelvemlékek eredetével, történetével foglalkoznak. Megjeleníti őket gyakran a szépirodalom is, ám népszerű tudományos ismeretterjesztő, a nem szakmai olvasóközönség számára is élvezhető munka mindeddig nem készült róluk. Pedig gyakran éreztük szükségét az iskolai, a közösségi és a családi nevelésben egyaránt. Ruffy Péter, az igényes tollú, népszerű könyveiről is ismert újságíró vállalkozott a merész feladatra, hogy egy kötetben szól a nemzettudat ápolása terén oly nagy értékkel bíró tárgyakról, jelképekről. Ismereteket közöl anélkül, hogy adathalmazzal fárasztana, és érzelmeket ébreszt olykor már feledésbe merülő emlékek iránt. A szerző a kialakulás történeti rendjében veszi sorra bemutatandó tárgyait, államalapító Szent István királyunk jobbjától a nemzeti színek használatáig. A könyv az államalapító nagy uralkodó halálának 950. évfordulója alkalmából kerül az olvasók elé.

R. Kelényi Angelika - Szulejmán ​és a magyar udvarhölgy
Izgalom ​és romantika Szulejmán udvarában. Szulejmán 1541. augusztus 29-én elfoglalja Buda várát. Ezen a napon nemcsak a magyar történelem, hanem egy fiatal lány élete is hatalmas fordulatot vesz, amikor uralkodói utasítására ő kíséri a gyermek János Zsigmond királyt a szultán táborába. A húszéves Illésházy Anna csak külsőleg tűnik egyszerű nemes lánynak, valójában egy különleges udvarhölgy, rendkívüli tudással és kemény feladattal, mellyel Izabella királyné és a király gyámja, a furfangos diplomáciai zseni, Fráter György bízta meg. Mindent megtesz, hogy maradéktalanul teljesítse a megbízatását, ezért kalandos úton beépül a szultán háremébe. A bátor magyar lányt nap mint nap új feladatok elé állítja a sors, és döntenie kell, hogy a rá rótt kötelesség, vagy az igazság és a szerelme fontosabb-e számára. A Szulejmán és a magyar udvarhölgy R. Kelényi Angelika első történelmi eseményeken alapuló romantikus kalandregénye. Hazugság, gyilkosságok, nőrablás, intrika és halálos szerelem a török félhold árnyékában, a magyar történelem vérzivataros időszakában.

Méray Tibor - Nagy ​Imre élete és halála
A ​könyv nem tartozik a hagyományos életrajzok kategóriájába, aránytalanságaira a szerző is utal. Általában véve keveset foglalkozik Nagy Imre életének első négy évtizedével, még kevesebbet ifjúságával, a Szovjetunióban eltöltött 17 esztendejével. Sőt, közvetlenül a felszabadulás után kifejtett politikai tevékenységéről sem tudunk meg sokat, éppen hogy csak említés történik "földosztó" miniszteri működéséről, belügyminiszterségéről stb. Méray voltaképpen in medias res kezdi: 1953. június 13-ával, amikor az SZKP Központi Vezetőségének elnöksége kijelölte Nagy Imrét Magyarország miniszterelnökének. Bővebben foglalkozik viszont az 1953. júniusa után megkezdett "Új szakasz" politikájával, Rákosi ellentámadásával, mesterkedéseivel, Nagy Imre meghurcoltatásának, leváltásának és belső száműzetésének a körülményeivel, majd az írók és a Petőfi Kör harcával párhuzamosan népszerűségének fokozódó növekedésével, végül párttagságának helyreállításával. A könyv második - a népfelkelésnek szentelt - része az október 3-i eseményekkel kezdődik. Részletesen szól az október 23. és november 4. közötti időszak eseményeiről, az ismét miniszterelnökké lett Nagy Imre küzdelmeiről, az SZKP küldöttségének budapesti tárgyalásairól, majd a szovjet csapatok beszivárgása okozta feszültségnövekedésről, végül a november 4-i eseményekről. Az "utolsó felvonás" eseményeit viszonylag röviden írja le, nagyon kevés helyet szentel a november 4-ét követő "utóvédharcnak" (Méray maga is elhagyta az országot), szól viszont a jugoszláv követségen eltöltött 22 napos menedékről, a romániai deportálásról, befejezésül a Nagy Imre-perről. A Nagy Imre-irodalom olyannyira megszaporodott, hogy a harminc évvel ezelőtt született mű ma már kevés újat képes nekünk mondani.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Megoldókulcs ​a történelem érettségi feladatgyűjtemény 11. évfolyamos kötetéhez
Ez ​a kiadvány a Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. Írásbeli, 11. évfolyam című könyv feladatainak a megoldásait tartalmazza. A megoldókulcs olyan, mint az új érettségihez használatos javítókulcsok. A tesztfeladatoknál tömör válaszokra törekedtünk, gyakran csak a kulcsszavakat adtuk meg. Az esszéfeladatok megoldását válaszelemekre bontottuk, és elemenként jeleztük a szükséges kompetenciákat is.

Benedek Elek - Hazánk ​története
A ​magyarok története a honfoglalás előtti időktől.

Bél Mátyás - Buda ​visszavívásáról
Bél ​Mátyás a XVIII. század Magyarországának Európa-szerte ismert polihisztora. Számos – nagyobbrészt latinul írott – műve közül a legmaradandóbb az országot vármegyék szerint bemutató Notitia Hungariae novae historico geographica (Az új Magyarország történeti és földrajzi ismertetése). E mű harmadik kötetében található a Buda 1686-os visszavívását elbeszélő fejezet, amely most, a 300. évfordulón jelenik meg először magyar fordításban. Bél Mátyás kétéves gyermekként érte meg a magyarországi török uralom megszűntének kezdetét jelentő győzelmes budai ostromot. Az esemény fél évszázaddal későbbi felidézésekor két szempont vezette: a történeti hűség és a stílus méltósága. Gondosan szerkesztett, drámai erejű elbeszélésben eleveníti meg az ostrom napjainak légkörét, a sebesen pergő események török, császári és magyar résztvevőit. Kötetünk lapjairól két évszázad tekint ránk, különleges szellemi élményhez juttatva a mai olvasót.

Herczeg Ferenc - Történelmi ​regények
Hercegh ​Ferenc négy olvasmányos, magyar tárgyú történelmi regényét kapja kézhez egy kötetben az olvasó. Herczeg Ferenc /1863-1954/ az Új Idők szerkesztőjeként /1894-1944/ is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország "írófejedelme" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Az 1902-ben megjelent Pogányok a Vata-féle pogánylázadás idején játszódik, hőse Alpár, Thonuzóba besenyő vezér papnak állott fia, aki két világ határán próbálja megtalálni önmagát. Az Élet kapuja II. Gyula és X. Leó pápaságának Rómájában mutatja meg, hogyan próbál a magyar jobbágyivadék, Bakócz Tamás hatalmat szerezni, hogy a Magyarországra törő török veszélyt elháríthassa. A fogyó hold című történelmi kisregény már a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva egy nemzet életben maradásának lehetőségeit. A hét sváb /1916/ Herczegnek talán legsikerültebb történelmi regénye, amelyben szülővárosa, Versec svábságának állít maradandó emléket: hét derék verseci legény vére hullatásával is tanúságot tesz 1848 magyar eszményei mellett. Herczeg Ferenc művei sok kiadást értek meg. A mai olvasó kellő távlatból értékelheti mindazt, ami Herczeg műveiben igazán jelentős, és minden bizonnyal újból felismerheti a történelmi regények szórakoztató és tanulságos jellegét.

Ujkéry Csaba - Szigeth ​pajzsai
Szigetvár ​történelmi múltjával kapcsolatosan ez idáig olyan könyvek jelentek meg, amelyek elsősorban Zrínyi Miklós személyével, és a vár 1566-os elestével foglalkoztak. A vár hősi története azonban régebben nyúlik vissza. Támadások sorozatát verték vissza az itt vitézlő kapitányok, és mindenre elszánt magyar és horvát katonáik. Ujkéry Csaba: Sziget pajzsai c. történelmi regényében 1530-tól 1566-tal bezárólag dolgozta fel ezeket az eseményeket. Négy ostrommal foglalkozik: 1530-ban Török Bálint védte meg a várat Kászon bég csapataival szemben, 1554-ben Kerecsényi László, Tojgun budai beglerbég ellenében, 1556-ban Horváth Márk Ali pasa csapatai ellen és a regény az 1566-os nagy ostrom eseményeivel - Zrínyi Miklós és katonái hősi küzdelmével, Szulejmán szultán serege ellen - zárul. A könyv történelmi hitelességgel íródott. Nemeskürty István és Laczkó András lektorálták. Szereplői az akkor itt élő emberek, a végvárakban élők mindennapi életét, szerelmeit, harcait.

Szász Béla - Minden ​kényszer nélkül
"...A ​nyomozó, mint az óraingát, két térde között lengette gumibotját, és akárha nem hallaná feleletemet, nyomatékosan megismételte: - Mit üzent az a Wagner? - Aztán a testes fiatal hangja csattant fel: - Mikor szervezték be az amerikaiak? - Majd kórusban kiáltották: - Ki szervezete be? Tiltakozó válaszomra mindannyian megrohantak, aztán újra kérdeztek, újra megrohantak, végül letepertek, hogy a talpamat vegyék kezelésbe. Valamiképp leráztam őket, mire egy ötödik férfi segítségével, aki addig nézőként csak a fal mellett lapult, becsavartak a szőnyegbe..." Szász Béla (Szombathely, 1910), aki egyetemistaként részt vett az illegális kommunista mozgalomban, s 1937-ben Franciaországba, majd Argentínába emigrált, 1946-ban hazatért Magyarországra. Építeni az itthoni új rendet. 1949 tavaszán, kémkedés hazug vádjával, letartóztatják, s a Rajk-per egyik mellékperében tízévi fegyházra ítélik. 1954-ben szabadon bocsátják, rehabilitálják. A felajánlott vezető állást visszautasítva kiadói lektorként dolgozik. Rajk László temetésén, 1956. október 6-án a volt fogolytársak nevében ő mond gyászbeszédet. 1957-ben ismét emigrál, családostul. Azóta Angliában él. Híres műve, mely 1963 óta magyarul és idegen nyelveken bejárta a (külföldi) világot, a Rajk-pernek és a körötte történet törvénytelenségeknek döbbenetes krónikája. De több is annál: önvizsgálat és számvetés. A szabadon választott, majd kényszerűen végigjárt személyes útnak - egyben egy egész ország útjának - újra bejárása. Lebilincselő ereje abban a szinte hűvös tárgyilagosságban rejlik, amellyel Szász Béla az átélt iszonyatot ábrázolni képes, a letartóztatás pillanataitól kezdve a magyar, majd a szovjet vallatók vezette vizsgálatok kegyetlenségén át a törvénysértő ítéletig, a börtönbeli szenvedésektől a szabadulásig. Hiteles a tényekhez való szigorú ragaszkodásban, de hiteles az összefüggéseknek, a mélyebben rejlő indítékoknak feltárásában is. Korszerű írás. Gyűlölködés nélkül, de megingathatatlan etikai meggyőződéssel ítéli meg mindazt, ami azokban a nehéz években a szerzővel és szenvedő társaival - de bizonyos értelemben mindannyiunkkal - történt.

Covers_36219
El ​nem égetett dokumentumok Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - El ​nem égetett dokumentumok
Kádár ​János és Kállai Gyula őrizetbe vétele, 1951 - Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956 - Apró Antal levele Nagy Imréhez, 1956 - Apró Antal összefoglalója a Párt Elnökségének, 1956 - Walter Román feljegyzése a Kádár Jánossal folytatott megbeszélésről, 1956 - Rákosi Mátyás levele Nyikita Hruscsovhoz, 1956 - Kádár János levele Chivu Stoicához, a Nagy Imre-csoport menedékjogának megszüntetéséről, 1957 - Chivu Stoica válaszlevele Kádár Jánoshoz, 1957 - Kádár János feljegyzése a PB-nek Hruscsov felmentéséről, 1964 - Darvas József levele Kádár Jánoshoz, 1965 - Kádár János válaszlevele Darvas Józsefhez, 1965 - Komócsin Zoltán előterjesztése a PB-nek Rákosi Mátyás hazatéréséről, 1967 - Kádár János első levele a PB-hez, 1972 - Kádár János első beadványa a PB-hez nyugdíjazásáról, 1972 - a KB zárt ülése Kádár János nyugdíjazásáról, 1972 - a PB határozati javaslata, 1972 - Jurij Andropov levele Kádár Jánoshoz, 1983.

Brodarics István - Brodarics ​históriája a mohácsi vészről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.