Ajax-loader

'magyar történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Img_0007
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Érettségi ​tételek - Magyar történelem
Félsz ​az érettségitől? Rettegsz a felvételitől? Még messze vannak a vizsgák, de tanulmányaid során hasznodra lenne egy-egy téma áttekinthető összefoglalója? Vagy egyszerűen csak már rég ült az iskolapadban és szívesen olvasna egy jól használható összeállítást a magyar történelem legfontosabb korszakairól? Akkor ez a kiadvány Önnek, Neked szól! A kiadó eredeti szándéka szerint a felvételizők, érettségizők helyzetét szeretné a nagy megmérettetések előtt megkönnyíteni. Az érettségi, felvételi anyaga a magyar történelem tárgyköréből a szóbeli vizsgakövetelményeknek megfelelően foglalja össze és rendszerezi a tudnivalókat. Minden témakör után található kronológiai összefoglaló, név- és fogalomtár, mely megkönnyíti az egyénre szabott tétel készítését, és az írásbeli felvételikre is jól használható. Egy-egy téma után aki még bővíteni szeretné ismereteit, az ajánlott irodalomban szereplő művek közül választhat. Természetesen a sikeres felvételi és érettségi elsődleges záloga a rendszeres tanulás, amit ez a könyv nem helyettesíthet, de hasznos lehet az összefoglalásra, rendszerezésre. Sok sikert és kitartást kíván a kiadó, és a kiadvány összeállítója, remélve, hogy a diákok a felkészülést segítő és hasznos könyvhöz jutnak.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Földi Pál - Magyar ​hadfiak és vitézek lexikona
A ​magyar történelem több mint félezer katonahősének életrajzi lexikona voltaképp egy évezred hadtörténeti panteonja. Földi Pál Attila hun király, illetve fiai, Dengidzik és Csaba legendák ködébe vesző alakjától kezdi lexikonát - amely kronológia szerint és nem alfabetikus rendben közli rövid szócikkeit -, majd Álmos és Árpád nagyfejedelmek érdemeinek fölidézésével kezdetét veszi a Kárpát-medence magyarságának hadtörténeti-életrajzi áttekintése. A kalandozások korának vitézeit az Árpád-ház hadvezér uralkodói követik, majd a középkor hősei után a hosszú török- és Habsburg-ellenes küzdelmek legjelentősebb katonái sorakoznak Dugovics Titusztól II. Rákóczi Ferencig. Ugyanilyen fontos korszak-tömb az 1848/49-es szabadságharc katonaalakjainak együttese Petőfitől az aradi vértanúkig, illetve az I. és II. világháború katonai vezetőinek arcképcsarnoka Stromfeld Auréltól Horthy Miklóson át az antifasiszta ellenállás mártírjáig, Kiss János altábornagyig. ; A szócikkek bekezdésnyi terjedelműek, csak a legszükségesebb adatokat tartalmazzák (pl. születés és halál éve, döntő ütközetek dátuma); inkább méltató, az érdemeket és jelentőséget számon tartó, semmint faktográf jellegűek. Szerepel a szócikkekben pályájuk és karakterük futó jellemzése, illetve - ha így történt - hősi haláluk említése. Néhány egészen kimagasló katonai vezető (pl. Dózsa György, Simonyi József, Görgey Artúr stb.) hosszabb cikket kapott. A lexikonban való gyors tájékozódást a kötet végén található Névmutató teszi lehetővé. A méltatlanul gyönge minőségű képanyaggal illusztrált életrajzi kislexikon - a történelem iránt érdeklődő fiatalok, iskolások kézikönyve.

Huszár Tibor - Beszélgetések ​Nyers Rezsővel
Az ​elmúlt időt a történelem mindenki életében újraalakítja - írja Shakespeare. Már az észlelet válogat, s az emlékezet az idő előrehaladtával folyamatosan módosítja, újraírja magán- és köztörténelmünket. A könyvbeli beszélgetés szereplői, Nyers Rezső politikus, közgazda és Huszár Tibor szociológus ezen intelem tudatában vállalták a múlt felidézését. Dokumentumokat Nyers Rezső politikusi-kormányzati szerepére tekintettel használtak és idézte, a műfaj azonban vállaltan szubjektív, és eszmecseréjük arról szól, hogyan látták, látják történelmünket, szerepvállalásukat.

Széchenyi István - Wesselényi Miklós - Feleselő ​naplók
"Wesselényi ​Miklós közelebbi megismerésével igen sokat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan barátságban fogok élni, érzem ezt" - írta Napló-jában Széchenyi, 1821. augusztus 1-én, egy évvel első debreceni találkozásuk után. Ősszel már eggyütt indultak Bécsbe, s 1822 márciusában héthónapos utazásra német földön, Franciaországon át Angliába. Naplóik örökítették meg, hogyan lett az egymást kölcsönösen tökéletesíteni akaró szándékból "szent ügy": egy ország felemelkedésének, "sárból kivonásának" tervezgetése; az idegen országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális modelljének tanulmányozásából a hazai viszonyok jobbításának elszánt programja. A közös külföldi út, melynek során meglátogatták Nyugat-Európa számos kis és nagy városát, mindenekelőtt Párizst és Londont, megtekintették a leghíresebb múzeumokat, középületeket, színházakat, megismerkedtek neves politikusokkal, írókkal, tudósokkal, a társasági élet kedvenceivel, mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Élményeiket az egyidejű, de egymással olykor szöges ellentétben álló feljegyzések színesen, elevenen, érdekesen adják vissza, segítségükkel az olvasó nemcsak a korabeli életet ismerheti meg jobban, de hazánk történelmének két kiváló személyiségét is.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Hidegháború ​Magyarország ellen /1956
A ​“Kik voltak, mit akartak?” és a “Köztársaság tér, 1956″ című kötetek után most egy olyan, a magyarországi ellenforradalom történetével foglalkozó feldolgozást nyújtunk át az olvasónak, amely a nemzetközi imperializmusnak az eseményekben játszott szerepével, a hazánk ellen kibontakozott felforgató tevékenységével foglalkozik. Természetesen szem előtt tartjuk, hogy az imperializmus akciói önmagukban nem lettek volna képesek ellenforradalmat előidézni Magyarországon: a szocializmus építésének során felmerült ellentmondások megoldatlansága, a szektás-dogmatikus és a revizionista irányzat kialakulása, egymás elleni harca, illetve a belső reakció szervezkedése tette számukra lehetővé jóhiszemű emberek, fiatalok megtévesztését, az ellenforradalom táborába sodródását. Eredeti dokumentumok, emlékiratok, könyvek, bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei alapján bizonyítjuk a vezető imperialista hatalmak – egyes szerzők által tagadott – szerepét az 1956-os tragikus események előkészítésében és lefolyásában. Bemutatjuk a hazánk ellen folytatott lélektani hadviselést, a megfékezési és felszabadítási politika összefüggését, valamint azoknak a nyugati intézményeknek és hírszerző központoknak az akcióit, amelyek szerteágazó elméleti és szervező munkát vállaltak magukra. A legrészletesebben a CIA és a Szabad Európa Rádió tevékenységét ismerheti meg az olvasó. Külön fejezet foglalkozik a jobboldali magyar emigráció szerepével, programjaival, készülődésével a hatalom átvételére, illetve az ennek érdekében tett gyakorlati lépésekkel.

Covers_464003
Ellenzékben Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ellenzékben
Az ​1965-ben megjelent Magyar Irodalmi Lexikon így írt Vásárhelyi Miklósról: Vásárhelyi Miklós (Fiume, 1917. okt. 9.- ): újságíró, műfordító. 1942-ben a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát. 1939-től tagja volt az illegális kommunista pártnak, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-50 között a Szabad Nép belső munkatársa, 1951-52-ben a Művelt Nép felelős szerkesztője, 1952-55-ben a Vengrija c. lap főszerkesztője s emellett 1954-55-ben a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese volt. 1955-56-ban a Művelt Nép Könyvkiadó lektora. Nagy Imre köréhez tartozott, 1957-ben a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétele miatt letartóztatták és 5 évi börtönre ítélték. 1960-ban, kegyelemmel szabadult, 1961-64 között a Képzőművészeti Kiadó lektora volt, azóta az Élet és Tudomány belső munkatársa. Angol (Dimphna Cusack, Henry Cooper, Allan Sillitoe) és francia (Jean Chatenau, Pierre Gamarra) nyelvű regényeket, antológiákban közölt novellákat fordított.

Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Nemes János - Rákosi ​Mátyás születésnapja
1952. ​március 9. - e napon ünnepelte az ország Sztálin legjobb magyarországi tanítványának, Rákosi Mátyásnak hatvanadik születésnapját. Jubileumi kiadványok, plakátok, ünnepi munkafelajánlások, színházi díszünnepély - mindezek a nap fényét voltak hivatva emelni. A könyv szerzője - Nemes János - az ünnepségsorozat érdekes, komikus, tragikomikus epizódjaira emlékezik vissza, s e visszaemlékezésből egy ember portréja és egy korszak hangulata bontakozik ki. A képet - a születésnapi pillanatképet - kiegészítendő megismerkedhetünk Rákosi Mátyás rövid életrajzával, s eddig kevésbé ismert politikusi megnyilvánulásaival.

Somogyi Éva - Abszolutizmus ​és kiegyezés 1849-1867
A ​Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban "éljent" kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra. Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után - "tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában" - néhány esztendővel a 48-as törvényeket "összhangzásba hozzák" "a birodalom szilárd fennállhatásával"? Mi történt e két évtized alatt, hogy a "győző" az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az egykor rebellis nemzettel? Hogyan változott a Habsburg-monarchia európai helyzete, s ennek hatására a Monarchia másik fele uralkodó nemzetének, az osztrák-németségnek politikai törekvésre az 1849-1867 közötti két évtizedben? E kérdésekre választ keresve, a könyv szükségképpen állítja előtérbe azokat a személyeket és társadalmi csoportokat, akik és amelyek a Habsburg-monarchiában a politika aktív alkotói voltak.

Nagy László - A ​rossz hírű Báthoryak
Báthory ​István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint - torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Szincsák Tibor - Történelmi ​kronológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Klaus-Jürgen Matz - Ki ​mikor uralkodott, kormányzott?
Hans-Jürgen ​Matz rendkívül alapos, részletes könyve az ókortól napjainkig, időrendben veszi sorra több mint 340 birodalom, ország, államalakulat uralkodóit, elnökeit, diktátorait, kormányfőit, megadva uralkodásuk vagy hivatali idejük pontos dátumait. A kötet első részében a történelmi (ma már nem létező) államok uralkodói , a másodikban a mai államok vezetői, fontosabb tisztségviselői szerepelnek. E magyar nyelvű kiadásban Magyarország királyait, fontos tisztségviselőit egy külön harmadik részben soroljuk fel. A több tisztséget betöltő személyek mutatója nagyszerű segítséget jelent a több ország trónján is ülő uralkodók, valamint az államférfiak tisztségeinek áttekintéséhez.

Pálinkás Mihály - Múltunk ​nagyjai
Hogyan ​halt meg Álmos, a törzsszöveteség vezetője? Honnan eredeztethető a palócság? Cserben hagyta-e Szapolyai János II. Lajos királyt a mohácsi csatában? Miként került tegező viszonyba Kossuth Lajos és Görgey Artúr? Hogyan lett a nyomorúságos sorsú árva gyerek a haza bölcse? Száz és száz kérdésre ad választ ez a könyv nemzetünk nagyjainak életrajzán keresztül, elkalauzolva az Olvasót a honfoglalástól a kiegyezésig vezető kacskaringós, olykor szakadékokba zuhanó, másszor bércekre ívelő történelmi úton. Érző, gondolkodó, hús-vér emberek tekintenek ránk a könyv lapjairól. Megérthetjük tetteik okát, megismerhetjük a kort, melyben éltek, s rádöbbenhetünk: kit miért roppantottak össze a kényszerítő körülmények, s ki miért volt képes fölismerni és megvalósítani a történelem által rámért föladatot. Izgalmas, érdekes, tanulságos könyvet ajánlunk - a "köznapi" olvasmányként s a történeti tanulmányok kiegészítőjeként egyaránt hasznosat.

Kulcsár Zsuzsanna - Rejtélyek ​és botrányok a középkorban
Táncosnő ​és hetéra volt-e Theodóra császárné? Megégették-e az Orléans-i Szüzet? Igaz-e, hogy kéjvágyból gyermekeket gyilkolt az Orléans-i Szűz vitéz fegyvertársa, a titokzatos Kékszakáll? Valóban őrült volt-e Őrült Johanna és gyengeelméjű Don Carlos? Mi az igazság a hírhedt Borgiák mérgéről? Miért vetette börtönbe Szép Fülöp francia király országra szóló botrányok közepette mindhárom menyét, és miért töröltette el fantasztikus vádaskodással a dúsgazdasg templomos lovagrendet? Miért ölték meg Nápolyi Johanna férjét, András magyar királyfit, Nagy Lajos királyunk öccsét? stb. - mind olyan kérdések, amelyek annak idején izgalomban tartották a kortársakat, a közpkor emberét, amelyeket széltében-hosszában tárgyaltak, vagy legalábbis borzadva suttogtak róluk. Kulcsár Zsuzsanna maguknak az eseményeknek érdekes, fordulatos bemutatása után, a rájuk vonatkozó régebbi és legújabb történeti kutatások eredményeit összegezve, próbálja e rejtélyes, sokszor elképesztő történetek titkát kibogozni

M. Szabó Miklós - A ​Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban
A ​nagy forrásbázisra – levéltári kutatásokra, magyar és idegen nyelvű kiadványokra, magánkézen levő eredeti hadműveleti naplókra – épülő monográfia a magyar hadtörténeti irodalomban elsőként vállalkozik arra, hogy képet alkosson a volt magyar légierő második világháborút megelőző és a háború alatti technikai, szervezeti s alkalmazási kérdéseiről. A szerző a bevezetőben bemutatja a Trianont követően kialakult helyzetet, széles tömegekre is ható soviniszta propagandát, amely a valós sérelmeket felnagyítva – ezzel a feszítő politikai és társadalmi kérdéseket elfedve – eredményesen buzdított az elszakított területek visszaszerzéséért folytatott harcra. Ez természetesen hatott a légierő szellemének alakulására is. Ezt követően kronologikus sorrendben ismerkedünk meg a magyar légierő történetének eseményeivel. A nagyobb súly itt is természetesen az 1938–1945 közötti időszakra esik, a szerző azonban bemutatja azt az erőfeszítést is, mellyel a hadseregvezetés már a húszas évek végétől igyekezett lerakni egy majdani ütőképes légierő alapjait. A könyv jól szemlélteti a légierő fejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat, azok folyamatos módosulását, és azt, hogy a tervek az anyagi, technikai és személyi feltételek hiányában nem valósulhattak meg. A megfelelő színvonalú ipari háttér, valamint a szakemberek hiánya lehetetlenné tette a revansista törekvésektől fűtött, eltúlzott tervek végrehajtását. A vágyálmok eredményezte kaotikus állapotok uralkodtak a magyar légierőnél is, amikor sor került a délvidéki bevonulásra, majd a Szovjetunió elleni háborúra. A szerző objektíven elemzi a magyar repülők légi harcait. Jó érzékkel nyúl az olyan, a közérdeklődés előterében álló eseményekhez, mint a bácskai ejtőernyős bevetés, a kassai bombázás, a kormányzóhelyettes repülőbalesete. Óvakodik attól, hogy túlzottan belebonyolódjék ezek tárgyalásába, ugyanakkor meggyőzően, a történelmi tényekhez ragaszkodva, a mendemondákkal és hamis mítoszokkal leszámolva mutatja be az eseményeket. A szerző részletesen kitér a Magyarország ellen 1944 nyarán-őszén végrehajtott, a lakosság körében is nagy áldozatokkal járó amerikai-angol légitámadásokra, s az ellenük folyó magyar légvédelmi tevékenységre. Rámutat azokra a tényezőkre, amelyek a harcban részt vevő magyar vadászrepülők tetteit motiválták. A könyvet fényképek, vázlatok és táblázatok szemléltetik.

Bertényi Iván - A ​magyar korona története
1978. ​január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance akkori külügyminiszter az Egyesült Államok elnökének képviseletében ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a magyar királyi koronát és a többi koronázási jelvényt. Nemzeti kincseink több mint három évtizedes távollét után visszakerültek hazánkba. Bertényi Iván történész a korona történetéről és a hozzá fűződő problémákról ad képet. Ismerteti a korona eredetével kapcsolatos nézeteket, vitákat, nyomon követi a korona sorsát történelmünk viszontagságai közepette. Szól a szentkorona-tan kialakulásáról és szerepéről, reakciós, soviniszta célokra való felhasználásáról. Részletesen ír egy-egy nevezetesebb koronázási szertartásól, a korona XX. századi történetéről, Nyugatra hurcolásáról, majd hazatéréséről. E kötet az 1978-ban megjelent mű harmadik, javított és bővített kiadása. A szerző hasznosította az első kiadás óta született újabb eredményeket, az újabb viták tanulságait.

Kőszegi Imre - Szerelmetes ​Orsikám
Orsika ​nem más, mint Kanizsai Dorottya nagyasszonynak, a mohácsi gyásztér temető angyalának unokahúga. 1526-ban árvaságra jut, tizennégy éves korában férjhez adják egy szegény királyi titoknokhoz. Nádasdy Tamáshoz. A művelt, nagyravágyó férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretne felvirágoztatni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. A még szinte gyerek asszonyka ragadja magához a nemes feladatot, megtanul írni, olvasni, latinul is, messze földön híres kertészetet nevel, tudósokat gyűjt udvarába, köztük Sylvester Jánost, és Dévai Bíró Mátyást, létrehozza a sárszigeti nyomdát, Buda elvesztésekor 1514-ben teszi le Orsika a nemzet asztalára az első magyar könyvet, a vigasztalás szózatával.

Gosztonyi Péter - Vihar ​Kelet-Európa felett
Kedves ​Olvasó! A LÉGIVESZÉLY, BUDAPEST! és a HÁBORÚ VAN, HÁBORÚ! című kötetek után kézbe veheti Gosztonyi Péter újabb könyvét, a VIHAR KELET-EURÓPA FELETT címűt, amely a Magyarország második világháborús történetét ismertető trilógia befejező kötete. Gosztonyi Péter svájci hadtörténész mindhárom kötetben a nyugati levéltárakban végzett kutatásai alapján szerzett, eddig Magyarországon nem publikált adatokkal, eseményekkel gazdagítja hazánk második világháborús történelmének szakirodalmát.

Passuth László - Nápolyi ​Johanna
"Johannával ​- írja Passuth László - huszonhét éves koromban találkoztam, az avignoni várban. Egészen más volt, mint ahogy ifjúkorom emlékvilágában kialakult könnyűvérű, férjgyilkos nápolyi királynő figurája. Az avignoni Pápák Várának hagyománya tragikus sorsú, ártatlanul üldözött, ragyogó szépségű s szellemű fiatal nő képét rögzítette az utókor számára. Megoldani az aversai bűntett csomóját s kialakítani a megközelítően hiteles Johanna-képet: ez lett számomra a következő esztendők kedves feladata. A kérdés: bűnös-e Johanna, s ha igen, mennyiben, férjének, Endrének meggyilkolásában - hosszú időn át foglalkoztatta a kor uralkodóit, diplomatáit, de a krónikásokat is, s olyan szellemi emberek, mint Petrarca és Bocaccio is elmondták a véleményüket. Minthogy a közvetlen tetteseket gyorsan elhallgattatták - soha nem derült teljes világosság a tragikus aversai éjszaka történetére és motívumaira. Több mint három évtizeddel ezelőtt írtam a _Nápolyi Johanná_-t. A hazai történelem akkori dogmája: Johanna feltétlen bűnössége volt. Így nem volt veszélytelen megbontani a hagyományt, megkísérelni e hatszás esztendős per újrafelvételét. Johanna alakja lényegében most is úgy áll előttem, miként kialakult a regény írása során."

Nemeskürty István - Daliás ​idők
"Visszanéz ​a magyar, sóhajtva néz vissza / Te dicső hajdankor! fényes napjaidra / Szomorú tallóján ősi hírnevének / Hej! csak úgy böngész már valamit - mesének." Az Arany Jánostól kölcsönzött cím - Daliás idők - a magyar lovagkorra utal. Lehetséges, hogy ami e könyvben az olvasó elé tárul, mesének tűnik? De a mese is egyfajta valóság. Megismerhetjük belőle a költők ábrándjait, vágyait, terveit. A "mese" Hédervári Kont Istvánról szól, akit harminckét társával együtt Zsigmond király 1388-ban lefejeztetett, mert megtagadták tőle a neki járó hódolatot, és ellene szövetkeztek. De mi húzódik e tény mögött - nyomoz. Nemeskürty István -, mi volt az a Nagy Lajos-i hagyaték, ami szembeállította a főurakat királyukkal? Talán mégsem volt mese, még ha ábránd is maradt, mint annyi más a magyar történelemben...

Covers_198979
elérhető
0

Ismeretlen szerző - „A ​megszolgált örökkévalóság”
Költők ​- sokan közülük kortársaink - vallanak ebben a válogatásban történelemélményükről, a magyar századok jelenünket is alakító és faggató eseményeiről. Egyéni alkatuk, szülőföldi-tájbeli kötődéseik, a szembesítő találkozások ihletadó indíttatásaival, a mából kérdezve és a mának felelve vallanak a magyarság ezer évéről, a sorsfordító pillanatokról, kiemelkedő nagyjainkról. Mulasztásainkról, kudarcainkról, győzelmeinkről, a nemzeti önismeretről s fehér foltjairól. Tudomásul kell vennünk, hogy soha nincs lezárt tudásanyagunk a régvolt időkről: egyrészt a múlt feltárandó tartománya bővül az újabb és újabb kutatásokkal, a föld barázdáinak hullámaiból felmerülő "palackposták" üzeneteivel, másrészt nekünk magunknak kell mindig újraértékelni a megtörténteket - a jelen kényszereinek megfelelően s a jövő távlatában.

Hajdu Tibor - Március ​huszonegyedike
A ​Tanácsköztársaság megszületésének mozgalmas napjait vetíti elénk e kötet. A történelmi helyzet elemzése mellett bemutatja a forradalmi napok lázas lüktetését, az ismert politikusok és az ismeretlen munkások útját a forradalomban, az utca napról napra változó hangulatát és az ország sorsáról döntő tárgyalások heves vitáit. Az események nagy részét a kortársak, Kun Béla, Károlyi Mihály, Szántó Béla, Garami Ernő és mások visszaemlékezései világítják meg. Behatóan ismerteti a kommunista párt politikáját, a párt börtönben ülő vezetőinek és a gyárakban dolgozó munkásoknak közös harcát a munkáshatalomért. A könyv utolsó fejezete óráról órára követi 1919. március 21-ének világtörténeti jelentőségű eseményeit.

Gergely Jenő - Eucharisztikus ​világkongresszus Budapesten / 1938
"Az ​eucharisztia - magyarul oltáriszentség - a katolikus hittan egyik központi fogalma. A görög eredetű >>eukarisztia<< szó jelentése: hálaadás. Innen az elnevezés: >>hálaadó áldozat<<. A magyarban a protestánsok még úrvacsorának is nevezik, arra való tekintettel, hogy az Úr teste az ember lelki eledele." A katolikus egyház e kiemelten tisztelt szentségének megünneplése középkori eredetű, de ma is él és hat. 1988-ban emlékezünk meg államalapító királyunk, I. István király halálának 950. évfordulójáról. Szent István egyben a katolikus egyház egyik legmélyebben tisztelt magyarországi szentje. Ez is magyarázza, hogy 1938-ban Budapesten rendezték meg a 34. eucharisztikus kongresszust, amelyhez szervesen kapcsolódott a Szent István év ünnepségsorozata, a király halálának 900. évfordulója kapcsán. Ennek történetét dolgozta fel e könyv szerzője.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény ​az új történelem érettségihez 11. évfolyam (írásbeli)
A ​2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi vizsgán a tények, adatok ismerete továbbra is fontos szerepet kap, de a vizsgázónak elsősorban tudása alkalmazásáról, történelmi látásmódjáról, elemzőkészségéről kell írásban és szóban számot adnia. Képesnek kell lennie források értelmezésére, összevetésére, írásos és képi forrásokból, adatsorokból, diagramokból, térképekből történeti problémák meglátására, kifejtésére, elemzésére. Másképpen kell készülni az új érettségire, mint a régire, s különösen másként, mint a jelenlegi felvételi vizsgákra. A Nemzeti Tankönyvkiadó történelem érettségi feladatgyűjtemény-sorozatát használva megérthetjük az új, kompetenciaközpontú érettségi szellemiségét, és eredményesen felkészülhetünk a történelem érettségi vizsgára. Ez a kötet a 11. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 220 feladatot: ezek tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanok, amilyenekkel a tanuló az érettségi vizsgán találkozik majd. Az Oktatási Minisztérim által jóváhagyott konkrét vizsgakövetelmények témaköreinek mindegyikéhez közép- és emelt szinten is található legalább öt rövid választ igénylő és két elemző, problémamegoldó feladat. Azért, hogy a képességfejlesztés tudatos szaktanári munka lehessen, piktorgrammokkal jeleztük, hogy a feladat elsősorban mely képességeket fejleszti. A feladatgyűjtemény megoldókulcsa külön kötetben jelent meg. A(z) Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez Írásbeli 11. évfolyam (Könyv) szerzője Száray Miklós, Kaposi József, Szabó Márta.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Megoldókulcs ​a történelem érettségi feladatgyűjtemény 11. évfolyamos kötetéhez
Ez ​a kiadvány a Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. Írásbeli, 11. évfolyam című könyv feladatainak a megoldásait tartalmazza. A megoldókulcs olyan, mint az új érettségihez használatos javítókulcsok. A tesztfeladatoknál tömör válaszokra törekedtünk, gyakran csak a kulcsszavakat adtuk meg. Az esszéfeladatok megoldását válaszelemekre bontottuk, és elemenként jeleztük a szükséges kompetenciákat is.

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Szekfű Gyula - Három ​nemzedék és ami utána következik
A _Három ​nemzedék_ nagyhatású történeti panoráma, amelynek előterében a trianoni katasztrófa, az amputált nemzet traumája áll. Szekfű híres-hírhedt tanulmánya arra keresi a választ, hogy az 1867-es kiegyezés felszárnyaló pályaíve hol és miért tört meg, mi vezetett el az Osztrák-Magyar Monarchia szétaprózódásához, s a magyarság sorstragédiájához. A historikus Szekfű - bármennyire is igyekszik elfogulatlanul látni és láttatni a három egymásra következő nemzedék "elkorcsosulását" - kortársként nem lehetett igazán elfogulatlan. Okfejtései meggyőzőek és sodró lendületűek, de sebezhetőek, vitathatóak. És bizony van vitatkozni valónk a _Három nemzedék_ szerzőjével. De nem úgy, ahogy eddig tettük: "árnyékboksz" formájában. Végre kézbe kell vennünk Szekfű művét, akár mert perbe szállunk szellemével, akár mert tanulmányozzuk téziseit. Szekfű Gyulát - a második világháború után hazánk első moszkvai nagykövetét, az Elnöki Tanács tagját - a Horthy-korszak vezető ideológusaként, egyszersmind az időszak szellemi életének negatív főszereplőjeként jelölte meg az utókor. A minősítés alapjául szolgáló kötethez azonban ötven év óta nem lehetett hozzájutni. Csak vitatni lehetett, vizsgázni belőle az egyetemen, esetleg kandidátusi értekezést írni róla, de a könyvesboltok polcáról levenni és elolvasni nem. Immár a _Három nemzedék_ sem tabu. Vajon tanulunk-e belőle? Tudjuk-e tisztelni értékeit, meghaladni tévedéseit?

Závodszky Géza - Hazáért, ​szabadságért
A ​szerző Magyar Mondák - Magyar történetek című kötetének folytatásaként a Rákóczi szabadságharctól Kossuth Lajos temetéséig terjedő időszak történeteit beszéli el hitelesen, de az igaz mese varázsával. A magyar szabadságküzdelmek hősi, de a humort sem nélkülöző képei elsősorban a tizenéves fiatalokhoz szólnak, de számot tartanak a történelmet szerető felnőtt olvasóközönség érdeklődésére is.

Kollekciók