Ajax-loader

'magyar történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jászi Oszkár - A ​Habsburg-monarchia felbomlása
Üdvözöljük ​a jelentős alkalmat, hogy ez a világszerte elismert, ma is használt könyv több mint fél évszázaddal a megjelenése és huszonöt évvel a szerző halála után hazatért. Úgy véljük, itthon is fontos művelődési szerepet tölt be: kézikönyv, oktatási olvasmány, alapozó ismeretek forrása, gondolatok nevelője lesz. "Semmi személyes érdek nem köt már a Dunatájhoz, csak eszményeim" - írta Jászi 1929 tavaszán. "Jelenleg nem létezik számomra külön, elszigetelt magyar probléma, s bár lojalitásom a maga népe iránt töretlen maradt, ugyanolyan együttérzéssel fordulok a Duna-medence összes szenvedő népe felé." A saját nemzet iránti töretlen hűség és egy átfogóbb regionális közösségtudat, a dunatáji hazafiság összeegyeztetése: ez Jászi legmagasabb rendű szellemi és morális teljesítménye, munkásságának legbecsesebb eszmei öröksége.

Vígh Károly - Bajcsy-Zsilinszky ​Endre külpolitikai nézeteinek alakulása
A ​magyar marxista történetírás - főleg a hatvanas évek óta - mind nagyobb figyelmet szentel az ellenforradalmi negyedszázad külpolitikájának, és forráskiadványok egész sora mellett számos jelentős monografikus feldolgozás is foglalkozik a magyar külpolitika alakulásával. Ezek a kiadványok túlnyomó részben a magyar kormánykörök állásfoglalásait és döntéseit tartalmazzák. De a történelem számára nem érdektelen a kormányokkal szembenálló, ellenzéki pártok és személyiségek külpolitikai nézeteinek vizsgálata. A korszak legjelentősebb ellenzéki politikusa Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Történetpolitikai tanulmányait, memorandumait, parlamenti beszédeit, szerteágazó publicisztikai munkásságát, levelezését elemezve a szerző leszögezi, hogy Bajcsy-Zsilinszky szava, különösen a második világháború időszakában, amikor a legnagyobb ellenzéki párt, a független Kisgazda Párt külpolitikai vezérszónoka volt, messze a határokon túlra is elhangzott. Vígh Károly 1918-ban született Losoncon. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, Szekfű Gyula tanítványa volt. Doktori értekezése: A 19. század szlovák hírlaptörténete. 1942-ben a Történettudományi Intézetbe került, ahol 1950-ig előbb szlovák referens, majd a keleti osztály vezetője, 1949-ben az újjáalakuló Magyar Történelmi Társulat főtitkárává választja. 1950-től 1957-ig levéltári területen dolgozik, előbb az Országos Levéltár külügyi levéltárának referense, majd a Pest- és Nógrád Megyei Levéltár vezetője. 1958-tól 1963-ig az Országgyűlési Könyvtári tudományos főmunkatársa. Kezdettől fogva elnöke a TIT Pest megyei történelmi szakosztályának és az Országos Történelmi Választmány elnökségi tagja. Tudományos érdeklődése kezdetben a szlovák nemzetiségi kérdés, majd a helytörténet irányába fordul. 1964 óta főleg Bajcsy-Zsilinszky Endre alakjával foglalkozik.

Benda Kálmán - Fügedi Erik - A ​magyar korona regénye
"Amint ​ott ült Szapolyai János királyi díszben, az angyali korona hirtelen csúszni kezdett a fején, s a püspökök kezükkel tartották. Ahogy elengedték, mindjárt ismét félrecsúszott a fején. mondták, hogy nem érdemli, mert vérrel fertőzte meg a kezét a kereszteseken... Néhányan pedig mondták: nem azért, hanem mert kicsi a feje. És miközben felszentelték, a közönség ilyeneket mondogatott. Mert kedves testvéreim, a nép szava Isten szava" Olyan "tárgyi emlék" vizsgálatáról van itt szó, amelynek sorsa egybefonódott szinte a teljes magyar történelemmel. A korona történetének bemutatása ezért különleges fölkészültsége kíván a tudósoktól. Az ötvösség történetétől az eszmék történetéig mindent ismernie kell annak, aki a korona kérdésével foglalkozik. Tanulmányoznia kell az államalapítás korát, de például II. József uralmának időszakát is. Két neves kutató, Fügedi Erik és Benda Kálmán fogott össze, hogy végigkísérje a korona történetét a kezdetektől napjainkig.

Klaus-Jürgen Matz - Ki ​mikor uralkodott, kormányzott?
Hans-Jürgen ​Matz rendkívül alapos, részletes könyve az ókortól napjainkig, időrendben veszi sorra több mint 340 birodalom, ország, államalakulat uralkodóit, elnökeit, diktátorait, kormányfőit, megadva uralkodásuk vagy hivatali idejük pontos dátumait. A kötet első részében a történelmi (ma már nem létező) államok uralkodói , a másodikban a mai államok vezetői, fontosabb tisztségviselői szerepelnek. E magyar nyelvű kiadásban Magyarország királyait, fontos tisztségviselőit egy külön harmadik részben soroljuk fel. A több tisztséget betöltő személyek mutatója nagyszerű segítséget jelent a több ország trónján is ülő uralkodók, valamint az államférfiak tisztségeinek áttekintéséhez.

Covers_162910
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Jelenidőben ​- 1956. október 23.
Mint ​minden nap, 1956. október 23-án reggel is megjelentek Budapesten és vidéken a napilapok. Mindenki tudta: forrong az ország. Senki sem tudta: mi fog történni. A politikusok mentették az irhájukat: volt, aki erőt hazudott és fenyegetett, volt, aki ijedtében látványosan kezet nyújtott a népnek. Az újságírók egy része életben akart maradni, ők hazudoztak épp úgy, ahogy eddig is tették. Sokan a változásokban reménykedtek, ők ahol lehetett, s ahogy lehetett, próbáltak igazat írni. Ha valaki 1956. október 23-án reggel az összes napilap vezércikkét elolvasta, elképzelni sem tudta, mi fog történni. Mert reggel még elképzelhetetlen volt mindaz, ami délután és este történt.

Pálinkás Mihály - Múltunk ​nagyjai
Hogyan ​halt meg Álmos, a törzsszöveteség vezetője? Honnan eredeztethető a palócság? Cserben hagyta-e Szapolyai János II. Lajos királyt a mohácsi csatában? Miként került tegező viszonyba Kossuth Lajos és Görgey Artúr? Hogyan lett a nyomorúságos sorsú árva gyerek a haza bölcse? Száz és száz kérdésre ad választ ez a könyv nemzetünk nagyjainak életrajzán keresztül, elkalauzolva az Olvasót a honfoglalástól a kiegyezésig vezető kacskaringós, olykor szakadékokba zuhanó, másszor bércekre ívelő történelmi úton. Érző, gondolkodó, hús-vér emberek tekintenek ránk a könyv lapjairól. Megérthetjük tetteik okát, megismerhetjük a kort, melyben éltek, s rádöbbenhetünk: kit miért roppantottak össze a kényszerítő körülmények, s ki miért volt képes fölismerni és megvalósítani a történelem által rámért föladatot. Izgalmas, érdekes, tanulságos könyvet ajánlunk - a "köznapi" olvasmányként s a történeti tanulmányok kiegészítőjeként egyaránt hasznosat.

Kulcsár Zsuzsanna - Rejtélyek ​és botrányok a középkorban
Táncosnő ​és hetéra volt-e Theodóra császárné? Megégették-e az Orléans-i Szüzet? Igaz-e, hogy kéjvágyból gyermekeket gyilkolt az Orléans-i Szűz vitéz fegyvertársa, a titokzatos Kékszakáll? Valóban őrült volt-e Őrült Johanna és gyengeelméjű Don Carlos? Mi az igazság a hírhedt Borgiák mérgéről? Miért vetette börtönbe Szép Fülöp francia király országra szóló botrányok közepette mindhárom menyét, és miért töröltette el fantasztikus vádaskodással a dúsgazdasg templomos lovagrendet? Miért ölték meg Nápolyi Johanna férjét, András magyar királyfit, Nagy Lajos királyunk öccsét? stb. - mind olyan kérdések, amelyek annak idején izgalomban tartották a kortársakat, a közpkor emberét, amelyeket széltében-hosszában tárgyaltak, vagy legalábbis borzadva suttogtak róluk. Kulcsár Zsuzsanna maguknak az eseményeknek érdekes, fordulatos bemutatása után, a rájuk vonatkozó régebbi és legújabb történeti kutatások eredményeit összegezve, próbálja e rejtélyes, sokszor elképesztő történetek titkát kibogozni

Herczeg Ferenc - Történelmi ​regények
Hercegh ​Ferenc négy olvasmányos, magyar tárgyú történelmi regényét kapja kézhez egy kötetben az olvasó. Herczeg Ferenc /1863-1954/ az Új Idők szerkesztőjeként /1894-1944/ is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország "írófejedelme" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Az 1902-ben megjelent Pogányok a Vata-féle pogánylázadás idején játszódik, hőse Alpár, Thonuzóba besenyő vezér papnak állott fia, aki két világ határán próbálja megtalálni önmagát. Az Élet kapuja II. Gyula és X. Leó pápaságának Rómájában mutatja meg, hogyan próbál a magyar jobbágyivadék, Bakócz Tamás hatalmat szerezni, hogy a Magyarországra törő török veszélyt elháríthassa. A fogyó hold című történelmi kisregény már a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva egy nemzet életben maradásának lehetőségeit. A hét sváb /1916/ Herczegnek talán legsikerültebb történelmi regénye, amelyben szülővárosa, Versec svábságának állít maradandó emléket: hét derék verseci legény vére hullatásával is tanúságot tesz 1848 magyar eszményei mellett. Herczeg Ferenc művei sok kiadást értek meg. A mai olvasó kellő távlatból értékelheti mindazt, ami Herczeg műveiben igazán jelentős, és minden bizonnyal újból felismerheti a történelmi regények szórakoztató és tanulságos jellegét.

Barta János - Hét ​koporsó
Hét ​koporsó került jeltelen sírba 1795 tavaszutóján. A magyar jakobinusok vezetőinek temetését a legnagyobb titokban rendezték. Elrejtették a periratokat is, nehogy a kortársak bármit megtudjanak a mozgalom céljairól. Az utókor tiszteletét mindez persze nem csökkentette, de meggátolta, hogy múltunk e kiemelkedő alakjait igazán megismerjük. Barta János érdekes, a történelmi hitelességhez mindvégig ragaszkodó munkája korabeli dokumentumok -- főleg Kazinczy írásai s az időközben előkerült periratok -- alapján hozza emberközelbe a mozgalom élő, érző, életüket féltő, de a hazáért a halált is vállaló vezetőit. A könyvet, melyet számtalan fénykép illusztrál a tetemek kétszeri megtalálásának nyomtatásban eddig nem közölt leírása teszi még izgalmasabbá.

Baráth Katalin - Az ​arany cimbalom
1914 ​fullasztó júliusa. A meggyilkolt trónörököspárt már eltemették, a Monarchia belgrádi nagykövete pedig egyre türelmetlenebbül várja, hogy Szerbia válaszoljon az ultimátumra. A poros bácskai kisváros, Ókanizsa kávéházaiban és kocsmáiban azonban változatlan hévvel pörögnek a pletykás nyelvek, nyílnak-csukódnak a bicskák, a mezőkön suhog a kasza. Így hát alig akad valaki, aki észrevenné, hogy a társaskocsi, amely a szomszéd városba indult, nem érkezett meg. Utasait egyszerűen elnyelte a föld… Szerencsére az egykori boltoskisasszony és zsurnálhölgy, a minden lében kanál Dávid Veron most is az események közepébe csöppen. Veron, akinek mindennapjaiban A borostyán hárfa hátborzongató történései óta jelentős fordulat állt be, életét kockáztatva próbálja kideríteni, miféle gonosz cselszövény rejlik az utasok eltűnése mögött. Amikor Veron rájön, hogy a rejtély évtizedekkel korábbra, a könyörületet nem ismerő betyárvilágba nyúlik vissza, még fenyegetőbb veszélybe kerül. Talán már nem is lesz életben, mire a Monarchia és Szerbia békét köt…

Baráth Katalin - A ​borostyán hárfa
1912 ​karácsonya, Bácska: lakodalom készül Ókanizsa egyik köztiszteletben álló polgárának a házában. A nevezetes esemény alkalmából rejtélyes idegenek lepik el a Monarchia talán legálmosabb, legporosabb városkáját. Idegenek, akikről inkább csak sejteni lehet, igazából milyen szándékkal érkeztek, és hogy valóban idegenek-e. Csakhamar bekövetkezik az első titokzatos haláleset. Ókanizsa, alig két évvel A fekete zongora hátborzongató gyilkosságai után újra felbolydul, és megindulnak a találgatások, vajon a tősgyökeres kisvárosiak, vagy az újonnan érkezettek között kell-e keresni a tettest. A hullák pedig egyre csak szaporodnak. Balszerencséjére Dávid Veron is hazaérkezik, hiszen a menyasszony a legjobb barátnője. A hajdani ókanizsai könyvesboltos kisasszony, jelenleg A Nő című pesti lap hajadon munkatársa a tőle megszokott amazoni hévvel, gátlások nélkül és túlburjánzó fantáziával veti magát az események közepébe. Cukrászdai szeánszokon, mozgóképszínházas vetítéseken és munkásgyűléseken megfordulva azonban olyan tudás birtokába jut, ami nemcsak a rendőrség, de régi barátai előtt is alapos gyanúba keveri őt. Vajon sikerül-e Dávid Veronnak lemosnia magáról a gyanút, és ép bőrrel megúsznia a gyilkos utáni hajszát? Lehet, hogy fondorlatos módszerei, nagyvilági intrikái és rendíthetetlen kitartása ezúttal kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy kézre kerítse a mindenre elszánt és hidegvérű gyilkost, akinek gaztettei mellett Ókanizsa eddigi összes bűnügye eltörpül. Baráth Katalin A fekete zongora és A türkizkék hegedű után harmadszor küldi veszedelembe népszerű hősnőjét, Dávid Veront, mégpedig egy újabb békebeli bájú és ellenállhatatlan humorral fűszerezett, rejtélyekben bővelkedő történetben.

M. Szabó Miklós - A ​Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban
A ​nagy forrásbázisra – levéltári kutatásokra, magyar és idegen nyelvű kiadványokra, magánkézen levő eredeti hadműveleti naplókra – épülő monográfia a magyar hadtörténeti irodalomban elsőként vállalkozik arra, hogy képet alkosson a volt magyar légierő második világháborút megelőző és a háború alatti technikai, szervezeti s alkalmazási kérdéseiről. A szerző a bevezetőben bemutatja a Trianont követően kialakult helyzetet, széles tömegekre is ható soviniszta propagandát, amely a valós sérelmeket felnagyítva – ezzel a feszítő politikai és társadalmi kérdéseket elfedve – eredményesen buzdított az elszakított területek visszaszerzéséért folytatott harcra. Ez természetesen hatott a légierő szellemének alakulására is. Ezt követően kronologikus sorrendben ismerkedünk meg a magyar légierő történetének eseményeivel. A nagyobb súly itt is természetesen az 1938–1945 közötti időszakra esik, a szerző azonban bemutatja azt az erőfeszítést is, mellyel a hadseregvezetés már a húszas évek végétől igyekezett lerakni egy majdani ütőképes légierő alapjait. A könyv jól szemlélteti a légierő fejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat, azok folyamatos módosulását, és azt, hogy a tervek az anyagi, technikai és személyi feltételek hiányában nem valósulhattak meg. A megfelelő színvonalú ipari háttér, valamint a szakemberek hiánya lehetetlenné tette a revansista törekvésektől fűtött, eltúlzott tervek végrehajtását. A vágyálmok eredményezte kaotikus állapotok uralkodtak a magyar légierőnél is, amikor sor került a délvidéki bevonulásra, majd a Szovjetunió elleni háborúra. A szerző objektíven elemzi a magyar repülők légi harcait. Jó érzékkel nyúl az olyan, a közérdeklődés előterében álló eseményekhez, mint a bácskai ejtőernyős bevetés, a kassai bombázás, a kormányzóhelyettes repülőbalesete. Óvakodik attól, hogy túlzottan belebonyolódjék ezek tárgyalásába, ugyanakkor meggyőzően, a történelmi tényekhez ragaszkodva, a mendemondákkal és hamis mítoszokkal leszámolva mutatja be az eseményeket. A szerző részletesen kitér a Magyarország ellen 1944 nyarán-őszén végrehajtott, a lakosság körében is nagy áldozatokkal járó amerikai-angol légitámadásokra, s az ellenük folyó magyar légvédelmi tevékenységre. Rámutat azokra a tényezőkre, amelyek a harcban részt vevő magyar vadászrepülők tetteit motiválták. A könyvet fényképek, vázlatok és táblázatok szemléltetik.

Covers_449631
elérhető
3

Arany János - Toldi
Arany ​Jánoshoz Pest, február 4. 1847 Üdvezlem Önt! Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm... minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát! Írjon Ön nekem, ha nem fogja restelni: írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magas-e vagy alacsony... minden érdekelni fog. Isten Önnel, isten Önnel. Ab invisis őszinte barátja Petőfi Sándor

Bertényi Iván - A ​magyar korona története
1978. ​január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance akkori külügyminiszter az Egyesült Államok elnökének képviseletében ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a magyar királyi koronát és a többi koronázási jelvényt. Nemzeti kincseink több mint három évtizedes távollét után visszakerültek hazánkba. Bertényi Iván történész a korona történetéről és a hozzá fűződő problémákról ad képet. Ismerteti a korona eredetével kapcsolatos nézeteket, vitákat, nyomon követi a korona sorsát történelmünk viszontagságai közepette. Szól a szentkorona-tan kialakulásáról és szerepéről, reakciós, soviniszta célokra való felhasználásáról. Részletesen ír egy-egy nevezetesebb koronázási szertartásól, a korona XX. századi történetéről, Nyugatra hurcolásáról, majd hazatéréséről. E kötet az 1978-ban megjelent mű harmadik, javított és bővített kiadása. A szerző hasznosította az első kiadás óta született újabb eredményeket, az újabb viták tanulságait.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Meghalni ​most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják. A Hajnali láz - nagy szeretettel, feszes mondatokban és erős képekben megírt igaz történet - az élet szerelmes regénye. Gárdos Péter színház- és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. Filmjei számos díjat nyertek a legjelentősebb hazai és külföldi fesztiválokon. A Hajnali láz az első regénye.

Kőszegi Imre - Szerelmetes ​Orsikám
Orsika ​nem más, mint Kanizsai Dorottya nagyasszonynak, a mohácsi gyásztér temető angyalának unokahúga. 1526-ban árvaságra jut, tizennégy éves korában férjhez adják egy szegény királyi titoknokhoz. Nádasdy Tamáshoz. A művelt, nagyravágyó férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretne felvirágoztatni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. A még szinte gyerek asszonyka ragadja magához a nemes feladatot, megtanul írni, olvasni, latinul is, messze földön híres kertészetet nevel, tudósokat gyűjt udvarába, köztük Sylvester Jánost, és Dévai Bíró Mátyást, létrehozza a sárszigeti nyomdát, Buda elvesztésekor 1514-ben teszi le Orsika a nemzet asztalára az első magyar könyvet, a vigasztalás szózatával.

Török József - Mindszenty ​bíboros élete
Ez ​a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.

Kövér György - Iparosodás ​agrárországban
Magyarország ​gazdaságtörténete 1848-1914 között.

Gosztonyi Péter - Vihar ​Kelet-Európa felett
Kedves ​Olvasó! A LÉGIVESZÉLY, BUDAPEST! és a HÁBORÚ VAN, HÁBORÚ! című kötetek után kézbe veheti Gosztonyi Péter újabb könyvét, a VIHAR KELET-EURÓPA FELETT címűt, amely a Magyarország második világháborús történetét ismertető trilógia befejező kötete. Gosztonyi Péter svájci hadtörténész mindhárom kötetben a nyugati levéltárakban végzett kutatásai alapján szerzett, eddig Magyarországon nem publikált adatokkal, eseményekkel gazdagítja hazánk második világháborús történelmének szakirodalmát.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Ács Zoltán - Nemzetiségek ​a történelmi Magyarországon
A ​20. századi Közép-Kelet-Európa nemzetiségi, nemzetiségpolitikai történetével egyre több korszerű szemléletű munka foglalkozik. Jóval kevesebb a korábbi évszázadok etnikai viszonyait bemutató, népszerű feldolgozás. A fiatal történész-muzeológus szerző vállalkozása ezen a hiányon enyhít. Arról tájékoztat, milyen népek, etnikumok éltek a Duna-medencében, a történelmi Magyarország területén a honfoglalás idején és utána, a középkorban, majd a török megszállás alatt, miben és mennyiben változtatták meg az ország népességének nemzetiségi összetételét a betelepítések, hogyan bontakoztak ki és milyen következményekkel jártak a nemzeti, nemzetiségi mozgalmak a 19. században, milyen nemzetiségi háttere volt a magyarországi kapitalista fejlődés fellendülésének. A nagyívű áttekintés a nemzetiségek gazdaságtörténetét, még inkább társadalomtörténetét, mondhatnánk úgy is, életrajzát adja.

Passuth László - Nápolyi ​Johanna
"Johannával ​- írja Passuth László - huszonhét éves koromban találkoztam, az avignoni várban. Egészen más volt, mint ahogy ifjúkorom emlékvilágában kialakult könnyűvérű, férjgyilkos nápolyi királynő figurája. Az avignoni Pápák Várának hagyománya tragikus sorsú, ártatlanul üldözött, ragyogó szépségű s szellemű fiatal nő képét rögzítette az utókor számára. Megoldani az aversai bűntett csomóját s kialakítani a megközelítően hiteles Johanna-képet: ez lett számomra a következő esztendők kedves feladata. A kérdés: bűnös-e Johanna, s ha igen, mennyiben, férjének, Endrének meggyilkolásában - hosszú időn át foglalkoztatta a kor uralkodóit, diplomatáit, de a krónikásokat is, s olyan szellemi emberek, mint Petrarca és Bocaccio is elmondták a véleményüket. Minthogy a közvetlen tetteseket gyorsan elhallgattatták - soha nem derült teljes világosság a tragikus aversai éjszaka történetére és motívumaira. Több mint három évtizeddel ezelőtt írtam a _Nápolyi Johanná_-t. A hazai történelem akkori dogmája: Johanna feltétlen bűnössége volt. Így nem volt veszélytelen megbontani a hagyományt, megkísérelni e hatszás esztendős per újrafelvételét. Johanna alakja lényegében most is úgy áll előttem, miként kialakult a regény írása során."

Kristo_az_allamalapito
Az ​államalapító Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Az ​államalapító
Több ​mint ezer esztendeje született, és éppen ez évben 950 esztendeje halt meg Szent István király. Vajon van-e egyáltalán lehetőség arra,hogy messzi évszázadok feneketlennek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? István korából alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető ez, hiszen a magyarság még éppen csak megkezdte az ismerkedést a tőle és nyelvétől oly messze álló latin nyelvvel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében elemésztette a Szent István-i kor tárgyi hagyatékait. István rendkívüli jelentőségű történeti személyiség volt, akinek életet halálával csak fizikai értelemben fejeződött be, utóélete, azaz szellemiségének, alkotásainak élete a mai napig sem ért véget. István már nagyon korán jelszóvá, zászlóvá, programmá vált, ami nem használt a történetileg hiteles István-kép hagyományozódásának. Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létrehozó kor eszmevilágához, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz.... Jelen kis kötet természetesen nem vállalhatja magára azt, hogy teljes képet adjon Istvánról, viszont néhány ponton részletekbe menő képet villant fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpolitikai vonatkozásairól, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvényekről. A tanulmányok szerzői valamint a kötet szerkesztője azt remélik, hogy - minden nyilvánvaló nehézség ellenére is - sikerült valamit felvillantaniuk abból a sokszínű problematikából, amely István alakját, politikáját, emberi nagyságát jellemzi, s hozzájárulnak annak tudatosításához: mit köszönhet a magyarság és Európa Szent Istvánnak.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Nemeskürty István - Daliás ​idők
"Visszanéz ​a magyar, sóhajtva néz vissza / Te dicső hajdankor! fényes napjaidra / Szomorú tallóján ősi hírnevének / Hej! csak úgy böngész már valamit - mesének." Az Arany Jánostól kölcsönzött cím - Daliás idők - a magyar lovagkorra utal. Lehetséges, hogy ami e könyvben az olvasó elé tárul, mesének tűnik? De a mese is egyfajta valóság. Megismerhetjük belőle a költők ábrándjait, vágyait, terveit. A "mese" Hédervári Kont Istvánról szól, akit harminckét társával együtt Zsigmond király 1388-ban lefejeztetett, mert megtagadták tőle a neki járó hódolatot, és ellene szövetkeztek. De mi húzódik e tény mögött - nyomoz. Nemeskürty István -, mi volt az a Nagy Lajos-i hagyaték, ami szembeállította a főurakat királyukkal? Talán mégsem volt mese, még ha ábránd is maradt, mint annyi más a magyar történelemben...

Covers_198979
elérhető
0

Ismeretlen szerző - „A ​megszolgált örökkévalóság”
Költők ​- sokan közülük kortársaink - vallanak ebben a válogatásban történelemélményükről, a magyar századok jelenünket is alakító és faggató eseményeiről. Egyéni alkatuk, szülőföldi-tájbeli kötődéseik, a szembesítő találkozások ihletadó indíttatásaival, a mából kérdezve és a mának felelve vallanak a magyarság ezer évéről, a sorsfordító pillanatokról, kiemelkedő nagyjainkról. Mulasztásainkról, kudarcainkról, győzelmeinkről, a nemzeti önismeretről s fehér foltjairól. Tudomásul kell vennünk, hogy soha nincs lezárt tudásanyagunk a régvolt időkről: egyrészt a múlt feltárandó tartománya bővül az újabb és újabb kutatásokkal, a föld barázdáinak hullámaiból felmerülő "palackposták" üzeneteivel, másrészt nekünk magunknak kell mindig újraértékelni a megtörténteket - a jelen kényszereinek megfelelően s a jövő távlatában.

Hajdu Tibor - Március ​huszonegyedike
A ​Tanácsköztársaság megszületésének mozgalmas napjait vetíti elénk e kötet. A történelmi helyzet elemzése mellett bemutatja a forradalmi napok lázas lüktetését, az ismert politikusok és az ismeretlen munkások útját a forradalomban, az utca napról napra változó hangulatát és az ország sorsáról döntő tárgyalások heves vitáit. Az események nagy részét a kortársak, Kun Béla, Károlyi Mihály, Szántó Béla, Garami Ernő és mások visszaemlékezései világítják meg. Behatóan ismerteti a kommunista párt politikáját, a párt börtönben ülő vezetőinek és a gyárakban dolgozó munkásoknak közös harcát a munkáshatalomért. A könyv utolsó fejezete óráról órára követi 1919. március 21-ének világtörténeti jelentőségű eseményeit.

Gergely Jenő - Eucharisztikus ​világkongresszus Budapesten / 1938
"Az ​eucharisztia - magyarul oltáriszentség - a katolikus hittan egyik központi fogalma. A görög eredetű >>eukarisztia<< szó jelentése: hálaadás. Innen az elnevezés: >>hálaadó áldozat<<. A magyarban a protestánsok még úrvacsorának is nevezik, arra való tekintettel, hogy az Úr teste az ember lelki eledele." A katolikus egyház e kiemelten tisztelt szentségének megünneplése középkori eredetű, de ma is él és hat. 1988-ban emlékezünk meg államalapító királyunk, I. István király halálának 950. évfordulójáról. Szent István egyben a katolikus egyház egyik legmélyebben tisztelt magyarországi szentje. Ez is magyarázza, hogy 1938-ban Budapesten rendezték meg a 34. eucharisztikus kongresszust, amelyhez szervesen kapcsolódott a Szent István év ünnepségsorozata, a király halálának 900. évfordulója kapcsán. Ennek történetét dolgozta fel e könyv szerzője.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény ​az új történelem érettségihez 11. évfolyam (írásbeli)
A ​2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi vizsgán a tények, adatok ismerete továbbra is fontos szerepet kap, de a vizsgázónak elsősorban tudása alkalmazásáról, történelmi látásmódjáról, elemzőkészségéről kell írásban és szóban számot adnia. Képesnek kell lennie források értelmezésére, összevetésére, írásos és képi forrásokból, adatsorokból, diagramokból, térképekből történeti problémák meglátására, kifejtésére, elemzésére. Másképpen kell készülni az új érettségire, mint a régire, s különösen másként, mint a jelenlegi felvételi vizsgákra. A Nemzeti Tankönyvkiadó történelem érettségi feladatgyűjtemény-sorozatát használva megérthetjük az új, kompetenciaközpontú érettségi szellemiségét, és eredményesen felkészülhetünk a történelem érettségi vizsgára. Ez a kötet a 11. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 220 feladatot: ezek tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanok, amilyenekkel a tanuló az érettségi vizsgán találkozik majd. Az Oktatási Minisztérim által jóváhagyott konkrét vizsgakövetelmények témaköreinek mindegyikéhez közép- és emelt szinten is található legalább öt rövid választ igénylő és két elemző, problémamegoldó feladat. Azért, hogy a képességfejlesztés tudatos szaktanári munka lehessen, piktorgrammokkal jeleztük, hogy a feladat elsősorban mely képességeket fejleszti. A feladatgyűjtemény megoldókulcsa külön kötetben jelent meg. A(z) Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez Írásbeli 11. évfolyam (Könyv) szerzője Száray Miklós, Kaposi József, Szabó Márta.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Megoldókulcs ​a történelem érettségi feladatgyűjtemény 11. évfolyamos kötetéhez
Ez ​a kiadvány a Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. Írásbeli, 11. évfolyam című könyv feladatainak a megoldásait tartalmazza. A megoldókulcs olyan, mint az új érettségihez használatos javítókulcsok. A tesztfeladatoknál tömör válaszokra törekedtünk, gyakran csak a kulcsszavakat adtuk meg. Az esszéfeladatok megoldását válaszelemekre bontottuk, és elemenként jeleztük a szükséges kompetenciákat is.

Covers_381524
elérhető
7

Ismeretlen szerző - Magyarország ​történeti kronológiája I-IV.
Az ​igen rövid idő alatt elfogyott első kiadás után másodízben jelenik meg ez a széles körű érdeklődést és elismerést kiváltott négykötetes mű, amely a kezdetektől 1970-ig öleli fel a magyar történelem eseményeit. Adatai a mindenkori országhatárok által befogott teljes területre terjednek ki, tehát 1919-ig a történelmi Magyarország egészére. A Magyarországgal társországi kapcsolatban élő Horvátország történetéből viszont csak a magyar fejlődéssel is összefüggő (tehát nem pusztán horvát) események kerülnek megemlítésre. Az országhatárra vonatkozó általános szabályt nem alkalmaztuk az államalapítás előtti időre. Bevettük tehát egyrészt a magyar őstörténet és a vándorlások adatait, valamint Magyarország földjének a honfoglalás előtti históriáját. Még egy kivételt tettünk: a politikai emigrációk és a határainkon kívül élő magyarok életének legfontosabb adatait is közöljük. A történelmi országhatáron belül viszont igyekeztünk valamennyi itt élő nép (nemzet) fejlődését szóhoz juttatni. A szomszédos népek múltjából, az egyetemes történet eseményeiből csak a legfontosabbakat közöljük, azokat,amelyek közvetlenül hatottak a magyar viszonyokra, vagy amelyek az emberi fejlődés általános mérföldkövei. Arra törekedtünk, hogy a történeti élet egészét átfogjuk; tehát a politikai és katonai eseményeken túllépve a demográfiai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés dátum szerint megfogható fontosabb eseményeit, jelenségeit is." Szerzők: 1.kötet (1526-ig): Kovács Tibor, Tóth István, Bálint Csanád, Fodor István, Érszegi Géza, Solymosi László, Körmendy Adrienne, Engel Pál, Teke Zsuzsa, Szakály Ferenc 2.kötet (1526-1848): Barta Gábor, Granasztói György, Péter Katalin, Nagy József Zsigmond, Vissi Zsuzsa, Váradi Géza 3.kötet (1848-1944): Várady Géza, Somogyi Éva, Pók Attila, Szabó Dániel, Csurdi Sándor, Fejes Judit, Stier Miklós, Vida István 4.kötet (1944-1970): Vida István, Varga F. János, Borus József És a tucatnyi lektor...

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Kollekciók