Ajax-loader

'magyar történelem' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kőszegi Imre - Szerelmetes ​Orsikám
Orsika ​nem más, mint Kanizsai Dorottya nagyasszonynak, a mohácsi gyásztér temető angyalának unokahúga. 1526-ban árvaságra jut, tizennégy éves korában férjhez adják egy szegény királyi titoknokhoz. Nádasdy Tamáshoz. A művelt, nagyravágyó férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretne felvirágoztatni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. A még szinte gyerek asszonyka ragadja magához a nemes feladatot, megtanul írni, olvasni, latinul is, messze földön híres kertészetet nevel, tudósokat gyűjt udvarába, köztük Sylvester Jánost, és Dévai Bíró Mátyást, létrehozza a sárszigeti nyomdát, Buda elvesztésekor 1514-ben teszi le Orsika a nemzet asztalára az első magyar könyvet, a vigasztalás szózatával.

Idős Váci Mihályné - Legyen ​munkátokon áldás!
"Kérdem ​anyámtól: ugye, édesanyám, most már fogok iskolába járni? Megállt, és csak nézett rám könnyes szemmel, csak ennyi volt a válasza: egy frászt! Tudod, hogy neked a két kicsivel kell maradni! Én nagyon sírtam, ő is sírt, azután elköltöztünk, anyám elment dolgozni, Jani is. Én maradtam a két kicsivel, etettem őket, mostam, takarítottam."

Nemeskürty István - „Kik ​érted haltak, szent Világszabadság”
Képzeljük ​el a kínos látványt, amikor Jellasics és katonái előtt feltűnt a magyar függetlenség és a magyar főváros védelmére felsorakozott sereg, ugyanabban a császári egyenruhában, mint amilyen az övék volt.

Nemeskürty István - Önfia ​vágta sebét
A ​kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza. A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira. A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.

Takáts Sándor - Kémvilág ​Magyarországon
Mikszáth ​Kálmán írta levelében Takáts Sándor egyik munkájáról: "Gyönyörű dolog az, így belenézni az akkori élet gyomrába." A _Kémvilág Magyarországon_ izgalmas korról, a XIX. század első feléről szól. A szerzőnek módjában állt földolgozni a később megsemmisült bécsi levéltárnak azt a magyar vonatkozású anyagát, amely a titkosrendőri kémjelentéseket, az elkobzott leveleket tartalmazta. Ezekből tárja elénk a reformkor fordulatokban gazdag, színes világát. Metternich herceget és Sedlnitzky rendőrminisztert nemcsak az érdekelte, hogy mi történik az országgyűlésen, hanem kíváncsiak voltak arra is, hogy miről tanácskoznak az előzetes tárgyalásokon, hogy mit mondott Wesselényi, Széchenyi, Kossuth, Kölcsey és a többi ellenzéki követ a baráti beszélgetéseken. Jelentéseket kértek a színházi előadásokról, a közönség hangulatáról, a követek szüreti mulatságáról és az országgyűlési ifjak tüntetéseiről. A buzgó spionok, a lepénzelt besúgók jelentései gazdag anyagot adtak Takáts Sándornak ahhoz, hogy hiteles dokumentumok alapján, de olvasmányos formában kalauzolja olvasóit a magyar történelem egyik legizgalmasabb időszakában.

Covers_63099
elérhető
0

Czellár Katalin - Sopron
A ​mintegy 57 000 lakosú Sopron hazánk egyik legrégibb és legszebb települése. Gondosan helyreállított műemlékegyüttese, környezetének változatos természeti szépségei Magyarország egyik leglátogatottabb idengenforgalmi központjává avatják az osztrák határ közvetlen közelében levő várost. A Panoráma sorozat ezen kötete gyakorlati útmutatóval, térképekjegyzékekkel és alaprajzokkal kiegészítve mutatja be ezt a csodálatos várost.

Kristo_az_allamalapito
Az ​államalapító Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Az ​államalapító
Több ​mint ezer esztendeje született, és éppen ez évben 950 esztendeje halt meg Szent István király. Vajon van-e egyáltalán lehetőség arra,hogy messzi évszázadok feneketlennek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? István korából alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető ez, hiszen a magyarság még éppen csak megkezdte az ismerkedést a tőle és nyelvétől oly messze álló latin nyelvvel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében elemésztette a Szent István-i kor tárgyi hagyatékait. István rendkívüli jelentőségű történeti személyiség volt, akinek életet halálával csak fizikai értelemben fejeződött be, utóélete, azaz szellemiségének, alkotásainak élete a mai napig sem ért véget. István már nagyon korán jelszóvá, zászlóvá, programmá vált, ami nem használt a történetileg hiteles István-kép hagyományozódásának. Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létrehozó kor eszmevilágához, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz.... Jelen kis kötet természetesen nem vállalhatja magára azt, hogy teljes képet adjon Istvánról, viszont néhány ponton részletekbe menő képet villant fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpolitikai vonatkozásairól, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvényekről. A tanulmányok szerzői valamint a kötet szerkesztője azt remélik, hogy - minden nyilvánvaló nehézség ellenére is - sikerült valamit felvillantaniuk abból a sokszínű problematikából, amely István alakját, politikáját, emberi nagyságát jellemzi, s hozzájárulnak annak tudatosításához: mit köszönhet a magyarság és Európa Szent Istvánnak.

Bertényi Iván - Új ​magyar címertan
Történelmünk ​újabb korszakváltása természetesen címereink sorsának alakulását is befolyásolta. A tradíciókhoz való visszatérés nyomán eltűntek a települések mesterkélt és politikai célzatú szocializmuskori szimbólumai. Végre méltó helyükre kerültek az eredeti alakzatok, a címertanilag hiteles formák. Mindezt legszebben magának az állami címernek a "feltámadása" példázza. Bertényi Iván korábbi címertani munkáinak bizonyos részein tehát túllépett az élet. Ezeket a szerző - a heraldika nemzetközi rangú szaktekintélye - korszerűsítette, így az olvasó ismét hiteles címertani kézikönyvet vehet a kezébe.

Rónaszegi Miklós - A ​rettenetes Kartal
Izgalmas ​kérdések tartják állandó feszültségben az olvasót, miközben élvezettel halad a pergõ cselekményű történelmi regényben: vajon ki az igazi király? Megtartja-e szavát Loránd, a szavatartó lovag? Hol rejtõzik a sokszor emlegetett Rettenetes Kartal? Megkerül-e a híres királyi ékszer, Szent István koronája?

Fekete Gyula - Fortélyos ​félelem igazgat
A ​kötet első része a Tanácsköztársaság összeomlásának, a proletárhatalom leverésének bemutatásával vezeti be az olvasót a két világháború közötti időszak történetébe. A fehérterror, Latinka Sándor megölése, ezrek kivégzése, Héjjas Iván, Prónay Pál hóhérmunkája készíti elő a "lovas tengerész" Horthy Miklós útját Budapestre és a kormányzói székbe. A trianoni béketárgyalásokon magyar többségű területeket csatoltak a Tanácsköztársaság megdöntéséhez fegyveres segítséget nyújtó cseh és román burzsoá államokhoz. Horthyék konszolidáltak, bevezették az "alkotmányos terrort". A második rész a 20-as évek eseményeit, a titkos soviniszta, fasiszta szervezkedéseket mutatja be. IV. Károly meghiúsult visszatérési kísérletei, Horthy végleges uralomra való berendezkedése indítják ezt az évtizedet. Bethlen István kormánya paktumot kötött a munkásosztály alapvető érdekeit eláruló Peyer Károly vezette jobboldali szociáldemokráciával. A tőkések, nagybirtokosok korlátlan hatalmát, a munkásság és a parasztság feneketlen nyomorát hozó korszakot a nagy gazdasági válság és a Bethlen-kormány bukása zárta. A kötet harmadik és negyedik része a 30-as éveket mutatja be. Gömbös Gyula uralma az egyre nyíltabb fasizmus felé sodorja az országot. A kötet ötödik és hatodik része, a 2. világháborút megelőző terület visszacsatolásokkal és szinte az egész ország pusztulását hozó háborúval, majd a felszabadulás eseményeivel foglalkozik. Kiemelésre érdemes a tanulmány változatos stílusa: a párbeszédbe oldott, helyenként "dramatizált", versidézetekkel, sajtódokumentumokkal élénkített szöveg olvasmányossága.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Jankovich Ferenc - Hulló ​csillagok
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit; politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatoni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozta fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammbójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Kaposi József - Szabó Márta - Száray Miklós - Feladatgyűjtemény ​az új történelem érettségihez 11. évfolyam (írásbeli)
A ​2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi vizsgán a tények, adatok ismerete továbbra is fontos szerepet kap, de a vizsgázónak elsősorban tudása alkalmazásáról, történelmi látásmódjáról, elemzőkészségéről kell írásban és szóban számot adnia. Képesnek kell lennie források értelmezésére, összevetésére, írásos és képi forrásokból, adatsorokból, diagramokból, térképekből történeti problémák meglátására, kifejtésére, elemzésére. Másképpen kell készülni az új érettségire, mint a régire, s különösen másként, mint a jelenlegi felvételi vizsgákra. A Nemzeti Tankönyvkiadó történelem érettségi feladatgyűjtemény-sorozatát használva megérthetjük az új, kompetenciaközpontú érettségi szellemiségét, és eredményesen felkészülhetünk a történelem érettségi vizsgára. Ez a kötet a 11. évfolyamos tananyaghoz ad több mint 220 feladatot: ezek tartalmukban, megfogalmazásukban és értékelésükben is olyanok, amilyenekkel a tanuló az érettségi vizsgán találkozik majd. Az Oktatási Minisztérim által jóváhagyott konkrét vizsgakövetelmények témaköreinek mindegyikéhez közép- és emelt szinten is található legalább öt rövid választ igénylő és két elemző, problémamegoldó feladat. Azért, hogy a képességfejlesztés tudatos szaktanári munka lehessen, piktorgrammokkal jeleztük, hogy a feladat elsősorban mely képességeket fejleszti. A feladatgyűjtemény megoldókulcsa külön kötetben jelent meg. A(z) Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez Írásbeli 11. évfolyam (Könyv) szerzője Száray Miklós, Kaposi József, Szabó Márta.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Drámai ​napok
1956. ​október 23-án Budapesten és Magyarország több városában tüntetés kezdődött, elsősorban a szocializmus építése során elkövetett hibák kijavításnak jelszavával, hamarosan felbukkantak azonban az ellenforradalmi, szocializmusellenes, nacionalista és soviniszta jelszavak is, majd rövid idő múlva ezek váltak uralkodóvá. A következő napokban fegyveres felkelés bontakozott ki a népi demokrácia, a szocializmus ellen, a városok és a falvak véres események színtereivé váltak. Harminc esztendő telt el az 1956. őszi tragikus események óta. Kellő történelmi perspektíva ahhoz, hogy a napjainkban is nagy érdeklődést kiváltó ellenforradalmi eseményeket történeti elemzés tárgyává lehessen tenni. Pontosan mi is történt 1956. október végén - november elején Magyarországon? Hogyan változott az 1956. október 23-i tüntetés véres ellenforradalmi lázadássá? Milyen okok hatására jutottunk idáig? Kik álltak az események hátterében? Milyen szerepet játszottak az imperialista hatalmak az ellenforradalom előkészítésében, illetve az ellenforradalom napjaiban? Mi volt az ellenforradalmárok célja? Hogyan sikerült - a Szovjetunió internacionalista segítségével - felülkerekedniük a szocializmushoz hű erőknek, megvédve a néphatalmat Magyarországon? Ezekre a kérdésekre ad választ, levéltári anyagokra, dokumentumokra, bírósági jegyzőkönyvekre, visszaemlékezésekre támaszkodva Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve.

Covers_36219
El ​nem égetett dokumentumok Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - El ​nem égetett dokumentumok
Kádár ​János és Kállai Gyula őrizetbe vétele, 1951 - Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956 - Apró Antal levele Nagy Imréhez, 1956 - Apró Antal összefoglalója a Párt Elnökségének, 1956 - Walter Román feljegyzése a Kádár Jánossal folytatott megbeszélésről, 1956 - Rákosi Mátyás levele Nyikita Hruscsovhoz, 1956 - Kádár János levele Chivu Stoicához, a Nagy Imre-csoport menedékjogának megszüntetéséről, 1957 - Chivu Stoica válaszlevele Kádár Jánoshoz, 1957 - Kádár János feljegyzése a PB-nek Hruscsov felmentéséről, 1964 - Darvas József levele Kádár Jánoshoz, 1965 - Kádár János válaszlevele Darvas Józsefhez, 1965 - Komócsin Zoltán előterjesztése a PB-nek Rákosi Mátyás hazatéréséről, 1967 - Kádár János első levele a PB-hez, 1972 - Kádár János első beadványa a PB-hez nyugdíjazásáról, 1972 - a KB zárt ülése Kádár János nyugdíjazásáról, 1972 - a PB határozati javaslata, 1972 - Jurij Andropov levele Kádár Jánoshoz, 1983.

Raffay Ernő - Trianon ​titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal...
A ​trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920 junius 4-én aláírt békeszerződést az "erőszak békéjé"-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni

Img_0007
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Érettségi ​tételek - Magyar történelem
Félsz ​az érettségitől? Rettegsz a felvételitől? Még messze vannak a vizsgák, de tanulmányaid során hasznodra lenne egy-egy téma áttekinthető összefoglalója? Vagy egyszerűen csak már rég ült az iskolapadban és szívesen olvasna egy jól használható összeállítást a magyar történelem legfontosabb korszakairól? Akkor ez a kiadvány Önnek, Neked szól! A kiadó eredeti szándéka szerint a felvételizők, érettségizők helyzetét szeretné a nagy megmérettetések előtt megkönnyíteni. Az érettségi, felvételi anyaga a magyar történelem tárgyköréből a szóbeli vizsgakövetelményeknek megfelelően foglalja össze és rendszerezi a tudnivalókat. Minden témakör után található kronológiai összefoglaló, név- és fogalomtár, mely megkönnyíti az egyénre szabott tétel készítését, és az írásbeli felvételikre is jól használható. Egy-egy téma után aki még bővíteni szeretné ismereteit, az ajánlott irodalomban szereplő művek közül választhat. Természetesen a sikeres felvételi és érettségi elsődleges záloga a rendszeres tanulás, amit ez a könyv nem helyettesíthet, de hasznos lehet az összefoglalásra, rendszerezésre. Sok sikert és kitartást kíván a kiadó, és a kiadvány összeállítója, remélve, hogy a diákok a felkészülést segítő és hasznos könyvhöz jutnak.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Huszár Tibor - Beszélgetések ​Nyers Rezsővel
Az ​elmúlt időt a történelem mindenki életében újraalakítja - írja Shakespeare. Már az észlelet válogat, s az emlékezet az idő előrehaladtával folyamatosan módosítja, újraírja magán- és köztörténelmünket. A könyvbeli beszélgetés szereplői, Nyers Rezső politikus, közgazda és Huszár Tibor szociológus ezen intelem tudatában vállalták a múlt felidézését. Dokumentumokat Nyers Rezső politikusi-kormányzati szerepére tekintettel használtak és idézte, a műfaj azonban vállaltan szubjektív, és eszmecseréjük arról szól, hogyan látták, látják történelmünket, szerepvállalásukat.

Széchenyi István - Wesselényi Miklós - Feleselő ​naplók
"Wesselényi ​Miklós közelebbi megismerésével igen sokat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan barátságban fogok élni, érzem ezt" - írta Napló-jában Széchenyi, 1821. augusztus 1-én, egy évvel első debreceni találkozásuk után. Ősszel már eggyütt indultak Bécsbe, s 1822 márciusában héthónapos utazásra német földön, Franciaországon át Angliába. Naplóik örökítették meg, hogyan lett az egymást kölcsönösen tökéletesíteni akaró szándékból "szent ügy": egy ország felemelkedésének, "sárból kivonásának" tervezgetése; az idegen országok politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális modelljének tanulmányozásából a hazai viszonyok jobbításának elszánt programja. A közös külföldi út, melynek során meglátogatták Nyugat-Európa számos kis és nagy városát, mindenekelőtt Párizst és Londont, megtekintették a leghíresebb múzeumokat, középületeket, színházakat, megismerkedtek neves politikusokkal, írókkal, tudósokkal, a társasági élet kedvenceivel, mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Élményeiket az egyidejű, de egymással olykor szöges ellentétben álló feljegyzések színesen, elevenen, érdekesen adják vissza, segítségükkel az olvasó nemcsak a korabeli életet ismerheti meg jobban, de hazánk történelmének két kiváló személyiségét is.

Bíró Szabolcs - Liliom ​és vér
1321. ​Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen – távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözik, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra – ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki… Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél – egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Hidegháború ​Magyarország ellen /1956
A ​“Kik voltak, mit akartak?” és a “Köztársaság tér, 1956″ című kötetek után most egy olyan, a magyarországi ellenforradalom történetével foglalkozó feldolgozást nyújtunk át az olvasónak, amely a nemzetközi imperializmusnak az eseményekben játszott szerepével, a hazánk ellen kibontakozott felforgató tevékenységével foglalkozik. Természetesen szem előtt tartjuk, hogy az imperializmus akciói önmagukban nem lettek volna képesek ellenforradalmat előidézni Magyarországon: a szocializmus építésének során felmerült ellentmondások megoldatlansága, a szektás-dogmatikus és a revizionista irányzat kialakulása, egymás elleni harca, illetve a belső reakció szervezkedése tette számukra lehetővé jóhiszemű emberek, fiatalok megtévesztését, az ellenforradalom táborába sodródását. Eredeti dokumentumok, emlékiratok, könyvek, bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei alapján bizonyítjuk a vezető imperialista hatalmak – egyes szerzők által tagadott – szerepét az 1956-os tragikus események előkészítésében és lefolyásában. Bemutatjuk a hazánk ellen folytatott lélektani hadviselést, a megfékezési és felszabadítási politika összefüggését, valamint azoknak a nyugati intézményeknek és hírszerző központoknak az akcióit, amelyek szerteágazó elméleti és szervező munkát vállaltak magukra. A legrészletesebben a CIA és a Szabad Európa Rádió tevékenységét ismerheti meg az olvasó. Külön fejezet foglalkozik a jobboldali magyar emigráció szerepével, programjaival, készülődésével a hatalom átvételére, illetve az ennek érdekében tett gyakorlati lépésekkel.

Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Nemes János - Rákosi ​Mátyás születésnapja
1952. ​március 9. - e napon ünnepelte az ország Sztálin legjobb magyarországi tanítványának, Rákosi Mátyásnak hatvanadik születésnapját. Jubileumi kiadványok, plakátok, ünnepi munkafelajánlások, színházi díszünnepély - mindezek a nap fényét voltak hivatva emelni. A könyv szerzője - Nemes János - az ünnepségsorozat érdekes, komikus, tragikomikus epizódjaira emlékezik vissza, s e visszaemlékezésből egy ember portréja és egy korszak hangulata bontakozik ki. A képet - a születésnapi pillanatképet - kiegészítendő megismerkedhetünk Rákosi Mátyás rövid életrajzával, s eddig kevésbé ismert politikusi megnyilvánulásaival.

Somogyi Éva - Abszolutizmus ​és kiegyezés 1849-1867
A ​Magyar História e kötetét két koronázási portré fogja közre. Az osztrák festő ösztönösen allegorikus képén 1848 decemberében Radetzky marsall, Windischgrätz táborszernagy és Jellacic altábornagy a monarchiabeli forradalmakat vérbe fojtó császári parancsnokok állnak a trónra lépő osztrák császár Ferenc József trónusa mellett. A másikon, az 1867. júniusin Andrássy Gyula gróf miniszterelnök a budai Mátyás templomban "éljent" kiált az éppen megkoronázott Ferenc József magyar királyra. Mi történt e két évtized alatt? Mi késztette a magyar politikai élet vezetőit, hogy az 1850-es évek megpróbáltatása, ökölbe szorult daca, 1861 hitvallása után - "tűrni fog a nemzet, remélve szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságában" - néhány esztendővel a 48-as törvényeket "összhangzásba hozzák" "a birodalom szilárd fennállhatásával"? Mi történt e két évtized alatt, hogy a "győző" az ötvenes évek esztelen bosszúja, 1860 bizonytalan megbékélési gesztusa után néhány esztendővel a megegyezést kereste az egykor rebellis nemzettel? Hogyan változott a Habsburg-monarchia európai helyzete, s ennek hatására a Monarchia másik fele uralkodó nemzetének, az osztrák-németségnek politikai törekvésre az 1849-1867 közötti két évtizedben? E kérdésekre választ keresve, a könyv szükségképpen állítja előtérbe azokat a személyeket és társadalmi csoportokat, akik és amelyek a Habsburg-monarchiában a politika aktív alkotói voltak.

Nagy László - A ​rossz hírű Báthoryak
Báthory ​István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint - torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Szincsák Tibor - Történelmi ​kronológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Klaus-Jürgen Matz - Ki ​mikor uralkodott, kormányzott?
Hans-Jürgen ​Matz rendkívül alapos, részletes könyve az ókortól napjainkig, időrendben veszi sorra több mint 340 birodalom, ország, államalakulat uralkodóit, elnökeit, diktátorait, kormányfőit, megadva uralkodásuk vagy hivatali idejük pontos dátumait. A kötet első részében a történelmi (ma már nem létező) államok uralkodói , a másodikban a mai államok vezetői, fontosabb tisztségviselői szerepelnek. E magyar nyelvű kiadásban Magyarország királyait, fontos tisztségviselőit egy külön harmadik részben soroljuk fel. A több tisztséget betöltő személyek mutatója nagyszerű segítséget jelent a több ország trónján is ülő uralkodók, valamint az államférfiak tisztségeinek áttekintéséhez.

Pálinkás Mihály - Múltunk ​nagyjai
Hogyan ​halt meg Álmos, a törzsszöveteség vezetője? Honnan eredeztethető a palócság? Cserben hagyta-e Szapolyai János II. Lajos királyt a mohácsi csatában? Miként került tegező viszonyba Kossuth Lajos és Görgey Artúr? Hogyan lett a nyomorúságos sorsú árva gyerek a haza bölcse? Száz és száz kérdésre ad választ ez a könyv nemzetünk nagyjainak életrajzán keresztül, elkalauzolva az Olvasót a honfoglalástól a kiegyezésig vezető kacskaringós, olykor szakadékokba zuhanó, másszor bércekre ívelő történelmi úton. Érző, gondolkodó, hús-vér emberek tekintenek ránk a könyv lapjairól. Megérthetjük tetteik okát, megismerhetjük a kort, melyben éltek, s rádöbbenhetünk: kit miért roppantottak össze a kényszerítő körülmények, s ki miért volt képes fölismerni és megvalósítani a történelem által rámért föladatot. Izgalmas, érdekes, tanulságos könyvet ajánlunk - a "köznapi" olvasmányként s a történeti tanulmányok kiegészítőjeként egyaránt hasznosat.

M. Szabó Miklós - A ​Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban
A ​nagy forrásbázisra – levéltári kutatásokra, magyar és idegen nyelvű kiadványokra, magánkézen levő eredeti hadműveleti naplókra – épülő monográfia a magyar hadtörténeti irodalomban elsőként vállalkozik arra, hogy képet alkosson a volt magyar légierő második világháborút megelőző és a háború alatti technikai, szervezeti s alkalmazási kérdéseiről. A szerző a bevezetőben bemutatja a Trianont követően kialakult helyzetet, széles tömegekre is ható soviniszta propagandát, amely a valós sérelmeket felnagyítva – ezzel a feszítő politikai és társadalmi kérdéseket elfedve – eredményesen buzdított az elszakított területek visszaszerzéséért folytatott harcra. Ez természetesen hatott a légierő szellemének alakulására is. Ezt követően kronologikus sorrendben ismerkedünk meg a magyar légierő történetének eseményeivel. A nagyobb súly itt is természetesen az 1938–1945 közötti időszakra esik, a szerző azonban bemutatja azt az erőfeszítést is, mellyel a hadseregvezetés már a húszas évek végétől igyekezett lerakni egy majdani ütőképes légierő alapjait. A könyv jól szemlélteti a légierő fejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat, azok folyamatos módosulását, és azt, hogy a tervek az anyagi, technikai és személyi feltételek hiányában nem valósulhattak meg. A megfelelő színvonalú ipari háttér, valamint a szakemberek hiánya lehetetlenné tette a revansista törekvésektől fűtött, eltúlzott tervek végrehajtását. A vágyálmok eredményezte kaotikus állapotok uralkodtak a magyar légierőnél is, amikor sor került a délvidéki bevonulásra, majd a Szovjetunió elleni háborúra. A szerző objektíven elemzi a magyar repülők légi harcait. Jó érzékkel nyúl az olyan, a közérdeklődés előterében álló eseményekhez, mint a bácskai ejtőernyős bevetés, a kassai bombázás, a kormányzóhelyettes repülőbalesete. Óvakodik attól, hogy túlzottan belebonyolódjék ezek tárgyalásába, ugyanakkor meggyőzően, a történelmi tényekhez ragaszkodva, a mendemondákkal és hamis mítoszokkal leszámolva mutatja be az eseményeket. A szerző részletesen kitér a Magyarország ellen 1944 nyarán-őszén végrehajtott, a lakosság körében is nagy áldozatokkal járó amerikai-angol légitámadásokra, s az ellenük folyó magyar légvédelmi tevékenységre. Rámutat azokra a tényezőkre, amelyek a harcban részt vevő magyar vadászrepülők tetteit motiválták. A könyvet fényképek, vázlatok és táblázatok szemléltetik.

Kollekciók