Ajax-loader

'felvilágosodás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csokonai Vitéz Mihály - Csokonai ​Vitéz Mihály válogatott versei
"Ő ​volt, aki nem átallotta a kollégiumi rigmusokat meg a népdalokat verseknek nevezni, aki egyenesen arra bíztatott - s maga sem volt rest a kutakodásban -, hogy azon a nyelvi fertályon keressünk életes szavakat, s akkor élni fog az is, amit mi írunk. Azt mondta, az akadémikus nyelv fáradt és öreg, s alig van felkészülve a friss gondolatok kifejezésére. Kurvanjokat - hajtogatta a boroskancsó mellett és a nyelvőrökre gondolt -, nem vagyok én subrák. Ő volt az, aki először viszonyult szakmaszerűen a költészethez. Számtalan elméleti tanulmányban fejti ki verstani újításait, s végül is ő teremti meg a szimultán (magyaros és egyben időmértékes) magyar verset, ő az, aki karakteresen megkülönbözteti a hím- és nőrímet, felhagy a ragrím kényelmével, s mondhatni radikálisan megújítja a magyar költészet dallamvilágát. Olyan kedvvel versel, hogy a vers tartalmához még nem jutunk, már lenyűgöz az az életakarat, ami kirobban a szavakból, költői képekből. Rokokó - mondják sokan, igénytelen szépelgés... is lehetne, ha őt nem fogná annyira mélyen a valóság: a zefírek mögé igazi szelet tesz, a tengeri viharban tényleg tombolnak az elemek, s Ámor nyilait sem kis elhízott puttócskák lövik ki." (Részletek Háy János utószavából)

Benedek István - Lamarck ​és kora
Benedek ​István, az ismert pszichiáter és szépírő, a nagy sikert aratott Aranyketrec szerzője, az újkori természettudomány kialakulásának egyik legérdekesebb fejezetével ismerteti meg olvasóját ebben a könyvében. lamarck kora: a felvilágosodás, a francia forradalom, a napoleoni idők és a szentszövetségi reakció korszaka. Milyen volt ebben a közel száz esztendőben a biológia helyezte? Hogyan fejlődött Linnétől Darwinig a természettudományos gondolkozás? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Benedek könyve. S miközben megismerteti az olvasót a darwinizmus "előfutárainak" működésével, az első nagyvonalú származáselmélet megalkotójának, Jean Lamarcknak az életével és műveivel, ismerteti a forradalmi elmélet fogadtatását, a kortársak és utódok vélekedését Lamarckról és az ember származásáról, a darwinizmus és lamarckizmus közötti különbséget stb. A szerző e korszak minden jelentősebb természetrajzi és természetfilozófiiai könyvét elolvasta és plasztikusan ismerteti. így közvetlenül a forrásokra támaszkodva és számos - kézikönyvekben is megülepedett előítéletet eloszlatva ismertet meg Linné, Goethe, kant, Cuvier, Erasmus Darwin, Lamarck stb. természettudományos működésével s a tudományideológiai harccal, amely a származástan körül már Darwin fellépése előtt kiéleződött és napjainkig sem csitult el. Bőséges jegyzetanyag biztosítja a könyv tudományos hitelességét, az író szépirodalmi igényű stílusa pedig azt az olvasmányosságot, ami a könyvét élvezetessé teszi azok számára is, akik nem a tudományos részletkérdésekre, de e korszak kultúrtörténetének természettudományos oldalára kíváncsiak.

Nancy Mitford - A ​szerelmes Voltaire
Mondhatni, ​az európai művelődéstörténet egyik nagy eseménye volt Madame du Chatelet és Voltaire szerelmi viszonya. A nagy író évtizedeket töltött a márkiné cireyi kastélyában, úgyhogy a szerelmeskedésen kívül bőven jutott idejük a filozófiára, az irodalmi és politikai harcokra is. A rokokó Franciaország sok mulatságos intrikájának éppúgy főszereplői lettek,mint ama nagy társadalmi mozgalmaknak, melyek előkészítették a forradalmat. A márkiné férjének nem volt kifogása viszonyuk ellen, annál inkább Nagy Frigyes porosz királynak, aki szerette volna kisajátítani Voltaire-t. Hogy ez nem sikerült neki, az kétségtelenül a márkiné női és intellektuális vonzóerejének volt köszönhető. Voltaire vele maradt haláláig - a kor erkölcseire jellemző, hogy a hölgy gyermekágyi lázban halt ugyan meg, de a gyermek nem a férjétől és nem is Voltaire-től származott... Történetüket s a háttérben a kor történetét finom iróniával, az összes fennmaradt dokumentumok beható tanulmányozása alapján beszéli el Nancy Mitford, a jól ismert angol regényírónő.

Szalatnai Rezső - Kempelen, ​a varázsló
Szalatnai ​Rezső regénye a XVIII. század Magyarországába vezeti olvasóját. A felvilágosodás kora ez, a magyar nép számára a nemzeti öntudatosodás kezdete. Szalatnai nagyszerűen érzékelteti az akkori idők hangulatát, híven ábrázolja a felvilágosodás emberének érzelmeit, vágyait. Bemutatja a korabeli Pozsony és Bécs életét, végigvezet az alföldi pusztákon, egészen a temesvári haramiavilágba. Mert Kempelen Farkas, a nagy varázsló ott is rendet teremt. Nem fogja a golyó, mint ahogy nem éri el a bécsi titkosrendőrség keze sem, amikor a Martinovics-ügyben nyomoz utána. Öregségére elveszti az udvar kegyét, de gáncs ekkor sem érheti. Mindvégig megmarad kemény, egyenes embernek, a népe ügyéért bátran síkraszálló tudósnak. Szalatnai Rezső életrajzi regénye maradandó élmény idősebb és fiatalabb olvasók számára egyaránt.

Montesquieu - Perzsa ​levelek
A ​Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Seth Godin - Ikarosz ​tévedése
Miért ​nem merünk szárnyalni? Miért félünk álmaink megvalósításától? Miért gondoljuk, hogy az alkotás csak a művészeknek való? Seth Godin eddigi legkritikusabb könyvében szenvedélyesen fejti ki, hogyan adtuk el magunkat az ipari társadalom elvárásainak, és dőltünk be az Ikarosz-legenda hamis propagandájának: Ne repüljünk túl közel a Naphoz! Ne becsüljük túl magunkat! Ne akarjunk többet, mint amit elvárnak tőlünk! Annyira belénk nevelték ezeket a szabályokat, hogy teljesen megfeledkeztünk arról, alacsonyan repülni legalább olyan veszélyes. Megtanultuk elítélni mások nagyravágyását, miközben beletörődünk saját megalkuvásainkba. Ikarosz tévedése a mi tévedésünk. Ideje helyrehoznunk! A könyv rendkívül sok erőt és inspirációt ad, hogy felismerjük a forradalmi változást. Legyen elég bátorságunk, hogy a kapcsolatokra épülő új világban mielőbb megtaláljuk az utat a valódi sikerhez: önmagunkhoz és az alkotás öröméhez, hiszen mindannyian művészek vagyunk.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Jan Potocki - Kaland ​a Sierra Morenában
Potocki ​regénye a francia felvilágosodás szellemében, a nagy francia gondolkodók - Diderot, Montesquieu, Rousseau, Voltaire - gondolatai, a deista filozófia jegyében íródott, technikája olyan, mint az Ezeregyéjszaká-é: egymásba fonódó elbeszélések füzére, de emlékeztet a XVIII. században divatossá lett francia pikareszk és erkölcsi regények technikájára is. Potocki könyvét nemcsak az izgalmas, olykor hátborzongató kalandok hosszú sora teszi érdekfeszítő olvasmánnyá, hanem az egzotikus tájak mesteri leírása, a gyakran ironikusan előadott kalandok valóság-hátterének föltárása is. Nem utolsósorban pedig az, hogy lebilincselő olvasmányossága mellett hű ábrázolása a korabeli Európának, elsősorban a spanyol életnek és politikai-társadalmi viszonyoknak.

Gergely András - A ​magyar történelem nagy alakjai 6.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_344797
Szenvedelmek, ​szenvedélyek Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Szenvedelmek, ​szenvedélyek
250 ​éve született Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv és kultúra megújítója, az irodalmi élet szervezője. E könyvben mégsem az irodalomszervezőt, az irodalmi kánon megalkotóját, hanem az érzékeny és érzelmes magánembert szeretnénk közel hozni az olvasókhoz. Leveleiből, naplóiból válogattunk részleteket, hogy megrajzolhassuk az ifjúkor, a fogsága utáni keresés, a házasság, majd az idős kor magánemberét.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története 1790-1848
A ​sorozat 5. kötete II. József halála és a polgári forradalom között eltelt mintegy hat évtized történetét foglalja össze. Sokoldalúan ábrázolja a feudalizmus egyre mélyülő válságát és azokat a változásokat, melyek már a polgári átalakulás felé mutatnak. Gazdag tényanyag alapján elemzi a politikai fejlődés történetét és minden korábbi összefoglalást meghaladó részletességgel a gazdasági és társadalmi fejlődést. Lapjain megelevenednek az átalakulás nagy alakjai s - nemegyszer - drámai eseményei. A kötet a magyar nép történetét az országban élő nem magyar népek történetével, társadalmi és kulturális fejlődésével összefüggésben mutatja be.

Italo Calvino - Eleink
A ​20. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotója, Italo Calvino (1923-1985) három fantasztikus történelmi kisregényét fogja egybe ez a mára már legendás cím. Az elsőnek a hőse Nagy Károly kiváló lovagja. Agilulfo élen jár a harcban, a fegyelemben, az adminisztrálásban, szép nők rajonganak érte, de nincs teste: amikor feltolja sisakja rostélyát, a semmiből szól a hangja. A második történet hősét a török harcokban kettészelik: a hibákkal és erényekkel megvert és megáldott egész emberből két fél lovag lesz, egy gonosz és egy jóságos. Az utolsó kisregény hőse egy bárófi a 18. századból, aki gyerekkorában dacból felmászik egy fára - és soha többé nem ereszkedik vissza: egész életét a lombok, erdők magasában tölti, onnan szemléli tevékenyen és mégis kívülállóként, a koreszméknek elkötelezetten és mégis felülről, a forrongó világot. Valahogy úgy, ahogy Calvino szemlélődött "...gallyak és levelek, pikkelyek és lebenyek, a girbegurba elágazások vég nélküli, csipkés szövevényé"-ből, mely "hímzés... a semmi kanavászán, akár a tollam nyoma..." Akárhogy is, az eredmény magáért beszél. Calvino izgalmas, bölcsen humoros történetei az emberi élet végső kérdéseire keresnek és találnak a maguk mesés módján választ. Szemléletére és tollának nyomára, meséire és tanulságaira nagyobb szükségünk van, mint valaha.

Hajdu Lajos - Forradalmár, ​vagy szerencselovag?
Hajdu ​Lajos, aki évtizedek óta kutatója a XVIII. századi Magyarország jogrendszerének, érdekes "perújrafelvételére" vállalkozott ebben a könyvében. A tények kíméletlen pergőtüzével támad a Ráby Mátyást övező legendák ellen. A köztudatban élő romantikus szabadsághős figurája e kései nyomozás során, szerteágazó "tevékenységének" részletes bemutatása folyamán a szemünk előtt válik kisszerű, hazudozó, kellemetlenkedő denunciánssá, a kor zavaros viszonyait kihasználó, kétes erkölcsű szerencselovaggá. Hajdu Lajos imponálóan gazdag "nyomozati anyaga" feltárja a korabeli közigazgatási viszonyok szinte hihetetlen ellentmondásait, a II. József korabeli magyar társadalom sajátos érdekellentéteit. Ezek közé a viszonyok közé helyezi hősét, a mítoszok és legendák ködéből életre keltett valóságos embert, Ráby Mátyást.

Jean-Jacques Rousseau - Vallomások
"Ha ​emlékem velem együtt múlna el, zokszó nélkül tűrném az igaztalan és múló gyalázatot, de mert nevem végül is élni fog, vele együtt igyekszem továbbadni a szerencsétlen ember emlékét is, aki viselte" - írja Rousseau a Vallomásokban, s kegyetlen őszinteséggel tárja fel életét, tetteit és gondolatait. A Vallomások nem szabályszerű önéletrajz, nemcsak az író kalandos és zaklatott élettörténetét kínálja, hanem egy emberi lélek útját, egy lelkiismeret történetét is elénk tárja, ugyanakkor végig izgalmas és olvasmányos, akár egy regény. E zseniális remekmű erejét és hatását nem homályosítják el a századok, mert Rousseau-nak a saját életén és korán keresztül sikerült bemutatnia az embert.

Bojtár Endre - "Az ​ember feljő"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Jacques Rousseau - A ​magányos sétáló álmodozásai
A ​francia felvilágosodás egyik legzseniálisabb gondolkodójának, egyben legellentmondásosabb "különállójának" utolsó műve, A magányos sétáló álmodozásai, a 65. életévét betöltött Jean- Jacques Rousseau megbékélésének dokumentuma. Számvetés egy kalandos, hányattatott élet és egy sokoldalú életmű hátterével, az önigazolás utolsó, nyughatatlan önkínzásával. Rousseau ellen 1762-ben, a Sorbonne teológiai karának javaslatára elfogató parancsot adott ki a francia kormány - az Emile nevelésfilozófiai gondolatai miatt - az öreg filozófus-irodalmár, a szabadság nagy "genfi polgára" menekülni kényszerült. A közvélemény által megbélyegezve, megaláztatások közepette, újabb és újabb "menedékeken" tengette életét, és közben megszületett talán legköltőibb műve, amely belső naplóként számol be az egykor ünnepelt gondolkodó halála előtti utolsó korszakának gondolkodói rendszeréről. Az emberekben csalódott, magányos öregember sétái során végiggondolja a múltat, vizsgálja önmagát és tetteit, hogy aztán papírra vetve határozza meg gondolkodása, érzései és cselekedetei összefüggő rendszerét. A tíz "sétára" tagolódó önvizsgálat célja az emberi természet megismerése, illetve az emberi boldogság meghatározása. Rousseau álmodozásainak szabálytalan rendszerében a beletörődés nyugalma biztosítja a szellem fejlődésének megismerését; módszere az önmagába fordulás, mert az igazi boldogság forrása is önmagunkban rejlik. Ezek a szemlélődő, magányos séták és elmélkedések lényegében azt az önvizsgálatot folytatják, amelyet a Vallomásokban kezdett el. Egyre elborultabb elmével, az elhatalmasodó üldözési mánia szorításában veszi sorra és ítéli meg élete nagy bűneit, miközben rálel az egyedüli, igaz értékekre: a türelemre, szelídségre, becsületességre, igazságosságra. Álmodozó elmélkedései a szükségszerűség elfogadására ösztökélik, az olyan életre, amelyben már nem az elismertetés, hanem a belső megelégedettség irányítja a cselekedetet, és amelyben a társadalmi élet elvárásai helyett a szabad cselekvés formálja a jellemet. Az utolsó sétára 1778. április 12-én került sor. Rousseau élete legteljesebb és legboldogabb időszakát, a Mme de Warenssel töltött évtizedet eleveníti föl benne - befejezetlenül; pár hónap múlva utolsó lakhelyén, Girardin márki birtokán éri el a halál. A magányos sétáló álmodozásai több, mint az öregkori megbékélés; újrafogalmazódnak benne Rousseau szellemi örökségének legvitatottabb elemei - erkölcsi, vallási, pedagógiai és társadalmi nézetei -, miközben az olvasó páratlan szépségű szöveg közvetítésével ismerkedhet meg a kultúrtörténet egyik legkalandosabb időszakával - Réz Ádám gyönyörű fordításának köszönhetően.

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling - A ​transzcendentális idealizmus rendszere
Schelling, ​Fichte és Hegel mellett, a klasszikus német idealizmus meghatározó alakja. Ifjúkori főműve a Transzcendentális Idealizmus Rendszere az ismeret és a lét megegyezésének elméleti alapját keresi: a megismerés fokozatai megegyeznek a természet fokozataival, mert az anyag kialudt szellem. A mű foglalkozik még az emberi szabadság elméletével, illetve az elméleti és gyakorlati filozófia szintézisét alkotó művészetfilozófiával is. Annak ellenére, hogy a filozófiai irodalom egyik alapszövege, évtizedek óta nem jelent meg magyarul.

Jean-Jacques Rousseau - Esszé ​a nyelvek eredetéről
A ​beszéd különbözteti meg az embert az állatoktól, a nyelv különbözteti meg a nemzeteket egymástól. Csak akkor tudjuk meg egy emberről, hová való, miután már megszólalt. A szokás és a szükség mindenkit arra kényszerít, hogy megtanulja országa nyelvét. De miért van az, hogy ez a nyelv az ő országa nyelve s nem egy másiké? Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, olyan helyi jellegű érvekhez kell visszanyúlnunk, amelyek magánál az erkölcsnél is korábbiak.

James Boswell - Doktor ​Johnson élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Ferenc - A ​felvilágosodás korának magyar irodalma
A ​18. század második fele a hazai irodalmi kultúra történetében talán a legnagyobb változásokat hozó időszak. Az irodalom addig nem ismert presztízst vív ki magának: a nemzet fogalmát a század végének művelt magyarjai körében már elsősorban nyelve és irodalma határozza meg. Ezekben az évtizedekben több mint kétszer annyi kiadvány jelenik meg hazai földön, mint a megelőző századok során összesen. Olyan új műfaj honosodik meg, mint a nagy jövő előtt álló és az olvasóközönségét máris megteremtő regényé; felbomlik a hagyomány teátruma, az iskolai színjátszás, és az évszázad utolsó évtizedében színre lépnek az első hivatásos „aktorok”. Ekkor alakul ki az a rendkívül gazdag verselési formakultúra, amelynek közegében mindmáig lélegzik a magyar költészet. Nagy, de legalábbis élvonalbeli alkotók egész sora lép elő, akik a mindenkori magyar olvasó asztalára klasszikus értékű műveket helyeznek. E tanulmány a korabeli irodalmi élet olyan modelljét vázolja fel, amely e korábban elképzelhetetlen dinamizmus egy lehetséges és hiteles magyarázatát is magában foglalja.

De Sade márki - Filozófia ​a budoárban
De ​Sade-ot a köztudat bomlott elmeként, erotomán-pszichopata személyiségként tartja számon, holott korának kiemelkedő filozófusa volt, akit nemcsak az anarchizmus vagy a szexuális szabadság-szabadosság ősének tekinthetünk, de aki sok tekintetben megelőlegezte Nietzschét és Freudot is. A XVIII. század nagy szellemi irányzatának, a felvilágosodásnak volt lezárója és könyörtelen kritikusa. A század végére ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy a felvilágosodás szép eszményei eltorzultak: a születési arisztokrácia helyébe a pénz arisztokrácia lép, illúziónak bizonyul az egyenlőség, az emberi humánum öröknek hitt értékei válságba kerülnek. De Sade irásában a prostituálódott eszméket logikusan és cinikusan továbbgondolva jut el a riasztó jövőképig. A Filozófia a budoárban nemcsak az érzékek iskolája, egyszerre szinházi és filozófiai dialógus, példája és paródiája a nevelő, didaktikus célzatú felvilágositó műveknek, a fejlődésregénynek, az erkölcsi mesének, és ezek mellett még a röpirat sade-i válfajából is ad némi izelitőt. Sade itt fejti ki tételesen saját utópiáját, hogy szerinte milyen is legyen az eszményi társadalom, innen tudható meg, hogy a lopás nem bűn, hanem az anyagi javak igazságtalan elosztásának egyéni, de az igazságot helyreállitó módja, hogy a nemi egyenlőtlenség úgy törölhető el, ha a nemi tevékenységre kijelölt házakban egyik héten a férfiak az önkényurak, a következő héten pedig a nők, és igy tovább. A művet alkotó hét párbeszéd fokozatosan halad a nemi felvilágositás enyhébb formáitól kiindulva az egyre keményebb leckék felé. Szerencse, hogy mindez irodalom, nem valóság, és hogy a sok szörnyűség olyan arányokban halmozódik, hogy lehetetlen el nem gondolkodni a sade-i világ képtelenségén.

Robert Neumann - A ​királyné kegyence
A ​18.század második felében vagyunk, Franciaországban érlelődik a forradalom. A kis Altona városában Rousseau könyveit olvassa egy nagy tehetségű fiatal orvos. A dán királyságban egyenlőre minden megy a maga szokott útján. Az államtanács tapasztalt öreg diplomatái kormányoznak, feleséget szereznek az új, fiatal uralkodónak, ahogy a diplomáciai érdek kívánja. A királyné utódot szül, a király reprezentál, teszik a dolgukat. Mit számít hogy mindketten boldogtalanok? S mit számítana az is, hogy az uralkodón lassanként elhatalmasodik az elmebaj - ha nem találkozik a delejes hatalmú izgalmas férfival, a nők bálványával, aki egyszersmind Rousseau követője? S ha a Struensee hipnotikus hatása alatt gyerekké visszaváltozó Keresztény király nem küldi el orvosát, és irányítóját a királynéhoz, aki magányosan várja, hogy megismerje a szerelmet? Ezek a végzetszerű találkozások okozzák, hogy Dániában minden megváltozik. Struensee, a királyné kegyence, hatalmát arra használja fel, hogy a felvilágosodás eszméit diadalra vigye a teljes államapparátusban. Bukásának ez a valódi oka, ürügye viszont éppen az eszköz, amit célja elérésére használ: a "botrányos felségsértő" viszony. Struenseet kivégezteti a nemesi ellenpárt, de a polgárosodás eszméit már csak ideig-óráig lehet visszaszorítani Dániában.

Micaela von Marcard - A ​rokokó avagy kísérlet az emberi szíven
A ​szerző a rokokót átmeneti és mélyen ellentmondásos, nyugtalan és kegyetlen korszakként írja le pszichotörténeti tanulmányában.

Enyedi Sándor - Aranka ​György erdélyi társaságai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_226281
Mámor Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Mámor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mezei Márta - A ​kiadó "mandátuma"
Írók ​gyűjteményes munkáinak szervezettebb, folyamatosabb kiadása Magyarországon az 1780-as években indul. Ez a korszak a kulturális élet fellendülésének ideje: II. József uralkodása alatt felerősödik a nemzeti identitás, a nemzeti értékek felmutatásának tendenciája; a modern, európai műveltségű értelmiség művekkel és szervezőmunkával ekkortól kezdve egyre intenzívebben vesz részt az irodalmi életben. E fellendülő mozgalomhoz kapcsolódnak a művek, életművek megjelentetésének munkálatai. A szövegeket kibocsátó írók sokoldalú mandátumot, sokféle kötelezettséget vállalnak, a textológia mellett kiterjedt szervezési feladatokat - ebben a korabeli és komplex értelemben nevezzük őket a címben és a továbbiakban kiadóknak. Magatartásukban öntudat munkál, egy nagyobb ügy elkötelezett szolgálatának öntudata, kiadványaikkal programjuk szerint a kor nyelvi, ízlésbeli, irodalmi, erkölcsi világának alakítását akarják segíteni, törekvéseiket e magasabbrendű célnak rendelik alá. E szociológiai alapozottságú vállalás, különösen a kezdeteknél, erősen meghatározza tevékenységüket: a kulturális nevelés, a kultúraalakítás szempontjából választják ki az aktuális műveket, szerzőket (főként a közvetlen elődöket), a cél szolgálatában javítják és alakítják a szövegeket, a kötetek felépítését és az apparátust. Ám e munka filológiai kihívást is jelent: a célszerű, a „helyes" szöveg és tényezőinek megállapítását, a mű törvényei, az alkotói szándék szembesítését az elvárásokkal, a művek körének és rendjének legtanulságosabb elrendezését, a szükséges magyarázatok jellegének és mértékének kijelölését. Az egyes könyvek a kiadói mandátum egyedi értelmezéséről, érvényesítéséről adnak képet; a munkálatok folyamata Révaitól Kazinczyig a problémák és megoldások történetét rajzolja ki.

Gotthold Ephraim Lessing - Nathan ​der Weise / Minna von Barnhelm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_64254
Érzelmes ​históriák Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Érzelmes ​históriák
A ​XVIII. századi magyar irodalom, a felvilágosodás korának három jellegzetes darabját tartalmazza a kötet. Mindhárom mű - _Marmontel Erkölcsi meséi_ Báróczi Sándor fordításában, _Gessner Idilljei_ Kazinczy tolmácsolásában és az ugyancsak Kazinczy által "magyarított" _Bácsmegyey öszve-szedett levelei_ - fordítás, illetve átdolgozás, mégis a magyar széppróza történetének fontos dokumentumai. Az Európa-szerte divatos moralizáló-érzelmes irodalom lelkes hívekre talált Báróczi és különösen Kazinczy személyében, akik a fordításokkal nemcsak szórakoztatni, tanítani is kívántak, hanem a nyelvi tökéletességre, stiláris választékosságra is törekedtek. Így a nyelvújítás előtti magyar prózaírás állapotáról is hű képet adnak ezek a becses, mostanáig szinte hozzáférhetetlen művek, amelyek régies hangulatuk ellenére - vagy tán éppen ezért - ma is rendkívül szórakoztató olvasmányok.

Bessenyei György - Baróti Szabó Dávid - Batsányi János - Szentjóbi Szabó László - Hajnal ​hasad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya, ​vagyis a dámák diadalma a fársángon
Csokonai ​a "fársángi" háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával, ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát. A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a farsangolás falusi, kisvárosi rítusainak beépítése a vígeposzba friss ötletekben és humorban gazdag művé avatja a Dorottyá-t.

Ludassy Mária - Az ​ész államáig és tovább...
"Előbb ​kenyér, aztán morál!" Meslier Testamentuma "Az ember tökéletesedési képessége végtelen" Diderot-tól Condorcet-ig "Kényszeríteni kell őket, hogy szabadok legyenek" Rousseau-tól Robespierre-ig "Sem adni, sem elfogadni nem akarok törvényeket!" Az anarchisták Törvényhozód ne közgazdász legyen, hanem moralista" A fiziokraták bírálói Az egyenlőség természettörvényei Morelly Természeti Törvénykönyvétől az Egyenlők Összeesküvéséig

Johann Wolfgang Goethe - Friedrich Schiller - Briefe ​Schillers und Goethes an A. W. Schlegel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók