Ajax-loader

'antik' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György - A ​görög kultúra aranykora
A ​kötet tárgya az i. e. V. század görög műveltsége, úgy, amint az a görög társadalom életéből kisarjadt. A munka jellegét egyfelől ez határozza meg, másfelől természetesen a sorozat jellege, amelynek keretében kiadásra kerül. Nem a szó régebbi értelmében vett művelődéstörténet, mert a művelődés jelenségei mint meghatározott történelmi és társadalmi körülmények tükrözői kerülnek benne bemutatásra, s ezért a görög politikai történet, a társadalom- és gazdaságtörténet tényei és jelenségei sokkal terjedelmesebb formában kerülnek tárgyalásra, mint ahogy a hasonló jellegű művekben korábban szokásos volt. Arra is gondosan ügyelni kellett azonban, hogy ezeknek ismertetése ne menjen a művelődés jelenségeinek rovására, tehát a munka művelődéstörténet jellege ne homályosodják el azért, mert a tárgyalás során a fogalom második összetevője, a történet is megkapja az őt megillető, az elsőnél nem kisebb és nem nagyobb rangját. A görög művelődéstörténet anyaga a szerzők szándéka szerint nem pusztán tudomásulvételt igénylő ismeretanyagként kerül a munkában bemutatásra, hanem mint európai kultúránk elevenen ható hagyománya. Ez a szempont határozta meg az egyes jelenségek tárgyalásának arányait is. Ezért kapott a képzőművészet itt nagyobb terjedelmet, mint a sorozat többi köteteiben, ezért került a középpontba a görög irodalom fennmaradt klasszikus alkotásainak elemzése, s ezért jutott a hasonló jellegű munkáknál szokatlanul nagy hely a görög természettudomány, elsősorban a görög matematika legfontosabb eredményeinek bemutatására. A kötet képanyaga szervesen kapcsolódik a szöveghez: nem csupán általánosságban illusztrálja az ókori görögség életét és művészetét, hanem az anyagi kultúrát és képzőművészetet tárgyaló részek szerves kiegészítője kíván lenni.

Cox György - Görög ​regék
A ​mitológia felbecsülhetetlen kalauz, mely visszavezet bennünket az emberiség bölcsője közelébe, megmutatja fajunk fejlődésének azon vidékeit, melyeket a történetírás még nem fedezett fel. Tehát mindenki, akit a görögök őstörténete érdekel, aki szeretné megtudni és kutatni a valóság és a hitvilág közötti különbséget, mindaz bizonyára nem közönséges érdeklődéssel fogja olvasni, tanulni, vizsgálni a mítoszokat. Nem tudományos rendszerbe összeszedett mitológiát tart a kezében az olvasó, hanem görög mítoszokat vagy regéket olyan alakban, amilyenben őket a görög nemzet őskorában egyik ember a másiknak elmesélte. Ezen ős görög regéket a későbbi görög költőkés regegyűjtők mesterkélten kibővítették, és ezáltal elvesztette eredetiségét. Bizonyára érdeklődéssel, sőt gyönyörűséggel fogja olvasni az itt található regéket, melyeket a múltban oly dicső görög nép költői szelleme teremtett.

Publius Cornelius Tacitus - Iulius ​Agricola életrajza / De vita et moribus Iulii Agricolae
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szophoklész - Antigoné ​/ Oidipusz király
A ​tragédia egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. Végül az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt sem hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.

Pais István - A ​görög filozófia
Az ​ókori művészet számos örökbecsű, bizonyos értelemben ma is mintaként szolgáló és utánozhatatlan alkotást hagyott ránk. Joggal mondhatjuk ugyanezt az antik görög filozófiáról is, amelyet a valóságszemlélet frissessége, a gondolkodásmód nyitottsága és az általános, gyakran rendkívül elvont összefüggések érzékletesen pontos megragadása jellemez. Régi, sokszor fájón emlegetett igényt elégít ki Pais István, amikor sokévi kutatómunkájára és oktatói tapasztalataira támaszkodva, az eredeti művek és a mértékadó szakirodalom alapján összefoglalóan elemzi az ókori hellén bölcseletet. Részletesen bemutatja az egyes iskolák és gondolkodók tanítását; megvilágítja a filozófiai tanok belső logikáját, ismeretelméleti és osztálygyökereit, társadalmi szerepét, s arról sem feledkezik meg, hogy felhívja rá a figyelmünket: nagyon régi gondolatok is lehetnek élők, segíthetnek mai kérdéseink megválaszolásában. Elemzései gondosan árnyaltak, tudományosan megalapozottak. Az igen nagy - egyetlen más magyar olvasható munkában sem található - ismertanyag elrendezése világos, jól áttekinthető, olvasmányos. A könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik egyéni érdeklődésüket követve akarnak alaposabban megismerkedni az európai műveltség egyik ősforrásával, és tankönyvnek is kiválóan megfelel.

Claudius Claudianus - Claudianus ​versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zolnay Vilmos - A ​művészetek eredete
" ​A Pokoljárás az őskőkortól az antikvitáson és a kereszténységen keresztül a példák sorozatával időben, a szibériai medveénekektől a közép-amerikai prekolumbiánus kultúrák érintésével térben vezet a felismeréshez: a kultuszok mind a halál megismerésében és az öröklét igényében gyökereznek, s minden művészet belőlük születik..." Devecseri Gábor

Falus Róbert - Görög ​harmónia
"Ne ​vaktában ítélkezzünk a legfőbb dolgokról!..." "Sok földet ásnak ki az aranykeresők, s keveset találnak." Az ephesosi bölcs, Hérakleitos töredékeiből való ez a két tétel, amelynél igazabb kutatási elvet, tömörebb vallomást keresve sem találnánk. Nemcsak azért választotta mottójául Hérakleitos szavait a szerző, mert az ő harmóniaelméletéről szól a könyv legterjedelmesebb fejezete, hanem azért is, mert e tanítás megvalósítása adja meg a filológusi munka igazi értelmét: csak a régi szövegek pontos - de nem betűrágó - értelmezésével alapozható meg az ókori műveltség korszerű kutatása - olyan fáradsággal, amelyet az aranykeresőknek is vállalniok kell. A kötet Falus Róbertnek azokat az antik filológiai tanulmányait és esszéit gyűjti egybe, amelyek a görög harmónia költészeti, filozófiai és esztétikai megfejtéséhez adnak útmutatást. Tematikája Homérostól Platónig és Aristotelésig sőt a római Vitruviusig terjed, azt is megvilágítva, hogyan és miért változtak meg a fogalmak és eszmények a történeti fejlődés során. Nem akarjuk becsapni az olvasót: a tanulmányok többsége elmélyülést kívánó olvasmány, de sokszorosan megéri az elmélyülést, a végiggondolás fáradtságát.

Publius Cornelius Tacitus - Agricola
"Tacitus ​első közreadott írása, az apósa emlékének szentelt Agricola-életrajz az író utókorának nem egy szakaszában...az egész életművet helyettesítette. Ezt a szerepet rövidségén kívül... tartalmi gazdagságának, pontosabban: a beleérezhető vonatkozások áradásának köszönheti.. Látszólag egyszerű, valójában nagyon is bonyolult, célzásokkal terhes írás. Műfaját sem egykönnyen határozhatjuk meg: életrajz, történelmi monográdia, dicsőítő gyászbeszéd, egyben mentőirat: félig történetírás, félig szónoklat, ..politikai pamflet, mégis klasszikus remekmű... Stílusában is hasonló változatosságot fedezhetünk fel Sallustius modorából, helyenként Seneca modernségétől Cicero hömpölygő pathosáig." Borzsák István jellemzi így magyar Tacitusa utószavában az Iulius Agricola életé-t amelyet most az Auctores Latini sorozatban latinul tesz közzé, sok nyelvi-tárgyi-stilisztikai-szövegkritikai magyarázat kíséretében. Az Auctores Latini sorozat XXIII. kötete, az első huszonkettőhöz hasonlóan, leendő klasszikus-filológusok kézikönyve lesz, de a latin nyelv és irodalom többi barátjához is szól.

Hérodotosz - Hérodotoszi ​novellák
Hérodotosz, ​a történetírás atyja, az i. e. V. század nagy görög tudósa és utazója korántsem volt száraz krónikása az eseményeknek. Művében igen sok szépirodalmi jellegű, nemcsak tudóst gyönyörködtető történetet találunk. A "Hérodotoszi novellák' c. kötet ezeket az elbeszéléseket közli Szabó Árpád fordításában és bevezető tanulmányával. A legendás ókori uralkodók, Kroiszosz, Darejosz, Xerxész tettei, a régi Kelet mitikus világa, a hősiesség, bölcsesség és furfang remek példái elevenednek meg az olvasó előtt a színes és izgalmas történetekben, melyek együttvéve szinte teljes keresztmetszetét adják a nagy hérodotoszi műnek. Az antik világ hangulatát sikerrel érzékeltető illusztrációkat Varga Győző rajzolta.

Brigitte Hintzen-Bohlen - Jürgen Sorges - Róma
A ​kulturális városlátogatásokhoz, a művészeti látnivalók felfedezéséhez nyújt kitűnő segítséget a most induló új sorozat. Róma - a világ köldöke, az Örök Város, a nyugati kereszténység központja; ezek és hasonló állandó jelzők próbálják régóta megragadni az olasz főváros sajátos karakterét. Háromezer eseménydús év rajzolta ki ennek a figyelemre méltó városnak a profilját, s olyan történelmi szintézist eredményezett, melyet másutt a világon föl nem lelhetünk... A múlt és a jelen, a pogány és a keresztény, a művészet és a mindennapi élet - itt mindez szétbogozhatatlanul összeolvad. ... a város delejes vonzereje oly erős, hogy sokan, akik csak rövidke látogatást terveztek Rómába, sokáig, hónapokig vagy évekig ott ragadtak. E könyv most a tájékozódást elősegítő gyakorlati tanácsok mellett mélyebb betekintést nyújt Róma és Vatikánváros művészettörténetébe.

Publius Vergilius Maro - Szemelvények ​Publius Vergilius Maro Aeneiséből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tihanyi István - Római ​regék
A ​Város alapítása, Romulus és Remus tragédiája, az etruszk királyok családi és emberi története -ahogyan az előbb szájról szájra terjedt, majd papírra vetve is fennmaradt - lélegzetelállítóan érdekes. Helyenként legalább olyan izgalmas, mint egy mai tévésorozat. Talán nem véletlenül, hiszen a szerző újszerű formában, mai nyelven írta újra a "sztorikat". Mintha a szemünk előtt peregnének Róma viszontagságai, sőt, mintha mi is részesei lennénk az eseményeknek...

Philip Matyszak - Antik ​Athén napi öt drachmából
E ​varázslatos tájon, a világ első demokráciájában vitába szállhat Szókratésszel, a népgyűlésen kérdésekkel zaklathatja a politikusokat, a színházban pedig jókat nevethet Arisztophanész botrányos vígjátékain. Gyönyörködjön az Akropoliszról nyíló kilátásban, ahol a Parthenón -minden idők legszebb temploma- testesíti meg Athén szellemét. Tudja meg, mit érdemes megnézni, hová célszerű ellátogatni, milyen finom falatokra számíthat az ivókban, és mit ajánlatos messzire elkerülni Periklész városában.

Friedrich Nietzsche - Ifjúkori ​görög tárgyú írások
A ​kötet az alábbi írásokat tartalmazza:- Homérosz és a klasszika-filológia- A filozófia a görögök tragikus korszakában- A homéroszi versengés- Gondolatok és vázlatok a Mi, filológusok című korszerűtlen elmélkedéshezI. Első gondolatokII. Tervezet és gondolatok a könyvhöz1. Tervezet2. Az antikvitás kivételezettsége3. A filológusok4. Gondolatok a görögökről5. A jövő filológusa

Berzsenyi Dániel - Berzsenyi ​Dániel művei / Kis János emlékezései
A ​felvilágosodás és a reformkor közti időszakban Berzsenyi költészete egyéni hangon, egyéni módon fogalmazta meg azt az összetett életérzést, amelyet a nemesi világ hagyományainak szűk keretei, a felvilágosodás eszméi és a reformkor mozgalmai jelentettek. Visszahúzódva élt, kívül maradt a kor irodalmi életén, nem tudott beilleszkedni a korszak Kazinczy köré gyülekezett költőinek körébe. Megrendítő költészete így többféle életérzés és gondolatvilág egyeztetésével próbálkozott. Kötetünk verseiből, prózai munkáiból és leveleiből nyújt válogatást. Kiadványunk második része annak a Kis Jánosnak emlékezéseit közli, aki Berzsenyi költészetét ismerve és nagyságát fölfedezve próbálta kialakítani a személyes kapcsolatot Berzsenyi és Kazinczy, illetve Kazinczy pesti triásza között - sikertelenül. Kis János emlékirata a kor irodalmi és egyházi életének fontos és gazdag dokumentuma. Kötetünket Orosz László válogatta és gondozta.

Tótfalusi István - Ki ​kicsoda az antik mítoszokban
Lexikon ​az antik mitológia köréből, húsz éve jelent meg utoljára magyar nyelven. Ezt a bántó hiányt hivatott pótolni kötetünk, amelyben ezernél több görög és római istenségről, meselényről, hősről és hősnőről tudhatjuk meg a legfontosabbat - egyebek között azt is, hogy milyen irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásokat ihlettek. A szöveget az ókori neves műalkotások nyomán készült mintegy száz ábra kíséri. Az antikvitás öröksége a _Bibliáéval_ egyenrangú, sőt a reneszánsz óta még fontosabb alakítója európai műveltségünknek. A görög és római mondákat egy évszázaddal ezelőtt minden iskolázott ember betéve tudta, ám erről ma már csak olyan beszédfordulataink árulkodnak, mint a tantaluszi kín, a sziszifuszi munka vagy a gigászi vállalkozás. Megcsappant tudásunknak manapság csak mitológiai kézikönyvek, lexikonok szolgálhatnak támaszul. A könyv végére a szerző - több sikeres szótár és lexikon írója - tizenhat részletes _leszármazási táblázatot_ készített, hogy segítsen eligazodni a mondai alakok szövevényes rokoni kapcsolatai között. Egy ilyen részletes genealógia, amelyhez a gyors tájékozódást segítő négyzethálós rendszer és külön betűrendes jegyzék csatlakozik, a nemzetközi könyvkínálatban is újdonságnak számít.

Thea von Harbou - Halhatatlanok ​szigete
Részlet ​a regényből: "Vadhni isten szerelemes lett a Hold istennőjébe. Éjjel-nappal a Haii-hegy tetején ült, ott várta a szép holdleány felkeltét s mikor megjelent az égen, a vágytól minden izében reszketve, édes szavakat suttogva integetett felé, hogy magához csalogassa. A hold istennője azonban, aki egy pávatarka kigyóval játszadozott, kinevette Vadhnit. Azt mondta: akkor megy csak hozzá, ha kedve tartja. Teleholdkor oly közel jött hozzá, hogy Vadhni szinte érezte a gyönyörü barna keblét takaró virágfüzér illatát. De hiába nyujtotta felé karjait, nem érte el."

Paola Marzoli - INTREPIDO
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Harald Voetmann - Plinius ​szerint a világ
Plinius ​is ember volt: folyton vérzett az orra, asztmás is volt, meg túlsúlyos, de persze többkötetes munkájában ragyogó módon térképezte fel és nevezte nevén a természeti világ minden jelenségét. Jól meg is kapta a magáét: amikor felolvasott a virágokról, annyi virágszirmot szórtak elébe, hogy majd megfulladt a fojtogató szagorgiától. A Római Birodalom is civilizált volt a maga módján, bár nem volt se wikipédia, se érzéstelenítőszer. Akkoriban az számított látványosságnak, ha a lehető legrövidebb idő alatt mészároltak le egy falka vadállatot, vagy ha a gyerekek Sallustius kertjében óriások hulláit nézegethették. Voetmann a hús-vér antik világot tárja elénk, amelyben az egész római civilizáció a szellem helyett inkább az érzékeknek akart megfelelni, s Plinius könyvei helyett inkább a kiömlő belekben gyönyörködött. Harald Voetmann (1978) klasszika-filológus, aki elvégezte a Dán Írói Kollégiumot is. 2010-ben megjelent Plinius szerint a világ című első regényéért az Északi Tanács Irodalmi Díjára jelölték.

Covers_93913
4

Ismeretlen szerző - Az ​antik görög civilizáció
A ​Világtörténelmi enciklopédia sorozat 3. része

Lucius Annaeus Seneca - Menj, ​és légy ember!
"Elégedjünk ​meg ezzel az egyszerű ranggal: Ó, milyen jó ember". Ebben a könyvben minden benne van, ami a szeretetteljes és boldog élethez kell: emberismerettel és az egyenes élethez szükséges tudománnyal - a jóság és emberség tudásával - vértez fel bennünket. Tanácsokra vágyunk? Forduljunk Senecához. Bölcs útmutatásai kortalanok - méltó társul szegődnek a ma emberéhez is."

Ian Pickford - Antik ​ezüst
Ian ​Pickford tömör, olvasmányos összefoglalása az antik ezütről nemcsak a kezdő gyűjtők fontos kalauza, hanem az ezüsthöz jól értőknek is kedves könyve lesz. Nélkülözhetetlen alapinformációt ad a kötet bevezető része az ezüstről mint fémről, majd a fémjelzés bonyolult rendszeréről, az ezüstművesség fogásairől, segítséget nyújt az egyes eljárásokról és arról, hogyan ismerhető fel akár a legügyesebb hamisítvány is. Az európai ezüst történeti áttekintése, a legfontosabb országok antik ezüstjének bemutatása mellett részletes ismertetést kapunk a brit ezüstművesek működési köréről a kezdetektől napjainkig, az angol régiségpiac sajátos árukészletéről és a legértékesebb egyedi darabokról is. Alapos történeti elemzést ad a szerző az egyes szívesen gyűjtött és mindennapi használatban előforduló tárgycsoportokról. Több mint ötvenféle tárgytípusról tudunk meg mindent - a kiskanáltól a gyertyatartóig és a kávéskannától a sótartóig. Minden fejezetben olvashatunk arról is, melyek az adott tárgyféleség sérülékeny pontjai, hol keressük az esetleges javítás vagy átalakítás nyomát, hogyan gondozzuk ezüsttárgyainkat. Bemutatja a hamisítók trükkjeit is. Bőséges elemzést kapunk az ezüstözés külfönféle módozatairól is, hiszen ez más helyütt ritkán ismertetett, ám igen fontos terület. A kötet részletes ismertetést nyújt a szakkönyvekről, tanácsot ad, hogy hol vásároljunk, valamint mely múzeumokban láthatunk jelentős ezüstgyűjteményeket.

Arisztotelész - Quintus Horatius Flaccus - Nicolas Boileau - Poétikák
Arisztotelész, ​Horatius, Boileau. Egy filozófus, egy költő és még egy költő. Mindannyian a poétikáról, azaz a költészetről értekeznek írásaikban. Arisztotelésznek és Horatiusnak az időszámításunk előtti időkből, Boileau-nek pedig a középkorból származó írásai gazdagítják költészettel kapcsolatos alapvető ismereteinket.

Publius Ovidius Naso - Hősnők ​levelei
Mitológiai ​hősnők és hősök fiktív leveleit olvashatjuk ebben a kötetben: többek között Penelope, Medea, Helene, Paris, Hero és Leander sorait. Mint Ovidius másik nagy művében az Átváltozásokban, itt sem a hagyományból ismert alaphelyzetek a fontosak, hanem azok leleményes költői megjelenítése. Ovidius briliáns invencióval ír jeleneteket és lelki folyamatokat: az elégikus disztichonokban írt levelek eljátszatlan, ám annál inkább elképzelhető monodrámákká forrósodnak. Imádat, féltékenység, harag, megbocsátás, megalázkodás, hol őrjöngő, hol szenvelgő testi vágyakozás cikázik át gyors egymásutánban a monológokon; a költő ugyanakkor arról sem feledkezik meg, hogy az Augustus által ideológiává silányított mítoszokból finom iróniával csúfot űzzön. Kifinomult erotika, pszichológiai éleslátás és költői zsenialitás egyesül Ovidius művében. A kötetet korabeli arcképek illusztrálják: Ovidius névtelen kortársai - jórészt kortársnői - , kik talán ugyanúgy gondolkodtak, szerettek és szenvedtek, mint a levélíró hősnők.

Stefano Piani - Nathan Never
Nathan Never must defend Dashiell Dooley , a journalist threatened with death because of his inquiry about a mysteriously disappeared actress. At the end of this adventure Nathan cuts his "famous" pointed sideburns...

Szilágyi János György - Pelasg ​ősök nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kharitón - Kallirhoé
Az ​antik szerelmi regény egyik legkorábbi képviselője Kharitón. Személyéről csupán annyit tudunk, amennyit a mű első lapján elárul magáról: „Aphrodisziasz szülötte vagyok, s e pillanatban Athénagorasz rétor titkára”. Kallirhoé című alkotása, mely az ókorban nagy népszerűségnek örvendett, Kr. e I. század végén vagy Kr. u I. század folyamán keletkezett. A mű – mondhatnók, ógörög bestseller – most először jelenik meg magyarul Orosz Ágnes értő fordításában, Xantus Géza illusztrációival. Ragyogó olvasmány – és irodalomtörténeti szenzáció.

P. Brestyánszky Ilona - Ismerjük ​meg a kerámiát
A ​kiadó népszerű "Ismerjük meg..." sorozatának negyedik kötetét, P. Brestyánszky Ilona művét átdolgozott és bővített kiadásban adjuk köre. Az agyagművesség az emberiség egyik legősibb mestersége....

Covers_293624
elérhető
5

Paul Johnson - Szókratész
"Mosolyogva ​fejezte be életét." Szókratészt minden idők egyik legnagyobb gondolkodójaként tartjuk számon. Pedig nem volt tudós, nem írt semmit, egész életében tanulni akart. Úgy tartotta, "a vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet". Meg volt győződve, hogy az elképzelések tisztázása tudáshoz vezet, ami erényessé tesz, s így élhetünk jó életet, lehetünk boldogok. Vizsgálódásait Athén közterein, a város polgáraival beszélgetve végezte. Amint Cicero megállapította, "Szókratész volt az első, aki lehozta a filozófiát az égből: a városokban talált neki helyet, bevitte a házakba, és rákényszerítette, hogy az életet és az erkölcsöt, a jót és a rosszat vizsgálja". Szókratész életében vált Athén a hellén világ vezető hatalmává, s még élt akkor is, amikor imádott városa elvesztette józan ítélőképességét: a belső polgárháború és a külső ellenségek szétzilálták, demoralizálódott. Hogyan maradhat erkölcsös az ember ilyen kihívásokkal szembesülve? Mi a helyes és a helytelen? Van-e igazság, és hogyan lehetünk igazságosak? Szókratész úgy tartotta, jó embernek lenni, erényes életre törekedni nem afféle elvont eszme, hanem a mindennapi élet gyakorlati teendője. Hogy mit mondott, mit gondolt, azt nem az ő írásaiból tudjuk, hanem főként Platóntól, aki igyekezett minden gondolatát leírni - de később, amikor elkezdte kidolgozni a saját rendszerét, már nem lehet tudni, hogy Szókratészt idézi-e, vagy a saját gondolatait adja az ő szájába. Ez a Szókratész már inkább Platokratész, írja Paul Johnson, a nagyszerű kultúrtörténész, aki a megértés igazi szenvedélyével közelít Szókratészhoz: mi benne olyan elemi erejű, amitől gondolatai máig is hatnak? Johnson a görög gondolkodó szemléletét egyenesen Jézus Krisztuséhoz hasonlítja - s aztán kicsit visszakozik: Szókratész azért mégsem "a kereszténység előfutára". De halálának története mégis hasonló: Szókratészt ugyan nem kínozták meg, nem feszítették keresztre, ő maga itta meg a mérget, majd bizakodóan búcsúzott el barátaitól - örök példát mutatva, hogy az ember az elveiért, a becsülete megőrzéséért a halált is méltósággal vállalhatja.

Covers_252852
Pallasz ​Athéné Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Kárpáti András - Múzsák ​ellenfényben
A ​régi görög költészet "múzsai" mesterség: musiké, zene. A költői képzelet a szöveget, a ritmust és a dallamot együtt teremtette meg, sokáig nem létezett ritmizált versszöveg dallam nélkül. Amikor Athénban, a Kr. e. 5. század vége felé a költészet a zenei kifejezés új eszközeit hódította meg magának, az arisztokrata elit felháborodva rontott rá az újító muzsikus-költőkre. A régi, "múzsai" rend felforgatásával az állam rendjét is veszélybe sodorják. Nem elég, hogy felszabadítják a zenét a nyelv elsőbbsége alól, még a harmóniát is a szöveg, a logos elébe merészelik helyezni. A közönség persze mindeközben ünnepelte az újítókat. Szövegek sora tanúskodik arról, mennyire éles vita folyt Athénben az új zenéről: milyen a jó és milyen a rossz zene, milyen hatással van az ifjúság nevelésére, mely hangszereket lenne üdvös mellőzni, és így tovább. A könyv, miután megismerteti az olvasót a zenepolitikai vita hátterével, kialakulásának okaival, jeles alkotóival és az új zenei stílus jegyeivel, arra vállalkozik, hogy öt fejezetben bemutassa, miként jelenik meg mindez a vázaképeken. Hogyan képes a festő a vizuális humor eszközeivel felidézni a kortárs komédia színpadára vitt zenepolitikát? Egy komédiakarakterré vált újító muzsikus hogyan és miért bukkant fel száz évvel később Dél-Itáliában? Milyen változáson ment át a zenei vita hatására egyrészt azoknak a régi mítoszoknak az ábrázolása, melyek az istenekkel zenei versenyre kelő híres muzsikusokról szólnak, másrészt a görög ünnepek zenei versenyeinek igen nagy múltra visszatekintő ikonográfiája? Kárpáti András kötete, amely, amennyire ma lehetséges, a váza ókori vásárlója szemével láttatja a képeket, az első magyar nyelvű mű a későbbi korokból ismerős zenei-politikai csatározások klasszikus kori görög előképéről.