Ajax-loader

'társadalomelmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Karl Marx - A ​tőke
Kiadásunk ​az Engels által sajtó alá rendezett negyedik német kiadást (Hamburg 1890) követi. Mint az előző magyar kiadásokban, most is Rudas László és Nagy Tamás fordítását vettük alapul. A fordítást átnéztük és javítottuk. A sajtó alá rendezés során tekintetbe vettük az első német kiadást, a Marx által szerkesztett francia fordítást és az Engels által szerkesztett angol fordítást, valamint a Marx és Engels Művei 23. köteteként megjelent legújabb német, illetve orosz kiadást is. Az idézeteket újra egybevetettük az eredeti művekkel. E munka révén sikerült több sajtóhibát, kisebb elírást, pontatlanságot kiküszöbölni.

Jászi Oszkár - A ​nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés
"Ennél ​a könyvnél talán évtizedek óta nagyobb, bátrabb, magyarabb és olvasandóbb cselekedet aligha történt. Megtalálta nemzetiségi kérdésünkben, e valóban - legvéresebb - kérdésben, a - demokrácia archimédesi pontját - megtalálta, s káprázatos munkával, tudással és hittel meg merte mutatni." Így írt Ady a Nyugatban 1912 tavaszán, nyomban Jászi klasszikus nemzetiségi munkájának megjelenése után. Ez a könyv, amelynek rövidített újra kiadását az olvasó most a kezébe veheti, századunk első tudományos igényű vállalkozása volt a magyarországi nemzetiségi probléma megragadására, leírására és a megoldás irányának megjelölésére. Egy olyan kérdéskörben, amelyben akkor - az első világháború előestéjén - már eluralkodott az egymásnak feszülő soviniszta indulat és a kölcsönös bizalmatlanság, s amelynek békés, ésszerű, kompromisszumos megoldása helyett a felek egyre inkább erőszakos megoldásban tudtak hinni, Jászi Oszkár az utolsó pillanatban még megkísérelte, hogy tárgyilagos módon felülemelkedve, igazságosságra törekvő megértéssel mind a magyar, mind a más nemzetiségi önérzet iránt, történeti és szociológiai eszközökkel tárja fel a nemzetközi eseményeket, a hazai múltat és a század elejére kialakult helyzetet. Jóllehet Jászi maga sem volt még mentes a magyar hegemónia eszméjétől, legjellemzőbb vonása mégis a realizmus és a nemzeti önkritikai szellem. Litván György, a kötet válogatója, előszavában értően és kritikusan mutatja be Jászi művének jelentőségét és szerepét a XX. századi magyar politikai gondolkodás történetében.

Jacques Attali - A ​nomád ember
Vándorélet...Az ​ember az utazások szülötte; úgy testileg, mint lelkileg vándorlásra teremtetett...A nagy ívű, érdekfeszítő könyv óriási, élményekben gazdag és kalandos időutazásra csábít. Olvasása közben az általában tanítottól egészen eltérő kép rajzolódik elénk a szkíták, a hunok, a magyarok kultúrájáról és e népek történelemben betöltött szerepéről. Az elmúlt dolgok összefüggéseinek rendezésével egyben rohanó korunk és civilizációnk jövője is új megvilágítást kap Attali mester gondolatainak fényében....

Acsády Ignác - A ​magyar jobbágyság története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thorstein Veblen - A ​dologtalan osztály elmélete
Thorstein ​Veblen a századforduló társadalomtudományának egyik legérdekesebb s mindmáig legaktuálisabb alakja. "Az üzleti vállalkozás elmélete" című, magyarul is megjelent könyve alapján nálunk elsősorban közgazdászként tartják számon. Pedig Veblent nem annyira a gazdasági folyamatok immanens összefüggései foglalkoztatták, mint inkább azok az új szociológiai problémák, amelyeket kora észak-amerikai társadalmának a fejlődése hozott felszínre. A Kiadó célja, hogy Veblent mint szociológust mutassa be. Ezért a kötet teljes egészében tartalmazza "A dologtalan osztály elméletét", Veblen legjelentősebb művét, melyet 1899-ben írt, és azóta már klasszikus munkává érett. Ezen kívül rövid részeket közöl a kötet "A felsőoktatás Amerikában", valamint "A mérnökök és az árrendszer" című tanulmányból. A dologtalan osztály elméletében Veblen a felső tízezer fogyasztói viselkedéséről, ízléséről, a kultúrával szembeni ellenséges magatartásáról és státuszszimbólumokkal körülvett életéről ír; felfedezve olyan jelenségeket, amelyek a 20. század közepén váltak igazán jelentőssé. "A felsőoktatás Amerikában" című tanulmányrészletben Veblen saját tapasztalati alapján írja le a felsőoktatás lényegét, szerepét a század eleji Amerikában. "A mérnökök és az árrendszer" című munka (1921) egy új társadalmi csoportot, a mérnökök, a közgazdászok és a tervezők rétegét mutatja be. Úgy véljük: a három mű együttesen méltóképp reprezentálja a szociológus Veblent a magyar olvasó számára.

Karl Marx - Friedrich Engels - A ​Kommunista Párt kiáltványa
A ​Kommunista Kiáltvány az első tudományos, kommunista pártprogram, amely eszmei tartalmát tekintve Marx és Engels közös munkája, végeleges irodalmi formája szerint Marx műve. De első ízben, 1848 februárjában, nem egyéni szerzők műveként, hanem névtelenül, mint egy párt - a Kommunisták Szövetsége - hivatalos programja jelent meg.

Owen M. Fiss - Megosztott ​liberalizmus
Owen ​Fiss könyve az Egyesült Államok szólásszabadság-jogi irodalmának sztenderdjeihez mérten akár radikálisnak is nevezhető. Mondanivalójának lényege, hogy az állam - amely törvényalkotási felhatalmazása folytán szabályozni tudja a szólásszabadság és a média területét is, illetve amely a kormányzaton, a bíróságokon és a különféle hatóságokon keresztül felügyelni tudja a szabályozás betartását, valamint képes korrekciókra, amennyiben az szükségessé válik - a szólásszabadság barátja is lehet. Nagy gondolati ugrás ez a korábbi "bevett" dogmától, miszerint az államtól óvakodni kell, mert potenciális elnyomó hatalmánál fogva a szólásszabadság indokolatlan korlátozására is képes. Fiss felvetéseinek némelyike Európában evidenciának tűnik, hiszen a médiába való állami (szabályozói) beavatkozás elvi lehetősége nem vitatott, sőt az Európai Unió által bizonyos mértékben kötelezően elvárt. De a médiavilág folyamatos változása, az európai államok közös és állami szintű folyamatos gondolkodása a szólás szabályozásáról a korábbi igazságokra, alapvetésekre való újabb és újabb reflexiót tesz szükségessé. Fiss könyvében régi és még sokáig velünk maradó kérdéseket tesz fel, és ad rájuk - a konkrétumokon túl, azokon felül - általános érvénnyel elfogadható (és persze vitatható, de semmiképpen nem negligálható) válaszokat. A magyar kiadás, bár némileg elkésett, de megkésettnek így nem tekinthető...

Huszár Tibor - Mit ​ér a szellem, ha...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arno Gruen - A ​normalitás tébolya
Sokan ​törték már a fejüket a világban lakozó gonoszról, és a lélektan is különféle elméleteket dolgozott ki az emberi destruktivitás magyarázatára. Ritkán esett azonban meg, hogy valaki olyan következetességgel tárta volna föl e destruktivitás okait, mint tette ezt Arno Gruen, aki kimutatta, hogy az erőszak és az embertelenség miként jön létre az ember bensejében, és hogy társadalmunk élete is miként rendezkedett be arra, hogy az élettel ellenséges cselekvés uralkodó tébolya a valóságnak megfelelő viselkedés köpönyegét viselje. Gruen ráirányítja figyelmünket, hogy az emberi destruktivitás nem egyszerűen a rosszra való képesség. Ellenkezőleg: egy olyan hiány következménye, amelyet e minőségében föl sem ismerünk. Ott, ahol elvész annak képessége, hogy észleljük saját érzéseinket, és ahol helyére az öngyűlölet lép, megsemmisül a valódi együttérzés és az igazi átélés képessége is. A normalitás tébolya c. könyvében Gruen az emberi destruktivitást tárja fel, amely sokkalta gyakrabban ver gyökeret a vélt emberbarátiság és a rendteremtő ész mögött, mintsem az számunkra világos lenne. Lenyűgöző a példák sokasága, amellyel érvelését alátámasztja: szerepelnek köztük a Harmadik Birodalom és a vietnami háború felfoghatatlan eseményei. Gruen meggyőző módon bizonyítja, hogy ott, ahol a belső és a külső világ nem alkot egységet, nem lehet szó felelősségteljes magatartásról és igaz emberségről.

Loïc Wacquant - A ​nyomor börtönei
A ​városi erőszak állandó felemlegetése, az úgynevezett érzékeny negyedek fokozott rendőri ellenőrzése, a fiatalkori bűnözés ellen az erősödő megtorlás, a hajléktalanok zaklatása, a kijárási tilalom és a "zéró tolerancia", a börtönlakók számának folyamatos emelkedése, a segélyezés büntető célzatú ellenőrzése: Európában mindenütt érződik az a törekvés, amely a rendőrséget és a büntetés-végrehajtás intézményeit kívánja igénybe venni a tömeges méretű munkanélküliség, a fekete jövedelmek és a szociális támogatások megszorítása okozta zavarok elfojtására. A könyv azokat az utakat vázolja fel, amelyeken keresztül az amerikai neokonzervatív gondolkodók által kidolgozott büntetőszellem nemzetköziesült, ugyanúgy, ahogy a neoliberális gazdaságtan, amelynek ez tulajdonképpen az "igazságszolgáltatási" változata. A gondoskodó állam átfordulása büntetőállammá a nyomor igazgatásának új módját jelenti, a mindenhová betolakodó és mindenütt jelen lévő büntetőapparátus eszköztárát. A szerző szerint az Egyesült Államok egyértelműen a nyomor kriminalizálására szavazott. Európa pedig napjainkban szembesül ezzel a történelmi alternatívával: a szegénység kriminalizálása és a között a szociális állam közt kell választania, amely méltó erre a névre. "Ez az alapvető könyv hozzásegít ahhoz, hogy diagnosztizáljuk - és megfékezzük - a neoliberális forradalomnak a világ átalakítására irányuló kísérletét." (Pierre Bourdieu, Collège de France)

Wilhelm Röpke - Civitas ​humana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laurence Whitehead - Demokratizálódás
Laurence ​Whitehead az oxfordi Nuffield College professzora, összehasonlító politológiával foglalkozik. A XX. Század Intézet konferenciája is hozzájárult ahhoz, hogy a szerző szükségesnek érezze Kelet-Közép-Európa posztkommunista országainak vizsgálatát, és megpróbálja ezen országok tapasztalatait beilleszteni a demokratizálódásról alkotott átfogó szemléletébe. Whitehead könyvében bő válogatást ad a magyar olvasóknak eddigi cikkeiből és könyvfejezeteiből. Az írások válogatása és csoportosítása kifejezetten abban a szellemben valósult meg, hogy a hazai olvasók számára legérdekesebb és legtanulságosabb írások kerüljenek a kötetbe.

Covers_121596
Államelmélet ​I. Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Államelmélet ​I.
A ​kötet végigkíséri a történelem folyamában az állam fogalomköréhez kapcsolódó elmé­leteket, irányzatokat, a társadalmi berendezkedéseket, politikai filozófiákat.

Marc Bloch - A ​történész mestersége
A ​modern francia történetírás, az Annales-iskola egyik alapító atyjának posztumusz munkája a történészi munka gyakorlatával, a történelem elméleti- módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mi a történelem célja? Hol helyezkedik el a társadalomtudományok között? Hogyan dolgozik a történész? Marc Bloch munkája ezekre a kérdésekre keresi a választ. A XIX. századi "pozitivista" történetírással szemben a problémaközpontú, kérdéseket felvető történetírás programját fogalmazza meg, amelyben az összehasonlítás és értelmezés fontos helyet kap. A kötetben először jelenik meg "a történelem védelmében" írott művének teljes szövege, valamint helyet kap benne két kisebb módszertani írás is.

Litván György - Magyar ​gondolat - szabad gondolat
A ​kötet a közelmúltban elhunyt Litván Györgynek állít emléket azzal, hogy gazdag életművéből összegyűjti a szerző legfontosabb történeti tanulmányait. A tanulmányok elsősorban a magyar századelő eszmei és politikai törekvéseit, a nemzeti, a demokratikus és a szocialista áramlatok egymáshoz való viszonyát, ütközéseit és találkozásait, a modernizáció és a hagyománykövetés konfliktusait elemzik. Néhány írás a demokrácia s a diktatúra hazai válaszútjaival foglalkozik (1918-1919-es forradalmak, Jászi Oszkár és Károlyi Mihály emigrációs levelezése, a sztálinizmus lélektana, a kollektív elfojtás és a totális rendszerek összefüggése). A tanulmányok sorát Pótó János Litván-bibliográfiája zárja.

1035492_5
A ​társadalom aspektusai Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​társadalom aspektusai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Eszmék ​a politikában - A nacionalizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

David Ricardo - Megjegyzések ​Malthus "A politikai gazdaságtan elvei" című művéhez
Malthus ​műve 1820-ban jelent meg. Ricardo megjegyzései 100 év lappangás után 1919-ben kerültek elő a családi hagyatékból, s a Malhus művével egybekötött angol nyelvű kiadvány 1951-ben valósult meg.Ez az első magyar kiadás. A klasszikus politikai gazdaságtan iránt érdeklődőknek valóságos kincsesbánya ez a kötet.

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Jakab György - Péli Gábor - Társadalomismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodor Pál - A ​hisztéria szükségállapota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​társadalmi magatartás előrejelzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gáll Ernő - Nemzetiség, ​erkölcs, értelmiség
Gáll ​Ernő, a romániai Korunk főszerkesztő, publicisztikai és irodalmi, filozófiai és szociológiai tanulmányait gyűjtötte össze ebben a kötetében. Gáll Ernő marxista igénnyel közelíti meg a nemzetfogalom és a nemzetiségi lét aktuális gondjait, tág szemhatárába belefér a modern Európa fejlődésének megannyi ellentmondása és feszültsége; ugyanakkor e történeti jelenségekre mindig a filozófus távlatával és elmélyültségével igyekszik válaszolni. Gáll Ernő irodalmi portréi az erdélyi baloldal íróinak történeti szerepeit jelenítik meg; jegyzetei és glosszái a felkészült és dinamikus újságíró fürgeségéről vallanak. Izgalmas, lebilincselő tanulmánykötetet nyújthat át így az olvasóinak Gáll Ernő; betekintés engedve egy jelentékeny humanista gondolkodó műhelyébe.

László Ervin - Meg ​tudod változtatni a világot
2001 ​decemberében korunk száz tudósa - köztük számos Nobel-díjas - vett részt a Békedíj századik évfordulójának szimpóziumán, és a következő nyilatkozatot tette: "Az eljövendő években a világbékét fenyegető legsúlyosabb veszély nem az államok vagy egyének ésszerűtlen cselekedeteiből ered, hanem a világ kisemmizettjeinek jogos követeléseiből ébred... és ha megengedjük, hogy pusztító erejű modern fegyverek terjedjenek el ezen a robbanékony emberi tájon, akkor olyan tűzvészt készítünk elő, amely gazdagot és szegényt egyaránt lángba borít." A tudósok következtetése: "Ha életben akarunk maradni az általunk átformált világban, akkor meg kell tanulnunk újszerűen gondolkodni." Napjainkban súlyos a válság, de még megteremthető egy jobb jövő. Új gondolkodással olyan világot alkothatunk, amelyben érdemes élni, és amelyet érdemes gyermekeinkre hagyni.

Ráth-Végh István - A ​szerelem regényes életrajza
A ​szerelemnek négy kapuja van - írja Havelock Ellis. Aszerint, amint a szeretett lény szépségét a szemük felissza, hangja a fülünkbe cseng, illatát beszívjuk, testét érintjük. Ezen a négy kapun nyomul be és igáz le a szerelem.

Mészöly Miklós - A ​negyedik út
Mészöly ​Miklós életműsorozata nagyrészt az ő 1995 nyarán összeállított kötet-tervezetei szerint jelent meg eddig. A mostani kötettől kezdve azonban el kell térnünk tőle, különösen a tanulmánygyűjtemények esetében. Sem a mostani, A negyedik út, sem az ennek folytatásának is tekinthető Magyar holmi válogatása valójában nem készült el, Mészöly csak megjelölte, hogy miként képzeli el szerkezetüket. Válogatásának alapja az 1990-ben Szombathelyen megjelent A negyedik út című gyűjtemény – ezt metszi két kötetté az életműkiadás tervezete, megjelölve, hogy a második részt kiegészítené az azóta eltelt évek válogatott publicisztikájával. A negyedik út eredeti kiadása a legmostohább sorsú tanulmánygyűjteménye: megjelenésekor a példányok jó része raktárban maradt s szinte elfelejtődött, alig lehetett lehetett hozzájutni; s csak évekkel Mészöly halála után jutottak el az eredeti kiadás előkerült példányai, új borítóval, új kötésben, de változatlan formában a könyvesboltokba (ezért némiképp félrevezetően második kiadásként). Az írások közül néhányat Mészöly ugyan annyira fontosnak érzett, hogy utolsó válogatásába is fölvette (vagy más, meg nem valósult kötetekbe tervezte fölvenni) őket; mások újraközlésétől viszont eltekintett. […] Kétségtelen, hogy rengeteg továbbgondolásra érdemes ötlet és megfontolás van bennük; mai szemmel olvasva azonban főleg két szempontból tarthatjuk őket fontosnak. Egyrészt immár három évtized távolából valóban a kort jól jellemző dokumentumok – kutatóknak s újabb generációknak. Másrészt azonban mára mintha fölerősödnének azok a szálak, amelyek a szépírói életműhöz kötik őket: mintha a nagy történelmi fikciós novellák (az életműsorozat Pannon töredék című kötetében megjelent írások s a Családáradás című regény) háttéranyagául szolgálnának.

Domanovszky Sándor - Gazdaság ​és társadalom a középkorban
Domanovszky ​Sándor fél évszázadnál hosszabb időre terjedő munkásságából a gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányokat tettük közzé. Tartalmazza a kötet a középkori magyar vámtörténet három klasszikus alkotását: A harmincadvám eredetét, A mázsaszekért és A szepesi városok árumegállító jog c. monográfia egyik részletét. A hazai történetírásban jelentős rangot kivívott mezőgazdaság-történeti iskola mesterét mutatja be két dolgozata: a Szent István-kori mezőgazdaságról, valamint a majorsági gazdálkodás magyarországi történetét áttekintő tanulmány. Ez utóbbi mintegy összefoglalója is tanítványai eredményeinek.

Dombrádi Krisztián - Ismerős ​ismeretlen
Dombrádi ​Krisztián a modern társadalom gazdasági, politikai és kulturális szereplőit vizsgálja az egyik leginnovatívabb szociológiai fogalom, a társadalmi tőke kérdéskörével összefüggésben. E szereplők megnyilvánulásait kommunikatív kontextusokba ágyazottan, azaz kommunikációs színterekre vonatkoztatottan értelmezi, és mindig visszacsatol jelenünk fontos témáira, a versengés, a bizalom, a részvétel és a kollektív emlékezet eseteire. A szerző elméleti pozícióját két gondolkodási irány határozza meg. Egyfelől Niklas Luhmann kommunikációelméleti társadalomfelfogása, illetve az erre vonatkozó kritikai vélemények ösztönzik, másfelől pedig a társadalmi tőke koncepciók elméleti reflexiója. A kötet alapvető erénye, hogy ezt a két perspektívát összekapcsolja – amire eddig a hazai társadalomelméleti szakirodalomban alig történt kísérlet. A hazai közgondolkodásban a luhmanni megközelítés megjelenítése sajnos alulreprezentált, noha a külhoni társadalomelméleti elemzők jelentős része ezt a teóriát az 1968 utáni időszak egyik legsikeresebb kísérletének tartja. Fogalmilag letisztultnak, originális látásmódot adónak. Dombrádi Krisztián ennek metszetében a modern társadalmakat ért aktuális kihívásokat elemzi, kitérve az elmúlt évek hazai és nemzetközi fejleményeire, így okkal várható, hogy a kötet sok szálon találkozik az érdeklődő olvasók igényeivel. Karácsony András

Ágoston Vilmos - Lassú ​vírus
Elfelejtett, ​újra felfedezésre váró könyv. A puha és kemény diktatúrák cenzori ellentmondása: annak ellenére, hogy sikeres regény volt a romániai kemény diktatúra idején, Magyarországon 1990 előtt nem jelenhetett meg. Alapvetően fontos, hogy kultúrát, tudományt milyen kérdésekkel közelítünk meg. A kor kérdése: a kor válasza. A szerző véleménye sem avult el: a buta kérdésektől szenved annyit az emberiség, mint az orvostudomány mai rejtélyétől, a lassú vírustól. Persze továbbra is vitatható: mit tartunk "buta" és mit "okos" kérdésnek? És ki kérdez? Mit? Mikor? Miért? Nem orvos-, hanem kérdés-kísérleti regényt tart kezében az olvasó. A kísérletnek még nincs vége. És a művész, a gondolatjelnyi térben, rögzíti a történteket.

Csejtei Dezső - José ​Ortega y Gasset
Két, ​egymástól távol álló kultúra - az elsősorban a külső valóságban feloldódó spanyol világ és az önmagába mélyedő, elvont német szellem - hullámai csapnak össze és olvadnak egymásba José Ortega y Gasset bölcseletében. A filozófiai esszé műfajának e jelentős képviselője az európai filozófiai élet pereméről, Madridból veszi szemügyre és vizsgálja századunk ellentmondásokkal teli világát. Tanulmányok, esszék fűzésében kibomló filozófiájának hatóköre Latin-Amerikától Közép-Európáig terjed. A könyv kísérlet Ortega fő filozófiai kategóriáinak, legfontosabb történet- és nyelvfilozófiai, etikai, illetve esztétikai nézeteinek tömör összegzése. Részletes elemzésre kerül az Előadások a metafizikáról és A tömegek lázadása c. műve. Ortega az utóbbiban dolgozta ki nevezetes elitelméletét, mely szerint a 20. századi polgári társadalom lényeges jellegzetességei: az eltömegesedés, s a barbárság újjáéledése.

Ismeretlen szerző - A ​szociáldemokrácia és a modern tőkés gazdaság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók