Ajax-loader

'társadalomelmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


E. J. Hobsbawm - A ​tőke kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Michael J. Sandel - Mi ​igazságos... és mi nem?
Michael ​J. Sandel, a Harvard Egyetem politikatudományi professzora könyvében arra keresi a választ, mit is jelent az igazságosság fogalma. Mikor teszünk erkölcsi parancsainknak megfelelően? Vajon bizonyos helyzetekben hogyan tudjuk megtalálni a helyes cselekvés módozatait? Konkrét, mai példákból - nyerészkedési célú áremelések, a közelmúlt állami mentőakciói, a korábban mások által elkövetett bűnökkel való szembenézés, a pozitív diszkrimináció, az abortusz, az azonos neműek közötti házasság problémája stb. - kiindulva vizsgálja ezt a kérdést, morális életünk nagy kérdéseit tárgyalva. Mindehhez irodalmi példákat, jogi eseteket és nagy filozófusok elsősorban Arisztotelész, Kant, Bentham, Mill és Rawls tanításait hívja segítségül, és ezeknek értelmezésével hozza közelebb hozzánk ezt a mindnyájunkat foglalkoztató és nap mint nap előbukkanó problémát, miközben arra kényszerít bennünket, hogy szembenézzünk saját előítéleteinkkel és téves gondolatainkkal. Sandel a különféle elméletek boncolgatásánál önmagának is állandóan felteszi a kérdést: mit is jelent az igazságosság? A legnagyobb boldogság biztosítását a legtöbb ember számára? Vagy a választás szabadságának tiszteletben tartását? Esetleg az erény gyakorlását és a közös jóról történő gondolkodást? Miközben a szerző arra vállalkozik, hogy a legnehezebb erkölcsi dilemmákat tárgyalja, mindezt nem elvont formában, hanem könnyedén, szórakoztatóan teszi, valamennyiünk számára közvetlen stílusban értekezve életünk nagy kérdéseiről. A könyv így egyfajta útmutató a modern világ morális problémáinak megértéséhez.

Szálasi Ferenc - Hungarizmus ​- 1. A Cél
Lehet ​az olvasó ellensége vagy híve, szeretheti vagy gyűlölheti, de ha méltó akar lenni emberi mivoltához, és ha csak egy szikrányi igazságérzet él benne, nem alkothat ítéletet a magyar történelem máig ható legnagyobb nemzeti mozgalmáról és vezéréről pusztán ellenségei gyűlöletteljes torz tükrén keresztül. Ne elégedj meg kevesebbel, mint a tiszta igazsággal!

F. William Engdahl - NGO ​Titkos Akták
„Az ​NGO-k békét, emberi jogokat és demokráciát ígérnek. Miközben az, amit magukkal hoznak, nem más, mint háború, erőszak és terror.” A látszatdemokráciák hogyan és milyen brutalitással hajtják végre a rendszerváltoztatásokat az emberi jogok nevében? Melyek a valódi okai ezen rendszerváltoztatásoknak? A német politikusok miért támogatják az amerikai elit ezen stratégiáját? Milyen stratégia rejtőzik Merkel „nyílt határok” terve mögött és kik a valódi titkos mozgatók? Milyen hihetetlenül óriási összegekkel támogatja George Soros az NGO-kat (nem kormányzati szervezeteket) és miért? Vajon miért van az EU, sőt Németország társadalmi és politikai destabilizálása nagyon előkelő helyen az USA programjában? Hogyan irányítja és támogatja az USA a dzsihad háborút és a nemzetközi terrorizmust? Milyen titkos tervei vannak Donald Trumpnak a Közel-Keletre nézve és miként fest stratégiája egy jövőbeni amerikai nyersanyagháborút illetően? Engdahl bemutatja, hogy az NGO-k működésének okai milyen emberbarátiaknak és nemeseknek tűnnek. Csakhogy a valóság egészen más. Könyve azon pusztító és szuperhatékony hadműveleteknek a krónikája, amelyeket egy titkosszolgálat valaha is megvalósított.

Benedict Anderson - Elképzelt ​közösségek
Anderson ​Kínában töltött gyerekkorral, valamint amerikai és angol neveltetéssel a háta mögött, a délkelet-ázsiai régió szakértőjeként, multidiszciplináris érzékenységgel nyúl a nacionalizmus fogalmához, és az angolszász tudományos esszéhagyományt mesterien kezelve, időnként meglepően merész ecsetvonásokkal festi le annak időben és térben másként megnyilvánuló verzióit úgy, hogy mindvégig következetesen tartja magát az első fejezetekben felvázolt általános modellhez. Az így elkészült tabló rengeteg kérdést vet fel, stimulál, talán zavarba is hoz, de semmi esetre sem hagy közömbösen. Ez a megállapítás különösen érvényes lehet a magyar olvasóra nézve, hisz a nyugati nacionalizmuskutatás alapművei közül arányában talán épp ez foglalkozik legtöbbet a magyar nemzetépítéssel, meglepő – például Sziámmal való – összehasonlító módszerekkel, elgondolkodtató következtetéseket levonva.

Lipovecz Iván - Simon József - „Harmadik ​világ” – éhező világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karl Marx - A ​tőke
Kiadásunk ​az Engels által sajtó alá rendezett negyedik német kiadást (Hamburg 1890) követi. Mint az előző magyar kiadásokban, most is Rudas László és Nagy Tamás fordítását vettük alapul. A fordítást átnéztük és javítottuk. A sajtó alá rendezés során tekintetbe vettük az első német kiadást, a Marx által szerkesztett francia fordítást és az Engels által szerkesztett angol fordítást, valamint a Marx és Engels Művei 23. köteteként megjelent legújabb német, illetve orosz kiadást is. Az idézeteket újra egybevetettük az eredeti művekkel. E munka révén sikerült több sajtóhibát, kisebb elírást, pontatlanságot kiküszöbölni.

Karl_marx_capital
elérhető
0

Karl Marx - Capital
A ​classic of early modernism, Capital combines vivid historical detail with economic analysis to produce a bitter denunciation of mid-Victorian capitalist society. It has proved to be the most influential work in twentieth-century social science; Marx did for social science what Darwin had done for biology. This is the only abridged edition to take into account the whole of Capital. It offers virtually all of Volume 1, which Marx himself published in 1867; excerpts from a new translation of "The Result of the Immediate Process Production"; and a selection of key chapters from Volume 3, which Engels published in 1895.

Czesław Miłosz - "A ​rabul ejtett értelem"
Czesław ​Miłosz (1911-2004) a vilnai Báthori István Egyetemen végzett, ott kapcsolódott be a szellemi életbe. Ez a város volt a lengyel-litván Jagelló-mítosznak és az oroszok III. Róma-mítoszának ütközőpontja: a Litván Nagyfejedelemség nemzetiségi, felekezeti és kulturális sokszínűsége állt szemben a cári birodalmi eszmével, majd a sztálini és a hitleri totalitarizmussal. Az avantgárdot felváltó katasztrofista irányzatba sorolt fiatal költő baljós előérzetekkel tekint a jövőbe, és félelmei hamarosan valóra válnak: sok évszázados kulturális értékek pusztulnak el, városok dőlnek romba, a birodalom hatalmas eurázsiai térségei pedig szinte egész nemzeteket nyelnek el. Amikor a háború után Miłosz diplomataként Amerikába, majd Franciaországba került, azt látta, hogy a sértetlen régi világ háborítatlanul éli a lerombolt Varsó lakói számára már elképzelhetetlen XIX. századi életét. Ezért 1951-es emigrációja után először arról akart beszámolni, miért mások a német és az orosz területek közt lévő, mindkét totalitarizmust elszenvedő régió történelmi tapasztalatai, hogyan fosztja meg a birodalom a térséget ezeréves identitásától, és milyen szerepet játszik ebben az az értelmiség, amelynek az lett volna a feladata, hogy a háború után helyreállítsa a kulturális folytonosságot. Miłosz főként azt vizsgálja, hogy a megszállt országok értelmisége különös tekintettel a négy kiemelt lengyel íróra hogyan tagadja meg ezt a küldetését, és hogyan válik a kommunista diktatúra eszközévé. A fordulatot Witkiewicz Telhetetlenség című regényéből vett metaforával narkotikus átprogramozásként írja le. Az új világnézet minden kételytől megszabadít, és pontosan kijelöli az értelmiség helyét a társadalomban. A lengyel esszéiskola csúcsteljesítményei a XX. század középső évtizedeiben születtek. Közülük a legismertebb éppen A rabul ejtett értelem, a közép-európai posztkolonializmus legnagyobb klasszikusa, amelyet a megírása óta eltelt több mint fél évszázad alatt Indonéziától Jugoszláviáig a világ legkülönbözőbb tájain olvastak azzal a szándékkal, hogy kulcsot találjanak benne a diktatúrák megértéséhez. A mai vulgarizált tudás olyan érzetet kelt, mintha minden érthető és világos volna. Ez a tudás bizonyos szempontból a völgyhidakra emlékeztet. Nyugodtan átmehetünk rajta, elhitethetjük magunkkal, hogy nincs alattunk szakadék. A szakadékokba nem szabad lenézni de ez, sajnos, mit sem változtat azon a tényen, hogy szakadékok igenis vannak. Az emberanyagnak van egy jellemző tulajdonsága: nem szereti, ha emberanyagnak tekintik.

Szelényi Iván - Új ​osztály, állam, politika
1974-ben ​Konrád György és Szelényi Iván a csobánkai harangozóház rejtekében megírta a szocializmusnak azt a mindmáig legátfogóbb magyar bírálatát, amely empirikus kutatásokból indul ki, és önálló fogalmai és elméleti keretet használ. A mű címe Az értelmiségaz osztályhatalomhoz, s kihívó alaptétele sommásan a következő: Kelet-Európában az értelmiség, nem találván magának tetsző helyet a fejletlen piacgazdaságban és polgári létben, önálló hatalmi törekvésekkel lépett föl, amihez kitűnő fegyverzetet kínált a marxi ideológia és a bolsevik párt. Hatalmi igényét tudásával igazolta, ám nem annyira szakmai, mint teleologikus tudásával, vagyis azzal, hogy ő meg tudja mondani, hogy az "öntudatlan" társadalomnak mik a végső céljai. A szocializmusban azonban az értelmiség uralkodó osztállyá való szerveződése nem valósult meg a maga teljességében, de mint törekvés több hullámban is jelentkezett, s ez kimutatható a társadalom politikai és osztálytagozódásából egyaránt. A tétel kihívására a válaszadást az állambiztonsági szervek kisajátították: a könyvet két szerzőjével együtt kitiltották a magyar szellemi életből. Konrád György író lévén vállalhatta a belső emigrációt, Szelényi Iván azonban, a szociológiai kutatásoktól eltiltván, külföldre kényszerült. Kivándorlása után Szelényi Iván Ausztrália és Amerika legjobb egyetemein tanítva is igyekezett folytatni a magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos kutatásait. Kötetünk az e tárgyú, külhonban, angolul írt tanulmányaiból közöl válogatást, melyben a világszerte ismert szociológus - a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és az irodalomban elhyelezi Az értelmiség útjá-nak tételeit, valamint vázolja város- és faluszociológiai, illetve szociálpolitikai vizsgálódásait, különös tekintettel a Közép-Kelet-Európa gazdasági és politikai fejlődésének lehetséges útjaira, vagy talán éppen harmadik útjára. Szelényi Iván tanulmányaiból nem csupán egy elméletileg kitűnően rendszerezett és tapasztalatilag igazolt, tárgyilagos kommunizmusbírálatot és ahhoz való nyelvet ismerhetünk meg és sajátíthatunk el, nem csupán megfontolandó és gondolatilag rendkívül izgalmas önreflexiókat találhatunk bennük az értelmiség társadalmi státusáról, szerepeiről és netán hatalmi törekvéseiről, hanem törekvéseiről, hanem egy olyan higgadt, következetes írástudói és hajthatatlan emberi magatartás bontakozik ki belőlük, amely Bibó István példájára, üzenetére emlékeztet, és egyetlen szóval jellemezhető: szolgálat.

Jászi Oszkár - A ​nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés
"Ennél ​a könyvnél talán évtizedek óta nagyobb, bátrabb, magyarabb és olvasandóbb cselekedet aligha történt. Megtalálta nemzetiségi kérdésünkben, e valóban - legvéresebb - kérdésben, a - demokrácia archimédesi pontját - megtalálta, s káprázatos munkával, tudással és hittel meg merte mutatni." Így írt Ady a Nyugatban 1912 tavaszán, nyomban Jászi klasszikus nemzetiségi munkájának megjelenése után. Ez a könyv, amelynek rövidített újra kiadását az olvasó most a kezébe veheti, századunk első tudományos igényű vállalkozása volt a magyarországi nemzetiségi probléma megragadására, leírására és a megoldás irányának megjelölésére. Egy olyan kérdéskörben, amelyben akkor - az első világháború előestéjén - már eluralkodott az egymásnak feszülő soviniszta indulat és a kölcsönös bizalmatlanság, s amelynek békés, ésszerű, kompromisszumos megoldása helyett a felek egyre inkább erőszakos megoldásban tudtak hinni, Jászi Oszkár az utolsó pillanatban még megkísérelte, hogy tárgyilagos módon felülemelkedve, igazságosságra törekvő megértéssel mind a magyar, mind a más nemzetiségi önérzet iránt, történeti és szociológiai eszközökkel tárja fel a nemzetközi eseményeket, a hazai múltat és a század elejére kialakult helyzetet. Jóllehet Jászi maga sem volt még mentes a magyar hegemónia eszméjétől, legjellemzőbb vonása mégis a realizmus és a nemzeti önkritikai szellem. Litván György, a kötet válogatója, előszavában értően és kritikusan mutatja be Jászi művének jelentőségét és szerepét a XX. századi magyar politikai gondolkodás történetében.

Jacques Attali - A ​nomád ember
Vándorélet...Az ​ember az utazások szülötte; úgy testileg, mint lelkileg vándorlásra teremtetett...A nagy ívű, érdekfeszítő könyv óriási, élményekben gazdag és kalandos időutazásra csábít. Olvasása közben az általában tanítottól egészen eltérő kép rajzolódik elénk a szkíták, a hunok, a magyarok kultúrájáról és e népek történelemben betöltött szerepéről. Az elmúlt dolgok összefüggéseinek rendezésével egyben rohanó korunk és civilizációnk jövője is új megvilágítást kap Attali mester gondolatainak fényében....

Acsády Ignác - A ​magyar jobbágyság története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thorstein Veblen - A ​dologtalan osztály elmélete
Thorstein ​Veblen a századforduló társadalomtudományának egyik legérdekesebb s mindmáig legaktuálisabb alakja. "Az üzleti vállalkozás elmélete" című, magyarul is megjelent könyve alapján nálunk elsősorban közgazdászként tartják számon. Pedig Veblent nem annyira a gazdasági folyamatok immanens összefüggései foglalkoztatták, mint inkább azok az új szociológiai problémák, amelyeket kora észak-amerikai társadalmának a fejlődése hozott felszínre. A Kiadó célja, hogy Veblent mint szociológust mutassa be. Ezért a kötet teljes egészében tartalmazza "A dologtalan osztály elméletét", Veblen legjelentősebb művét, melyet 1899-ben írt, és azóta már klasszikus munkává érett. Ezen kívül rövid részeket közöl a kötet "A felsőoktatás Amerikában", valamint "A mérnökök és az árrendszer" című tanulmányból. A dologtalan osztály elméletében Veblen a felső tízezer fogyasztói viselkedéséről, ízléséről, a kultúrával szembeni ellenséges magatartásáról és státuszszimbólumokkal körülvett életéről ír; felfedezve olyan jelenségeket, amelyek a 20. század közepén váltak igazán jelentőssé. "A felsőoktatás Amerikában" című tanulmányrészletben Veblen saját tapasztalati alapján írja le a felsőoktatás lényegét, szerepét a század eleji Amerikában. "A mérnökök és az árrendszer" című munka (1921) egy új társadalmi csoportot, a mérnökök, a közgazdászok és a tervezők rétegét mutatja be. Úgy véljük: a három mű együttesen méltóképp reprezentálja a szociológus Veblent a magyar olvasó számára.

Karl Marx - Friedrich Engels - A ​Kommunista Párt kiáltványa
A ​Kommunista Kiáltvány az első tudományos, kommunista pártprogram, amely eszmei tartalmát tekintve Marx és Engels közös munkája, végeleges irodalmi formája szerint Marx műve. De első ízben, 1848 februárjában, nem egyéni szerzők műveként, hanem névtelenül, mint egy párt - a Kommunisták Szövetsége - hivatalos programja jelent meg.

Owen M. Fiss - Megosztott ​liberalizmus
Owen ​Fiss könyve az Egyesült Államok szólásszabadság-jogi irodalmának sztenderdjeihez mérten akár radikálisnak is nevezhető. Mondanivalójának lényege, hogy az állam - amely törvényalkotási felhatalmazása folytán szabályozni tudja a szólásszabadság és a média területét is, illetve amely a kormányzaton, a bíróságokon és a különféle hatóságokon keresztül felügyelni tudja a szabályozás betartását, valamint képes korrekciókra, amennyiben az szükségessé válik - a szólásszabadság barátja is lehet. Nagy gondolati ugrás ez a korábbi "bevett" dogmától, miszerint az államtól óvakodni kell, mert potenciális elnyomó hatalmánál fogva a szólásszabadság indokolatlan korlátozására is képes. Fiss felvetéseinek némelyike Európában evidenciának tűnik, hiszen a médiába való állami (szabályozói) beavatkozás elvi lehetősége nem vitatott, sőt az Európai Unió által bizonyos mértékben kötelezően elvárt. De a médiavilág folyamatos változása, az európai államok közös és állami szintű folyamatos gondolkodása a szólás szabályozásáról a korábbi igazságokra, alapvetésekre való újabb és újabb reflexiót tesz szükségessé. Fiss könyvében régi és még sokáig velünk maradó kérdéseket tesz fel, és ad rájuk - a konkrétumokon túl, azokon felül - általános érvénnyel elfogadható (és persze vitatható, de semmiképpen nem negligálható) válaszokat. A magyar kiadás, bár némileg elkésett, de megkésettnek így nem tekinthető...

Huszár Tibor - Mit ​ér a szellem, ha...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arno Gruen - A ​normalitás tébolya
Sokan ​törték már a fejüket a világban lakozó gonoszról, és a lélektan is különféle elméleteket dolgozott ki az emberi destruktivitás magyarázatára. Ritkán esett azonban meg, hogy valaki olyan következetességgel tárta volna föl e destruktivitás okait, mint tette ezt Arno Gruen, aki kimutatta, hogy az erőszak és az embertelenség miként jön létre az ember bensejében, és hogy társadalmunk élete is miként rendezkedett be arra, hogy az élettel ellenséges cselekvés uralkodó tébolya a valóságnak megfelelő viselkedés köpönyegét viselje. Gruen ráirányítja figyelmünket, hogy az emberi destruktivitás nem egyszerűen a rosszra való képesség. Ellenkezőleg: egy olyan hiány következménye, amelyet e minőségében föl sem ismerünk. Ott, ahol elvész annak képessége, hogy észleljük saját érzéseinket, és ahol helyére az öngyűlölet lép, megsemmisül a valódi együttérzés és az igazi átélés képessége is. A normalitás tébolya c. könyvében Gruen az emberi destruktivitást tárja fel, amely sokkalta gyakrabban ver gyökeret a vélt emberbarátiság és a rendteremtő ész mögött, mintsem az számunkra világos lenne. Lenyűgöző a példák sokasága, amellyel érvelését alátámasztja: szerepelnek köztük a Harmadik Birodalom és a vietnami háború felfoghatatlan eseményei. Gruen meggyőző módon bizonyítja, hogy ott, ahol a belső és a külső világ nem alkot egységet, nem lehet szó felelősségteljes magatartásról és igaz emberségről.

Loïc Wacquant - A ​nyomor börtönei
A ​városi erőszak állandó felemlegetése, az úgynevezett érzékeny negyedek fokozott rendőri ellenőrzése, a fiatalkori bűnözés ellen az erősödő megtorlás, a hajléktalanok zaklatása, a kijárási tilalom és a "zéró tolerancia", a börtönlakók számának folyamatos emelkedése, a segélyezés büntető célzatú ellenőrzése: Európában mindenütt érződik az a törekvés, amely a rendőrséget és a büntetés-végrehajtás intézményeit kívánja igénybe venni a tömeges méretű munkanélküliség, a fekete jövedelmek és a szociális támogatások megszorítása okozta zavarok elfojtására. A könyv azokat az utakat vázolja fel, amelyeken keresztül az amerikai neokonzervatív gondolkodók által kidolgozott büntetőszellem nemzetköziesült, ugyanúgy, ahogy a neoliberális gazdaságtan, amelynek ez tulajdonképpen az "igazságszolgáltatási" változata. A gondoskodó állam átfordulása büntetőállammá a nyomor igazgatásának új módját jelenti, a mindenhová betolakodó és mindenütt jelen lévő büntetőapparátus eszköztárát. A szerző szerint az Egyesült Államok egyértelműen a nyomor kriminalizálására szavazott. Európa pedig napjainkban szembesül ezzel a történelmi alternatívával: a szegénység kriminalizálása és a között a szociális állam közt kell választania, amely méltó erre a névre. "Ez az alapvető könyv hozzásegít ahhoz, hogy diagnosztizáljuk - és megfékezzük - a neoliberális forradalomnak a világ átalakítására irányuló kísérletét." (Pierre Bourdieu, Collège de France)

Wilhelm Röpke - Civitas ​humana
J. ​Horváth Tamás válogatása W. Röpke műveiből. A szöveg válogatója és fordítója meg van győződve arról, hogy ma Magyarországon újra időszerűek Röpke gondolatai. Rendkívül meggyőző erővel vallja és támasztja alá érvekkel annak a gazdasági rendnek a helyességét, melyhez Mo. ezekben az években fokozatosan visszatér. A felsorakoztatott érvek messze túlmutatnak puszta gazdasági érveken. A második kiadás elé A Kráter Kiadó gondozásában, a Hanns Siedel Alapítvány és Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró támogatásával 1996-ban valószínűleg nagyon kis példányszámban megjelent gyűjtemény hihetőleg nem érte el azt az olvasói réteget, amelynek a fordító tulajdonképpen szánta: az egyetemi ifjúságot. Vannak tudós gondolkodók, akiknek a nevét a több mint negyvenéves diktatúra egyszerűen kiszorította vagy a könyvtárak "titkosított" rekeszeibe zárta, nehogy valaki a hivatalos marxista gondolatokkal ellentétes, azokat cáfoló művekhez jusson. Ezek között előkelő helyet foglalt el Wilhelm Röpke, egyike azoknak a német közgazdáknak, akik elméleti munkásságukkal a II. világháború utáni német gazdaságpolitikusokat munkájukban írásaikkal és tanácsaikkal támogatták. Főképp ennek bemutatására szolgál a gyűjtemény 2. kiadásába felvett részlet a Civitas humana c. könyvből (2.7. fej.), amelyet Ludwig Erhard 1944-ben "kísérteties körülmények között" olvasott (lásd 1.1 fej.). Érdemes még megemlíteni, hogy Röpke "Közgazdaságtan"-át halála után 28 esztendővel, 1994-ben 13. kiadásban újra kinyomtatták.

Laurence Whitehead - Demokratizálódás
Laurence ​Whitehead az oxfordi Nuffield College professzora, összehasonlító politológiával foglalkozik. A XX. Század Intézet konferenciája is hozzájárult ahhoz, hogy a szerző szükségesnek érezze Kelet-Közép-Európa posztkommunista országainak vizsgálatát, és megpróbálja ezen országok tapasztalatait beilleszteni a demokratizálódásról alkotott átfogó szemléletébe. Whitehead könyvében bő válogatást ad a magyar olvasóknak eddigi cikkeiből és könyvfejezeteiből. Az írások válogatása és csoportosítása kifejezetten abban a szellemben valósult meg, hogy a hazai olvasók számára legérdekesebb és legtanulságosabb írások kerüljenek a kötetbe.

Covers_121596
Államelmélet ​I. Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Államelmélet ​I.
A ​kötet végigkíséri a történelem folyamában az állam fogalomköréhez kapcsolódó elmé­leteket, irányzatokat, a társadalmi berendezkedéseket, politikai filozófiákat.

Marc Bloch - A ​történész mestersége
A ​modern francia történetírás, az Annales-iskola egyik alapító atyjának posztumusz munkája a történészi munka gyakorlatával, a történelem elméleti- módszertani kérdéseivel foglalkozik. Mi a történelem célja? Hol helyezkedik el a társadalomtudományok között? Hogyan dolgozik a történész? Marc Bloch munkája ezekre a kérdésekre keresi a választ. A XIX. századi "pozitivista" történetírással szemben a problémaközpontú, kérdéseket felvető történetírás programját fogalmazza meg, amelyben az összehasonlítás és értelmezés fontos helyet kap. A kötetben először jelenik meg "a történelem védelmében" írott művének teljes szövege, valamint helyet kap benne két kisebb módszertani írás is.

Litván György - Magyar ​gondolat - szabad gondolat
A ​kötet a közelmúltban elhunyt Litván Györgynek állít emléket azzal, hogy gazdag életművéből összegyűjti a szerző legfontosabb történeti tanulmányait. A tanulmányok elsősorban a magyar századelő eszmei és politikai törekvéseit, a nemzeti, a demokratikus és a szocialista áramlatok egymáshoz való viszonyát, ütközéseit és találkozásait, a modernizáció és a hagyománykövetés konfliktusait elemzik. Néhány írás a demokrácia s a diktatúra hazai válaszútjaival foglalkozik (1918-1919-es forradalmak, Jászi Oszkár és Károlyi Mihály emigrációs levelezése, a sztálinizmus lélektana, a kollektív elfojtás és a totális rendszerek összefüggése). A tanulmányok sorát Pótó János Litván-bibliográfiája zárja.

1035492_5
A ​társadalom aspektusai Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​társadalom aspektusai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean Baudrillard - A ​tárgyak rendszere
Jean ​Baudrillard azt állítja, hogy a bennünket körbevevő tárgyak rendszert alkotnak. Pl. egy bizonyos fajta nyakkendő nem csak önmagát jelzi, hanem hallgatólagosan jelzés egy bizonyos fajta ing irányába, miként az ing is hallgatólagosan egy bizonyos fajta öltöny irányába. Az öltöny pedig egy bizonyos fajta cipőt jelez. Persze a cipő is jelzi implicit módon az öltönyt, az inget és a nyakkendőt, miként egy bizonyos fajta karórát vagy éppen egy bizonyos fajta parfümöt is. A karóra meg hallgatólagosan bizonyos fajta mobiltelefon irányába jelez. Az öltöny, a karóra, a mobiltelefon együtt egy bizonyos fajta gépkocsi felé. A kocsi egy bizonyos fajta konyhabútor irányába jelzés. A konyhabútor pedig egy bizonyos fajta ülőgarnitúra irányába utal hallgatólagosan. Az ülőgarnitúra meg egy bizonyos fajta hifi-torony vagy éppen dohányzóasztal irányába. A dohányzóasztal implicit módon egy bizonyos fajta magazint jelez, mégha az egyébként nincs is rajta. A magazin meg bizonyos fajta nyaralást, ami egy bizonyos fajta napszemüveget meg naptejet. De a magazin jelez még bizonyos fajta zenéket, sztárokat, ételeket, italokat, szervezeteket, könyveket, eszméket, eseményeket, fittnesz szalonokat stb. - és persze újabb magazinokat, amelyek meg persze még újabb és újabb zenéket, sztárokat és fittnesz szalonokat stb., stb. Miként pl. egy fittnesz szalon is hallgatólagos jelzés bizonyos fajta sportszermárkák irányába... És így tovább. Szóval jó kis rendszer ez. A dolgok, a tárgyak nem csak önmagukat jelentik, hanem mindegyik egyben implicit jelzés a másik irányába. Hallgatólagosan mindegyik tárgy a másikra utal, a másikra mutat, azt jelzi. Mert a felszín alatt ugyanazt a nyelvet beszélik. Ez a nyelv pedig leginkább egy bizonyos fajta státusz, egy bizonyos fajta életstílus, életforma. Baudrillardnál az ún. fogyasztói társadalom lényegi meghatározottsága az, hogy a tárgyakat már nem annyira a használati értékük, mintsem inkább a jelzőértékük miatt veszik. Mert az egyes tárgy a tárgyaknak egy egész rendszerét jelzi. Vagyis amikor dolgokat veszünk, akkor tulajdonképpen magukat a jeleket, a jelzőrendszert fogyasztjuk. És eleve arra is irányul a fogyasztásunk. Tehát nem is annyira a tárgy az amit fogyasztunk, hanem maga a státusz, az életstílus, az életforma.

Ismeretlen szerző - Eszmék ​a politikában - A nacionalizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

David Ricardo - Megjegyzések ​Malthus "A politikai gazdaságtan elvei" című művéhez
Malthus ​műve 1820-ban jelent meg. Ricardo megjegyzései 100 év lappangás után 1919-ben kerültek elő a családi hagyatékból, s a Malhus művével egybekötött angol nyelvű kiadvány 1951-ben valósult meg.Ez az első magyar kiadás. A klasszikus politikai gazdaságtan iránt érdeklődőknek valóságos kincsesbánya ez a kötet.

Dombrádi Krisztián - Ismerős ​ismeretlen
Dombrádi ​Krisztián a modern társadalom gazdasági, politikai és kulturális szereplőit vizsgálja az egyik leginnovatívabb szociológiai fogalom, a társadalmi tőke kérdéskörével összefüggésben. E szereplők megnyilvánulásait kommunikatív kontextusokba ágyazottan, azaz kommunikációs színterekre vonatkoztatottan értelmezi, és mindig visszacsatol jelenünk fontos témáira, a versengés, a bizalom, a részvétel és a kollektív emlékezet eseteire. A szerző elméleti pozícióját két gondolkodási irány határozza meg. Egyfelől Niklas Luhmann kommunikációelméleti társadalomfelfogása, illetve az erre vonatkozó kritikai vélemények ösztönzik, másfelől pedig a társadalmi tőke koncepciók elméleti reflexiója. A kötet alapvető erénye, hogy ezt a két perspektívát összekapcsolja – amire eddig a hazai társadalomelméleti szakirodalomban alig történt kísérlet. A hazai közgondolkodásban a luhmanni megközelítés megjelenítése sajnos alulreprezentált, noha a külhoni társadalomelméleti elemzők jelentős része ezt a teóriát az 1968 utáni időszak egyik legsikeresebb kísérletének tartja. Fogalmilag letisztultnak, originális látásmódot adónak. Dombrádi Krisztián ennek metszetében a modern társadalmakat ért aktuális kihívásokat elemzi, kitérve az elmúlt évek hazai és nemzetközi fejleményeire, így okkal várható, hogy a kötet sok szálon találkozik az érdeklődő olvasók igényeivel. Karácsony András

Ágoston Vilmos - Lassú ​vírus
Elfelejtett, ​újra felfedezésre váró könyv. A puha és kemény diktatúrák cenzori ellentmondása: annak ellenére, hogy sikeres regény volt a romániai kemény diktatúra idején, Magyarországon 1990 előtt nem jelenhetett meg. Alapvetően fontos, hogy kultúrát, tudományt milyen kérdésekkel közelítünk meg. A kor kérdése: a kor válasza. A szerző véleménye sem avult el: a buta kérdésektől szenved annyit az emberiség, mint az orvostudomány mai rejtélyétől, a lassú vírustól. Persze továbbra is vitatható: mit tartunk "buta" és mit "okos" kérdésnek? És ki kérdez? Mit? Mikor? Miért? Nem orvos-, hanem kérdés-kísérleti regényt tart kezében az olvasó. A kísérletnek még nincs vége. És a művész, a gondolatjelnyi térben, rögzíti a történteket.

Ismeretlen szerző - A ​szociáldemokrácia és a modern tőkés gazdaság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók