Ajax-loader

'16. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ismeretlen szerző - Magyar ​elbeszélők, 16-18. század
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​férfiereje teljében lévő VIII. Henrik szeme megakad az udvarába érkező szépséges Mary Boleynen, s a lányt is elkápráztatja a vonzó ifjú uralkodó. Csakhogy kibontakozó szenvedélyes románcuk jövője igen bizonytalan, mivel hataloméhes családja bábként kezeli Maryt. Amikor aztán a mohó és szeszélyes Henrik érdeklődése enyhülni látszik, nem is haboznak félreállítani az engedelmes lányt. Utasítják, hogy tanítsa meg nővérét - s egyben immár legfőbb vetélytársát -, miként teheti boldoggá a királyt. Henrik képtelen ellenállni a csábításnak: beleszeret a bódítóan csinos és páratlanul eszes Boleyn Annába. Ettől kezdve Mary tehetetlenül figyeli nővére csillagának emelkedését, és be kell érje azzal, hogy ő már nem több, csupán a másik Boleyn lány... Ám megismerkedik egy férfival, aki alacsony származása ellenére szembe mer szállni a trónra áhítozó Boleyn családdal, és szabad életet és őszinte, tiszta szerelmet kínál neki, távol az udvar lelket mérgező intrikáitól. De vajon lesz-e bátorsága mindenkivel dacolva elszakadni az udvartól, még mielőtt a Boleyn család riválisai felülkerekednek a hatalmi játszmában és a lányok ellen fordulnak?

Victoria Holt (Philippa Carr) - A ​diadalmas oroszlán
Az ​olvasó a bájos és veszedelmes Catharine kalandjait követheti nyomon az Erzsébet-kori Angliában. Amikor az ifjú hölgy megismerkedik az arrogáns, élvhajhász Jake Pennlyon kapitánnyal, nem sejti, hogy az ellenszenvesnek tűnő férfi hamarosan képes lesz rábírni őt - igaz némi zsarolással -, hogy legyen a jegyese. Ám nem sokkal később Catharine spanyol kalózok fogságába kerül, akik átadják a Kanári Szigetek kormányzójának, Don Felipnek. És a kormányzónak bizony sok elszámolnivalója van Pennlyon kapitánnyal... Izgalmas, fordulatos történet, egzotikus színhelyek, szerelem, bosszú..., ahogy Victoria Holtnál már megszoktuk.

Francine Segan - Shakespeare ​konyhája
Mit ​szólna valami vadonatúj recepthez? Nagyszerű, de legyen legalább négyszáz éves! A Shakespeare konyhájának legtöbb fejezete egy-egy Erzsébet-kori szakácskönyvírót mutat be. Ismerjék meg ezeket a csodálatos Erzsébet-kori szakácsokat, receptjeiket, a 16-17. századi európai ételeket és étkezési szokásokat, miközben visszautazunk Shakespeare Angliájába.

Ismeretlen szerző - Bernardo ​de Aldana magyarországi hadjárata (1548-1552)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Louis de Wohl - A ​hősök hőse
A ​regény középpontjában Don Juan d'Austria, a XVI. századi törökellenes háború hőse, a sorsfordító lepantói tengeri csatában a Szent Liga hajóhadának 24 éves főparancsnoka áll. Vele éli át az Olvasó az akkori idők szenvedélyes konfliktusait: V. Károly császár emberi nagyságát és lemondását, Don Carlos tragikus őrültségét és apjával, II. Fülöppel folytatott örökös civódását, a kettőjük között kirobbant trónviszályt, Spanyolország németalföldi térhódítását és kudarcait, továbbá azt a nagy küzdelmet, amit a pápa fáradozásainak eredményeként egyesült Európa az iszlám flotta ellen vívott. Érdekfeszítően ecseteli az író a felnövekvő Don Juan herceg élményeit a fényűző spanyol udvarnál, győzelmeit a kardforgatásban, bukását Eboli hercegnő intrikáinak hálójában, szenvedélyes és boldogtalan szerelmét Donna Maria iránt, hadjáratait a mór felkelők ellen és rendíthetetlen bizalmát az Isten segítségével kivívandó győzelemben, ami igazolást nyer a Lepantónál megvívott hatalmas tengeri csatában

Wolf Serno - A ​campodiosi seborvos
A ​népszerű trilógia középső könyvében Campodiosi Vitust nagy öröm éri: hosszú kutatás után Angliában a családja nyomára bukkan, s fellebben a fátyol származásának titkaira is. Egy hosszú út is vár még rá, s nem is sejti, hány kalandon, izgalmon és viszontagságon kell még keresztülmennie. De az út végén talán az igaz szerelem várja...

Gayle Callen - Jegyesek
1586-ot ​írunk. Spencer Thorntonnak, a fiatal, léha nemes nem akarta feleségül venni a szülei által, számára kiszemelt fiatal lányt. Jegyese, Lady Roselyn Harrington szíve sem hozzá húz, így az esküvő napján faképnél hagyja vőlegényét. Wight szigetére, szülei távoli birtokára menekül és London társasági életének nyüzsgése helyett a falusi élet dolgos egyszerűségét választja. Két évvel később, amikor az Anglia legyőzésére induló spanyol Armada a sziget partjainál összecsap őfelsége flottájával, egy sebesült tengerészt sodor partra a tenger. Roselyn a házába viszi, hogy ápolja, és döbbenten ismeri fel a férfiban egykori jegyesét. Spencer és Armada legénységének öltözékét viseli. Hazaáruló, vagy a királynő kémje? Hihet-e a lány annak az embernek, akit a fővárosi arisztokrácia színe előtt megalázott? Ami azonban ennél is rosszabb: új, eddig ismeretlen érzések ébrednek benne a gyűlölt férfi iránt...

Roberta Rich - A ​velencei bába
A ​17. századi Velencében játszódó izgalmas történet egy fiatal zsidó bábáról, Hannáról szól, arról, hogyan menti meg egy kisbaba és a férje életét. Korrajz a reneszánsz Velencéről.

Ann Chamberlin - Szafije, ​a Szultán háremhölgye
Ann ​Chamberlin regénye a 16. századi egzotikus és fényűző oszmán birodalmba kalauzolja az olvasót. Valódi történelmi személyek kelnek életre a “női szultánok uralmának” nevezett időkből. E cselszövésekkel teli időszaknak Hürrem volt az egyik sarokköve. Egy velencei fiatal nemeslány történetét ismerhetjük meg, aki egy nap kalózok kezébe kerül, akik eladják a szultán háremébe. Azonban a lány eltökélt és megfogadja, hogy nem engedi, hogy rabszolga sorsba kényszerítsék, ő többre hivatott. Sajnos a lány megmentésére siető fiatal férfinek hatalmas árat kell fizetnie. Egy élénk, romantikus történet keveredik a történelem nyers valóságával. 1562-ben Giorgio Veniero, egy 15 éves árva matróz- aki a regény kétharmadát elbeszéli - (a középső harmad harmadik személyben íródott), belopózik egy velencei kolostorba, hogy átadjon egy üzenetet a velencei dózsétól Szófia Baffonak, aki a távoli Korfu kormányzójának az alig 14 éves lánya. Szófiának azonnal haza kell utaznia, hogy eleget tegyen apja akaratának és hozzámenjen feleségül ahhoz a férfihoz, akit édesapja neki szán. Különben: a Dózse “keresztbe rak téged a térdén és úgy elpáhol mintha a saját lánya volnál”. A gyönyöröű és nagyon ravasz lány Korfu felé veszi az irányt egy hajón, ám Giorgio oldalán, aki belehabarodva Szófiába megakadályozza a lány szökését egy másik fiatal nemesemberrel. Egy nap a hajót megtámadják a törökök, Szófiát magukkal viszik. A szerelmes Giorgio elkíséri a lányt Isztambulba, így önként vállalva a rabszolgaságot. Szófia szépségének köszönhetően azonnal a szultáni palotóba kerül. A háremi élettől elbűvölve és a szultán édesanyjának bizalmába férkőzve, Szófia nem csupán megízleli de kihasználja az elnyert hatalmat. Sajnálatos módon, Giorgio Venieronak nem jut ebből a szerencsés sorsból. Nem csupán a rabszolgák szörnyű sorsára jut, de még férfiasságát is elveszti. A történet keserédes csúcspontján a két fiatal ismét találkozik… Ami igazán lenyűgözövé varázsolja ezt a történetet, az az iszlám kultúra elragadó leírása, beleértve Giorgio fájdalmas rabszolgává válását is. A történelmi regények egy eleven és pazar fajtáját veheti kézbe az olvasó.

Robert Merle - Szenvedélyes ​szeretet
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik tizenöt éves uralkodásának második feléről, a Katolikus Liga két vezetőjének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibéküléséről, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségről s végül annak az egységes országnak a megszületéséről, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos "ágense". A történelmi és irodalmi fordulatokban bővelkedő, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületű regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetű és nem éppen szigorú erkölcsű hősünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik-gazdagítják.

Rory Clements - Bosszúálló
1592-ben ​Anglia és Spanyolország háborúban áll egymással. A brit titkosügynöki hálózatot megteremtő Sir Francis Walsingham miniszter elhagyta I. Erzsébet királynőt, aki sebezhető válik védelme nélkül; az összeesküvések szaporodnak a trón körül. A csöndes életet élni kívánó bizalmi ember, John Shakespeare nyomozó egy idézést kap Lord Robert Ceciltől, aminek következtében hamarosan egy titkos küldetés kellős közepén találja magát. Küldetése nem más, mint Essex grófjának a birtokában lévő fontos dokumentumokat megtalálni, ami természetesen cseppet sem egyszerű. Clements Bosszúálló című regénye megjelenésekor elnyerte a rangos Ellis Peters-díjat, amit a Crime Writer’s Association a legjobb történelmi kriminek ítél oda évente.

Philippa Gregory - A ​Boleyn örökség
Ki ​ne emlékezne George-ra, a mohó és csapodár udvaroncra, a gyönyörű, ám becsvágyó Anna királynéra, és Maryre, a másik Boleyn lányra, aki a három testvér közül egyedüliként élte túl VIII. Henrik kegyetlen bosszúját? A róluk szóló történet, _A másik Boleyn lány_ nemcsak Angliában lett Az Év Romantikus Regénye, hanem világszerte nagy sikert ért el. 2008 májusától a regényből készült hollywoodi szuperprodukció már a hazai mozikban is látható. Most pedig itt a történet folytatása, _A Boleyn örökség_. Újra VIII. Henrik udvarában vagyunk, pár év múlt csak el a sorsfordító és vallásújító események óta, s a király udvarában két újabb áldozat-jelölt tűnik fel: a német Klevei Anna és a csalárd Howard család méltó sarja, a kis fruska Katalin. Az ő elbeszélésükből ismerhetjük meg ezt a vészterhes időszakot. A regény harmadik főszereplője és narrátora a korábban sógornőjét és férjét elveszejtő, számító Jane Boleyn. _A Boleyn örökség_et már negyven nyelvre lefordították, s időközben Philippa Gregory elkészült a fölkavaró krónika harmadik kötetével is - _A királynő bolondja_ magyar fordítását kiadónk karácsonyi ajándéknak szánja.

Kosáry Domokos - Magyar ​külpolitika Mohács előtt
"Kissé ​már az is furcsa volt, hogy 1501. jún. 1-én II. Ulászló személyesen búcsúztatta és ajándékokkal halmozta el a hazainduló török követet, mintha e barátságos gesztussal is jelezni kívánta volna, hogy részéről a háború nem lesz komoly."

Szakály Ferenc - A ​mohácsi csata
Jóvátehetetlen ​katonai vereséget szenvedett-e, vagy csak — belső erőrendezéssel is kiheverhető — csatát vesztett Magyarország a mohácsi síkon? E kérdés körül immár tíz esztendeje változatlan hevességgel folyik a vita. Szakály Ferenc új könyve is erre a kérdésre keresi a választ, de a hasontárgyú tanulmányoktól merőben eltérő úton-módon. Nem az 1526 utáni politikai-katonai eseményekből visszafelé tekintve, hanem nagyobb időmetszetbe ágyazva vizsgálja a mohácsi csatával záruló korszak gazdasági, társadalmi és politikai folyamatait. A csatavesztést nem a tényleges katonai veszteségek miatt tartja jóvátehetetlennek, hanem mert az reflektorként világított rá arra, hogy az ország teherbíró képességét messze meghaladják a már száz esztendeje folyó török háború mindennapos kiadásai, hogy hadszervezetét nem sikerült a követelményekhez igazítania, s hogy a külpolitikai erőviszony-eltolódások sem kedveznek törökellenes harcának. 1526 augusztus 29-e nem a csata eseményei miatt, hanem a feléje gyűrűző és belőle eredő folyamatok csomópontjaként válhatott joggal korszakhatárrá hazánk történetében.

Vanora Bennett - Hölgy ​mókussal és seregéllyel
1527-ben ​járunk. Ifjabb Hans Holbein, a már ismert festő a reformáció elől menekülve elfogadja Thomas More, azaz Morus Tamás, a befolyásos udvaronc, tudós és mecénás meghívását és felkérését, hogy megfesse a házigazda portréját. More fényűző otthona a Temze partján, Chelsea-ben, a Tudor-korabeli Anglia társasági életének központja, ahol gyakran fordulnak meg neves művészek, magas rangú politikusok és egyházi emberek, de egyszerű tanítványok, védencek és még sokan mások. Az udvarházban él Meg Giggs, More egyik fogadott lánya is. Az okos, érdeklődő lány elbeszélése alapján bontakozik ki előttünk hat év története egy olyan korban, amikor Luther Márton reformációs mozgalma végigsöpör egész Európán és VIII. Henrik kiválik a katolikus egyházból, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. Ilyen háttér előtt zajlik a More család mozgalmas élete. Eközben a hatalmas termetű, kissé nyers, de nagyszívű mester portrékat fest, és két különös családi csoportképet is, amelyek egyformák, de alapos tanulmányozás után kiderülnek a rejtélyes különbségek. A történetben Meg az olvasó szeme előtt érik csillogó intelligenciájú fiatal nővé, a mester vásznaira pedig szerelmek, csalódások, intrikák, felségárulás, cselszövések, aljas és kegyes hazugságok lenyomata kerül… Az angol Vanora Bennett ezzel a regényével hívta fel magára a figyelmet, és azóta számos munkájával méltán aratott sikert. Sodró történetfűzés, kitűnő korfestő stílus, eleven karakterek jellemzik. A Hölgy mókussal és seregéllyel tökéletesen megírt történet, amely egyszerre szenvedélyes szerelmes regény és izgalmas thriller is.

Annie Dalton - Mennyei ​telitalálat
Melany ​Beeby-vel, a zűrmegoldó, bajkeverő angyallal, újabb feladata közben sokat tanulhatsz az Erzsébetkorról, (v. a XVI. századi Angliáról) a színház egy nagy korszakáról és alakjáról. Most sem fogsz unatkozni, ha Mellel, Lolával és Reubennal tartasz, hogy elhárítsátok az akadályokat egy géniusz útjából, aki nélkül nem volna világunk az a világ aminek megismerted. Ha elkíséred Melany Beeby-t, a zűrmegoldó, bajkeverő angyalt és barátait új feladatuk izgalmas helyszínére - amiről amúgy is tanulnod kell majd az iskolában - megtanulhatod, hogy ki az A titokzatos (és képzeletbeli) Chance, és mire van esélye ...

K%c3%b6nyv_031
A ​néma barát megszólal Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​néma barát megszólal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

I. R. Grigulevics - Kereszt ​és kard
A ​XVI. század elejétől rabló hódítók - conquistadorok - rohamozták meg Amerikát. A különböző nemzetiségű, de főképp spanyol és portugál harcosok kezében kard, sarkukban keresztet tartó szerzetes. A kard és kereszt együtt haladt az új földrész meghódításakor. Grigulevics nagy forrásanyag alapján és a témára vonatkozó gazdag irodalom felhasználásával írta meg a könyvét. Felidézi a XVI-XIX. századi Spanyol-Amerika kavargó világát, a spanyol korona és a Vatikán "nagypolitikájáról" névtelen milliók keserves sorsáig és pusztulásáig. Könyve egyben polémia is: bebizonyítja, hogy az isten szolgáiról, mint a szenvedők gyámolítóiról szőtt legenda hazugság. A keresztet, akárcsak a kardot, a hódítás és a meggazdagodás reményében emelték magasra a világiak és egyháziak.

Philippa Gregory - A ​szűz királynő szeretője
A ​másik Boleyn lány, A Boleyn örökség és A királynő bolondja szenvedélyes történetei után Philippa Gregory tovább lép a történelmi időben. 1558 őszén Angliaszerte harangok hirdetik, hogy Erzsébet királynő lett. Csak egyetlen asszony hallgatja e hírt rémülettel: Amy Dudley tudja, hogy férje, Sir Robert Erzsébet trónra lépésével visszatér a ragyogó Tudor-udvarba, a harangok diadalittas zúgása a férfit ismét a hatalomba – és egy érzéki, fiatal királynő mellé – hívja. Dudley a lehetetlent tervezi: félreállítani szerető hitvesét, hogy Erzsébetet feleségül vehesse.

Horváth Mihály - Az ​1514-i pórlázadás, annak okai s következményei
Nem ​véletlen, hogy a Dózsa-parasztháború története olyan élénken foglalkoztatta reformkori gondolkodóinkat, politikusainkat, művészeinket. Mert a haladás elkötelezettjeinek, a polgári fejlődés híveinek, akik évszázados elmaradottságunk okait kutatták, előbb-utóbb rá kellett döbbenniük, hogy "nemzeti nagylétünk nagy temetője" nemcsak Mohács, hanem Csanád és Temesvár is.

Értavy Baráth Kata - A ​háromfejű sárkány
Kerecsényi ​karszékében ülve fogadta a követet, mint trónoló fejedelem. Kezével elutasító mozdulatot tett, amint Réz aga újra feléje nyújtotta a becses okmányt. - Nincsenek feltételeink - mondta kemény hangon. - A várat megvédjük. Életünket, mely Isten és a király kezében vagyon, nem bízzuk pogány ebekre! Nincs több mondanivalónk.

Passuth László - Víz ​tükrére krónikát írni
Az ​író vallomása: "Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az olvasót, fogadja ezt a történetet is szeretettel."

Christopher Marlowe - Doktor ​Faustus tragikus históriája
A ​Doktor Faustus két szövegváltozatban maradt ránk. A két változat eredete, hitelessége és viszonya ma is vitatott kérdés. Az 1604-es, első nyomtatott kiadás mintegy 1500 sorával szemben az 1616-os és az ezt követő kiadások csaknem másfélszer annyi sort tartalmaznak. Ezt a bővülést ma azzal szokás magyarázni, hogy az 1616-os kvartó egy elveszett, teljesebb és autentikusabb kézirat nyomán készült, amelynek az 1604-es kiadás csak kurtított és romlott változata. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az új jelenetek (főként a komikus jelenetek) részben William Bird és Samuel Rowley drámaíróktól származnak, akiknek Henslowe színigazgató 1602-ben négy fontot fizetett ki a "Doktor Faustushoz írt toldásokért". A jelen fordítás teljes egészében tartalmazza az 1604-es szöveget, valamint a hosszabb változat értékesebb jeleneteit, részleteit és jobb sormegoldásait. Ezeket a kiegészítéseket a jegyzetben folyamatosan jelezzük. A fordításhoz C. F. Tucker Brooke (1929) és Frederic S. Boas (1932) kritikai kiadásait használtuk. Ezenkívül figyelemmel kísértük a dráma ma már elavult két magyar fordítását is. Londesz Elekét (Arad, 1894) és Rózsa Dezsőét (megjelent a Magyar Shakespeare-tár IX. kötetében 1916-ban). A legtöbb modern kiadástól eltérően, nem kíséreltük meg az eredetileg csak jelenetezett tragédiát a hagyományos öt felvonásra felosztani. Ehelyett a jeleneteket folyamatos számozással láttuk el. András T. László

Ismeretlen szerző - Válogatott ​festmények a Régi Képtárból
A ​közelmúltban látott napvilágot Pigler Andor német nyelvű kétkötetes katalógusa a Szépművészeti Múzeum Régi Képtáráról. E nagy terjedelmű munka második, képes kötetének 400 képtábláját tartalmazza ez a könyv, mely a Régi Képtár legszebb és művészettörténeti szempontból legjelentősebb festményeit mutatja be. A képtáblák között Raffaello, Boltraffio, Gentile Bellini, Giorgione, Sebastiano del Piombo, Correggio, Tiepolo, Greco, Murillo, Velázquez, Goya, az id. Pieter Bruegel, Frans Hals, Rembrandt, Claude Lorrain világhírű alkotásain kívül helyet kapnai az olasz, spanyol, flamand, holland, német, francia és angol festőiskoláknak a nagyközönség körében kevésbé ismert mestereitől származó remekművek is. A bemutatott, mindig jellegzetes példák magas szinten, jelentőségükkel arányos elosztásban képviselik a 14-18. századi európai festészet történetének vezető nemzeteit. A kötetet a Régi Képtár röviden összefoglalt története egészíti ki.

Alison Weir - Lady ​Jane
Nagy-Britannia ​történelmi időket él... A Tudorok legbátrabb, legvonzóbb és leginkább megalázott hősnője, Lady Jane Grey veszedelmes korban született. A kislány hatalomvágytól fűtött apja számára tökéletes fegyver a hatalmi harcok színterén, míg anyja könyörtelenül irányítja a trón felé. Jane vallásháborúk és végzetes politikai játszmák között érik fiatal nővé. VIII. Henrik rokonaként sosem tudja levetkőzni a dinasztia múltját és bélyegét, és bár uralkodóként csupán pár pillanat adatott neki a történelem színpadán, személyes sorsa végtelenül megható és lélekemelő történet. Ereje, esze és őszintesége, példátlan önfeláldozása egy vérgőzös korszak kivételes személyiségéve avatták, akinek regényes életrajza valódi iroldalmi csemege. Alison Weir a történelmi regények koronázatlan királynője. Lady Elizabeth című bestsellere nemrég a magyar olvasókat is meghódította.

Majtényi Zoltán - A ​furfangos Thyl
Tudjátok-e, ​hogy a mi Lúdas Matyinkhoz hasonló kópé sok található az európai népek irodalmában? Közöttük a leghíresebb a mai Hollandia és Belgium területén valaha élt Thyl Ulenspiegel, aki mihaszna mókamesterből lett népének furfangos, bátor és vidám kedvű szabadsághőse. Története a szomorúság és a dévaj vidámkodás különös keveréke - mint ahogy az volt a XVI. század is, amikor a katolikus II. Fülöp spanyol király a kegyetlen Alba herceget küldte a németalföldi népfölkelők letörésére.

Jenei László - Ikerszobrok
Az ​ikerszobrok az elmúlt időszak legfeltűnőbb, leginkább figyelemre méltó epikai pályakezdésének ígérkezik. A regény ideje a XV-XVI. század fordulójának színes történelmi világába vezeti vissza az olvasót - eképp már tematikájában is olyan érdeklődést jelez, mely a kortárs magyar próza törekvései közt meglehetősen társtalannak mondható. Ha érintkezik is a történelmi regény hagyományát felelevenítő, újraértő kortársi kísérletekkel, a műnek teljesen egyéni karaktert, markáns arculatot biztosít az, ahogy anyagával bánik: a regény ugyanis az elmélyült kutatómunkán nyugvó történelmi tényanyag és az írói fikció ritka szerencsés ötvözete. A szerző biztos kézzel uralja s tartja egyben a fordulatos cselekmények, epizódok szövevényes szálait; a széles társadalmi tablót plasztikus jellemrajzokkal, hiteles személyiségképekkel keresztezi. A valós történelmi figurák és a kitalált hősök sorsán át élvezetes regényben elevenedik meg a kor politikai machinációkkal, gyors felemelkedésekkel és drámai bukásokkal teli világának atmoszférája, s eközben a mű – egy első regény esetében fölöttébb szokatlan – érett, gördülékeny stílusára, kimunkált nyelvére is rácsodálkozhatunk.

Varró János - Ki ​csatát nyer, koronát nyer
A ​regény a török és az osztrák nagyhatalom közötti sikeres egyensúly-politika nyomán függetlenségét megőrző, 16. századi Erdély történelméből merít. Az olvasó számos más, erdélyi történelmi regényből, drámából ismert szereplővel – mint Báthory István fejedelem, Castaldo zsoldosvezér, Bekes Gáspár, Radák László, Berzeviczy Márton kancellár – találkozik. A regény két főhőse – Filep István deák és kálnói Bornemissza János hadnagy – egyaránt Berzeviczy rokonszenvének és támogatásának haszonélvezője. A regényben a tematikailag „klasszikusnak” számító politikai és hatalmi intrikák, stratégiai tisztázások mellett megszólal a becsület és az erkölcsi korrektség, a hűség, a feltétel nélküli odaadás, a férfibarátság állhatatosságának dicsérete.

Erdődy János - Aretino ​Velencében
A ​XVI. század Itáliájában, az olasz reneszánsz áradó, nagy alkotásokkal és véres kavargással teljes világában játszódik Erdődy János új regénye. A stílusában-kompozíciójában modern megformálású történelmi regény főhőse a nagy hullámzású kor egyik legérdekesebb alakja: Pietro Aretino. A "Világ Titkára", a "Fejedelmek Ostora", ahogyan kortársai nevezték ezt a rendkívüli embert és művészt. Nem Aretino regényesen megszőtt életrajzát kapja azonban az olvasó; ennél többet és gazdagabbat, mondhatni, a kor átfogó rajzát; Carlos császár pápát futtató seregei éppúgy feltűnnek előttünk, mint Columbus vitorlásai. Ebben a széles ölelésű és sok figurával mozgó történetben Aretino csupán a központi hős szerepét tölti be; figyeli és számba veszi az eseményeket, a pápák, főpapok és zsoldosvezérek kalandorságait s a világ előrehaladását mégis, minden akadályon át.

Jean Bodin - Az ​államról
Az ​állam legfőbb feladata az alattvalók biztonságának és javainak megőrzése - állítja Jean Bodin. Úgy véli, legalkalmasabb erre az örökletes abszolút monarchia, mert ez vethet gátat a legfőbb rossznak, az anarchiának. Bodin, a lenyűgözően művelt történész, kiváló jogász és gyakorló politikus a XVI. század második felének ismétlődő polgárháborúk dúlta Franciaországában élt, szeme láttára foszlott szinte semmivé a központi hatalom a vetélkedő, egymást gyilkoló hugenotta és katolikus párt között. A csaknem korlátlan hatalmú királyban tehát nem a valóságot, hanem eszményét, egy általa kívánt, vágyott állapotot ír le. Ez az eszmény természetesen elavult mára, a könyvnek mégsem csak történeti érdekessége van. Néhány problémával, főleg központi kategóriája, a szuverenitás fogalmával kapcsolatban máig ható gondolatokat fejt ki, s módszere is joggal teszi az elméleti igényű politikai gondolkodás egyik klasszikusává. Reméljük, francia stílusának sajátos bájából nem veszett el túl sok a válogatás és fordítás közben.

Kemény Zsigmond - Zord ​idő
Kemény ​Zsigmond népszerű regénye 1541-ben játszódik, Izabella királyné idejében, amikor a törökök végül csellel elfoglalják Buda várát, és kezdetét veszi a százötven éves török uralom. Nehéz idők következnek, amikor megoldást kell találni, de a jó szándék magában még nem elegendő: a szép retorikájú beszédek üressé válnak, az összeesküvéseket leleplezik és megtorolják, az egyensúlypolitika pedig nem hosszasan fenntartható állapot. A történelem és a mindennapok két nő sorsában találkoznak, akiktől a kötelességtudat és áldozatkésség ugyanazt rabolja el: a szerelmet. A regényben megjelenített valós történelmi személyekben gyakran Kemény nagy kortársaira ismerünk, ami nem véletlen: az írót sokat foglalkoztatta a magyar történelemnek ez a korszaka, melyben saját jelenét látta, a kiegyezés előtti időszakot.

Kollekciók