Ajax-loader

'16. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Passuth László - Medúzafej
Michelangelo ​Merisinek vagy Amerighinek - akit Caravaggio néven ismert meg a világ - kalandos élettörténetét meséli el Passuth ebben a késői regényében. Legfőképp a 16-17. század fordulóján élt festő személyisége, természetének kettőssége érdekelte az írót, aki a korabeli Itálián és Máltán kalauzolja végig olvasóját, megismerteti az ispotályos lovagrend belső életével, és megkísérli megválaszolni a kérdést, hogy kortársai miért tekintettek oly gyanakvón a mára vitathatatlanul elismert festőóriásra.

François Rabelais - Gargantua ​és Pantagruel
Rabelais ​fél lábbal még a középkorban áll, ide húzza ízlése, nyelve, a jelképes mese, a gunyoros, csípős hang; másrészt már ízig-vérig a reneszánsz gyermeke, azzá teszi enciklopédikus műveltsége, gondolati gazdagsága és szabadsága. Rabelais művészetének egyik legmegnyerőbb sajátsága az, hogy kitűnő mesélő. A műnek aránylag egyszerű magja van: Pantagruel, a Gargantua nevű jóságos és bölcs óriás fia, rengeteg viszontagság után hajóra száll, hogy a Kínában található Isteni Butykostól végre épületes választ kapján az élet és a boldogság nagy kérdésére. A tanácsot, kissé szűkszavúan és félreérthetően ugyan, meg is kapja: "Igyál!"

Ismeretlen szerző - Szophoklész ​- Antigoné / William Shakespeare - Rómeó és Júlia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Philippa Gregory - Az ​állhatatos hercegnő
Philippa ​Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el. Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át - csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát... Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Dmitry Glukhovsky - Szürkület
Földrengések ​és cunamik tombolnak Amerikában, Ázsiában, a csendes-óceáni szigeteken, majd a katasztrófák áradata Moszkvát is eléri. Bár a kormányok és a tudósok igyekeznek mindenkit megnyugtatni, világos, hogy ennyi pusztítással az ember már nem tud megbirkózni. És senki sem érti, miért bolydult fel a föld, mint egy haláltusáját vívó, óriási fájdalmakkal küzdő öregember. Egyetlen ember van a világon, aki megszerezheti a kulcsot az események értelmezéséhez s talán leállításához is: egy moszkvai fordító, akinek rejtélyes kézirat kerül a kezébe. Egy XVI. századi konkvisztádor naplóját kell lefordítania a titokzatos megbízó számára – s ahogy fejezetről fejezetre halad előre, a maják szent városát kutató, a yucatáni erdőkben hátborzongató kalandokat átélő hajdani spanyol katonákhoz hasonlóan ő is egyre közelebb kerül ahhoz a szent szöveghez, amely talán mindenre választ ad.

Philippa Gregory - A ​királynő bolondja
A ​Tudor-udvarba érkezik Hannah, az inkvizíció elől menekülő zsidó lány: kémkedni küldték Mária hercegnő, Edward király trónjának elfeledett örököse után. Hannah-nak meg kell találnia a biztonságos utat olyan időkben, amikor a lélekbelátás képessége egyenlő a boszorkánysággal, s amikor a más vallás és az igaz szerelem a halált jelentheti. A másik Boleyn-lány és A Boleyn-örökség nagy közönségsikere után újabb Philippa Gregory-regény is elbűvölheti az olvasót.

Földi Pál - "Tündérkert" ​örzői
Bocskai ​István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György valóban Tündérkertté varázsolták Erdélyt. Vessünk egy pillantást e három nagy fejedelem korszakára, akik példát adtak, hogyan kell magyarságunkat megőrizni a legválságosabb időkben is.

Josikava Eidzsi - Taiko
A ​Japán Birodalom a XVI. században: káosz és háború. A Taiko a hadurak kíméletlen hatalmi harcának lebilincselő krónikája: egy alacsony sorból felemelkedő ifjú, Hijosi elszánt küzdelme az életben maradásért, az emberség megőrzéséért és a dicsőséges út kitaposásáért. E varázslatos könyv a karizmatikus és lángelméjű hadvezérek, a kegyetlen és embert próbáló kalandok, a vérszomjas viadalok és a vészterhes időkben is előtörő szerelem regénye. A tokiói születésű Josikava Eidzsi Japán talán legnépszerűbb regényírója. Világszerte rajongók milliói olvassák műveit, a Taiko-trilógiát éppúgy, mint a nemrégiben itthon is nagy sikert arató Muszasi-könyveket.

William Shakespeare - Sok ​hűhó semmiért
Claudio ​első pillantásra szerelemre gyúl a bájos Hero iránt - aztán első szóra elhiszi róla a legképtelenebb rágalmakat. Szerelem és intrika, politikai cselszövény és pergő nyelvű szócsatározás teszi mozgalmassá Leonato tisztes házának életét - hogy aztán a tragédia küszöbén minden bonyodalom elsimuljon, és a két szerelmespár vígjátékba illő módon találjon egymásra.

Elif Shafak - A ​város tükrei
"Azért ​jöttem a tükrök városába, mert egy olyan történet szereplője vagyok, mely jóval a születésem előtt íródott. Azért vagyok a tükrök városában, mert meg akarom tudni, ki vagyok valójában." A 16. század végén Spanyolországban az inkvizíció és a rettegés az úr, ezrek kerülnek máglyára ártatlanul és még többeket hurcolnak meg. Madrid városában Alonso Perez de Herrera dörgedelmes szónoklatai uszítják a keresztényeket a más vallásúak ellen. Alonsót a Hang irányítja, amelynek segítségével az egyszerű pék legkisebb fiából tanult ember lett: a Hang beszél a templomban és mondja ki a halálos ítéleteket, Alonso pedig engedelmeskedik neki, mert van egy szörnyű titka, amelyről csak a Hang tud. Madridban él egy testvérpár, Antonio és Miguel Pereira. Antonio a családi hagyományt folytatva orvos lett, és az egyetem filozófia tanszékének vezetője, szép felesége, Isabel és kisfia, Andres iránt azonban nem sok érdeklődést mutat. Velük egy fedél alatt él korhely, csélcsap öccse, Miguel, aki kibukott az egyetemről, és bár számtalan nőt ismert, csak egyet szeret, azt, akit nem szerethet. A regény főszereplői az inkvizíció elől menekülő ibériai zsidók, akiket az Oszmán Birodalom zsidó közösségei fogadtak be. Voltak köztük, akik korábban kikeresztelkedtek, de olyanok is, akik többé nem valamely vallási közösség tagjaként kívánták meghatározni magukat, mert szabadon akartak élni, és arra a kérdésre kerestek választ: "Ki vagyok én?" A török származású Elif Shafak nagyszerű mesélő, kiváló jellemábrázoló, és akárcsak Az isztambuli fattyú, valamint a Szerelem című regényeit, ezt a történetét is áthatja a misztikum: varázslás, dzsinnek, démonok, őrangyalok kísérik hősei útját.

Marina Fiorato - Beatrice
"Érezni ​fogja Olaszország illatait, szenvedélyét és lendületét." (Booklist) 1588-ban a tizenkilenc Beatrice della Scalát az apja a szicíliai Messinába küldi, hogy társa és nevelője legyen a nála valamivel fiatalabb unokatestvérének, Herónak, a nyájas nagybátyja, Leonato udvarában. Azon a sorsdöntő nyáron Don Pedro spanyol herceg is a szigetre látogat, és egy hónapra megszáll Messinában a kíséretével, melynek a padovai Benedetto is a tagja. Beatrice és Benedetto vidám szópárbajjal titkolják sokkal mélyebb érzéseiket, és hamarosan fülig szerelmesek lesznek egymásba, azonban egy szerencsétlen félreértés némi rosszindulattal fűszerezve közéjük áll. A két szerelmest nemsokára tengerek, háborúk, rágalmak választják el egymástól. Szicília napos déli udvaraitól a lenyűgöző északi reneszánsz városokba vezető utazása alatt Beatrice és Benedetto elmesélik történetüket. Shakespeare legnépszerűbb vígjátéka, a Sok hűhó semmiért szövegében szerepel néhány elejtett utalás, melyek izgalmas háttértörténetet sejtetnek. Vajon hogyan találkozott az élesnyelvű Beatrice és Benedetto, aki között romantikus kapcsolat szövődött, mely azonban először keserű véget ért. Vajon miért kellett elválniuk, mielőtt egymáséi lehettek volna?" Azt akartam, amit az a nő kapott. A mórra vágytam, az én saját móromra, vagy bármilyen színű férfira. Valakire, aki úgy tekint rám, mintha én volnék az egyetlen nő a világon."

William Shakespeare - Lóvátett ​lovagok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Tévedések ​vígjátéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Shirl Henke - Szenvedélyek ​szigete
Franciaország ​1524. A csatamezőn a spanyol hódító nagyhatalmi érdekei miatt hullanak az emberek. Míg a "hátországban" az inkvizíció üldözi a másként gondolkodókat. A lakosságot járványok tizedelik. Ebben a környezetben, az újkor küszöbén, Miriam, Marseille leggazdagabb kereskedőjének lánya, vonzó és felvilágosult, fiatal nő - két férfi között vergődik. Az egyik, vőlegénye és legkedvesebb barátja, a kiegyensúlyozott melegszívű Benjamin, művelt arisztokrata család sarja, a másik a békés otthonba berobbanó vad, s csaknem barbár Rodrigó Las Casas, Benjamin félvér mostoha testvére. Míg Benjamin a szeretetet és ragaszkodást jelenti, Rodrigó a vad és érzéki, mindent elsöprő szenvedélyt. Miriam hagyja magát érzései által sodortatni és éppen eljegyzése éjszakáján Rodrigóé lesz. Mikor rádöbben tette következményeire, kénytelen születendő gyermeke érdekében, Rodrigónak nyújtania kezét és követni férjét megtalált családjához, Dominikára a "szenvedélyek szigetére". A paradicsomi szigeten remélhet-e Miriam szerelmet a cinikus és kívül fölényesen gúnyos férfitől? Találhat-e békét és megnyugvást e távoli szigeten, ahová elkíséri őket az óvilág minden árulása, gyűlölete és cselszövése?

Levelest%c3%a1r
3

Ismeretlen szerző - Régi ​magyar levelestár I-II.
Gyûjteményünk ​a szélesebb olvasóközönség számára kíván átfogó képet nyújtani a török hódoltság kori Magyarország legfontosabb történelmi és mûvelõdéstörténeti eseményeirõl. A korszakból ismert több tízezer misszilisbõl válogatott 264 levél egy sokszínû világjáról fest megrendítõ és hiteles képet. Mert a levél végül is a mindennapok igénye által támasztott és életre keltett alkotás, a közvetett emberi érintkezés legbensõségesebb formája. A levelezések új és kevésbé ismert utakra kalauzolnak. A régi magyar irodalom nagy alakjaitól (Balassi Bálint, Szenci Molnár Albert, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós) találhatunk több írást, de nem hiányoznak a levélírók közül a korszak jelentõs történelmi személyiségei (pl. Bocskai István, Bethlen Gábor, a két Rákóczi György, Kemény János, Teleki Mihály) sem. A kortársak szemével elevenednek meg e viharos másfél század hétköznapjai és sorsfordulói, a különleges olvasmányélményt a nagyformátumú egyéniségek írói tehetsége, kitûnõ levélstílusa biztosítja. A válogatás egyhatoda most jelenik meg elõször magyar fordításban, s az olvasó hét eddig kiadatlan levelet is kézhez kap.

A_renesz%c3%a1nsz_irodalm%c3%a1b%c3%b3l
A ​reneszánsz irodalmából Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​reneszánsz irodalmából
A ​reneszánsz kora, a 15., 16. század igazi sorsforduló az emberiség történetében. A nagy földrajzi felfedezések révén kitágul a világ, megváltozik a világkép. Antik minták nyomán az emberi személyiség, a profán élet kerül a szemlélődés középpontjába, a reneszánsz ember megszabadul az egyház, a kultusz béklyóitól. A világirodalmat e kor kimagasló alkotásokkal gazdagította, amelyek éppen emberközeliségük végett a mai napig frissek, korszerűek maradtak, s kedvelt olvasmányaink közé tartoznak. Kötetünk Petrarca örök érvényű szonettjeitől Boccaccio pajzán Dekameronján és Shakespeare drámáin át Cervantes lenyűgöző és szórakoztató regényéig, a Don Quijotéig sok jelentős alkotásból ad ízelítőt: a szemelvények mellett rövid portrékban bemutatja az alkotók életét, személyiségét. A kötetből nem hiányoznak a reneszánsz nagy gondolkodói, Morus Tamás, Mirandola, Bacon, Montaigne, a modern gondolkodás úttörői. Ebben a korban immáron magyar szerzőkkel is találkozhatunk. Kis válogatást olvashatunk Janus Pannonius és Balassi Bálint legszebb verseiből. A színes, mondhatni mai korunk változatosságához hasonló forgatagban jelen vannak a 20. századi értelmezők (Huizinga, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal stb.), hogy megvilágítsák az olvasó számára, miben rejlik a mű, alkotó és a korszak rendkívülisége. A kötet szerkesztője arra törekedett, hogy a szöveggyűjteményt a középiskolák tanárai és diákjai tankönyvként, a nagyközönség pedig a korszakot átfogó antológiaként haszonnal forgathassa.

Barta Gábor - A ​Sztambulba vezető út (1526-1528)
"1527 ​tavaszára Magyarország gyakorlatilag teljes egészében elfogadta uralkodójául I. János királyt. Csak a Ferdinándot választó Horvátország, a német zsoldosok őrizte Pozsony és Sopron, meg persze s török megszállta Szerémség szakadt ki kormányzása alól. Helyreálltak a központi kormányhivatalok (kancellária, kúria), megindult a közigazgatás, a jogszolgáltatás működése; erőfeszítések történtek a kincstár krónikus pénzhiányának orvoslására. Úgy tűnt, az ország hamarosan kiheveri a mohácsi csatavesztés közvetlen hatását, s hozzákezdhet annak az eszköznek megkereséséhez, amellyel, ha egyáltalán lehetséges, véget vethet a szakadatlan török háborúnak. A meglepően gyors talpraállást azonban már 1527 júliusában újból fegyverek zörgése zavarta meg. Nem az oszmánok, hanem a Habsburgok vezettek hadat a magyar király ellen. Újabb sorsdöntő lépés az, amire a cseh király és magyar hívei vállalkoztak: most kezdődik az a belháború, amelynek végén darabokra hullott s részben török uralom alá került a középkori Magyarország."

R. Várkonyi Ágnes - Europica ​varietas - Hungarica varietas
Mit ​tanult Erasmustól V. Károly császár és Szapolyai János király? Miért Toledóban írták alá a váradi béke egyik példányát? Mi volt Pázmány Erdély-élménye Rómában, és miféle együttműködés lehetett Bethlen Gábor, a nagy fejedelem és az esztergomi érsek között? Mikor idézte Zrínyi Miklós V. Károlyt, és miért figyelmeztették a magyar világi és egyházi főméltóság-viselők a magyar királyt és a Habsburg-császárt nagy előde példájára? Merre mehet tovább a kutató, ha az 1666-ra datált Szövetséglevélben a Zrínyi név mellett a kivakart papírra írt "Péter" mögül az ultraviola lámpa fényénél "Miklós" tűnik elő? Milyen következményekkel számolt Comenius, megtudván, hogy a vesztfáliai békéből kihagyták Csehországot? Mennyit tévedtek a béke megszerkesztői könnyelműen megfeledkezve arról, hogy ha majd a Balkánra szorítják vissza az oszmán birodalom nyugati határát, mi lesz Közép-Európával? Hogyan jött létre a béke pillanata a keresztény országok között, hogy másfél évszázados készülődés után Európa minden nemzete hullatta vérét Budavár visszafoglalásáért? Hogyan értelmezte az európai hatalmi egyensúly elvét Marlborough herceg és hogyan II. Rákóczi Ferenc fejedelem? Miért mondta Lord George Stepney, Anglia bécsi követe: annyi, mintha "fejszét fognának a fa gyökerére", hogyha az Erdélyi Fejedelemség elveszti állami önállóságával a vallásszabadságot? Miben vélte felismerni Bél Mátyás a Kárpát-medence jövőjének, az egymással keverten élő közép-európai nemzetek békéjének garanciáját? És még jó néhány hasonlóan nehéz vagy talán kényes kérdésre vázol fel válaszokat a szerző, többnyire hazai és külföldi levéltárakból újonnan feltárt források alapján. R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Közpkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára több mint két évszázados folyamat kritikus csomópontjait világítja meg. Tanulmányait összefogja a közös történelem, az, amely a 16. század elejétől a 18. század első harmadáig újra meg újra egymásra rajzolta Európát és Magyarországot. A képek együttese izgalmas tabló: az önazonosságát kereső Európa, és a túlélés, a megújulás esélyeiért küzdő Magyarország kölcsönösen egymásrautaltságának története.

Bessenyei József - A ​Héttorony foglya
1541. ​augusztus 29-én foglalta el Buda várát a török s tartotta megszállva 1686. szeptember 2-ig, csaknem százötven évig. Budavár felszabadulásának 300. évfordulójára jelenik meg sorozatunknak az a kötete, mely részben a különös várfoglalás drámáját eleveníti meg, részben az események főszereplőjét, az ország egyik leggazdagabb főnemesének, Török Bálintnak az alakját mutatja be. Ki ne ismerné legalább Gárdonyi Géza Egri csillagokjából a történelmi eseményeket: míg Török Bálint János Zsigmond, a csecsemő király kíséretében a szultán táborában vendégeskedett, a janicsárok beszállingóztak a várkapukon, mintha az épületeket akarnák megnézni, majd kürtszóra előrántották fegyvereiket és mindenkit bekergettek a házakba. Csellel vagy árulással esett el az ország egyik legfontosabb erőssége? Ki volt Török Bálint és milyen szerepet játszott hazánk életében a mohácsi csata időpontjától fogva? Mik voltak politikájának rejtett rugói? Miért hurcoltatta el a szultán először Nándorfehérvárra, majd záratta be a konstantinápolyi Héttoronyba? Valóban megpróbálta-e családja kiszabadítani vagy ez csak legenda? Egyáltalán, milyen ember, milyen jellem volt ez a némelyek által önző, könnyelmű, felelőtlen kalandornak, mások által bátor, nemes hazafinak tartott férfi, politikus? Ilyen és hasonló kérdésekre adja meg a választ a legújabb történeti kutatások fényében Bessenyei József történész érdekes munkája.

Ludwig Tieck - Vittoria ​Accorombona
Vittoria ​Accorombona neve, sorsa ismerős képzeteket ébreszt az olvasóban: találkozhatott már vele Stendhal klasszikus elbeszélésében. Ludwig Tieck neve kevésbé ismerősen hangzik, holott a német romantika e jeles, sokoldalú alkotója igazán megérdemelné, hogy közelebbről is megismerjük. Ez a műve Walter Scott nyomdokain járó történelmi regény egy rendkívüli reneszánsz egyéniségről, a szépséges és szenvedélyes Vittoria Accorombonáról. Vittoria művelt, jómódú római család sarja, akit látszatra eleinte tökéletes harmóniával tölt el a költészet és a társas élet iránti vonzalma, mígnem fokozatosan kibontakozó szélsőséges tulajdonságai baljós sejtelmeket keltenek. És csakugyan, a reneszánsz harmónia idillje nem tart sokáig. Vittoria és családja sorsa mindjobban összekapcsolódik a hatalmi érdekek összeütközésével, küzdelmével, egyre mélyebben benn járunk a XVI. századi Itália hányatott, véres történelmének kibogozhatatlan szövevényében. Miközben Tieck történelmi tényeken alapuló realista körképet fest erről a késő reneszánszkori itáliai széttagoltságról és politikai zűrzavarról, szárnyaló ihletettséggel szépség, költészet, életerő romantikusra színezett reneszánsz ideálját teremti meg Vittoria alakjából, szabad, nagy egyéniséget alkotva, aki lenyűgözően fölébe emelkedik a féktelen erőszaknak és hatalmi harcnak, egy hozzá méltó férfi iránt fellobbanó szerelmével látványosan semmibe veszi a kor erkölcsi korlátait, s bár végül elbukik, a sorsával példázott eszmény diadala a romantikus szabadságeszmény diadalát hirdeti. A Vittoria Accorombona emlékezetes, izgalmas olvasmány, amely ma is rabul ejti mindazokat, akik kedvelik a kalandos, fordulatos történelmi regényeket, a régmúlt korok hőseit és hányattatásait idéző, hol titokzatosra vagy patetikusra hangolt, hol tárgyilagos realizmussal elbeszélő krónikákat.

Margit Sandemo - Varázslat
Silje ​Arngrimsdatter alig 17 éves, amikor 1581-ben a pestis egész családját elragadja. Kiéhezve, átfagyva, két árván maradt kisgyermekkel - egy kétéves kislánnyal és egy csecsemővel - a Trondheim városa mellett gyújtott máglya felé tart, ahol a járvány áldozatait égetik. Életének e válságos pillanatában találkozik egy titokzatos férfival a Jéghegyek Népéből, aki segít rajta és a gyermekeken. A férfi külseje félelmet keltő, ugyanakkor egész lényéből furcsa vonzóerő árad...

Federico Andahazi-Kasnya - Az ​anatómus
E ​regény hőse Mateo Colón - modellje a Colombus Matteus Realdus néven ismert nagy itáliai anatómus (1516-1559) -, aki éppúgy rátalált a maga "Amerikájára", akárcsak genovai névrokona; csakhogy az ő "édes, megtalált földje" nem egyéb volt, mint "ama szerv, amely a nőkben a szerelmet kormányozza", nevezetesen a klitorisz. Mateo Colón megszállottan kutató tudós, sokoldalú, ízig-vérig reneszánsz ember, szabad szellem, nem csoda hát, hogy - hasonlóan más neves tudóstársaihoz - kis híján ő is az inkvizíció máglyáján végzi. A padovai egyetemen lefolytatott per leírása a megannyi hasonló kutyakomédia stílusparódiája. A történet középpontjában egy különös háromszög áll. Az anatómus életében két rendkívüli nő játszik meghatározó szerepet: Mona Sofia, Velence legpompásabb szajhája és Inés de torremolinos, a gyönyörű, apáca-életű özvegy. Mona Sofia életét követve betekintést nyerhetünk a korabeli velencei szajhaiskolák oktatási elméletébe és gyakorlatába. A magyar származású, 1963-ban született argentin író díjnyertes könyve elképesztő világsiker lett: 26 nyelvre fordították le. Pikáns témájánál fogva akár erotikus regényként is olvashatjuk ezt a finom iróniával átszőtt, tragikomikus történetet, mégis sokkal több annál: szenvedélyes vádirat mindenfajta képmutatás és obskurantizmus ellen.

Halando!!!!!!!!!!
0

Ismeretlen szerző - "Halandó, ​ezeket megmondjad!"
A ​kötetben olvasható imádságokat a XV. század második felében és a XVI. század első harmadában vetették papírra (vagy pergamenre), eredetük azonban általában ennél is korábbi. Többségük forrása két latin nyelvű imagyűjtemény, amelyet az egész korabeli Európában használtak. A fordítások elsősorban a latinul nem tudó apácák számára készültek, és kéziratos másolás útján terjedtek. Némelyik többféle változatban is fennmaradt. A kötet megőrzi az eredeti szövegek nyelvi sajátosságait, híven tükrözve a középkori kolostorokban egykor elhangzott imák szövegét. A mai helyesírással közölt és lábjegyzetekkel kiegészített szövegek között több ismerős imádságot is talál az olvasó.

Pietro Aretino - A ​hetérák tudománya
"Nanna, ​a híres kurtizán átadja tapasztalatait lányának, Pippának, akiből még híresebb kurtizánt szeretne faragni. S miközben a kurvaság tudományának fortélyaira oktatja a lányát, az egész képmutató társadalomról lehull lassacskán a lepel." (Baranyi Ferenc tanulmányából)

Benvenuto Cellini - Benvenuto ​Cellini élete
Nemes ​vadember. Naiv istenhívő, háromszoros gyilkos és sokszoros szerető. Az alkotás szereleméhes megszállottja. Fejedelmek szolgája és zsarnoka, mecénások dédelgetett kedvence és rémálma: Benvenuto Cellini. Ez a veszedelmes erkölcsű művész - ötvös, szobrász, éremmetsző - csak a reneszánsz kori Firenzében születhetett, csak onnan vágyódhatott el, és csak oda vágyhatott vissza. És nem érhette be annyival, hogy többek közt csinál egy pazar színarany sótartót a legkeresztényebb király asztalára, majd pedig bronzba önt egy Perszeuszt a firenzei főtérre, a világ közepére. Cellini az első művészönéletrajz szerzője, korának mindaddig példa nélküli művészkrónikása.

Jude Deveraux - Fénylő ​lovag
A ​csinos fiatal amerikai nő Dougless Montgomery egy angliai autókirándulás során "tragikus hirtelenséggel" magára marad. Szerelmese hagyja el, a férj-jelölt sebész. Reménytelenségében Dougless a kis Ashburton városka templomába téved és ott egy márvány síremlék előtt kuporogva kétségbeesetten fohászkodik: bár küldené el az ég azt a "fénylő lovagot", aki védelmezője lehet... a csodálatos férfit, minden nő álmát. Ekkor fantasztikus módon megéled az 1564-ben Erzsébet királynő korában felségárulásért kivégzésére váró Nicholas Stafford gróf, vagyis az a lovag, akit Dougless a síemléken dombormű formájában maga előtt lát. Elképesztő időutazás kezdődik, nevettető és megindító szerelmi történet, ám a kalandok nem érnek véget a XX. századi Anglia tájain. Mert Dougless hirtelen visszazuhan a középkorba, és ... és... és... Nem áruljuk el az olvasónak a poént, sőt a poénok sorát. Izgalmasan áradó történetét Jude Deveraux megannyi fondorlattal beszéli el, a romantikus fantáziaregény műfajának egyik maradandó remekművét teszi asztalunkra.

Fabian Lenk - Drake ​kapitány, a királynő kalóza
A ​kalandvágyó kis nyomozókat 1579-be, a déli tengerekre repíti a Tempusz, a titokzatos idő-tér. A hírhedt és merész kalózvezér, Francis Drake ki akarja fosztani a spanyolok kincsekkel megrakott hajóját. Megbízhat-e Drake kapitány a legénységében, tudnak-e az emberei titkot tartani? Az idődetektívek azt gyanítják, áruló lapul a fedélzeten... Drake kapitány legnevezetesebb akciója, a Cacafuego nevű spanyol kincsszállító hajó elleni támadás volt: a merész angol tengeri rabló tizennégy láda ezüstpénzt, nyolcvan font aranyat és huszonhat tonna ezüstrudat zsákmányolt, nem is beszélve a rengeteg ékszerről, igazgyöngyről, drágakőről! Az Idődetektívek-sorozat 5. kötetében a három jó barát - Kim, Julian és Leon - különleges macskájuk, Kija kíséretében ebbe az izgalmas kalózkalandba csöppennek, s nagy szerepet játszanak abban, hogy Francis Drake vakmerő támadása, sikerrel zárulhatott... -Izgalmas krimi -Kalandos utazás a múltba -Hiteles történelmi háttér -Szószedet a korszak jellemző kifejezéseivel -Függelék a történelmi tényekről

Marina Fiorato - A ​velencei szerződés
VAJON ​MILYEN SÚLYOS TITKOK REJLENEK VELENCE SZÍVÉBEN? Konstantinápoly Feyra igazán szerencsésnek mondhatja magát: fiatal lány létére ő a szultána legfőbb bizalmasa, és egyben a hárem orvosa. Nur Banu szultána megdöbbentő titkokat oszt meg vele, majd utolsó kívánságával arra kéri, hogy utazzon el Velencébe. A lánynak egyébként is menekülnie kell, mivel a szultán az ágyasának szemelte ki. Titokban eljut Velencébe, ahol nem számíthat másra, csak egy négylovas gyűrűre, és az orvosi ismereteire… Velence Miután a legnevesebb orvosok babonákkal próbálják gyógyítani a városra lesújtó pestist, a helyiek egyedül a hit erejében bízhatnak. A dózse egy áldozati templom felépítésével bízza meg a neves építészt, Palladiót; Annibale Cason, a fiatal orvos pedig önhatalmúlag kórházszigetet létesít a betegek számára. MINDKÉT FÉRFI A MUZULMÁN HITET ÉS KELETI ORVOSLÁST GYAKORLÓ FIATAL LÁNY, FEYRA SZEMÉLYÉBEN KAP SEGÍTSÉGET, ÉS MIRE A KÉT KULTÚRA MEGTANULJA TISZTELNI ÉS ELFOGADNI EGYMÁST, A CSODA IS MEGÉRKEZIK. A VALÓS TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ALAPJÁN ÍRT REGÉNYBEN A LENYŰGÖZŐ 16. SZÁZADI VELENCE ÉS ISZTAMBUL MAGÁVAL RAGADÓ VILÁGA TÁRUL ELÉNK.

Montaigne - A ​kegyetlenségről
Montaigne-nek ​a XVI. századtól napjainkig világszerte nagy a kultusza. A Franciaországban és külföndön egyaránt népszerű - és vitatott - esszék divatos olvasmánynak számítottak már a korabeli szalonok hölgytársaságában is. Montaigne esszéinek első kiadása, mintegy tízéves munka után, 1580-ban jelent meg Bordeaux-ban. Magyarul az említett múlt századi verzió óta Kürti Pál, Bajcsa András és Réz Ádám fordításában olvasható a mű egy-egy részlete, szemelvénye, töredéke. Az Európa Könyvkiadó régóta tervezi a teljes magyar Montaigne megjelentetését. Két nagyszerű fordító szentelte hatalmas tudását és kivételes képességeit ennek a feladatnak: előbb Réz Ádám, majd az ő halála után Antal László...

Montaigne - A ​tapasztalásról
"Ha ​a legegyszerűbben hagyatkozunk a Természetre, akkor hagyatkozunk rá a legbölcsebben." "Annak a felhívásnak, hogy mindenki ismerje meg önmagát, bizonyára sok a veleje, ha a tudomány és a világosság istene kiíratta a templom homlokzatára, mint foglalatát mindannak, amit tanácsolni akart." "Minden életforma közül az a legostobább és legingatagabb, amely szabályokra és fegyelemre épül." "Legnagyobb és legdicsőbb remekművünk a helyes élet. Minden egyéb dolog uralkodás, kincshalmozás, építkezés, legfeljebb csak függelékecske és kellékecske." "A fájdalom, a gyönyör, a szeretet, a gyűlölet legelső érzései a gyermeknek; ha azután megjön az értelem, és igazodni tudnak hozzá, az már erény." Olyan gondolatok ezek, amelyeket nemcsak minden kor és korosztály, hanem minden egyes ember is újra meg újra átgondolhat magában. S a mi kapkodó, sikert hajhászó, uniformizálódó világunkban különösen üdvös megállni egy kicsit, s a szórakoztatóan csapongó, derűs és közvetlen hangú Montaigne-nyel eltöprengeni az emberi élet kiapadhatatlan gazdaságáról, létünk felbecsülhetetlen értékeiről, önismeretünkről és változékonyságunkról, betegségről és gyönyörről, no meg a természetes józan ész hasznáról. A francia filozófus és moralista, megérezve, hogy kora gondjai közül melyek azok, amelyek az elkövetkező nemzedékeket is foglalkoztatják, évszázadok távolából fordul felénk és társalog velünk, mindig eleven szellemmel, hisz - bár művét telitűzdeli ókori idézetekkel - az élet mindenkor fontosabb számára, mint a holt betű vagy az elvont gondolat."

R. Kelényi Angelika - Szulejmán ​és a magyar udvarhölgy
Izgalom ​és romantika Szulejmán udvarában. Szulejmán 1541. augusztus 29-én elfoglalja Buda várát. Ezen a napon nemcsak a magyar történelem, hanem egy fiatal lány élete is hatalmas fordulatot vesz, amikor uralkodói utasítására ő kíséri a gyermek János Zsigmond királyt a szultán táborába. A húszéves Illésházy Anna csak külsőleg tűnik egyszerű nemes lánynak, valójában egy különleges udvarhölgy, rendkívüli tudással és kemény feladattal, mellyel Izabella királyné és a király gyámja, a furfangos diplomáciai zseni, Fráter György bízta meg. Mindent megtesz, hogy maradéktalanul teljesítse a megbízatását, ezért kalandos úton beépül a szultán háremébe. A bátor magyar lányt nap mint nap új feladatok elé állítja a sors, és döntenie kell, hogy a rá rótt kötelesség, vagy az igazság és a szerelme fontosabb-e számára. A Szulejmán és a magyar udvarhölgy R. Kelényi Angelika első történelmi eseményeken alapuló romantikus kalandregénye. Hazugság, gyilkosságok, nőrablás, intrika és halálos szerelem a török félhold árnyékában, a magyar történelem vérzivataros időszakában.

William Shakespeare - Hamlet ​/ Szentivánéji álom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók