Ajax-loader

'16. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Frantisek Jilek - Leonardo
A ​Magyarországon is ismert tudománytörténész, Frantisek Jilek könyve a reneszánsz művészfejedelmének, Leonardo Da Vincinek életét mutatja be. A szerző hiteles források és dokumentumok alapján eleveníti meg a reneszánsz "homo universalis" ellentmondásos egyéniségét, részletesen elemzi legnagyobb műveit és keletkezésük körülményeit. Kortárs történészek korabeli tudósításainak felhasználásával megjeleníti a kort, a művész hatását kortársaira és korának művészetére, részletesen ismerteti Leonardo művészetelméleti és természettudományi kutatásait. A kötetet Leonardo legismertebb műveinek reprodukciói egészítik ki.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett..."

William Shakespeare - Ahogy ​tetszik
Történik ​Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdőben - vélhetőleg Franciaországban. Egy nagy erejű vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyőz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ő homlokára kerül a győztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszőfutása. Előbb csak bátyja, majd uralkodója haragja elől, utóbb egyenest a száműzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézből kapott amulett és öreg szolgája sírig hű ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdő mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és elűzött hercegének birodalmára talál.

Robert Leeson - Rabszolgahajón
Shakespeare ​még kisgyermek volt, Sir Francis Drake, a "királynő kalóza"" első hajóútján járt, és Anglia tengeri hatalma még csak bontakozóban volt, mikor Matthew Morten, egy prédikátor siheder fia elszegődött az Arany út nevű hajóra, mely Afrikából fekete aranyat, azaz néger rabszolgákat készült szállítani a nyugat-indiai spanyol gyarmatokra. A gyors meggazdagodás útja volt akkoriban ez a gyalázatos ipar, és Matthew gazdag akart lenni, mert egy nemes úrfival együtt vetélkedett gazdája szép leányának, Susannahnak a kezéért. De amikor látja a hajófenékbe zsúfolt szerencsétlenek iszonyú nyomorúságát, nagy elhatározás ébred benne.... Ez a drámai feszültségű regény művészi erővel kelti életre a távoli, mozgalmas kor eseményeit és embereit.

Dávid Antal - Erdély ​nagy romlása I-III.
_A ​sárkány papja_ Amikor megszületett, a keze teli volt vérrel, s a fürösztővízben úgy úszkált, mint egy hal. Vérengző és kóbor természetű fejedelemmé lett Báthori Zsigmond. Utóda, a jó szándékú, de hiszékeny András bíboros. Erdélyre a német, a török és a havaselvi vajda feni a fogát. András jóvá akarta tenni elődei sok bűnét, de a Báthoriak iránti gyűlöletet a havaselvi vajda szítja, felbujtja ellene a székelyeket, s azok megölik a bíborost. Fejét a vajdának viszik, aki cserébe a régi szabadság visszaállítását ígérte. De a gyilkosság bére Erdély nagy romlása. A bíboros haláláért százévi böjt és bűntudatot sugalló egyházi átok száll egy csíki falura. Kizöldül-e még a tündérkert fája, vagy végleg eltűnik a kegyetlen század mélységeiben az erdélyi nép? Erre a kérdésre az író következő regénye felel. _A boldogított ország_ A bíboros-fejedelem meggyilkolása után Erdély egymás után kapja a súlyos sebeket. A havaselvi vajda uralma nem tud megszilárdulni, bár Moldova elfoglalása után Lengyelországot, sőt az oroszok földjét is meg akarja hódítani. A Habsburg császártól hiába várja az Erdélyért kialkudott díjat. A leszegényedett országban nagy az elkeseredés. Bástával összefognak a nemesek, és megverik Mihály vajda hadait. Básta árulónak tartja, de ő a császárhoz megy, és újra visszajön Erdélybe, s a kegyetlenségéről hirhedt tábornokkal közösen, egymásra acsarkodva kormányoznak, a császár nevében. Évekig tart Erdély haldoklása, amíg Bocskai új életre nem kelti az országot, amelynek még történelmi hivatása van. Ebben a történelmi keretben szövődik egy krónikaíró diák és szerelmének regénye. _Fordul az idő_ Az éhínség és az embertelen kínzások elől a nép a havasokra menekül, a tehetősebbje házába húzódva várja, mikor múlik el az ország fölül a rettentő vihar. Székely Mózes rövid fejedelemsége gyászos véget ér, az új havaselvi vajda is végigpusztítja az országot. Mintha soha nem érne véget az erdélyi kálvária. A prágai internálásból hazatért Bocskay István kiábrándul a császárból, új szabadságharcot szervez. Hűségére szegődnek a hajdúk, és sorra felszabadítják a várakat. Fordul az idő. Erdély egyik legszörnyűbb korának vége. Az éledő ország újra elindul történelmi hivatása felé: a szabadság, a vallási türelem és a tudományok földje lesz, és megnyílik az út Bethlen Gábor dicsőséges időszakához.

Mark Twain - Koldus ​és királyfi
Egy ​nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik... Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát...

Hunyady József - Az ​égig érő vár
Hunyady ​József regénye annak a hősies helytállásnak állít emléket, amellyel 1532-ben - 450 évvel ezelőtt - Jurisich Miklós és a vár védői megakadályozták, hogy a török elfoglalja Kőszeget. Nyitva állt az út Szulejmán előtt Bécsig, de a parányi erődítmény és maroknyi őrsége minden külső segítség nélkül csaknem egy hónapon át fel tudta tartóztatni a hatalmas létszámú és káprázatos felszerelésű török sereget. Hogyan volt ez lehetsége? Csakis úgy - feleli Hunyady József regénye -, hogy az emberi leleményesség és a vezetők személyes példamutatása megsokszorozta a vár védőinek valóságos erejét. A regényben szinte meseként jelenik meg a történelem, mert valóban csodával határos, mesébe illő história az, ahogyan Kőszeg védői a hihetetlent véghez vitték. Előítéletek, önzés, árulás, gyávaság próbálta megbontani a védők sorait, s eközben mégis a Habsburg zsoldban álló katonák, gőgös kőszegi, német ajkú polgárok és szerény, földönfutó magyar parasztok közös akarata, eggyé forrása tudott úrrá lenni a fenyegető túlerőn. Hunyady József nem fél a romantikus fordulatoktól, a nagy érzelmektől. A cselekményes történet minden mozzanatát hazafias pátosz fűti át. Gyengéd szeretettel festi egy szerelmespár egymásra találásának és tragikus végű elszakadásának történetét, mely szorosan egybefonódik a történelmi eseményekkel. Héroszok és aljas gonosztevők, agyafúrt kópék és felmagasztosult női alakok, ördögien kitervelt ármány és önemésztő szenvedély kavarog a regény lapjain, melyet különösen az ifjabb és idősebb olvasók figyelmébe ajánlunk.

Rónaszegi Miklós - A ​királynő kalóza
A ​legendás hírű, bátor kalózadmirális, Sir Francis Drake Föld körüli útjáról, a spanyolok ellen vívott "magánháborújáról", páratlan hajóskalandjairól szól ez a regény. Lapjain megelevenedik a reneszánsz Anglia élete, a korabeli London és a vitorlás hajók romantikus világa. Anglia harca a spanyolok ellen a tengeri egyeduralom megszerzéséért a spanyol Győzhetetlen Armada megsemmisítésével ér véget - e képpel fejeződik be a regény is -, és a végső tengeri csatában Francis Drake-nek és bátor hajósainak nagy szerep jutott. A regény harmadik kiadása ismét Würtz Ádám illusztrációival jelenik meg.

Johann Wolfgang Goethe - Egmont
Goethe ​1774-ben írta az Egmont-ot. A tűrhetetlen közállapotok ellen indult rohamra a szenvedélyes gondolat, a szabadságért küzdő, a zsarnokság ellen lázadó gondolat e költői fegyverével. Egmont alakja az elnyomott kis népek szabadságszeretetének szimbólumává nőtt s bár nem tudja felszabadítani népét, nem is nyílt harcban esik áldozatul ellenségeinek - élete és halála mégis előkészítője, eszményképe a forradalomnak. A fordítás Keresztury Dezső ihletett, szép munkája.

Thomas Kyd - Spanyol ​Tragédia
„Nyomorult ​egy királyi állapot, Kételyek közt ülni fenn a bakon! Hiába ülünk minden ló felett, Percenként fúr a csordagyűlölet. A sors kerekén fordul életünk, S hatalmunk csúcsán úgy sosem örülünk, Ahogy trónvesztéstől fél a szívünk. Nem pofoz úgy hullámot a szél, Mint szegény királyt a vak veszély! Szeresd, ha félnek, s féljél ha szeretnek - Ma körülvesznek, holnap megköveznek.”

Charles de Coster - Thyl ​Ulenspiegel
"Charles ​De Coster Ulenspiegel legendájának történelmi jelentősége óriási. A mű új hazát teremtett. Ez az állítás meglepetést kelthet. Tizenöt évszázados múltra visszatekintő ősi nemzeteink csak üggyel-bajjal ismerik fel pontos eredetüket, és úgy vélik, hogy egy nép forrása - miként a Nílusé - távoli és titokzatos. A tény valóban páratlan, kétség azonban nem fér hozzá. A belga irodalom Coster Ulenspiegel-jéből fakadt. 1868. december 31-én született a fajta öntudata. Ebben a kérdésben a belga haza minden írója egyetért. Az első könyv, melyben országunk magára talált - írja Verhaeren. - A flamand Biblia - mondja Camille Lemmonier - A haza könyve... A széles Schelde, mely a korok mélyéből hömpölyögve a fajta porcikáit sodorja hullámain... A testet öltött haza... A tegnap, a holnap, egész történelmünk..." (Romain Rolland)

Michal Rusinek - Kopernikusz
A ​nagy lengyel csillagász a XV. és az XVI. század fordulóján élt, a reneszánsz felvirágzásának idején. Kolumbusz nem sokkal előbb fedezte fel Amerikát, Itáliában ekkor teljesedik ki Michelangelo és Leonardo művészete, a pápai trónon az egyik legmohóbb egyházfő ül, aki egyfelől a művészetek apostola, másfelől a szabadosságé és a büntetlen gaztetteké. Teljes lánggal lobognak az inkvizíció máglyái, Firenzében megégetik Savonarolát. Kopernikusz mindezt látta és átélte. Értette hát azt is, mi minden korlátozza az emberi elmét csak azt nem tudhatta, hogy néhány évtized múlva azokat vonják kínpadra, akik az ő felfedezésében hisznek. Giordano Bruno máglyára kerül, de nem tagadja meg a napközpontú világképet. Az idős Galilei pedig arra kényszerül, hogy az inkvizíció bírósága előtt visszavonja mindazt a hódolatot, amivel Kopernikuszt illette. Rusinek számos képmelléklettel illusztrált műve érdekesen beszéli el a lengyel tudós életútját, és áttekinthetően elemzi a korszakalkotó fölfedezést, amely megrendítette a középkori geocentrikus világképet.

Covers_103029
elérhető
0

Krúdy Gyula - Mohács
Két ​magányos gyermek uralkodik a szerencsétlen törökök ostromolta országban. Jagelló Lajos és Habsburg Mária, kettős árvaságukban - mert nem csak szüleiket vesztették el, de övé a trón válsága is, - csak egymásra számíthatnak nyomasztó országos gondjaikban, pénztelenségükben, hiszen a nemesi rendek talán még nagyobb veszélyt jelentenek számukra, mint a török, s külföldről legfeljebb alamizsna érkezik néha-néha - segítség helyett. Csupán Mária, a tizenhat éves királyné kezd leleményes okos akcióba, hogy pénzt szerezzen a királynak. Elgondolása tapasztalt kereskedőnek is becsületére válna, de a segítség elkésik - Lajos a nem uralkodásra született ifjú király elesik Mohácsnál.

Lengyel Balázs - A ​török Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemeskürty István - Elfelejtett ​évtized
Nemeskürty ​István a Rekviem egy hadseregért c. műve után a 16. század magyar történelméhez tér vissza. Az Elfelejtett évtized tíz esztendő krónikája (1542-1552), azé a tíz évé, mely alatt a magyar nemességnek módja lett volna kellő összefogásra, hogy a törököt kiűzze. A Habsburg uralkodóknak nem volt érdekük az erős, egységes Magyarország helyreállása. Magyarország háta mögött kiegyeztek a törökkel, hogy németországi belháborúikat, hódításaikat zavartalanul folytathassák. Nemeskürty István könyvében a történelmi oknyomozás nagy írói lendülettel párosul. Szomorú pátoszú, de pezsdítően izgalmas zárófejezete ez a könyv a Krónika Dózsa György tetteiről és az Ez történt Mohács után lapjain megkezdett krónikának. Nemzeti történelmünk egyik elszalasztott s talán ezért elfelejtett tíz esztendejének izgalmas felderítésére vállalkozott a neves és sikeres író.

Nyerges László - A ​velencei komédia színháza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sugár István - Bornemissza ​Gergely deák élete
Az ​egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák. Mivel azonban teljesen ismeretlen maradt eddig élete és működése, - úgy hiszem - hogy részben hiányt pótol, de méltán érdeklődésre is számot tarthat a lehetőség keretei között maximális teljességre törekvő életrajza.

Illyés Gyula - Dózsa ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zenon Kosidowski - Aranykönnyek ​királysága
Többszörösen ​is történelmi fordulópontra kalauzolja el az olvasót a lengyel Kosidowski könyve. A spanyol világbirodalom megalapításának kezdeti pillanatait éljük, Cortez minden hadtudományi aranyszabály felrúgásával, hallatlan merészséggel és véres kegyetlenséggel, cselszövések, árulások sorozatával már megsemmisítette az azték államot, és uralma alá hajtotta Mexikót, Pizarro pedig éppen elindul a csak kósza mendemondákból, indiánlegendákból ismert titokzatos aranyország, Peru meghódítására. Az ország uralkodó rendje, az inkák, a korábbi indián kultúrák eredményeire építve, erre az időre létrehozták az emberiség korai történetének egyik legfejlettebb civilizációját. Hogyan ütközött össze az Ó- és Újvilág két legerősebb birodalma, cselszövésekkel és fegyverrel, ügyes diplomáciával és véres kegyetlenséggel hogyan törölte el szinte a föld színéről Atahualpa birodalmát a mesés aranykincsek után kutató hódítók serege, hogyan építette ki gyarmatbirodalmát, majd hogyan esett maga Pizarro is a testvérharcok áldozatául - erről szól az Európa-szerte népszerű lengyel író könyve, amely egy alig ismert világ felrajzolásával egyszerre nyújt izgalmas, cselekményben gazdag olvasnivalót és hasznos ismereteket.

Hóvári János - A ​hűtlen Dobó
1569. ​október 12-én a pozsonyi országgyűlésen a törvényes magyar király, I. Miksa parancsára börtönbe vetették a nagy hírű egri hőst, Dobó Istvánt s egy másik felső-magyarországi földbirtokost, a költő Balassi Bálint édesapját, Jánost. A vád szerint e felvidéki főurak összejátszottak az erdélyi fejedelemmel, János Zsigmonddal, hogy Habsburg-ellenes lázadást szítsanak a királyi Magyarországon. A letartóztatottak tagadtak, s a közvélemény nekik hitt. Nagy volt a felháborodás országszerte. Az országgyűlés követelte Dobó és Balassa szabadon bocsátását. A vádlók azonban több kompromittáló levelet tudtak felmutatni. Ezekről a per során kiderült, hogy hamisítványok. Valóban azok voltak? Csak koholmányoknak tekinthetjük az összeesküvés vádját, amellyel az öregedő országos vitézt, a török háborúk hősét bebörtönözték? Vagy az ország köteles védelmét elhanyagoló uralkodóval mégiscsak szembefordult egykor hűséges kapitánya? Mit bizonyít Balassa különös szökése fogságából és Dobó furcsa ragaszkodása börtönéhez? A nemzetközi politikában milyen titkos erőknek állt érdekében összeesküvést szítani vagy legalábbis annak látszatát kelteni?

Germán Arciniegas - Eldorádó ​lovagja
Eldorádó ​- ahol egy talpig aranyporral borított király szertartásos fürdőben mossa le magáról sápadtan csillogó porruháját, de még a gyerekek is aranyröggel játszadoznak -, a mesés új világi aranyország vérgőzös spanyol hódítók, balkezes német kalandorok képzeletét csigázta a XVI. század óta. Még a miénket, szelíd kései olvasókét is. Talán ezért bilincsel úgy le bennünket a kolumbiai Arciniegas egy regényes életű spanyol író-katona-felfedezőnek, Jiménez de Quesadának, Kolumbia meghódítójának drámai és fordulatos, olykor keserű-humoros sorsával. Az álmodozó Quesada - bár kora keménykezű fiának igyekezett mutatkozni - nem volt vérszomjas, mint Pizarro, sem taktikus, mint Cortés, hanem legalább annyira a toll és az "igazság" megszállottja, mint kardé. Arniniegas arra is kísérletet tesz, hogy kimutassa: ez a hevülékeny és peches vitéz, aki úgy kirítt korából, és szakadatlanul szélmalomharcot vívott, talán... talán egy távoli rokona, Cervantes halhatatlan hősének, Don Quijoténak mintaképe volt.

Ildefonso Falcones - Fátima ​keze
A ​XVI. század második felében, a csodálatos Andalúziában egy fiatal, két kultúra és két szerelem közt rekedt moriszkó fiú szenvedélyes harcba kezd a vallásáért és népe szabadságáért. 1568-ban lázadás tört ki az Alpujarras hegyvidékén: a moriszkók megelégelték az igazságtalanságot és a megaláztatást, s szembeszálltak a keresztényekkel. Egyenlőtlen harc vette kezdetét, amely csak a moriszkók vereségével végződhetett, és amelynek befejeztével a keresztények szétszórták őket Kasztíliában. A felkelők között ott volt a fiatal Hernando is. Hernando erőszakban fogant: anyja muzulmán, akit egy keresztény pap erőszakolt meg. Saját népe a származása miatt, a keresztények pedig családjának kultúrája és szokásai miatt taszítják ki. A felkelés alatt megtapasztalja az emberi brutalitást és kegyetlenséget, de egyúttal a bátor, fekete szemű Fátimának köszönhetően megismeri a szerelmet is. A vereséget követően arra kényszerül, hogy Córdobában éljen igencsak nehéz körülmények között, és minden erejével azon van, hogy a legyőzöttek kultúrája és vallása visszanyerje megérdemelt méltóságát és szerepét. Ennek érdekében vállalja a veszélyeket is, és bátor, igen kockázatos tetteket hajt végre… Ildefonso Falcones korábbi regényének, A Tenger Katedrálisának ismerői a szerző második regényében ugyanazt találják, ami meghozta a sikert az elsőnek: történeti hűséget, amibe egy szenvedélyes szerelem és gyűlölet története ágyazódik. Az elveszett illúziók és az életnek értelmet adó remény alakítják a kalandokat. A szerzővel most ismerkedő olvasók a művet elolvasva tapasztalhatják: Ildefonso Falcones sodró lendületű, felkavaró regényt alkotott, amely a spanyolországi mórok tragédiáját mutatja be, és egyúttal egy különleges életutat beszél el, a két kultúra határán élő szerelmes férfiét, aki sosem törődött bele a vereségbe és mindvégig a két nép együttéléséért harcolt. A szerzőről Ildefonso Falcones de Sierra házasember, négy gyermek édesapja. Barcelonában dolgozik ügyvédként. Első regénye, A Tenger Katedrálisa világsikerré vált. Elismeréssel írtak róla a kritikusok, az olvasók pedig azonnal a szívükbe zárták. Több, mint negyven országban adták ki, számos díjjal jutalmazták, 2006-ban többek között megkapta a legjobb spanyol nyelvű regénynek járó Euskadi de Plata díjat, s még ugyanebben az évben – a legjobb spanyol könyv lévén – a Mit olvassunk? díjat is, valamint a José Manuel Lara Alapítványtól a legnagyobb példányszámban eladott művet illető elismerést. 2007-ben a legjobb külföldi szerzőnek járó, rangos olasz Giovanni Boccaccio-díjat is neki ítélték. Világszerte több, mint négymillió eladott példánnyal Spanyolország legkeresettebb történeti regényévé vált. Az olvasók ezúttal a Fátima keze című regényében merülhetnek el, élvezhetik a mórok Spanyolországból való kiűzetésének szenvedélyes, de szigorúan dokumentált történetét.

R. Kelényi Angelika - Szulejmán ​és a kolostor rabja
*** ​Titkok és kalandok - úton Szulejmánhoz... *** 1542. az árulás, a cselszövés és az ármány éve volt. Izabella királyné udvarhölgye, Illésházy Anna, születése és tehetsége okán egy századokon átívelő titkos szövetség, a Sorores tagja. Ő maga is áldozatul esik a hatalmi törekvéseknek és az összeesküvéseknek. Egy sötét kolostor áthatolhatatlan falai közt találja magát, elszakítva alig néhány napos gyermekétől. Ha újra látni akarja a kislányát, nem tehet mást, mint teljesíti a Szövetség parancsát. Veszélyes küldetése Törökországba szólítja, a szultán udvarába. Feladata a Sorores titkának védelme. Annát nemcsak veszélyes küldetése terhe, de a kislánya biztonsága is nyomasztja. Ugyanakkor a szíve mélyén reméli, Isten kegyes lesz, és újra találkozhat szerelmével is, gyermeke apjával... R. Kelényi Angelika, a kétszeres Aranykönyv díjra jelölt, Terézanyu-díjas írónő új történelmi kalandregénye ismét bővelkedik izgalmakban és romantikában. Aki ezt a könyvet elolvassa, biztos, hogy a szerzőnő Szulejmán és a magyar udvarhölgy című regényét szeretni fogja.

Bruno Frank - Az ​élet vándora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roger Crowley - Tengeri ​birodalmak
„Túlzás ​nélkül mondhatom: hátborzongató a sztori. És ahogy az igazi nagyjeleneteket lefesti – Málta ostromát, a lepantói csatát –, a lélegzetem is elállt.” (Michael Prodeger, Sunday Telegraph Books of the Year) Midőn Nagy Szulejmán szultán inváziós hajóhada megindult 1521-ben Rodosz ellen, kezdetét vette a hatvan esztendős, eposzi léptékű küzdelem a Földközi-tenger régiója fölötti uralomért. A keresztes hadjáratok korát idéző, félelmetes csaták kora ez, berber kalózoké, fehér rabszolgáké és az Oszmán Birodalomé – no meg az iszlám és a kereszténység, a kelet és a nyugat közti háborúé. Roger Crowley magával ragadó stílusban kalauzolja olvasóját Isztambultól Gibraltárig, ismerteti meg legendás harcosokkal a kalóz Barbarossától a johannita lovagokig, hozza tapintható közelségbe Málta véres ostromát s a világrengető lepantói döntő tengeri ütközetet. „Felkavaró olvasmány… Crowley tudományosan is biztos alapokon áll, elbeszélői stílusa pedig mindenestül élvezetes, nagyszabású, régimódi.” „Ez a Crowley nagyon tud mesélni… A Tengeri birodalmak minden egyes oldalát élveztem, és sajnálattal vettem tudomásul, hogy egyszer véget ért.” (John Julius Norwich, The Wall Street Journal) „Nagyszerűen elbeszélt történet.” (Dominic Sandbook, Daily Telegraph Books of the Year)

Mayer István - A ​zsidó kalóz
A ​fordulatos, izgalmas kalandregény a 15-16. században, az inkvizíció korában játszódik. A helyszín: a Földközi-tenger medencéje. A fordulatokban is gazdag történet főhőse Durán, egy katolikus pap és egy marranó polgárlány titkos szerelmének gyümölcse, aki Rafael, a tudós rabbi segítségével egyszerű halászlegényből művelt fiatalemberré válik. Habár a történet kitalált, a környezet és a történelmi szereplők nagyon is valóságosak. Nem hiányzik a regényből a romantika sem, Durán szerelmein és kalandjain keresztül bepillanthatunk a marokkói zsidónegyed, a „mellah” világába, megismerkedhetünk a marokkói szultánnal, majd később a Velencei Köztársaság életével is. Egy rövid epizód erejéig még Leonardo da Vinci is megjelenik a történetben. A tengeri kalózok Durán kapitányt - aki háromárbocos karavellájával, a Florenciával sorra győzi le a kalózhajókat - zsidó kalóznak nevezik el. Izgalmas tengeri csaták közepette bejárjuk az egész mediterránumot Marokkótól egészen Palesztináig.

Zigány Árpád - A ​parasztkirály
Bár ​a címlap és a cím egyaránt Dózsa Györgyre utal, mégsem róla szól ez a regény. Zigány Árpád cselekményét néhány évtizeddel későbbre, az 1570-es évekre, és a Délvidékre teszi. A parasztkirály című regény főhőse Kopó, aki kiemelkedő képességű hadvezér és erős kisugárzású vezető. Azokban a zavaros időkben, a török terjeszkedésétől fenyegetve, a német zsoldosok által közrefogva kell helytállnia.

Sarah Dunant - A ​Borgiák végzete
A ​Borgiák bosszúja szerzőjének új regénye a reneszánsz kori Itáliáról és a történelem egyik leghírhedtebb családjáról. A Corleonék és a Lannisterek előtt a nép a Borgiákat félte… 1502-őt írunk. Rodrigo Borgia, aki saját bevallása szerint is nőcsábász és korrupt politikus, VI. Sándor néven a pápai trónra kerül. Leánya, Lucrezia huszonkét évesen már háromszor volt férjnél, és apja terveiben csak bábként szerepel, ám kezd ráébredni saját hatalmára. Valamint itt van Cesare Borgia is, a pápa zseniális, könyörtelen és egyre kiszámíthatatlanabb fia. Miközben a pápa az öregedés és fia egyre őrültebb viselkedése ellen hadakozik, Lucreziának boldogulnia kell az urbinói udvar intrikái között, ahol új otthonában egy újabb házasság kihívása várja, hogy elfoglalja méltó helyét a történelemben. Sarah Dunant ismét csodálatosan szövi a történet szálait, életre kelti a Borgia család szenvedélyes asszonyait és férfiúit, valamint Machiavelli lebilincselő figuráját. Az olvasó rajtuk keresztül élheti át a történelem egyik legbámulatosabb – és legtragikusabb – családjának kalandos történetét.

Lena Belicosa - 2012 ​sodrásában
A ​spanyol Es Vedra szikla gyomrában talált kincsesláda egy régi pergament is tartalmazott, melynek egy részét régi magyar rovásírással írták. Hét ember sorsa találkozik össze, akik több országból indulnak egy közös feladatra az inkák földjére 2012-ben. Két idősíkban indul a történet a kincsesláda körül, a XVI. század elején, amikor a kalózok elrejtik a kincseikkel együtt az érdekes ládikót, és 2012 nyarán, amikor a szabadságát a hajóján töltő spanyol mérnök és mennyasszonya megtalálják a kalózok kincsét és a különös dolgokat rejtő kincses ládát. Csatlakozik hozzájuk egy perui író és egy spanyol nyelvész, majd Spanyolország után Magyarországra, Törökországba, Olaszországba az Egyesült Államokba visznek a szálak. Magyar férfi fejti meg a régi dokumentum rovásírásos részét. Közötte és a perui író floridai unokája között szerelem szövődik, ők is csatlakoznak az expedícióhoz, a perui író fiával együtt. 2012 decemberében hét szereplő találkozik Ecuadorban, s együtt utaznak föld alatt és föld felett Peruba, hogy bevégezzék feladatukat. A Magyarországon kívül élők megismerhetik a magyarok őstörténetének egy változatát, mely sok magyarnak is új, hiszen a magyarok történelmét meghamisították. Tudomást szereznek Móricz János ecuadori kutatásairól is, és végig kíséri az eseményeket 2012. december 21. misztikus dátuma is.

Philippa Gregory - A ​makrancos királyné
Mit ​tehet egy asszony, ha leendő férje egy sorozatgyilkos uralkodó? Parr Katalin, a harmincesztendős asszony titkos szerelmi viszonyt folytat Thomas Seymourral, de nincs választása, amikor VIII. Henrik - aki már négy királynét eltemetett, és korban akár az apja is lehetne -, úgy dönt, hogy elveszi feleségül. Katalin független és gondolkodó nő, tudja, milyen veszélyek lesnek rá... Henrik azonban eleinte bálványozza az új arát, Katalin pedig kezd megbízni benne, miközben egyesíti a királyi családot, az udvarban létrehoz egy radikális felfogású tudóskört, és régensként még az országot is vezeti. De ő sem menthet meg minden protestánst, amikor Henrik veszedelmes tekintete a királyné felé fordul... Philippa Gregory, a királyregények királynője VIII. Henrik utolsó feleségéről írt megindító regényt; egy nőről, aki szenvedély és tudás dolgában is a férje felett állt.

Philippa Gregory - A ​király átka
Plantagenet ​Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratával egyezően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot… Szerelem, ármány, hűség és árulás; Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.

Kollekciók