'16. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Makkai László - A ​reneszánsz világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szamosközy István - Erdély ​története
A ​XVI. században Szamosköznek nevezték a Szamos, a Tisza és a máramarosi hegyek közé eső síkságot. Erről a vidékről költözött Erdélybe a Szamosközy család, amelynek nevében megmaradt ősi lakóhelyének emléke. A Szamosközyek kisnemesek lehettek, akikről semmit sem őriztek meg az írások. István volt az első, akinek alakja, ha nem ismerjük is pontosan az életútját, történeti munkáiban, feljegyzéseiben, leveleiben megvillan, hogy utána ismét eltűnjön a család. Valószínűleg 1565-ben született Kolozsvárott. Magasabb tanulmányokat olyan módon folytatott, hogy Sombori László a fia, Sándor mellé vette tanulótársnak. Sombori előkelő erdélyi nemes volt, akik a nagykancelláriában kezdte szolgálatát, magas tisztségeket töltött be, és tagja lett a fejedelmi tanácsnak. Pályája csúcsát akkor érhette el, amikor Kendi Sándorral és Kovacsóczi Farkassal tagja volt annak a háromtagú testületnek, amelyet Báthori István lengyel király nevezett ki, hogy Báthori Zsigmond kiskorúsága idején Erdélyt kormányozza.

Mark Twain - Koldus ​és királyfi
VIII. ​Henrik korában járunk. Egy koldusfiú, Tom Canty különös véletlen folytán a királyfi szerepében találja magát. A trónörökös pedig kénytelen koldusgúnyát ölteni. Igazi szerepjáték, csak éppen a 16. században. A királyfi ide-oda hányódik London szegénynegyedeiben és vidéken, kereskedők, parasztok és útonállók között, a koldusfiú pedig a királyi palotában próbál boldogulni az uralkodás mesterségével. Kinek könnyebb a dolga? És vajon melyikük lepleződik le hamarabb? Kiből lesz az igazi király? Mark Twain klasszikus regénye most felújítva kerül az olvasók elé.

Passuth László - Madrigál
Gesualdo ​- a Madrigal főhőse - és Monteverdi, a zenetörténetnek ez a két nagy alakja kortársa egymásnak, egy országban élnek, de nincs köztük kapcsolat és nem hatnak egymásra. Monteverdi Cremona, Mantova és Velence háromszögében éli le életét, növekvő népszerűségben, de kenyérkereső tevékenységben és kényszerűségben teremti meg a monodikus zene diadalaként a dramma per musicát, a mai operát, Carlo Gesualdo - Venosa hercege - különcként és nagyúri dilettánsként teszi modernné a madrigált. Bár műveit kiadja, életében nem a művészetével válik híressé Itália-szerte, hanem kegyetlen bosszújával: orgyilkosokkal megöleti a feleségét és annak főúri szeretőjét. Az előre eltervezett gyilkosságot maga is végignézi, ezután elvágtat sziklavárába és védelmi készültségben várja a megtorlást. A tragikus botrányt azonban nem követi vérbosszú, s minthogy a férji becsületen esett sérelmet torolta meg, a főnemesek kamarája is felmenti. A tragikus különc visszavonulhat nápolyi palotájába, bolyonghat Itáliában, élheti a maga különtörvényű, zaklatott életét. Közben újból megnősül, a ferrarai herceg rokonát, Eleonora d\'Estét veszi feleségül. A harmóniát, a boldogságot azonban új házasságában sem ismeri. Csak a zene világában talál önmagára. Senkivel sincs bensőséges érzelmi kapcsolata. Ugyanakkor azonban a Gerusalemme liberata költőjének, Tassónak jóindulatú mecénása és művésztársa, az ő verseire komponálja madrigáljainak zenéjét.

Ismeretlen szerző - Szép ​asszonyok egy gazdag házban
Ez ​a mű a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzője a XVI. század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hűséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedőt; az író az ő közéleti szereplésének és magánéletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, ahogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra később tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mű már három kiadásban és nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven; hisszük, hogy ez a negyedik kiadás is széles körökben terjed el.

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett...

Helen Bryan - A ​medál rendje
Egy ​halászhajó sodródik a dél-amerikai partok mentén. Úgy tűnik, senki sincs a fedélzetén, valahonnan mégis gyermeksírás hangját hozza a szél. Az évszázad talán legpusztítóbb hurrikánját követően a tengerészek egy aprócska kislányt találnak a törött gerendák közé szorulva. Nyakában egyetlen tulajdona, egy fecskét ábrázoló medál lóg... Évekkel később az immár felnőtt lány, Menina művészettörténetet tanul, amikor felkelti a figyelmét egy tizenhatodik századi spanyol festő, aki a szignója mellé egy fecske képét festette. Spanyolországba utazik, hogy megfejtse a festő titkát. Amikor szinte csodával határos módon rábukkan a keresett képekre, a festmények megtisztításával egyidejűleg feltárul előtte öt árvává lett lány története, akik egy krónikában vezetik életük történéseit, és őriznek meg valami igen értékeset... Meninának kisvártatva számtalan kérdést kell megválaszolnia. Valóban a véletlen sodorta őt spanyol földre? Vajon mi köze a fecskének az öt lányhoz és a titokhoz, amelyet krónikájuk őriz? Talán a rejtély megfejtése segíti őt saját, homályba burkolózó múltjának megismerésében? Helen Bryan izgalmas, századokon és földrészeken átívelő, nagyszabású regénye hitről, végzetről, szerelemről és egy hosszú évszázadok óta őrzött, egyetemes titokról mesél.

Robert Merle - Francia ​história
A ​szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol "libben a szoknya", és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora. A sorozat első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban. Merle nagy sikerű regényciklusának új - javított - kiadása felejthetetlen élmény lehet a történelem iránt érdeklődő minden olvasónak.

Szőnyi György Endre - Titkos ​tudományok és babonák
"Mágiáról, ​alkímiáról, rózsakeresztesekről hallván a magyar olvasónak Bátky János, a derék szöszmötölő filológus jut eszébe Szerb Antal regényéből, aki a "fölösleges tudományok tudoraként" régi papirosokat bújt naphosszat... Bátky Jánosnak könnyű dolga volt, mert élőben láthatott egy feltámadt rózsakeresztest, sajnos a mai kutatónak már jóval nehezebb, hiszen csak papirosok, nemegyszer kétes értékű papirosok között keresgélhet a régi idők egyre inkább múlt ködébe vesző, legendákba burkolózó eseményei, furcsa emberi kísérletei után..."

Megan Campisi - A ​Bűnevő
A ​sötét, vérzivataros 16. századi Angliában a tizennégy éves árva May kenyérlopás miatt bíróság elé kerül. Az ítélet kegyetlen és megmásíthatatlan: mostantól bűnevő lesz. A társadalom páriája, megbélyegzett senki, akinek feladata, hogy meghallgassa a haldoklók bűnvallomásait, majd rituálisan elfogyassza koporsójuk mellett a vétkeiket szimbolizáló étkeket, ezzel biztosítva számukra a megváltást. Nem beszélhet, senki nem nézhet rá, nem érhet hozzá, némán kell hordoznia élete végéig mások magára vállalt bűneit. A kétségbeesett lány egy idősebb bűnevő mellé csapódik, és hamar az udvari intrikák kellős közepén találja magát. Amikor társát elfogják és halálra kínozzák, May elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Elszántságának az sem szab gátat, hogy egyedül van a hatalmasok ellen, hogy némaságra van ítélve, és hogy az idő is ellene dolgozik... Megan Campisi történelmi fikciója brilliánsan ötvözi a disztópiák és a bűnügyi regények legizgalmasabb elemeit, May karaktere pedig az utóbbi idők egyik leginspirálóbb női karaktere, aki minden nehézség és megaláztatás ellenére erős tud maradni. Akik szerették A szolgálólány meséjét és A rózsa nevét, ebben a könyvben sem fognak csalódni. Megan Campisi drámaíró, regényíró és tanár. Színdarabjait előadták Kínában, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Tanulmányait a Yale Egyetemen és az École Internationale de Théâtre Jacques Lecoqon végezte. Családjával Brooklynban él.

Passuth László - Fekete ​bársonyban
A ​Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában. Don Juan de Austriát, "törvénytelen" féltestvérét, aki támogatná őt, de akivel szemben bizalmatlanná teszik a tanácsadók és a féltékenység, halálos láz s gyötrelmes lelki válság pusztítja el Németalföldön. Antonio Perezt, az ugyancsak "törvénytelen" származású éles eszű minisztert , aki az írnoki sorból tornászta fel magát párnás magasságokba, bebörtönzik. Pedig Don Juan lelkesültsége vállalkozó kedve és Antonio Perez éleslátása érezhetően hiányzik az egyensúly állapot megteremtéséhez. De a regény sejteti, jelzi azt is, hogy ez az egyensúly állapot mindenképp ideiglenes és viszonylagos lenne: a bomlást és hanyatlást már lehetetlen volna hosszabb időre feltartóztatni.

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Franz Mehring - Tanulmányok ​a német történelemről
Franz ​Mehring, a német munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a marxista történelemfelfogás kiváló képviselői és terjesztői közé tartozik. Számos történeti művet alkotott. Sokat foglalkozott Németország történetével, és jelentős munkát végzett ennek marxista értelmezése terén. Kiadványunk a német történelemről írott műveiből, cikkeiből közli a legjelentősebbeket, legjellemzőbbeket azzal a céllal, hogy az olvasó képet kapjon a német történelem menetéről a 16. századtól a 19. század végéig, s megismerje azt is, mint formálódott ki a német munkásosztály történelmi tudata a századfordulón.

Szántó György - Az ​Alapiak kincse
Szántó ​György legnépszerűbb ifjúsági regénye a török hódítás elleni harcok egyik leghősibb mozzanatát: Szigetvár védelmét örökli meg. A regényben szereplő családnak két ága van: a gazdag Alapyak és a zsellérsorba süllyedt, szegény Alapiak. Mindkét család féltve őrzi címeres kutyabőrét, pedig hosszú ideig nem is sejtik, hogy az egyik pergamenre rá van rajzolva a családi kincsek rejtekhelye. Hosszú és izgalmas versenyfutás folyik a titokzatos tervrajzért, az ország helyzete ezalatt egyre rosszabbodik, a török már Szigetvárt fenyegeti. A kincs egyre fontosabb nemcsak a gazdag Alapy családnak de még Zrínyi Miklósnak, Szigetvár kapitányának is: kitelne belőle az erődítés teljes költsége. A kincskeresés kalandjai közben megismerjük a kor sok fontos alakját, nemcsak magyarokat és horvátokat, hanem törököket és császáriakat is. Maguk az események pedig egyre inkább az ország sorsa körül forognak. A legfontosabb feladat most: Szigetvár védelme és a várral együtt a haza oltalmazása. A regény második fele Szigetvár védelmének történelmi hűségű, izgalmas rajza.

William Shakespeare - Szonettek
William ​Shakespeare 1609-ben - kalózkiadásban - megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés. Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust. Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével - fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett.

Benyák Zoltán - Az ​utolsó emberig
Esküdt ​ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra. A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért. Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük. Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön - a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.

Arkagyij Vajner - Georgij Vajner - Orvosság ​a félelem ellen
"Panafigyin ​felemelkedése a tudományos ranglétrán csak annyiban érdekelt, hogy ennek révén megtaláljam azt a vetélytársat, aki a Metaproptyzol előállításában nála sikeresebbnek bizonyult. Hiszen a professzor jó ideje ennek a problémának a megoldásával foglalkozott céltudatosan és fáradhatatlanul, orvos- és vegyészkollégái szerint pedig a legtovább jutott a megoldáshoz vezető úton. És egyszer csak megjelenik egy sörösüvegben a szer, amelynek létrehozásán egy egész laboratórium sikertelenül fáradozik! De ha a sörben csakugyan Metaproptyzol volt, ha ez nem tévedés (ahogyan a professzor hiszi), akkor előállítója miért nem jelenti be találmányát? És ahelyett, hogy a szert gyógyításra használnák, miért mérgezik meg vele Pozdnyakovot? Stop! Stop! Eltértem a tárgytól. Abból kell kiindulnom, hogy a Metaproptyzol létezik, még ha nincs is szabadalomként bejelentve." Az etikai krimi egyik legizgalmasabb könyve magyarul; egy rendkívüli bűnügy lebilincselően érdekes nyomozása.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Passuth László - A ​mantuai herceg muzsikusa
A ​szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet - a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a "dramma per musica"-t - a mai operát. A kicsiny, de tündöklő mantuai udvarnak Tasso, Monteverdi és Rubens örök alakjai adnak mély történelmi értéket. Az Orfeo komponistája e könnyelmű, de művészetkedvelő udvar forgatagából súlyos egyéni tragédiák során át kerül Velencébe, hogy ott élete alkonyán megírhassa e város "örök farsangjában" utolsó monumentális főművét, az Incoronazione di Poppeá-t. E kevéssé ismert, késő-reneszánsz és korabarokk határvonalán álló kort teremtette újra e nagy komponista sorsának tükrében a szerző új, hatalmas történelmi regénye.

Orhan Pamuk - A ​nevem Piros
Nevem ​Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Sarah Dunant - A ​kurtizán és a törpe
Bujaság ​és intrika a reneszánsz Velencében Velence, XVI. század: a város fénykorát éli, egyszerre gazdag és szegény, vallásos és haszonleső, gyönyörű és romlott. A kurtizán Fiammetta, és segítőtársa, a törpe Bucino Róma 1527-es kifosztása után menekül ide, gyomrukba(!) rejtve vagyonuk maradékát. Minden bátorságukat és ravaszságukat latba vetve lassan a velencei társadalom elismert figuráivá válnak. Tökéletes párost alkotnak ők ketten: az élésnyelvű törpe és a gyermekkorától mások kényeztetésére nevelt, vibráló személyiségű úrnő; a kor divatos meghatározása szerint egy "őszinte kurtizán". Ám ahogy szerencsecsillaguk emelkedik, úgy sokasodnak a szövetségükre veszélyt jelentő viharfelhők is. A legnagyobb kihívást egy fiatal, rokkant nő jelenti, aki lassan a szívükbe lopja magát, de közben a biztos pusztulás felé sodorja őket... A kurtizán és a törpe: lebilincselő történet a gyönyör bűneiről és a bűn gyönyöreiről.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Krúdy Gyula - Az ​első Habsburg
"- ​Kár pedig minden könnycseppért, felséges asszony, amely könnycseppet itt, ebben a hosszú, rabsétára épített szobában elejteget. A spanyolországi futár, ha ugyan közeledik ilyenféle lovag valahol Európában Pozsony felé, egyetlen perccel, egyetlen órával nem jön meg előbb, mint a többi futárok szoktak Granadából jönni. Két hónapig tart ez az utazás, és a futárok, ezek a legnagyobb gazemberek, már csak a cimboraság kedvéért se teszik meg gyorsabban az utat, akármilyen paripát ad alájuk Ferdinánd, cseh király őfensége, akár V. Károly, a leghatalmasabb római császár. Kár minden könnycseppért, felséges asszony, mert a futár amúgy is betér minden útba eső vendégfogadóba, hogy megkérdezze, melyik cimborája járt erre." (részlet)

Madame de Lafayette - Clèves ​hercegnő
1678. ​március 17-én jelent meg a Clèves hercegnő - a szerző nevének feltüntetése nélkül - Barbin könyvkereskedő kirakatában. A francia klasszicizmus korának mindmáig talán legnevezetesebb regénye II. Henrik udvarában játszódik, s a szerelem végzetes hatalmáról szól, amely királyi házasságokat hiúsít meg, és kénye-kedve szerint ítéli szenvedésre, boldogságra, halálra az embereket. A Clèves hercegnő lélektani regény, méghozzá a legelsők közül való - de ez csak egyik érdekessége: kevés hozzá hasonlóan nagy hatású kísérlet van az irodalomban.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Passuth László - Víz ​tükrére krónikát írni
Az ​író vallomása: "Ebben a könyvben három évtized históriáját próbáltam felkutatni, mely 1540 és 1571 között pergett le, s melynek szereplői között van Szapolyai János, Izabella királyné, Martinuzzi és János Zsigmond. Jórészt kevéssé feldolgozott forrásaiban oly gyakran egymásnak ellentmondó korszak, sok szereplővel, de kevés valódi protagonistával. Bár aligha lehet ezt a periódust nagyszerűnek nevezni, sok-sok gyöngyszemet találtam benne. Mint máskor is, mindig is, kérem az olvasót, fogadja ezt a történetet is szeretettel."

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Ignácz Rózsa - Orsika
Arról ​a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódoltatás. A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosította meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős, árva Petheő Orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. A regény azt beszéli el: a forrongó korszakban hogyan válik ez az osztályából, nemzetiségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra bátor, vívni, lovagolni tudó lány teljes emberré.