Ajax-loader

'16. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Szvák Gyula - Cárok ​és kalandorok
A ​drámai történet kiindulópontja egy rejtélyes haláleset: megölette-e Borisz Godunov 1591 egyik tragikus napján Rettegett Iván legifjabb gyermekét, a kis Dmitrijt, vagy az epileptikus fiúcska sebezte halálra magát késdobálós játék közben? Jó egy évtized múltán mindenesetre színre lép a fiú nevében Griska Otrepjev, az első ál-Dmitrij, sokak szerint egy jó eszű kiugrott szerzetes. A Kremlbe végül is eljutó kalandor „győzhetetlen imperátornak” címezteti magát, de 1606. május 17-ének reggelén Vaszilij Sujszkij, a leendő cár hívei megölik. És szinte hihetetlen, de Bolotnyikov hatalmas népmozgalma után máris felbukkan a második ál-Dmitrij, a „tusinói tolvaj”. Lengyel és svéd zsoldosok, szilaj kozákok és tatár lovasok fenyegetik Moszkvát, sőt a Kremlbe is idegen helyőrség kerül. Az orosz történelem „zavaros időszaka” ez, a _smuta_, amelyből végül egy hús- és halárus, Kuzma Minyin, és egy igencsak szegény herceg, Pozsarszkij vezeti ki a megfáradt, szakadék szélére került országot. A kor hőse mégis Ivan Szuszanyin, akinek alakja legyen bár legenda szülötte, az orosz ember jelképévé magasodott.

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Mark Twain - Koldus ​és királyfi
Egy ​nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik... Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát...

David Howarth - Az ​Armada pusztulása
1588 ​viharos nyarán történelmi esemény zajlott le a szürke atlanti vizeken: az angol flotta megtépázta II. Fülöp Armadáját, majd a vad viharok körbeűzték a spanyol vitorlásokat és evezős gályákat a zord skót és ír partok körül. A dráma emberi vonásai: miként élt és szenvedett hosszú heteken át harmincezer spanyol katona és tengerész úszó patkányfészkeiken, hidegben vacogva és forró láztól gyötörve, egy bigott király rögeszméje miatt. A mű eredeti alcíme: a spanyol "sztori". Nos, az angol történetírás mind a mai napig kevéssé érdeklődött az eredeti spanyol dokumentumok iránt. David Howarth, csaknem száz évvel a simancasi levéltár okmányainak publikálása után, spanyol szemszögből írja le a drámai eseményeket, amelyek nyomán Fülöp birodalmában leáldozott a Nap, illetve szabaddá vált az út a németalföldi és az angol polgári fejlődés, és egy új világpiac kialakulása előtt. Howarth végül bebizonyítja, mit és miért tudott eddig rosszul a kollektív emlékezet az Armada pusztulásáról.

Makkai László - A ​reneszánsz világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jankovich Ferenc - Hulló ​csillagok
Dunántúli ​végeken címmel jelenik meg Jankovich Ferenc Kossuth-díjas írónk három történelmi regényének (Hulló csillagok, 1952; A tél fiai, 1954; Hídégetés, 1960) első együttes kiadása. A nagyszabású történelmi regénytrilógia a törökkori Magyarországot idézi fel: katonai szempontból nézve, megeleveníti a kései magyar lovagkor, a végvári idők páratlan hősi erőfeszítéseit (Thury György, Gyulaffy László, Huszár Péter, Battyáni Ádám, Zrínyi Miklós vezéralakjaival); társadalmi szempontból, a lakosság, a történelmi szegénység mérhetetlen nyomorát és égbekiáltó szenvedéseit; politikai szempontból, az ozmán elnyomatásból az emberies szabadságra, a széttöredezettségből az egység koncepciójára törekvő magyarság történelmi eszményvilágát. A három könyv tulajdonképpeni hőse: a nép... A Dunántúli végeken hármaskönyve tízévi írói és búvárló munka eredménye. Mint kutató, az író egykori kútfők, levéltári feljegyzések, eredeti kortörténeti dokumentumok feltárásával igyekezett a kor lelke mélyéig hatoni, hogy a tárgyi valóság birtokában hitelesen idézze fel történelmünk talán legnagyobb elesettségének idejéből mindazt, ami jellegzetes és tanulságaiban a ma emberére előremutatóan építő. A regényíró viszont a történelmi valóság megkötő keretein belül is érdekesen rendezte el és dolgozta fel anyagát: a történelmi regény sajátos igényei szerint. Ezen a téren Jankovich szakít a hagyományos romantikus módszerrel. Feladatához híven, a realisztikus drámai ábrázolás nehezebb útját választja: azon a területen haladva tovább, ahol a történelmi regény műfajában Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond tették az első útjelző lépéseket. Tudományos és művészi, nyelvi hitelesség, valamint történelmi koncepció jellemzik. A korszerűség levegőjét itt már maga az írói eszközökkel megidézett történelmi valóság sugallja. Olykor Móricz Erdélyéhez, máskor Kemény Zord időjéhez, majd megint Flaubert Salammbójához fűzik rokoni szálak. A Dunántúli végeken a prózaíró Jankovich Ferenc talán legjelentősebb alkotása.

Philippa Gregory - A ​király átka
Plantagenet ​Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratával egyezően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot… Szerelem, ármány, hűség és árulás; Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.

Kalj%c3%a1namalla
elérhető
4

Kaljánamalla - Anangaranga
"Manapság ​divatos az indiai kultúrát "erotikus kultúrának" nevezni. Ez így mindenképpen túlzás, helyesebben azt mondhatjuk, hogy az indek számára a szexualitás nem tartozott sohasem a tabu témák közé, és ez jól tükröződik a hinduizmus ideológiájában, a szépirodalomban, a képzőművészet erotikus témájú alkotásainak sokaságában és nem utolsósoran a hagyományos tudományosságban, amelynek önálló diszciplínája a kámasásztra, a "szerelem tudománya".

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Sugár István - Bornemissza ​Gergely deák élete
Az ​egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák. Mivel azonban teljesen ismeretlen maradt eddig élete és működése, - úgy hiszem - hogy részben hiányt pótol, de méltán érdeklődésre is számot tarthat a lehetőség keretei között maximális teljességre törekvő életrajza.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Passuth László - Lagúnák
Az ​Udvari asszony regényének nevezhetnénk ezt a művet, olyan értelemben, ahogyan Castiglione az Udvari Ember kifejezést használta. A XV-XVI. század fordulója már férfi-erényeket is követel a nőtől, az iménti értelemben vett Udvari Asszonytól: azt, hogy folyamatosan uralkodjék értelmével szenvedélyein, érzelmein és érzékein, azt, hogy legyen benne valami "démoni tárgyilagosság" önmagával és az udvarokkal szemben, azt, hogy a test és a lélek szépségei az értelem uralma alatt harmonizáljanak benne. Passuth László ilyenféle nőről írta regényét. Hősnője Cecilia, a ciprusi király törvénytelen lánya, aki Velencében a nagyvilági kurtizán életét éli, s közben - hol titkon, hol nyíltan - bonyolult diplomáciai feladatokat old meg a velencei Signoria megbízásából. Egy darabig úgy látszik: Cecilia értelme szigorú kordában tartja testét, lelkét, érzelmeit, de amikor egyik diplomáciai útján megismerkedik Giorgionéval, a századforduló nagy festőjével, az Udvari Ember erkölcsi és értelmi tartása egyszeriben értelmetlenné válik személyében, üresnek és öncélúnak kezd tetszeni neki az, ami életeleme volt, s megsejt egy új asszonyi eszményt, mely felé vágyódással tekint. A regény más alakokon keresztül vezet rá a mondanivaló lényegére: az az életforma, melyből Cecilia kitörni készül, már bomlóban, s föltartóztathatatlanul halad a pusztulás felé, jóllehet ez a dekadencia csak két évszázad múlva válik teljesen láthatóvá. Morosini figurája példázza ötletesen és szépen ezt a haldoklási folyamatot, éppen azokban a gesztusokban, melyek Ceciliával kapcsolatosak.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Margit Sandemo - Örvényben
A ​húszéves Sol Angelica előtt megnyílik a nagyvilág. Végre szabad, utazhat, megvalósíthatja a régi vágyait: felkeresheti boszorkánytársait az erdők mélyén és hódolhat a sötétség fejedelmének. S miközben különleges képességeit nem habozik felhasználni ellenségeivel szemben, szeretteiért bármikor tűzbe menne, akár az életét is kockáztatva...

Margit Sandemo - Átkos ​örökség
Silje ​és Tengel a két gyermekkel együtt a világtól távoli, magas hegyek koszorúzta völgybe költözött, ahol a Jéghegyek Népének zárt közössége él. Silje boldog, bár gyakran gondol vágyakozva a külvilágra, amelyet el kellett hagyniuk. Új lakóhelyükön olykor idegennek érzi magát. Különösen idegenkedik Hannától, az agg boszorkánytól, aki sikeresen adja át ördögi praktikáit a kicsi Solnak. A völgyet veszély fenyegeti. Hanna megjósolja a tragédiát, és Hanna még sohasem tévedett...

William Shakespeare - A ​szerelemről
Senki ​nem írt még olyan szépen a szerelemről, mint Shakespeare. A halhatatlan angol bárd bölcs és szellemes, kivételes érzéke van a csipkelődéshez, ugyanakkor mélyen átéli a szerelem érzését. Szavai halhatatlanná váltak. Járjunk akár a fellegekben vagy a pokol kínjait éljük át, szavai utat találnak a szívünkhöz.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett..."

William Somerset Maugham - Catalina
Az ​Inkvizíció, a "Szent Hivatal" Spanyolországában vagyunk. Egy városka székesegyházának lépcsőin angyalarcú, béna kislány beszélget egy kedves szavú, sugárzóan szép hölggyel. A kislány, Catalina, szomorúan, de készségesen elmeséli, miként történt az a végzetes eset, amelynek következménye az a két csúnya mankó a hóna alatt. A hölgy mosolyogva biztatja: nincs veszve semmi, él a városban valaki, aki csodát tehet... Ennek a csodának és utóhatásainak ironikus-szellemes históriája Maugham kései regénye, "őszikéje". Eleven alakok, szélsőséges helyzetek, hangulatok követik egymást a könyvben, s a színes cselekmény előterében ott áll Catalina, a béna kislány, akiből - a "csodának" köszönhetően - Spanyolország legnagyobb színésznője lesz.

Asszonyok
elérhető
11

Ismeretlen szerző - Szép ​asszonyok egy gazdag házban
Ez ​a mű a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzője a XVI. század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hűséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedőt; az író az ő közéleti szereplésének és magánéletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, ahogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra később tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mű már három kiadásban és nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven; hisszük, hogy ez a negyedik kiadás is széles körökben terjed el.

Robert Merle - Francia ​história
Valóságos ​írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző. Tizenhárom izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának történetét. A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből. A Francia história című, 13 kötetes regényfolyam első darabja.

Milos V. Kratochvíl - A ​magányos harcos
Az ​örökké zúgó német erdők sötétzöld tengere fölött magaslanak a gróf Rusworm család ősi sasfészkének, Frauenbreitungen várkastélyának mohos falai, ahol a török háború egyik nevezetes magyarországi fővezére, a "magányos harcos" életének és életregényének első fejezete indul. Gróf Rusworm Hermann Kristóf a frauenbreitungeni ódon falak közt érik ifjúvá, itt próbálja megérteni a világot, itt döbben rá először önmagára, s a világ sok-sok ellentmondására, itt találkozik először a szerelemmel, s itt éri a fiatal fiút az első csalódás, melynek lélekölő fájdalma elkíséri az egész életen. Talán ez a szerelmi csalódás teszi magányossá, emberkerülővé, hűvösen tartózkodóvá és társtalanná ezt a keménykötésű katonát, aki mint fiatal lovastiszt végigverekszi magát fél Európán, majd a magyarországi török harcok egyik legkiválóbb hadvezére s végül az összes, Magyarországon harcoló csapategység marsallja lesz. Küzdelmek, véres verekedések, kegyetlenkedések és örökös csaták viharzó zajában szövi és bonyolítja Milos V. Kratochvíl, a cseh történelmi regényírás avatott tollú mestere, gróf Rusworm Kristóf történetét. A mese ódon aranyszálakkal átszőtt hátteréből elővillannak a prágai vár tornyai, II. Rudolf császár termeinek pompás tarkasága, szinte halljuk a farsangi mulatságok maskaráinak zajongását, a pestisben elpusztultak tömegsírjai fölött kongó lélekharangot, az ősi karlsteini vár titkos szerelmeket rejtő szobácskáiba vezető ajtók nyikorgását s a Buda várában védekező törököket ostromló császári tüzérség szünet nélküli ágyúzását... Egy zűrzavaros kor s egy kalandos életű katona furcsa történetét vetíti elénk - mint valami hatalmas történelmi freskó vázlatát - a szerző ebben a színes, fordulatos és izgalmas regényben. Az epikusan nagyvonalú élettörténet néhol annyi költői finomsággal, s a stílusnak olyan tökéletes megformáltságával örvendezteti meg az olvasót, mintha egy másik, egy nem egészen mai, s mégis ma is friss elevenséggel ható, prágai származású író szavai zengnének felénk a közelmúltból: igen, Rainer Maria Rilkére kell gondolnunk, s a Rilke-művek egyik legszebbjére, Rilke Kristóf kornétás történetére. Kratochvíl regénye és Rilke rövid elbeszélő-költeménye közt sok a rokonvonás, s hogy az olvasó erre gondol, már ítéletet is mondott Milos V. Kratochvíl történelmi regényének rangjáról és értékéről. Gróf Rusworm Hermann Kristóf története, mely sok költői szépségével és sok kalandos fordulatával az igazi olvasmányos történelmi regény minden jótulajdonságával dicsekedhet, komoly tanulságot tartogat az olvasónak: magányosan, távol az emberektől, közömbös szemmel, érdektelenül nézve a közösség életét és problémáit, s legfőképpen pedig szeretet nélkül - nem lehet és nem is érdemes élni. Az ilyen embereknek hiába ajándékoz vagyont, hírnevet, sikert és dicsőséget a sors, elátkozott magányban s a társtalanság szomorúságában élik le életüket. S ebben a tragikus magányban formálódik ki sorsuk elkerülhetetlen tragédiája is.

150108
elérhető
7

Stefan Zweig - Magellán
A ​tragikus véget ért, nagysikerű német író egyik legnépszerűbb könyve kerül új kiadásban az olvasóközönség kezébe. A Föld első körülhajózásának drámai története ez a mű. A kiváló szerző régi okmányok alapján írta meg Magellan páratlan hőstettének történetét, s az elsárgult régi papírokon a hősök lelkét is megtalálta és megfejtette. Stefan Zweignek egyik legjobb és méltán világhírű könyve a Magellan.

Makkai László - Bethlen ​Gábor krónikásai
Hogyan ​ítélték meg hazai kortársai a nagy fejedelmet - erről szólnak a soknyelvű és sokvallású Magyarország minden táborából válogatott krónikás szövegek. A kötet csaknem egészében felöleli a Bethlen Gáborról szóló egykorú történetirodalmat, megszólaltat úgyszólván minden véleményt. Nemzetközi látókörű diplomaták igényes emlékirataitól helyi érdekű naplóírók pletykaszintű fecsegéséig, őszinte hívek magasztalásaitól dühös ellenségek rágalmaiig szinte minden színét, hangját feltaláljuk benne az akkori Magyarország szépes skálájú kórusának. De a szeretet és a gyűlölet egyaránt ugyanazt mondja: Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.

A. K. Tolsztoj - Ezüstherceg
A ​cím szabályellenes. Szerebrjannij hercegnek, a regény főhősének nevét ma már épp úgy nem volna szabad lefordítani, mint ahogy a könyv íróját sem magyaríthatjuk Kövér Elekre. Mégis megtettük, hogy ezt a valóságos ugyanakkor szimbolikusan beszédes nevet jobban értse, érzékelje a magyar olvasó. Szerebrjannij herceg Rettegett Iván korában élt, amelyben az arany, a gyász, a vér és a bíbor színei uralkodtak. Amikor gátlástalanul vívták az emberek élethalálharcukat a megmaradásért. Szerebrjannij herceg a maga anakronisztikusan nemes tisztaságával mindvégig magányosan képviseli környezetében a magasabb rendű emberi humánumot. Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj akit hajlamosak vagyunk ismertebb névrokonával összetéveszteni, a múlt század derekán írta meg romanikusan realista történelmi regényét, amely az orosz nyelven tanuló iskolások számára épp olyan alapvető olvasmány, mint magyar kortársainknak az Egri csillagok. És ha ez a könyv a nyelvi határokon túl kevésbé vált ismertté, annak csupán az az oka, hogy az orosz irodalom "aranyos százada" kimeríthetetlen bőséggel ontotta a világ számára a feltétlenül lefordítandó olvasmányok.

Matteo Bandello - A ​pajzán griffmadár
"... ​az én novelláim, ha ugyan be nem csapott a mesélőjük, nem mesék, hanem igaz históriák... Nem tagadom, hogy vannak olyan novelláim is szép számmal, melyek nemcsak hogy nem erkölcsösek, hanem készséggel elismerem, hogy mélységesen erkölcstelenek... azt azonban nem vagyok hajlandó elismerni, hogy ezért megrovást érdemelnék. Megróni, megbélyegezni azt kell, aki e bűnöket elköveti, nem pedig azt, aki ír róluk" - mondja egyik novellájának ajánlásában Matteo Bandello, a Boccaccio utáni olasz próza első igazi nagy alakja. Az irodalomban ritka értékeket és felüdülést egyaránt kereső olvasó ismeretlenül is némiképpen ismerősként üdvözölheti a kötetünkben szereplő negyvenkilenc novellát. Nem csupán azért, mert megtalálhatja köztük Heltai Néma leventéjének vagy az ismerős történetek közül is a legismertebbnek: Shakespeare Rómeó és Júliá-jának az eredetijét, hanem azért is, mert Bandello hol ünnepélyesen komoly, hol meg pajzánul harsány mesemondásában, ezekben az "igaz históriákban" mindig erre a gyarló emberi világra ismerünk rá. Bandello stílusa nem poros, meséi élvezetéhez semmiféle tudós beleélés nem szükséges: elbeszéléseiben a XVI. század Itáliájának és fél Európának mozgalmas élete, fejedelmi és királyi udvarok, városok és falvak, aloták és bordélyházak népe elevenedik meg.

Szántó György - Az ​Alapiak kincse
Szántó ​György legnépszerűbb ifjúsági regénye a török hódítás elleni harcok egyik leghősibb mozzanatát: Szigetvár védelmét örökli meg. A regényben szereplő családnak két ága van: a gazdag Alapyak és a zsellérsorba süllyedt, szegény Alapiak. Mindkét család féltve őrzi címeres kutyabőrét, pedig hosszú ideig nem is sejtik, hogy az egyik pergamenre rá van rajzolva a családi kincsek rejtekhelye. Hosszú és izgalmas versenyfutás folyik a titokzatos tervrajzért, az ország helyzete ezalatt egyre rosszabbodik, a török már Szigetvárt fenyegeti. A kincs egyre fontosabb nemcsak a gazdag Alapy családnak de még Zrínyi Miklósnak, Szigetvár kapitányának is: kitelne belőle az erődítés teljes költsége. A kincskeresés kalandjai közben megismerjük a kor sok fontos alakját, nemcsak magyarokat és horvátokat, hanem törököket és császáriakat is. Maguk az események pedig egyre inkább az ország sorsa körül forognak. A legfontosabb feladat most: Szigetvár védelme és a várral együtt a haza oltalmazása. A regény második fele Szigetvár védelmének történelmi hűségű, izgalmas rajza.

Erdődy János - Küzdelem ​a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Darvasi László - A ​könnymutatványosok legendája
Öt ​könnymutatványos járja ponyvás szekéren a törökök dúlta Kelet-Európa tájait. Sírásművészeknek is nevezhetjük őket. Az egyikük égő mézet sír, a másik tükördarabkákat, a harmadik vért, a negyedik apró fekete köveket... Megjelenésük és eltűnésük kapcsolja össze a tucatnyi főszereplő sorsát, akiket a Buda bevételétől annak visszafoglalásáig eltelő bő egy évszázadon át követhetünk nyomon.

William Shakespeare - Szonettek
William ​Shakespeare 1609-ben - kalózkiadásban - megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés. Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust. Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével - fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett.

Kollekciók