Ajax-loader

'16. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kalj%c3%a1namalla
elérhető
4

Kaljánamalla - Anangaranga
"Manapság ​divatos az indiai kultúrát "erotikus kultúrának" nevezni. Ez így mindenképpen túlzás, helyesebben azt mondhatjuk, hogy az indek számára a szexualitás nem tartozott sohasem a tabu témák közé, és ez jól tükröződik a hinduizmus ideológiájában, a szépirodalomban, a képzőművészet erotikus témájú alkotásainak sokaságában és nem utolsósoran a hagyományos tudományosságban, amelynek önálló diszciplínája a kámasásztra, a "szerelem tudománya".

Fekete István - A ​koppányi aga testamentuma
Oglu ​aga, a koppányi vár ura párviadalban megöli Babocsai Gáspárt. László, a megölt magyar vitéz fia viadalra hívja ki Oglut. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásba. Így kezdődik a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a fiatal olvasóknak a dunántúli végvári harcok hétköznapjait.

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Sugár István - Bornemissza ​Gergely deák élete
Az ​egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák. Mivel azonban teljesen ismeretlen maradt eddig élete és működése, - úgy hiszem - hogy részben hiányt pótol, de méltán érdeklődésre is számot tarthat a lehetőség keretei között maximális teljességre törekvő életrajza.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Passuth László - Lagúnák
Az ​Udvari asszony regényének nevezhetnénk ezt a művet, olyan értelemben, ahogyan Castiglione az Udvari Ember kifejezést használta. A XV-XVI. század fordulója már férfi-erényeket is követel a nőtől, az iménti értelemben vett Udvari Asszonytól: azt, hogy folyamatosan uralkodjék értelmével szenvedélyein, érzelmein és érzékein, azt, hogy legyen benne valami "démoni tárgyilagosság" önmagával és az udvarokkal szemben, azt, hogy a test és a lélek szépségei az értelem uralma alatt harmonizáljanak benne. Passuth László ilyenféle nőről írta regényét. Hősnője Cecilia, a ciprusi király törvénytelen lánya, aki Velencében a nagyvilági kurtizán életét éli, s közben - hol titkon, hol nyíltan - bonyolult diplomáciai feladatokat old meg a velencei Signoria megbízásából. Egy darabig úgy látszik: Cecilia értelme szigorú kordában tartja testét, lelkét, érzelmeit, de amikor egyik diplomáciai útján megismerkedik Giorgionéval, a századforduló nagy festőjével, az Udvari Ember erkölcsi és értelmi tartása egyszeriben értelmetlenné válik személyében, üresnek és öncélúnak kezd tetszeni neki az, ami életeleme volt, s megsejt egy új asszonyi eszményt, mely felé vágyódással tekint. A regény más alakokon keresztül vezet rá a mondanivaló lényegére: az az életforma, melyből Cecilia kitörni készül, már bomlóban, s föltartóztathatatlanul halad a pusztulás felé, jóllehet ez a dekadencia csak két évszázad múlva válik teljesen láthatóvá. Morosini figurája példázza ötletesen és szépen ezt a haldoklási folyamatot, éppen azokban a gesztusokban, melyek Ceciliával kapcsolatosak.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Margit Sandemo - Átkos ​örökség
Silje ​és Tengel a két gyermekkel együtt a világtól távoli, magas hegyek koszorúzta völgybe költözött, ahol a Jéghegyek Népének zárt közössége él. Silje boldog, bár gyakran gondol vágyakozva a külvilágra, amelyet el kellett hagyniuk. Új lakóhelyükön olykor idegennek érzi magát. Különösen idegenkedik Hannától, az agg boszorkánytól, aki sikeresen adja át ördögi praktikáit a kicsi Solnak. A völgyet veszély fenyegeti. Hanna megjósolja a tragédiát, és Hanna még sohasem tévedett...

William Shakespeare - A ​szerelemről
Senki ​nem írt még olyan szépen a szerelemről, mint Shakespeare. A halhatatlan angol bárd bölcs és szellemes, kivételes érzéke van a csipkelődéshez, ugyanakkor mélyen átéli a szerelem érzését. Szavai halhatatlanná váltak. Járjunk akár a fellegekben vagy a pokol kínjait éljük át, szavai utat találnak a szívünkhöz.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett..."

William Somerset Maugham - Catalina
Az ​Inkvizíció, a "Szent Hivatal" Spanyolországában vagyunk. Egy városka székesegyházának lépcsőin angyalarcú, béna kislány beszélget egy kedves szavú, sugárzóan szép hölggyel. A kislány, Catalina, szomorúan, de készségesen elmeséli, miként történt az a végzetes eset, amelynek következménye az a két csúnya mankó a hóna alatt. A hölgy mosolyogva biztatja: nincs veszve semmi, él a városban valaki, aki csodát tehet... Ennek a csodának és utóhatásainak ironikus-szellemes históriája Maugham kései regénye, "őszikéje". Eleven alakok, szélsőséges helyzetek, hangulatok követik egymást a könyvben, s a színes cselekmény előterében ott áll Catalina, a béna kislány, akiből - a "csodának" köszönhetően - Spanyolország legnagyobb színésznője lesz.

Asszonyok
elérhető
11

Ismeretlen szerző - Szép ​asszonyok egy gazdag házban
Ez ​a mű a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzője a XVI. század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hűséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedőt; az író az ő közéleti szereplésének és magánéletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, ahogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra később tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mű már három kiadásban és nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven; hisszük, hogy ez a negyedik kiadás is széles körökben terjed el.

Otto Emersleben - Az ​arany országai
Az ​"Új látóhatárok" után ezzel a kötettel folytatódik földrajzi felfedezések korának képe. Amit dr. Walter Krämer - még 1974-ben bekövetkezett halála előtt - a felfedezések történetéről egészen Magellán Föld körüli vitorlázásáig elmondott, azt greifswaldi születésű szerző "Az arany országai"-val folytatja. A könyvre elsősoban a konkvisztádorok kora, Cortez és Pizzaro vakmerő és véres hadjáratai, Mexikó és Peru magas indián kultúrájának értelmetlen elpusztítása nyomja rá a bélyegét. "Az Atahualpa elleni pert a lehető legnagyobb sietséggel bonyolították le. Az Inkát a spanyolok elleni lázadás előkészítéséért, az állami pénzek hűtlen kezeléséért (!) és főképpen testvérének, Huascárnak a meggyilkolásáért máglyahalálra ítélték."

Robert Merle - Francia ​história
Valóságos ​írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző. Tizenhárom izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának történetét. A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből. A Francia história című, 13 kötetes regényfolyam első darabja.

Milos V. Kratochvíl - A ​magányos harcos
Az ​örökké zúgó német erdők sötétzöld tengere fölött magaslanak a gróf Rusworm család ősi sasfészkének, Frauenbreitungen várkastélyának mohos falai, ahol a török háború egyik nevezetes magyarországi fővezére, a "magányos harcos" életének és életregényének első fejezete indul. Gróf Rusworm Hermann Kristóf a frauenbreitungeni ódon falak közt érik ifjúvá, itt próbálja megérteni a világot, itt döbben rá először önmagára, s a világ sok-sok ellentmondására, itt találkozik először a szerelemmel, s itt éri a fiatal fiút az első csalódás, melynek lélekölő fájdalma elkíséri az egész életen. Talán ez a szerelmi csalódás teszi magányossá, emberkerülővé, hűvösen tartózkodóvá és társtalanná ezt a keménykötésű katonát, aki mint fiatal lovastiszt végigverekszi magát fél Európán, majd a magyarországi török harcok egyik legkiválóbb hadvezére s végül az összes, Magyarországon harcoló csapategység marsallja lesz. Küzdelmek, véres verekedések, kegyetlenkedések és örökös csaták viharzó zajában szövi és bonyolítja Milos V. Kratochvíl, a cseh történelmi regényírás avatott tollú mestere, gróf Rusworm Kristóf történetét. A mese ódon aranyszálakkal átszőtt hátteréből elővillannak a prágai vár tornyai, II. Rudolf császár termeinek pompás tarkasága, szinte halljuk a farsangi mulatságok maskaráinak zajongását, a pestisben elpusztultak tömegsírjai fölött kongó lélekharangot, az ősi karlsteini vár titkos szerelmeket rejtő szobácskáiba vezető ajtók nyikorgását s a Buda várában védekező törököket ostromló császári tüzérség szünet nélküli ágyúzását... Egy zűrzavaros kor s egy kalandos életű katona furcsa történetét vetíti elénk - mint valami hatalmas történelmi freskó vázlatát - a szerző ebben a színes, fordulatos és izgalmas regényben. Az epikusan nagyvonalú élettörténet néhol annyi költői finomsággal, s a stílusnak olyan tökéletes megformáltságával örvendezteti meg az olvasót, mintha egy másik, egy nem egészen mai, s mégis ma is friss elevenséggel ható, prágai származású író szavai zengnének felénk a közelmúltból: igen, Rainer Maria Rilkére kell gondolnunk, s a Rilke-művek egyik legszebbjére, Rilke Kristóf kornétás történetére. Kratochvíl regénye és Rilke rövid elbeszélő-költeménye közt sok a rokonvonás, s hogy az olvasó erre gondol, már ítéletet is mondott Milos V. Kratochvíl történelmi regényének rangjáról és értékéről. Gróf Rusworm Hermann Kristóf története, mely sok költői szépségével és sok kalandos fordulatával az igazi olvasmányos történelmi regény minden jótulajdonságával dicsekedhet, komoly tanulságot tartogat az olvasónak: magányosan, távol az emberektől, közömbös szemmel, érdektelenül nézve a közösség életét és problémáit, s legfőképpen pedig szeretet nélkül - nem lehet és nem is érdemes élni. Az ilyen embereknek hiába ajándékoz vagyont, hírnevet, sikert és dicsőséget a sors, elátkozott magányban s a társtalanság szomorúságában élik le életüket. S ebben a tragikus magányban formálódik ki sorsuk elkerülhetetlen tragédiája is.

150108
elérhető
6

Stefan Zweig - Magellán
A ​tragikus véget ért, nagysikerű német író egyik legnépszerűbb könyve kerül új kiadásban az olvasóközönség kezébe. A Föld első körülhajózásának drámai története ez a mű. A kiváló szerző régi okmányok alapján írta meg Magellan páratlan hőstettének történetét, s az elsárgult régi papírokon a hősök lelkét is megtalálta és megfejtette. Stefan Zweignek egyik legjobb és méltán világhírű könyve a Magellan.

Makkai László - Bethlen ​Gábor krónikásai
Hogyan ​ítélték meg hazai kortársai a nagy fejedelmet - erről szólnak a soknyelvű és sokvallású Magyarország minden táborából válogatott krónikás szövegek. A kötet csaknem egészében felöleli a Bethlen Gáborról szóló egykorú történetirodalmat, megszólaltat úgyszólván minden véleményt. Nemzetközi látókörű diplomaták igényes emlékirataitól helyi érdekű naplóírók pletykaszintű fecsegéséig, őszinte hívek magasztalásaitól dühös ellenségek rágalmaiig szinte minden színét, hangját feltaláljuk benne az akkori Magyarország szépes skálájú kórusának. De a szeretet és a gyűlölet egyaránt ugyanazt mondja: Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.

A. K. Tolsztoj - Ezüstherceg
A ​cím szabályellenes. Szerebrjannij hercegnek, a regény főhősének nevét ma már épp úgy nem volna szabad lefordítani, mint ahogy a könyv íróját sem magyaríthatjuk Kövér Elekre. Mégis megtettük, hogy ezt a valóságos ugyanakkor szimbolikusan beszédes nevet jobban értse, érzékelje a magyar olvasó. Szerebrjannij herceg Rettegett Iván korában élt, amelyben az arany, a gyász, a vér és a bíbor színei uralkodtak. Amikor gátlástalanul vívták az emberek élethalálharcukat a megmaradásért. Szerebrjannij herceg a maga anakronisztikusan nemes tisztaságával mindvégig magányosan képviseli környezetében a magasabb rendű emberi humánumot. Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj akit hajlamosak vagyunk ismertebb névrokonával összetéveszteni, a múlt század derekán írta meg romanikusan realista történelmi regényét, amely az orosz nyelven tanuló iskolások számára épp olyan alapvető olvasmány, mint magyar kortársainknak az Egri csillagok. És ha ez a könyv a nyelvi határokon túl kevésbé vált ismertté, annak csupán az az oka, hogy az orosz irodalom "aranyos százada" kimeríthetetlen bőséggel ontotta a világ számára a feltétlenül lefordítandó olvasmányok.

Matteo Bandello - A ​pajzán griffmadár
"... ​az én novelláim, ha ugyan be nem csapott a mesélőjük, nem mesék, hanem igaz históriák... Nem tagadom, hogy vannak olyan novelláim is szép számmal, melyek nemcsak hogy nem erkölcsösek, hanem készséggel elismerem, hogy mélységesen erkölcstelenek... azt azonban nem vagyok hajlandó elismerni, hogy ezért megrovást érdemelnék. Megróni, megbélyegezni azt kell, aki e bűnöket elköveti, nem pedig azt, aki ír róluk" - mondja egyik novellájának ajánlásában Matteo Bandello, a Boccaccio utáni olasz próza első igazi nagy alakja. Az irodalomban ritka értékeket és felüdülést egyaránt kereső olvasó ismeretlenül is némiképpen ismerősként üdvözölheti a kötetünkben szereplő negyvenkilenc novellát. Nem csupán azért, mert megtalálhatja köztük Heltai Néma leventéjének vagy az ismerős történetek közül is a legismertebbnek: Shakespeare Rómeó és Júliá-jának az eredetijét, hanem azért is, mert Bandello hol ünnepélyesen komoly, hol meg pajzánul harsány mesemondásában, ezekben az "igaz históriákban" mindig erre a gyarló emberi világra ismerünk rá. Bandello stílusa nem poros, meséi élvezetéhez semmiféle tudós beleélés nem szükséges: elbeszéléseiben a XVI. század Itáliájának és fél Európának mozgalmas élete, fejedelmi és királyi udvarok, városok és falvak, aloták és bordélyházak népe elevenedik meg.

Szántó György - Az ​Alapiak kincse
Szántó ​György legnépszerűbb ifjúsági regénye a török hódítás elleni harcok egyik leghősibb mozzanatát: Szigetvár védelmét örökli meg. A regényben szereplő családnak két ága van: a gazdag Alapyak és a zsellérsorba süllyedt, szegény Alapiak. Mindkét család féltve őrzi címeres kutyabőrét, pedig hosszú ideig nem is sejtik, hogy az egyik pergamenre rá van rajzolva a családi kincsek rejtekhelye. Hosszú és izgalmas versenyfutás folyik a titokzatos tervrajzért, az ország helyzete ezalatt egyre rosszabbodik, a török már Szigetvárt fenyegeti. A kincs egyre fontosabb nemcsak a gazdag Alapy családnak de még Zrínyi Miklósnak, Szigetvár kapitányának is: kitelne belőle az erődítés teljes költsége. A kincskeresés kalandjai közben megismerjük a kor sok fontos alakját, nemcsak magyarokat és horvátokat, hanem törököket és császáriakat is. Maguk az események pedig egyre inkább az ország sorsa körül forognak. A legfontosabb feladat most: Szigetvár védelme és a várral együtt a haza oltalmazása. A regény második fele Szigetvár védelmének történelmi hűségű, izgalmas rajza.

Erdődy János - Küzdelem ​a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

William Shakespeare - Szonettek
William ​Shakespeare 1609-ben - kalózkiadásban - megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés. Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust. Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével - fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett.

Breszt Borisz - Divényi ​történet
Hatvan ​városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Percy Bysshe Shelley - A ​Cenci-ház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szántó György - A ​boszorkány
Tötösi ​Borbála, a kis szőke jobbágylány még anyjától tanulta a gyógyfüvek titkait, ő azonban nem ráolvasással segít a betegeken, mint a vajákos asszonyok, hanem igazi tudással. Erős igyekezettel tanul, hogy megismerje az emberi test felépítését. Fiatal férjének, Szamosközi Dávid íródeáknak a kíséretében Padovába utazik, s az ottani egyetemen fiúnak öltözve hallgatja a világ egyik első boncoló orvosának, a flamand Vesalius professzornak anatómiai előadásait. Hazájában, a három részre szakadt Magyarországon a kor legjobb tudományos módszereivel gyógyítja a hozzá fordulókat, a haladás ellenségei azonban kelepcébe csalják, és máglyahalálra ítélik. A regény méltó emléket állít a tudomány meg nem alkuvó magyar hősnőjének.

Bessenyei József - A ​Héttorony foglya
1541. ​augusztus 29-én foglalta el Buda várát a török s tartotta megszállva 1686. szeptember 2-ig, csaknem százötven évig. Budavár felszabadulásának 300. évfordulójára jelenik meg sorozatunknak az a kötete, mely részben a különös várfoglalás drámáját eleveníti meg, részben az események főszereplőjét, az ország egyik leggazdagabb főnemesének, Török Bálintnak az alakját mutatja be. Ki ne ismerné legalább Gárdonyi Géza Egri csillagokjából a történelmi eseményeket: míg Török Bálint János Zsigmond, a csecsemő király kíséretében a szultán táborában vendégeskedett, a janicsárok beszállingóztak a várkapukon, mintha az épületeket akarnák megnézni, majd kürtszóra előrántották fegyvereiket és mindenkit bekergettek a házakba. Csellel vagy árulással esett el az ország egyik legfontosabb erőssége? Ki volt Török Bálint és milyen szerepet játszott hazánk életében a mohácsi csata időpontjától fogva? Mik voltak politikájának rejtett rugói? Miért hurcoltatta el a szultán először Nándorfehérvárra, majd záratta be a konstantinápolyi Héttoronyba? Valóban megpróbálta-e családja kiszabadítani vagy ez csak legenda? Egyáltalán, milyen ember, milyen jellem volt ez a némelyek által önző, könnyelmű, felelőtlen kalandornak, mások által bátor, nemes hazafinak tartott férfi, politikus? Ilyen és hasonló kérdésekre adja meg a választ a legújabb történeti kutatások fényében Bessenyei József történész érdekes munkája.

Ludwig Tieck - Vittoria ​Accorombona
Vittoria ​Accorombona neve, sorsa ismerős képzeteket ébreszt az olvasóban: találkozhatott már vele Stendhal klasszikus elbeszélésében. Ludwig Tieck neve kevésbé ismerősen hangzik, holott a német romantika e jeles, sokoldalú alkotója igazán megérdemelné, hogy közelebbről is megismerjük. Ez a műve Walter Scott nyomdokain járó történelmi regény egy rendkívüli reneszánsz egyéniségről, a szépséges és szenvedélyes Vittoria Accorombonáról. Vittoria művelt, jómódú római család sarja, akit látszatra eleinte tökéletes harmóniával tölt el a költészet és a társas élet iránti vonzalma, mígnem fokozatosan kibontakozó szélsőséges tulajdonságai baljós sejtelmeket keltenek. És csakugyan, a reneszánsz harmónia idillje nem tart sokáig. Vittoria és családja sorsa mindjobban összekapcsolódik a hatalmi érdekek összeütközésével, küzdelmével, egyre mélyebben benn járunk a XVI. századi Itália hányatott, véres történelmének kibogozhatatlan szövevényében. Miközben Tieck történelmi tényeken alapuló realista körképet fest erről a késő reneszánszkori itáliai széttagoltságról és politikai zűrzavarról, szárnyaló ihletettséggel szépség, költészet, életerő romantikusra színezett reneszánsz ideálját teremti meg Vittoria alakjából, szabad, nagy egyéniséget alkotva, aki lenyűgözően fölébe emelkedik a féktelen erőszaknak és hatalmi harcnak, egy hozzá méltó férfi iránt fellobbanó szerelmével látványosan semmibe veszi a kor erkölcsi korlátait, s bár végül elbukik, a sorsával példázott eszmény diadala a romantikus szabadságeszmény diadalát hirdeti. A Vittoria Accorombona emlékezetes, izgalmas olvasmány, amely ma is rabul ejti mindazokat, akik kedvelik a kalandos, fordulatos történelmi regényeket, a régmúlt korok hőseit és hányattatásait idéző, hol titokzatosra vagy patetikusra hangolt, hol tárgyilagos realizmussal elbeszélő krónikákat.

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

William Shakespeare - VIII. ​Henrik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók