Ajax-loader

'katolicizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Endo Suszaku - Némaság
Endo ​Suszaku Némaság című regénye - témaválasztásában és szemléletében egyaránt - sajátságosan katolikus regény. Japánban játszódik, a 17. század elején, mikor a gyorsan terjedő kereszténységet hirtelen kitiltják az országból. A misszionáriusokat és az újonnan kereszténnyé lett japánokat brutális kínzásokkal kényszerítik hitük megtagadására. A regény főhőse egy portugál szerzetes, Rodrigues, aki társával elindul a messzi Japánba, hogy meggyőződjék a kósza hírek valódiságáról. A két szerzetest, célja elérésében - a misszionálás folytatásán túl - egy személyes indíték vezérli: az a hír járja ugyanis, hogy rajongva tisztelt hajdani szerzetes-tanáruk, a japán missziók legendás hírű vezéregyénisége is megtagadta hitét. Az ő sorsáról szeretnének mindent megtudni, amikor nekivágnak a kalandos tengeri útnak, hogy Indián és Kínán keresztül eljussanak Japánba... A szamurájok kegyetlenségben harsány világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Hogyan engedheti meg Ő ezt a tengernyi szenvedést? Isten nem marad néma, látszólagos hallgatásában sem! - érti meg legvégül Rodrigues, a szenvedő Krisztus arcában látva meg mesterének valódi arcát. Egy részleteiben is kiváló, szellemében pedig kifejezetten keresztény ihletésű regényt vehet kézbe a magyar olvasó. Általa nemcsak egy izgalmas történet részesévé válik, hanem saját kereszténységének, saját Krisztus-képének bírájává is.

Ellen G. White - A ​nagy küzdelem
A ​nagy küzdelem nem más, mint Krisztus és Sátán harca. Senki sem lehet közömbös ebben a küzdelemben, hiszen minden nap, az életnek szinte minden helyzetében döntenünk kell Krisztus és Sátán - a nagy küzdelem két fõvezére között. A könyv Kr. u. 70-tôl, Jeruzsálem pusztulásától egészen Jézus második eljöveteléig mutatja be az eseményeket. Eddig mintegy 35 nyelven, több, mint 10 millió példányban jelent meg.

Timothy Radcliffe - Miért ​járjunk misére?
A ​neves domonkos teológus a szentmisét közelebb hozza azokhoz, akik rendszeresen járnak templomba, de azokhoz is, akik inkább távol maradnak tőle, mert unalmasnak és értelmetlennek tartják. Radcliffe a szentmisét hatalmas drámaként mutatja be, amely átalakítja emberségünket, és bevon bennünket Isten végtelen életébe és szeretetébe. Fesztelen, könnyed, „hétköznapi” stílusa segít abban, hogy otthonosabban érezzük magunkat a szentmisén.

Karl Rahner - A ​hit alapjai
Az ​idők folyamán újból és újból történtek kísérletek arra, hogy egyetlen egészként mutassák be a kereszténységet. Ilyen kísérlet a keresztény hit és létfelfogás rövid megfogalmazására minden egyes hitvallás, kezdve az apostoli hitvallástól. Egyike ezen kísérletnek a nagy jezsuita szerzetes, teológus műve is. Kinek szól ez a könyv? A szerző valamelyest művelt olvasóknak szánja könyvét, akik nem riadnak vissza a fogalmi átgondolás erőfeszítésétől, ugyanakkor feltételezi a személyes keresztény hit meglétét is. Aki ma teológiai tanulmányokba fog - és itt nemcsak a papi hivatásra készülőkről van szó -, annak általában nem olyan magától értődő a hite, mint régebben, amikor a hitet homogén, mindenkit magába foglaló vallásos környezet támasztotta alá. Az ifjú teológusnak is sebezhető, kétségektől kikezdett hite van, amelyért mindig újból meg kell küzdenie. Rahner éppen azt a feladatot kívánta teljesíteni, segítséget nyújtva minden felnőtt kereszténynek, hogy becsületesen, kritikusan átgondolja hitét, azt, hogy mit jelent kereszténynek lenni, és hogyan valósíthatja meg ma valaki intellektuális becsületességgel kereszténységét.

Pezenhoffer Antal - A ​katolikus hit igazsága: hitvédelem
"Előszó Ha ​könyvem nem jobb az eddigieknél, akkor is hiányt tölt be, mert a magyar könyvpiacon évtizedek óta nem volt már forgalomban apologetika akkor se, mikor még megvolt a sajtószabadság. [...] Nem arra törekedtem, hogy minél kimerítőbb, szárazabb és unalmasabb legyek, hanem minél eredetibb és élvezetesebb, legfőképpen pedig, hogy minél meggyőzőbb: hogy hitet tudjak adni az Olvasónak, illetve (mivel Isten ajándéka a hit) megkönnyítsem számára a hitet, megszerezzem számára a hit előfeltételeit. Arra törekedtem, hogy művemet minél többen olvassák: arra, hogy akik olvasni kezdik, be is fejezzék, főképpen pedig, hogy akik elolvasták, azokat meg is győzze. Egyáltalán nem ragaszkodtam az apologetikában szabállyá vált és eddig mindig megtartott szokásos sablonokhoz. Könyvemben emiatt sok mindenről nincs szó, ami eddig apologetikákban mindig tárgyalásra került, viszont sok olyan kérdéssel foglalkozom, némelyikkel (például a spiritizmussal) túl bőven is, melyet az eddigi apologetikák, legalábbis, mint a hit melletti bizonyítékot, meg se említettek. De nemcsak a tartalom és a szerkezet, hanem sok tekintetben a hang, a stílus és az előadásmód is újszerű művemben. E tekintetben is sokkal alanyibb, egyénibb minden, mint a hasonló elméleti művekben szokásos. Ez is az érdekességet, az élvezetességet, tehát végeredményben a fő célt, az Olvasó meggyőzését akarja szolgálni. A meggyőzésnek előfeltétele ugyanis, hogy az Olvasó érdeklődése ébren legyen tartva, azaz hogy unalmában abba ne hagyja az olvasást. Nem tilthatom meg, hogy akiknek kedvük és szakértelmük van hozzá, ne bolhásszanak hibák után művemben, sőt köszönettel fogadom, ha egyes tényleg meglévő hibákra, elírásokra rámutatnak. Természetes ugyanis, hogy művem, mint minden emberi mű, gyarló. Az esetleg következő újabb kiadásokban így válhat majd mindig tökéletesebbé. Amennyiben pedig a meggyőzésre váró Olvasó lesz az, aki hibákat vél találni művemben s ráadásul – ami egyébként nem nagyon valószínű – talán még igaza is lesz abban, amit kifogásol, arra kell figyelmeztetem, hogy apró kifogások címén a lényegnek, az Egyház ragyogóan tündöklő igazságának elvetése egyenesen rosszakarat lenne részéről. Olyan tárgyú műben, mint az apologetika, a tudomány úgyszólván minden ága szerephez jut. Csak természetes tehát, hogy minden részletadatomban nem lehetek annyira tökéletes, sem annyira a korral lépést tartó, mint az illető tudományágak szaktudósai. Nemcsak lehetséges, hanem egyenesen természetes tehát, hogyha az Olvasó például éppen valamely szaktudomány szakembere, egyes, a műben előforduló részletkérdésekhez jobban ért, mint magam. Ha tehát mindenáron akar, találhat a műben olyan állítást, amelyet ő joggal nyilváníthat nem elég szabatosnak, sőt esetleg talán tévesnek is. Nagyon logikátlanul, tehát tudománytalanul járna el azonban, ha ezen az alapon azt a következtetést vonná le, hogy magát a művet is megcáfolta, s ez alapon azt mondhatja, hogy se az Isten, se a lélek létét, se a kinyilatkoztatását nem lehet bizonyítani, s így az egyháznak nincs igaza. Ezzel ugyanis összecserélné a lényeget a mellékessel, mindjárt el is terelné vele a figyelmét erről a lényegesről, s így lehetetlenné tenné a maga számára, hogy az igazság boldog birtokosa lehessen. Ha az Olvasó olyan állítást talál művemben, melyet ő nem talál szabatosak, sőt talán egyenesen tévesnek tart, ne siessen mindjárt annak megállapításával, hogy emiatt maga a mű egész érvelése is tarthatatlan, hanem figyelje meg, hogy a szerinte téves állítás a mű tulajdonképpeni tárgyát képező, szorosan vett vallási igazságok körébe tartozik-e, vagy pedig csak azok alaposabb megvilágítására mellékesen került elő. Ha az utóbbi az eset, csak szépséghibáról lehet szó, mely a tárgyalt dolgok igazságát lényegében egyáltalán nem érinti. Ha a kérdésben tárgyalt, s a szakember Olvasótól tévesnek talált állítás a szorosan vett vallási igazságok valamelyikét bizonyító érv, még akkor sincs joga mindjárt elmarasztaló ítéletet alkotni magával a mű igazságával szemben. Akkor ugyanis előbb azt kell megnéznie, hogy a kérdéses vallási igazságot csak ezzel az egy, szerinte helyt nem álló érvvel bizonyítjuk-e. Ha ugyanis ugyanazt a dolgot többszörösen is bebizonyítjuk (amint majdnem kivétel nélkül mindig ez történik), akkor egy érv értéktelennek bizonyulása mit se számít. Nemcsak az az igazság ugyanis, amit ötféleképpen is be tudunk bizonyítani, hanem az is, amit négyféleképpen, sőt még az is, amit csak egyféleképpen. Nagyon téved tehát, aki azt gondolja, hogy ha ugyanarra az igazságra vonatkozó érvünk közül egyet megdöntött, akkor már magát az igazságot is megdöntötte. Ha az öt közül négyet dönt meg, magát az igazságot még akkor se döntötte meg. Hol van az ugyanis megírva, hogy az igazságot ötféleképpen, vagy akár csak az is hogy kétszeresen kell bebizonyítani? Ha a bazilika kőtömbjein firkálgatnak az utcagyerekek, ezzel még nem döntik össze a bazilikát. Nem, még akkor sem, ha firkálmányaikat nem csak ráírják, hanem bele is vésik a kőbe. Aki az egyház igazságának e műben felépített kőtömbjén bírálgat, vagy kifogásokat keres, ha meg tudja őrizni nyugodt tárgyilagosságát, gáncsoskodását, ő maga se fogja lényegbevágóbbnak minősíteni, mint az utcagyerekek rombolását a bazilikán. [...] Aki valamely részt túl bőnek tart, s unja már az olvasást, hagyja el azt a részt, ha már úgyis meg van győzve. Aki nincs még meggyőzve, az ne hagyjon ki semmit."

Fraknói Vilmos - Pázmány ​Péter
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boros László - A ​Pécsi Bazilika és a Város Ókeresztény Emlékei
"Az ​Unesco által létrehozott Világörökségi Bizottság 2000. november 30-án az ausztráliai Cairnsban a római kori Pécs (Sopianae) ókeresztény temetőjét a Világörökség részévé nyilvánította. A földkerekség számos kultúrtörténeti helyszíne között most Pécs is méltó helyet foglal el. E kötet létrejöttét a jelentőségteljes esemény okán sejthető elvárás sürgette. Összeállítása abból a gondolatból fogant, amely Pécs városának a világörökségi mivoltát jelentő, bemutatásra érdemes alkotásait kívánja könnyed áttekintésben felidézni. A várossal a jövőben ismerkedő olvasókra is gondolunk, amikor az elengedhetetlen történelmi háttér - részleteket mellőző - vázolásával nyújtunk segítséget a múlt emlékeivel kapcsolatban felmerülő kérdések feloldására. Kalmár Lajos fotóművész kitűnő felvételei élményszámba menő esztétikai élvezetet nyújtanak, amelyek az átgondolt kompozíciók látványában megtestesült helyi történelem és művészet egy-egy szakaszát tárják a kötetet kézben tartó olvasó elé."

Werner Bulst SJ - A ​torinói lepel és a mai tudomány
„A ​halotti lepel különleges módon a mi korunk ajándéka. A legmodernebb tudomány és technika eszközeivel csak mi tudjuk komolyan megvizsgálni valódiságának régi problémáját.”

Prohászka Ottokár - Elmélkedések ​az Evangéliumról
Belépünk ​a világ legszentebb s legfontosabb történésébe, az Úr szenvedésébe, és alázatosan, bánatosan, mély részvéttel kísérjük az Urat. Ó, öltözzünk érzelmeibe és hasonuljunk hozzá! - olvashatjuk Prohászka Ottokár Elmélkedéseiben a nagyböjt-húsvéti résznél, mely kilencedik kiadását érte meg, Barlay Ö. Szabolcs atya gondozásában. A jubileumi Szentév nagyböjtjének ünnepléséhez méltó szólítás, felhívás ez az újabb Prohászka-kiadvány, mely a karácsony előttihez hasonlóan elsősorban ismét a magyar kispapoknak szánt ajándék. De felhívás és invokáció is egyben a magyarság hithű nemzedékéhez népünk egykori nagy apostolától, a fehérvári püspöktől. Idén április 2-án volt 73. évfordulója Prohászka Ottokár halálának, aki azóta is tanítónk és mesterünk a mélyebb, elmélkedő imádságban, de Krisztus iránti lángoló szeretetében is.

Prohászka Ottokár - Elmélkedések az Evangéliumról II
Belépünk a világ legszentebb s legfontosabb történésébe, az Úr szenvedésébe, és alázatosan, bánatosan, mély részvéttel kísérjük az Urat. Ó, öltözzünk érzelmeibe és hasonuljunk hozzá! - olvashatjuk Prohászka Ottokár Elmélkedéseiben a nagyböjt-húsvéti résznél, mely kilencedik kiadását érte meg, Barlay Ö. Szabolcs atya gondozásában. A jubileumi Szentév nagyböjtjének ünnepléséhez méltó szólítás, felhívás ez az újabb Prohászka-kiadvány, mely a karácsony előttihez hasonlóan elsősorban ismét a magyar kispapoknak szánt ajándék. De felhívás és invokáció is egyben a magyarság hithű nemzedékéhez népünk egykori nagy apostolától, a fehérvári püspöktől. Idén április 2-án volt 73. évfordulója Prohászka Ottokár halálának, aki azóta is tanítónk és mesterünk a mélyebb, elmélkedő imádságban, de Krisztus iránti lángoló szeretetében is.

Ignazia Maria Angelini - A ​katolicizmus
A ​katolicizmust bemutató könyvünk mindenekelőtt a katolicizmus lényegét, a "katolikus" szó jelentését tisztázza. Megmagyarázza a katolicizmus alapvető fogalmainak, hittételeinek, dogmájának jelentését, rámutat a hagyomány és a hierarchia szerepére az egyházban. Részletesen leírja a katolicizmus történetét legősibb forrásaitól kezdve, a középkori és újkori változásokon keresztül a napjainkban tapasztalható megújulásig. Időrendi táblázat, a katolicizmus leggyakrabban használatos kifejezései, számos gyönyörű színes kép teszi olvasmányossá és közérthetővé a kötetet.

Ernesto Cardenal - A ​nyolc boldogság hegyén
Részlet ​a fordító előszavából: Vannak az életben hirtelen és váratlan találkozások, amelyek többet jelentenek egyszerű megismerkedésnél. Nem véletlenek, mert – ha a találkozás pillanatában még nem is nyilvánvaló – rendeltetésük, feladatuk van a jelenben és a jövőben. Ilyen az én találkozásom is Ernesto Cardenallal. Találkozásról beszélek, noha szemtől szemben sohasem láttam őt, csak fényképekről és az írásaiból ismerem. De ismerném akkor is, ha nem látom az arcát, mert ahogy valamennyien (az ő szavait idézve) „Isten hasonmása vagyunk”, és „minden Isten ujjlenyomatát hordozza”, úgy tükrözi a mű is a művészt, aki megalkotta. A könyv egy forradalmár misztikus költő-pap verseit, elmélkedéseit és szentírás-magyarázatait tartalmazza.

Gergely Jenő - Eucharisztikus ​világkongresszus Budapesten / 1938
"Az ​eucharisztia - magyarul oltáriszentség - a katolikus hittan egyik központi fogalma. A görög eredetű >>eukarisztia<< szó jelentése: hálaadás. Innen az elnevezés: >>hálaadó áldozat<<. A magyarban a protestánsok még úrvacsorának is nevezik, arra való tekintettel, hogy az Úr teste az ember lelki eledele." A katolikus egyház e kiemelten tisztelt szentségének megünneplése középkori eredetű, de ma is él és hat. 1988-ban emlékezünk meg államalapító királyunk, I. István király halálának 950. évfordulójáról. Szent István egyben a katolikus egyház egyik legmélyebben tisztelt magyarországi szentje. Ez is magyarázza, hogy 1938-ban Budapesten rendezték meg a 34. eucharisztikus kongresszust, amelyhez szervesen kapcsolódott a Szent István év ünnepségsorozata, a király halálának 900. évfordulója kapcsán. Ennek történetét dolgozta fel e könyv szerzője.

Boda László - Hitünk ​önvédelme
Az ​önvédelem az emberiség ősi természetjoga. A Katolikus Egyház hitét számos támadás érte a múltban, különösen a felvilágosodás korától. Az Egyház hitének egyes tételei azonban már az ősegyház kezdetétől védelemre szorultak, különösen az ókeresztény korban. Ezek az írások alapozták meg aztán a rendszerbe foglalt hitvédelmet, az úgynevezett apologetikát. Az Egyház által tévtanoknak, eretnekségeknek bizonyuló tételeket pedig a zsinatok ítélték el. Pascal Gondolatok című műve a hitvédelem sajátos műfaja is egyben. A Magyar Katolikus Egyház XX. századi hitvédelmi munkái közül a jezsuita Bangha Béla műve emelkedik ki (1940). Az idő azonban gyorsan halad. Legalább minden fél évszázadban újra kell írni a hitvédelmet, hiszen a támadások újabb és újabb formában jelentkeznek. Az egyháztörténetet tekintve a teológiai és krisztológiai tévtanok után jelenünkre leginkább már az antropológiai jellegű téveszmék a jellemzők, elsősorban Jézus Krisztussal kapcsolatban, de az ember mivoltát illetően is. Az arányos védekezést jog és erkölcs egyaránt indokoltnak tartja. Erről hitvédelmi vonatkozásban napjainkban sajnos nem beszélhetünk., mert a világhatású internet és a televíziós csatornák az informatika nagyhatalmát jelentik. Egy könyv kérdéseibe és feleleteibe rögzített hitvédelem Dávid és Góliát párbaját juttatja eszünkbe, amely informatikai hatókörét tekintve Dávid jóval kisebb, Góliát pedig jóval nagyobb a bibliainál. Mégsem kilátástalan a védelem, ha az igazság áll szemben az ellenséges szándékú vádakkal. Az evangélium szava egyértelmű: "Az igazság szabaddá tesz benneteket." (vö. Jn 8,32).

Pezenhoffer Antal - VI. ​Sándor meg Luther
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török József - Péter ​vándorúton
II. ​János Pál pápa utazásait milliók kísérik figyelemmel. Miért járja fáradhatatlanul a világot?- vetődik föl a kérdés. A válasz teljesebb, ha megismerjük az előző utazó pápákat is, Pétertől kezdve, aki közel 2000 éve indult el Jeruzsálemből Rómába. Izgalmas utazások elevenednek meg a történelmi valósághoz hűen, ugyanakkor olvasmányosan. Például VII. Gergely útja Canossa várába, vagy Napóleon pápafoglyainak elhurcolása. Az utolsó fejezet II. János Pál pápa útjait ismerteti.

Bozena Nemcová - Nagyanyó
Bozena ​Némcová a modern cseh próza megteremtője. Született mesélő. Nagyanyó című regényében bölcs és jóságos nagyanyjának, valamint a tiszta erkölcsű, józan és romlatlan vidéki cseh embernek állít örök emléket. ... Igaz ugyan, hogy Isten földjén vagyunk, akárhol vagyunk is, de az ember már csak olyan, hogy a hazája mindennél kedvesebb neki, s ez így is van rendjén...

Szuromi Szabolcs Anzelm - Bevezetés ​a katolikus hit rendszerébe
Római ​Katolikus Egyház a legnagyobb egységes keresztény felekezet. Meggyőződése, élete és tevékenysége lényegileg határozza meg mindazt, amit általánosságban európai kultúrának nevezünk. A művelt emberi gondolkodást olyannyira áthatja a katolikus hit tartalma, Istenről, emberről, a közöttük lévő kapcsolatról, értékekről, életről és halálról alkotott felfogása, hogy még az Istent elvető ember sem tud elszakadni e hit fogalomvilágától. Nemcsak a történelem eseményei, az irodalom, a zene, a festészet, az építészet alkotásai értelmezhetetlenek a katolikus hit rendszerének ismerete nélkül, de a modern-kori államok felépítése, az emberi együttélést szabályozó normák, jogelvek is. Ezt az eredetileg egyetemi oktatás céljára készült könyvet haszonnal forgathatják mindazok, akik a katolikus hit legfontosabb elemeivel akarnak megismerkedni. Tartalom: Az Egyház, mint meghatározott hitvallás által szerveződött közösség – Az ember teremészetfeletti hivatása – Isten választott népe az Ószövetségben – Jézus Krisztus és Isten újszövetségi népe – Az Egyház intézményi fejlődése – A Tízparancsolat egyetemes normái az emberi társadalomban – A szentségek mint az Egyház intézményesítő tényezői – Az Egyház liturgiája – Az Egyház saját belső szakrális jogrendje – Egyház és állam A szerző a kötet függelékben részleteket közöl a II. Vatikáni Zsinatnak a vallásszabadságról szóló nyilatkozatából, II. János Pál pápa Fides et ratio (Hit és ész) kezdetű enciklikájából, valamint a katolikus egyetemekről szóló apostoli rendelkezéséből (Ex corde Ecclesiae), továbbá közli az egyetemes zsinatok időrendi jegyzékét, az ókor és a középkor jelentősebb pápáit, a XX. századi pápák teljes névsorát.

Nagy Alexandra - Mennyei ​derű és ború
Magyar ​nyelven 1945-ig körülbelül három-négy olyan könyv látott napvilágot, amelyben derűs adomákat, anekdotákat olvashattunk neves egyházi személyekről, utána érthetően semmi ilyesmi. Aztán 1989-ben végre megjelent egy gyűjtemény, amelyet olvasgatva a vallási életről szóló vicceken derülhettünk. Igen, ez volt az a könyv, és azóta összesen 58 ezer példányban fogyott el. Reméljük, ez az új kiadás is elnyeri Olvasóink tetszését, és vidám perceket, órákat szerez majd.

Gertrud von le Fort - Himnuszok ​az Egyházhoz
Gertrud ​von le Fort 1876-ban született Németországban. Utazásai folyamán belső éhsége Rómába vitte. Itt tért meg. Himnuszai konverziójának belső kísérőiként születtek meg. Egyike korunk legjelentősebb katolikus íróinak. Nő, aki kemény és markáns, és modern ember, aki annyira transzcendens, hogy párját ritkítja a mi soraink között is. Többi íróinkat érdekli az Isten ügyének története a történelemben és a társadalomban, vagy a lelkek tántorgása a bűn és kegyelem között. Ő a legérzékenyebb ponthoz nyúl: az Egyházhoz. A ma embere nem hívő, vagy hitetlen, hanem egyházias, vagy egyházellenes. Ezen a legkényesebb ponton keresztül aktualizálódik legtöbbünk számára az Isten ügyének dolga. Emiatt, és a kereszténység legbelső lényegéhez tartozó minden ideigvaló máit levetkőzött transzcendenciája miatt, rendkívül alkalmas mérőműszer annak megállapítására, hogy bensőnk evangéliumi címkékkel ellátott vélekedései és állásfoglalásai mennyi evilági, pogány szennyeződést rejtenek magukban. Az értetlenség, elutasítás, ki-nem- elégítettség érzései kedvezőtlen szimptómak. Himnuszai gondolati versek, melyek minden rímes vagy mértékes formát nélkülöznek, s csak a belső feszültség lüktetése emeli őket a hétköznapi beszéd fölé. A magyar fordítás a piarista Lénárd Ödön munkája.

Leszek Kołakowski - Isten ​nem adósunk semmivel
A ​kitűnő lengyel filozófus ebben az időskori művében a pascali életművet és annak történeti és teológiai hátterét, a janzenizmust állítja elemzése középpontjába. Az elsõ rész a janzenizmussal foglalkozik, amelyet egyrészt olyan teológiai iskolának tart, amely megpróbál választ adni a kereszténység néhány megoldhatatlan titkára, másrészt olyan reakciós törekvésnek, amely kétségbeesett kísérletet tett a kibontakozóban lévő felvilágosodás feltartóztatására. A janzenista reakcionáriusok és a jezsuita modernisták konfliktusát szemlélve megoszlanak a szerző szimpátiái. Objektív értékelésre törekszik, rámutatva a szemben álló felek pozitívumaira és negatívumaira. A janzenizmus jelentőségét abban látja, hagy alkalmat adott a római katolikus egyháznak a Szent Ágoston-i örökséggel való leszámolásra. Enélkül ugyanis az egyház nem tud megfelelni a modern idők kihívásainak, a leszámolás azonban olyan nagy változásokat idézett elő az egyházban, hogy Szent Ágoston örökösei, a janzenisták nehéz szívvel állapítanák meg: a kereszt elvesztette tartalmát. A második rész Pascal „szomorú hitét” elemzi. Azt a közös mondanivalót keresi Pascal műveiben, amely az életmûvet egységes egésszé teszi, és olyan átfogó összefüggésrendszer felfedezésére törekszik, amely korunkra is alkalmazható. A szerző hasonlóságot vél felfedezni Pascal kora, a XVII. század, és a mi korunk között: ugyanis mindkét korszak a keresztény hittől való tömeges elfordulás kora. Ebben a helyzetben szól Pascal azokhoz, akiknek szívében nem aludt még ki a hit utolsó szikrája, és biztatja õket, hogy vállalják a „hit hazárdjátékát”, „fogadjanak” Istenre. Kołakowski Pascaljának a mai ember számára is van mondanivalója, akár hívőnek tartja magát, akár úgy érzi, szeretne, de nem tud hinni.

Umberto Eco - Öt ​írás az erkölcsről
Itt ​kötetbe gyűjtött írásai alkalmi jellegűek. Témabeli sokféleségük ellenére együvé tartoznak: mind etikai kérdéseket vetnek föl, és járnak körül az értelmiségi szerep tudatában és felelősségével, amely abból áll, "hogy kritikus szemmel azonosítsuk, mi az, ami hellyel-közzel kielégítő módon megfelel az igazságról alkotott elképzelésünknek. E szerepet gyakorolhatja bárki, akár egy társadalom szélére sodródott ember is, amikor végiggondolja és valahogy kifejezi helyzetét, de elárulhatja az író, amikor mondandóját nem hagyja leülepedni, hanem hirtelen érzelmektől indíttatva reagál az eseményekre." Az értelmiséginek az a dolga, hogy, mint a Pinocchio mesealakja, a Szóló Tücsök gondolkodjon - aztán beszéljen.

Joseph Ratzinger - Isten ​és a világ
Az ​Egyház nem egy múltbéli intézmény, hiszen Krisztus tanítása mind a társadalom, mind az egyén életének meghatározó eleme, gyökere és forrása, s ez korunkban fontosabb, mint valaha - vallja e könyvben Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa. Sok egyéb mellett csak néhány téma, amelyekre Peter Seewald kérdései nyomán a bíboros válaszol: A hit válsága; A szabadság; Isten igen, Egyház nem; A keresztények egysége; Az Egyház küldetése; A jövő világegyháza...

Szent Ágoston - Szent ​Ágoston breviárium
Kecskés ​Pál filozófiatörténész, a keresztény filozófia nevei hazai ismerője volt. Ebben a művében Szent Ágostonnak szinte minden írását végigpásztázta, kiemelte belőle a fontos részeket és lefordította, hogy minél gazdagabb képet adjon Ágoston gondolatgazdagságáról. Ebben a gyűjteményben közel 400 rövidebb-hosszabb idézet, részlet kapott helyet, nagyon pontos tartalommutatóval.

Covers_133007
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szentmise ​a Szentatyával a Hősök terén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Katekizmus
7

Ismeretlen szerző - A ​Katolikus Egyház Katekizmusa
A ​Katolikus Egyház Katekizmusának jelen fordítása és kiadása a Vatikáni Kiadónál 1997-ben megjelent latin nyelvű mintakiadás alapján készült. Célja, hogy szerves és rendezett módon tárja elénk a katolikus tanítás lényegi és alapvető tartalmát, a hit és az erkölcs igazságait, a II. Vatikáni Zsinat és az egyházi Szenthagyomány egészének fényében. Elsődleges forrásként a Szentírásra, az egyházatyákra, a liturgiára és az egyházi Tanítóhivatalra épít. A latin nyelvű mintakiadás célja az, hogy hivatkozási alapja legyen a különféle országokban készülő katekizmusoknak vagy ilyen jellegű összefoglaló munkáknak. A mű szerkezete, a katekizmusok nagy hagyományát követve, négy tartópillérre épül: szól a keresztségi hit megvallásáról (a _hitvallás_), a hit szentségeiről, a hitből fakadó életről (a _parancsolatok_), és végül a hívő imádságáról (a _Miatyánk_). Főként a katekézis felelőseihez szól. Első helyen a püspökökhöz: ők a hit tanítói és az Egyház pásztorai. Az ő feladatuk Isten népének tanítása, ehhez kínál segítséget ez a könyv. A püspökökön keresztül szól a nemzeti katekizmusok szerkesztőihez, a papokhoz és hitoktatókhoz is. De nagy haszonnal forgathatja minden keresztény ember, híven küldetéséhez, melyről II. János Pál pápa így vall bevezetőjében: "Őrizni a hitletéteményt, íme, ez az a küldetés, melyet az Úr Egyházára bízott és amit az betölt minden időben."

Capuai Boldog Rajmund - Sziénai ​Szent Katalin élete
Több ​indok is készteti a Szent István Társulatot arra, hogy Sziéniai Szent Katalin életét és műveit a magyar Egyház olvasói kezébe adja. 1980-ban volt hatszáz éve Szent Katalin halálának. 1970. szeptember 27-én VI. Pál pápa egyházdoktorrá nyilvánította Avilai Nagy Szent Terézzel együtt, akinek művei már korábban is eljutottak a magyar olvasóhoz. Szent Katalin most szól hozzánk először magyarul. Elsőnek a szent életét, majd tanítását, a Dialógust adjuk közre. Ezt követi majd 389 levele. Különös aktualitást ad a művek kiadásának az a II. Vatikáni Zsinaton megfogalmazott igény, hogy a laikusok egyre aktívabban kapcsolódjanak bele az Egyház életébe. Szent Katalin, aki nem kolostorban élt, ősmintája az ilyen hívő lelkeknek. Az életrajz műfaja, a legenda eredetileg a szentekről szóló írásokból (mártírtakták, szent remeték és hitvallók élete) olvasásra kiválasztott részleteket illetve ezek gyűjteményét jelentette. Jelen esetben sajátos tárgyilagosságot és hitelességet kap a mű attól, hogy a szent gyóntatója állította össze az anyagot részben a saját ismeretei, részben az általa jól ismert szemtanúk vallomásai alapján.

E. Le Joly - Jézusért ​tesszük
Ez ​a könyv nem teljes életrajz Teréz anyáról, - ilyet ő nem kíván. Nem is teljes története a Szeretet Misszionáriusainak, annak a szerzetesrendnek, amelyet Isten sugallatára alapított, - ezt csak később lehet majd megírni, amikor minden fontos dokumentum elérhetővé vált. Könyvünk a Szeretet Misszionáriusainak kezdeteit, célját és szellemét próbálja lefesteni, olyasvalaki szemén át, aki sok éven keresztül állt összeköttetésben Teréz anya alapításával. A "Jézusért tesszük" c. írás magának Teréz anyának köszönheti ösztönzését és címét. Ez az egyetlen könyv, aminek a megírását ő kérte, hogy megmagyarázzák céljait az egész világon élő számos barátjának és segítőjének. Az elbeszélés Teréz anya saját, nyilvánosan, vagy magánbeszélgetéseiben mondott szavain alapul, továbbá levelein, a szerzetének írt alkotmányon és szemtanúk kijelentésein, akik - különösen az első, hősi évek idején - vele együtt dolgoztak.

Nicolás Gómez Dávila - További ​széljegyzetek egy rejtett szöveghez
Lassacskán ​bekövetkezik, amitől az arisztokratikus visszavonultságban élő bogotái remete, Nicolás Gómez Dávila (1913-1994) alighanem a legjobban rettegett: kanonizált szerzővé válik. Amióta a kilencvenes években néhány európai értelmiségi felhívta rá az európai olvasók figyelmét, alig ismerünk latin-amerikai gondolkodót, akinek életműve ilyen élénk érdeklődést keltene, mint az övé. Bár életében csak barátai és családtagjai számára tette elérhetővé írásait, később olyan csodálókat szerzett, mint Ernst Jünger, Álvaro Mutis vagy Heiner Müller. Szenvedélyes korszerűtlenségét életével hitelesítette: franciaországi tanulóéveit és egy európai utazást leszámítva szinte egész életét Bogotá melletti villájában, pontosabban harmincezer kötetes magánkönyvtárában töltötte. El reaccionario auténtico című esszéjének köszönhetően többen a XX. század egyik legjelentősebb politikai teológusának, a Joseph de Maistre és Juan Donoso Cortés nevével fémjelzett ultramontán hagyomány utolsó képviselőjének tekintik, noha saját meghatározása szerint a reakciós "nem visszafordulni akar, hanem más úton járni". Gondolatainak feszültsége abból ered, hogy hierarchikus világképe, katolicizmusa és antidemokratizmusa ellenére is az individuumba, illetve a tagadás gesztusába vetette minden reményét. Szellemi partizánharcként felfogott sajátos, mély hitében gyökerező szkepticizmusa minden ideológiától távol tartotta - nem meglepő hát, hogy a politikai szerepvállalástól konzekvensen elzárkózott. Gómez Dávila - mint a modernitás több hajótöröttje - minden filozófiai rendszeralkotást szócséplésnek, a csupán megsejthető, ám kifejezhetetlen "rejtett szöveg" meghamisításának ítélt, így már első kötetei, a Notas és a Textos is csak rövid esszéket, feljegyzéseket tartalmaztak. Mivel a civilizáció lényegét a klasszikusokkal folytatott párbeszédben látta, és szakadatlanul kerete az egyedül tisztességes, vagyis a hallgatáshoz legközelebb eső megszólalási formát, végül kizárólag "széljegyzeteket" írt. Aforizmáinak 1977 és 1992 között publikált öt kötetével - melyeknek utolsó darabját tartja kezében az olvasó - az európai hagyomány "közhelyeinek" kívánt méltó nyughelyet biztosítani. George Steiner - aki ugyancsak jól ismeri Gómez Dávila írásait - "püthagoraszi műfajnak" nevezte ezt a töredékekből építkező, egyszerre áttetszően világos és enigmatikus írásmódot, amelyet mindenkor a vulgaritás elleni küzdelem hív életre, és amely így mindig a száműzöttek, a rosszkor születettek, egyszóval a nagy legyőzöttek sajátja.

Christine Arnothy - A ​fogoly bíboros
A ​regény megírásakor 1962-ben, 1976-ra vetítettem előre a történetet, mintha Mindszenty bíboros már két évtizede az amerikai nagykövetségen élt volna. A regénybeli Mindszentyt szembeállítottam a nagykövet sógorával, aki azt szerette volna, ha a bíboros az ő irataival hagyja el Magyarországot., Mindszenty visszautasítja a halálos betegségben szenvedő professzor ajánlatát. Kettejük között szenvedélyes vitába átcsapó, az egész regényt átfogó párbeszéd alakul ki...

Csőgl János - Tedd ​magad igaz emberré
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

870629_tronszek
elérhető
1

Klement Tímea - Trónszék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók