Ajax-loader

'etika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


David Hume - David ​Hume összes esszéi I-II.
Az ​emberi életet inkább a szerencse vezérli, mint az értelem; inkább közönséges időtöltésnek kell tekinteni, semmint komoly foglalatosságnak; s inkább a pillanatnyi kedély, mint az általános elvek hatása alatt áll. A nagy skót filozófus életében legnépszerűbb írásainak magyar kiadása.

Lucius Annaeus Seneca - Menj, ​és légy ember!
"Elégedjünk ​meg ezzel az egyszerű ranggal: Ó, milyen jó ember". Ebben a könyvben minden benne van, ami a szeretetteljes és boldog élethez kell: emberismerettel és az egyenes élethez szükséges tudománnyal - a jóság és emberség tudásával - vértez fel bennünket. Tanácsokra vágyunk? Forduljunk Senecához. Bölcs útmutatásai kortalanok - méltó társul szegődnek a ma emberéhez is."

Sipos Imre - A ​szabadság diadala
A ​könyv példákon keresztül mutatja meg, hogy a törzsfejlődés során hogyan lazulnak a tér-, az idő-, az öröklöttség béklyói, s hogyan tudatosul az embernél, hogy a "szabadság ébredése" nem lehet öncélú.

Jan Milič Lochman - A ​szabadság útjelzői
Dr. ​Jan Milic Lochman professzor 1922-ben született Nove Mestoban. Prágában és Bázelben tanult filozófiát és teológiát. 1948-ban doktorált és a prágai Comenius-fakultás 1950-ben fogadta doktorai sorában. 1960 óta a bázeli egyetem rendszeres teológiai tanszékének vezetője. 1970-ben a cambridg-i Harvard Egyetem tiszteletbeli professzora lett, 1973-ban pedig az aberdeeni egyetem tiszteletbeli doktori címét kapta. E kötetben a zsidó és keresztyén etikának és kultúrának évezredek óta fundamentumát jelentő Tízparancsolat jelentőségét és szerepét vizsgálja a teológia, az egyház és az ember egyéni életének időszerű összefüggéseiben. Ez a "kis etika" a szabadság és a felszabadulás "magna chartá"-ja. Úgy mutatja be az egyes parancsolatokat, mint létfontosságú etikai normákat, amelyek kívülről és belülről egyaránt fenyegetett szabadságunkat segítenek megőrizni, s amelyek mindennapi életünbben a helyes emberi magatartás kialakításához is elsegítenek.

Montesquieu - A ​törvények szelleméről
A ​francia felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb képviselőjének könyve a politikai gondolkodás legjelentősebb és legnagyobb hatású alkotásai közé tartozik. A modern liberalizmus előfutára e klasszikus művében fejtette ki a hatalom megosztásának, a politikai szabadság legfontosabb biztosítékának elméletét azzal, hogy elsőként fogalmazta meg a törvényhozói, bírói és a végrehajtói hatalom szétválasztásának követelményeit és módozatait. Montesquieu a francia forradalom és a más államokban, így Magyarországon is példaképül szolgáló francia köztársaság történetének megértéséhez is alapvető forrás. A magyarul 1962-ben először és utoljára megjelent mű kiadása éppen ezért is igen nagy jelentőségű a modern európai társadalmi berendezkedést elemző szakemberek és a politika iránt érdeklődő nagyközönség számára. Charles-Louis de Secondat Montesquieu: A törvények szelleméről.

Zsolnai László - Ökológia, ​gazdaság, etika
A ​gazdálkodásnak az életminőséget kell szolgálnia. Az életminőség - a pénzben mért életszínvonallal szemben - többdimenziós, kvalitatív fogalom. Beletartoznak az épségben megőrzött természeti környezet, az egyedi, artisztikus tárgyak világa, az izgalmas, kreatív munka, a nem fényűző, de gondtalan megélhetés, az etikus személyközi kapcsolatok, a társadalmi igazságosság, valamint az igényes, múltat tisztelő, kultúrába ágyazott szellemi reflexió. Az életminőség szempontjából Észak-Itália, Katalónia és Dél-Franciaország, valamint Svédország, Dánia és Finnország a legfejlettebbek a világon. Ebbe az irányba kellene haladnia Magyarországnak is. A minőségi élet reménye adhatja meg ittlétünk méltóságát Zsolnai László közgazdász 1958-ban született Szegeden. 1982 óta dolgozik a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol a Környezettudományi Intézet tanára és a Gazdaságetikai Központ igazgatója. Vendégkutató volt az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban és Ausztriában. Jelenleg etikai és ökológiai programok kifejlesztésén munkálkodik Budapesten, Oxfordban, Párizsban és Washingtonban.

Kamarás István - Vörös Klára - Embertan ​III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alasdair Macintyre - Az ​erény nyomában
A ​kiváló erkölcsfilozófus, Alasdair Macintyre e könyvében módszeresen feltárja korunk erkölcsi diskurzusának alapvető ellentmondásait, elemeinek és fogalmainak lényeges alakulását az emberi történelem és gondolkodás története során. Alapos és meggyőző érveléssel mutat rá a különböző erkölcsfilozófiai iskolák téves vagy éppen fenntartható téziseire Arisztotelésztől Nietzschéig, a felvilágosodás erkölcsi alapvetésétől a modern társadalomtudományoknak a "menedzsert" menybe vagy éppen pokolba küldő válfajaiig, vagy a "szakértelem" ma oly jellemző mitizálásáig, az emotivizmustól az egzisztencializmusig. A szűken vett erkölcsi gondolkodáson messze túlmutató vizsgálódáson messze túlmutató vizsgálódásai folyamán eljut az "erények" jellegének értelmezéséig a történelemben, napjainkban és az előrevetíthető jövőben.

Ludassy Mária - Elhiszem, ​mert ésszerű
Ludassy ​Mária valószínuleg már álmából felébresztve is, bármikor tudna esszét írni bármelyik felvilágosodás kori filozófusról. Ebben az új kötetében olvasható egy remek, a "szoros olvasat" módszerével írt tanulmány Hobbes Leviatánjáról, amelyben először jelent meg az isteni erkölcsökön alapuló állam helyébe lépő modern jogállam eszméje. Egy kis írás Bernard Mandeville-ről, aki azt tanította, hogy az emberi társadalom nem az erkölcsös tulajdonságok terméke, hanem, éppen ellenkezőleg, a fejlődést mindig a legnegatívabb emberi tulajdonságok dinamizálták. Egy esszé a racionalizmus védelmében, amelyben a szerző - az elemzés végeztén - leszögezi, hogy sok divatos gondolkodóval ellentétben ő a XX. századi totalitárius eszméket nem a XVII-XVIII. századi racionalizmus szellemi örököseinek tartja. Különböző írások a francia felvilágosodás erkölcsfilozófiájáról, Rousseau-ról, Condorcet-ről, Benjamin Constant-ról, s végül egy roppant tanulságos és aktuális összefoglalás arról a vitáról, amelyet a francia forradalom idején a liberális Condorcet folytatott Robespierre-ékkel - Condorcet a közoktatás feladatának kizárólag az ismeretek átadását tekintette, míg a jakobinusok a hazafias és erkölcsös ember nevelését.

Friedrich Nietzsche - Túl ​jón és rosszon
„Azokra ​a dinamitkészletekre, melyeket a Gotthard-vasút építése során használtak, fekete, az életveszélyre figyelmeztető jelzőzászlókat tűztek. – Kizárólag ebben az értelemben beszélünk a filozófus Nietzsche új könyvéről mint veszedelmes könyvről. Ezzel a megjelöléssel a feddés nyomát sem kívánjuk tanúsítani a szerzővel és művével szemben, ahogyan ama fekete zászló sem volt a robbanóanyag feddése. Még kevésbé jut eszünkbe, veszedelmes könyvére való utalásunkkal kiszolgáltatni a magányos gondolkodót a szószéki hollóknak és oltárt varjaknak. A szellemi robbanóanyag, akárcsak a materiális, szolgálhat nagyon is hasznos alkotásokat; nem szükségszerű, hogy bűnös célokra éljenek vissza vele. Csupán jól teszik, ha ott, ahol ilyen anyagot tárolnak, világosan megmondják: „Itt dinamit van!” (…) Nietzsche az első, aki tud egy új kiutat, ám egy olyan félelmeset, hogy alaposan megrémülünk, mikor magányos, eleddig járatlan ösvényén látjuk járni őt!…” (J. V. Widmann, 1886)

Helga E. Hörz - Blickpunkt ​Persönlichkeit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hársfai Katalin - A ​keresztény etika gyökerei Szent Ágostonnál
A ​keresztény etika gyökerei Szent Ágostonnal című könyv a keresztény erkölcs alapvető fogalmainak kialakulását kutatja Ágoston fiatalkori műveiben, elsősorban a De moribus Eeclesiae catholicae című könyvben. A szerző megkísérti összegyűjteni az ágostoni erkölcsteológia elemeit, az alapvető erkölcsi fogalmak csiráit, és felvázolja az ágostoni erkölcsteológia struktúráját, amelynek két középponti témája a boldogság és a szeretet Ágoston e könyve több szempontból jelentős. A patrisztika irodalmában - mai ismereteink szerint - ez a könyv az első, amely kizárólag erkölcsi tanítással foglalkozik, összefüggően rendezett formában. Nem speciális kérdéseket magyaráz, hanem komplex képet ad a keresztény erkölcsről. Ágoston könyve nem egy olyan „kézikönyv", amihez hozzá van szokva korunk kutatója. Együtt van benne az antik világ és a kereszténység gazdagsága, filozófia és teológia, elmélet és gyakorlat: mindez ékesszóló, briliánsán sziporkázó előadásban. A könyv két központi kérdése magában foglalja az erénytant is. Az Istenszeretet, az önszeretet és a felebarát iránti szeretet beleilleszkedik a híres ,,uti-frui" elméletébe, amely már itt megjelenik, és később részletes kidolgozást is nyer. Jellegzetesen ágostoni definíciót nyernek az antik sarkalatos erények, melyek a szeretet egy-egy típusaként nyernek megfogalmazást. Ez egy új etika kezdetét jelenti. Fontos helyet foglal el továbbá a műben a hit és értelem viszonyának metodológiai kérdése, a jóról és az erkölcsi rosszról szóló tanítás, valamint a szándék nagy jelentősége a cselekmény morális megítélése szempontjából. Ezt a gazdag erkölcsi tartalmat nemcsak feltárja a szerző, hanem belehelyezi Ágoston életművének dinamikájába. Visszatekint a filozófiai korszakban írt művekre ,és rámutat az azokban már helyenként megjelenő etikai tartalomra, és utal a későbbi nagy ágostoni művekre is, amelyek már teológiai könyvek, amelyekben visszatér a De moribusban megismert etikai-filozófiai tartalom, még részletesebben kidolgozást nyer bennük. Ennek a könyvnek amiről Hársfai Katalin azt írja, hogy az első komplett keresztény morális mű - további érdekessége, hogy Ágoston még mint laikus írta, mindössze hónapokkal a megkeresztelkedése után. A könyv második részében a De moribus Eeclesiae catholicae első magyar nyelvű fordítását is közreadja a Szerző.

Józsa György - Pálos Tamás - Pozsgay Imre - Kovács Ferenc - Földy Pál - Herczeg Ferenc - Gecse Gusztáv - Világnézeti ​és etikai kérdések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna Gézáné Maksay Mária - Emberismeret ​és etika
Az ​új tantervi modul létrehozása olyan kérdésekre irányítja a figyelmet, amely eddig csak érintőlegesen jelent meg az iskolai oktatásban. A feldolgozandó témák rávilágítanak a tudatosabb életvezetésre, a saját életünk iránti felelősség fontosságára, a tévedések, hibák korrigálásának lehetőségeire, kapcsolataink kiegyensúlyozottságának megteremtésére. Ha pedig jóban vagyunk önmagunkkal, és a világgal, életünk is teljessé válik.

Simon Blackburn - Being ​Good
It ​is not only in our dark hours that scepticism, relativism, hypocrisy, and nihilism dog ethics. Whether it is a matter of giving to charity, or sticking to duty, or insisting on our rights, we can be confused, or be paralysed by the fear that our principles are groundless. Many are afraid that in a Godless world science has unmasked us as creatures fated by our genes to be selfish and tribalistic, or competitive and aggressive. Simon Blackburn, author of the best-selling Think, structures this short introduction around these and other threats to ethics. Confronting seven different objections to our self-image as moral, well-behaved creatures, he charts a course through the philosophical quicksands that often engulf us. Then, turning to problems of life and death, he shows how we should think about the meaning of life, and how we should mistrust the sound-bite sized absolutes that often dominate moral debates. Finally he offers a critical tour of the ways the philosophical tradition has tried to provide foundations for ethics, from Plato and Aristotle through to contemporary debates.

Heller Ágnes - Általános ​etika
A ​kötet Heller Ágnes - a nyolcvanas évek végén Amerikában megjelent - erkölcsfilozófiai trilógiájának első darabja, amely az ezt követő részek nélkül is tökéletesen érthető. Az erkölcsfilozófia legáltalánosabb kategóriáit és e kategóriák kibontakozásának feltételeit kutatja, tehát valóban "általános etika". A szerző széles körű filozófiai munkásságának kezdetektől fogva az etika állt a középpontjában, korai marxista koncepciói után fokozatosan érkezett el jelenlegi álláspontjához, amely immár korántsem marxista, sokkal inkább támaszkodik Arisztotelész és - még inkább - Kant etikai munkáira, de megőrzött, sőt továbbfejlesztett bizonyos baloldali, társadalom- és történetfilozófiai koncepciókat, amelyekkel nemcsak alapozni kívánja etikáját, de amelyeknek kategóriái át is hatják etikai gondolatmeneteit. Így nemcsak a következmény és szándéketika "dialektikája" kapcsán, de abban is, hogy az alapvető erkölcsi fogalmakat (jó, gonosz, felelősség, erkölcsi autonómia, magatartási normák stb.) nem fenomenológiailag szemléli (bár elemzéseiben messzemenően felhasználja a fenomenológiai analízis eszköztárát), hanem társadalomelméleti alapokból "vezeti le", illetve történetfilozófiai koncepciók determináns összefüggéseiben vizsgálja. A karcsú elméleti munka komoly gondolkodói teljesítmény, ám a szerző tudatosan törekedett arra, hogy a "nem akadémiai közönség" is megérthesse, követhesse elgondolásait. Így a könyv - széles körben ajánlható, fiatalok figyelmét is érdemes rá felhívni.

Immanuel Kant - Az ​erkölcsök metafizikájának alapvetése / A gyakorlati ész kritikája / Az erkölcsök metafizikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zlinszky János - Keresztény ​erkölcs és jogászi etika
A ​kötet áttekinti és feldolgozza a keresztény erkölcsiség értékrendjét, párhuzamosan a jogászi hivatásokban megkívánt s a jog által támogatott etikai értékekkel.

Marcus Tullius Cicero - Marcus ​Tullius Cicero válogatott művei
A ​klasszikus latin próza legnagyobb mesterét mint irodalmi és - ha nem is életútját tekintve - erkölcsi példaképet szellemi életünk hajnalától kezdve a közelmúltig, a XI. századtól Bornemisszán, Rákóczin át Kazinczyig és Kölcseyig eltéphetetlen szálak fűzik a magyar művelődéshez. Kötetünk a sokarcú Cicero bemutatására vállalkozik, a senatusi szószékről mennydörgő szónok, az ármányos politikus, a pallérozott tollú bölcselő, az "írástudók felelősségét" kényesen számon tartó esztéta és a könnyeden-szellemesen csevegő levélíró műveiből ad gazdag ízelítőt.

Albert O. Hirschman - Az ​érdekek és a szenvedélyek
Albert ​Hirschmann, a hagyományos közgazdaságtan kritikusaként világhírűvé lett tudós 1977-ben megjelent kötete, amely mára az eszmetörténeti irodalom klasszikus műve lett, megmutatja, hogy a kapitalizmus vagy korabeli megnevezéssel a "kereskedelmi társadalom" felemelkedését összetett ideológiai átalakulás kísérte. Rekonstruálva a 17-18. századi vitákat, a könyv megvilágítja, hogyan lett a kapzsiság bűne, az anyagi érdekek hajszolása pozitív erővé, az erőszakos és romboló emberi szenvedélyeket fékentartó és korlátozó tényezővé. A koramodern politikai gondolkodók (Montesquieu, Sir James Stewart, Adam Smith) az érdekeket követő kereskedelmi társadalom diadalától kiszámíthatóbb, békésebb és civilizáltabb politikai világ kibontakozását várták szemben a dicsőségvágy és a vallási türelmetlenség szenvedélyei által lángra lobbantott dinasztikus és polgárháborúk véres korszakával. Hirschman meggyőzően érvel a marxi, ill. a weberi tézis ellen. A könyv azoknak az érdeklődő olvasóknak ajánlható, akik politika és gazdaság viszonyáról nem érik be aktuális közhelyekkel, hanem arra is kíváncsiak, hogyan alakultak ki azok az érvelés módok, amelyek meghatározók voltak a modern világ születésében, a kapitalizmus győzelmében.

Zsolt Péter - Médiaetika
A ​könyv a mai piaci igényeknek megfelelően több tudományterülethez kíván használható tudásanyaggal szolgálni. Így megtalálható benne az értékszociológia vázlatos ismertetésén túl egy, a szerző által kidolgozott erkölcsszociológiai keret is, amely a funkcionalizmusból és a rendszerelméletekből építkezik. Használható lehet azoknak a filozófusoknak és szociológusoknak akiket vagy a társadalom szakmai értékszerveződése, vagy éppen a média professzió értéklogikája foglalkoztat. Megtalálható itt több szakma, amelyek közül az orvosetika csupán betekintést ad a gazdag irodalommal rendelkező témába, míg az erőszakszervezetek etikája elhanyagolt terület lévén önmagában is érdekes. A jogi, a tanári-tudósi és a politikusi etikán kívül a könyvben elszórtan a közigazgatásban dolgozók erkölcsi problémái is felszínre kerülnek. (Az eligazodást jól megkönnyíti a tárgymutató.) Más szakmák erkölcsének ismerete növeli a modern társadalom emberének toleranciáját. Az ilyen ismeretek a "közvetítő" médiaemberek számára mára már nélkülözhetetlenek is. Az újságírók nézőpontjából kerül bemutatásra a média-politika viszonya - többek között egy ma divatos tudományos megközelítés, a játékelmélet segítségével. A könyv közepétől a médiaetika kérdéseit taglalja, és nem csupán elméleti szempontból. Az írás a médiaetikai ismeretekhez jó leltárként is - ha nem is teljessel - szolgál. S vannak benne ajánlások is, amelyek közül néhány a szakmában egyáltalán nem letisztult, s talán vitára is ingerel.

Petrus Abaelardus - Etika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint József - A ​Teremtő munkatársai
Az ​Egyház 100 éves szociális tanításának -- II. János Pál három szociális körlevelelét is beleszámítva -- ilyen összefoglaló jellegű, rövid ismertetése még nem jelent meg magyarul. Ebből a szempontból tehát hiányt pótló ez a munka. Különösen időszerűvé teszi az Egyház Nagy Katekizmusának megjelenése, továbbá az eddig megjelent szociális enciklikák teljes szövegű, gyűjteményes kiadása. Édemények takinthető az is, hogy nem különböző kommentárokat ismertet, hanem magukat a körleveleket mutatja be -- ugyan nem külön-külön, analítikus [sic] módszerrel, hanem szintetikusan, az Egyház szociális tanítását rendszerbe foglalva. P. Hevenesi János SJ lektor

Benke György - Kálvin ​társadalmi etikája
Kálvin ​Jánost úgy ismerjük, mint a reformáció teológusát. A szükség kényszerítette arra - francia hittestvérei üldözése -, hogy védelmükre keljen úgy, hogy megírja hitük lényegét, és bebizonyítsa azt, hogy nem azok tértek el a keresztyén alaptól, a Szentírástól, akiket üldöznek, hanem üldözőik.

Friedrich Nietzsche - Jón ​és gonoszon túl
Nietzsche ​egyik újabb főműve, melyben kiteljesíti támadását az újkor morálja ellen, s máig ható érvénnyel elemzi a modern kort. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Jobbágyi Gábor - Orvosi ​jog
A ​szerző az orvosi jog általános, az orvos-beteg, illetve kórház-beteg kapcsolat -elsősorban magánjogi- szabályainak elemzése során különös hangsúlyt kap az orvosi felelősség bemutatása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a köztudatban sok a téves nézet, melyekhez egyes országok joggyakorlata is hozzájárul, hogy félrevigye a jogalkotást és a bírói joggyakorlatot a megbízotti és szakmai felelősség vonaláról egyfajta eredményfelelősség felé. A munkát a tárgykörbe vágó igen jelentős dokumentumok egészítik ki, a hippokratészi eskütől a pápai megnyilatkozásokon keresztül az orvosi testületek állásfoglalásain át egészen hatályos jog szövegéig.

Bolberitz Pál - Érték ​és Etika
Az ​ezredvég értékválsággal küszködik. Tévedhetetlennek tételezett „örök” értékek kerültek a történelem lomtárába. Új „értékek” jelennek meg és harsogva hirdetik, hogy egyedül az ő birtoklásuk biztosíthat üdvösséget az ember számára. A korábbi hamis értékrendtől csak abban különbözik kínálatuk, hogy az előbbi az elméleti míg az utóbbi a gyakorlati materializmus világnézetét ajánlja. Van-e kiút az értékválságból? Van-e maradandóan igaz és valóban emberhez méltó értékrend? A kérdés különösen etikai, erkölcsi szempontból időszerű. Mi a helyes erkölcsi cselekvés normája? Önmagunknak szabunk-e erkölcsöt vagy van olyan erkölcsi törvény, ami mindenkit és minden időben kötelez? A kereszténységnek kétezer éve van válasza az emberhez méltó értékek után kutató elme számára Jézus Krisztusban, aki az „út, igazság és élet” (Jn 14,6). E kötet olyan írásokat ad közzé, melyek a keresztény értékeket mutatják be, és az etikai szempontot emelik ki abban a meggyőződésben, hogy a „teljes igazságra” Krisztus vezet el minket Szentlelke által (Jn 16,13), hogy így dicsőítsük meg az Atyát.

Joseph O'Connor - Robin Prior - NLP
A ​kötet az NLP hatékony segítségével azonnal bevethető útmutatóul szolgál üzleti problémák megoldásához.

Heller Ágnes - Morálfilozófia
Heller ​Ágnes etikai trilógiájának második darabja a kanti kérdésre keresi a választ a modern világban: "Mit lenne helyes tennem?" A morálfilozófia fő kategóriáit úgy bontja ki, hogy a mindennapi életben, az intézmények világában, a köz szférájában ténykedő tisztességes embereket követi nyomon. Gyakorlati kérdésekkel fordul az elméleti filozófiához, s így olyan morálfilozófiát ír, amely közvetlenül azokhoz szól, akik sajátos problémáikra morálisan jó megoldásokat keresnek. "Merész és fantáziadús könyv, érdemes a gondos tanulmányozásra. Történelmi lendülete, eredeti elemzései és morális komolysága mély benyomást kelt." _The Times_

Krémer Sándor - Etikai ​alapvetés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Emberi ​- túlságosan is emberi
A ​görög "aphorizein" ige jelentése: körülhatárolt, körülír, elkülönít. Az aforizma tehát elválik az általánostól, a szokványostól, és szinte arcul vágja a közhelyszerűséget. Mivel egyáltalán nem felel meg a várakozásoknak, intenzív erőfeszítést követel hallgatójától és olvasójától. A gondolkodó embernek valósággal meg kell fejtenie értelmét, fel kell fednie igazságtartalmát. Az "Emberi - túlságosan is emberi" témáinak csoportosítása megfelel az igazságkeresés aforisztikus formájának, ugyanakkor a tartalom tüzetesebb szemügyre vétele azt bizonyítja, hogy nem a filozófia egyfajta zárt rendszerével állunk szemben. Nietzsche itt inkább az uralkodó "igazságokat" és gondolkodásmódot, valamint a metafizika, etika, esztétika alapjait igyekszik megtámadni, azokat legalábbis kérdésessé téve. A mű alcíme: "Könyv szabad szellemeknek" . E cím arra céloz, hogy jó volna megszabadulni a régi "igazságoktól", az idealizmustól. Hiszen a szellem felszabadulása - amelynek döntő mozzanatai mindig valami erős kötődés föloldása - csak így következhet be.

Andrássy György - Filozófia ​és jogászi etika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók