Ajax-loader

'etika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Legaza László - Mérnöki ​etika
Korunk ​felgyorsult technikai fejlődése az emberiség jövőjére vonatkozóan számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legalapvetőbb: mit ér a műszaki-technikai haladás, ha nem terjed túl a fizika, a kémia, az orvostudomány vagy a biológia tökéletesedésén, ha nem jár együtt erkölcsi, társadalmi vagy politikai nemesedéssel, az emberiség lelki-szellemi fejlődésével? Vajon a technikai vívmányok végső soron az emberiség javát szolgálják, avagy ellenkezőleg: pusztulásának eszközei? Objektívek-e a szellemi élet törvényei - hasonlóan az anyagi természet törvényeihez - vagy függnek a megfigyelőtől, annak társadalmi helyzetétől, a vizsgálati módszertől, időtől, tértől, az anyagi világtól, egyáltalán bármitől? A természettudomány törvényeinek objektív tulajdonsága automatikusan átvetíthető-e a szellemiség törvényeire? Más szóval a jó és a rossz objektív vagy szubjektív fogalom, vagyis a mérnöki döntések meghozatalakor létezik-e objektív mérce? Kötetünk ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ

Halasy-Nagy József - Az ​erkölcsi élet
A ​kötetben közölt Az erkölcsi élet és a Te meg Én című Halasy-Nagy József művek először jelennek meg nyomtatásban. A szövegek a szerző 1948-ban történt kény szernyugdíjazása után születtek és kéziratban maradtak. Halasy-Nagy a publikálás reménye nélkül fejezte be őket, így a kéziratokat nem készítette elő kiadásra, ezzel nagyban megnehezítette mostani sajtó alá rendezésüket. (A szövegek születési idejét nem közli, idézeteit idegen nyelveken hozza, s nem adja meg pontos bibliográfiai helyüket, kézzel utólag sokszor belejavít a szövegbe, stb.) Keletkezésük idejének meghatározását is csak a szövegekben szereplő másodlagos adatokra lehet építeni. (Több helyen az 50-es években megjelent szakirodalomra hivatkozik, illetve arra, hogy mindkét mű 1963-ban került az OSZK kézirattárába.) így mindössze annyi állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az 1963 előtti években, (évtizedben) készültek. Jelen kötetben nem az OSZK-ban található, hanem Halasy-Nagy József örököseinek a tulajdonában lévő és rendelkezésünkre bocsátott másodpéldányokat vettük alapul. Ennek indoka, hogy Halasy-Nagy ezen másodpéldányokon számos kézzel írott módosítást végzett, amelyek nagy valószínűséggel 1963 után keletkeztek. A kötetben ugyancsak megtalálható a szerző Summa vitae című önéletrajzi írása, amely a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Históriáé Literarum et Artium 2. kötetében jelent meg 1999-ben Szegeden. (pp. 207-237.) A kötetünkben szereplő szöveg első része 1955- ben íródott, s lényegében a pécsi egyetemi tanári kinevezéséig mutatja be Halasy-Nagy életútját. A második rész 1961/62-ben készült. A két rész között (a főiskolai tanári tevékenységének kifejtésében) némi átfedés van. Mi mindkét szöveg 1999-ben Lengyel András által sajtó alá rendezett teljes változatát közöljük, s a másodközlés lehetőségéért ezúton is köszönetet mondunk. A Summa vitae gépelt, autográf javítású kézirata Halasy-Nagy családjának a tulajdonában van. A kötetben helyet kap Halasy-Nagy József életmű-bibliográfiája is, amelyet Deák Tamás, Klukovitsné Paróczai Katalin, Ráczné Mojzes Katalin és Szabó Éva állítottak össze, s a Studia Históriáé Literarum et Artium 2. említett kötetében jelent meg. (pp. 239-262.) Eme bibliográfia újraközlésének lehetőségéért szintén köszönetet mondunk az érintetteknek.

Perlaky Lajos - A ​ma életművészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ferencz Antal - Kosztolányi György - Falus András - Kellermayer Miklós - Somfai Béla - Jelenits István - Hámori Antal - Biogenetika ​és etika
Füzetünk ​a főiskola 2003. november 15-én tartott tudományos konferenciáján elhangzott előadások szövegét tartalmazza. A tanulmányok szerzői: Ferencz Antal, Kosztolányi György, Falus András, Kellermayer Miklós, Somfai Béla, Jelenits István, Hámori Antal. „Az ember nem tehető soha eszközértékűvé. A genetikai, immunológiai és más természettudományos ismeretek gyarapodásával együtt kell járnia az etikai és erkölcsi érzék fejlődésének (orvosi etika, etikai bizottságok, távolabbi társadalmi hatások figyelembevétele, képzés, szemléletformálás). A tudomány nem öncélú, ezért a kutatási irányok kijelölésének és az eredmények felhasználásának ellenőrzött körülmények között kell történnie, ahol a keresztény antropológiai szemlélet meghatározó jelentőségű. Az emberi egészség és a társadalom java előmozdításának számos eleme nem tehető gazdaságilag rövid távon kifizetődővé. Ezért az ezzel kapcsolatos állandó etikai reflexiót és a belõle fakadó társadalmi és jogi kontrollt állandóan támogatni kell a gazdasági lobbyérdekek olykor kíméletlen nyomásával szemben.” Az Élet kultúrájáért. A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a bioetika néhány kérdéséről. Budapest, 2003.

Covers_248703
Bioetikai ​állásfoglalások Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Bioetikai ​állásfoglalások
1931-ben ​alapították az amerikai Keresztény Orvosok és Fogorvosok Társaságát (Christian Medical & Dental Society; CMDS), amely arra törekszik, hogy az emberek életére hatást gyakoroljon a keresztény egészségügyön keresztül és elősegítse a bibliai szemlélet terjedését a nemzeti egészségügyi témákban. A CMDS évente kb. 1500 önkéntes munkáját próbálja koordinálni, -- akik életbevágóan fontos egészségügyi témákban is igyekeznek állást foglalni, nyilatkozatokat kiadni -- széles körben biztosít forrásanyagot bioteikai, orvosi, fogorvosi kérdésekben és más egészségügyi és keresztény témákkal kapcsolatban, folyóiratot jelentet meg elgondolkoztató, provokatív cikkekkel, szemináriumokat, konferenciákat, évenként nemzeti kongresszust szervez.

Sam Williams - Free ​as in Freedom
_Free ​as in Freedom_ interweaves biographical snapshots of GNU project founder Richard Stallman with the political, social and economic history of the free software movement. It examines Stallman's unique personality and how that personality has been at turns a driving force and a drawback in terms of the movement's overall success. _Free as in Freedom_ examines one man's 20-year attempt to codify and communicate the ethics of 1970s era "hacking" culture in such a way that later generations might easily share and build upon the knowledge of their computing forebears. The book documents Stallman's personal evolution from teenage misfit to prescient adult hacker to political leader and examines how that evolution has shaped the free software movement. Like Alan Greenspan in the financial sector, Richard Stallman has assumed the role of tribal elder within the hacking community, a community that bills itself as anarchic and averse to central leadership or authority. How did this paradox come about? _Free as in Freedom_ provides an answer. It also looks at how the latest twists and turns in the software marketplace have diminished Stallman's leadership role in some areas while augmenting it in others. Finally, _Free as in Freedom_ examines both Stallman and the free software movement from historical viewpoint. Will future generations see Stallman as a genius or crackpot? The answer to that question depends partly on which side of the free software debate the reader currently stands and partly upon the reader's own outlook for the future. 100 years from now, when terms such as "computer," "operating system" and perhaps even "software" itself seem hopelessly quaint, will Richard Stallman's particular vision of freedom still resonate, or will it have taken its place alongside other utopian concepts on the 'ash-heap of history?'

Platón - Philébosz
"Itt ​van előttünk, borkeverő mesterek előtt két forrás: a gyönyörűségek forrását most mézhez hasonlítom, a tudás kijózanító és bortalan forrását pedig fanyar és egészséges vízhez. Ezeket kell tehát a lehető legszebben összekeverni." A Philébosz új, filozófiailag, nyelvileg megbízható fordítása, a jegyzetek és a kísérő tanulmány Horváth Judit munkája. Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Jászi Oszkár - Művészet ​és erkölcs
A ​könyv, kell, hogy az iró helyett beszéljen s elmondjon mindent, amit az iró akart s ne csak elmondjon mindent, de az olvasó kiérezze belőle: mit tart az iró fontosnak, mit mellékesnek, mit uj eredménynek s mit csak már ismert igazságok közlésének. Egész munkámban erre törekedtem s igy az előszó jogát csak egy pár oly szempont kifejtésére akarom érvényesiteni, mely bár a tárgyon kívül áll, de a munkára befolyással volt. Ez a könyv feleletet igyekszik adni a Magyar Tud. Akadémia által kitűzött, „A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz" cimű pályakérdésre. Közel három éve annak, hogy e munkával elkészültem, anélkül, hogy azt kiadtam volna. Ugyanis az akadémiai pályázat eldöntése után már más dolgozattal voltam elfoglalva, melyet nem akartam befejezése előtt féretenni. Így meglehetősen huzamos idő telt el addig, mig e munkának sajtó alá rendezéséhez foghattam.

Varga Andor - Az ​erkölcsi élet alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Legyenmeg
Legyen ​meg a Te akaratod! Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Legyen ​meg a Te akaratod!
Azok ​számára, akik mélyebb lelki életet akarnak élni, nélkülözhetetlen a lelkek megkülönböztetésének ajándéka. Emberi természetünkben mély sérülést okozott a bűn, ezért elhomályosult a látásunk: nem vagyunk képesek minden helyzetben felismerni a jót (Isten akaratát). A könyv szerzői bölcs tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy a Szentlélek által hogyan fejlesszük ki magunkban ezt az ajándékot. Ajánlom mindazoknak, akik a keresztény élet „keskeny útján” akarnak járni. _Katona István atya_

Marcus Tullius Cicero - Cicero ​válogatott művei
"A ​történelmi kritika képromboló dühe aligha sújtott még egy klasszikus szoborra olyan szenvedéllyel, mint arra, amelynek talapzatán Tullius Cicero neve olvasható" - írja Trencsényi-Waldapfel Imre professzor a legnagyobb római szónokról. Valóban, Cicero életművét még egy Mommsen is lebecsülte, s szinte páratlan hatásának titkát csupán abban látta, hogy szónoki tehetségének varázsa alá tudta vonni kortársait és az utókor nemzedékeit. A legújabb tudományos kutatások alapos revízió alá vették a Cicero alakja köré fonódott nézeteket, s ma már tisztázták azt a szerepet, melyet a római lovagrendnek ez a nagy tehetségű képviselője kora politikai és társadalmi küzdelmeiben betöltött. A tudományos világ tavaly mindenütt megemlékezett Cicero halálának 2000. évfordulójáról. A Gondolat Kiadó ezzel a kötettel kíván hozzájárulni ahhoz, hogy Cicero történeti alakját és egész életművét hazánkban is a hiteles valóság fénye sugározza be. A kötet Trencsényi-Waldapfel Imre mélyenszántó, magvas tanulmányán kívül Cicerónak két kis remekművét is tartalmazza (Beszéd Archias, a költő védelmében és Az idősebb Cato, vagy az öregségről), továbbá néhány magánlevelét, végül egy magyarázó névjegyzéket, mely megkönnyíti az olvasó tájékozódását.

Migray Emőd - Bevezetés ​a buddhista etikába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sári B. László - A ​hattyú és a görény
Vajon ​milyen elnyomó nemiségfelfogást érvényesít Ottlik Iskola a határonja? Vagy milyen kompromisszumok mentén született Nádas Péter Emlékiratok könyve, s olvasható-e egyáltalán a társadalmi körülmények megváltozása után? Sári B. László kötete arra tesz kísérletet, hogy különböző irodalmi és elméleti szövegek értelmezése révén újragondolja irodalom és politika viszonyát. A szerző kortárs angolszász teóriák meghonosításának szándékával arra vállalkozik, hogy a magyar történelemben és irodalomtörténetben terhes viszonyt új megvilágításba helyezve rámutasson a politika irodalmilag és esztétikailag produktív jelenlétére. Ez az irányultság fehér hollónak számít a magyar irodalomtudományban. Mindehhez persze felül kell bírálnia Illyés nevezetes „hattyú–görény” metaforáját, rámutatva, hogy a „szennyes” politika ilyetén elkülönítése a „tiszta” etikus irodalomtól voltaképpen maga is irodalompolitikai álláspont. Az az óhaj rejtőzik mögötte, hogy a politika „hagyja békén” az irodalmat, ugyanakkor közpénzből biztosítsa fennmaradásának anyagi feltételeit. Ennek fejében az irodalom mint politikailag steril tevékenység határozza meg önmagát. Sári B. érvelése szerint viszont az érdek igenis integráns részét képezheti az irodalmi „szépségnek”. A politikai – s ezzel párhuzamosan az etikai – szempontokat pedig nem száműzni kell az irodalmi diskurzus legkülönfélébb szintjeiről, hanem éppen ellenkezőleg: folyamatosan számot kell vetni velük.

Heller Ágnes - Csernisevszkij ​etikai nézetei
Az ​értelmes önzés problémája

Kollekciók