'antropológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Edward T. Hall - Rejtett ​dimenziók
Egy ​nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxémika a tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás - a proximitás - fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. A szerző - aki kiváló antropológus - eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. Könyvünk témája tehát: a tér "rejtett" sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő Puerto Ricó-iak, négerek "gettóiról", az arabok, a németek és franciák emberi érintkezési formáinak - percepciók különbözőségével magyarázott - furcsaságairól ír. Néhány észrevételén talán a mi városépítési terveink készítőinek is érdemes elgondolkodniok. Szalai Sándor professzor előszava - marxista szemléletünk szerint - "helyére teszi" az etológiai szemléletmód helyenként vitatható mértékű antropológiai alkalmazását.

Lily King - Eufória
A ​regény három tehetséges, fiatal antropológusról szól, akik olyan szerelmi háromszögbe bonyolódnak, amely nem csupán egymáshoz fűződő viszonyukat, de karrierjüket és végső soron az életüket is veszélybe sodorja. Andrew Bankson már évek óta egyedül dolgozik terepen, egy új-guineai törzset tanulmányoz kevés sikerrel. Egyre elszigeteltebbé és frusztráltabbá válik, lassan az öngyilkosság gondolata is megkísérti, amikor is találkozik a híres antropológussal, Nell Stone-nal és furcsa, szeszélyes férjével, Fennel. Banksont elbűvöli a különleges páros, akiknek a lelkesedése magával ragadja, és visszarántja a szakadék pereméről. A két világháború között játszódó történetet Margaret Mead forradalmi antropológus életének eseményei ihlették. Mead a 60-70-es évek tudományos életének elismert alakja volt, aki a Csendes-óceán déli területein, illetve a Délkelet-Ázsiában élő törzsek szexualitáshoz fűződő viszonyát vizsgálta. Az Eufória a szenvedély és megszállottság, a felfedezések és áldozatvállalás lenyűgöző története egy díjnyertes szerző tollából. Lily King angol irodalom szakon végzett, jelenleg angolt, valamint kreatív írást oktat több amerikai egyetemen is. Az Eufória a negyedik regénye, amely 2014-ben elnyerte a Kirkus-díjat és a New England-könyvdíjat, de eddigi kötetei is mind díjnyertesek, amelyeket több nyelvre lefordítottak. King esszéi és recenziói olyan lapokban jelennek meg, mint a The New York Times vagy a The Washington Post. „King olyan érzékletesen írja le karakterei életét, hogy a könyv lapjait magunk mögött hagyva is életünk részének érezzük őket. Kutatási eredményei annyira szervesen beépültek a cselekményvezetésbe, hogy a didaktikus szándék minden jele nélkül érthetjük meg belőle a szereplők munkájának összetettségét.” Camilla Gibb, The Guardian „A szexuális forradalomra gyakorolt hatásával Mead világszerte a lázadás szimbóluma lett, ami néhányakat megijesztett, néhányan viszont üdvözölték tevékenységét, amíg végül személye valamiféle totemmé nőtte ki magát, amelyhez különféle csoportosulások járultak hitük vagy félelmük szerint. Ezért aztán nagyon is üdítő a világ leghíresebb antropológusának alakját végre emberi lényként érzékelni Lily King új könyvének lapjain.” Ron Charles, The Washington Post Díjak, jelölések: 2014 – Kirkus-díj 2014 – New England-könyvdíj 2014 – Nemzeti Könyvkritikusok Körének díja (döntős) 2014 – az év 10 legjobb könyvének egyike, The New York Times Book Review 2014 – az év legjobb 10 fikciós könyvének egyike, Time 2014 – az év legjobb könyvének egyike, NPR 2014 – az év legjobb 50 fikciós könyvének egyike, Washington Post 2014 – az Amazonon az év 100 legjobb könyve közül a 16. 2014 – az év legjobb fikciós könyvének egyike, Publishers Weekly 2014 – az OPRAH.COM szerint az év 15 „kötelező olvasmánya” közé tartozik

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Yuval Noah Harari - Homo ​Deus
Legyőztük ​a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Yuval Noah Harari - Sapiens
A ​tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá... A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Kiszely István - Sírok, ​csontok, emberek (és egy ember)
1969-ben ​ezzel a címmel jelent meg Kiszely István antropológus első monográfikus munkája; két generáció antropológusai, biológusai, régészei és néprajzosai nevelkedtek fel e köteten és ismerték meg az embertan tudományát. A könyv "nehéz időkben" több kiadást ért meg és a szerző kétszer is írói nívódíjat kapott érte. Kiszely István ezután bejárta a nagyvilágot, így meg tudta írni A Föld népeinek e sorozatban megjelent öt kötetét. Sok kötetben összegezte a magyarság őstörténetét, A magyar ember címen megjelentette a magyar antropológia eddigi eredményeit és 35 éven át sok egyetemen tanított - és ma is tanítja - a "szakmát". Egy életre szóló feladatát teljesítette és "utolsóna" szánt könyvének ugyanazt a címet adta, amit az elsőnek, csak egy alcímmel egészítette ki: "és egy ember". Ez az ember pedig őmaga, aki e kötetben elárulja az antropológia műhelytitkait: mit, honnan és miért tudott. Mindezt azért, hogy egy Magyarországon megszűnőben levő szakmát átmentsen az utókornak. Leírja mindazt, ami szép és felemelő egy antropológus életében; a rosszról, a gárlcsoskodásról és az "ügyeletes okosok" primitív viselkedéseiről nem emlékezik meg. A kötet a történeti embertan kézikönyve.

Erich Fromm - A ​szeretet művészete
Művészet-e ​a szeretet, vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, "beleesik"? Ez a könyvecske - noha az emberek többsége manapság kétségkivül az utóbbi nézetet vallja - az előbbi feltevésen alapul: a szeretés művészet, melyet meg kell tanulnunk. Ez nem könnyű, de az egyedüli lehetőség arra, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban az elkülönültséget, a magányt legyőzzük, leküzdjük.

Mark Nelissen - Darwin ​a szupermarketben
Es­tén­ként ​egy mok­kás­ka­nál­nyi tu­do­mány, kü­lö­nö­sebb meg­eről­te­tés nél­kül. „Nincs szük­ség drága la­bo­ra­tó­ri­u­mi mun­ká­ra vagy ki­fi­no­mult meg­fi­gye­lé­si tech­ni­kák­ra ahhoz, hogy meg­lás­suk, meg­hall­juk, ki­sza­gol­juk a ma­ga­tar­tá­sunk mö­gött rejlő evo­lú­ci­ót. Szó sincs róla! Ha va­la­ki azt hiszi, hogy a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gi­ai és evo­lú­ci­ós bio­ló­gi­ai je­len­sé­gek meg­fi­gye­lé­sé­hez la­bo­ra­tó­ri­um­ra van szük­ség, vá­lassza ki az első em­bert, aki a lá­tó­me­ze­jé­be kerül… ki­vé­tel nél­kül mind­annyi­an a nap hu­szon­négy órá­já­ban a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gia tö­ké­le­tes pél­dái va­gyunk.” A dar­wi­niz­mus bol­do­gít „Az evo­lú­ci­ós el­mé­let nem­csak tu­do­má­nyos fo­gó­dzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja vá­la­szol­ni az élet ér­tel­mé­re vo­nat­ko­zó kér­dé­se­ket.” Mark Ne­l­is­sen (Uni­ver­si­te­it An­te­wer­pen) bio­ló­gus­ként te­kint a vi­lág­ra, és bár­mer­re néz, min­den az evo­lú­ci­ót jut­tat­ja az eszé­be, majd a la­i­kus ol­va­só szá­má­ra meg­le­pő kö­vet­kez­te­té­sek­re jut. Rend­kí­vü­li hu­mor­ral, ugyan­ak­kor tu­do­má­nyos ala­pos­ság­gal írja meg azo­kat a min­den­na­pi tör­té­ne­te­ket, me­lyek­ben az evo­lú­ció el­mé­le­te ott le­sel­ke­dik kö­rü­löt­tünk min­den sar­kon. Az utcán és a bol­tok­ban, az új­sá­gok­ban és e-mai­lek­ben: Charles Dar­win fel­buk­kan min­den­hol.

Kathy Reichs - A ​csontok nem hazudnak
Motorosbandák ​csapnak össze Montrealban. Ezek az ijesztő csoportosulások többnyire a második világháború veteránjaiból alakultak Amerikában, s az évtizedek során hatalmas, határokon átnyúló szervezetté nőttek. Időről időre hatalmi harcok dúlnak az egyes bandák között. Egy ilyen utcai lövöldözés áldozatául esik egy kilencéves kislány is, aki épp balettórára igyekezett. Dr. Temperance Brennan törvényszéki antropológusra hárul a különösen szívfájdító feladat, hogy a lányka holttestét megvizsgálja. A nyomozás során újabb holttestek kerülnek elő az egyik banda főhadiszállása közelében, s a szálak múltbéli, mindeddig megoldatlan esetekhez vezetnek. Tempe a tőle megszokott elszántsággal és egy buldog szívósságával veti bele magát az ügybe, s aprólékos munkája nyomán meglepő összefüggésekre bukkan. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nála vendégeskedő unokaöccse, a Harley Davidson-rajongó Kit is gyanús alakok közé keveredett. Így Tempe-nek nemcsak önmagáért kell aggódnia, hanem a meggondolatlan fiúért is. Az életük egy hajszálon múlik… A népszerű írónő, Kathy Reichs művei ihlették a nagy sikerű Dr. Csont című televíziós sorozatot.

Molnos Zselyke - Ökopszichológia-alapkönyv
Egyéni ​jóllétünk és bolygónk állapota kölcsönösen hat egymásra. Ha mi jól vagyunk – ő is, és fordítva. Ha megszakad köztünk a kapcsolódás, nem figyelünk és reagálunk egymás jelzéseire, elidegenedünk, végül pedig mindketten elindulunk egy beteg állapot felé. A pillanatban, amikor képesek vagyunk elfogadni, hogy tágabb környezetünk szerves, mozgó, ható részei vagyunk, érdemben tehetünk az újrakapcsolódásért és visszaállíthatjuk a harmóniát. Ekkor mindketten meggyógyulunk. Hogy ilyen egyszerű lenne az egyéni ember egészségei állapotának javítása és az ökológiai krízis kezelése? Valójában…igen. A fenti folyamat hogyanjairól, miértjeiről, a tévutakról és a lehetőségekről szól az első magyar nyelvű ökopszichológia könyv, amely áttekinti és újfajta rendszerbe foglalja az idegen nyelvű szakirodalmat, és amely többek közt választ ad pl. arra a kérdésre, hogy miért maradunk tétlenek tágabb környezetünk pusztulását látva, holott egyre szerteágazóbb ismereteink vannak az ökológiai válságról?

Jared Diamond - Zűrzavar
Jared ​Diamond korábbi könyveiben azt mutatta be, hogyan alakulnak ki, majd omlanak össze a civilizációk. Most, amikor helyi és globális válságokkal kell szembenéznie a világnak, rávilágít arra, hogy egyes országok miért tudják jobban kezelni a hatalmas zűrzavart. Lenyűgöző utazásra viszi az olvasót, és megmutatja, hat ország (Finnország, Chile, Indonézia, Japán, Németország és Ausztrália ) hogyan élt túl jelentős katasztrófákat az elmúlt kétszáz év során. Érdekes szabályszerűségeket talál abban, hogy ezek az egymástól nagyon különböző, modern országok – amelyek mindegyikében élt már – hogyan épültek fel a traumákból. Előre tekintve fontolóra veszi, melyek lesznek a legnagyobb fenyegetések a jövőben, és megvizsgálja, milyen kockázata van annak, ha a világ elherdálja természetadta erőforrásait, és elindul a katasztrófa felé vezető szomorú úton. Elkerülhetetlenül ez a sorsunk? Vagy tanulhatunk a múltban történtekből? A szerző összes könyvére jellemző történelmi, földrajzi, biológiai és antropológiai szempontok mellett a Zűrzavar megmutatja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy egy ország vagy egy személy hogyan reagálhat az emberfelettinek tűnő kihívásokra – a könyv így lesz egyszerre nagy léptékű és személyes. „Válságokról szóló könyvemet az Egyesült Államokban 2019 májusában adták ki, ezt a magyar fordítást pedig 2020 végén. Vagyis az időzítés páratlanul rossz volt. Vagy páratlanul jó? Rossznak azért gondolom, mert sem én, sem más nem látta előre a világválságot, amelyet a Covid okozott. Az időzítést ugyanakkor szerencsésnek is tarthatom, mert így mindenki megbizonyosodhat arról, hogy a krízisek elemzésére bevezetett rendszerem alkalmazható olyan válságra is, amely még meg sem jelent, amikor írtam a könyvet.” / Részlet a szerzőnek a magyar kiadáshoz írt előszavából

Ismeretlen szerző - Lelke ​rajta
Kötetünkben ​Csernus, Feldmár, Szendi, Buda Béla, Soma mondják el véleményüket a tetoválásról, de megszólalnak az érintettek is: tetováló művész, szalon tulajdonos, és tetoválást viselők. A tetoválás napjainkban reneszánszát éli, és azon „mesterkedik”, hogy gyökeresen átformálja az előítéleteket, és arra kényszerít, hogy megvizsgáljuk e jelenség mélyén lévő jelentéstartalmakat.

Kathy Reichs - Csont ​és vér
Dr. ​Temperance Brennan, miután a házassága tönkrement, Kanadába költözött, hogy új életet kezdjen. Montrealban dolgozik törvényszéki antropológusként. A lánya egyetemre jár az Egyesült Államokban, így az egyedülálló Tempe, aki sikeresen kilábalt alkoholizmusából, minden idejét a munkájának szenteli. A város egyik parkjában szemeteszsákokba csomagolt, oszló emberi maradványokat találnak. A szörnyű lelethez Tempe-et riasztják, akiben – egy korábbi eset kapcsán, bizonyos hasonlóságok alapján – felmerül a gyanú, hogy talán nem elszigetelt bűntényről van szó. Nyomozni kezd maga is, jóllehet rendőr kollégái ezt nem nézik jó szemmel, túlbuzgóságának tudják be a dolgot. Ám dr. Brennan szívósan kutakodik, s egyre több nyomra bukkan. Lehet, hogy sorozatgyilkos garázdálkodik a városban? Az újabb áldozatok felbukkanása arra mutat, hogy mégiscsak Tempe-nek van igaza, aki maga is halálos veszélybe kerül… A népszerű írónő, Kathy Reichs művei ihlették a nagy sikerű Dr. Csont című televíziós sorozatot.

Gáboriné Csánk Vera - Az ​ősember Magyarországon
Hogyan ​lett az ősember kis népcsoportjaiból fejlett vadásztársadalom? Milyen környezetben, hogyan éltek, vadásztak, miként laktak legrégibb elődeink? Milyen leleteket hagytak maguk után, amelyekből most a késői utódok is megértik őket? Ezekre a kérdésekre kapunk választ a könyvből úgy, mintha magunk tennénk látogatást az egykori ősembernél: Vértesszőlősön, az Istállóskői-barlangban, a Szeletában vagy a Duna-kanyar vadásztáboraiban. Ez az első régészeti könyv, amely a magyarországi ősemberkutatás eredményeit a tudomány mai szintjén közérthetően bemutatja. A szerző saját kutatási gyakorlatának eseményeit és eredményeit is ismerteti tudományos szakszerűséggel és ugyanakkor színes, a közvetlen átélés élményét nyújtó stílusban.

Mircea Eliade - Mohamedtől ​a reformációig
Mircea ​Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Siegfried Kettling - Nem ​kérdett senki, akarok-e élni
_"Valaki ​egyszer kiszámította, mennyi az embert alkotó puszta anyag értéke. Nos, elsősorban vízből, mészből, foszforból és más kémiai elemekből állunk. Mindez együttvéve egy-két márkát tesz ki. Földből való lény, Ádám! Rokona sziklának, folyónak, esőnek, levegőnek... Ezek vagyunk? Kétségkívül. De vajon ennyi csupán?"_ Manapság nem divat az élet értelméről beszélni. Bőven adódik alkalom, hogy a valamennyiünkben - különösen fiatalokban - felvetődő kérdések elől a homokba dugjuk a fejünket. Ez a "homok" sok minden lehet. Tévé, video, ital, kábítószer, avagy a tanulás, a karrier, a szex, netán a jólét - mindezek elfeledtetik velünk az emberi mivolt alapvető magányának, kilátástalanságának és céltalanságának fojtogató érzését. ___Az olvasó őszinte könyvet tart a kezében. Vallásos közhelyek helyett kíméletlen szókimondásra, unalmas értekezés helyett élvezetes olvasmányra, csúsztatás és elkenés helyett kristálytiszta érvelésre számíthat. Megtudhatja, hogyan vélekedik a Biblia, s annak nyomában a kereszténység az emberről: eredetéről, botlásairól és rendeltetéséről.

Rik Smits - Nyelvek ​hajnala
A ​cro-magnoniak már 25 ezer évvel ezelőtt gyönyörű barlangfestményeket készítettek. A testalkatuk hasonlított a mienkre, de vajon szellemüket tekintve is olyanok voltak, mint mi? Vajon tudtunk volna beszélgetni velük? Hogy lehet választ találni ezekre a kérdésekre? Szemtanúk nincsenek, a kövületek pedig semmit sem árulnak el a lélekről . Rik Smits, holland nyelvész és tudományos újságíró detektívekhez illő elszántsággal indult a rejtély nyomába. Nyomozása során eljutott az afrikai szavannáktól az urali sztyeppéken át a Pireneusokban található barlangokig. Ha vele tartunk ebben az izgalmas szellemi kalandban, megtudhatjuk, hogyan állnak összefüggésben az emberi nyelv megszületésével a mérges madarak, a táncoló méhek és a beszélő majmok kommunikációs módszerei, a fantomvégtagok érzékelése vagy a hallucinációk. Megmutatja, mikor lettek elődeink modern emberek, mit jelent a szabad akarat, hogyan alakítottunk ki egy saját, teljesen egyedi világot a fejünkben, és hogy hol lakozik a lelkünk. Könyvéből megismerhetjük, hogyan csúcsosodott ki ez a folyamat mintegy 12 ezer évvel ezelőtt a teljes értékű emberi nyelv megjelenésében, ami képessé tett bennünket arra, hogy identitásunknak formát adjunk. A nyelvek hajnala egy bűntény nélküli krimi, amelyben egymást érik a meglepő fordulatok, felfedezések és a nyelv keletkezésével kapcsolatos forradalmi evolúciós nézetek.

Kathy Reichs - Minden ​napra egy halott
Az ​írónő első regényével "A holtak beszélnek"-kel valósággal berobbant a nemzetközi bestsellerlisták élére. A "Minden napra egy halott" az első regény remekül megrajzolt, értelmes és érző asszonyhősnője, Tempe Brennan újabb kalandjait meséli el. Tempe kultikus gyilkosságok eszelősen kegyetlen tettesei után nyomoz a szétégett, fagymarta északi tanyán, a déli napsütésben szikrázó féltrópusi szigeten, a boncasztalon hátrahagyott csontokból, sírok mélyén gyűjtögetve a rothadó húsról a bogarakat, amelyek információt hordozhatnak. Nyomoz egyetemeken és kommunákban, a szekták között, egészen addig, amíg végül ő maga áll az áldozat helyén megkötözve, fájdalmas halálra várva. Látszólag tehetetlen, de gondolkodni, megfigyelni még tud. Izgalmas, jól pergő ez a regény, ahol minden napra jut egy halott.

Kathy Reichs - A ​holtak beszélnek
Reichs ​hősnője, dr. Temperance Brennan törvényszéki antropológus. Hullaházban, exhumáláson, bűnügyi laborban, zsaruk közt tölti mindennapjait. Brennan túl van már egy váláson, lánya több gondot okoz, mint örömet. Amikor egy építkezésen előkerült emberi maradványok vizsgálatához hívják, abban bízik, hogy csak egy régészeti leletet talál. De a helyszínen műanyag zsákokba csomagolt, oszladozó tetem darabjai várják. Így már tudja oda a hétvégéje. Azt megint csak - mint annyiszor már - a boncteremben fogja tölteni. Azonban Tempének más is eszébe jut a nejlonzsákokba külön-külön becsomagolt testrészekről. Kísértetiesen emlékeztetik a tizenhat évesen meggyilkolt Chantale Trottier esetére, akit régebben szintén precízen földarabolva és szemeteszsákokba csomagolva találtak a föld alatt elásva. A két gyilkosság összefügg, gondolja, de kollegái nem hiszik. És ekkor előveszi teljes szakmai eszköztárát: a különleges röntgenfelvételeket, a csont-, fog- és harapásnyomok vizsgálatát, hogy meggyőzze a kételkedőket, mielőtt újból lecsap a gyilkos. Hiszen bárki lehet a következő áldozat...

Nigel Barley - Az ​antropológia nem extrém sport
"Az ​antropológia nem extrém sport." Mindig is gyanítottam, de jó érzés volt, amikor ezt egy jó hírű biztosítótársaság is leírta feketén-fehéren. Elvégre, ők már csak tudják. Két hónapos terepmunka idejére kötöttem egészségbiztosítást, és elég meggondolatlan voltam ahhoz, hogy az apró betűs részt is elolvassam. Az 1980-as évek lévén, amikor mint tudjuk, a világ olyan volt, amilyen, sem atomtámadás ellen nem voltam biztosítva, sem egy idegen kormány államosítási kísérlete ellen. Még rémisztőbb volt azonban az, hogy tizenkét hónapig biztosítva voltam arra az esetre, ha elrabolnának. A szabadeséses ejtőernyős ugrás kifejezetten tilos volt „az összes egyéb extrém sporttal együtt". De most már hivatalosan is megállapítást nyert: „Az antropológia nem extrém sport." Nigel Barley, akinek nyugat-afrikai élményeit a nagy sikerű Egy zöldfülű antropológus kalandjaiban megismerhettük, 1985-ben az indonéz Szulavézi szigetére látogatott, hogy a modern civilizációtól még érintetlen népeket keressen fel. A toradzsa kultúrában bőven talált izgalmas vonásokat: fejvadászatot vagy éppen transzvesztita papokat, miközben számos barátra lelt. Nem meglepő tehát, hogy Indonézia a szerző máig tartó szenvedélyévé vált. A történet végkifejlete, mely toradzsa barátainak londoni látogatását örökíti meg, izgalmas új távlatokat ad Barley informatív és szórakoztató könyvének.

Jankovics Marcell - A ​fa mitológiája
"A ​fa, mint az Idő szimbóluma - ez könyvem vezérmotívuma, legyen akár olyan időegységekről szó, mint a hét napjai, egy holdhónap, egy naptári év a maga ünnepi állomásaival, egy emberi élet, vagy világ teremtésétől az utolsó ítéletig tartó kozmikus sorsforduló... De korunkban, amikor a természet, a környezet pusztítása lassan megfordíthatatlan folyamattá válik, és lassú halált okozó öngyilkossággal ér fel, minden jó szó, ami a fáról elhangzik, aktuális politikai tettnek számít, hiszen mi más lehetne szebb szimbóluma a kíméletre, törődésre szoruló természetnek, magának a fenyegetett Életnek, mint a FA?"

Ancsel Éva - Az ​ember mértéke vagy mérték-hiánya
Az ​aszimmetrikus ember, Százkilencvennégy bekezdés az emberről, A szerelemről - komolyan, Töredékek az emberi teljességről - Etikai esszék... A szerző neves filozófus; az olvasóközönség számos művét ismeri és szereti. Írásának alapgondolata, hogy az embert - lévén bizonytalan státusú, rögzítetlen lény - a mérték-hiány jellemzi. Ennek megnyilvánulásait és következményeit elemzi a görög tragédiáktól az újkori ember történelmi reményeinek szertelenségéig. Kimutatja: mihez vezet a gőg, amely elhiteti az emberrel, hogy uralkodhat a természet felett és megrendszabályozhatja a történelmi univerzumot is. A remények sérülésében és a kudarcokban a szerző nem puszta negativitást lát, hanem annak lehetőségét is, hogy fölismerjük határainkat, megértsük a végességet, amely az emberi létezést tiszteletre és figyelemre egyáltalán érdemessé teszi.

Linda Howard - Lángoló ​szív
Ben ​vágyakozva nézte a lány vállán szétterülő dús, fénylő fürtöket, sötét szempilláját, puha száját. Előrehajolt és megcsókolta Jilliant, aki beleborzongott az érintésbe, s tehetetlenül viszonozta a csókot, tobzódva az érzékek mámorában. Tudta, hogy el kellene taszítani magától a férfit, de nem bírt ellenállni a kísértésnek, hogy elmerüljön a pillanat élvezetében. Karját Ben széles nyaka köré fonta, és hozzásimult kemény, izmos testéhez. Egész teste égett a vágytól. Úgy érezte, ha a férfi ilyen érzékien tud szeretkezni, át kell magát adni a reá váró gyönyörűségnek.

Christopher McDougall - Futni ​születtünk
„A ​futás az a rendkívüli képesség, amely emberré tett minket – és ez azt jelenti, hogy minden ember birtokában van ennek a rendkívüli képességnek.” Egy egyszerű kérdéssel kezdődött minden: Miért fáj a lábam? A válasz után kutatva Christopher McDougall elképesztően izgalmas emberekkel találkozott, és hihetetlen atlétikai teljesítményeknek volt szemtanúja. A rejtélyes Caballo Blanco közvetítésével megismerte a világ legfantasztikusabb ultrafutóit, a Mexikóban élő tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik. És a kérdések egyre sokasodtak. McDougall útja a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át vezetett a Réz-kanyonba. Elbeszélésmódja egyszerre személyes és tudományos; az egyéni sorsok pontos és empatikus leírása mellett ismerteti a tudomány aktuális állását is az emberi fiziológiáról, táplálkozásról, az evolúcióról. A Futni születtünk nem csupán a szellemünket mozgatja meg, hanem a testünket is arra ösztönzi, hogy tegyük próbára a lábunkat, és lássuk be: mindannyian futni születtünk.

N. N. Mikluho-Makláj - Pápuák ​között
Mikluho ​Makláj az orosz külügyminisztérium tisztviselőjeként látogatott el a cári birodalom terjeszkedésének célpontjaira a mai Indonézia területén, hogy információkat szerezzen az ott élő népekről. A borneói bennszülöttek (pápuák) közt antropológusként sikerült kialakítania a kutatásaihoz nélkülözhetetlen „bizalmas” résztvevői és megfigyelői atmoszférát. A mai Maklájparton végzett antropológiai és kultúrakutatásai révén igazolta, hogy a pápuák is emberek. Például megállapította, hogy fejükön hajzat, nem pedig szőrzet található – ez akkoriban tudományos vita kérdése volt! Feltételezte, hogy minden ember eredete közös, azaz nincsenek különböző fajok az emberiségen belül. A könyv olvasmányos formában tárja elénk az európai tudós küzdelmes hétköznapjait a pápuák világában, ugyanakkor hiteles antropológiai dokumentum is. A könyv bemutat néhányat a szerző kutatások során készített rajzaiból is.

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Fiáth Titanilla - Börtönkönyv
Milyen ​valójában az élet a rácsok mögött Magyarországon? Fiáth Titanilla könyvében saját börtönpszichológusi munkája alapján a börtön belső világát mutatja be, azokat az íratlan szabályokat, amelyek meghatározzák, kiből lesz „menő” és kiből „csicska”, ki ehet asztalnál és ki alhat alsó ágyon. Megtudhatjuk, miért írnak filccel Hugo Boss feliratot a rabruhákra, és hogyan dekorálják a tiltás ellenére is a celláikat a fogvatartottak, hogyan élik meg a szexualitást és az idő múlását, hogyan főznek, pletykálkodnak - vagyis hogyan próbálnak boldogulni és egyéniségüket, sőt szabadságukat megőrizni a börtön zárt, korlátozott világában.

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
A ​szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik. Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha. Galambos Péter (Galamb) előadásában Teljes idő: 208 perc.

Jens Bjerre - Kalahári
1957-ben ​Bjerre a délnyugat-afrikai Kalahári-sivatagba indult kétszemélyes expedíciójával, és az ott lakó kung-busmanok mintegy ötven tagú csoportjával élt együtt négy hónapig a száraz időszakban. - Mintha a kőkorba csöppent volna bele az atomkor kellős közepén! A kung-busmanok a föld legprimitívebb népei közé tartoznak. Asszonyaik gyűjtögetéssel szerzik meg a mindennapra valót, a férfiak meg mérgezett nyíllal vadásznak. Félig letelepült, félig vándorló életetmódot folytatnak. Van egy telephelyük, itt rakják össze - főleg fűből - madárfészekhez hasonló enyhelyeiket, de ha rosszak az időjárási viszonyok, szárazság, vagy steppetűz pusztít, az elköltöző vadállatok nyomában ők is felkerekednek és továbbállnak. Bjerre barátságot kötött ezekkel az egyszerű emberekkel, és a busmanok is megszerették a szerzőt, aki jó szívvel közeledett feléjük. Elkísérte a férfiakat a vadászmezőkre, az asszonyokat bogyó- és lárvagyűjtögető útjaikra. Részt vett a kis csoport kultikus szertartásain, táncolt velük a holdfényes éjszakákon, amikor dallal, tánccal könyörögtek esőért a hosszú száraz évszak után. Elbeszélgetett a varázslóval hiedelmeikről, plasztikus képet mutat a kis csoport megkapó közösségi életéről, szokásairól. Ismerteti a busmanok családi és temetkezési szertartásaikat. Érdekes például, hogy csak minden harmadik-negyedik újszülöttet hagynak életben, a többit születésük után elpusztítják. Az anya ugyanis - megfelelő táplálék hiányában - négyéves koráig szoptatja gyerekét, és a közben született kicsinyeit nem tudná felnevelni. Bjerre sok szép busman mesét, naív költeményt közöl könyvében.

Arthur Windelband - Emberősök, ​ősemberek
A ​majom rokonság Az emberszabású majmok és az ember testfelépítése A törzsfejlődés tényezői A főemlősök bölcsőjénél Az utolsó közös ősünk Függeszkedve mászni vagy felegyenesedve járni? Australopithecusok Előemberek Ősemberek Kőkorszaki mai emberek

Christoph Wulf - Az ​antropológia rövid összefoglalása
Az ​antropológia feladata, hogy megismerje az emberi jelenségeket és struktúrákat a fejlődés és a történelem síkján, és képessé váljon kérdések feltevésére. Ennek érdekében a kötet az alábbi témaköröket dolgozza fel: A testiség mibenléte; A kulturális tanulási folyamat mimetikus alapjai; A performativitás elmélete és gyakorlati megvalósulásai, A nyelv; A kép; Az imagináció; A halál; A másság. E témakörökön belül a kötet kitér az antropológiai ismeretek és módszerek használatának kérdésére más tudományágakban. A kötet olyan átfogóan, közérthetően, ugyanakkor a tudomány szempontjait figyelembe véve dolgozza fel témáját, amilyen összefoglalás a magyar könyvpiacon még nem jelent meg. A felsőoktatásban és a tudományos ismeretterjesztésben egyaránt megvan a helye.

William von Hippel - A ​nagy társas ugrás
Mi ​is ez a címben jelzett "nagy társas ugrás"? Nagyjából hatmillió évvel ezelőtt őseink a sűrű esőerdőből a kelet-afrikai nyílt szavannára vándoroltak. Ez volt az emberi evolúció történetének egyik legjelentősebb eseménye. Amikor őseink rátaláltak a szavannai életből fakadó kihívások társas megoldására, olyan eseménysort indítottak el, amely végül az emberhez vezetett. A fák és a füves vidék közötti "ugrás" nyilvánvalóan metaforikus, de ennek során elődeink előkészíthették a terepet a bonyolultabb társas stratégiák számára, és ez a folyamat örökre megváltoztatta elménk működését: átformálta egész viselkedésünket, innovatívvá tett bennünket, és újfajta társadalmi intelligenciát hozott létre. William von Hippel rendkívül élvezetes könyvében ezt a forradalmi átalakulást rajzolja meg, nyomon követve az emberi fejlődést, és elmagyarázva, hogyan alakítják mai életünket távoli múltunk eseményei. Az antropológiát, biológiát, történelmet és pszichológiát az evolúciós tudományokkal ötvöző, érdekfeszítő és rendkívül személyes hangú elemzés friss és sokszor provokatív pillantást vet fajunkra, és új támpontokat ad arról, honnan jövünk, kik vagyunk, mi tesz minket boldoggá, és hogyan használhatjuk fel ezt a tudást életünk javítására.