Ajax-loader

'haiku' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jenei Tamás - Bhagavad-Gītā ​avagy a harcos kaszt Testamentuma - I-IV. könyv
"Ne ​engedj a haragnak, onnan támad a zavar, a düh démonja, a bosszú érdes csókja. Sose fogadd el, hogy az indulat mámora lehúzzon a sötét pokolba." (...) A Bhagavad Gítá a Mahábhárata című indiai eposz része, a védikus irodalom egyik alapműve. Jelentősége Indiában hasonlatos az Újszövetségéhez. Mindenki olvassa, forgatja, erőt merít szavaiból. A költemény 18 könyvből és 700 versszakból áll. A Bhagavad Gítá a harcos kaszt Testamentuma volt. Krisna nem a tűzhely mellett, hamuban sült pogácsák eszegetése közben, hanem a harcmezőn, egy öldöklő csata kellős közepén részesítette szellemi beavatásban Ardzsunt. ,,Jelen írás a Bhagavad Gítá első négy könyve. Az első könyv negyvenhat, a második könyv hetvenkettő, a harmadik könyv negyvenhárom, míg a negyedik könyv negyvenkettő rövid versből áll. A jobb megértés érdekében mind a kétszázhárom verset három nyolcsoros japán versformával értelmeztem. Az első versszak egy haiku és egy waka, a második versszak egy fordított waka és egy haiku, míg a harmadik versszak ismét egy haiku és egy waka összevonásából jött létre. A három egyenként nyolcsoros versszakot egy háromsoros haikuval zártam le. Forrásanyagként elsősorban Baktay Ervin fordítását használtam, de minden egyes versszak értelmezése előtt elolvastam a magyarul megjelent többi fordítást is, a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokkal. Az egyes versszakok kifejtésénél ugyan segítségemre voltak a hivatalos magyarázatok, de ezeknél is többet segítettek: Sri Ramana Maharsi, Szvámi H.V.L. Púndzsa, Szvámi Ráma, Szvámi Vivékánanda, Szögyal Rinpocse, Kalu Rinpocse, Csögyam Trungpa, Rabindranath Tagore, Lin-csi apát, Julius Evola, René Guénon, Paul Brunton, Frithjof Schuon, Bede Griffiths, Baktay Ervin és Hamvas Béla írásai. Írás közben arra törekedtem, hogy a 21. század embere egy-egy versszakon képes legyen elmélyülni, és e szellemi élmény hatására kilépjen néhány pillanatra, percre, órára az elme gépiesen zakatoló fogságából. Aztán a csendben megpihenjen, talán egy kicsit mosolyogjon is önmagán, megérezve a lélek és a szív időtlenségét, megélve a létezés értelmetlenségét az istenien örök értelemben. A Bhagavad Gítá értelmezése nem tudományos munka, nem is teológiai okfejtés, vagy filozofikus elmélkedés, annak ellenére sem, hogy található benne teológia is, filozófia is, hanem egy költemény. Minden versszak értelmezésénél meghagytam a költő szabadságát, mely a szív és az ész, a képzelet és a logika között mindig a szívet és a képzeletet választotta. Így annyira szabad komolyan venni ezt a munkát, amennyire egy költő belső képeinek és intellektusának összemosódó kitárulkozását komolyan lehet venni."

J. D. Salinger - Magasabbra ​a tetőt, ácsok / Seymour: Bemutatás
A ​korán elhallgatott, titokzatos Salinger csekély terjedelmű, de a hatvanas évek irodalmára és közönségére oly nagy hatást tevő életműve ma is eleven: ezt bizonyítják az új kiadások is, melyek sorában közvetlen előzménye, a Franny és Zooey után most a mindmáig utolsó két nagy elbeszélés, a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás jelenik meg. Az első részben a hét Glass gyerek közül a második, Buddy, a sokféle művészi tehetséget felmutató család egyetlen író tagja a legidősebb testvér, a tragikusan rövid életű Seymour esküvőjének szomorúan groteszk történetét beszéli el. A második elbeszélés már egészében próbálja megidézni az élet prózájához túlságosan érzékeny, túlságosan költő Seymour alakját, és egyben Buddy - az író - küzdelmét mutatja be a reménytelennek tetsző feladattal, bonyolult és gazdag hangszerelésben.

Ryokan - 44 ​haiku
A ​18. sz. végén a 19. sz. elején élt zen buddhista szerzetes őszinte, egyszerű, a természetben és a természettel együtt élő, bensőséges hangú japán költő. Versei egyszerre otthonosan ismerősek és egzotikusan ismeretlenek - kivételes élményt kínálnak. Annál is inkább, mert fordítójuk maga is átélte zen szerzetesként Ryokan életformáját, ahhoz a Soto zen felekezethez tartozott, mint a szerző.

Rejt%c5%91zk%c3%b6d%c5%91_t%c3%b3
Rejtőzködő ​tó Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Rejtőzködő ​tó
A ​Rejtőzködő tó című haikukötet elsőként vállalkozik arra, hogy magyar nyelven bemutassa a modern japán haikuköltészet legjelentősebb képviselőinek alkotásait. A könyvben kétszáz japán költő kétszáz harmincnégy haikuja szerepel. A kötet nemcsak Japánban jelentős, hanem angol nyelvterületen, főleg Amerikában is. Összeállítója, Kató Kóko, az egyik legismertebb élő haikuköltő. A kötetet a japán nyelvvel való ismerkedésnek is szántuk, ezért szerepelnek a haikuk és a bennük található szavak japán nyelven, majd magyaros átírásban és magyar jelentéssel. Mindenki megpróbálkozhat a haikuk olvasásával, de kísérletet tehet fordítására is. Emellett érdekes kísérletnek számít, hogy egy-egy haikunak a kötetben két különböző fordítása is van. Így az olvasó ízlése szerint válogathat bennük: aszerint, hogy inkább a férfias vagy a nőies haikuk állnak hozzá közel. Reméljük, az alkotók és a fordítók szándéka eljut az olvasókhoz és a kötetet föl-föllapozván mindig találnak majd benne valami érdekeset, valami szépet.

J. D. Salinger - Raise ​High the Roof Beam, Carpenters / Seymour: An Introduction
Two ​long short stories first published in the _New Yorker_ in the 1950s, _Raise High the Roof Beam, Carpenters_ and _Seymour: an Introduction_ are each narrated by writer Buddy Glass, a character often said to be a portrait of the author himself. Both are stream of consciousness narratives, focusing on the life of Seymour, the eldest Glass brother and exploring the brothers' quest for enlightenment. In the first piece, Buddy has taken leave from the army during World War II to attend Seymour's wedding, the events occurring setting the scene for a tragedy to follow. In the second, Buddy reminisces about Seymour in an attempt to introduce this complex character properly to the reader.

Nagy Bandó András - 333 ​haIQ
A ​népszerű és sokoldalú humorista ezúttal a japán haiku versformájának segítségével csalogatja olvasóit az örökösen friss, vigasztaló természetbe. Mit lehet három sorba és tizenhét szótagba szorítani? A haiku, akár egy vízbe ejtett kavics: még ott van a kézben, még látható, ahogy megcsillan rajta a fény, még gyönyörködünk a színében és a formájában, de már azt is tudjuk, hogy egy pillanat múlva csobban a vízben, és a hullámok körkörösen kirajzolódnak, a kavicsot pedig végleg elnyeli a víz.

Németh Péter Mikola - Talán
Németh ​Péter Mykola élő avantgárd kísérleteivel, összművészeti törekvéseivel a kortárs magyar irodalomban, az Ekszpanzióban és ebben a kötetében is a haiku hívógondolatára Allen Ginsberget idézi. De miért is? Minden bizonnyal azért, mert a haiku műfaja többek között a beatnemzedék közvetítésével Amerikából, az óceánon át érkezett meg az európai kontinensre, s nem közvetlenül a Japán szigetekről, ahogy gondolhatnánk. Ezért nem véletlenül választotta a költő Talán című haiku kötete mottójául az ambivalensen globalizálódó világunkat kritikusan jellemző ginsbergi megállapítást, miszerint: Csak az absztrakt haiku képes megteremteni a misztériumot, miközben vaskemény költészetet kalapál vissza a sorokba. Miről is beszél itt Ginsberg? Feltehetően a szabad verselésben a lírai kifejezésformák összefüggésében arra a kétirányú mozgásra gondol, amit az impresszió és a szecesszió látványa, hangulata kelt a mai európai haikuban: a descartes-i logikával, a tudományosság racionalizmusával feleselve, ugyanakkor az arisztotelészi metafizikára, a mi van a természet mögött kérdésére alapozva, az impresszionizmus természetelvű logikájára építve. A plein-air, a valóság közvetlen leképezésének vágya munkál ugyanis minden jó haikuban, egészen az absztrakcióig. Egyrészről úgy, miként a költő Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar, Egry József és Szőnyi István festményeire hangolt haikuiban. Másrészről a szecesszió: a valóságtól való elvonatkoztatás, a társadalomból való kivonulás, a stilizálás, a japán haikura való irodalmi utalás, erős ornamentika élteti korunk háromsorosait, háromkáit, körömverseit, ahogy ezt Mykola haikufüzéreiben is megtapasztalhatjuk, olvashatjuk. A harmadik évezred narthexében, ebben a sokirányú asszociációs térben léle(k)gzik, pulzál a magyar haiku, a japán: Macuó Basó, Buszon, Issza, Maszaoka Siki és mások költészete nyomán, ihletetten, szabadon. Németh Péter Mykola haiku-költészete válasz a magyar epigrammaköltészetünkkel rokon, moraszámláló, 575 szótagszámú verselési formára, arra az életérzésre, amit a valóság szintjén a teljesség, a szépség, a harmónia keresése motivál. Menekülés ez az európai létromlásból a távoli és titokzatos keleti filozófiák, a zen-buddhizmus, a taoizmus irányába, miközben halandóságunkban az örökkéval(l)óságot kutatjuk, hiszen kozmikus lény az ember, a természet elidegeníthetetlen része, most és mindörökké..

Fodor Ákos - Kis ​téli-zene
Fodor ​Ákos kötetét leginkább saját szavaival érdemes „jellemezni”: „A haiku …nem harci induló szövege, nem szerelmeslevél, nem önajnározó szépelgés, nem muzeális műveltség bemutató. – Hanem? Hm. A haiku: haiku. Szerintem: valami igen kimunkált, keskeny, kényes rés, esetleg átjáró: Valóság és Igazság között.”

Nagy Bandó András - Öt ​hét öt - 575 haiku
"A ​haiku csak néhány impressziót fejez ki, tele van célzással, utalással. Ahogy a japán festményeken, tusrajzokon csak egy-két ecsetvonás látható, a haiku is néhány szóval képes hangulatot teremteni. Így aztán felébreszti bennünk a belső látást, a belső hallást. A haikunak mágikus ereje van, mondja Bashó, mert nemcsak képeket fest, hanem segít meghallani az esőcseppek kopogását, a fák sóhaját, a madárdalt. A haikuban, ebben a parányi miniatűrben tehát benne van az egész világmindenség." - írja Vihar Judit A haikus költészet virágzása című munkájában. (A japán irodalom rövid története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) Nagy lecke: három sorba, tizenhét szótagba belekarcolni a világmindenséget, ráadásul úgy, hogy a mindenséghez képest mérhetetlennek mondható parányok kerülnek tollhegyre. Macuo Bashó, a haiku útnak indítója, és máig legnagyobb mestere így beszélt egy tanítványához: "Aki egész életében ír három-négy-öt valódi verset, az már haikuköltő. Aki eljut tízig, mester." Kötetem címe a sorok szótagszámára utal (öt, hét, öt), egyúttal arra is, hogy 575 haiku olvasható ebben a kis könyvecskében. Azt remélem, hogy három-négy-öt verssé érett haiku föllelhető ebben a kötetemben is. (Nagy Bandó András)

Covers_53348
Japán ​és kínai költők Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Japán ​és kínai költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Emil Biela - Haiku
A ​haiku, e régi japán versforma az utóbbi évtizedekben amerikai, majd európai polgárjogot nyert. E gyűjtemény is ennek bizonyítéka: játékosan elénk tárja, miként bújhat térségünk kultúrája, gondolkodásmódja távol-keleti köntösbe... Bemutatja, miként beszélhetünk három sorban, vagyis tizenkét szótagban a kereszténységről, a Tátráról, az ifjúságról és az elmúlásról, Chopinről és Charlie Chaplinről, a lufiról és egy brandys palackról...

Ezer_magyar_haiku
Ezer ​magyar haiku Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Ezer ​magyar haiku
Az _antológia_ ​elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat. A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű). A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.

Tandori Dezső - Tóth-Vásárhelyi Réka - Kavicsok
Tandori ​Dezső haikufordításai Tóth- Vásárhelyi Réka képeivel.

Nagy Bandó András - Nagyon ​fájl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_146976
Telehold Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Telehold
100 ​japán haiku Kosztolányi Dezső fordításában. Szerzők: Matsuo Basho, Kigin Kitamura, Guchi Buson, Horikawa, Ito Fugyoku, Kanemori, Ki no Tomonori, Nukada, Ono no Takamura, Akisuke, Daini no Sammi, Hakushu Kitahara, Hennjo, Hitoshi, Ibara Saikaku, Ishikawa Takuboku, Issa, Kaibara Ekiken, Kakimoto no Hitomaro, Kawai Chigetsu-Ni, Ki no Tsurayuki, Kibino, Kinsha, Kintsune, Masaoka Shiki, Minamoto no Shigeyuki, Niko Horiguchi, Ochi Etsujin, Oji, Okura, Ono Bushi, Sakanoye, Sarumaru, Shizuka Gosen, Suganuma Kyokusui, Tachibana Hokushi, Ariwira no Narihira, Mutshuhito császár, Ono no Komachi, Fujiwara Kinto, Saigyo Hoshi, Fujiwara Letaka, Naito Josho, Oshimo Ryota, Ryokwan Yamamoto, Yamazaki Sokan

Terebess Gábor - Haiku ​a poggyászban
Terebess ​Gábor haikui

Sotet_fenyo_arny
Sötét ​fenyő-árny Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Sötét ​fenyő-árny
A ​japán haiku minden bizonnyal a világirodalom legtömörebb, kevéssel legtöbbet mondó műfaja. E háromsoros, 5+7+5 szótagos műformának legnagyobb, stílusteremtő mestere Bashó (1677--1694) volt. Bashó klasszikus mintának tekintett haikuit mélységes nyugalom, elmélyedő komolyság, benső harmónia jellemzi. Minden későbbi haiku-költő - köztük a három másik kiemelkedő mester: Buson (1715-1783), Issa (1763-1827) és Shiki (1867-1902) - az ő nyomdokain haladt, az ő művészi világához képest keresett új árnyalatokat, az övétől eltérő utakat. Kötetünk a legnagyobbak részletes bemaratása mellett az időbeli folyamatosság érzékeltetésére is törekszik: a tanítványok, kevésbé ismert alkotók jelentős műveinek bevonásával kronologikus sorrendben vezeti végig az olvasót a japán haiku évszázadain, a kezdetektől a 19. század végéig.

Macuo Basó - 333 ​haiku
Macuo ​Basó, Japán kétségkívül legnagyobbnak számító költője (a Macuo a családneve, de Basóként szokás emlegetni, vagyis személynevén, mint általában a híres történelmi alakokat, művészeket) 1644-ben született egy Ueno nevű kisvárosban, alacsony rangú szamurájcsaládból. A középkor vérengző évszázadai után már majdnem ötven éve tartott a Tokugava-béke, gyarapodtak az anyagi javak, nőtt a kultúrára is vevőképes városi polgárság lélekszáma, lehetővé vált a társadalmi mobilitás, az írni-olvasni tudás már nem csak a felsőbb osztályok privilégiuma volt. A haikai no renga (a komikus versfüzér) viszonylag új, közösségi jellegű műfaja a kereskedőket éppúgy vonzotta, mint a szamurájságot. Basó ifjúkorában számos ilyen „verstalálkozón” vett részt barátjával, az előkelő Tódó Jositadával, majd annak korai halála után előbb Kjótóba, azután Edóba (a mai Tokióba) költözött, egyre több (több száz) tanítványt és mecénást vonzva magához, népszerűvé és elfogadottá téve a renga önállósuló első szakaszát, az akkor még hokku-nak nevezett haikut. Élete utolsó éveiben hosszú vándorutakon ismerkedett hazája tájaival, s élményeit haikukkal tűzdelt naplókban örökítette meg. Ne higgyük, hogy ezek a Japánon kívül hagyományosan három sorba írt, 5--7--5-ös szótagszámú kis "epigrammák", ahogy első nyugati átvevői nevezték őket, minden esetben könnyed rögtönzések.

Macuo Basó - Százhetven ​haiku
A ​17. századi, klasszikus japán költő verseit sokan fordították magyarra, Kosztolányitól Illyésig, Képes Gézától Tandori Dezsőig. Kötetünk számára készített haiku változataival még közülük is kitűnik Fodor Ákos, aki úgy mozog a tömör, kötött, nehéz formában és a keretei közé foglalt különös világban, mintha őmaga Basó reinkarnációja volna. Finoman formált, artisztikus soraiban - melyeknek hitelességét növelik, hogy Racskó József japánból való nyersfordításai alapján készültek - varázslatos elevenséggel szólalnak meg a természet örök igazságai.

Végh Attila - Mindennapi ​bölcselmeink / Haiku versek
A ​Haiku a természet gondolata és a gondolat természetessége. A japánok ősi bölcsessége. Egyszerűségbe burkolt tökéletesség. Sokszor kimondod, de észre nem veszed, így eszedbe sem juthat leírni.Én kimondtam. Észrevettem. És leírtam?

Feldmár András - Büky Dorottya - Küszöbgyakorlatok
A ​könyvben huszonhárom táblán társművészeti alkotásokként fonódik össze Feldmár – a haiku műfajra jellemző – tömör, meglepő, filozofikus költészete és Büky virágmakró-sorozata. A magyar fordítás az idén hetven éves Tandori Dezső mestermunkája. A képeket és szövegeket Rockov Radmila művészi design-ja fogja össze.

Fodor Ákos - Még: ​mindig
ÉLET ​ÉS MŰ szellem az anyag örökégő házából menekít ezt-azt

Nacuisi Banja - A ​tenger világa / The Word of the Sea / 海の世界
Nacuisi ​Banja az egyik legjelentősebb modern japán haikuköltő, verseit maga fordítja angolra. A Meidzsi Egyetemen tanít, a Modern Haiku Társaság igazgatója. Pápai Éva nemzetközileg ismert festő, szobrász és grafikus. Vihar Judit műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Japán Baráti Társaság elnöke. Nacuisi Banját Pápai Éva tengeri állatokat megörökítő akvarelljei ihlették, a magyar fordítás Vihar Judit munkája.

Pilizota Szandra - Szaké
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_46293
1000 ​japán vers Ismeretlen szerző
43

Ismeretlen szerző - 1000 ​japán vers
Egyszerűség, ​tisztaság, bölcsesség - a japán versek tulajdonképpen nem is versek, hanem halványan ragyogó fénynyilak, amelyek felsejlenek az ember előtt, és valójában nem léteznek, mégis egy bizonyos irányba mutatnak. Olyanok akár a csillagok a bársonypuha, nyáresti égbolton: ragyognak, de elérhetetlenek, láthatóak, de mégis felfoghatatlanok. A néhány szótagban megfogalmazott érzések, hangulatok olyanok, akár a nyelvünk hegyén lévő szó, amelyet úgy szeretnénk már kimondani, de sehogy sem megy. Megfoghatatlan, a tudat víztükrének felszínét végigborzoló gondolatokat, bölcsességeket, életfilozófiákat közvetítenek. A kötet ezret tartalmaz a japán zen mesterek, híres szamurájok és gésák, a legismertebb költők haikuiból és wakáiból.

K%c3%8dnai%c3%a9sjap%c3%a1n001
Kínai ​és japán költők Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Kínai ​és japán költők
A ​kínai nép állandóan a halál pitvarában kuksol. Régi szent könyvei alapján azt hiszi, hogy a Föld négyszögletes, s az ég kerek. Helytelen csillagászati fogalmai vannak. De az ember helyét pontosan tudja a világegyetemben... Kína irodalma szakadatlan folytonosság, immár több, mint négyezer esztendő óta. Az elbeszélést - a mesét, a regényt - meglehetősen kevésbé veszik, nem is tekintik költészetnek. Szemükben csak a bölcselet nagy, s a vers, amely az élet sűrített kivonata, önfeledtség és önkívület, gyermekélet és örök élet. A japán haikut az európai epigrammákkal vetik egybe, de az csak külsőleg emlékeztet rá. Voltaképpen merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy "rajz körvonala", utalás egy festményre, vagy "ennek a festménynek csak a címe". Ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik. Kosztolányi Dezső

Covers_28598
365 ​waka Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - 365 ​waka
Japánhoz, ​az országról és történelméről kialakított képhez éppúgy hozzátartoznak a különleges versek, a haikuk és a wakák, mint a szamurájok, a gésák, a sógunok, a tea és a zen. Az első pillantásra talán furcsa versek mindegyike erős érzelmeket, hat érzékszervvel érzékelhető jeleneteket fest elénk páratlan, csakis a japánokra jellemző egyszerűséggel. A kötet 365 klasszikus (31 szótagos, ötsoros) japán verset tartalmaz.

Fodor Ákos - Lehet
Nem ​adok neki néhány napot, és nem fogok emlékezni arra, milyen volt, amikor ez a könyv még nem jelent meg. Tényleg: el lehet képzelni a világot a Varázsfuvola nélkül? A Brandenburgi versenyek nélkül? A Hermelines hölgy vagy a Primavera nélkül? Mi maradna, ha eltüntetnénk Michelangelo Dávidját (és mindent, ami vele kapcsolatos, ami rá vonatkozik, amit valaha gondoltam róla)? Világ volna az még egyáltalán? A felszínen alkalmasint igen. Hiszen éltek emberek azelőtt is, hogy - például - Rossini megírta A tolvaj szarka nyitányát, és nem hiszem, hogy kevésbé lettek volna boldogok. Mi azonban kétségkívül szegényednénk örömben, ha mindezek egyszer csak nem léteznének többé. Bizonyos művek kitörölhetetlenül felrajzolták magukat a világ arcára, és attól fogva evidenciákká váltak. Tájékozódási pontok ezek, amelyekre föltekintve a sűrűben bolyongó ember megállapíthatja, mihez képest és mennyire tévedt el. Fodor Ákos verseiből sok ilyen állócsillag került fel az én személyes égboltomra. Sőt, annál szorosabb kapcsolatba léptek velem: beépültek a szervezetembe, mint a táplálék. Ezeket a verseket már nem felidézem, hanem gondolom. A legváratlanabb pillanatokban ismerem fel némelyiket saját szavaim között. Ugyanúgy nem lehetne kiválogatni belőlem, mint egy tavalyi uzsonnát. Nem én vagyok az egyetlen, akivel így jártak ezek a versek. Fodor Ákos eddigi kötetei, hosszú idő óta megszerezhetetlenek lévén, fénymásolatban terjednek, mint a szamizdatok. (Faludy Villonja óta nem tudok verseskötetről, amely így járt volna.) Most végre egy fiatal könyvkiadó, a Fabyen - Vavyan Fable vállalkozása - a közkedvelt írónő új kalandregénye után mindjárt másodikként közreadta a Lehet című kötetet, Díner Tamás gyönyörű fotójával a címlapon. Analizálni, rokonítani, bírálni ezeket a verseket? Talán lehetne; volt, aki meg is tette. De az ítész tollát épp maga a költő fogja le szelíden. "Titok a rózsa. / Aki firtatja - talmi a tudása. / Ki csak csodálja: az a tudósa. / A rózsa: rózsa." - mondja a Canto az új könyv 127. oldalán. Ezek a pár soros versek mind megannyi rózsa: csodálni valók, nem firtatni. Tűhegyen piramisokat egyensúlyoznak, mérhetetlen messzeségbe vezető gondolatokat indítanak el az alig néhány szótagnyi hajtóerővel. A lézersugár élességével megvilágítanak valamit bennem vagy a világban, és ezáltal segítenek rendet teremteni. A rendteremtéshez pedig nem széles, látványos, hanem célratörő, pontos, takarékos mozdulatok valók. Például ilyenek: "Isten nem hivő. / A nép nem demokrata. / A víz nem szomjas." Vagy: "Minden veszteség / fájdalomba csomagolt / megkönnyebbülés." Vagy: "Talán hozzá se / nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak / gyönyörű nem lesz." Vagy: "Veszteni? nyerni? / ne, soha! csak játszani / szeretnék. Mindig." Kicsit irigylem azokat, akik most találkoznak először Fodor Ákos verseivel, a régiekkel és az újakkal egyaránt. Ma van rájuk szükség igazán. Révbíró Tamás

Covers_131634
500 ​zen és klasszikus haiku Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - 500 ​zen és klasszikus haiku
Basó ​Macuó tizenhetedik századi japán haikuköltő szerint a haiku attól valódi, hogy visszhangot kelt az olvasóban: továbbrezeg benne, amikor "kicsomagolja" a pillanatba sűrített látványt. A legjobb alkotások átlépik az időt, és akár több száz év és több földrésznyi távolság ellenére is beszédesek. E kötet 500 ilyen művet tartalmaz.

Fedor Zoltán - Szivárványszürkület
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Vankó Gergely - Oltáromon ​sas fészkel
ZEN-KÖLTÉSZET Az ​Út műveléséhez tartozik a jellegzetesen Zen-szellemiségű Haiku-verselés. A Haiku-költemények formailag rendkívül sűrítettek: Mindössze tizenhét szótagból kell felépíteni a verset. Öt-hét-öt a szótagok száma sorokként. Ezek a művek látszólag nélkülözik az olyan költészeti elemeket és fogásokat, amelyeket megszoktunk és elvárunk a nyugati költészetben. Mégis: Kifejező erejük lenyűgöző... Belső rendet követnek, a paradoxon az egyik éltető elemük. Lehet rímtelen vagy rímes, vagy teljesen prózai megfogalmazás. -- Kötetem anyagával ebben a világban kísérelek meg teremtő utazást tenni...

Donnert Károly - Kecses ​fűzfa-lány
„A ​király gondja: Legyen a népnek mindig Kenyere bőven Vang mester gondja: Leljen magot a madár Az etetőben... Ki gondja nagyobb? Az éhező nép lázad, S szerez magának-, De a madárka Ha nincs mag, csak sorvad és Öli a bánat...” A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (magyar nyelven: szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás, csupán „ajándék plusz.” A haikut ugyanakkor nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van. A magyar haiku.irodalom fontos mérföldkövének tekinthető kötetben most 120 újszerű, sajátos hangulatú,gondolatgazdag és míves formátumú verset találhatnak a szép versek barátai.

Kollekciók