'elbeszélés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Vészi Endre - Tűréshatár
A ​kötetbe foglalt négy kisregény hőseit is számadásra, tetteiknek és körülményeiknek számbavételére: szembenézésre kényszeríti az író. S juttatja el őket a tűrés végpontjáig, miként ezt a könyv összefoglaló címe is jelzi. Irén belehal abba, hogy már nincs rá szükségük a fiataloknak. A "mindig másoknak, mások örömére" tevékenykedő asszonyt, "dolgainak rendezetlensége tartotta életben" (Varrógép holdfényben). Gold Lajos szétzilált élete roncsain belső energiáinak hiányát próbálja képzelgéseiben, álmaiban feloldani. Özvegy Stáhl Vilmosnéban "a világ hal meg", amikor megtudja, hogy megszűnik albérlő-gyűjteménye (A hosszú előszoba). A szép haját tragikus értelmetlenül feláldozó Veszelovits Annából mintha ereje is kifutott volna. Elvitte "a kis strici" (Nyitott ház). Sorska majdnem gyilkossá lesz, amikor felismeri élete nagy lehetőségének szertefoszlását (A tranzitutas). A mesterien biztos cselekményvezetés, az epikus fordulatosság, kitűnő elbeszélőkészség remekei e kisregények. Emlékezetes olvasmányélményeink.

Beke Kata - J. ​B. Pendragon igaz története
John ​Bonaventura nem halt meg. Komédia volt a halál is, a végrendelet is, no persze a barátaira hagyott ékszerek és műtárgyak valódiak voltak. Amikor a zseniális szélhámos St. Germain és a reménytelenül középszerű Lenglet de Fresnoy a ravatala mellett álltak, megrendülten az átélt iszonyattól és a mulandóság látványától, John Bonaventura mindent megtett azért, hogy fenséges halottnak lássék. Még az arcát is bekente volt meszes festékkel. Közben pedig fülelt, hogy mit mondanak róla. Elégedett lehetett. Derék fickó volt, és jó barát. A titkát is megosztotta velünk, noha végül is abba halt bele -mondta St. Germain. - Persze nem csoda, hogy nem élte túl az izgalmakat. Ahhoz túl sokat zabált egész életében - jegyezte meg Lenglet de Fresnoy. - Mindenesetre szép tőle, hogy nem feledkezett meg rólunk. - Ha tudom, hogy ilyen kevés van hátra szegénynek, nem csapom le a kezéről azt a tizenhárom éves leánykát. De hol lehet a varázspálcám és az üvegcsém, nem láttad? - dünnyögte St. Germain. John Bonaventura mosolygott magában. A varázsszerek jó helyen voltak: a feje alatt.

Raymond Chandler - Visszajátszás
"- ​Tudom, hogy színpadiasan hangzik, de tényleg ki tudom lyukasztani a maga bőrét, és meg is tudom úszni!" - Rendben van -, mondtam rekedtes hangon. - Napi ötven dollárért nem lövetem le magam. Az legalább hetvenötbe kerül." Az okos, kedves Marlowe magánnyomozó, Chandler állandóan visszatérő hőse többször kerül ilyen helyzetbe. Hol őrá fognak pisztolyt, hol ő keres az erkélyen egy hullát, hogy a tengerbe hajítsa. Sokat dolgozik, sokat lót-fut, de néha jutalomban is részesül: "A sötétségben ismét felhangzott az elfojtott sikoly, aztán megint a lassú, békés nyugalom következett. - Gyűlöllek - mondta, miközben ajka az enyémhez ért..." Marlowe azonban nemcsak a Visszajátszás című regény hőse, hanem A fecsegő férfi okozta bonyodalmakat is ő deríti fel, miközben a whisky és a szódásüveg mindig a keze ügyében van. Steve azonban kezdő, első igazi ügye A király sárgában, ám ő is kedves alak, és kiváló nyomozóvá lesz. Amikor lenéz a szakadékba, pontosan tudja, mi van odalent: egy összetört, szürke szedán.

Fekete István - Csí ​és más elbeszélések
"Az ​asszony felébredt. Átlátszó kezei megmozdultak a takarón, és mosolygott. - Te vagy itt, kis fecskemadár? Mért nem repülsz a többiekkel a tavasz felé, szép Magyarországba? Beteg vagy? Vit elhallgatott. Nem félt már az asszonytól, de nem értette. »Szólni kell hozzá« - gondolta, mert most már biztos volt benne, hogy az asszony hozzá beszélt." Régi ismerőseinkkel találkozhatunk a kötet lapjain: Csível, a fecskével, Kelével, a gólyával, és Húval, az öregedő bagollyal. Persze a történeteknek - amelyek a szerző elbeszéléseinek legjavához tartoznak - nem csupán ők a hősei, hanem azok a jóravaló, többre érdemes emberek is, akiknek sorsa összefonódik a körülöttük élő állatokéval. A feleségét elveszítő férj, a beteg kisfiú, a megfáradt öregember és a háborúból hazatérő katona mind-mind csakis azért képesek talpra állni és folytatni, vagy éppen méltó módon befejezni az életet, mert erőt merítenek az őket körbevevő, rendre megújuló természet szépségéből.

Gianfranco Calligarich - Gyorsposta
A ​trieszti származású írónak hosszú évekkel ezelőtt már megjelent egy regénye magyarul Utolsó nyár a városban címen. Hazájában az olasz próza nagy reménységeként fogadták a szerzőt, de szinte azonnal elragadta a színház, és csak most engedte el. Új könyve levélváltásokból kibontakozó szerelmi történeteket mond el, melyek mind azt sugallják, hogy omnia vincit amor - nincs nagyobb erő a szerelemnél. Nem számít életkor, korkülönbség, férfiak és nők ellenállhatatlanul vonzódnak egymáshoz. A világ azért csodálatos, mert a szerelem mozgatja.

Barkó Judit - A ​Királynő
Barkó ​Judit lényegre törő kérdéseit, mosolygó szemét jól ismerik itthon és a határokon túl is. A Duna TV nívódíjas szerkesztő-műsorvezetője most új arcát mutatja: legbensőbb élményeit, lelki történéseit öntötte szavakba. Rövid írásainak egy részét éveken át közölte az Elixír magazin. Sajátos hangvételű, tömör, többszólamú, műfajteremtő írások ezek, amelyek most kiegészültek újabbakkal, valamint A Királynő és A Király című, terjedelmesebb történetekkel. Akárcsak Barkó Judit 15 év óta vezetett önismereti kurzusaiból, belőlük is az életet szenvedélyesen szerető arc néz szembe az olvasókkal. A hétköznapin túlpillantó lényeglátás, gyöngédség és föl-fölszikrázó humor jellemzi e történeteket. Ajánljuk mindazoknak, akik többet akarnak megtudni nemcsak a népszerű szerzőről, hanem - vele és általa - önmagukról is.

Roald Dahl - Szuperpempő
Ki ​ölte meg a szolgálatból békés otthonába hazatérő rendőrt - és mivel? Mi a fogadás díja: egy vadonatúj Cadillac - avagy a bal kéz kisujja? Ki nyeri a hajó-lutrit: a sportos kedvű utas vagy a marcona kapitány? Mi lesz a sorsa az emberbőrre festett remekműnek - és az emberbőrnek? Kit mart meg a mérges kígyó? Kit áldozzak fel: a feleségemet vagy a milliókat érő szobrot? Hagyjuk-e éhen halni egy kis világhírért gyermekeinket? Hova lettek a házinéni lakói? Ki nevet a végén: a halott tudós vagy a bánatos özvegy? Milyen áron jut el szegény gazdag nagyanyó Párizsba? Mit ér a világ legértékesebb sublótja? Ki mit nyer a zálogosdin? Kibe költözött Liszt Ferenc lelke? És végezetül: mitől gyarapszik szemünk fénye, a gyermek? Mindezen kérdésekre és még sok egyébre feleletet kap az olvasó, ha elolvassa a norvég származású, walesi születésű és angol pléhpofájú szerző galád humorú elbeszéléseinek koszorúját.

Fernanda Torres - Vég
_„Ömlik ​a vér a fejemből. A kikent-kifent nő a 704-esből rémülten pattan ki a kocsijából, a_ _portás is rohan. Nem érzek semmit, sem fájdalmat, sem sajnálatot. Jól vagyok itt. Jó_ _volt felidézni a barátaimat, semmi sem véletlen. Ha lenne túlvilági élet, jó lenne velük_ _találkozni, meglátogatni Cirót meg Sílviót a pokolban, jó lenne. De nincs. A halál nem_ _létezik. Még a buddhista reinkarnációhívő sem gondolja, hogy ugyanúgy tér vissza,_ _amilyen volt. Benne leszek a növényben, a féreg nyálában, ami megeszi a növényt, a_ _légyben, ami felnyalja a féreg nyálát, ami megette a növényt. Valahol ott leszek. Jó_ _hosszú volt, már elfáradtam. Jólesik az itteni közöny._ _Jó rondán beszéltem a nőkről, meg is érdemlik. A férfiak sem jók semmire. És a kettő_ _nem egymásnak teremtetett._ _Szétesem a levegőben a Copacabana felett.”_ A regény lapjain öt riói barát története bomlik ki. Álvaro egyedül él, orvosról orvosra jár, és ki nem állhatja volt feleségét. Sílvio idős korában sem hagy fel a kábítószer-használattal és az orgiákkal. Ribeiro a strand és sport koronázatlan királya, aki Viagra segítségével kerüli el az elkerülhetetlent. Neto a konzervatív, élete végéig hűséges férj, Ciro pedig a mindenki által irigyelt Don Juan. Életük végén járnak, ám a sikeres karrier, az önmegvalósítás és a derűs nyugalom egyiküknek sem jutott osztályrészül – mindegyikük a maga módján küzd a homályba vesző múlttal és a megvénült jelennel. Körülöttük neurotikus, odaadó, kiábrándult, elhagyott vagy éppen végzetesen csábító nők (emlékei) keringenek. A _VÉG_ öt élet utolsó napjának öt gondolatfolyama – ezekből a mozaikdarabokból áll össze szövevényes közös történetük, a versengések, szerelmek és csalódások története. Fernanda Torres 1965-ben született Rio de Janeiróban, elismert színészházaspár lányaként, s már kamaszkorában szülei pályájára lépett. Hazájában hatalmas népszerűségnek örvend, számtalan tévé- és mozifilmben, valamint rangos színházakban játszik; és többek között húszévesen elnyerte a legjobb színésznő díját a Cannes-i Filmfesztiválon az _Eu Sei Que Vou Te Amar_ című filmben nyújtott alakításáért. 2003 óta ír forgatókönyveket, a _VÉG_ pedig első regénye.

Andrea Wandel - Mi ​lesz Nelsonnal?
Közeleg ​a szünet, és még mielőtt újabb lelkes lovagolni vágyó gyereksereg özönlené el a Napsugár tanyát, April és barátnője elhatározza, hogy részt vesznek a helyi lovasversenyen. Csakhogy ettől a pillanattól kezdve egyik baj követi a másikat. Aprilnek nem csak kedvenc lova sérülése miatt kell aggódnia: egy váratlan látogatás is felforgatja az életét, és a szertelen táborozókkal sincs mindig egyszerű dolguk... Ám egy remek ötlet és a jó szándék most is segít helyrebillenteni az egyensúlyt.

Moldova György - Kádár ​János
Moldova ​György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.

Anton Pavlovics Csehov - A ​kutyás hölgy
"Elbeszéléseiben ​mindig több tartalom van, mint szó.... mint stilisztika az egyetlen korunk művészei közül, aki az írás művészetét olyan tökéllyel sajátította el, hogy a szavaknak szűk lett a tér, a gondolatoknak pedig tágas....Nem lehet tolmácsolni elbeszéléseinek tartalmát... mert azok mindegyike, mint drága, finom csipke, óvatos bánásmódot követel, és nem tűri a durva kezek érintését, amelyek csak összegyűrhetik azt... " - írja nagy példaképéről Gorkij, aki a legközelebb rokona, közvetlen utóda Csehovnak az orosz és világirodalomban.

Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak és A jó palócok novelláiban Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus. Nem véletlenül mondta A jó palócok elbeszéléseiről: "Magamat látom e könyvben, aminő voltam fiatal koromban, s aminő már sohasem leszek többé". Kaiser László

Gyürk Sarolta - A ​kút
"...- ​Majd meghallja, milyen egy rafinált terv ez! Nem olyan átlátszó. Minden részletét pontosan kidolgoztam, és most, amint hazaérek, végre is hajtom... - Az udvarunkban van egy kút. Rég nem használjuk, mondták már, temessük be, néhány követ bele is hajigáltam, a többi ott tornyosodik mellette. A menyem abban a kútban hűti a tejet. Leereszti, meg felhúzza. Jó mély kút, legalább tizenöt méter. Hűvös van az alján, jó hűvös. Inkább hideg. sosem megy össze a tej, ha oda leereszti. Azt szokta csinálni, a fiam meg, mostanában, odaáll mellé és figyeli. Hát én most hazamegyek, leteszem a kabátom, és szólok a menyemnek: innék egy kis hideg tejet. Ő kimegy a kúthoz, én utána, és belelököm. Aztán szólok a fiamnak, hogy a menyem beleesett a kútba, és amikor ő utánahajol, hogy megnézze, őt is belelököm. Aztán rájuk hajigálom a köveket..."

Claire Kenneth - Kék ​kanári
A ​Kék Kanári nem valamiféle trópusi madár, hanem egy olcsó bár a New York-i Greenwich Village-ben, ott szolgál fel a topless pincérnő, Flóra, aki mellett - mint legbensőbb barátai elismerően mondják - a milói Vénusz is elbújhat. De hát tizenöt év nagy idő - Flórából Florence lesz, elegáns, nagyvilági dáma, vakítóan fehér hamis fogakkal, ám valódi gyöngysorral. Férje a multimilliomos Maxwell társaságában érkezik vendégségbe, ahol a paprikás csirke mellett más meglepetés is vár rá. Ő sem marad adós... A címadó novella mellett a világhírű írónő tizenhat másik remeke olvasható e kötetben. Kaland, szerelem, romantika, feszültség - váratlan és különös fordulatok. A novellák színhelye Amerika, ám az utolsó, igaz történetek szálai immár a magyarországi emlékek világába vezetnek el. Claire Kenneth ezúttal is olyan lebilincselően izgalmas, érdekfeszítő könyvet ad hű olvasója kezébe, amit nem lehet letenni.

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Julio Cortázar - Nagyítás
Egy ​argentin asszony megérkezik vágyai távoli városába, Budapestre, átmegy a Duna egyik behavazott hídján, s a híd közepén összetalálkozik önmagával. Egy római arénába egy gladiátor élethalálharcot vív ellenfelével, ezzel egyidejűleg egy párizsi fiatalember telefonon szakít kedvesével. Több példányban élő emberek, távoli, mégis egymásba fonódó események, feloldhatatlan félelemérzés, a társadalmi gyökerű szorongás iszonyú béklyói: megannyi meghökkentő eleme annak a sziporkázóan gazdag és az örökös várakozás izgalmától feszített cortázari világnak, amely - akár a köznapi valóság apró, egyhangú tényeiből szikrázik fel a fantasztikum fénycsóvája, akár a fantasztikumig bonyolított intellektuális tűzijátékból kristályosodik ki valami köznapiságával lenyűgöző ítélet - mindig az élet és a lélek legmélyebb titkait kutatja. Cortázar napjaink egyik legnagyobb hatású elbeszélője és regényírója. Kötetünk címadó novellájából készült Antonioni nálunk is nagy sikerrel játszott filmje, a Nagyítás.

Galgóczi Erzsébet - Kettősünnep
Novellagyűjtemény Ha ​egy frontvonalat áttörnek, akkor azok között, akik az első sorban vannak, igen nagy a veszteség, a halottak és a sebesültek száma. De ez az áttörés jelenti azt, hogy megnyílik az út a többiek előtt. Galgóczi Erzsébet azok közé tartozik, akik áttörtek: nemcsak lábon maradt, de győzedelmesen tovább tudott haladni. Karinthy Ferenc, 1976 Galgózci Erzsébet állandó harcban áll. A butaság, az elmaradottság, a képmutatás, a tunyaság, a basáskodás ellen hadakozik, de olyan hévvel, a rossz elleni szenvedélynek oly izzó indulatával, hogy az már szinte önnön ellentétévé fordul: nem csupán meggyőződése és természetéből fakadó indulatos hitvallása, hogy támadni kell azt, ami rossz, de már valami furcsa és ijesztő fekete gyűlölettel tépi-marcangolja kedvenc modelljeit: a butákat, a képmutatókat, a tunyákat, a kiskirályokat. Gáll István, 1972 Galgóczi a fiatal, felszabadulás után kirajzott, paraszti származású értelmiség fejlődését és sajátos lelkiállapotát rajzolja meg. A két világ vonzása-taszítása különös bonyolultsággal jelentkezik bennük. Gyűlölik a régit, a középkorból itt maradt társadalmi és erkölcsi ballasztokat; mohó sikervágy, életszomj hajszolja őket; megkésett Julien Sorelek. B. Nagy László, 1961

Bihari Klára - Miért?
Második ​kiadásban jelentetjük meg Bihari Klára drámaian súlyos, a mai fiatalság egy részének nyugtalanságától feszülő, izgalmas regényét. Miért? - lobban fel a kérdés. Miért disszidál egy tizenhat éves, második gimnazista kislány, akinek igazán mindent megadtak a szülei, talán még a kelleténél többet is: anyagi jólétet, szeretetet, lehetőséget, maximális szabadságot? Miért tette ezt? Miért szakadt el hazájától, szüleitől? Miért rejtőzik el, nyomokat sem hagyva maga után? Miért és hol vétették el a szülők, a tanárok, a társadalom? Ezek a fájó kérdések húzódnak végig a regény lapjai, s ezekre keresi a választ az író ezerféle módon, a gyerekkori élményektől a gimnazista kislány olykor féktelen szórakozásai vágyáig, majd az eltűnt Luca nyomait kutatva Ausztriában, Svédországban, Törökországban, országhatárokon át csavargó beat fiatalok között. Érdekes, különös sorsok villannak fel a detektívregénybe illő nyomozás folyamán. Keserű, drámai vívódások során át mutatja be Bihari Klára a szülők és fiatalok kapcsolatát, s jeleníti meg kíméletlen, a lényegről beszélő, meztelen őszinteséggel.

Alekszandr Szergejevics Puskin - A ​kapitány leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Mákvirágok ​kertje
A ​legváltozatosabb típusokban és sokszínűen megelevenített "mákvirág"-figurák Krúdy regényeinek és elbeszéléseinek gyakori és fontos jelentést hordozó szereplői. Lecsúszott, lezüllött egzisztenciák, szélmalomharcot vívó kisnemesek, szánalomra méltó panoptikum-figurák, akiknek sem jelenük, sem jövőjük nincs: egyetlen kincsük egy sajátosan idealizált múlt. Az 1906-ban írt Andráscsik örököse még Mikszáthra emlékeztet. Anekdotás légkörében bontakozik ki a mesés örökségről, a rejtélyes és szépséges örökösnőről szóló történet. - Az 1913-as Mákvirágok kertje Krúdy érett írásművészetének példája, szinte csokorba köti az életből kikopott úri "mágvirágokat". A Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban ezúttal először kerül a magyar olvasók kezébe. 1921-ben jelent meg egy bécsi újság hasábjain, sajnos, a lap megszűnése miatt befejezetlen maradt. Hőse ennek is "mákvirág"-figura, akinek élete értelme a szinte mitizált erotika, ezért kell megvakulnia, s vakon is az élet különös, dekadens, pán-erotikus "teljességét" keresnie. A győztes ellenforradalom tobzódása idején Krúdy menekül a valóság elől: nyilván ez késztette a különös, helyenként szinte szürrealisztikus mű megírására, amely mint a polgári dekadencia jelentkezése, irodalomtörténeti szempontból is figyelemre méltó. Éppen ellentétes hangulatú az 1923-ban írt Rózsa Sándor-regény, melynek hőse azonos ugyan Móricz majd két évtizeddel későbbi betyárfejedelmével - mégis merőben más: Krúdy nem növeli Rózsát forradalmárrá, meghagyja öntudatlan, anarchista lázadónak, aki nemegyszer az alföldi szegénységgel is szembekerül... Az 1928-ban publikált Valakit elvisz az ördög leszámolás azokkal az illúziókkal, melyek a dzsentri újbóli megerősödésére, erkölcsi, anyagi, politikai felemelésére vonatkoztak. Ez az alig hozzáférhető öt kisregény - megannyi gyöngyszeme az elmúlt félévszázad magyar irodalmának - együtt Krúdy egész pályájának keresztmetszetét adja.

Móra Ferenc - Sokféle ​/ Egy cár, akit várnak
A ​Sokféle és az Egy cár, akit várnak c. kötetet maga Móra rendezte sajtó alá. Az elsőt 1928-ban, a másodikat pedig 1931-ben. Anyagát a napilapokban 1923-1931-ig megjelent írásaiból válogatta össze.. Legnagyobbrészt ebből az időből való ezeknek a daraboknak az első fogalmazása; viszonylag kevés olyan található köztük, melynek korábbi változata is volt...

Guy de Maupassant - Gyöngy ​kisasszony
Született ​elbeszélő, egyike a legnagyobbaknak, egy kissé rövid lélegzetű, egy kissé egyszínű, de kitűnő író, leleményes mesélő, mesterségének utolérhetetlen művésze, aki mindig meg tud maradni a valóság és a költészet határán, és aki több ízben nagyszerű bizonyságát adta annak, hogy magáévá tette a mindennapi élet tragikumát.

Móra Ferenc - Válogatott ​elbeszélések
A ​könyvben szereplő elbeszélések: A gyevi törvény Kéményseprőéknél Szőregen Mindennapi kenyerünk A sakk-báró

Anatole France - Kékszakáll ​hét felesége és más elbeszélések
"Vajon ​mindenekelőtt nem akkor udvarias-e az író, ha rövid? A novella mindenre elég. Kevés szóval mennyi értelmeset lehet kifejezni benne! Egy jól megírt novella a hozzáértők és a nehezen kielégíthetők gyönyörűsége. Elixir és kvinteesszencia" Anatole France hosszú és változatos írói pályáján, regényei és egyéb könyvei mellett nagy jelentőségük van elbeszéléseinek, meséinek, novellásköteteteinek. Elsősorban nyilván azért, mert e kis remekművek jó néhánya méltán tekinthető a világirodalom különleges értékű gyönyszemeinek. Anataole France iróniája, gúnyos mosolya sohasem öncélú... s mi elbűvölten követjük, amint váltakozva, vagy akár egyszerre is gúnyolódik a tárgyán, önmagán - és mirajtunk: az olvasóján." (Murányi Kovács Endre)

Ismeretlen szerző - Szerelmesek ​éjszakája
Az ​egyik rakétatámaszpontról felrepítenek egy műholdat. Pierre Boulle játékos ötletek ötletek sorával érzékelteti a létfontosságú nehézkedési erő hiányát, mely meghiúsítja a műholdon utazó szerelmespár nászéjszakáját. - Ütemesen csepeg a víz egy vízcsapból. Az idegtépő, nyugtalanító zaj elűzi lakásából a novella hősét. Keresztül-kasul jár a városban, dobbanó lépteiben visszhangzanak a csepegő csap ütemei, és dobolni kezd agyában a szerelmi csalódás és az ellenséges külvilág nyugtalanítgó zenéje. Le Clézio mesteri módon kelti életre a ma emberének nyugtalan életérzését. - A fülledt nyári éjszakában hatalmas vihar tör ki és egymás karjaiba kergeti a fiatal szerelmeseket Marcel Arland klasszikusan szép novellájában. - A tizenöt szerző tizenöt elbeszélése az utolsó évtized francia novellaterméséből ad ízelítőt. A válogatás sokféle stílusirányzatot mutat be, az új realizmust éppúgy, mint az "új regény"-nyel rokonszenvezőket jól ismert mesterek és nálunk még ismeretlen tehetségek izgalmas és megkapóan szép írásaiban.

Miroslav Krleža - Ezeregy ​halál
Miroslav ​Krleza, a világszerte ismert horvát elbeszélő, regény- és drámaíró, költő Magyarországon is régóta népszerűségnek örvend - elsősorban éppen az elbeszélései révén. Ez indokolja, hogy az eddigieknél teljesebb, sokoldalú válogatásban ismét közreadjuk legjobb írásait. A zágrábi gimnáziumból a pécsi hadapródiskolába, majd a budapesti Ludovikára kerülő Krlezát, a Monarchia világába születő horvát írót elkerülhetetlenül sok szál fűzi Magyarországhoz - de a magyar irodalomhoz is. Vallomása szerint Petőfi A farkasok dala című verse késztette írásra fiatal korában, Az apostol-t ő fordította le horvát nyelvre.

Karel Čapek - Kínos ​történetek
A ​kötet elbeszéléseiben három Čapekkel találkozik az olvasó. A harmadik részben (Apró történetek) azzal, akit más műveiből már ismerhet. Az első két rész (Kálvária, 1917. - Kínos történetek, 1921.) elbeszéléseinek írójával viszont ismerkednie kell: a fiatal, szkeptikus, relativista és "csodaváró" Capekkel, akit e tulajdonságai miatt el is marasztalt a korabeli kritika. Maga Capek így írt első kötetéről: "A Kálvária személyes motívuma egyrészt a háború volt (és a várakozás a csodára, vagyis, hogy számunkra jól végződik), másrészt - egy téves diagnózis alapján - a feltételezett halálos beteg, s így valamiképpen a leszámolás az élettel. Bizonyos értelemben áttérés ez: de nem a hitre, hanem az együttérzésre. A kínos történetek ezt folytatják."

Tamási Áron - Játszi ​Remény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anatole France - A ​rózsafa bútor
Az ​irodalomtörténészeket és filológusokat az egész világon izgatja a kérdés: vajon csakugyan Anatole France írta-e A rózsafa bútor című elbeszélés eredetijét, amely 1896-ban jelen meg magyar fordításban, és amelyet nemrég a magyar fordítás nyomán németre és oroszra is lefordítottak. A Komlós Aladár által elindított és filológiai izgalmakban bővelkedő nyomozás még nem vezetett eredményre, de az Európa Könyvkiadó addig is úgy vélte, hogy ez az igazán france-ian ironikus és mulatságos elbeszélés mindenképpen megérdemli, hogy ismét eljusson a magyar olvasóközönséghez. A közönség - függetlenül ettől az irodalomtörténeti érdekességtől - minden bizonnyal élvezettel fogja olvasni és pedáns agglegény tanárának történetét, aki váratlan örökségéből új bútort vásárolt, egy könnyű kis táncosnő bútorait, és ettől kezdve piperkőc módon kezd öltözni, elhanyagolja iskolai munkáját: a bútor egykori tulajdonságának egykori életét, tunya, hiú, álmatag életet kezd élni...

Móricz Zsigmond - Mese ​a zöld füvön
Egy ​öreg végvári vitéz meséli el portyázás közben életének legfurcsább kalandjait. Őrt állt egy torony tövében, egyszerre a torony ablakából lánykacagást hallott, majd kötélhágcsó ereszkedett alá. Mi történt vele fenn a várban? - erről szól a történet.

Kósa Csaba - Liliom, ​sas, kereszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A. K. Tolsztoj - Ezüstherceg
A ​cím szabályellenes. Szerebrjannij hercegnek, a regény főhősének nevét ma már épp úgy nem volna szabad lefordítani, mint ahogy a könyv íróját sem magyaríthatjuk Kövér Elekre. Mégis megtettük, hogy ezt a valóságos ugyanakkor szimbolikusan beszédes nevet jobban értse, érzékelje a magyar olvasó. Szerebrjannij herceg Rettegett Iván korában élt, amelyben az arany, a gyász, a vér és a bíbor színei uralkodtak. Amikor gátlástalanul vívták az emberek élethalálharcukat a megmaradásért. Szerebrjannij herceg a maga anakronisztikusan nemes tisztaságával mindvégig magányosan képviseli környezetében a magasabb rendű emberi humánumot. Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj akit hajlamosak vagyunk ismertebb névrokonával összetéveszteni, a múlt század derekán írta meg romanikusan realista történelmi regényét, amely az orosz nyelven tanuló iskolások számára épp olyan alapvető olvasmány, mint magyar kortársainknak az Egri csillagok. És ha ez a könyv a nyelvi határokon túl kevésbé vált ismertté, annak csupán az az oka, hogy az orosz irodalom "aranyos százada" kimeríthetetlen bőséggel ontotta a világ számára a feltétlenül lefordítandó olvasmányok.