Ajax-loader

'elbeszélés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Czére Gyöngyvér - Vallomások ​szexuális fűszerekről és perverziókról
- ​A show még nem ért véget. Georges kijelentette, hogy a kiskutya közben szukává nőtt, s el kell vinnie a kankutyákhoz. Ugyancsak pórázon vitte Marie-t egyik férfitől a másikig, akik hátulról megdugták, nemcsak a punciját, hanem a popsilukát is, a legtöbbje bele is élvezett, ugyancsak gyorsan, mert felizgultak az előző jelenettől. - És a többi nő mit csinált? - Legtöbbnek jutott férfi, hiszen Marie-vel egyszerre csak egy foglalkozhatott, ne felejtsd el, hogy összesen tízen voltak. Két nő egymással játszadozott, egy nő pedig mindig annak a férfinak a szája elé tartotta a punciját, aki éppen Marie-t dugta hátulról, a másik pedig Georges-nak furulyázott. Aztán elvesztettem a fonalat, mert engem is elkapott valaki, belém nyomta, de nem ott élvezett el, hanem a számban. Aztán nem is tudom mi történt, valaki még a melleim közé spriccelt; egy ilyen kavargásban nem lehet követni az eseményeket, különösen akkor nem, ha az ember maga is aktív résztvevő. Aztán egyszerre Marie hisztérikus kiáltását hallottam. „Vedd le az álarcodat, azonnal vedd le!”...

Covers_93335
elérhető
2

Gyürk Sarolta - A ​kút
"...- ​Majd meghallja, milyen egy rafinált terv ez! Nem olyan átlátszó. Minden részletét pontosan kidolgoztam, és most, amint hazaérek, végre is hajtom... - Az udvarunkban van egy kút. Rég nem használjuk, mondták már, temessük be, néhány követ bele is hajigáltam, a többi ott tornyosodik mellette. A menyem abban a kútban hűti a tejet. Leereszti, meg felhúzza. Jó mély kút, legalább tizenöt méter. Hűvös van az alján, jó hűvös. Inkább hideg. sosem megy össze a tej, ha oda leereszti. Azt szokta csinálni, a fiam meg, mostanában, odaáll mellé és figyeli. Hát én most hazamegyek, leteszem a kabátom, és szólok a menyemnek: innék egy kis hideg tejet. Ő kimegy a kúthoz, én utána, és belelököm. Aztán szólok a fiamnak, hogy a menyem beleesett a kútba, és amikor ő utánahajol, hogy megnézze, őt is belelököm. Aztán rájuk hajigálom a köveket..."

N%c3%a9gy
Négy ​mai elbeszélő Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Négy ​mai elbeszélő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Claire Kenneth - Kék ​kanári
A ​Kék Kanári nem valamiféle trópusi madár, hanem egy olcsó bár a New York-i Greenwich Village-ben, ott szolgál fel a topless pincérnő, Flóra, aki mellett - mint legbensőbb barátai elismerően mondják - a milói Vénusz is elbújhat. De hát tizenöt év nagy idő - Flórából Florence lesz, elegáns, nagyvilági dáma, vakítóan fehér hamis fogakkal, ám valódi gyöngysorral. Férje a multimilliomos Maxwell társaságában érkezik vendégségbe, ahol a paprikás csirke mellett más meglepetés is vár rá. Ő sem marad adós... A címadó novella mellett a világhírű írónő tizenhat másik remeke olvasható e kötetben. Kaland, szerelem, romantika, feszültség - váratlan és különös fordulatok. A novellák színhelye Amerika, ám az utolsó, igaz történetek szálai immár a magyarországi emlékek világába vezetnek el. Claire Kenneth ezúttal is olyan lebilincselően izgalmas, érdekfeszítő könyvet ad hű olvasója kezébe, amit nem lehet letenni.

K%c3%96rk%c3%89p_74
Körkép ​74 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Körkép ​74
Huszonegy ​mai magyar elbeszélés Boldizsár Iván, Bor Ambrus, Csaplár Vilmos, Császár István, Cseres Tibor, Déry Tibor, Dobai Péter, Galgóczi Erzsébet, Gerelyes Endre, Karinthy Ferenc, Kertész Ákos, Kolozsvári Grandpierre Emil, Mándy Iván, Mesterházi Lajos, Munkácsi Miklós, Örkény István, Rákosy Gergely, Simonffy András, Somogyi Tóth Sándor, Tatay Sándor, Vészi Endre

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Szeberényi Lehel - Napsugár ​utca
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

21_%e2%80%8br%c3%a9mes_t%c3%b6rt%c3%a9net
21 ​rémes történet Ismeretlen szerző
elérhető
12

Ismeretlen szerző - 21 ​rémes történet
A ​kísértet hóna alá kapja fejét, és kecsesen kilibben az ősi kastély omlatag toronyszobájának falán... Az ősz tudós homályos dolgozószobája mélyén vaskos fóliánsok fölé görnyed, míg a sarokból egy izzó, vörös szempár lesi minden mozdulatát... A laboratóriumban félőrülten cikázik görebei, lombikjai között a gyémántcsináló... Vérfagyasztó sikoly riasztja fel éjnek éjszakáján hófehér leányszobájában az aranyhajú kisasszonyt... Gyanús kártyabarlangban káprázatos vagyont nyert a könnyelmű angol ifjú... Ilyen - vagy hasonló - történetek sorakoznak kötetünkben, nagynevű angol és amerikai írók tollából. Dickenstől megtudjuk, mit látott a pályaőr; Stevensontól, hogy hogyan jutnak boncolni való hullához az élelmes orvostanhallgatók; Ambrose Bierce a századforduló amerikai kísérteteinek világába kalauzol, Muriel Sparktól értesülünk, hogy vannak-e kísértetek a mai Londonban, az amerikai Evelyn Smith pedig a jövő rémalakjairól értekezik mulatságosan... Nagy neveket talál az olvasó kötetünkben - s egyben annak bizonyítékát, hogy az angol-amerikai irodalom jelesei mindig is kötelességüknek tartották megfelelő hátborzongással ellátni a nagyérdemű közönséget.

Nagy%c3%adt%c3%a1s
elérhető
17

Julio Cortázar - Nagyítás
Egy ​argentin asszony megérkezik vágyai távoli városába, Budapestre, átmegy a Duna egyik behavazott hídján, s a híd közepén összetalálkozik önmagával. Egy római arénába egy gladiátor élethalálharcot vív ellenfelével, ezzel egyidejűleg egy párizsi fiatalember telefonon szakít kedvesével. Több példányban élő emberek, távoli, mégis egymásba fonódó események, feloldhatatlan félelemérzés, a társadalmi gyökerű szorongás iszonyú béklyói: megannyi meghökkentő eleme annak a sziporkázóan gazdag és az örökös várakozás izgalmától feszített cortázari világnak, amely - akár a köznapi valóság apró, egyhangú tényeiből szikrázik fel a fantasztikum fénycsóvája, akár a fantasztikumig bonyolított intellektuális tűzijátékból kristályosodik ki valami köznapiságával lenyűgöző ítélet - mindig az élet és a lélek legmélyebb titkait kutatja. Cortázar napjaink egyik legnagyobb hatású elbeszélője és regényírója. Kötetünk címadó novellájából készült Antonioni nálunk is nagy sikerrel játszott filmje, a Nagyítás.

Gabriel García Márquez - Macondóban ​hull az eső
Gabriel ​García Márquez kolumbiai írót elsősorban regényeiből ismerjük, hiszen az idén negyedszázados Száz év magány és az 1990-ben megjelent Szerelem a kolera idején is hatalmas sikert aratott. A regényíró García Márquez mellett ezért kissé háttérbe is szorult az elbeszélő García Márquez. Pedig a negyvenes-ötvenes években megjelenő első írásaiban már ott szunnyadnak a későbbi nagy művek csírái. Kötetünk, amellyel a hazánkba látogató kolumbiai írót köszöntjük, az elmúlt évtizedekben magyarul megjelent elbeszélésekből és kisregényekből válogat, s néhány eddig ismeretlen írást is közöl. Szeretnénk az olvasót bevezetni García Márquez vegykonyhájába, hogy láthassa, miképpen formálódott lépésről lépésre, hogyan épült föl az élmények mozaikkockáiból a Száz év magány mágikus világa,

Galgóczi Erzsébet - Kettősünnep
Novellagyűjtemény Ha ​egy frontvonalat áttörnek, akkor azok között, akik az első sorban vannak, igen nagy a veszteség, a halottak és a sebesültek száma. De ez az áttörés jelenti azt, hogy megnyílik az út a többiek előtt. Galgóczi Erzsébet azok közé tartozik, akik áttörtek: nemcsak lábon maradt, de győzedelmesen tovább tudott haladni. Karinthy Ferenc, 1976 Galgózci Erzsébet állandó harcban áll. A butaság, az elmaradottság, a képmutatás, a tunyaság, a basáskodás ellen hadakozik, de olyan hévvel, a rossz elleni szenvedélynek oly izzó indulatával, hogy az már szinte önnön ellentétévé fordul: nem csupán meggyőződése és természetéből fakadó indulatos hitvallása, hogy támadni kell azt, ami rossz, de már valami furcsa és ijesztő fekete gyűlölettel tépi-marcangolja kedvenc modelljeit: a butákat, a képmutatókat, a tunyákat, a kiskirályokat. Gáll István, 1972 Galgóczi a fiatal, felszabadulás után kirajzott, paraszti származású értelmiség fejlődését és sajátos lelkiállapotát rajzolja meg. A két világ vonzása-taszítása különös bonyolultsággal jelentkezik bennük. Gyűlölik a régit, a középkorból itt maradt társadalmi és erkölcsi ballasztokat; mohó sikervágy, életszomj hajszolja őket; megkésett Julien Sorelek. B. Nagy László, 1961

Covers_109223
elérhető
3

Bihari Klára - Miért?
Második ​kiadásban jelentetjük meg Bihari Klára drámaian súlyos, a mai fiatalság egy részének nyugtalanságától feszülő, izgalmas regényét. Miért? - lobban fel a kérdés. Miért disszidál egy tizenhat éves, második gimnazista kislány, akinek igazán mindent megadtak a szülei, talán még a kelleténél többet is: anyagi jólétet, szeretetet, lehetőséget, maximális szabadságot? Miért tette ezt? Miért szakadt el hazájától, szüleitől? Miért rejtőzik el, nyomokat sem hagyva maga után? Miért és hol vétették el a szülők, a tanárok, a társadalom? Ezek a fájó kérdések húzódnak végig a regény lapjai, s ezekre keresi a választ az író ezerféle módon, a gyerekkori élményektől a gimnazista kislány olykor féktelen szórakozásai vágyáig, majd az eltűnt Luca nyomait kutatva Ausztriában, Svédországban, Törökországban, országhatárokon át csavargó beat fiatalok között. Érdekes, különös sorsok villannak fel a detektívregénybe illő nyomozás folyamán. Keserű, drámai vívódások során át mutatja be Bihari Klára a szülők és fiatalok kapcsolatát, s jeleníti meg kíméletlen, a lényegről beszélő, meztelen őszinteséggel.

Alekszandr Szergejevics Puskin - A ​kapitány leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Mákvirágok ​kertje
A ​legváltozatosabb típusokban és sokszínűen megelevenített "mákvirág"-figurák Krúdy regényeinek és elbeszéléseinek gyakori és fontos jelentést hordozó szereplői. Lecsúszott, lezüllött egzisztenciák, szélmalomharcot vívó kisnemesek, szánalomra méltó panoptikum-figurák, akiknek sem jelenük, sem jövőjük nincs: egyetlen kincsük egy sajátosan idealizált múlt. Az 1906-ban írt Andráscsik örököse még Mikszáthra emlékeztet. Anekdotás légkörében bontakozik ki a mesés örökségről, a rejtélyes és szépséges örökösnőről szóló történet. - Az 1913-as Mákvirágok kertje Krúdy érett írásművészetének példája, szinte csokorba köti az életből kikopott úri "mágvirágokat". A Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban ezúttal először kerül a magyar olvasók kezébe. 1921-ben jelent meg egy bécsi újság hasábjain, sajnos, a lap megszűnése miatt befejezetlen maradt. Hőse ennek is "mákvirág"-figura, akinek élete értelme a szinte mitizált erotika, ezért kell megvakulnia, s vakon is az élet különös, dekadens, pán-erotikus "teljességét" keresnie. A győztes ellenforradalom tobzódása idején Krúdy menekül a valóság elől: nyilván ez késztette a különös, helyenként szinte szürrealisztikus mű megírására, amely mint a polgári dekadencia jelentkezése, irodalomtörténeti szempontból is figyelemre méltó. Éppen ellentétes hangulatú az 1923-ban írt Rózsa Sándor-regény, melynek hőse azonos ugyan Móricz majd két évtizeddel későbbi betyárfejedelmével - mégis merőben más: Krúdy nem növeli Rózsát forradalmárrá, meghagyja öntudatlan, anarchista lázadónak, aki nemegyszer az alföldi szegénységgel is szembekerül... Az 1928-ban publikált Valakit elvisz az ördög leszámolás azokkal az illúziókkal, melyek a dzsentri újbóli megerősödésére, erkölcsi, anyagi, politikai felemelésére vonatkoztak. Ez az alig hozzáférhető öt kisregény - megannyi gyöngyszeme az elmúlt félévszázad magyar irodalmának - együtt Krúdy egész pályájának keresztmetszetét adja.

Móra Ferenc - Sokféle ​/ Egy cár, akit várnak
A ​Sokféle és az Egy cár, akit várnak c. kötetet maga Móra rendezte sajtó alá. Az elsőt 1928-ban, a másodikat pedig 1931-ben. Anyagát a napilapokban 1923-1931-ig megjelent írásaiból válogatta össze.. Legnagyobbrészt ebből az időből való ezeknek a daraboknak az első fogalmazása; viszonylag kevés olyan található köztük, melynek korábbi változata is volt...

Guy de Maupassant - Gyöngy ​kisasszony
Született ​elbeszélő, egyike a legnagyobbaknak, egy kissé rövid lélegzetű, egy kissé egyszínű, de kitűnő író, leleményes mesélő, mesterségének utolérhetetlen művésze, aki mindig meg tud maradni a valóság és a költészet határán, és aki több ízben nagyszerű bizonyságát adta annak, hogy magáévá tette a mindennapi élet tragikumát.

Móra Ferenc - Válogatott ​elbeszélések
A ​könyvben szereplő elbeszélések: A gyevi törvény Kéményseprőéknél Szőregen Mindennapi kenyerünk A sakk-báró

Anatole France - Kékszakáll ​hét felesége és más elbeszélések
"Vajon ​mindenekelőtt nem akkor udvarias-e az író, ha rövid? A novella mindenre elég. Kevés szóval mennyi értelmeset lehet kifejezni benne! Egy jól megírt novella a hozzáértők és a nehezen kielégíthetők gyönyörűsége. Elixir és kvinteesszencia" Anatole France hosszú és változatos írói pályáján, regényei és egyéb könyvei mellett nagy jelentőségük van elbeszéléseinek, meséinek, novellásköteteteinek. Elsősorban nyilván azért, mert e kis remekművek jó néhánya méltán tekinthető a világirodalom különleges értékű gyönyszemeinek. Anataole France iróniája, gúnyos mosolya sohasem öncélú... s mi elbűvölten követjük, amint váltakozva, vagy akár egyszerre is gúnyolódik a tárgyán, önmagán - és mirajtunk: az olvasóján." (Murányi Kovács Endre)

B%c3%a1ti_l%c3%a1szl%c3%b3_(szerk.)_szerelmesek_%e2%80%8b%c3%a9jszak%c3%a1ja
Szerelmesek ​éjszakája Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Szerelmesek ​éjszakája
Az ​egyik rakétatámaszpontról felrepítenek egy műholdat. Pierre Boulle játékos ötletek ötletek sorával érzékelteti a létfontosságú nehézkedési erő hiányát, mely meghiúsítja a műholdon utazó szerelmespár nászéjszakáját. - Ütemesen csepeg a víz egy vízcsapból. Az idegtépő, nyugtalanító zaj elűzi lakásából a novella hősét. Keresztül-kasul jár a városban, dobbanó lépteiben visszhangzanak a csepegő csap ütemei, és dobolni kezd agyában a szerelmi csalódás és az ellenséges külvilág nyugtalanítgó zenéje. Le Clézio mesteri módon kelti életre a ma emberének nyugtalan életérzését. - A fülledt nyári éjszakában hatalmas vihar tör ki és egymás karjaiba kergeti a fiatal szerelmeseket Marcel Arland klasszikusan szép novellájában. - A tizenöt szerző tizenöt elbeszélése az utolsó évtized francia novellaterméséből ad ízelítőt. A válogatás sokféle stílusirányzatot mutat be, az új realizmust éppúgy, mint az "új regény"-nyel rokonszenvezőket jól ismert mesterek és nálunk még ismeretlen tehetségek izgalmas és megkapóan szép írásaiban.

Marcel Aymé - A ​faljáró
Marcel ​Aymé ma Franciaország egyik legnépszerűbb írója, mintegy harminc kötete jelent meg - regények, novellák, színdarabok, mesék -, de hírnevét szívós, kitartó munkával kellett megalapoznia. Csak hetedik regénye, a szatirikus-erotikus Zöld kanca hozta meg az áhított "bombasikert", s avatta a század egyik legnagyobb példányszámban megjelenő írójává. A filmírónak, színpadi szerzőnek is kitűnő Aymé alighanem a novella-dimenzióban érzi magát elemében. Groteszk humora, megsemmisítő iróniája, még szófacsaró kedve is ismerős nekünk, s a legnagyobb elismerés, ha azt mondhatjuk, hogy olykor Karinthyt idézi elénk.

Miroslav Krleža - Ezeregy ​halál
Miroslav ​Krleza, a világszerte ismert horvát elbeszélő, regény- és drámaíró, költő Magyarországon is régóta népszerűségnek örvend - elsősorban éppen az elbeszélései révén. Ez indokolja, hogy az eddigieknél teljesebb, sokoldalú válogatásban ismét közreadjuk legjobb írásait. A zágrábi gimnáziumból a pécsi hadapródiskolába, majd a budapesti Ludovikára kerülő Krlezát, a Monarchia világába születő horvát írót elkerülhetetlenül sok szál fűzi Magyarországhoz - de a magyar irodalomhoz is. Vallomása szerint Petőfi A farkasok dala című verse késztette írásra fiatal korában, Az apostol-t ő fordította le horvát nyelvre.

Balázs Anna - Egy ​orvos az autóbuszon
Balázs ​Anna, a népszerű írónő új kötete az elmúlt tíz év novellatermését és egy kisregényt, a Testvérek-et tartalmazza. Az eltorzult emberi szenvedélyek, az önzés, a részvétlenség világát járjuk be a kötet lapjain. És megismerjük az ott élők csendes vagy olykor nagyon is látványos tragédiáit. A különös, fojtott légkörű írói világon mindig átsüt az emberszeretet. Balázs Anna írásainak hőse gyakran az a kisember, aki áldozata is az eltorzult emberi szenvedélyeknek (Halpaprikás, Napló). A testvérek című kisregény leányfőhőse végül maga is elbukik a mindent elpusztító családi gyűlölködés pokoltüzében. A cikluszáró elbeszélés, Az utolsó ember, a világméretű erőszak, a kísértő atomháború látnoki megjelenítése, ahol mindössze egyetlenegy ember, egy tudós marad életben. Ebben az utópiában a civilizáció már olyan magas fokon áll, hogy így is, a pusztulás ellenére is, örökül hagy számára egy gépet, amellyel elrepülhet egy másik, lakott bolygóra. De a tudós szembekerül a súlyos kérdéssel: mit adhat ő azoknak, akik élnek, nem idéznek-e elő hasonló tragédiát, mint a Föld lakói?

Heltai Jenő - Pesti ​madarak
Hat ​évtizedes írói munkásságból azok a karcolatok kerültek Heltai Jenő új kötetébe, amelyek legjellemzőbbek egyéniségére. A kitűnő író minden műfajban alkotott maradandót. Drámái évtizedek óta szűnni nem akaró sikerrel mennek a magyar színpadokon. Versei irodalmunk fellendülést jelentő korszakának voltak az eléggé nem méltatott előfutárai. Regényeit generációk olvasták - és olvassák változatlan érdeklődéssel. A karcolatíró Heltainak is bőségesen kijuttatott a sikerből. A legnépszerűbb pesti napilapoknak állandó tárcaírója volt. Kis komédiái pedig mindig telt házat biztosítottak a kabaréknak. E kötetben megjelenő karcolatok jelentős része eddig napilapok hasábjain porosodott. Karcolatait is, mint egyéb írásait mélységes humanizmus, az emberi haladásba vetett hit, a kisemberek sorsával való együttérzés, a társadalmi visszásságok enyhén megmosolyogtató, de azért mindig találó kipellengérezése jellemzi. Posthumus könyv a Pesti Madarak. Azonban még az író életében tervbe vettük kiadását, a szerkesztők kikérték Heltai Jenő véleményét, és annak megfelelően állították össze a kötet anyagát. A karcolatok és a kis komédiák is, mint az eddig megjelent Heltai könyvek, méltán fogják az olvasó elismerését kiváltani.

Karel Čapek - Kínos ​történetek
A ​kötet elbeszéléseiben három Čapekkel találkozik az olvasó. A harmadik részben (Apró történetek) azzal, akit más műveiből már ismerhet. Az első két rész (Kálvária, 1917. - Kínos történetek, 1921.) elbeszéléseinek írójával viszont ismerkednie kell: a fiatal, szkeptikus, relativista és "csodaváró" Capekkel, akit e tulajdonságai miatt el is marasztalt a korabeli kritika. Maga Capek így írt első kötetéről: "A Kálvária személyes motívuma egyrészt a háború volt (és a várakozás a csodára, vagyis, hogy számunkra jól végződik), másrészt - egy téves diagnózis alapján - a feltételezett halálos beteg, s így valamiképpen a leszámolás az élettel. Bizonyos értelemben áttérés ez: de nem a hitre, hanem az együttérzésre. A kínos történetek ezt folytatják."

Zsivko Csingo - Hogyan ​öltem meg a pajtásomat
"Abban ​az időben, vagyis a mi gyermekkorunkban vad düh és acsarkodás fészkelte be magát a szívekbe. A szüleink összeszólalkoztak, útjaink szétváltak, az ismerősök nem ismerték többé egymást, a szomszédok gyűlölték a szomszédjaikat. Persze, mi gyerekek se vonhattuk ki ez alól magunkat... Később az idő megmutatta, hogy a mi nemzedékünk történelmi nemzedékként került bele az új könyvekbe. Afelől azonban nincs kétségem, hogy azt, amit én akarok elmondani, nem találjátok meg a történelemkönyvekben" - mondja a kötet címadó elbeszélésének narrátorhőse. A makedón író novelláiban valóban olyan világ elevenedik meg, amelyről sem a történelemkönyvekben, sem az irodalomban nem sokat olvashattunk: a negyvenes-ötvenes évek fordulója egy isten háta mögötti jugoszláviai falu életében. Zsivko Csingo szinte minden elbeszélése Paszkvéliában játszódik, de az összeütközések és megrázkódtatások, amelyekről hol balladai komorsággal, hol szatirikus éllel, hol meleg humorral beszél, nemcsak azon a tájon voltak sorsdöntőek.

Miodrag Bulatović - Két ​ördög között
Miodrag ​Bulatovic a jugoszláv irodalom egyik legnagyobb tehetsége, és világszerte a leghíresebb jugoszláv író. Eddig harminc nyelvre fordították le műveit. Mint valamennyi írásában, ezekben a történetekben is, melyek az író szülőföldjén, Crna Gorában játszódnak a második világháború idején. Bultavic az emberi szenvedés mélységeiben száll alá. Mintha azt sugallná, hogy az emberek csak tengődnek egymás mellett, és nem tudják sem magukról, sem egymásról, milyen is valójában, amíg nem jön egy mindent felperzselő tűz, egy pusztító háború. A testvérek fegyvert ragadnak, kést szegeznek egymásra, gyilkolnak és meggyilkolják őket. De örökké rejtve marad előttük, mikor szenved az ember jobban, ha rosszat cselekszik, vagy ha jót, ha ő gyilkol, vagy ha őt ölik meg. Csak az ember élő jó és rossz látszik elpusztíthatatlannak, és a belőlük fakadó szenvedés öröknek és végtelennek. A jónak és rossznak ezt az örökös harcát, a véghetetlen szenvedés bugyrait ábrázolja Bulatovic tobzódó képekkel és megrázó szépségű, költői ihletésű nyelven.

Friedrich Dürrenmatt - A ​megbízás
Egy ​meg nem nevezett észak-afrikai ország kísérteties sivatagának kísérteties romjánál meggyilkolnak egy elegáns nyugati hölgyet. Ennek a gyilkosságnak az indítékait szeretné kideríteni a híres riporternő, F., aki forgatócsoportjával beutazási és forgatási engedélyt kap a nyilvánvalóan katonák által kormányzott, elnyomott országba. Egy protokolláris felvilágosítás és egy meghatározott útvonalon engedélyezett, szigorúan ellenőrzött forgatás után a stábot finoman kitessékelik az országból. A riporternő azonban, kihasználva a hatalmon lévők egymás közötti harcait, ott marad, és súlyos titkok nyomára bukkan. Dürrenmatt ezúttal is nagyszerű könyvet írt: izgalmasat, korszerűt, krimit és politikát megfelelő mennyiségben adagolva az olvasónak.

Tamási Áron - Játszi ​Remény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anatole France - A ​rózsafa bútor
Az ​irodalomtörténészeket és filológusokat az egész világon izgatja a kérdés: vajon csakugyan Anatole France írta-e A rózsafa bútor című elbeszélés eredetijét, amely 1896-ban jelen meg magyar fordításban, és amelyet nemrég a magyar fordítás nyomán németre és oroszra is lefordítottak. A Komlós Aladár által elindított és filológiai izgalmakban bővelkedő nyomozás még nem vezetett eredményre, de az Európa Könyvkiadó addig is úgy vélte, hogy ez az igazán france-ian ironikus és mulatságos elbeszélés mindenképpen megérdemli, hogy ismét eljusson a magyar olvasóközönséghez. A közönség - függetlenül ettől az irodalomtörténeti érdekességtől - minden bizonnyal élvezettel fogja olvasni és pedáns agglegény tanárának történetét, aki váratlan örökségéből új bútort vásárolt, egy könnyű kis táncosnő bútorait, és ettől kezdve piperkőc módon kezd öltözni, elhanyagolja iskolai munkáját: a bútor egykori tulajdonságának egykori életét, tunya, hiú, álmatag életet kezd élni...

Covers_509540
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Mostani ​és régi idők csodálatos látványai
A ​klasszikus kínai elbeszélés-irodalom remekeiből kap sokszínű válogatást az olvasó ebben a kötetben. A tizenhat elbeszélés gazdag és érdekes színei,mesei áradása emberi közelségbe hozza a régi Kína városainak levegőjét, s az olvasónak óhatatlanul az európai reneszánsz világát idézi. A néha meghökkentő, időnként számunkra sikamlós, mindig lebilincselő elbeszélések hol az Ezeregyéjszaka, hol Boccaccio történeteire emlékeztetnek s joggal, mert aki a mesét szereti, mesét talál bennük, aki pedig novellát akar, az sem csalódik.

Móricz Zsigmond - Mese ​a zöld füvön
Egy ​öreg végvári vitéz meséli el portyázás közben életének legfurcsább kalandjait. Őrt állt egy torony tövében, egyszerre a torony ablakából lánykacagást hallott, majd kötélhágcsó ereszkedett alá. Mi történt vele fenn a várban? - erről szól a történet.

Kósa Csaba - Liliom, ​sas, kereszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók