Ajax-loader

'elbeszélés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_6767
Autóbusz ​és iguána Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Autóbusz ​és iguána
Autóbuszon, ​a leghétköznapibb járművön visz el bennünket Shirley Jackson távolsági járata a valóságon túli, félelemmel és nosztalgiával zsúfolt tájakra... és a legszokatlanabb, furcsa, távoli maradék-ősállattal, Tennessee Williams megkötözött iguánájával valóságon inneni, vinnyogó-nyüszítő ösztönvilág szabadul el a mexikói éjszaka fülledt viharának egy pillanatában. Istent tetováltat a hátára Flannery O'Connor együgyű hőse, hét esztendeig dolgozik szerelméért Malamud biblikus ihletésű novellájának cipészsegéde, nem találja helyét a világban Truman Capote széltoló fiatalembere, s csak szánalmat keltenek bennünk Rumaker hősködő huligán kamaszai... Huszonhárom novella, ugyanannyi színfolt és hang ad némi bepillantást egy változó, különös világ szorongással, nosztalgiával, feszültséggel teljes, magas színvonalú novellairodalmába.

Covers_8444
Az ​elveszett kisfiú Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Az ​elveszett kisfiú
A ​Lélekvesztőn című, XIX. századi klasszikus elbeszélőket felvonultató kötetünk folytatását nyújtjuk át az olvasónak: kóstolót a két világháború közé eső korszak amerikai irodalmának - a világirodalom egyik legragyogóbb szakaszának - java terméséből. A színvonal magas voltát nem kell bizonygatnunk, a nevek magukért beszélnek: nemcsak a három Nobel-díjasé, Faulkneré, Hemingwayé és Steinbecké, de a többi, világhírre s magyarországi népszerűségre egyaránt szert tett név is: Serwood Anderson, K. A. Porter, Henry Miller, F. Scott Fitzgerald, Thomas Wolfe, Erskine Caldwell, W. Saroyan, Richard Wright. S ha az olvasó kedvére tallózott e modern klasszikusok között, "meglepni" se mulassza el magát: olvassa el a nem vagy csak kevéssé ismert Edith Wharton és Willa Cather hagyományosnak látszó, mégis váratlan lélektani izgalmakat kínáló elbeszélésit, élvezze Ring Lardner góbéiróniáját, kacagjon együtt a fergeteges humorú James Thurberrel, pillantson bele az olykor hemingwayi erényeket csillogtató John O'Hara művészetébe, Eudora Welty groteszk-költői déli világába. Egyszóval olvassa el a kötetet: tizenhét nagy írót fog megismerni, s az amerikai irodalom "leckéjében" - melynek első részét a Lélekvesztőn segítségével már "megtanulta" - is eljut a XX. század első feléig.

Charles Lamb - Mary Lamb - Shakespeare ​mesék
Sokáig ​azt hitték, és talán még ma is sokan hiszik, hogy Shakespeare olyan nagy író, akit csak a beavatottak érthetnek igazán. Pedig Shakespeare még ennél is nagyobb: egyszerű emberek, sőt gyerekek is érthetik és élvezhetik. Ez a gondolat vezethette a múlt század elején Charles Lamb angol írót és kritikust és Mary nővérét, amikor mesévé oldották gyermekek számára a drámaíró húsz művét, a vígjátékokat, a regényes színműveket és a tragédiák legjavát. Olyan korú gyermekeknek szól ez a könyv, akik még nem járnak színházba, hogy a lebilincselő elbeszélések olvasása készítse elő őket az igazi találkozásra. Aki meghitt ismeretséget köt ezekkel a történetekkel - amelyeket Shakespeare maga is másoktól kölcsönzött -, az tudja majd igazán értékelni, mivé formálja őket a drámaíró és költő lángelméje.

Galgóczi Erzsébet - Bizonyíték ​nincs
Válogatott ​novellák Nincs még egy olyan konok búvára a kortársi életnek, mint Galgóczi Erzsébet. Írói világát a kezdetektől máig a falun élő és onnan "kinőtt", elszármazott emberek népesítik be. Elbeszéléseiből mindig kisüt a napra kész tényismeret, de mögötte ott áll a gazdag írói tudás-tapasztalás a valóságról és az emberről; innen az ábrázolás mélysége és általánosító ereje. A leírást, a cselekményt szemlélettel megtoldani - erre minden írónak szüksége van. A kortársak és kortárs-események íróját tárgyválasztása ennél is többre: ítélkezésre, kiállásra, kritikára kötelezi, sőt kényszeríti. Galgóczi Erzsébetnél domináns ez a kényszer. Innen fakad írásainak sodrása, belső feszültsége, drámaisága és lírája. Bizonyíték rá a kötet minden darabja, szám szerint nyolc elbeszélés és a Tizenegy több mint három címet viselő tévéjáték.

Olv
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Ezer ​esztendő - Millenniumi Olvasókönyv
Ezeréves ​a keresztény magyar állam, és kétezer éves a kereszténység. Ezt az időszámítást a keresztény világ valamennyi népe, állama átvette. A honfoglalás idején, főként Géza fejedelem korában létezett már magyar állam. A keresztény Európának - tudatos elhatározással - ezer esztendővel ezelőtt váltunk részévé. Szent Istvánt 1000 vagy 1001 karácsonyán koronázták meg: Ő maga választotta az akkori millennium ünnepét. A latin betűs írással, az európai civilizáció értékeinek átvételével tudtunk megmaradni. A magyar az egyetlen távolról érkezett nép, mely máig fennmaradt. A többiek, akik a magukkal hozott szokásokhoz ragaszkodtak - például a hunok, a normannok, a besenyők - megsemmisültek. Nyelvük beolvadt. A magyar nyelv él. „Nekünk a nyelvünk nagyobb kincs, mint a földünk, mert régibb, s akkor is él, amikor a föld már nem a mienk. Nem nyelvünk olyan mint mi, hanem mi vagyunk olyanok, mint a nyelvünk.” (Ravasz László) Nyelvünk tehát a hazánk. Ezért állítottuk össze a millennium - az ezeréves ünnep - alkalmából a magyar nyelv mestereinek szavaiból, verseiből ezt az olvasókönyvet. A magyar ifjúságnak, az olvasás örömét kóstolgató gyerekeknek ajánljuk és ajándékozzuk ezt a könyvet. Szüleiknek, nagyszüleiknek és az egész magyar nemzetnek is ajánljuk. Nem szántuk tankönyvnek, hanem örömet adó időtöltésnek, eltűnődési alkalomnak, hogy örvendezhessünk: átéltük ezt az elmúlt ezer esztendőt dicsőségeivel, keserveivel, bánataival és örömeivel.

Erdei Grünwald Mihály - A ​fegyverek halála és más történetek
Az ​izgalmakban bővelkedő, rendkívül cselekményes és mozgalmas történetek kedvelőinek ajánlja sci-fi kötetét a szerző, remélve, hogy címadó írása, A fegyverek halála egyszer valósággá válik. A könyv első megjelenése óta az írások sajnos semmit sem veszítettek aktualitásukból: a fegyverek ma is élnek és sokszor uralkodnak a világon. A másik kisregény, az Alattunk erdők, városok is a mához szól, figyelmeztetve az egyre nagyobb környezeti veszélyekre, a világ ökológiai egyensúlyának felbomlására. A kisregények mellett két tudományos-fantasztikus elbeszélés egészíti ki a kötetet.

Anton Pavlovics Csehov - Szakadékban
Aki ​Anton Csehov elbeszéléseit olvassa, szomorú késő őszi napot érez maga körül, amikor olyan áttetsző a levegő, s élesen kirajzolódnak a pőre fák, a szürke házak, a szürke kis emberek... Az író szelleme, akár az őszi nap, könyörtelen világosságot vetít a kitaposott utakra, a görbe utcákra, a szűk és piszkos házakra, ahol szánalmas kis emberek fuldokolnak unalmukban és tétlenségükben, miközben oktalan és álmos sürgés-forgással töltik be a házakat... A tehetetlen emberek e szürke, unalmas tömege mellett elhaladt egy mindent látó, okos, nagy ember, végignézett hazája unalmas polgárain, és szomorú mosollyal, szelíd, de mélységes szemrehányással teli hangon, arcán és szívében reménytelen fájdalommal, bensőséges, szép hangján így szólt hozzájuk: - Siralmasan élnek önök, uraim!

Antol%c3%b3gia_1958-1968
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Nagyvilág ​- antológia 1958-1968 I-II.
Ezt ​a harmincöt novellát világirodalmi folyóiratunk, a Nagyvilág utolsó tíz évének novellaterméséből válogattuk. Aki a könnyű, mégis színvonalas szórakozást szereti, Maigret új,bravúros nyomozását követheti Simenon elbeszélésében. Aki az elegáns francia próza híve, többször is visszatér majd Duras Moderato cantabilejére. Aki szemmel tartja azokat az érzékeny változásokat, melyek napjaink szovjet irodalmát jellemzik, érdeklődéssel olvashatja Ajtmatov, Nyekraszov s a titokzatos Grekova egy-egy briliáns elbeszélését. Aki az utóbbi években felfigyelt Salinger, Kerouac vagy legutóbb Truman Capote nevére, benyomásait új színekkel gazdagíthatják azok az írások, melyek antológiánkban képviselik a Zabhegyező, az Úton és a Hidegvérrel íróit. S akikben elevenen élnek a fasizmus és antifasizmus kérdései, azokhoz szól Albert Maltz feszült, a túlélés problémájával szembenéző elbeszélése, Csukovszkijnak a leningrádi blokád napjait f elidéző, mélységesen megrendítő remeke s a kötet jó néhány más, rövidebb, hosszabb írása. De sorolhatnánk tovább: Camus és Greene, O’Casey és Lampedusa, Venturi és Dylan Thomas neve a biztosíték arra, hogy nem éri csalódás azt, aki kezében tartja ezt a gyűjteményt.

Vera Kistlerová - Ne ​menj oda, kisfiam, gyilkos van ott
Nem ​mindennapi és bizonyos értelemben mégis tipikus életutat bejárt szerző nem mindennapi könyvét tartja kezében az olvasó. A cseh származású írónő, Vera Kistlerová, született Vera Polenová több mint harminc éve az Amerikai Egyesült Államokban, a dél-karolinai Darlingtonban él. Egyike volt azoknak az európai nőknek, akiket a II. világháborúban kontinensükön harcoló amerikai katonák "kikapartak a romok alól", s mintegy hadizsákmányként, győzelmi trófeaként hazavittek. Önmagáról és sok száz sorstársnőjéről írta Vera Kistlerová ezt a tárgyilagosságában is torokszorító, monotematikusságában is sokszínű, személyes élmények hitelesítette, drámai erejű elbeszéléskötetet. Arról, hogy mit találtak ezek a gyakran naiv, szép elképzelésekkel teli fiatal nők és gyereklányok a szétdúlt, romokban heverő Európához képest "ígéret földjének" számító Amerikában, főleg a déli államok minden hiedelemmel ellentétben nagyon is zárt, merev, idegenektől ódzkodó világába. Az esetek többségében kemény próbatétel, keserű, nemegyszer tragédiába torkolló csalódás várta őket. Hiszen a fess amerikai katonák otthon bizony hamar "kivetkőztek" jól szabott egyenruhájukból, visszavedlettek átlag amerikaivá, és így a "háborús menyasszonyoknak" - ahogy Amerika-szerte nevezték őket - sem volt más választásuk, minthogy "levetkőzzék" Európából hozott romantikus illúzióikat, és megpróbáljanak alkalmazkodni a korántsem rózsás valósághoz.

Alice Munro - A ​boldog árnyak tánca
_„Az ​írók azon maroknyi csoportjához tartozik, akik eszembe ötlenek akkor, mikor azt mondom: az irodalom a vallásom.”_ - Jonathan Franzen A boldog árnyak tánca a 2013-ban Nobel-díjjal kitüntetett Alice Munro első könyve. Nyolc évet kellett várnia, mire megjelenhetett. És mi volt a Vancouver Sun szalagcíme? „Egy háziasszony, akinek sikerült időt szakítania arra, hogy novellákat írjon.” De az idő őt igazolta, ezek a hol hosszabb, hol rövidebb novellák a műfaj iskolapéldáivá és az olvasók kedvenceivé lettek. Igaza van Jonathan Franzennek abban, hogy Alice Munro semmi másról nem ír, mint az emberről, csakis az emberről. Ráadásul ugyanazokat az embereket ismeri, mint mi. Sőt személyesen minket ismer. Az olvasó már-már szeretne elbújni a tekintete elől, mert túlságosan sokat tud gyarlóságainkról, botlásainkról, bűntudatunkról, megbánásainkról, bizonytalanságunkról, arról, hogyan cselekszünk vagy nem cselekszünk válságos helyzetekben. És hogy mit teszünk akkor, amikor eljön a menekülés pillanata. Mert Munro szerint ez a közös bennünk, bizonyos élethelyzetekben mindannyian szeretnénk elmenekülni, csak nem mindannyian tudunk. De vajon miért nem? Többek között erre a kérdésre keresi a választ ez a tizenöt varázslatos novella is.

Dobozy Imre - A ​tizedes meg a többiek
A ​címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító "hová tartozol?" kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól - szigorú realizmussal - hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.

Móra Ferenc - Hannibál ​feltámasztása
"Feleségemnek ​archimandrita vagy mi a mándruc volt a nagybátyja, akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy azzal verték agyon a bolsik, isten nyugtassa szegényt" - írta Móra Ferenc 1924-ben a Hannibál feltámasztása című regénye kéziratában. A mondat második fele A Magyar Nemzetben - ahol a kisregény 1949 végén először jelent meg - meglehetősen átalakult: "...akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy elég volt hordani neki." De nem csak ezt a mondatott cenzúrázták. Az egész regényt durván meghamisították. Ceruzás zárójelbe került minden - s így ki is maradt -, ami a rezsimnek kínos volt (első sorban a Szovjetunióban uralkodó állapotokra tett ironikus megjegyzések), s bekerült jó néhány nem Mórától származó mondat, ami a proletárdiktatúrát s annak eszméjét igyekezett jó színben feltüntetni. Ez eredeti kézirat megszámlálhatatlan helyen tér el a nyomtatásban megjelenttől, amely aztán alapja lett a további kötet-megjelenésnek. Van, ahol a cenzor még ahhoz is vette magának a bátorságot, hogy saját ízlése szerint stilizálja Mórát. A hiteles szövegből egyértelműen kitűnik, hogy Móra Ferenc elutasít mindenféle diktatúrát és terrort, s az irónia halálos fegyverével le is számolt velük, legyen a színük akár vörös, akár fehér.A kézirat sorsa maga is igazi kelet-európai regény. 1924-ben Feleky Géza, a Világ főszerkesztője tíz évre "elvesztette" a Horthy-rendszert kipellengérező, vitriolos stílusú művet. Aztán Roóz Rezsőhöz került, akit üldözőbe vettek a nyilasok. Majd megjelent a megcsonkított-átalakított szöveg a Magyar Nemzetbe, s az eredeti "kutyanyelvek" ismét fél évszázadot illegalitásban töltöttek egy barna borítékban. 80 esztendőt várt szegény Hannibál, hogy megálmodója születésének 125. évfordulóján feltámadhasson, hogy végre csonkítatlanul megjelenhessen.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / A revizor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Honoré de Balzac - A ​Nucingen-ház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mesterházi Lajos - A ​bánatos bohóc
"Énekelj, ​múzsa" - így kezdték hajdan az eposzköltők a művet. És az isteni lány, a múzsa, e felszólításra rázendített, és énekelt haragot, férfiat, fegyvert... Mesterházi, nagy elődjei példájára, ugyancsak a múzsát invokálja új kötete első sorában - címében -; de nem a régi, peplonos, koszorús, lantos tüneményt, hanem az énekeshez és a megénekelt korhoz illőbb, újfajta ihletadót: a bánatos bohócot. Aki rendesen "keserves, szomorú és olykor már igazán iszonyatos" dolgokat idéz az író eszébe, s azután arra készteti, hogy ezekkel a keserves és szomorú dolgokkal eljátszadozzék. Úgyszólván vidáman! Így és ezért lényegül át fanyar és bájos komédiává a kötet első darabjában, a regénykében legnyomasztóbb két-három évünk hiteles és líraian teljes krónikája: így és ezért játszik folytonosan egymásba tragédia és tréfa, lidérces félelem és groteszk humor, kandi ötlet és mélységesen komoly mondanivaló a kötet tizenkét új és régi elbeszélésében, amelyek mindegy keresztmetszetét és képét adják a kornak - és az írói pálya utolsó húsz évének.

Tihanyi János - Acélszikrák
E ​kötet katonákról, forradalmárokról, életüket feláldozni kész emberekről íródott. Legtöbbjük névtelen hős. Nem törekedtek nyilvánosságra; amit tettek, természetes cselekedetnek, kötelességnek érezték. Elvhűségük, bátorságuk, tetteik révén hősökké, példaképpé magasztosultak az utókor számára. Fiatalon vállalták a küzdelmet egy jobb, igazságosabb társadalomért. Sokan közülük távoli népek fiaival együtt indultak rohamra, internacionalistához méltóan, mások magyar földön harcoltak a fasizmus ellen, segítették az ellenállást. A könyv huszonöt elbeszélést és egy kisregényt tartalmaz, melyek mind megjelentek már különböző lapokban.

Vasadi Péter - Tettetés ​nélkül
Édes ​semmi. Nem lehet másképpen mondani: az ember feledhetetlen, édes semmi. Egy mozdulat, ahogy fölkattintja a kézilámpát. Hirtelen megtelik a szoba. Óvatosan fölkel az ember, s kibotorkál a nehéz függönyig. Kint szürkület van s benne a magukra találó fenyők, tuják, fagyalok. A szürke ég. A négyemeletes házak ablakai szétszórtan világítanak. Kávé gőzölög. Megerednek a vízcsapok. Oldódik az álomi merevség. Ki megy el ma? Ki nő meg? Ki érkezik? Elállt az eső. Lila-vörösfejű giliszták vesződnek a betonon. Ma is a van lesz. Az egyedüli. Nem égies. Nem földies. Ez van. Csak ez van, van. Most látja a forrását. Érzi a szagát. Fölfogja az eső tudását. Áll benne, csordultig. A titkos van örökre eljegyezte. Nem szabad durván megragadnia. Érinteni. Csak érinteni. Vasadi Péter

A_k%c3%ads%c3%a9rtethaj%c3%b3_utols%c3%b3_%c3%batja
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​kísértethajó utolsó útja
Szeszélyes ​kalandozásnak tűnhet ez az összeállítás a külföldi irodalmak oly változatos évszázadaiban, holott többről esik szó ebben a kötetben. Nemcsak az irodalom folytonosságáról, de az emberi életek szinte változtathatatlan törvényszerűségeiről. Élő irodalmunk jobb megértéséhez is hozzásegít ez a novella-antológia, mivel kortárs irodalmunk képviselői a maguk hajlama szerint válogattak. Így egyszersmind bepillantást enged a élő magyar irodalom műhelyébe is. Nevezetesen: ha az írók elődöket vagy példaképeket keresnek a széles távlatú világirodalomból, a latin irodalom korszakától a mai latin-amerikai prózáig, kiket vallanak "ősüknek"? Milyen szépprózai irányzatot választanak követésre vagy kiemelésre méltónak? A kötet megjelenése ritka alkalom, hiszen a magyar könyvkiadásban első ízbe kerül sor ilyen összeállítású antológiára, amely kitekintést ad a legkülönfélébb történelmi korszakokra - írja bevezetőjében a kötet összeállító szerkesztője, Tóbiás Áron. Az elbeszélésgyűjtemény kedvelt műfaja az olvasó emberiségnek. Az Ezeregyéjszaka meséi vagy a Boccaccio Dekameronja nem más, mint a mesélőkedv és a fáradhatatlan elbeszélői buzgalom kincsestára az emberi természet sokféleségéről, az emberi sorsok oly kiszámíthatatlan mivoltáról. Mert nem mindenkor a jó nyeri el jutalmát, és a rossz bűnhődik. Az elbeszélések már ezekben a régi gyűjteményekben is rövid, de mély értelmű villanások voltak az emberi létről, amely akár mulatságos, akár kegyetlen, szánnivaló vagy irgalomra méltó, közvetve és közvetlenül valamennyiünk életének tükre. Ez a novellaválogatás úgy keletkezett, hogy az élő magyar prózairodalom kiválóságai kiválasztották a világirodalom tengeréből legkedvesebb elbeszélésüket. Ez a jellegzetesen mai gyűjtemény egyszersmind a magyar írók vallomása is kedvenceikről, a világirodalom oly sok fontos személyiségéről a római kori Petroniustól a kortárs latin-amerikai íróig, a kolumbiai Garcia Márquezig.

Katie Fforde - Karácsonyi ​lakoma és más történetek
Idén ​minden kívánságod teljesül! Mondj igent a boldogságra! A Francia kaland, a Tökéletes megoldás és számos egyéb nemzetközi bestseller szerzője e kötetében lélekemelő, romantikus és szórakoztató történetekkel ünnepli a karácsonyt. Mit tegyünk, ha szenteste egy behavazott skót kisvárosban ragadunk egy jóképű idegennel…? Mi a teendő, ha a karácsonyt a családunkkal akartuk volna ünnepelni, de egy szobafoglalási zűr végül egy sármos férfival hoz össze…? Mi történne, ha egyszer az életben hagynánk, hogy a sors vezesse a kezünket, egyenesen a boldogságig…? Katie Fforde bájos humorral és – nem mellesleg – ínycsiklandó étkekkel teli kötete szép karácsonyi ajándék mindenkinek, aki hisz a szeretet és a barátság erejében, az újrakezdésben vagy a folytatásban, és abban, hogy ha odafigyelünk egymásra, tényleg megtörténhet a csoda…, és akár még szerelembe is eshetünk.

Fekete István - Régi ​karácsony
Részlet ​Sinkó Ferenc utószavából: "Varázslatos az Ő világa. A szegénység és a szépség betlehemi csillaga ragyogja be útjait, tájékait, a nádtetős házak fehér falait, még a kamrákat és az istállókat is. Az angyalok éneke hol hallhatóbban, hol halkabban, de szüntelenül szól visszhang és kíséret gyanánt a természet minden hangja, nesze, s minden emberi szó mögött."

Franz Kafka - Az ​átváltozás
"Kafka ​elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek. Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük, de a hűvös, pedáns leírás a hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű szóval "kafkai"-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket. Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Saul Bellow - Késő ​bánat
A ​Késő bánat egy törvény elől menekülni kénytelen zenetudósnak, a Jó napotok volt? az avantgárd agg mesterének és szeretőjének, a Zetland egy nagyreményű, zseniális ifjúnak, akiből végül semmi sem lesz, Az ezüsttál egy link apának és vele többé-kevésbe egy húron pendülő fiának, az Unokatestvérek pedig a nagystílű gazembernek és a megmentésén munkálkodó, lényegesen szerényebb képességű rokonnak remekbe szabott története - megannyi maradandó élmény a mai amerikai irodalom élő klasszikusának tollából.

Anton Pavlovics Csehov - A ​semmirekellő / A halál árnyai
"Él ​itt valahol Oroszországban egy érdemes tudós professzor, titkos tanácsos és lovag. Stepanovicsnak hívják, akinek annyi az orosz és külföldi rendjele, hogy valahányszor fölrakja őket, a diákokat szent borzongás járja át, mintha ereklyeborította oltár előtt állanának. Társasága a legelőkelőbb. Az utolsó huszonöt-harminc év alatt nem volt olyan hírneves tudós, akivel ne lett volna benső ismeretségben. Ma már nincsenek barátai, de ha régi barátainak listáján végignéz az ember, ilyen nevekre bukkan: Piragoff, Kawjelin és Nekrassow, a költő. Mindezek őszinte és meleg barátságukkal tisztelték meg Stepanovicsot, aki az összes orosz és három külföldi egyetem levelezőtagja." (Részlet)

Móricz Zsigmond - Nem ​élhetek muzsikaszó nélkül / A szerelmes levél
A ​Nem élhetek muzsikaszó nélkül-t 1914-ben írta Móricz Zsigmond. A történet a múlt század nyolcvanas éveiben zajlik, mikorra a "történelmi osztályok" lába alatt már megindult a talaj.. "olyan furcsa, olyan keserves, olyan tragikus itt az egész hangulat - írja Móricz Zsigmond a kisregényben - úgy érzik az emberek a nagy felfordulást. A levegő tele van, a váltók úgy úsznak a levegőben, mint ősszel az ökörnyál" A regény a felszínén bájos, idill, a mélyén nehéz küzdelem. Pólika nem csak duzzogó asszonyka, Balázs nem csak afféle szilaj, de melegszívű fenelegény. Kettőjük között valójában az egyenlőségért – a családi uralomért? – folyik a harc: ki kit tör be? Szerelmi párbaj folyik a Szerelmes levél című elbeszélésben is. Aranka és Samu a mézeshetek után először mozdul ki otthonról, farsangolni. A külvilág nyers érintése fölkelti közöttük az első ellentétet, a tengernyi örömbe belekerül az első cseppnyi üröm. Samu már egy lépéssel "előbbre" tart mint Balázs, az ő talpa alól már kicsúszott az ősi föld, ő már vármegyei hivatalnok. De férji felsőbbrendűségéért még síkra száll. S itt is Arankának kell engedni, lenyelni a mérget, hogy "használjon vele." Az egyenjogúság még évtizedekig várat magára.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak. A könyvben megtalálható művek: - Az öreg halász és a tenger - Indián tábor - Bérgyilkosok - Ötven rongy - Wyomingi bor - Francis Macomber rövid boldogsága - A Kilimandzsáró hava - Aki nem adja meg magát

Jack London - Messze ​földön
Jack ​Londont (1876-1916) az amerikai naturalizmus egyik legjelesebb képviselőjének tartják - a hősiességről, az eszményeknek feláldozott életről mégis kevesen írtak olyan romantikus lángolással, mint ő. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, s a legkedvesebb hősei "éneklő" és "beszélő" kutyák, legkedvesebb színterei erdő és tenger. Csupa ellentmondás: ez kölcsönöz különleges izgalmat, feszültséget művészetének. Mintha életét is maga írta volna: egy különc csillagjós és egy jó házból való úrilány törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot San Franciscóban. Tizenöt éves korában mint közveszélyes csavargót börtönbe zárták. Tehervonatok tetején beutazta a déli államokat, majd tengerésznek állt be. Fiatal korától kezdve rengeteget olvasott: szépirodalmat, filozófiát egyaránt. 1896-ban csatlakozott egy aranyásó-expedícióhoz; aranyat ugyan nem talált, de későbbi elbeszéléseihez, regényeihez anyagot bőségesen. Első novellája 1899-ben jelent meg. 1903-ban adták ki A vadon szava című regényét, s ezzel egy csapásra meghódította az amerikai közönséget. Élete végéig csaknem ötven kötetet jelentetett meg. Martin Eden (1909) című regényében önnön küzdelmes fiatalságának történetét írta meg. Élete második felében megismerkedett a szocializmus eszméivel, s bár sok téves, naiv, zavaros elképzelés színezte az ő szocializmusfogalmát, mindig bátran hangoztatta a társadalmi egyenlőség jelszavát. Ő volt a Szocialista Munkáspárt egyik legnépszerűbb előadója és írója; A mélység népe című szociológiai riportkönyve leplezetlenül feltárja a munkások és munkanélküliek, a nyomornegyedek lakóinak életét. Írói és anyagi sikereinek csúcsán birtokot vett Kaliforniában, és szenvedélyesen gazdálkodott rajta. Saját jachtján elutazott a Dél-tengerekre, s onnan hozta magával nem egy novellájának és A beszélő kutyá-nak motívumait. Írói működése azonban ekkor már a hanyatlás jegyeit mutatja. Egyre többet írt pénzért, egyre kevesebbet a belső mondanivaló ösztökélésére. Már csak egy-egy novellában csillan fel a régi Jack London ereje és valóságigénye. Lassan elszakadt a szocialista mozgalomtól is; az alkoholizmus szenvedélye mindjobban eluralkodott rajta; csapások érték a birtokát; családi életében nem talált megfelelő támaszt, s végül, negyvenéves korában, túladagolt morfium vetett véget életének. Az irodalomtörténet öngyilkosságot sejt, de lehet, hogy az alkohol és a kábítószer végzett roncsolt, beteg szervezetével. Ezt az ellentmondásos, kalandos, lebilincselően érdekes emberi és írói életutat kíséri végig kötetünk huszonhat elbeszélése, a Jack London valamennyi novellatípusából válogatott jellegzetes darabok gyűjteménye.

Gulyás János - Colin ​/ Repülő szombatok
Az ​író kötete két kisregényt tartalmaz. A Colin egy könnyű, sőt könnyelmű, mégis vonzó nő története, a Repülő szombatok hőse egy szerencsétlenül járt fiatalember, aki ide-oda hányódik töredékes élményei és emlékei között. Különös történetek (ha egyáltalán történetnek lehet nevezni cselekménytöredékeknek, emlékeknek, képzelődéseknek ezt a furcsa vegyülékét), amelyekben különös helyzetek, hangulatok között tengő-lengő fiatalemberek keresik az élet értelmét és az érzékek őszinte örömeit. A valóság egymásra fényképezett részletei, költői képek, lírai stílus keltik fel bennünk a tovatűnő ifjúság hangulatát, a hagyományokat őrző falu és a mindig más képet mutató Budapest változó díszletei között; hangjával, írásainak sajátos atmoszférájával, vizionáló képzeletével Krúdy Gyulát, Cholnoky Viktort idézve. Játékos fantáziával, filozófikus elmélyültséggel, az asszociációk szabadságával, a legfőbb kérdések szüntelen ostromlásával akarja kifejezni a mai ember helyzetét, bonyolult lelkivilágát. Olvasmányosan, színes elevenséggel, egyben az igazi író igényességével.

Sólem Áléchem - A ​Motl gyerek
Gorkij ​elbűvölten "sírt és nevetett" ezen a "csodálatos könyvön", magával ragadta bölcs humánuma, a benne rejlő mélységes népszeretet, amely, mint az íróhoz 1910-ben intézett levelében írja, "manapság, sajnos, oly ritka". A kilencéves Motl korántsem az élet jelenségeire naivan rácsodálkozó kisfiú. Nem gyermeknek való gondok érlelték meg idő előtt. Tagja egy emberi és társadalmi jogaitól megfosztott kis közösségnek, melyet a cári Oroszország zsarnoki rendje és saját túlhaladott hagyományai kötnek gúzsba, s ezért kétségbeesetten keres kiutat. Motlnak akarva-akaratlan részt kell vállalnia családja és szűkebb környezete mindennapos küzdelmeiből. A sors pedig a minden széppel-jóval kecsegtető Újvilágban is csak szűken méri az örömöt - Amerika sem az ígéret földje.. A szelíd humorral fűszerezett, könnyes mosolyra késztető elbeszélésfüzér főszereplője és krónikása, a Motl gyerek - akárcsak irodalmi elődje, Tóbiás, a tejesember - minden bizonnyal belopja magát az olvasó szívébe.

Szentmihályi Szabó Péter - A ​sebezhetetlen
Az ​író - sőt, legyünk pontosabbak: a költő - találkozott a science fictionnel, és hirtelen úgy érezte, a végtelen tér nyílott ki előtte. És valóban, mert a tudományos-fantasztikus irodalom a képzelet szabadságának szinte megmérhetetlen dimenzióit kínálja. Tíz-egynéhány elbeszélést tartalmaz a kötet, és nincs közöttük két hasonló. Van itt a régi és az új modellt követő írás, kalandos és filozofikus történet, valódi tudományos bázisról indított hipotézis, paradoxon, játék a térrel és idővel, gondolatok az emberiség jövőjéről, sorsáról, elkötelezett írások mellett pehelykönnyű ötletek állnak, tréfás fintorok mellett komor töprengések.

Zoltán Diána - Terézapu ​beájulna
"- ​Röhejes - mondják, akik elsőként olvasták ezt a könyvet. Elhihetjük nekik, mivel ők a szerzők. Ez a kötet nem csupán két idei sikerkönyv - az Állítsátok meg Terézanyut, illetve az Apám beájulna - paródiája, hanem kicsit több is annál. Tele van fílinggel, annyit isznak benne, mint állat, az ötdekás Kalasnyikov vodka ugyanúgy lenullázódik, mint a libamáj gyöngyhagymával. Asszt ajánljuk hát, vesse bele magát a dzsandzseszba, félre a rátartipicsa önkontrollal, küldje meg a harci színeket frankón, és vágjon valagára az uccsó kétezresének! Ha felmarkolja ezt a könyvet, még vissza is kap némi aprót. Dzsávesz, világ! Hát nem megéri?"

Székely Éva - Jöttem, ​láttam... Vesztettem?
A ​könyv az egyesekről szól. Hogy kik ők, nem találják ki? Könnyítésül eláruljuk: vannak kettesek is. Példának okáért maga a szerző. Mellesleg van olimpiai aranyérme, és úszott Európa csúcsot, vezette a világranglistát, és nevelte a jövő úszóreménységeit, közöttük a saját lányát, Andreát, volt gyógyszerész és mesteredző, írt egy nagysikerű könyvet az életéről, sportpályafutásáról, jelenleg pedig főfoglalkozású nagymama... Nő szól tehát a teremtés koronáiról, sok-sok jellemző epizódot felsorakoztatva írásai "tárgyáról". Stílusa könnyed, oldott, nyomát sem leljük feminista szándéknak. Székely Éva nem kirekeszt, ellenkezőleg, derűs humorral összehozza a nemeket. Egyeseket és ketteseket.

Kollekciók