Ajax-loader

'elbeszélés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Eric Knight - Sam ​Small csodálatos élete
A ​szerző 1942-ben megjelent Sam Small csodálatos élete című elbeszéléskötetét - amellyel első nagy sikerét aratta az angolszász világban - nem kisebb személy ültette át magyarra, mint Szerb Antal. A lazán összefüggő novellafüzér főszereplője Sam Small, a potrohos, kissé együgyű, de a híres angol józan ésszel bőven megáldott, érző szívű, középkorú yorkshire-i kisember, aki faluja és megyéje nemzedékről nemzedékre szálló erényeit, a bátorságot, az igazságszeretetet, a türelmes kitartást testesíti meg. Szegény Sam Small a világ legjámborabb embere volna, két lábbal járna a földön - például fajulának ivójába -, és szépen szeretne éldegélni feltalálói jövedelméből kissé házsártos feleségével, ám a legkülönösebb dolgok esnek meg vele: hol felfedezi, hogy tud repülni, amivel fölforgatja egész New Yorkot; hol "skizoperén" módon meghasad - és megverekszik testté lett "jobbik énjével", mert felesége nem óhajt "bigámiában" élni; hol elcsór egy kuvasz szukát, amelyről kiderül, hogy képes lánnyá változni - az Amerikából éppen betoppanó feleség megrökönyödésére; hol pedig merő véletlenségből nyakon csíp két német kémet... Ezeket a népmesei elemeket őrző, népi anekdotákból táplálkozó elbeszéléseket ízes, vérbő humor és derűs, megértő emberszeretet jellemzi - kicsik és nagyok mulatáságra és okulására egyaránt. A könyv a szerző halálának ötvenedik évfordulójára jelenik meg.

Gozsdu Elek - Nemes ​rozsda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

H. G. Wells - A ​bűvös bolt és más elbeszélések
Egy ​kis cseléd meg egy urasági kertész - később szatócs - negyedik gyermekeként látta meg Herbert George Wells 1866-ban Bromley kormos napvilgát. Tizennégy éves kortól volt posztókereskedő-inas, gyógyszerésztanonc, segédtanító, Huxley professzor lelkes biológus-hallgatója a londoni egyetemen, bukott fizika-geológia szakos diák, fábiánus- és szocialista-szimpatizáns, vese- és tüdőbajos nagybeteg, tanár - majd huszonhét esztendősen végleg kikötött az írásnál. Több, mint félévszázados írói munkássága során tömérdek műfajjal kísérletezett, ő maga legszívesebben "tudományos" szerzőnek tartotta magát, kritikusai Dickenshez és Jules Verne-hez mérték, az utókor elsősorban mint a tudományos-fantasztikus irodalom atyját tiszteli. elbeszéléseinek nagy része fantasztikus-utópisztikus; de van Wellsnek más írói arca is. A sokat próbált, sok nélkülözés, megaláztatás közt íróvá - és jómódú polgárrá - lett Wells életének nagy réme az elszegényedés, a társadalmi süllyedés, a nehezen megszerzett létbiztonság elvesztése. Ez a szorongás fantasztikus novelláiban is fel-felbukkan, de ebből született Wellsnek néhány szinte dickensi figurája is. Kötetünk huszonegy elbeszélése méltán reprezentálja a közelmúltnak ezt az érdekes íróegyéniségét; a tudományos-fantasztikus irodalom egyik nagy előfutárától, Az időgép-től a kispolgár éles rajzain át Wells humoros novelláiig.

Lev Tolsztoj - Kozákok ​/ Kreutzer szonáta
Ez ​a kötet átfogó képet nyújt Lev Tolsztoj elbeszéléseiről, kisregényeiről a múlt század ötvenes éveitől egészen a nyolcvanas évek végéig. Változatos, hosszú utat tett meg ezalatt az író. Művészete gazdagodott, realista ábrázolásmódja tökéletesedett, erkölcsi látásmódja elmélyült. Alkotásai azonban sokszor ellentmondásosak. A családi boldogság fiatalasszonyának lelki életét aprólékos gonddal elemzi, egyéni érzésnek és eseménynek nagy figyelmet szentel, de a megkapó elbeszélés társadalmi vonatkozásokban nem tükrözi a korszakot. A hatvanas évek demokratikus fellendülésében, amikor az 1861-es jobbágyreform után Oroszország a kapitalista fejlődés útjára lép, Tolsztoj egyre jobban felismeri a Bűnös pénz lélekromló hatását, a tragédiák igazi okát azonban nem látja meg, idealizálja a patriarkális paraszti életet. A Kozákok-ban már felbukkan a később tetté érlődő tolsztoji gondolat: el kell szakadni a nemesi-arisztokrata köröktől, meg kell találni az igazi kapcsolatok a néppel. Erre a szakításra azonban csak később, a nyolcvanas években kerül sor. A nyolcvanas évek írásai közt művészi teljesség és társadalmi mondanivaló tekintetében kiemelkedő alkotás az Ivan Iljics halála. A magasrangú államhivatalnok életének és halálának története lehetőséget nyújt az írónak, hogy könyörtelen realitással ábrázolja a cári csinovnyikok álszent és önző világát. A Kreutzer szonátában ismét - mint az Anna Kareninában - a családi élet problémáit boncolgatja, bepillantást nyújt a nemesi-buzsoá társadalom erkölcseibe. A meggyőző erejű leleplezés mellett azonban kifejezésre jutnak a regényben Tolsztoj vallásos-aszketikus nézetei is a testi szerelemről. Világnézetének e vonásait megtaláljuk az Ördög című elbeszélésben is. Jevgenyij Irtyenyev hiába küzd a test bűnös kívánságai ellen , a harc itt is tragédiába torkollik.

Covers_9196
elérhető
2

Bret Harte - Aranyásók
A ​cím önmagáért beszél! A vadnyugatot idézi: nehéz sorsú, kalandos életű emberek világát, sziklás hegyormok alatt vágtató postakocsik és elfelejtett, beomlott aranybányák képét. Aki ezeket az izgalmas szép elbeszéléseket írta, maga is ott töltötte ifjúságát, a múlt század végi Kalifornia aranyat ígérő, vad vidékein: s talán éppen ennek köszönhető hogy hőseiben a fiatalos kalandvágy annyi romantikus bájjal keveredik. Francis Bret Harte nemhiába volt a maga korában Amerika legnépszerűbb novellaírója. Népszerűsége több mint fél évszázaddal halála után, ma sem csökken.

Nemere István - Veress Miklós - Vincze Attila Tamás - Utószó ​helyett
A ​könyv rólunk, emberekről szól, nő és férfi kapcsolatáról, szerepéről, valamint azokról az alapvető kérdésekről, hogy mivégre is vagyunk a Földön, és ha már vagyunk, miképpen töltjük el a ránk mért időt. A gondolatok kísérőjeként két híres magyar színésznő, Gubás Gabi és Für Anikó grafikái jelennek meg a könyv lapjain, hiszen Vincze Attila úgy gondolja: az általa összegyűjtött emberi bölcsességek olvasása közben szívesen pihentetjük szemünket az apró rajzokon. És milyen igaza van.

A. I. Kuprin - Salamon ​csillaga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Az ​első fecske és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - A ​léggömb elrepül
Könnyednek, ​elegánsnak, szellemesnek tartja az irodalomtörténet Kosztolányit, aki a forma szépségét - ezen ő elsősorban a kifejezés pontosságát értette - mindennél többre becsülte. Joggal. De az idézett vallomások arról, hogy miért ír, kiknek ír, csakúgy jellemzők rá, mint stílusának elbűvölő ereje.

Covers_291896
elérhető
1

Makszim Gorkij - Malva
Makszim ​Gorkij 1897-ben, az ifjúság és a felnőttkor határmezsgyéjén írta meg e költői szépségű, romantikus elbeszélést. A történetet a nagyszerű természet foglalja keretbe: a tiszta, csillogó tenger és a hatalmas, végtelen égbolt. Egy világtól távol eső kis halásztelepen bontakozik ki három ember összecsapása. Apa és fia támad egymásra Malváért, ezért az izgalmas szépségű asszonyért. De Malva leigázhatatlan. Malva nem tulajdon, nem árucikk: szabad és független a szerelemben - mindig maga dönt sorsáról. Gorkij az önmaga életét élő, s a szabadságot tudatosan vállaló Malva alakjában életművének egyik legvonzóbb, legérdekesebb nőalakját rajzolta meg.

Alberto Moravia - Gyilkosság ​a teniszklubban
Moravia ​legtöbb elbeszélése a szerelemről szól. A szerelemről, amely boldogsággal kecsegteti az embert, de gyakran keserű kiábrándulásba fordul, hiszen alantas érdekek, szennyes célok, mohó önzés, képmutató előítéletek tapadnak hozzá. Moravia szerelmesei körül mindig ott nyüzsögnek a tiszta emberi érzések vámszedői: a züllött semmirekellők, körmönfont csalók, kíméletlen zsarolók, dörzsölt szélhámosok. Mire is mehetne köztük a pattanásos, félszeg egyetemista, akit megszédít a csúnyácska, de ellenállhatatlanul erotikus kisugárzású leány a fülledt levegőjű penzióban? Mi lehet a sorsa az előkelő életre és gyöngéd érzelmekre szomjazó vidéki asszonynak, aki megcsömörlik a kisvárosi mindennapok reménytelen egyhangúságától? Kicsiholhatja-e a megszállottan fösvény ügyvédből egy szenvedő szépasszony hirtelen támadt szenvedélye az önzetlen szerelmet? Vagy ravasz élősdi az asszony is, mint züllött környezete? A szerelemről szólnak ezek az elbeszélések, de mindig valami többről is: Moravia - akár világhírű regényeiben - az élet drámai, sokszor tragikus vagy tragikomikus csomópontjait ragadja meg, válságos pillanatokat, amelyekben egy egész világ mutatja meg kendőzetlen arcát.

Napk
elérhető
0

Rudolf Itsz - Napköve
Leningrádban, ​a Néva partján, a Vasziljevszkij-szigeten áll az I. Péter alapította Kunstkamera épülete, amely ma a leningrádi Néprajzi Múzeum párját ritkítóan gazdag és értékes gyűjteményének ad helyet. Könyvünk néprajztudós szerzője egy-egy kiállítási tárgy történetét mondja el sajátos műfajú néprajzi elbeszéléseiben, amelyeknek nem titkolt célja, hogy megismertessék az olvasót olyan távoli népek életével, szellemi és anyagi kultúrájával, mint Kamcsatka őslakói, az alaszkai tlingitek, a tűzföldi indiánok, az aztékok vagy az afrikai azandék, s alkalmat talál arra is, hogy bemutassa a néprajzkutatók munkáját, és megszerettesse a fiatal olvasóval a néprajz érdekfeszítő és mélyen emberi tudományát.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Az ​író reprezentatív műve, amelyért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. "Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" - mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Grecsó Krisztián - Pletykaanyu
Az ​Isten hozott szerzője ezzel a novelláskötettel robbant be a kortárs magyar prózába. Életszaga, szemtelen éleslátása áttört bizonyos gátakat, és próbára tette Grecsó Krisztián szűkebb környezetének tűréshatárát. A Pletykaanyu olyan mélységekből hoz friss híreket, ahonnan ritkán kapunk valódi tudósítást. A kötet persze jóval több annál, mint amit a pletykasajtóból, televízióból megismerhettek, és elevensége, újszerűsége nem azon múlik, hogy magukra ismertek-e az olvasók az elbeszélések hús-vérfiguráiban vagy sem. A novellákat sokkal inkább valami autentikus tudás mozgatja; Grecsó nem kutat, nem kérdez, csak figyel. Mint aki bennszülöttből lett "etnográfussá". Ízes humora, nyers ereje valóban minden pátosztól mentes, de hogy ez árulóvá teszi-e a szerzőt, döntse el Ön. Miközben szórakozik, ítélkezhet!

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék – az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak. A könyvben megtalálható művek: - Az öreg halász és a tenger - Indián tábor - Bérgyilkosok - Ötven rongy - Wyomingi bor - Francis Macomber rövid boldogsága - A Kilimandzsáró hava - Aki nem adja meg magát

Ismeretlen szerző - Égtájak ​– Öt világrész elbeszélései - 1971
A. ​E. Boconsky (Szerző) Alfred Andersch (Szerző) Ana María Matute (Szerző) Árokszállásy Zoltán (Fordító) Árvai János (Fordító) Balogh Ágnes (Fordító) Cengiz Yörük (Szerző) Csingiz Ajtmatov (Szerző) Dino Buzzati (Szerző) Donald Barthelme (Szerző) Elizabeth Taylor (Szerző) Fjodor Abramov (Szerző) Francois Clément (Szerző) Gimes Romána (Fordító) Giovanni Arpino (Szerző) H. C. Artmann (Szerző) John Lennon (Szerző) John Wain (Szerző) José Cardoso Pires (Szerző) Jörg Steiner (Szerző) Karig Sára (Szerkesztő) Kazimierz Orlos (Szerző) Luis Agüero (Szerző) Major László (Fordító) Marcel Aymé (Szerző) Mario Vargas Llosa (Szerző) Michel Déon (Szerző) Paul Wiens (Szerző) Peter Handke (Szerző) Peter Seeberg (Szerző) Régis Debray (Szerző) Sorin Titel (Szerző) Sylvia Townsend-Warner (Szerző) Tommaso Landolfi (Szerző) Vidosav Stevanovic (Szerző) Viktoras Miliunas (Szerző) Viktorija Tokareva (Szerző) Vladimir Páral (Szerző) Vlagyimir Szapozsnyikov (Szerző)

Sándor Lajos - Jel ​a sziklán
Négy ​hosszabb lélegzetű, romantikus fordulatokban bővelkedő elbeszélést tartalmaz a Delfin-sorozat új kötete. Színhelyük az egykori, aranyban gazdag Elefántcsontpart - a mai Ghana. Hősei ifjú bennszülöttek, akiknek nap mint nap szembe kell nézniük nemcsak a kincséhes rabszolgavadász, gyarmatosító fehér emberekkel, de saját törzsük nem egy hatalomvágyó, áruló vezetőjével is. A kötetet Benkő Sándor mozgalmas, kiváló grafikái díszítik.

Claire Kenneth - Kék ​kanári
A ​Kék Kanári nem valamiféle trópusi madár, hanem egy olcsó bár a New York-i Greenwich Village-ben, ott szolgál fel a topless pincérnő, Flóra, aki mellett - mint legbensőbb barátai elismerően mondják - a milói Vénusz is elbújhat. De hát tizenöt év nagy idő - Flórából Florence lesz, elegáns, nagyvilági dáma, vakítóan fehér hamis fogakkal, ám valódi gyöngysorral. Férje a multimilliomos Maxwell társaságában érkezik vendégségbe, ahol a paprikás csirke mellett más meglepetés is vár rá. Ő sem marad adós... A címadó novella mellett a világhírű írónő tizenhat másik remeke olvasható e kötetben. Kaland, szerelem, romantika, feszültség - váratlan és különös fordulatok. A novellák színhelye Amerika, ám az utolsó, igaz történetek szálai immár a magyarországi emlékek világába vezetnek el. Claire Kenneth ezúttal is olyan lebilincselően izgalmas, érdekfeszítő könyvet ad hű olvasója kezébe, amit nem lehet letenni.

Karinthy Ferenc - Végtelen ​szőnyeg
Karinthy ​Ferenc elbeszélései változatos tájakra vezetik el az olvasót: egy észak-amerikai kisvárosba, a moszkvai Vörös térre, egy hajdan kelet-berlini nemzetközi kongresszusra, egy groteszk budapesti gyászmisére. Hősei: egy egzaltált dél-amerikai költőnő, egy öntelt katedraprofesszor és elkínzott felesége, egy kamaszosan kíváncsi és mohó fiatal magyar író, egy szerencsétlen sorsú német tolmácsnő és még sokan mások....

Jack London - Ádám ​előtt
Jack ​London „Ádám előtt" című könyvterjedelmű elbeszélése talán a legkülönösebb műve, az emberré válás korában játszódik, amikor egy emberszabású majomtörzs éppen majomemberré, vagyis a legősibb ősemberré válik. A kutyák, farkasok és egyéb állatok természetének alapos ismerője szemléletes képzelettel ábrázolja azt az átmeneti lényt, amely ugyan még állat, de már kezd emberré válni. Európában már divatos olvasmány volt, amikor Amerikában még tiltották az iskolákban. Talán már ekkor érlelődött benne a terv, hogy ha megírta a mérhetetlen múltat, megírja a csak képzelettel megközelíthető jövőt is. De csak több év és több tapasztalat múltán került sor a jövendő küzdelmeit ábrázoló „Vaspata" című félelmetes utópiára, a végső harcra elnyomók és elnyomottak között.

Mészöly Miklós - Wimbledoni ​jácint
"A ​fiúnak sztárhíre volt ifikörökben. Még időben ő is túllépett a gimnáziumon, abbahagyta, és egy vegykiszerelő vállalathoz járt be a szabad idejében. Igazában csak a BKTE-ben érezte otthon magát. Megbabonázta a hengerelt vörös salak, a fehér csíkok választékossága, s a vadszőlővel befuttatott drótháló gettókalitkájában még a jácintnak is más illata volt. Elvetélt labdák gurultak a kerekes labdagyűjtő kosárból, de ha ő vette kézbe őket, egyszerre más rendbe állt össze a világ. Kiderült, hogy a gettó odakint van."

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Sásdi Sándor - Hanna ​nagy útja
Sásdi ​Sándor két korai regényének együttes új kiadása ez a kötet. A "kezdő" író sajátos hangú, de - alak- és miliőrajzait tekintve - meglepően érett alkotásai. Izgalmas születésüket - és hol felemelő, hol botrányos fogadtatásukat - is maga az író idézi a kötethez fűzött, mai keletű utószavával. A Hanna nagy útja (1928) érdemét Radnóti Miklós mindenekelőtt a megírásában látta. Abban, ahogy a sok helyütt megeshető történetet a háborús pokoljárás körülményei közé állítja írója. Ahogy a szülőföldjétől elszakított, szomorú szemű orosz hadifogoly és az eldugott magyar falu kántorlányának barátsága "mindent, fajt és határokat, háborúkat elsöprő", sok hazugsággal, önáltatással szembeforduló szerelemmé nő... Az Aratástól hóhullásig - az elismerő lektori vélemények ellenére - eredetileg csak némi cenzúrázással jelenthetett meg. Így is csak Cserépfalvi kiadója merte vállalni 1940-ben. Félig nyílt, félig rejtett mondandójával, de mindenképpen merész, leleplező erejű társadalombírálatával hívta föl magára a figyelmet.

A. K. Tolsztoj - Ezüstherceg
A ​cím szabályellenes. Szerebrjannij hercegnek, a regény főhősének nevét ma már épp úgy nem volna szabad lefordítani, mint ahogy a könyv íróját sem magyaríthatjuk Kövér Elekre. Mégis megtettük, hogy ezt a valóságos ugyanakkor szimbolikusan beszédes nevet jobban értse, érzékelje a magyar olvasó. Szerebrjannij herceg Rettegett Iván korában élt, amelyben az arany, a gyász, a vér és a bíbor színei uralkodtak. Amikor gátlástalanul vívták az emberek élethalálharcukat a megmaradásért. Szerebrjannij herceg a maga anakronisztikusan nemes tisztaságával mindvégig magányosan képviseli környezetében a magasabb rendű emberi humánumot. Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj akit hajlamosak vagyunk ismertebb névrokonával összetéveszteni, a múlt század derekán írta meg romanikusan realista történelmi regényét, amely az orosz nyelven tanuló iskolások számára épp olyan alapvető olvasmány, mint magyar kortársainknak az Egri csillagok. És ha ez a könyv a nyelvi határokon túl kevésbé vált ismertté, annak csupán az az oka, hogy az orosz irodalom "aranyos százada" kimeríthetetlen bőséggel ontotta a világ számára a feltétlenül lefordítandó olvasmányok.

Móricz Zsigmond - Égi ​madár / Kismadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Es%c5%91_a_szilf
Eső ​a szilfák levelén Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Eső ​a szilfák levelén
Az ​utóbbi években megjelent a két hasonló kisprózai antológia. - Naponta más és Ahol a sziget kezdődik - szintén előjelzés volt. Pályakezdő, túlnyomórészt valóban fiatal prózaírókat szólaltatott meg, s nem azért, hogy ezzel tizenöt vagy húsz jelentkezőt első vagy néhányadik sikerült novellájával íróvá, egy névsorba szedett csoportot írónemzedékké avasson, hanem azért, hogy a legújabban jelentkezőkkel mondathassa el a holnapi élő irodalom, a holnapi kispróza eszmei, gondolati, formai előrejelzését. Az előrejelzések nem föltétlenül válnak be. A pályakezdő-antológiák névsoraiban vannak nevek, amelyek fel-, majd eltűnnek, és vannak, amelyek újra írónevekké válnak. De az előrejelzésnek nem tehetség-előrejelzés a tárgya, hanem az, hogy merre halad a szépirodalom, a kispróza.

Lev Tolsztoj - Ivan ​Iljics halála
A ​kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: Szevasztopol december havában. (Tábor Béla fordítása.) Szevasztopol májusban. (Tábor Béla fordítása.) Szevasztopol 1855 augusztusában. (Tábor Béla fordítása.) Ivan Iljics halála. (Szőllősy Klára fordítása.) Kreutzer-szonáta. (Németh László fordítása.) Utószó a "Kreutzer-szonátá"-hoz. (Gellért György fordítása.)

Vera Kistlerová - Ne ​menj oda, kisfiam, gyilkos van ott
Nem ​mindennapi és bizonyos értelemben mégis tipikus életutat bejárt szerző nem mindennapi könyvét tartja kezében az olvasó. A cseh származású írónő, Vera Kistlerová, született Vera Polenová több mint harminc éve az Amerikai Egyesült Államokban, a dél-karolinai Darlingtonban él. Egyike volt azoknak az európai nőknek, akiket a II. világháborúban kontinensükön harcoló amerikai katonák "kikapartak a romok alól", s mintegy hadizsákmányként, győzelmi trófeaként hazavittek. Önmagáról és sok száz sorstársnőjéről írta Vera Kistlerová ezt a tárgyilagosságában is torokszorító, monotematikusságában is sokszínű, személyes élmények hitelesítette, drámai erejű elbeszéléskötetet. Arról, hogy mit találtak ezek a gyakran naiv, szép elképzelésekkel teli fiatal nők és gyereklányok a szétdúlt, romokban heverő Európához képest "ígéret földjének" számító Amerikában, főleg a déli államok minden hiedelemmel ellentétben nagyon is zárt, merev, idegenektől ódzkodó világába. Az esetek többségében kemény próbatétel, keserű, nemegyszer tragédiába torkolló csalódás várta őket. Hiszen a fess amerikai katonák otthon bizony hamar "kivetkőztek" jól szabott egyenruhájukból, visszavedlettek átlag amerikaivá, és így a "háborús menyasszonyoknak" - ahogy Amerika-szerte nevezték őket - sem volt más választásuk, minthogy "levetkőzzék" Európából hozott romantikus illúzióikat, és megpróbáljanak alkalmazkodni a korántsem rózsás valósághoz.

Alice Munro - Nyílt ​titkok
Ebben ​a meglepetésekkel teli nyolc történetben Alice Munro, a novella műfajának élő klasszikusa lélegzetelállítóan biztos kézzel örökíti meg azokat a pillanatokat, amikor valaki lerázza magáról a konvenciókat, a múltat, a végzetet. A Nyílt titkok megszállottan levelező, rejtélyes és nyughatatlan hősnői minduntalan azzal szembesülnek, milyen megsemmisítő erővel lobbanhat fel újra meg újra a régi szerelem. Alice Munro a tőle megszokott humorral, bölcsességgel és szomorúsággal mesél az élet furcsaságairól: eltűnt iskolás lányokról, a kanadai határvidékre kiközvetített árvaházi menyasszonyról, egy magányosan élő, különc nőről, aki egy felülmúlhatatlanul furcsa vacsoravendégség során egy Ausztráliából érkezett, gazdag, egzotikus kérőre tesz szert, holott ez egyáltalán nem állt szándékában. Ki gondolná, hogy egy, a Balkánon fogságba esett nő romantikus története milyen felszabadító hatással lehet egy másik nőre, aki a férje és a szeretője elől menekül napjaink Kanadájában? Vagy hogy milyen elfojtott traumák vezethetnek egy fiatal házaspár vandalizmusához? Alice Munro szokatlan sorsú szereplői különös helyet foglalnak el maguknak az olvasó emlékezetében, ugyanolyan nehéz őket száműzni onnan, mint a gyerekkorból ismerős hóbortos, arccsipkedő rokonokat.

Móra Ferenc - A ​körtemuzsika
A _körtemuzsika_ ​című gyűjteményes kötet Móra Ferenc rövidebb elbeszéléseiből, meséiből foglal magába bőséges válogatást a gyűjteményes kötet. Többségükben saját gyermekkorára emlékezik a nagy író, s elénk idézi azt a minden szépre-jóra figyelő, tudásra vágyó kisfiút, aki valaha maga volt. Érzékeny, finom és mélyen megindító írások, melyekből az emberség, a tisztesség, az igazságosság erkölcsi példája világlik ki, a magyar gyerekirodalom gyöngyszemei. Minden felnőtt emlékszik rájuk, minden gyerek előbb-utóbb megismeri őket. A klasszikus gyerekkönyv Reich Károly eredeti illusztrációival jelenik meg.

Hunyady Sándor - Aranyifjú
Hunyady ​Sándort a színpadi siker indítja el írói útján, de maradandó helyét a novellák biztosítják. "Legalább tíz olyan novellát írtál, Sándor, amiket egyik kritikus sem tud megkarcolni. De még az idő sem. Mind a tíz világirodalmi ranggal illeszkedik be a legjobb magyar novellák közé" - olvashatjuk Illés Endre Hunyady-portréjában. Ennek a novellisztikának vezérmotívuma a morális megindultság s legfőbb és legáltalánosabb jegye az arány és egyensúly a különböző elemek között. Hunyady a befejezéshez kimért, jól ütemezett léptekkel halad, s a drámaiságot a dialógusok feszültségével és a lezárásba foglalt ítélettel éri el. A változatosságot pedig - az izgalmasan sokrétű élményanyag mellett - a kötet többszólamúsága biztosítja.

Kollekciók