Ajax-loader

'elbeszélés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Giuseppe Tomasi di Lampedusa - A ​párduc / Lighea
A ​párduc kirobbanó sikerében, ha csak részben is, de szerepet játszott az író ismeretlensége, fantáziát mozgató sorsa, valamint azok a romantikus körülmények, amelyek között ez a sajátos hangvételű, izgalmas mondanivalójú mű megjelent. Giuseppe Tomasi di Lampedusa herceg, a régi és nagynevű szicíliai arisztokrata család leszármazottja atyai dédapja, Giulius Lampedusa herceg életregényét írta meg élete utolsó, halálos betegség gyötörte, szűk másfél esztendejében. A cselekmény 1860. májusában kezdődik és 1910. májusában ér véget. A regény ily módon a legújabb kori olasz történelem talán legjelentősebb félszázadához kapcsolódik, mely Garibaldi vörösingesei partraszállásától az új - lényegében szinte a mai - Olaszország polgári rendjének kialakulásáig, az első világháború előestéjéig ível. E kritikus tabló arisztokrata mesterének,Tomasi di Lampedusának az esetében voltaképp a balzaci "csoda" ismétlődik meg a XX. század közepén. Kötetünkben szerepel még az író hagyatékából előkerült Lighea, mely a háborút követő két évtizednek alighanem egyik legszebb olasz elbeszélése.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Sásdi Sándor - Hanna ​nagy útja
Sásdi ​Sándor két korai regényének együttes új kiadása ez a kötet. A "kezdő" író sajátos hangú, de - alak- és miliőrajzait tekintve - meglepően érett alkotásai. Izgalmas születésüket - és hol felemelő, hol botrányos fogadtatásukat - is maga az író idézi a kötethez fűzött, mai keletű utószavával. A Hanna nagy útja (1928) érdemét Radnóti Miklós mindenekelőtt a megírásában látta. Abban, ahogy a sok helyütt megeshető történetet a háborús pokoljárás körülményei közé állítja írója. Ahogy a szülőföldjétől elszakított, szomorú szemű orosz hadifogoly és az eldugott magyar falu kántorlányának barátsága "mindent, fajt és határokat, háborúkat elsöprő", sok hazugsággal, önáltatással szembeforduló szerelemmé nő... Az Aratástól hóhullásig - az elismerő lektori vélemények ellenére - eredetileg csak némi cenzúrázással jelenthetett meg. Így is csak Cserépfalvi kiadója merte vállalni 1940-ben. Félig nyílt, félig rejtett mondandójával, de mindenképpen merész, leleplező erejű társadalombírálatával hívta föl magára a figyelmet.

Alice Munro - Nyílt ​titkok
Ebben ​a meglepetésekkel teli nyolc történetben Alice Munro, a novella műfajának élő klasszikusa lélegzetelállítóan biztos kézzel örökíti meg azokat a pillanatokat, amikor valaki lerázza magáról a konvenciókat, a múltat, a végzetet. A Nyílt titkok megszállottan levelező, rejtélyes és nyughatatlan hősnői minduntalan azzal szembesülnek, milyen megsemmisítő erővel lobbanhat fel újra meg újra a régi szerelem. Alice Munro a tőle megszokott humorral, bölcsességgel és szomorúsággal mesél az élet furcsaságairól: eltűnt iskolás lányokról, a kanadai határvidékre kiközvetített árvaházi menyasszonyról, egy magányosan élő, különc nőről, aki egy felülmúlhatatlanul furcsa vacsoravendégség során egy Ausztráliából érkezett, gazdag, egzotikus kérőre tesz szert, holott ez egyáltalán nem állt szándékában. Ki gondolná, hogy egy, a Balkánon fogságba esett nő romantikus története milyen felszabadító hatással lehet egy másik nőre, aki a férje és a szeretője elől menekül napjaink Kanadájában? Vagy hogy milyen elfojtott traumák vezethetnek egy fiatal házaspár vandalizmusához? Alice Munro szokatlan sorsú szereplői különös helyet foglalnak el maguknak az olvasó emlékezetében, ugyanolyan nehéz őket száműzni onnan, mint a gyerekkorból ismerős hóbortos, arccsipkedő rokonokat.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / Az orr / A revizor
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő - hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol - és nagy utódai - művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége - az időben távolodva - egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza "bújt ki a köpönyegéből", groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is. Az orr Egy kistisztviselőnek - Kovaljovnak - leválik a fejéről az orra és önálló életet kezd, mindent elér, ami gazdájának nem sikerül. Az elbeszélés legsajátosabb megkülönböztető jellegzetessége az a kapcsolatrendszer, mely e képtelen esemény, a szereplők és az olvasó közt jön létre, s ennek a legelső hatása: az olvasó meghökkentése. De hogy mi a funkciója a mű egészében, azt csak akkor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk az elbeszélésnek még legalább két fontos elemét, a szerkezeti felépítést és a narrátor szerepét. Felépítését tekintve Az orr a novella klasszikus szerkezetét követi. Eszerint különös ellentmondás figyelhető meg: a szerkesztés arányosságot, gyugalmat sugalló jellege furcsa ötvözetet alkot a mű-olvasó kapcsolat meghökkentő, felzaklató voltával. A narrátor határozott szerepe az a tény, hogy az eseményeket, a történet egyes mozzanatait valószínűnek, furcsának vagy képtelennek nyilvánítja, mindvégig meghatározza az elbeszélés hangnemét. Az elbeszélésben bemutatott világ tipikus alakja Kovaljov ülnök. A narrátori jellemzés megszokott s hagyományos jellegű, s önmagában véve épp ezért nem elég hatásos. Valódi dimenzióját a képtelenségek képtelensége érzékelteti: Kovaljov orra változott át azzá, ami maga az ülnök szeretett volna lenni, valódi álamtanácsossá. Az orr, Kovaljov lényének alighanem legértékesebb része alakul át a kovaljovi értékrendszer csúcsán elhelyezkedő hivatalnokká. A novella társadalombíráló jellege nyilvánvaló, a valósághű közegbe benyomuló abszurdum azonban annál többet is mond. Egyfelől az ábrázol társadalom ürességére, belső viszonylatainak abszurditására, céljainak értelmetlenségére utal. De Kovaljov talajvesztése még ennél is általánosabb érvényű; az ember és a világ kapcsolatának képe, egy olyanfajta meggyőződés hangoztatása, hogyha a kisember elveszti illúzióit - s illuzió itt = orr -, akkor képtelen tovább élni. (www.leheza.hu) A revizor Múlt századi orosz kisváros. Korrupt hivatalnoki rendszer. A polgármestert levélben figyelmeztetik: revizor járja a vidéket. Inkognitóban. Két hete egy fiatalember szállt meg a fogadóban. Nem fizet és nem utazik. Gyanús. A ismeretlen veszedelmet ismertté kell tenni, hogy védekezni lehessen ellene. A kártyás, mihaszna fiatalemberre hamar ráhúzzák, hogy ő a revizor. A félreértésből mulatságos helyzetek sora kerekedik. És a nevetés éles fényében lelepleződik az egész, éppen kisszerűségében és ostobaságában veszélyes bürokratikus világ.

Covers_57847
Indiai ​elbeszélések Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Indiai ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / A revizor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joyce Carol Oates - Norman ​és a gyilkos
A ​legjobb realista hagyományokat követő, páratlanul termékeny fiatal amerikai írónő neve szinte le sem kerül a sikerlistákról, aminek nyilván az lehet a magyarázata, hogy olvasóinak sohasem kell csalódniuk. Finom lélekrajza mindig az emberi cselekedetek legrejtettebb indítékait ábrázolja. Joyce Carol Oates biztos kézzel tárja fel egy elidegenedett világ légszomjjal küszködő, reménytelenségben vergődő és ártatlanul is óhatatlan bűnbe zuhanó áldozatainak életét. Válogatott novelláinak kötete új oldaláról mutatja be az írónő tehetségét; a regények széles társadalmi körképe itt rövid, ám annál drámaibb írások mozaikköveiből áll össze. Mexikói vándormunkások, állástalan kistisztviselők, létbizonytalanságtól fenyegetett fiatal értelmiségiek, reménytelen harcukat vívó amerikai farmerek, szorongó kis bűnözők, vad, önpusztító rohamokban kitörő boldogtalan kamaszok nagy sorsfordulóinak vagyunk tanúi.

Tadeusz Różewicz - Kirándulás ​a múzeumba
"Minden ​reggel velem együtt ébredt a múltam. Amikor az ablakban a napsugarak kirajzolták a virágok világos szárait, velem együtt ébredtek az iskolatársaim, egyívású játszópajtásaim, a tanáraim, és száz meg száz, vagy talán ezernyi ember. Tüstént felébredt minden kellemes és kellemetlen élményem: ezek most mozdulatlanok és világosak voltak, fölelevenedtek, és egy rég holt világ felé vonzottak..." Ez az idézet Tadeusz Rózewicz egész életművét jellemzi: arra utal, hogy a szerző felfőbb célja mindig a történtek, az elmúlt események pontos feltárása és könyörtelen analízise volt; az a törekvés, hogy az írót kataklizmák megjelenítésével elrettentő tanulságokat fogalmazott meg a jelen és a jövő emberének.

Császár István - Én ​voltam az
"Rájöttem ​- mondja Császár egyik elmélkedő hőse -, hogy az emberek szinte sohasem tudják igazán megokolni tetteiket. Sodródnak csupán..." E megállapítás még Császár hőseit sem igazolja maradéktalanul, mégis érzékeltet valamit elbeszéléseinek lényegéből. Legjobb írásainak alakjai kallódó emberek, akik nem tudják elviselni a hétköznapok szorítását, elmennek onnan, ahol éppen vannak, majd onnan is továbbállnak: gyakran csavarognak. Furcsa, különcködő életüket nemigen tudnák megmagyarázni, de történetük mindig elgondolkoztató. A novellák hol tragikus, hol humoros fordulatai - és az olvasó számára ez igazán nem közömbös - mindig lebilincselők.

Pedro Antonio de Alarcón - A ​végzetes jóslat
Az ​1816-os esztendőben, az egyik augusztusi napon egy torprongyos és szerfölött mulatságos külsejű cigány érkezett a granadai főkapitányság kapujához; a cigány hatvanadik évét taposta, juhnyírás volt a mestersége, s a neve Heredia, jobban mondva így keresztelte el a világ; a vitéz lovag egy bánatos, rozoga és girhes szamáron érkezett melynek a nyakába lószerszám helyett csupán egy kötelet vetett, és mihelyst földet ért, nagy szemtelenül kijelentette, hogy a főkapitánnyal akar beszélni. Sietek hozzátenni, hogy ez a hallatlan kérés először heves ellenállásra késztette az őrt, aztán fergeteges jókedvre derítette az ott lebzselő ordonáncokat, majd sűrű hümmögésekre bírta a szárnysegédeket, míg végül maga Eugenio Portocarrero Montijo gróf, azaz az egykori granadai királyság főkapitánya is értesült a dologról... És mivel nevezett előkelőség jó humorú férfiú volt, ráadásul annyit emlegették neki ezt a kópéságairól, furfangos ügyleteiről, valamint az idegen javak iránti vonzalmáról híres Herediát... ezúttal kérem a kárvallottak bocsánatát, szóval megparancsolta, hogy vezessék elébe a cigányt. Az elbeszélések egy jobbára ismeretlen kor díszletei között játszódnak, annál ismerősebb az eszme, amelyért a hősök küzdenek: az 1808 és 1814 között vívott spanyol függetlenségi háború hazafias, szabadságot, nemzeti önrendelkezést éltető eszméi.

Anatole France - A ​rózsafa bútor
Az ​irodalomtörténészeket és filológusokat az egész világon izgatja a kérdés: vajon csakugyan Anatole France írta-e A rózsafa bútor című elbeszélés eredetijét, amely 1896-ban jelen meg magyar fordításban, és amelyet nemrég a magyar fordítás nyomán németre és oroszra is lefordítottak. A Komlós Aladár által elindított és filológiai izgalmakban bővelkedő nyomozás még nem vezetett eredményre, de az Európa Könyvkiadó addig is úgy vélte, hogy ez az igazán france-ian ironikus és mulatságos elbeszélés mindenképpen megérdemli, hogy ismét eljusson a magyar olvasóközönséghez. A közönség - függetlenül ettől az irodalomtörténeti érdekességtől - minden bizonnyal élvezettel fogja olvasni és pedáns agglegény tanárának történetét, aki váratlan örökségéből új bútort vásárolt, egy könnyű kis táncosnő bútorait, és ettől kezdve piperkőc módon kezd öltözni, elhanyagolja iskolai munkáját: a bútor egykori tulajdonságának egykori életét, tunya, hiú, álmatag életet kezd élni...

Balázs Anna - Százkét ​vőlegény
Az ​írónő új elbeszéléseinek gyűjteménye mai életünk apró-cseprő gondjait, visszásságait állítja elénk. Szereplői a nagyváros aszfaltján botladoznak, csellengenek vagy éppen nagyon is magabiztosan lépkednek, s ha a nyomukba szegődünk, csakhamar személyes ismerőseinkké válnak. Együtt kuncogunk Dodó bácsival, átéljük az idegen gyermekkel megcsalt anya döbbenetét, nevetünk a temetésen szerzett népszerűségen, elgondolkodhatunk a nevelőintézet padján Jocó sorsa felett, szánakozva szemlélhetjük Kolosi Ábris férji sanyarúságát, s együtt kereshetjük Gittával a boldogságot, mely gyakran a lábunk előtt hever.

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz
Budapest, ​egy előkelő szálloda dolgozószobája. Elegáns, komoly fiatal férfi ül az íróasztalánál és levelet ír. Megírja tizenöt éve nem látott barátjának, miért is búcsúzik el az élettől néhány perc múlva. Zilahy Lajos, minden idők talán legnépszerűbb magyar írója. Első bestsellere, a Karády Katalin és Jávor Pál által örök időkre filmként is klasszikussá vált regénye, a Halálos tavasz a világ legegyszerűbb története. Egy fiú szeret egy lányt, aki mást szeret. Csak ennyi. Semmi több. Talán ebben rejlik a csoda. Talán ezért szeretjük annyira, már oly sok-sok éve. És fogjuk is szeretni, amíg csak könyv és szerelem lesz a világon.

Erdei Grünwald Mihály - A ​fegyverek halála és más történetek
Az ​izgalmakban bővelkedő, rendkívül cselekményes és mozgalmas történetek kedvelőinek ajánlja sci-fi kötetét a szerző, remélve, hogy címadó írása, A fegyverek halála egyszer valósággá válik. A könyv első megjelenése óta az írások sajnos semmit sem veszítettek aktualitásukból: a fegyverek ma is élnek és sokszor uralkodnak a világon. A másik kisregény, az Alattunk erdők, városok is a mához szól, figyelmeztetve az egyre nagyobb környezeti veszélyekre, a világ ökológiai egyensúlyának felbomlására. A kisregények mellett két tudományos-fantasztikus elbeszélés egészíti ki a kötetet.

%c3%a9g%c3%a9sf%c3%b6ld
Ég ​és föld között Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ég ​és föld között
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár tizedik kötetét tartja kezében az olvasó. Ebben a jubileuminak tekinthető tizedik kötetünkben tíz írás - kisregények és elbeszélések - szerepelnek a szovjet kispróza legfrissebb alkotásaiból. Ezek a művek sokoldalúan és árnyaltan ábrázolják korunk szovjet valóságát, a szovjet emberek életének örömeit és gondjait. Válogatásunkban a már a magyar olvasóközönség által is ismert és kedvelt szerzők, mint V. Belov, V. Tokarjeva. L. Uvarova, I. Velembovszkaja mellett olyan első műves írók is szerepelnek újszerű, egyéni hangvételű és friss tematikájú írásokkal, mint a fiatal J. Popov, akit a szovjet kritika új Suksinként üdvözölt, vagy mint a Taganka Színház neves művészének, V. Szmehovnak szatirikusan humoros írása: egy mindenütt helytállni igyekvő drámai színész zaklatott életének érzékletes leírása. Ez a kötet - a sorozat évek folyamán kialakult jellegének megfelelően - nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi évek elbeszélésterméséből óhajt változatos ízelítőt nyújtani.

Marin Preda - A ​nagy magányos
Az ​1972-es esztendő román irodalmi szenzációja volt ez a könyv; a kritikák különösen politikai bátorságát és erkölcsi felelősségtudatát hangsúlyozták azon túl, hogy művészileg is a legsikerültebb román regények közé sorolták. Főhőse szinte még kamaszként lelkesen részt vesz szülőfalujának közéletében, de az ötvenes években képtelen gyanúsítgatások és vádaskodások áldozata lesz; oda kell hagynia szülőfaluját, és egy Bukarest környéki kastély kertészházában húzódik meg. Itt él magányosan, közben azonban kertészmérnöki oklevelet szerez, művészekkel, írókkal - az alkotóházzá lett kastély vendégeivel - ismerkedik meg, s általuk kapcsolatba kerül a román szellemi élettel. A kitűnően bonyolított cselekmény a bűnügyi regények izgalmával pereg; középpontjában egy szenvedélyes szerelem és egy nehezen kideríthető gyilkosság áll.

Vivien Tiara - Moszkva ​újra nem hisz a könnyeknek - A boldog völgy foglya
"Szívesen ​olvastam ezt a két - hangulatteremtő, meglepő fordulatokban gazdag - történetet, amely most egy kötetben kerül elénk. Benne a főhős olykor idegenvezetőként, történeteket mond, megmutat egy szobrot, teret, épületet, közben bizalmába fogad, beavat személyes titkaiba, engedi, hogy vele örüljek, vagy épp bánatában osztozzam. Merészsége, őszintesége, apróságok iránti fogékonysága elbűvölő. (...)" (Tóth László, újságíró)

Louis Fürnberg - A ​betlehemi hangos éjszaka
"Hirtelen ​jött és szinte ok nélkül - írja e kötet egyik elbeszélésében, a Kórházi történet-ben, Louis Fürnberg. - Útitársam elhatározta, hogy leveti a névtelenség álarcát. Előbújt, ott volt, a mellemen ült! Néhányan, akiknek hasonló tapasztalatban volt részük, azt mondják, hogy halálfélelmet éreztek. Én azonban egyáltalán nem, noha nyomasztóan fájdalmas volt. De tudom, hogy nem akartam megadni magam, és hogy csendestársam durván tarkón vágott. Vasárnap volt, még hallottam a harangok zúgását, és láttam a Hradzsin kimondhatatlanul kedves sziluettjét. Két órával később gyakorlott férfikarok hordágyra emeltek, és egy mentőautóval kórházba vittek..." A Kórházi történet, amelyben Fürnberg szívinfarktusának lefolyását meséli el, majd a kórházi ágyon tétlenségre kényszerülve gondolatban mintegy mérleget készít egész életéről, a fiatalon, negyvennyolc esztendős korában elhunyt Nemzeti Díjas német író egyik utolsó írása. Verseivel már régebben megismerkedhettek a magyar olvasók A modern német líra kincsesháza című antológiában, két nagylélegzetű elbeszélést (Mozart-novella, Látogatás Weimarban) pedig még 1960-ban kiadta a magyar Helikon. E két novella mellett most számos elbeszélés sorakozik még ebben a kötetben, amelyet a német klasszikusok legjobbjaira emlékeztető kifinomult stílusa, lírai szépsége és gazdag gondolati tartalma emlékezetes intellektuális élménnyé avat.

Nathaniel Hawthorne - A ​lelkipásztor fekete fátyla
Nathaniel ​Hawthorne, A skarlát betű és A hétormú ház világhírű szerzője egyben az elbeszélés műfajának amerikai úttörője. Első kötetét folyóiratokban korábban már publikált írásaiból állította össze s tette közzé 1837-ben, ezért is lett a címe: Másodjára elmondott történetek. 1842-től 1846-ig Concordban élt egy régi paplakban. Ebben az ódon relikviákkal zsúfolt, varázsos levegőjű, mohlepte falú kőházikóban születtek következő kötetének - Mohák egy régi paplakról - elbeszélései: a cím azt hivatott jelölni, hogy ide, Concordhoz s a paplakhoz kötődnek, akár a moha a házikó falához. 1851-ben megjelent harmadik köttének a címét pedig egyik legderűsebb, legbájosabb miniatűr remekétől, A hóember című elbeszélésétől kölcsönözte. Hawthorne nemigen hasonlítható amerikai író-kortársaihoz. Idegenkedett a transzcendentalisták végtelen optimizmusától, az eredendően jó emberi természetet tagadva az egyetemleges bűnt és bűntudatot vizsgálta; az emersoni magabízást a másik oldaláról nézte, gőgként fogta fel és szedte darabjaira; a kialakulóban levő individualisztikus amerikai magatartással szembeállította "az emberiség mágneses láncolatát", a természetes, tiszta együvé tartozást; de szélsőséges karakterei, szituációi a romantikával se igen rokoníthatók, mert minden sorában ott érezzük a racionális hajlamú, az egyensúlyt "szív és fej között" megkeresni, megteremteni kívánó, a tanulságot józan fejjel mérlegelő lélekbúvár-művészt. Nem csoda, hogy kortársai közül kevesen voltak igazán jó véleménnyel róla - és az sem, hogy tehetségét Edgar Allan Poe ismerte fel a leghamarabb. Az idő jártával (s különösen századunkban) egyre bonyolultabbá váló emberi lélek belső mechanizmusát vizsgáló Hawthorne valóban "a ma írója". Életművének legjava most már a magyar olvasónak is rendelkezésére áll.

K%c3%96rk%c3%89p_73
Körkép ​73 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Körkép ​73
szerzők: Birkás ​Endre Bor Ambrus Cseres Tibor Csurka István Déry Tibor Galgóczi Erzsébet Illés Endre Illyés Gyula Karinthy Ferenc Kolozsvári Grandpierre Emil Lázár Ervin Lengyel József Mándy Iván Mesterházy Lajos Mészöly Miklós Örkény István Rákosy Gergely Simonffy András Szakonyi Károly Szász Imre Vámos Miklós Vészi Endre

Covers_610854
elérhető
0

Kozma Mária - Idővallató
E ​kötetbe foglalt négy elbeszélésben Kozma Mária Csíkország néhány fontosabb történeti mítoszát, hiedelmét vallatja, bennük főleg az érzés, meggyőződés és magatartás emberi hármasegységére kíváncsi. Az írónő hipotézise az, hogy a történelmi események, bennük a sikerek és csapások többszörös áttétellel épülnek be egy közösség szokás-, érzés-, és viselkedésrendszerébe: a gének, a családi hagyomány, a mítoszokban és a hiedelmekben tovább örökített tudat mind a történelmi múlt összefüggésrendszerébe kapcsolják jelenünket. Ily módon a madéfalvi veszedelem sem puszta esemény, hanem a mai ember történeti valósága, a tatárdúlások és a megmenekülés csodája sem csak a legrégibb múlt, hanem a megelevenedő tapasztalat is – a folyamatos magyarázat szükségletében. A múlt és jelen egymásba villantásával, az események társadalomrajzának hangulatai felidézésével Kozma Mária a történelmi motívumok és mozgatóerők újabb átélésére készteti az olvasót.

M%c3%a1ndy_iv%c3%a1n__-_%c3%96n%c3%a9letrajz
elérhető
1

Mándy Iván - Önéletrajz
Mándy ​Iván új könyve az elmúlt években írott műveinél határozottabb kontúrú alkotásokat tartalmaz, amelyek java része, mint a cím is jelzi, önéletrajzi fogantatású. Ne gondoljunk persze realista igénnyel megformált valóságábrázolásra, konkrét eseménysorokra, plasztikusan fölvázolt alakokra. A fölényes mesterségbeli tudással szerkesztett írásművekben gyors vágásokkal vagy lassú áttűnésekkel továbbra is álom és valóság, képzelgés és emlékezés, lírai látomás és pontos megfigyelés keveredik, szinte szétválaszthatatlanul, és nagyjából mégis körvonalazható történeteket mondanak el, elsősorban a terjedelmesebb novellák és a rádiójátékok.- Ezekben többek közt egy nyugati utazás viszontagságairól, előkészületeiről, Zsámboy János félelmeiről és menekülési kísérleteiről, a lebontásra ítélt házból elköltöző, az új házban a lakókkal ismerkedő Selyem Béla élményeiről, Somos Béni Balaton-parti, alagsori tárlatáról olvashatunk. A lírailag oldottabb és lazább vonalvezetés rövidebb írásokban pedig egy temetői látogatásról, egy kávébarna kavicsról, amitől a gyermeki képzeletben föltámad "az éles, hideg sivatagi szél", és sok minden másról, Apa és Anya felejthetetlen alakjáról, Marlene Dietrichről, Nemeskürty mozijáról, egyáltalán a régi mozik varázsáról, a létrák sorsáról, a kabinszúnyogokról, az előszoba-huszárokról, az 50-es évekbeli emlékekről és írói följegyzésekről. De talán fontosabb, ami az elmondható történetek mögött rejtőzik, ami bennük testet öltve kifejeződik. A hétköznapi világ pazarló bőségét ábrázolva, a használatból kikopott, kallódó tárgyakat, elárvult színhelyeket fölvillantva, elúszó beszédfoszlányokat, régmúlt párbeszédtöredékeket, váratlanul fölbukkanó, majd gyorsan a semmibe hanyatló alakokat, találkozásokat rögzítve ugyanis Mándy Iván mindig a létezés iszonyáról, a boldogság elvesztéséről, a gyötrelmes s mégis megrendítő szépségű emberi küzdelmekről beszél, érzékletesen és hitelesen.

Sinkó Gy. Imre - A ​magyar decimeron
Szegedi ​Dekameron: Boccaccio Dekameronjának parafrázisa. Egy nőkből, férfiakból álló, alkalmilag összezárt, tíztagú társaság vaskos humorral fűszerezett, sikamlós történeteit "összelopkodta", lejegyezte Sinkó Gy. Imre, M. Kakukk Kitti pedig ötletes rajzokkal gazdagította.

Németh István - Lepkelánc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_102084
Égszínű ​fátyol Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Égszínű ​fátyol
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár nyolcadik kötetét adjuk az olvasóinknak. Válogatásunkban ezúttal is jól ismert, több könyves szerzőket, s nálunk még ismeretlen, induló tehetségeket mutatunk be. Tíz író, tíz megkapóan szép történet fiatalokról, öregekről, gyerekekről, nőkről és férfiakról - egyetlen szóval - az életről. S az írók, akár a múltat, akár a jelent elevenítik is meg, írásaikban közvetlenül vagy áttételesen, a klasszikus hagyományokat követve vagy kísérletező eszközökkel, valamennyien a ma emberéhez szólnak, az ember jóságába és nagyságába vetett töretlen hittel és a valóság megrázó erejű ábrázolásával. A sorozat jellegének megfelelően ez a válogatás nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi két év elbeszélés terméséből kíván ízelítőt nyújtani.

Deák Júlia - A ​jólismert ajtó
A ​szerző négy hosszabb elbeszélést tartalmazó kötetében a jelen nagyvárosának világa jelenik meg, a gátlástalanul terjeszkedő mohóság és a kiszolgáltatottság iszonyú ellentéte. Deák Júliát azoknak a védtelen hősöknek a sorsa érdekli, akik ebben az irgalmatlan világban szembesülnek halálukkal, illetve az elfelejtett vagy elveszített múltat idézik fel, mint egyedüli menedéket a jelen fenyegetése ellen.

Somogyi Tóth Sándor - Fényes ​szemek tükre
A ​kötetnyitó kisregény, a Gabi, az 1952-es év figyelmeztető dátumával indul, a kötet utolsó története a 70-es évek végén játszódik. Legbensőbb rokonságuk az, hogy a húsz-huszonöt éves periódus lelkét tucatnyi fiatal lány és fiú tapasztalataival igyekeznek megidézni. Talán paradoxon, hogy a történetek róluk, de nem éppen nekik szólnak. Ma is egyenes a hitem, hogy kérdezni a gyerekek tudnak legjobban, ősi egyszerűséggel, sokszor megrendítő erővel. Előfordulhat, hogy megkérdezik az embert: mi az élet értelme? Ám ha ezt egy tizenhárom éves fiú kérdezi - korántsem filozófiai célzattal -, az ugyancsak meghökkentő. Elhangzott ez a kérdés. Remélem, a Hogy állunk, fiatalember? a maga dimenzióiban hűségesen ismétli meg a gyerek kérdését. Aminthogy a Gabi-ról is gyanítható, hogy a kisfiú, akinek apját-anyját bebörtönözték, viselkedésével nemcsak társadalmi, hanem morális kérdéseket is feszeget. A gyerekek kétszer születnek és Az üzenet szembeötlő fordulatot képviselnek a regénysorban. Ez egy csendesebb társadalmi-politikai kutató akaratról ismerhető föl. Az írói érdeklődés azt kutatja: mennyire határozzák meg életünket a gének üzenetei, a rejtett hálózatú közösségek. Mi magunk felelőssége életért és halálért. Vajon a gyerekek csakugyan így kérdeznek? Tegnap még így kérdeztek, az bizonyos. Somogyi Tóth Sándor

Covers_324128
Különös ​ajándék Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Különös ​ajándék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A. I. Kuprin - Salamon ​csillaga
Kuprin ​régóta ismert és népszerű Magyarországon. A felszabadulás óta is számos írása látott napvilágot: a "Szulamit", a "Párbaj", a "Verem" önálló kötetben is megjelent, legszebb és legkedveltebb kisregényeit és elbeszéléseit két vaskos kötetben adták közre. Ezúttal azokat a műveket gyűjtöttük egybe, amelyek a felszabadulás óta vagy még egyáltalán jelentek meg magyar nyelven. A gyűjteményben számos gyöngyszem akad, a címadó kisregény, ez a modern miliőbe helyezett Faust-legenda egy szegény kishivatalnok "ördögi" karrierjét beszéli el. Az író kedvelt témáival is találkozunk egyik-másik írásában: a cirkusz színes, kavargó világát idézi a "Lolli" és "A hajfürt" című elbeszélés. És természetesen a szerelem hangjait szólaltatja meg széles skálán: hol gyengéden romantikus ("Kék csillag"), hol pajzán humorral átszőtt ("Héró, Leander és a pásztor"), hol pedig finom erotikájú történetekben ("Natalja Davidovna", "Tengeribetegség"). Kuprin ragyogó stílusú írásaiban az élet ritmusa lüktet. Hősei többnyire sajátos alkatú, különös emberek, de rajtuk keresztül a lélek mélységeit tárja fel az író, és kidomborítja az általános emberi vonásokat.

Fekete István - Őszi ​vásár
Az ​Őszi vásár, az író, Fekete István által összeállított novelláskötet. A könyv Gölle című nagyobbik fele a gyermekkort idézi, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot, a történetek első személyben mesélő gyermekhőse tökéletes zavartalanságban él együtt a természettel. Az Erdő-mező című második rész novelláiban a természet elevenedik meg, a fák, füvek és állatok világa.

Angyal
elérhető
0

Bihari Klára - Angyal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók