Ajax-loader

'chilei' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Luis Sepúlveda - Az ​öreg, aki szerelmes regényeket olvasott
Az ​öreg Antonio José Bolívar Proano évi két ünnepnapot tart nyilván: amikor a félévenkénti hajójárattal megérkezik fogorvos barátja, s meghozza neki egy finom lelkű nagyvárosi örömlánytól a kiolvasott szerelmes regényeket. Az öreg ugyanis az Amazonas-síkságon, egy El Idilio nevű ki településen él az őserdő mélyén. Fiatal korában költözött oda, s telepedett meg a shuar indiánok között. Az évtizedek során megtanult tőlük minden megtanulhatót az erdőről és lakóiról: állatokról, bennszülöttekről és betolakodókról. A shuarok egy napon egy szőke férfi holttestét találják a folyóparton. Egy felbőszült nagymacska tépte szét, hogy értelmetlenül elpusztított kölykeiért bosszút álljon. S bosszúszomja a vértől nemhogy csillapodna, újabb és újabb áldozatokat kíván. Az öreg vadász az állat keresésére indul... Sepúlveda ezt a szép és izgalmas, élőlénypárti regényt az ismert ökológusnak, Chico Mendesnek ajánlja, akit nem sokkal a könyv megjelenése után gyilkoltak meg.

Antonio Skármeta - A ​költő lakodalma
Antonio ​Skármeta, aki a Neruda postása (és a regényből készült ragyogó film) révén lett világhírű, egy chilei író esetében igencsak egzotikus helyszínt választott új regényéhez. A költő lakodalma az Osztrák-Magyar Monarchiában, egy apró adriai szigeten, a képzelet szülte Gemán játszódik az első világháború előtt. Itt telepszik le egy gazdag salzburgi bankár fia, Jerónimo Franck, és feleségül veszi a sziget legszebb lányát, Alia Emart. Miközben a település apraja-nagyja a lakodalom lázában ég, a nagy háborúra készülődő monarchia katonákat akar toborozni a szigeten, minek következtében új erőre kapnak a gemaiak függetlenségi törekvései. A szabadságharcosok - kiknek egyike lángolóan szerelmes a szépséges Alia Emarba - megölik a szigetre érkező osztrákokat, mire Bécs bosszúhadjáratot hirdet. A kacér s szívében kifürkészhetetlen titkokat rejtegető Alia vajon kit választ végül: a gazdag osztrák áruház-tulajdonost vagy a szegény, gemai szabadságharcos költőt? S megmenekülnek-e a "szabadságharcosok", akikért a vérengző osztrákok tűvé teszik a szigetet? Finom erotika és humor szövi át Skármeta szenvedélyektől izzó történetét, mellyel a szerző Dalmáciából kivándorolt őseinek is emléket állított... A költő lakodalma a Neruda postásá-hoz fogható világsiker; számos díjat nyert, Franciaországban 2001-ben az év legjobb külföldi regényének ítélték.

Fegyverek_szomoru_ejszakaja
2

Ismeretlen szerző - Fegyverek ​szomorú éjszakája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isabel Allende - A ​Vademberek nyomában
A ​tizenöt éves Alexander Cold életre szóló kalandot élhet át: az őserdő veszedelmes mélyére utazhat. Miután elbúcsúzik családjától és beteg anyjától, csatlakozik félelmet nem ismerő nagyanyjához, az International Geographic tudósítójához, hogy részt vegyen vele egy expedíción a messzi Amazonas-vidéken. Velük együtt utazik egy híres antropológus, egy helyi vezető és a lánya, Nadia, és egy orvos, s mindannyian az Amazonas legendás jetijét, a környéken élők által csak Szörnyetegnek nevezett lényt akarják megtalálni. A sűrű lombsátor alatt az ámuló Alexander sokkal több mindent felfedez, mint amit valaha is el tudott képzelni az esőerdő rejtett világáról. A jaguár és a sas erejéból merítve - Alexander felfedezi magában, hogy a jaguár a totemállata, Nadiának pedig a sas a lelki vezetője - a két fiatal a Köd Népének irányításával izgalmas és felejthetetlen útra indul, hogy felfedezzék azt, amit még senki őelőttük... Ebben a kalandokkal és meglepetésekkel teli regényben a világhírű chilei írónő két lélek szövevényes útjain vezeti az olvasót, egy olyan rendkívüli utazásra, amely a mágikus realizmus szárnyain az Amazonas-vidék csodákkal teli szívébe vezet

Carla Guelfenbein - Életem ​nője
Theo, ​az angol haditudósító 2001-ben váratlan meghívást kap Chilébe, ahol még sohasem járt. Pedig lett volna alkalma rá többször is, hogy az ottani változásokról tudósítson, csakhogy számára Chile veszélyesebb hely, mint bármelyik háborús övezet. És most egykori barátja, Antonio, akit tizenöt éve nem látott, egyszer csak arra kéri, hogy töltse ott a karácsonyt. A nyolcvanas években, Londonban szociológia szakos hallgatóként ismerkedett meg Antonióval, a chilei emigráns egyetemistával, s először csak távolról csodálta a hite, az idealizmusa, a bátorsága miatt. Majd barátok lettek, és Theo mindenben segíteni akarta Antoniót, akinek - miután bátyja életét vesztette a chilei harcokban - egyetlen cél lebegett a szeme előtt: hazautazni és harcolni a szabadságért, értelmet adva ezáltal testvére halálának. Antonio mutatta be barátjának Clarát is, aki szintén a diktatúra elől menekült el hazájából. Az igéző szépségű táncosnőt Theo szintén nem látta már tizenöt éve, s közben hiába próbálta elfelejteni őt, mindenféle új emlékek alá temetni szerelmük képeit s azt az őrült éjszakát, ami mindent összekuszált. És az Antonióval szembeni árulását, ami miatt többé nem találkozhatott egyikükkel sem...

Isabel Allende - Kísértetház
Kik ​ezek a szellemek, akik végigkísértik ezt a vaskos történelmi, család- és kalandregényt? A Trueba család több nemzedékének különc nő és férfi tagjai? Vagy a chilei társadalom és történelem nemes és kárhozatos alakjai? És mi ez a kísértetház? A maga erejéből meggazdagodott Esteben Trueba földbirtokos-szenátor vidéki kúriája vagy fővárosi palotája? Vagy maga Chile, az "Elnök" és a "Költő", meg a szélhámos politikusok és arisztokraták, vérszomjas katonák és csendőrök, dévaj parasztlegények, prostituáltak, izgága diákok országa, ahol szüntetlenül torzsalkodnak a maradiság áporodott vagy elszánt erői a megújulás álmodozó vagy tettre kész híveivel?: Az 1942-ben született chilei Isabel Allende szándékosan többértelmű választ ad rá ebben az egész évszázadot átfogó és világszerte nagy sikert arató regényfreskóban, amelyben venezuelai száműzetéséből idézi vissza családja és hazája múltját és közelmúltját, személyes viszontagságait és közösségi megpróbáltatásait. És közben mégis átdereng ezen a színességében is nyomasztó képen a mesélés ősi öröme.

Isabel Allende - Zorro
Ki ​ne ismerné a mozikból Zorro kalandjait? A hőst, aki nyaktörő mutatványaival a legreménytelenebb helyzetekből is mindig megmenekül? Isabel Allende a legendás Diego De La Vega ifjúkorát meséli el, hogyan lett a jómódú kaliforniai fiúból az igazság bajnoka, a szegények oltalmazója. Kalandjain keresztül betekintést nyerünk a 19. századi Spanyolországnak és amerikai gyarmatának sokszínű világába, társadalmi szokásaiba. Mindenekelőtt azonban élvezhetjük a furfangos ifjú hajmeresztő hőstetteit. S hogy figyelmünk egy percre se lankadjon, az írónő megalkotta az írónő két segédjének figuráját, így aztán már nem egy, hanem három álarcos lovag kápráztatja el leleményeivel az olvasót.

María Soledad Parada - Szökés ​az Andokon át
"Manel! ​Nem találkozhatunk. Az egész városban nyomoznak utánam. Országos körözést adtak ki. Nem maradhatunk Chilében. Mondd meg anyunak, hogy készüljön fel a hosszú útra. Feltűnés nélkül. Csak az utolsó pillanatban csomagoljon. Majd üzenek. Apu. (Levelet megsemmisíteni!)" Még négy óránk volt aznap, de én nem tudtam odafigyelni. Egyre csak az járt a fejemben, hogy el kell válnom a barátaimtól, a focicsapattól, a várostól, a háztól, amelyben mostanáig éltem. Mégse mondhatom, hogy elkeseredtem volna. Izgalommal töltött el a ránk váró nagy kaland, örömmel és reménnyel, hogy eljutunk egy olyan országba, ahol együtt lehet a család, és nem kell rettegni, mikor jönnek a katonák.

Pablo Neruda - Bevallom, ​éltem
A ​Nobel-díjas chilei költőnek eddig is sok arcát ismertük. De az ifjúkori világfájdalmas hangulatok poétája, elszánt izmusok játékos szerelmese, epikus arányú, de gondosan szerkesztett látomások lírai mérnöke, útszéli szitok harsonása, a béke és az idill lágyszavú dalosa, a szó legszorosabb értelmében vett politikus költő vagy éppen harsány szocialista-kommunista agitátor, most, ezekben a prózai - de mégis költői fogantatású - emlékiratokban, ismét új arcával fordul felénk. Maga tárja fel életének és pályájának kanyargóit, maga tapintja ki fordulatait és gyújtópontjait, amelyek - és ebben is megmutatkozik Neruda szermélyiségének delejes nagysága - mindig a történelem fordulatai és gyújtópontjai. Szinte halála pillanatáig terjedő önéletírása nemcsak egy nagy művészpálya művészi látlelete, hanem egy hosszú és páratlanul izgalmas történelmi korszak körképe is, amelyet derűs és drámai színek tarkítanak, santiagói bohémélet, mesés keleti utazások, regényes szerelmek, világhírű művészbarátok, nagy politikusok, polgárháborúk, világháborúk és az emberiségért, szocializmusért szakadatlanul folyó, mindent átható társadalmi harc.

Covers_102137
Hová ​mégy a nyárban? Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Hová ​mégy a nyárban?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roberto Bolaño - Távoli ​csillag
Az ​ötvenévesen elhunyt, kultikus chilei író első magyarul megjelent kötete, az "Éjszaka Chilében" után a "Távoli csillag" ismét a Pinochet-rezsim sötét világát idézi fel. A regény névtelen narrátora egy költő, Alberto Ruiz-Tagle életét rekonstruálja, akit még egyetemista korukból ismer: az együtt látogatott szemináriumon komoly, udvarias, világos gondolkodású fiatalembernek mutatkozott, de a versei valahogy hamisnak tűntek, mintha még nem akarná feltárni igazi tehetségét. És csakugyan, Ruiz-Tagle az Allende-kormány bukása után, a katonai diktatúrában bontakozik ki és válik híressé, immár Carlos Wieder néven, mint a légierő pilótája, aki gépével szövegeket ír az égre (melyeket egy ízben az akkor gyűjtőtáborban raboskodó narrátor is olvashat). A Ruiz-Tagle/Wieder-féle "új chilei költészet" nagyszabású multimédiás projekt, amelyben az égboltra rótt füstversek mellett a kínzásnak és a róla készült fényképek bemutatásának is fontos szerep jut... Bolano kimért távolságtartással, hűvös precizitással ír a Pinochet-diktatúra véres hétköznapjairól, a terrorról, gyilkosságokról, de legkomorabb vízióiban is felvillan valami hátborzongató humor.

Pablo Neruda - Pablo ​Neruda válogatott versei
Neruda ​korunk egyik legnagyobb költője. Élete és életműve valóban monumentális. Szélesen ível a halk és választékos hangú dekadenciától a történelemhez való látványos, de mégis mély hozzálényegülésig. Századunk politikai és művészettörténetének alig van olyan fontos mozzanata, melynek Neruda tanúja, sőt részese ne lett volna, otthonosan forgolódott az izmusok és a korai Aragon Párizsában, Lorca és a Köztársaság Madridjában, Ehrenburg Moszkvájában. De mindig megmaradt elemien tapasztalati és ámuló költőnek, aki indiai romtemplomok, óceániai rejtelmek és halott andeszi kultúrák indították töprengésre. Epikus arányú költői vénája az egész latin-amerikai földrészt, múltját, jelenét, természeti világát képes volt roppant látomásokba oldani, költészete mégis megőrizte közvetlen életteliségét. A világ apró és hatalmas jelenségeinek poézisére egyaránt érzékeny, ugyanolyan ihletetten énekli meg a parti virágot és a történelmi tragédiát, a délszaki záport és a hegyláncot, a hagymafejet és a holdat, az érzéki szerelem mámorát és az emberi szellem gyönyörű kalandjait.

John Dinges - Saul Landau - Gyilkosság ​a diplomatanegyedben
1976. ​szeptember 21-én a washingtoni diplomatanegyedben felrobban egy autó. Három utasa közül kettő, Orlando Letelier - a szocialista Allende-kormány volt minisztere, washingtoni nagykövete - és egy huszonöt éves amerikai fiatalasszony, Ronni Moffitt életét vesztette. Az FBI hosszú, akadozó vizsgálatot indított, amely kiderítette, hogy a merényletet az amerikai születésű Michael Townley, a hírhedt chilei titkosrendőrség, a DINA professzionista orgyilkosa készítette elő. A bírósági eljárás során a vád képviselői - mivel a legfontosabb bizonyítékok eltűntek a CIA és a DINA süllyesztőiben - arra kényszerültek, hogy Townleyt tegyék meg koronatanújuknak, ami azt eredményezte, hogy súlyos büntetést csak a merényletet végrehajtó két kubai emigráns terrorista kapott. Michael Townleyt - az amerikai ügyészséggel való előzetes megegyezése értelmében - mindössze tízévi börtönre ítélték. Orlando Letelier, a száműzetésben élő chilei ellenzék vezetője nem az első áldozata volt a véres puccsal hatalomra jutó tábornokoknak, de a példátlan hidegvérrel elkövetett gyilkosság még azokat is megdöbbentette, akik tökéletesen tisztában vannak a Pinochet-rezsim titkaival és módszereivel: az amerikai biztonsági és kormányszerveket. A két újságíró szerző, miközben saját nyomozásáról is beszámol, lélegzetelállítóan izgalmas képet fest a merényletről és hátteréről. "Főhősük" egy gátlástalan gyilkos, akinek a Sakál a példaképe, mögötte, a háttérben, de jól kivehetően, terrorista bandák, titkosrendőrségek, könyörtelen elnyomó apparátusok húzódnak meg.

Roberto Bolaño - Éjszaka ​Chilében
Az ​Éjszaka Chilében egyetlen hosszú, lenyűgöző, hol véresen komoly, hol fergetegesen mulatságos monológ, egy haldokló önigazolása önmaga és Isten előtt. Sebastián Urrutia Lacroix mondja el, aki szegény sorból származott és költőnek készült, aztán jezsuita pap és konzervatív kritikus lett, a gazdag és kiváltságos kulturális elit tányérnyalója; majd az Opus Dei megbízásából az európai templomok állagmegóvását tanulmányozta; később, Pinochet hatalomátvétele után a legnagyobb titokban a diktátort oktatta a marxizmus alapjaira; életének groteszk elemekben bővelkedő, olykor szürreális története példázat a sodródó társutas értelmiségiről, aki nem vesz tudomást a körülötte zajló véres valóságról, a társadalmi problémákról és az emberi szenvedésről, s az irodalom oltárán feláldozza az életet. Roberto Bolañót (1953–2003) a legfontosabb latin-amerikai írók között tartják számon, aki a mágikus realizmust és az európai posztmodernizmust egyaránt kerülve teljesen egyéni hangon szólalt meg. Számos irodalmi díjat elnyert, korai halála után – nem kis részben műveinek angol fordítása révén – hírneve és elismertsége nőttön-nő. Ez az első magyarul megjelenő könyve.

Sergio Villegas - A ​stadion
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernán Valdés - Egy ​chilei fogoly naplója
E ​naplót, melyet az olvasó kezében tart, a Tejas Verdes-i katonai koncentrációs tábor egyik részegységének foglya írta. A tábor San Antonio kikötőjének közelében található, valamivel több mint száz kilométerre Santiagótól, Chile fővárosától. Természetesen utólag megírt naplóról van szó (elképzelhetetlen, hogy valaki ezek között a körülmények között módot találjon akár csak néhány sor leírására is, nem kevésbé az is, hogy sikerüljön megteremtenie magában az erre történő kísérlet belső feltételeit), és mivel tudatában voltam annak, hogy a megváltozott körülmények az érzékenység megváltozásával járnak, mialatt írtam, minden lehetőt megtettem, hogy a fogság érzelmi állapotát fenntartsam magamban, és hogy mindennapjait a leghívebb időrendben örökítsem meg. S ez nem volt híjával a nehézségeknek, ha meggondoljuk, hogy az ilyen helyeknek egyik jellemzője éppen az idő múlásával kapcsolatos jelzések, utalások teljes hiánya. E felidézett, újraélesztett emlékek megírása éppen ezért mélységes viszolygást váltott ki belőlem. S ha végül mégis vállaltam, ezt nem azzal a céllal tettem, hogy egy bizonyos közönség érdeklődését egyéni szerencsétlenségem történetével felcsigázzam, hanem azzal a határozott szándékkal, hogy tapasztalataimmal felfedjem azt a kollektív élményt, amely a chilei népnek ma is napról napra osztályrésze, és amelyet - ha a politika tisztaságát veszni hagyja - minden nép megtapasztalhat, a világ bármely pontján, a fasizmus esetleges visszatérésével.

Antonio Skármeta - Neruda ​postása
Mario ​Jiménez, a romantikus lelkű fiatal halász egy napon úgy dönt, felhagy addigi foglalkozásával, és inkább postásnak áll. Isla Negrára kell kihordania a leveleket, éspedig egyetlen embernek: Pablo Nerudának, Chile legnagyobb költőjének. Mario lassanként összebarátkozik a merengő poétával, megtanulja tőle, hogy mi az a metafora, s aztán egyszer csak nagy szüksége lesz a segítségére. Halálosan beleszeret az új fogadóslányba, a dús keblű, tizenhét éves Beatrizba, és Nerudát kéri meg, hogy írjon egy szerelmes verset, amellyel meghódíthatja... A tüzes szerelmes regényben Skármeta egyúttal színes képet fest a hetvenes évek elejének Chiléjéről, az Allende-kormány alatti hétköznapokról és Pablo Neruda életének utolsó éveiről. A Neruda postása Skármeta első és azóta is legsikeresebb regénye, huszonnyolc országban jelent meg, s a belőle készült filmet öt Oscar-díjra jelölték. A kortárs chilei irodalom egyik legizgalmasabb alkotóját mutatjuk be ezzel a kötettel, mely egyúttal tisztelgés a száz éve született Pablo Neruda, a Nobel-díjas költő emléke előtt. Antonio Skármeta 1940-ben született Antofagostában. 1973-ban, a katonai puccs után elhagyta Chilét, és 1990-ig Berlinben élt. 1981-től kezdve jelennek meg az írásai, film- és színházi rendezőként is komoly sikereket ért el, és műfordítói munkássága is jelentős. 1990-ben visszatért hazájába, és a Santiago de Chile-i Goethe Intézetben dolgozik. Regényei és elbeszéléskötetei világszerte nagy sikerrel jelennek meg.

Isabel Allende - Távoli ​sziget
Zarité ​rabszolgának született az 1700-as években, a karibi Saint-Domingue szigetén. Kilencévesen háziszolga lesz, így nem kóstol bele a cukornádültetvények kíméletlen munkájába. Természetes szépsége azonban másfajta kizsákmányolásra kárhoztatja, de ő vigaszra lel az afrikai dobok ritmusában, a testében lüktető táncban és zenében, a voodoo szertartásokban. Ő a gyarmati társadalom tükörképét nyújtó regénybeli kis világ központi alakja, aki fontos szerepet játszik a francia Valmorain gazda, beteges spanyol felesége és érzékeny kisfiuk, a bölcs Parmentier doktor, a szépséges mulatt kurtizán, Violette, a néger javasasszony, Rose mama, valamint a lázadó rabszolga, Gambo életében. A fehérek, feketék, mulattok összefonódó sorsának hátterében zajló események rabszolgalázadásba torkollnak, és a földig rombolt szigeten eluralkodik a kegyetlen bosszú. A rabszolgalány gazdájával New Orleansba kényszerül, hogy ott kezdjenek új életet. A fájdalmakon, szerelmeken, kiszolgáltatottságon és függetlenségen felülemelkedve Zarité bölcs derűvel tekint végig életén és megállapítja: jó csillagzat alatt született. A világhírű chilei Isabel Allende magával ragadó, színes, lebilincselő stílusban mesél rendkívüli erejű hősnőjéről, aki a legkegyetlenebb körülmények között is képes megőrizni önmagát, hitét, kivívni a szabadságot és megtalálni az élet értelmét. A szerző kiadónknál megjelent művei: Aphrodité, Lelkem, Inés, Kísértetház

Covers_349772
elérhető
0

Reinaldo Lomboy - Bío-Bío
Ősindián ​babonák, sorsok, szenvedélyek, asszonypraktika, férfivirtus, birkózás a természettel, küzdelem az emberi erőszakkal - ez Reinaldo Lomboy megrázó regénye, mely a dél-chilei havasok lejtőjén, a Bío-Bío folyó vadregényes tájain élő parasztoknak a földért és az emberi méltóságért folytatott élehtalálharcában fogalmazza újra az oly sokszor megszenvedett történelmi tanulságot: az embert elpusztíthatják, megsemmisíthetik, de nemzedékeket átfogó hitét, akaratát "nem fogja a puskagolyó".

Francisco Coloane - Elmerülő ​jéghegy
Coloanét ​mozgalmas élete korán a déli végekre vetette, ahol sokszor alkalma nyílt bebarangolni a Magellán-szoros környékét, a fjordok és tengeröblök szabdalta tűzföldi partokat. Senki sem ismeri úgy Chile és Argentína még barátságtalanságában is megejtő, titokzatos sarkvidéki tájait, Patagóniát, az ottani nyomorúság véres-kalandos nemzetköziségét, mint ez a nyughatatlan kalandor.

Sergio Stuparich - Különös ​ismertetőjele nincs
Ezt ​a könyvet a demoralizálódás légkörében, egy vérfürdő közepette írtam. Azt hittük, hogy Chile már elért egy bizonyos civilizációs szintet; azt hittük, hogy az inkvizíció, a Harmadik Birodalom és a programok mind a múltéi, vagy ha valóban léteznek ma is, a mi országunkat sohasem fogják elérni. Úgy véltük, hogy aki magát chileinek nevezi, annak valamelyes humanizmusról kell tanúbizonyságot tennie, minimális mértékben meg kell értenie és tisztelnie kell azokat, akik szükségképpebn az országellenségei voltak vagy egyszerűen más világnézetet vallottak. Még a legnagyobb politikai feszültség pillanatában is, amikor a puccsot megelőzően a fasiszták már kezdték szabadjára engedni az erőszakot a fasiszták már kezdték szabadjára engedni az erőszakot, a baloldali intézmények, pártok és maga a nép még akkor is követte ezt az elvet. Mert abban, hogy "chilei", értelmezésünk szerint az is benne volt, hogy demokraták és szabadok vagyunk, a szó legtágabb értelmében, még akkor is, ha ez demagógiához és gátlástalansághoz vezetett. A problémákat á la chilena oldottuk meg, chilei módon éltünk együtt, mindazokkal az előnyökkel és hátrányokkal, amelyekkel ez járt. Ámde hirtelen mindaz, ami elvi alapunk volt, amit egy haza éreztetett velünk és ami a civilizáció bizonyos szintjét kölcsönözte nekünk - mindez összeomlott és a hadsereg vadállatai lábbal tiportak rá. Ami nekünk hazát és kultúrát jelentett, kegyetlenül lelepleződött, és szemünk előtt ott állt egy mélyreható osztályharc mezítelen realitása, a történelem kérlelhetetlen törvényeinek igazsága, amely a tulajdonában fenyegetett uralkodó osztály kegyetlenségéről beszél. Chilében meghalt egy illúzió, amely a marxizmus nevében jjött létre, s ezel bebizonyosodott a nem revideált marxista gondolat érvényessége. Az olasz követség épületében - amikor meg kellett élnünk, hogy szilárdítják meg hatalmukat azok, akik társadalmi létfeltételeinket lerombolják, akik munkásosztályunkat régmúlt idők kegyetlenségével leigázzák; amikor meg kellett élnünk, hogy a történelem kerekét több mint száz esztendővel visszafelé forgatják; amikor éreztük, hogy egy egész népet, amely három éven át karnyújtásnyira vibrált a szabadságtól, újra rabszolgasorsba döntöttek - akkor nem tehettem mást: arra kellett kényszerítenem magamat, hogy könyvemet abban a fázisban rögzítsem, amit mi megéltünk. Elmondhatjuk, hogy napjaink Chiléjében minden eddiginél világosabbá vált az az objektív szükségesség, hogy széttörjük az elavult tőkés struktúrákat, és soha nem volt ennyire világos és egységes az akarat, hogy megdöntsük ezen kegyetlen képviselőit. Sohasem álltunk közelebb a szocializmushoz, mint ma, de az elnyomás és a szervezkedési nehézségek mostani feltételei között a szocializmus nehezebb feladat lesz, keményebb harcot követel, mint bármikor azelőtt. 1975. február 6. Sergio Stuparich

Pablo Neruda - Pablo ​Neruda versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

José Donoso - Határtalan ​vidék
Egy ​chilei nagybirtok a regény színhelye, közelebbről a nagybirtokos don Alejo szeszélyéből létrejött falucska, amelyet most, hogy üzleti céljait többé nem szolgálja, don Alejo el akar törölni a föld színéről. Akaratával, a hatalommal csak a falusi bordélyház tud dacolni, amelyet egykori tulajdonosnője fogadáson nyert don Alejótól. Jelképes a fogadás tétje: abban fogad a nagy Japánka, hogy elcsábítja a megrögzött transzvesztitát, Manuelát. Manuela körül pedig átforrósodik a levegő, összecsapnak a szenvedélyek, ha leveti férfiruháját, magára ölti a fodros spanyol ruhát, és táncolni kezd az emberi kiszolgáltatottság mélypontján vegetáló bordélyházban, az egyetlen helyen ebben a sivár világban, ahol - ha a nyomorúságban eltorzultan is - érzelem és élet csírázik.

Pablo Neruda - A ​tenger és a harangok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_215458
A ​flamingó Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​flamingó
Chile, ​ez az Andok és a Csendes-óceán közt, forró északi sivatagoktól a magány fagyos déli tájaiig húzódó, képtelen földrajzú dél-amerikai ország nemcsak hasonlóan képtelen történelmi csodáival, a hagyományos alkotmányosság kétes, de mégis biztos példáival vagy a véres erőszak annál kétségtelenebb és kétségbeejtőbb meglepetéseivel ejthet ámulatba bennünket. Az a Nobel-díjak hitelesítette irodalmi, művészeti virágzás is bámulatos, amelyben talán még a társadalmi-történeti elemzéseknél is szemléletesebben megmutatkozik Chile színes-talányos arculata. Ez a gyűjtemény századunk chilei elbeszélő-irodalmában nyomozza ennek a távoli, de nemrégiben hozzánk mégis oly közel került világnak az arculatát. Bányász-, munkás-, hajós-, paraszt-, zsivány-, diák-, katona-, tisztviselő- és kispolgárlétből vett novelláiban megtaláljuk a társadalmi dráma, a férfias kaland, a lélekábrázolás, a szatíra, a humor, a bűnügyi műfaj képviselőit, és ez a tizenhárom chilei szerző tizenhét elbeszéléssel próbál részleges választ adni azokra a hol izgalmas, hol fájdalmas kérdésekre, amelyket hányatott sorsú hazájuk vet föl.

Isabel Allende - Szerelem ​és árnyak
Latin-Amerika ​irodalmának méltán híressé vált csillaga Isabel Allende, a néhai elnök unokahúga. Első regénye, a Kísértetház, mely magyarul is megjelent, hónapok alatt világhírt szerzett alkotójának. A Szerelem és árnyak, az írónő második ugyancsak bestsellerré vált könyve a diktatúrában élő Chile rejtett életét vetíti elénk egy szerelem kalandos történetének hátterében. A fiatal újságírónő és fotóriporter kollégája veszedelmes titok birtokába jut. Sem a sajtóban, sem a bíróság előtt nem mutathatják be leleplező fényképfelvételeiket, mert mnden út a titkosrendőrséghez vezet. Csak akkor deríthetnek fényt az igazságra, ha Santiago bíboros érsekéhez juttatják el a fényképeket. A hatóság azonban közbelép, és elkezdődik a hajsza a fényképekért illetve az életért. A történet valóságos eseményeken alapul.

Isabel Allende - Elmosódó ​önarckép
�Azért ​írok, hogy feloldjam gyermekkorom régi titkait� � mondja Aurora del Valle, miután fáradságos munkával megalkotja elmosódó önarcképét: egy regényt, amely nemcsak ezeket a titkokat tárja fel, hanem a XIX. század végének Chiléjéről is szuggesztív képet ad. A nagyanyjánál, egy gazdag chilei családban, idilli körülmények között nevelkedő Aurora A szerencse lányá-ban megismert Eliza és Tao gyermeke, akinek rémálmaiban újra és újra visszatér egy szörnyű gyerekkori élmény: fekete pizsamás fiatalemberek, akik éjszakánként rémisztgetik. Aurora lassanként megtudja, milyen ember volt gyermekágyi lázban meghalt anyja, akinek sokáig csak a legendáját ismeri: azt, hogy San Francisco legszebb nőjének tartották. Megtudja, ki az igazi apja, és azt is, milyen szerepet játszott életében az anyai nagyapja, Tao Csien, akire oly édes-fájdalmas emlékezni, s aki egyszer csak eltűnt az életéből. Megtudja, hogy az ő tragikus halála elevenedik fel rémálmaiban, és hogy Eliza nagymama, akinek a házában ötéves koráig nevelkedett, Tao Csien halála után Kínába utazott, s férje emlékének szentelte életét. Aurora egy rosszul sikerült házasság után, vállalva a férjét elhagyó, magányos, de szabad és gondolkodó nő nehéz sorsát egy hagyománytisztelő társadalomban, végül nemcsak az igazi szerelmet és az igazi testi örömöket találja meg, hanem a múltját is... minden szépségével és tragikumával együtt.

José Donoso - Csapjunk ​egy nagy murit!
A ​chilei Donoso napjaink világhírű regényírója és elbeszélője. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely borzadva szemlélte a második világháború anyagi és erkölcsi puszítását, a polgári világ értékrendjének zajos romba dőltét. Művészetének a kétely és a lázadás az alaphangja, és ez a hang a mai kis- és nagypolgári társadalmat marasztalja el. Ez a kötet Donoso groteszkbe hajló, mélylélektani ihletésű vagy érzelmes-realista foganatású novelláit gyűjti össze. Az ő világában kevesen érdemelnek kíméletet, talán csak a gyerekek és az elesett öregek; minden más - a kishivatalnoki lét, a külteleki életkép, a kilátástalanság szülte fura rögeszmék - fölött ott borong egyfajta "Nyugat alkonyának" lidércnyomása.

Joaquín Gutiérrez - Emlékszel, ​barátom?
Santiago ​de Chile, 1950. Chilei és latin-amerikai diákok, fiatal írók és művészek színes, kavargó élete egy afféle "fejletlen" Quartier Latin vidám nyomorúságában: szerelmek, kalandok, "bulik", ivászatok és vérre menő viták esztétikáról, ideológiáról. És már életveszélyes kalandok is: illegális Neruda-kötet, röpcédulaszórás, embercsempészés határokon át. És a nagy kérdés: mit tehet az értelmiségi a gumibotok árnyékában? - A könyv 1978-ban elnyerte a havannai Casa de las Américas nemzetközi regénypályázatát.

Jorge Timossi - A ​történet első lapja - Allende elnök ütközete
Az ​argentin Jorge Timossi dokumentumkönyve a chilei fasiszta államcsíny napjának eseményeit és a közvetlen előzményeket foglalja össze, Salvador Allende családtagjainak és az elnöki palota életben maradt védőinek tanúvallomása alapján, közvetlen közelről láttatva Allende elnök tragédiáját és a palotát védő csoport reménytelen harcát a túlerővel szemben.

Valentin Teitelboim - A ​pampa éneke
"Eszembe ​jut egy Elías Laferttével töltött délután egy lakatlan faluban... Végtelen homokpampa terült el köröttünk... Ott, a vigasztalan Magas Északon... Onnét nyílik ez a könyv... Erős, széles, remegő világában tűzzel-verítékkel rajzolódnak ki az emberek... Új szín jelenik meg a pampa térein: a vér csillogása. Senki sem feledheti ezt a könyvet... a száműzetés hosszú évei után kerül kezembe, mint emberek és harcok magvaktól duzzadó, csodálatos fürtje. Büszke vagyok a testvérem gyümölcsére" - írta Pablo Neruda, a Nobel-díjas chilei költő a szintén chilei Teitelboim nagy ívű, megrendítő és mégis felemelő könyvéről, amely a mulandó emberire is figyelmezve, gazdag művészettel rajzolja meg a chilei munkásmozgalom nagy öregjének, Elías Laferttének mozgalmas életútját a színes-patriarchális vidéki családi körtől, a műkedvelő színjátszáson, az első szerelmen, régi nagy utazásokon át az északi bányavidékig, ahol az ifjú Elías egy vérfürdő nagy iskolájában megtalálja önmagát.

Carlos Prats - A ​törvényesség szolgálatában
Carlos ​Prats tábornokot, a chilei hadsereg volt főparancsnokát, Salvador Allende elnök helyettesét, e memoár szerzőjét 1974 szeptemberében Buenos Airesben feleségével együtt meggyilkolták.

Kollekciók