Ajax-loader

'dolgozat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Marcello D'Orta - Rómeó ​alulról jegyezte el Júliát
A ​kisdiák nem gondolkodik. A kisdiák vélekedik, összefoglal, értelmez, gondolatai támadnak, eldönti, helyes-e ez vagy az. Ezek az Örök Tanító szavai, kérdései. A kérdéseket ezúttal is D'Orta tanító úr közvetíti. A tanítás gyakorlatától immár elszakadva, két viharos sikerű tanárúrkérem-ízű könyvvel az Én reméljük, meguszom és az Isten ingyér teremtett bennünket című gyerekdolgozat-gyűjteménnyel a háta mögött. A kérdésekben is van némi rosszmájúság: ilyenek vagyunk, ilyenek vagytok, tanító bácsik, mikor nyájasan a a tanítványaitokhoz fordultok. Ezúttal kiváltképp kényes a kérdés, veszedelmesen robbanékony a magja. Mert a kislány, a kisfiú a szexről vélekedik. A Biblia idevágó passzusait értelmezi. Erre vonatkozó irodalmi ismereteit foglalja össze. Szóval D'Orta tanító úr közvéleménykutatást végez. A válaszokban ezúttal sem csalódunk. A kis kamaszok meghökkentően sokat tudnak és meghökkentően keveset. Szexuális nevelésük, akár Romeo és Júlia tanulságos eljegyzése, alulról történik. Egymástól vagy a kulcslyukon keresztül szerzik ismereteiket. Meg, persze, a tévéből. S mert ráadásul a felnőtteknek tetsző válaszokat igyekeznek adni, bájosan idétlenek. Az olasz kisdiák különleges kisdiák, a nápolyi még inkább az. Mégis az olvasó ráismer bennük a mieinkre.

Marcello D'Orta - Isten ​ingyér teremtett bennünket
Mi ​végre vagyunk a világon? Miért teremtett bennünket az Isten? Nagy kérdés, a filozófia két-három évezred alatt se tudott rá igazán megnyugtató választ adni. Ki tudja, miért nem kérdezték meg eddig a Nápoly környéki gyerekeket? Azazhogy: mostanában végre megkérdezték. Az Én reméljük, megúszom világhírű, nálunk is közismert szerzője, az arzanói gyerekek szeretett tanítója. Most végre tudjuk: „Isten azért teremtett bennünket, hogy nyugodtan elküldhessen bennünket a paradicsomba." Ezért nyilvánvaló, hogy „Isten jól tette, hogy megteremtett bennünket". De a tízéves délolasz gyerek nem egyszerűen csak lefordítja a biblia, a hittan igazságait. Hozzáteszi a maga nem megvetendő, XX. század végi élettapasztalatát. Meghosszabbítja a jól-rosszul megemésztett történeteket, életszabályokat, hozzájuk teszi a maga morálját. Csoda-e, ha úgy gondolja, hogy a Jóisten azért egy kicsit túlzásba vitte a teremtést? Azokat talán elhagyhatta volna, akik már hajnali hatkor kezdik a gyilkolást. Ő csak tudja, hogy nemcsak az egyiptomi fáraó volt „nagy görény", az a „Szaddamhuszejn" is. S ha voltak a világon olyan „nagy benga tahók", mint Góliát, akivel talán még Rambo se bírt volna meg, meg olyanok, mint Poncius Pilátus, akit le kellett volna karatézni, abból csakis az következhet, hogy "ha Isten teremtett bennünket, az ő baja". A nemes kérdésekre olykor kancsal, illetlen válaszok érkeznek a dolgozatokban. De éppen ez a szép D'Orta újabb dolgozatgyűjteményében. Nemegyszer az az érzésünk, hogy a józan ész mond képtelennek tetsző, mulatságos, de igaz kritikát a képtelen világról. Lator László

Marcello D'Orta - A ​lestrapált tanító
Marcello ​D’Orta tanító úr tanítványainak mindenről van mondanivalójuk – és mindenről valami más. Ezek a gyerekek folyton félreértik a felnőtteket, másképp látják a világot, mint a nagyok. Kancsalul, élesen. Még nem tudják pontosan, mit illik őszről, tavaszról, Szent Ferencről, a rendőrről vagy az aranytojást tojó tyúkról mondani. Mindig elszólják magukat, kifecsegnek valamit, amit nem volna szabad. És persze elragadóan rosszul írnak, minden szó gellert kap, minden mondat kificamodik a kezükben. Ezért szerettük meg őket, de nemcsak ez bennük a jó... Ebben a – sorrendben negyedik – könyvében Marcello D’Orta a kisiskolások újabb dolgozatai mellé a sajátját is megírja. Kesernyésen fatalista humorral elbeszéli, hogy lett belőle tanító, hogy lép be egy ismeretlen, ellenséges, zabolátlan világba, a nápolyi csibészek közé. Egy vad csorda ugrál, kavarog, ordítozik körülötte. Fütyülnek rangra, tekintélyre, kiröhögik az oktatójukat. Míg az ki nem találja, mit kell csinálni: képletesen és valóságosan leszáll a katedráról, átáll a gyerekekhez, megszegi a tanügyi szabályzatot. De megnyeri a neveletlen kölyköket. Nemcsak a fejüket, az értelmüket – a ragaszkodásukat is.

Marcello D'Orta - Én, ​reméljük, megúszom
A ​kisdiáknak vannak gondolatai. Mindenféle gondolatai, okosak meg képtelenek. A maga kis világában többnyire a helyükön vannak. A kisdiáknak van szeme. Úgy lát vele, ahogy neki kell. Füle is van, azt hallja vele, amire szüksége van. De mi történik, ha gondolkodása, látása, hallása kénytelen a felnőttek világához igazodni? Egyszerre minden kisiklik, eltorzul, kilódul a helyéből. A kisdiákkal az iskolában dolgozatot íratnak. A dolgozat címe a felnőttek eszéhez igazodik. A kisdiák meg mondja a magáét. Próbálja összecsirizelni törmelékismereteit. Nem azt mondja, amit kell, hanem, amit tud. A nagyok világa meg a kicsik világa egymásba tolakszik. S ez ellenállhatatlanul humoros. Karinthy tudta ezt: zseniális hamisítványt írt a Tanár úr kérem-ben. Ebben a könyvben igazi dolgozatok vannak. Nápoly környéki gyerekek írták. Náluk különbet Karinthy se tudott. De kificamodott mondataik, kancsal látásuk, meghökkentő igazmondásuk nemcsak viharos jókedvre derítik az olvasót. Be kell látnia, az együgyű fejekben valami romlatlan bölcsesség is fészkel.

Karol Wojtyła - A ​hit Keresztes Szent János szerint
Karol ​Wojtyła Rómában doktorált az Angelicumban. Diszszertációjának címe: A hit értelmezése Keresztes Szent János szerint. Doktori értekezésében Wojtyla kimutatta, hogy a XVI. századi misztikus hitfogalma megegyezik a középkor hatalmas rendszerező elméje, Aquinói Szent Tamás hitfogalmával. A XX. századi fiatal teológus egy XVI. századi misztikus szent gondolkodásában a XIII. század teológiáját találja meg. A neoskolasztikus gondolkodásmódnak és egyben antimodernista teológiai programnak is megfelelően a katolikus teológiában nem csupán a kinyilatkoztatás értelmezésének folyamatosságára lehet rácsodálkozni, hanem egyben arra is, hogy az Aquinasban voltaképpen a XX. század által felvetett problémákra is megtalálhatók csírájában a válaszok, melyekkel hathatósan küzdhet a katolikus intellektus az individualizmus, a materializmus és a szekularizmus ellen.

Varga Magdolna - Körök ​és koszorúk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőrösi Csoma Sándor - Kőrösi ​Csoma Sándor dolgozatai
Körösi ​Csoma Sándor életrajzához előszó alig szükséges. Neve a művelt világ előtt eléggé ismeretes. Érdekes életének regényszerű részleteit, hiteles adatok közlésével és szerves kapcsolatban, most veszi először az olvasó közönség egész terjedelmében, a magyar tudományos akadémia kegyeletes pártfogása alatt. Néhány szó azonban helyén lesz itt, az életrajz beosztását illetőleg. Szakaszokba van az foglalva, még pedig azon okból, mert Csoma életében bizonyos cyclusok felismerhetők, melyek mint nyugpontok látszanak megjelölve tevékeny pályáján, s úgy történt, hogy egynémely szakasz terjedelmesebb a többinél, mivel esetleg több adatot találunk az illető időszakban följegyezve élményeiből. Csoma összes dolgozatainak nagyobb része, ide nem értve azonban a Tibeti Szótárt és Nyelvtanát, több angol folyóiratban közöltetett (némely munkái csak kéziratban vannak meg), azokat magyarul most veszi először a hazai közönség - huszonegy külön álló közleményben.

Hahn István - A ​világteremtés az iszlám legendáiban
Az ​iszlám az egyistenhívő vallások között az, amely a legerősebben állt idegen hatás alatt. Már keletkezésében keresztény és zsidó, kisebb részben perzsa, manichaeus, gnosztikus eszmék összetétele: fejlődése további folyamán ezek az idegen elemek mindinkább szaporodnak. Ezt a fejlődést óhajtja megrajzolni egy részletkérdésen - a teremtésre vonatkozó tradíciókon - belül ez a dolgozat. A muszlim legendáknak ezzel a csoportjával európai kutató rendszeresen még nem foglalkozott, az anyag nem nagy, de rendkívül elszórt. Dolgozatunk a témának csak egyik felét: a szigorúan vett kozmogóniát tárgyalja, a kozmológiai tanok teljes kizárásával. A téma így is érdekes és fontos: vallástörténeti, irodalomtörténeti, folklorisztikus, és nem utolsó sorban filológiai szempontból.

Prohászka Ottokár - Sion ​hegyén
Ez ​a könyv Prohászka püspök _Összegyűjtött Munkái_nak utolsó, 25- ik kötetének az anyaga. Ennek a kötetnek az a rendeltetése, hogy foglalat és tornác legyen: foglalata annak a forrásnak, mely a magyar Sion hegyén fakadt nekünk Prohászkában, mely sűrített formában itt még egyszer föltárja összes értékeit; és tornác, nyitja annak a szellemi forrásnak, mely Prohászka műveiből buzog, hogy szükség és igény szerint könnyebben lehessen meríteni belőle. Ezért mindenekelőtt végigvezet Prohászka pályáján, hogy megfelelő keretbe állítsa a műveket. Ezt a tanulmányt, mely a kötet első részét képzi, a szerkesztő, Schütz Antal írta. Prohászka írásainak kulcsa egyénisége és élete. Meg kell tehát mutatni, mi az az ember-éthosz, mely Prohászkával megjelent köztünk; de ki kell nyomozni azt is, hogy ez az éthosz, a prohászkai ember-eszme az embersors mily változatain át bontotta ki teljes tartalmát. Meg kell tehát kísérelni egy életrajzot, sőt ennél többet: szellem-rajzot és szellemi fejlődés-rajzot. A kötet második része olyan dolgozatokat tartalmaz, melyeket a merő külsőséges együttlétnél mélyebb egységbe kapcsol a tartalmi s a formai rokonság. Ezek a dolgozatok ugyanis azon a területen mozognak, hol az Isten-szeretet és hazaszeretet, a katolikum és magyarság fölséges, termékeny egységbe folynak, hol Isten országának egy tartománya a legeszményibb akarásban mutatkozik be: mint Szent István népe. Valamennyit jellemzi a témának sajátos, prohászkai kezelése: a szempontok és gondolatok eredetisége és mélysége, a lendület egyéni ereje, az új világokba emelő szemléletesség; valóban alkalmasak arra, hogy Prohászkát megfelelően reprezentálják.

Marcello D'Orta - Romeo ​e Giulietta si fidanzarono dal basso
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sonja Longolius - Tony ​Kushner's "Angels in America"
Scholary ​Paper aus dem Jahr 2004 im Fachbereich Amerikanistik - Literatur, einseitig bedruckt, Note: 1, Freie Universität Berlin (John-F.-Kennedy Institut), 15 Eintragungen im Literaturverzeichnis, Sprache: Englisch, Abstract: Much has been written about the homosexual and political playwright Tony Kushner. Interestingly, not so much has been said about his Jewish background and its impact on his dramatic work. Especially, his most acknowledged play "Angels in America - A Gay Fantasia on National Themes" which is mainly set in New York City "this strange place, in the melting pot where nothing melted" as Rabbi Isidor Chemelwitz observes in the first scene of "Millennium Approaches", is highly concerned with Judaism in general and American Jewry in particular. Naturally, different readings of Kushner's two-part play are possible. Nevertheless, it is crucial to reveal and analyze the importance of the Jewish tone and setting in "Angels in America" to fully understand Kushner's complex work. Kushner picks out the topic of religion and traditional heritage in our secular, modern world as one of his central themes. As Hilary de Vries wrote in her Chicago Tribune critique, "Kushner credits much of his interest in religion to his family background as part of the little known but thriving Jewish community in [Lake Charles] Louisiana." When Kushner moved to New York City in 1974, the Jewish population of the city was over one million making it the largest Jewish community in the world. Even though "Kushner struggles with an ambivalence toward Judaism due to homophobic traditions within his faith," as James Fisher stated, he nevertheless strongly connects to his own Eastern European roots. Kushner's ambivalence is that of American Jewry in general, being torn between the modern, secular society and historical ties to ethnic and religious identity. This dilemma is put forward through the play's fine-nuanced Jewish characters. Furthermore, the play circles around general religious allegories, which origins can be traced back to writings of Judaism, such as the Old Testament and the Kabbalah, as well as to Christian traditions.

G. Szabó Sára - Gombos Péter - Hogyan ​írjunk (és gépeljünk) szakdolgozatot
A ​vékony könyvecske, melynek címe szándékosan utal Umberto Eco jól bevált, népszerű munkájára , tulajdonképpen az olasz író könyvének kiegészítéseként ajánlható. Ugyanis, ami Eco könyvében kevésbé hangsúlyos, az áll a középpontjában: a szakdolgozat formai követelményrendszere és szabványai, a hivatkozások módjai, típusai, és persze a különféle adatbázisok fajtái, azok elérhetőségei. Jelen munka is kitér egy rövid fejezet erejéig a szakdolgozatírás (és minden tudományos munka) egyik legnehezebb előkészületi fázisára, az irodalomkutatásra, de ennek gyakorlati fortélyait (amelyre Eco jócskán hoz példákat és ad remek tanácsokat) csak érinti. Egyszóval a kötet praktikus, kézzelfogható és a hivatalos szabványoknak megfelelő útmutatást ad arról, hogyan kell formába önteni a diplomamunka szövegét és a hozzá készített különféle jegyzeteket. A tárgymutatóval és bibliográfiával kiegészített kötet utolsó fejezete példákat hoz a típushibákra is. A tipográfiai kiemelésekkel szemléletessé tett, számtalan példaszöveget tartalmazó kiadványt érdemes beszerezni Eco könyve mellé.

Gelléri Mór - Huszonöt ​év a királyi művészet szolgálatában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók