Ajax-loader

'etimológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Pálfy Gyula - Utónévkönyv
Rövid ​tartalom Nevünk az egyik legszemélyesebb tulajdonunk. A kisgyermek szüleitől kapott legelső ajándéka éppen a keresztneve, amely ugyanúgy lehet könnyű vagy hosszadalmas ,,szülés" végeredménye, mint a várva várt gyermek világrajövetele. A legtöbb családban hosszas latolgatás, ízlelgetés előzi meg a névválasztást. Ilyenkor általában többféle szempont, ízlés találkozik (sőt, talán ütközik), míg aztán hónapok alatt, számos variáció elvetése után végre rátalálnak a megfelelőnek érzett névre, esetleg nevekre... Ez a könyv ehhez a döntéshez kíván segítséget nyújtani.

Szőke Ágnes - Eredete ​nem ismeretlen
"Ez ​a kézikönyv feldolgozza a középiskolai törzsanyag szókincsének görög és latin eredetű szavait, valamint tárgyalja a görög, illetve latin elemekből alkotott műszavakat, és kitér azokra a szavakra is, amelyeket a középkori latinságból, illetve az újlatin nyelvekből vettünk át, és csak közvetve vezethetők vissza az ókori görög vagy latin szókincsre. A jelenleg használatban levő gimnáziumi tankönyvsorozat 38 kötetéből (tehát a nyelvkönyvek, fakultációs tankönyvek és szöveggyűjtemények kivételével valamennyi gimnáziumi tankönyvből) tanítványaim segítségével kigyűjtöttük görögből, latinból származtatható szavainkat. Ezt a csaknem 5000 nyelvi egységet tartalmazza a szótár. A tanórákon még bizonyára ennél több ilyen eredetű szó fordul elő, a legfontosabbak azonban feltételezhetően a tankönyvekben előfordulók."

Falk Nóra - Etimológiák
Az ​érdeklődő nagyközönség számára készített Etimológiák című szótár mintegy 10 000 szó és további 3800 származékszó etimológiájának, azaz eredetének rövid, szakszerű leírását tartalmazza. A szótár bemutatja szókincsünk eredetének sokszínűségét, megtudhatjuk többek között, hogy végső soron - iráni eredetű az asszony, híd, kard, nemez, tej; - arab az algebra, arzenál, emír, matrac, monszun; - honfoglalás előtti török az alma, disznó, sárkány, sátor, szúnyog; - oszmán-török a dívány, findzsa, kávé, kefe, papucs; - görög az amfora, bazilika, foszfor, ikon, mítosz; - latin a dékán, kanonok, kontinens, margó, vétó; - szlovák a bukta, kukta, lekvár, mamlasz, pletyka; - japán a kamikáze, karaoke, karate, origami, szaké; - francia a bonbon, büfé, furgon, menü, zseton; - német a hokedli, kanóc, lakáj, párkány, tallér; - angol a fitnesz, koktél, menedzser, szingli és a sztár szó. A kötet rávilágít arra, hogy a szavak létrejöttének számos útja van, például a fukar, isler, majonéz, matuzsálem és szendvics főneveink tulajdonnévi eredetűek, az ádámkosztüm, bankjegy, madárijesztő, szélrózsa és vérrokon összetételeink német mintára alkotott tükörszavak. Falk Nóra, a kötet szerkesztője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarának oktatója. _Az ékesszólás kiskönyvtára_ sorozat 10. tagja

Kiss Lajos - Földrajzi ​nevek etimológiai szótára
Az ​1978-ban közzétett szótár volt hazánkban az első terjedelmesebb kézikönyv, amely a Magyarországon vagy Magyarországon kívül található (fontosabb) helységek, folyók, tavak, barlangok, szigetek stb. nevéről, a tenger- és kontinensnevekről stb. a kor színvonalán álló felvilágosítást nyújtott. 1980-ban, illetőleg 1983-ban változatlan tartalommal ismét a közönség kezébe került a könyv. A kedvező fogadtatás arra ösztönözte a szerzőt, hogy munkáját lényegesen kibővítse, s ahol szükséges, kiigazítsa. 1988-ban a szótár kétszeresére növekedett szócikkmennyiséggel és javított, tökéletesített szövegezéssel jelent meg. Az első kiadásnak mintegy 6820 szócikkével szemben e bővített és javított kiadásban és ennek jelenlegi, változatlan lenyomatában a szócikkek száma meghaladja a 13 330-at. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. _Bécs, Vindobona, Wien, Vienna_ és _Dunaújváros, Sztálinváros, Dunapentele, Pentele, Intercisa,_ illetőleg _Pécs, Pečuh, Pečuj, Quinqueecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae_) közös szócikkbe (az adott esetben _Bécs, Dunaújváros és Pécs_ alá) kerültek, a feldolgozott földrajzi nevek együttes száma lényegesen nagyobb a szócikkekénél. Az eligazodást nagyszámú utalás könnyíti meg. A szócikkek három részre tagolódnak: nyelvtörténeti adatokra, etimológiai magyarázatra és irodalomjegyzékre. [Az 1988-ban megjelent második, javított és bővített kiadás 1997-es első, változatlan lenyomatának fülszövege.]

Ismeretlen szerző - Phraseologie ​und Phraseodidaktik
Im ​Zentrum des Bandes stehen vor allem Fragen der Angewandten Phraseologie. Inwieweit gibt es Berührungspunkte mit der Lexikologie, der Textwissenschaft oder der kontrastiven Linguistik? Welche Aufgaben stellen sich aus der Sicht der Fremdsprachenvermittlung? Welche Methoden, welche Übungstypen erscheinen geeignet? Am Beispiel des Französischen und des Deutschen werden zahlreiche Vorschläge und Anregungen diskutiert.

Szőke Ágnes - Antik ​eredetű szakszókincs
"Könyvünk ​egyfajta értelmező szótár, melynek anyaga két oldalról van behatárolva. Egyrészt "csupán" a tankönyvekben, főleg a középiskolai tankönyvekben előforduló szakszókinccsel foglalkozik, másrészt közülük is csak azokkal, melyek az ógörög vagy a latin nyelvből veszik eredetüket. Ezek a leszűkítések azonban nem jelentenek kisebb értéket, hiszen aki az iskolai anyag szakszókincsét ismeri, elboldogul már a szakkönyvekkel is, idegen eredetű szavainknak pedig amúgy is túlnyomó része származik a Földközi-tenger középső medencéjében élt népektől, kultúráktól. Más szempontból viszont több ez a könyv, mint a szokásos értelmező szótár, hiszen benne minden egyes szó magyar használatának pontos etimológiáját elolvashatjuk, így a szakmai jelentés mellett alapos nyelvészeti útbaigazítást is kapunk. A könyvet forgatva pedig még egy kicsit betekintünk az európai kultúra bölcsőjét jelentő görög és latin világ kultúrájába, s megízleljük ma már kihalt nyelvét is. Az Athenaeum Kiadó - melynek neve szintén görög eredetű latin szó, a (Pallasz) Athénéhez való tartozást jelent - Lyceum néven sorozatot indít a középiskolás korosztály számára. A Lyceum egyszerre utal Arisztotelész athéni iskolájára és a mai középiskolákra (hiszen több európai nyelvben ma is ebből eredő kifejezéssel jelölik a gimnáziumokat). Könyveinkkel közvetve segítjük az oktatás, illetve az ismeretszerzés folyamatát.

Jolsvay Alajos - Steinmann Henrik - Szily Ernő - A ​magyar állatvilág szótára
E ​szótár használója a Magyarországon honos vagy nálunk alkalmilag előforduló, legismertebb és legfontosabb állatok standard, társ- és népi neveit ismerheti meg. Az elnevezéseket századunk legjelentősebb, ismert szakmai forrásaiból, főként értelmező és tájszótárakból, a legutóbbi évtizedek tudományos és ismeretterjesztő állattani műveiből, állathatározóiból gyűjtötték össze a szerzők. A szótárban mintegy 12000 címszó szerepel. A gyakorlat igényeinek kielégítése céljából a házi-, valamint a vadgazdaságilag fontosabb állatok, a hasznos és káros rovarok ivar és fejlődési állapot szerinti elnevezései (pl. apáca, gúnár, mellékbika, tinó, toklyó, lárva, kukac, pondró) a legismertebb díszmadarak és akváriumi díszhalak nevei is helyet kaptak e könyvben. A felvett szóanyag határát a faj szintjénél vonták meg a szerzők, így alfajokat, változatokat csak indokolt esetben, fajtaneveket (pl. foxterrier, hattyúlúd) pedig egyáltalán nem ismertetnek. A szótár három részből áll. Az adatközlés kiinduló- és súlypontját a Magyar-latin (1) rész adja. Itt egy-egy címszóhoz csoportosítottak betűsorrendben a nevek, a címszavak végén pedig egyéb ide tartozó névösszetételeket találhat az olvasó. A Latin-magyar (2.) részben a latin nevek és a keresett állat rendszertani besorolása alapján szerezhet további ismereteket az érdeklődő. A harmadik rész a Függelék, amely rendszertani áttekintést közöl, és a hazai állatok rendszerét is bemutatja. Az általánosan használt, fontosabb rendszertani csoportok (kategóriák) sorrendje, a latin és a magyar elnevezések a szélesebb körű tájékozódást segítik. A nagyközönség, az állatbarátok, a haszon- és díszállattenyésztők, a szakírók, a mezőgazdasági, az erdészeti és a halgazdasági szakágak dolgozói kézikönyvként, a tanulóifjúság pedig szakmai segédkönyvként használja A magyar állatvilág szótára című könyvet.

Szilágyi Ferenc - Fejtsünk ​szót!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zaich_etimologia_szotar_(450x640)
Etimológiai ​szótár Ismeretlen szerző
34

Ismeretlen szerző - Etimológiai ​szótár
Régi ​és új szavaink eredetükkel és a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti érdekességekkel vallanak a magyarság történeti adatok nélküli korai históriájáról és nemzetünk újkori történelméről. A Tinta Könyvkiadó 1024 oldalas Etimológiai szótára több évtizedes hiányt pótol. A nagyközönség számára készített kézikönyv 8945 szócikkben magas színvonalon és szakszerűen dolgozza fel a magyar nyelvi elemek eredetét. 8670 szócikk a szavak etimológiáját ismerteti, 275 pedig - elsőként a magyar szótárirodalomban - a magyar toldalékok eredetét adja meg. Az Etimológiai szótár közel kétszáz olyan szót is tartalmaz, mely korábban nem szerepelt egy etimológiai szótárunkban sem. A szócikkek minden esetben közlik a címszó első írásos előfordulásának évszámát, majd részletesen ismertetik a szó eredetét, keletkezésének módját. Az Etimológiai szótár szerzői feltüntetik azt is, ha egy-egy eredeztetés nem teljesen bizonyos, hanem vitatott vagy csak valószínű. A szócikkekben a címszavakon túl további 11585 származékszó eredetét találja meg az olvasó. A szótári rész után a kézikönyv ismeretterjesztő célkitűzésének megfelelően a következő három függeléket találjuk: 1. A szavak és a toldalékok első írásos előfordulásuk sorrendjében. 2. A szavak eredet szerinti csoportosítása. 3. Szakkifejezések lexikona. Ez utóbbi 175 szakszó közérthető magyarázatát tartalmazza. Zaicz Gábor főszerkesztő és a szócikkek öt szerzője - Dolovai Dorottya, Jankovicsné Tálas Anikó, Sipőcz Katalin, Tamás Ildikó és T. Somogyi Magda - a magyar nyelvtörténet elismert kutatói, akik nyelvünket, szakterületüket egyetemi képzés keretében magas szinten oktatják. A Tinta Könyvkiadó biztos abban, hogy az Etimológiai szótár forgatása sokak számára nyújt izgalmas szellemi élményt, szolgáltat új kultúrtörténeti, művelődéstörténeti ismereteket azáltal, hogy betekintést ad a magyar szavak, toldalékok nemegyszer színes és kalandos történetébe. Az Etimológiai szótár ösztönzőleg hathat újabb szófejtő kutatások számára, és továbbgondolások kiindulásául szolgálhat. Ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel szavaink izgalmas, gyakran rejtélyes eredete.

Ungi Balázs - Pénzváltó ​levélnéző
Az ​elmúlt évszázadokban, amikor a latin és a görög nyelv ismerete még az alapműveltség részét képezte, a mainál sokkal több ember értette az élőlények tudományos neveit. Mai füllel hallgatva például a foltos nádiposzáta nyelvtörőnek is beillő Acrocephalus schoenobaenus latin neve (kiejtve ákrocefalusz szkönobénusz) semmitmondónak tűnik, pedig magyarra fordítva Legmagasabb-fejű Nádjáró-t jelent, ami pontos leírása a faj élőhelyének és a hímek magasra tartott fejű éneklő testtartásának. Az MME Madarász suli és szakköri foglalkozásaira járó gyerekek élvezettel tanulják a madarak "latin" (valójában az esetek jelentős részében latin és görög szavak összevonásából képzett) neveit, mert ezek olyan furcsán viccesek tudnak lenni, hogy ez jó móka. A tudományosnév-tanulás azonban nem csak játék. A madárgyűrűző táborokba készülő ifjú madarászok számára - mivel ott latin néven történik a naplózás - mindennapi munkaeszköz is, arról nem beszélve, hogy később, az egyetemi évek alatt nagy előnyt jelent ez a tudás az állat- és növényrendszertan vizsgákon. A madarász Ungi Balázsnak köszönhetően mostantól ez a névtanulás még izgalmasabb lehet, mivel most megjelent "Pénzváltó levélnéző" című könyve naprakészen tartalmazza a jelenleg Magyarországon igazoltan megfigyelt 405 madárfaj tudományos nevének magyar fordítását, sok esetben pedig az ezekhez kapcsolódó ókori és középkori mondákat, történeteket is. Éppen ezért melegen ajánljuk ezt a nyelvészeti és madártani szempontból is hiánypótló munkát minden madarásznak és madaras témával dolgozó pedagógusnak! A könyv furcsa címe a borítón bemutatott csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) latin nevének magyar átirata.

Rácz János - Növénynevek ​enciklopédiája
A ​növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A "Növénynevek enciklopédiája" 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat. A szócikk élén a vastag betűs növénynevek mellett rövid leírásuk szerepel, majd a növénynév latin megfelelője. A következő részből megtudhatjuk, mikor jelenik meg a növénynév nyelvünkben, mely fontosabb növénytani munkák és szótárak említik, és hogyan jött létre magyar, illetve latin szaknyelvi alakja. Számos vidékünk népnyelvi elnevezéseiről tájékozódhatunk, így például a búzavirág neve néhol kékvirág, égi virág vagy imola. A szócikk középső része ismerteti a növény kultúrtörténetét, elterjedésének útját, továbbá bemutatja gazdasági jelentőségét is. Az általános tudnivalók mellett, miszerint a bors Keletről származó fűszer, a len pedig az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye, számos érdekességről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a kávét valójában a kecskék szokatlan viselkedése nyomán fedezték fel, a ma néptápláléknak számító burgonyát eleinte még ingyen sem akarták elvinni, vagy a komlót a IX. századtól használják fel a serfőzésben. A szerző több esetben utal azokra a szépirodalmi alkotásokra is, amelyekben az adott növény szerepel. A szócikk befejező része a növény élettani hatását ismerteti. Így például gyógyászati célra használják a csodabogyót erős gyulladáscsökkentő, érszűkítő tulajdonsága miatt. A legenda szerint Marcus Aurelius hadseregét nadragulyával mérgezték meg. A padlizsán nemcsak sokféleképpen elkészíthető étel, hanem alacsony kalóriaértéke miatt fogyókúrás étrend részét képezheti. A néphit szerint afrodiziákum az ananász és a koriander mellett a napraforgó, a spárga, sőt a zeller is. A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a növények nevéről és magukról a növényekről. Hasznos ismeretanyagot jelent a botanikusok és a nyelvészek számára is. Rácz János nyelvész a magyar növénynévkutatás elismert szakembere, rendszeresen jelennek meg cikkei a Magyar Nyelvőrben, számos szakkönyv szerzője, több évtizedes kutatómunkájának eredményét foglalja össze a Növénynevek enciklopédiájában.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV.
Az ​első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.

Leslie Dunkling - The ​Guinness Book of Curious Words
Why ​is something that tastes so hot called 'chilli'? What are 'cuckoo words'? Why can the word 'nostril' rightly be described as 'thrilling'? What is the unexpected link between 'goats' and 'taxis'? And how did Charles Dickens and Robert Browning plunge headlong into some embarrassing verbal traps? 'Most words are curious in some way or another if you take a close look at them,' says author Leslie Dunkling in the preface to his latest collection of verbal oddities. The Guinness Book of Curious Words examines not just words are exotic as 'basiation', 'hobbledehoy', 'lallygag', 'polyphloesboean', 'rigmarole', and 'shibboleth' - but also the strangeness that lurks behind everyday words such as 'bed', 'book' and 'week-end'. Special features include: - over two hundred individual word articles - word teasers to test your knowledge of words - link words revealing unexpected connections between apparently unrelated words - a unique Shakespearian 'word alphabet' - 'word quotations' and 'curious words' in use, from Shakespeare to Ruth Rendell - comprehensive word index

Tótfalusi István - Idegen ​szavaink etimológiai szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_325296
Szómutató Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Szómutató
A ​szómutató A magyar szókészlet finnugor elemei című etimológiai szótár I -III. kötetéhez csatlakozik. A szótár az MTA Nyelvtudományi Intézetének finnugor osztályán készült. Főszerkesztője Lakó György, szerkesztője Rédei Károly, a harmadik köteté Rédei Károly és K. Sal Éva. A munka első kötete 1967-ben, a második 1971-ben, a harmadik 1978-ban jelent meg az Akadémiai Kiadónál. Jól kezelhető, rövid szómutatót akartunk közre adni, amely a szótárban előforduló uráli és egyéb nyelvekből a fontosabb adatokat közli. Valamennyi nyelvi adatnak a szómutatóba vétele tetemes kötetet tett volna ki, az adattömegből a lényegeseket kellett kiemelni. Azt a megoldást választottuk, hogy csak a jellegzetesebb eltéréseket mutató nyelvjárások adatait idéztük. E szómutató készítésének elveit a Nyelvtudományi Intézet finnugor osztályának tagjai Lakó György irányításával állították össze. A szótár főszerkesztője többször átnézte és javította a különböző tervezeteket. Ugyanő volt a mutató hivatalos bírálója is. Értékes tanácsait ezúton köszönjük meg.

Д. В. Цыганкин - М. В. Мосин - Этимологиянь ​валкс
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maticsák Sándor - A ​mókusbőrtől az euróig
A ​pénz fontos szerepet tölt be az emberek életében. Van, aki boldog a meglététől, van, aki szenved a hiányától. Mindennap használjuk, de vajon elgondolkodunk-e azon, honnan származnak a pénznevek? Tudjuk-e, hogy mi köze van a forintnak Firenze városához? Mi a kapcsolat a garas és az euró bevezetése előtt használt osztrák Groschen között? Melyik országban őrzi pénznév Kolumbusz Kristóf emlékét? És egy egzotikus madár neve hol került rá a bankjegyekre? Azt könnyű megfejteni, hogy a korona a hátoldalán lévő uralkodói szimbólumról kapta a nevét, de azzal tisztában vagyunk-e, hogy a krajcár ugyanígy nyerte nevét német nyelvterületen a rajta lévő keresztről? Eszünkbe jut-e, hogy honnan eredhet a dollár neve, s vajon kapcsolatban van-e a mi tallérunkkal vagy netán a szlovén tolárral? A font pénznemként ugyanarról a tőről fakad-e, mint a súlymérték neve? És azt tudjuk-e, hogy a német márka, a spanyol peso, a görög talentum és drakhma is súlymérték volt valaha? És azt, hogy a lengyel złoty, a holland gulden és a skandináv öre ugyanazt jelenti? Vagy azt, hogy a horvát kuna eredetileg nyestbőrt jelentett, s azoknak az időknek az emlékét őrzi, amikor állatbőrökkel fizettek? Ez a könyv választ ad a fenti kérdésekre, 400 pénznév eredetével és történetével foglalkozik szótárszerű feldolgozásban, a grúz abazitól a héber zuzig. Helyet kapnak benne az ismertebb európai valuták mellett más kontinensek országainak a pénznevei is. A kötetben a mai hivatalos fizetőeszközök (és váltópénzek) mellett a régi idők és a közelmúlt fontosabb pénzei is szerepelnek. A szerző, Maticsák Sándor a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének professzora. Fő kutatási területe a Volga-vidéken beszélt mordvin nyelv története és helynévtana, a finnugor lexikográfia és a magyar mint idegen nyelv.

Lozsádi Károly - Etymologia ​Medica
Múltunk ​feltárása szükségessé teszi, hogy azok a diszciplínák, melyek meghatározzák egymást, és tanulmányozásuk valaha egységes megközelítés szerint történt, de az idők során önálló tudománnyá lettek, napjainkban ismét szoros kapcsolatba kerüljenek egymással. Így tartozik össze a filozófia (a gondolat) és a filológia (a gondolat megnevezése), valamint a görög és a latin nyelv is, melyek nem választhatók el egymástól; külön-külön vizsgálatukkal más-más részletek tárhatók ugyan fel, ezek összessége azonban elégtelen az egész fogalmának megalkotására. Más megismerésre vezet az egészből való lebontás és megint másra a részekből történő felépítés.Az ókori görögök annyi tekchnét számoltak, ahány Múzsa volt, tehát kilencet. Valaha a medicina is a Szabad Művészetek közé tartozott, de egy időre a mesterségek közé sorolták az építészettel együtt (Septem Artes Liberales). Mint minden tudomány nyelvezete, az orvostudományé is a múlt szókincsén alapul. A jelen átdolgozott és bővített kiadás az orvosi szaknyelv útját és kultúrtörténeti vonatkozásait követi nyomon a szanszkrit eredettől a mai görög/latin terminológiáig. A kötetet a görög mitológia eseményeiről készült vörös vázafestészet remekei illusztrálják.

Bárdosi Vilmos - Szólások, ​közmondások eredete
Tudjuk-e, ​hogy a _Kolumbusz tojása_ szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a _kígyót-békát kiált valakire_ kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a _kosarat ad/kap_ szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: _Canossát jár_? Kire mondták először: _félelem és gáncs nélküli lovag_? Milyen babonás hit húzódik meg a _tűvé tesz valamit_ kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik – a Bibliából _(egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.)_, – a görög–római mitológiából _(Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját)_, – a magyar és a világirodalomból _(leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat)_, – a magyar és a világtörténelemből _(nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!​)_​? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás _(kivágja a rezet)_, szóláshasonlat _(szegény, mint a templom egere)_, helyzetmondat _(Hátrább az agarakkal!)_, közmondás _(A kutya ugat, a karaván halad.)_, szállóige _(A stílus maga az ember.)_ pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.

Tóth Valéria - Az ​Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heikki Paasonen - Mordwinische ​Chrestomathie mit Glossar und grammatikalischen Abriss
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szófejtő ​műhely 1999. szeptember 8-10.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárczi Géza - A ​magyar szókincs eredete
Bárczi ​Géza (1894–1975) nemzedékek tudós tanítómestere, vérbeli tanár és nevelő évtizedeken keresztül a tudomány átörökítésének vágyával és gyönyörűségével avatta be anyanyelvünk történetének titkaiba tanítványait. A nagy tanáregyéniség ma már csak műveivel hat. Legfontosabb magyar nyelvtörténeti, és ezen belül a történeti hang- és alaktanra vonatkozó munkássága. A tudományos és a népszerűsítő igényeket egyformán kielégítő alkotásai a Magyar szófejtő szótár (1941), A magyar nyelv életrajza (1963, 1966, 1975) és A magyar nyelv értelmező szótára, melyet Országh Lászlóval közösen szerkesztett. Egyetemi tankönyvei: Magyar hangtörténet (1954), A magyar történeti szóalaktan – A szótövek (1958) és A magyar nyelv története (1967) alapvető kézikönyvek a tudományos kutatás számára ma is. Bárczi Géza A magyar szókincs eredete című munkája először 1954-ben, majd másodszor bővítve 1958-ban jelent meg. Újra kiadásával a TINTA Könyvkiadó azt kívánja elérni, hogy anyanyelvünk szavainak eredetével és a szófejtés, az etimológia elméleti alapjaival napjainkban is megismerkedhessenek az érdeklődők.

Platón - Kratülosz
"Hogyan ​is lehetne az, ami soha sincs ugyanúgy, egyáltalán - valami?" Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Ismeretlen szerző - Etymologisches ​Wörterbuch des Ungarischen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Idegenszó-tár
Az ​Idegenszó-tár alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is. A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. Szótárunk egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak. Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: A nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. A Tinta könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánljuk a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.

Covers_29969
Értelmező ​szótár+ Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Covers_290679
Tolna ​megye földrajzi nevei Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Tolna ​megye földrajzi nevei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lakatos Mihály - Etimo ​apó csodálatos meséi
Etimo ​apót igen nagy tudású, bölcs és éles elméjű emberként ismerik, aki a világ minden kérdésére tudja a választ. A közeli völgy falujának lakóit azonban nemcsak tudásával, de jóságával, emberszeretetével is lenyűgözi. Egy nap azonban egy ifjú, harcias király érkezik a vidékre, aki arra kényszeríti az apót, hogy tartson vele az udvarába. Mint kiderül, a király az ő bölcsességére áhítozik, azt szeretné, ha eligazítaná a világ dolgaiban. Etimó apó tizenöt éjszakán át mesél a hódítónak, s csodálatos meséi nyomán a király viselkedése teljesen megváltozik. A meséskönyv az O. Nagy Gábor Mi fán terem? című művében közzétett szólásmondás-magyarázatok felhasználásával készült, így a gyermek olvasó Etimo apó hatvanegynéhány tréfás-szomorú meséjéből megtudhatja, hogy mit is jelentenek az egyébként első hallásra-látásra érthetetlennek tűnő szólásaink.

Peter Anreiter - Die ​vorrömischen Namen Pannoniens
Die ​vorliegende Untersuchung behandelt das geographische Namengut der römischen Provinz Pannonien innerhalb der seit Kaiser Trajan festgelegten Grenzen. Aufgrund des onomastischen Befundes lassen sich in Pannonien mehrere Sprachschichten erkennen, von denen mindestens drei bestimmbar sind: eine sich in Gewässernamen spiegelndeäalteuropäische, eine relativ mächtige eigentlich pannonische und eine duennere keltische Schicht (wobei zu bemerken wäre, dass der keltische Anteil in Personennamen grösser ist). Die Behandlung folgt einem dreiteiligen Schema: auf eine Beschreibung des Namenträgers folgt die Beleglage mit z.T. ausfuehrlicher Hintergrundinformation, anschliessend, soweit möglich, die etymologische Deutung des Namens. Eine nach mehreren Kriterien durchgefuehrte Gesamtanalyse des Befundes bildet den Schlussteil der Arbeit. German text.

Ismeretlen szerző - Etimológiák, ​szóelemzések a Czuczor-Fogarasi szótárból
A ​magyar nyelv szótárát, népszerű nevén a Czuczor-Fogarasi szótárt már megjelenésekor többen támadták, majd hosszú időn át méltatlanul elhallgatták, napjainkban viszont sokan mindenre pontos feleletet adó bibliának tekintik. Az igazság középen van: a Czuczor-Fogarasi szótárhoz összegyűjtött nagy mennyiségű nyelvi adat, valamint a két szótárszerkesztő nyelvszemlélete ma is megtermékenyítőleg hathat nyelvünk vizsgálatára és ezen belül szókincsünk történetének feltárására. Sosem szabad elfelednünk azonban a kötetek forgatásakor, hogy minden tudomány, így a nyelvtudomány is sokat lépett előre módszereiben, technikájában a szótár megjelenése óta eltelt mintegy százötven év alatt. Feladatunk tehát, hogy a Czuczor-Fogarasi szótárban közreadott nyelvi adatsorokat, szóelemzéseket, szóeredeztetéseket a nyelvészet modern módszereivel újravizsgáljuk, a szótár állításait napjaink nyelvészeti kutatásainak eredményeivel ütköztessük, hogy közelebb kerüljünk szókincsünk egyes elemeinek, szavainknak gyakran ködbe vesző történetéhez. Az eredeti mű hat kötetéből azokat a részeket adjuk közre, amelyek szavak, szóelemek, szógyökök történetével, eredeztetésével foglalkoznak. Az érdeklődők most egyetlen kötetben találják meg a Czuczor-Fogarasi szótárnak azokat a részeit, amelyek napjaink új szótörténeti vizsgálataihoz szükségesek lehetnek. Kívánjuk, hogy szótárunk lapozgatása gondolatébresztőleg hasson, sikeres búvárkodás alapjául szolgáljon, valamint hasznos kiindulása legyen új nyelvészeti kutatásoknak.

Kiss Dénes - Emberszám
Ragozó ​nyelv: „összeadó” nyelv. Az alapjelentéshez – ősgyökhöz – képzőket, ragokat, toldalékokat adunk és így alakul ki a szavak végső jelentéstartalma. A magyar nyelv alaptörvénye olyan, mint a számtané.

Kollekciók