Ajax-loader

'monográfia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szalay Károly - Karinthy ​Ferenc
A ​tény, hogy valaki mert és tudott monográfiát írni Karinthyról, rendkívül örvendetessé teszi a fiatal kutató vállalkozását. Az összes alkotójában és egész folyamatában egyáltalán nem egyszerű huszadik századi irodalomnak egyik legösszetettebb jelensége Karinthy Frigyes. A szándék és az eredmény, a képesség és a teljesítmény sokszor szinte szédítően elválnak nála, de még többször harmóniában egyesülnek; az az író volt, aki mint lírikus és elbeszélő is egyéni szóval van jelen kora irodalmában (s ahogy eltávolodunk az időben, nő meg mindkettő jelentősége), de mint humorista, különösen mint az irodalmi karikatúra mestere teljesen új útra vitte, modernizálta a magyar humoros irodalmat. Az ember éppen vele s humoros írásaival...

Vargha Balázs - Csokonai ​Vitéz Mihály
Balassi ​Bálin után Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom második világirodalmi rangú személyisége. Káprázatos műveltsége, európai látóköre, készsége minden új befogadására, merész kísérletező kedve szinte minden művéből kilátszik. "Alig van magyar költő - írja Németh László - , akinek a műveibe annyi ismeret, adat, kultúraelem szívódott volna bele, mint az övébe... Hét nyelven ért, s járatos a világirodalomban és a természettudományban. Olyan alap, amilyennel kevés magyar költő dicsekedhetik..." Költészetében olyan föladatokat oldott meg, amilyenekkel előtte a magyar irodalomban még kísérletezni sem igen mertek. Roppant változatosságban dolgozta ki versformáit, strófaszerkezeteit, rímkombinációit; ő írta az első igazi és hibátlan rímes-időmértékes verset irodalmunkban; ő írta az első olyan verset, mely ütemes versként éppúgy ritmizálható, mint időmértékes versként. Merész és bravúros verselő volt, akinek jó néhány verstani kezdeményét Petőfi és Arany tökéletesítette, és akinek művészi-szellemi hagyatékát Ady és a nyugatosok legjobbjai a magukénak tekintették. Ady a legeurópaibb magyarnak nevezte, "kinek emléke előtt hálával kell leborulnunk mindannyiunknak, akik gondolatainkat, érzéseinket magyar szavakba öltöztetjük ki". Vargha Balázs - Csokonai egyik legkiválóbb ismerője - kitűnő arcképet rajzol ebben a könyvében a magyar rokokó és felvilágosodás nagy poétájáról; műve nemcsak részletes pályakép és életműelemzés, hanem remekbe sikerült összegezés és művészien megírt esszé is.

Wolfgang Wintermeier - Hieronymus ​Bosch fantasztikus életműve
Mintha ​képzeletbeli repülőutat tennénk a XV. századba, olyan széles panorámát nyit rá Hieronymus Bosch bonyolult képi világa. A színpompás kort és a festő groteszk, erotikus teremtményeit szokatlan részletességgel mutatják be a kötet nagyméretű - jórészt színes - reprodukciói. A szerző feleleveníti a "középkor alkonyá"-nak jelentős eseményeit. Inkvizíció, szekták és boszorkányperek, háborúk és erkölcsi züllés, az egyház belső ellentmondásai: az újkor küszöbén ezekből tevődik össze az az izgalmas világ, amelynek ismerete a mai ember számára megkönnyíti Hieronymus Bosch fantasztikus alkotásainak megértését. A könyvet függelék egészíti ki, amely módot ad az érdeklődőknek, hogy további ismereteket szerezzenek a művészettörténet egyedülállóan érdekes alakjáról.

Halász László - Karinthy ​Frigyes
Az ​egész város beszéli... ezzel a címmel jelentette meg egyik írását. Az egész város, az egész ország beszél róla, az egész - vagy majdnem az egész - város és ország ismerni vélte, ismerni véli, szerette és szereti... Ellentétben annyi más "nagy emberrel", Karinthy kerülte, félte a magányt, csak többedmagával érezte jól magát. Mindenki rokona, ismerőse, Mindenkinek utódja, őse - írta egyik versében. S ha ez igaz volt életében, még igazabb ma: halála után. Történetek és legendák keringenek életéről és csúfondáros szelleméről, meghökkentő tréfáit és hangsúlyait idézik, felnőttek és gyerekek olykor előbb ismerkednek meg egy-egy irodalmi paródiájával, mint magának az írónak műveivel, akit a karikatúra megformál... Megírt helyzeteiből alapszituációk váltak, ugyanarra gondolunk, ha azt mondjuk például: röhög az osztály. Ő volt a legnagyobb humoristánk, de még semmit sem mondtunk el azzal, hogy zseniális humorista volt. Megrendítő verseket is írt, de nem szoktuk költőnek nevezni, mélyértelmű novellák fűződnek a nevéhez, de nem novellistaként tartjuk számon, számos nagyhatású újságcikk szerzője, de nem úgy gondolunk rá, mint publicistára, izgalmas regények kerültek ki tolla alól, de ha regényírókról beszélünk, mégsem ő jut eszünkbe... Ki kérdezett? - írta le egyszer nyugtalanul, mintegy rajtakapva magát csillapíthatatlan szenvedélyén, hogy örökké szólnia kell, írnia, figyelmeztetni és lázítani - mert tenni kell valamit az emberiségért, az életért, az értelmes létért -, de gyorsan, mert másnapra, a következő percben már késő lesz talán - én írtam, és beszéltem... de ki kérdezett? mi volt, ami ezt a páratlanul gazdag életművet összetartotta, kérdezzük mi; mi egyénisége zsenialitásának, nyugtalan szellemének titka? Úgy érezzük, hogy ezúttal indokolt, ha sorozatunkban a művészetpszichológus vállalja, Karinthy és kortársai vallomásai alapján - a Karinthy-titok felderítését.

Pók Lajos - Babits ​Mihály
Az ​Arcok és vallomások sorozat jelen kötete "alkotásai és vallomásai tükrében" Babits Mihályt mutatja be az olvasónak. Pók Lajos, az érdekes és színes kötet írója mondja a költőről: "A fiatal Babits lírájának széles intellektuális skálája és színessége hat igazán új vonásként a kor magyar költészetében. De az értelem rendkereső, klasszikus teljességre törekvő gesztusai csillapíthatatlan belső nyugtalansággal vegyülnek nála, amelynek fő forrása a költő idegensége, magánya abban a világban, amelyben él s amelyből a dezilluzionáló gondolatba s a költői szépség bűvöletébe menekül... Indokolatlan lenne például olyan pályakép Babitsról, amely azt próbálná igazolni, hogy a _Betelni mindenféle borral_ esztéta mámorától kétszer, az első világháború és a terjeszkedő fasizmus éveiben jutott el a humanista író felelősségvállalásáig. Ahogy egyéniségében kora ifjúságától összefonódott félszeg szerénység és neurotikus hiúság, aszkétikus szigor és élvező görög derű, úgy éltek, hatottak benne állandóan együtt és egymás ellen a mai olvasónak különösen feltűnő világnézeti ellentmondások." A kötetet gazdag képanyag illusztrálja.

Görömbei András - Sütő ​András
Sütő ​András a romániai magyar irodalomnak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amelyik közvetlenül a második világháború után kezdte pályáját a nápszolgálat jegyében s nagy illuziókkal. Művészetének különleges vonása, hogy az erdélyi magyarság életének szinte szociológiai pontossággal megjelenített tényeit merész, költői szökkelésű asszociációkkal és a képes beszéd erejével egyetemes eszmék hordozójává emeli. Az egyetemes kultúra üzeneteinek pedig egyszerre világítja meg nemzeti-nemzetiségi és általános emberi vonatkozásait lírai fényű intellektuális kifejezésmódjával. Iránytűje a változó időben is a változatlan hűség, a közösség sorsát vigyázó elkötelezettség, a szűkebb haza gondjának egyetemes léptékű kifejezése, a sajátosság jogának és méltóságnak elszánt védelme. Az egyetemes magyar irodalomban is kiemelkedő értékű művészetének első elemző, értékelő áttekintése Görömbei András monográfiája.

Covers_550273
Sütő ​András Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Sütő ​András
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Püspöki Nagy Péter - A ​Csallóköz neveiről
Püspöki ​Nagy Péter pozsonyi születésű magyar történész nagysikerű könyvét második változatlan kiadásban bocsátjuk közre. A szerzőnek ez a Csallóköz négy nyelven kialakult neveinek történetét tárgyaló monográfiája nem csupán érdekfeszítő olvasmány és nem csak a sziget lakóihoz szól. A könyv közel ötödfélszáz esztendő sajátos művelődéstörténetét eleveníti fel. Ebben az időszakban egyedül a sziget magyar nevének a titka negyvenkét - a maga korában kiemelkedő szerepet játszó - tudományos kutató érdeklődését keltette fel, akik végül tízféle megoldás mellett foglaltak állást. Ezek és a három nyelvterület határvidékén fekvő folyóköz további neveinek elemzésével a napjainkban oly divatossá vált névtudomány elé tart tükröt a szerző, aki arra törekedett, hogy ne csupán a véleményeket mutassa be, hanem a lehetőségek határai közt azok társadalmi hátterét és kiváltó okait is feltárja. A közkedvelt, de téves, az ismeretlen, de a valóságot megsejtő, az évszázadokat megért, vagy már szinte a születésük pillanatában megbukott feltevések fényében mutat rá arra, hogy a nevek magyarázatának mennyi buktatója van és miképpen tárható fel hitelesen a bennük rejtőzködő történelem.

Gyertyán Ervin - József ​Attila
Gyertyán ​Ervin József Attila-díjas (1981), Balázs Béla-díjas (1997) irodalomtörténész, filmesztéta, műfordító. 1966-ban írta József Attila - Arcok és vallomások című művét.

Covers_233988
elérhető
0

Illyés Gyula - Petőfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kicsi Antal - Tompa ​László
Németh ​László már 1926-ban "az erdélyi líra legfelső grádicsára" állította, s a "székely alkat költői revelálójának" nevezte - pedig akkor még mindössze két kicsiny kötettel lépett az olvasóközönség elé. Több mint nyolc évtizedet átfogó életpályáját (1883-1964) s költészetét most először tárja fel irodalomtörténeti monográfia. S ebben nemcsak az alkotót van alkalmunk megismerni, hanem a romániai magyar irodalomnak egy darabját is, azokat a mozgalmakat, törekvéseket, amelyeknek Tompa - vidéki magányából is - részese volt.

Kántor Lajos - Vallomásos ​Móricz Zsigmond
Ma ​is él a köztudatban egy olyan hit, amelyet minden esztéta-magyarázkodásnál pontosabban a fiatal Babits híres verse, A lírikus epilógja, annak is az első szakasza testesít meg számunkra: Csak én bírok versemnek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább nem jutottam. Persze az irodalomtörténet már régen túljutott azon, hogy e keserű kifakadást, ön-panaszt a humanista Babits Mihály költői életművének egészére általánosítsa, vagy pedig, az általánosításban messzebb menve, a polgári fogantatású költészet lényegi jellemzőjeként fogadja el. ..." részlet a könyv bevezető gondolataiból

Rolla Margit - A ​fiatal Kaffka Margit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek András - Eugene ​O'Neill
Ötven ​éves múltam, s érettebb éveimet kétfelé szabta a háború. Előtte könyvtárban dolgoztam, utána a Nemzeti Színházban, mint dramaturg. Hivatali munkámat hivatásomnak érzem: a mindig újjászülető magyar dráma útját szeretném egyengetni. Színház és drámairodalom érdekel a legjobban, s számos ilyen természetű tanulmányt írtam. Néha magam is megpróbálkoztam a drámaírással, regények dramatizálásával. A mindennapos gyakorlat megtanított a mesterség sok szabályára - egy még ezeket is szeretném könyvbe foglalni - többek között az ábrázolás egyik színpadi fogására: az embert az elemző lélekrajz mellett néha igen jól jellemzi egy-egy mozdulat vagy életrajzi anekdota. Ezzel a módszerrel próbáltam fölidézni O'Neill alakját, szembesítve életrajzot és életművet, azt kutatva, hogy ki volt ez az ember, s mit akart elmondani nekünk önmagáról és az emberiségről.

Kakassy Endre - Mihail Sadoveanu
Jelen munkájában ...sikerült szemléletes képet festenie a román prózaírás legnagyobb emberi alakjáról, író-művészi egyéniségéről, hatalmas életművéről. Az író életét és munkásságát a korszak politikai-társadalmi életével szoros összefüggésben tárgyalja, kidomborítva Sadoveanu műveinek mélyen emberi üzenetét.

Kovács István - Sipos Domokos
Ez a könyv nem a szó megszokott értelmében vett irodalomtörténeti monográfia. Szerzője abban a városban gyermekeskedett, ahol Sipos Domokos élt és alkotott, s apja követlen munkatársa volt az írónak...Ez a személyes élmény adta kezébe a tollat, s ez adott neki erőt arra, hogy fáradtságot nem ismerő makacssággal utána járjon a Sipos-életpálya megannyi homályban maradt kérdésének is. Ettől válik könyve nem csak az író gyermek- és fiatalkorának bensőséggel rekonstruált hiteles krónikájává, hanem figyelmet érdemlő irodalomtörténeti adalékokkal tele hozzájárulássá egy majdan megírandó Sipos-monográfiához.

Mocsár Gábor - Minden ​időben
A ​nagy sikert aratott első kötet után ("... eleitől fogva" Magvető, 1986) most Mocsár Gábor önéletírásának második kötetét tartja kezében az olvasó.

Indig Ottó - Nincs ​szebb jövendők májusánál
Juhász ​Gyula váradi éveinek bemutatása után jelen munkájában Indig Ottó a költő egész életművének rövid bemutatására vállalkozik. Adyt követően a magyar irodalomban Juhász Gyula munkásságában jelentkezik leghatározottabban az a haladó eszmeiség, amely majd József Attila költészetében érik magas színvonalú forradalmi lírává.. Amint a szerző megállapítja: "... az újságíró és a poéta szava azonos forrásból fakad: A két forradalom plebejusi erőinek képviselőjeként, Ady demokratikus forradalmiságának folytatása és továbbfejlesztése útján jelzi új irányulását. Felismeri a munkásosztály történelemformáló szerepét, s ezzel párhuzamosan már a nagy társadalmi és kulturális átalakulások követőjeként lép fel. Kitörő örömmel üdvözli a köztársasági államformát, lelkes híve a rég megálmodott forradalomnak, s a proletár nemzetköziség szellemében tesz hitet a Duna menti népek testvérisége mellett, óhajtván "a munka és alkotás szent szövetségét, ahol nincsenek kis népek, nagy népek, csak népek vannak."

Sőtér István - Álom ​a történelemről
Sőtér ​István akadémikus kismonográfiája bravúrosan mutatja be, hogyan kell sokrétűen, e sokrétűségben a kapcsolatok értékrendszerét kimutatva alamazni egy nagy mű eredetét és hatását. A kérdések hatalmas köre kerül reflektorfénybe. A Tragédia szerzőjének egyéni életkörülményei hogyan tükröződnek a mű létrejöttében? Hogyan jut el művészi fejlődésében Madách a Tragédiához? Hogyan foglal helyet a mű és a benne felmerült kérdések a kor Magyarországának történeti viszonyai s a kortársi irodalmi-filozófiai áramlatok között? E tanulmány egyben azt is bizonyítja, hogy a sematizmustól mentes tudományos elemzés egyúttal a legnemesebb ismeretterjesztés is lehet.

Dancs Vera - Szép ​szemek áldozatja
Milyen ​volt? Hogyan élt gyarmati Balassi Bálint a XVI. századi fiatal magyar főúr, a magyar irodalomtörténetnek első, valós költői fényben ragyogó csillaga? Milyen volt a család, a környezet, á kor, amelyben élt? Boldog volt? Boldogtalan volt ez a megalkuvásra, vagyonszerzésre képtelen, istenfélő és vad, a női szépségnek ellenállni nem tudó, saját gyámja által kiszipolyozott fiatal férfi, ez a török elleni állandó harcban félelmet nem ismerő, halált megvető, jó hamar lován a széllel versenyt száguldó végvári vitéz, amíg színes-komor rövid életének végére pontot nem tett Esztergom várának ostromakor - nem a török kard - a gyilkos német ágyúgolyó?

Simon Zoltán - A ​groteszktől a groteszkig
Pályájának ​sajátosságát Örkény abban látta, hogy egy hosszú, "teljes hittel és őszinteséggel" vállalt alkotói periódus után visszatért ahhoz az "egy kicsit játékos, évődő, csipkelődő groteszk hanghoz", amit huszonnégy évesen megütött. Mint arra már könyvének címe is utal: Simon Zoltán ezt a különös pályaívet követi nyomon, és arra törekszik, hogy feltárja ezeket az életrajzi mozzanatokat, koreszméket és irodalmi irányzatokat, amelyek Örkény alkotói magatartását formálták, témaválasztását, kifejezésmódját befolyásolták. Jóllehet talán a ma uralkodó irodalomszemlélet felől nézve egy ilyen - döntően a művön kívüli tényekből kiinduló - vizsgálódás nem tűnik korszerűnek, úgy véljük: vannak olyan különleges alkotói pályák, amelyeknek irodalomtörténeti helye és jelentősége csak a korviszonyok ismeretében határozható meg. Simon Zoltán úgy látja: ilyen alkotói pálya az Örkény Istváné is, és monográfiájában ennek bizonyítására törekszik - szerintünk eredményesen.

Éger Veronika - Székely ​János történelmi drámái
"Megfigyelni ​a fű hajlását, a vízcsepp legördülését, a haldoklók fuldoklását, a boldogok mosolyát; növényeket, állatokat és embereket; szándékokba látóan, mindent megértően figyelni. Megfigyelni magadat is akkor, amikor legspontánabbul működik benned az ösztön: hogyan történik mindez. Semminek sem odaadni testestül-lelkestül magadat, mégis mindent testestül-lelkestül megélni, kitapasztalni - ez az íróember aszkéta-létének önellentmondó parancsa - enélkül lehetetlen művekké kombinálni a szavakat." Székely János

Czine Mihály - Szabó ​Pál
Szabó ​Pálban a létezés örömét szabadítja föl az élet minden apró szépsége.Innen fakad áradó lírája,s innen az a törekvése, hogy az élet teljes bonyolultságában,teljes szépségében mutassa meg.Vagyis költőien.Mégis a valóságnak megfelelően, nem idillé sekélyesítve.Szabó Pált riasztja a szociografikus eszközökkel,szürkén és naturalisztikusan írt széppróza; Ő segítségül hívja a lírát is,és ezzel új utat is nyit a magyar parasztábrázolás történetében.Az embert érzések,gondolatok, vágyak,szenvedélyek szövevényeként ábrázolja,együtt a tájjal,a természettel,a táj és a természet teremtményeként, részeseként,belehallgatózva hősének múltjába és vágyott jövőjébe.Életművének ezért olyan sajátos az éghajlata, és ebben a harmatosan üde,derűsen csillogó világban minden hősének különös természete,mindenkiétől elütő viselkedésformája van,akár parasztról,akár városi emberről, akár régi korok vitézkedő,falut teremtő emberéről van szó. Szabó Pál a mesemondó gyönyörűségével mondja el történe- teit,az Ő bölcsőjét még a mesék ringatták;szavain szinte napfény csillog,mondatai a vers magasságába lendülnek, a tájakon, az emberi sorsokon szivárványos pára lebeg. Czine Mihály kitűnően ismeri ezt a Szabó Pál-i világot.Könyve nemcsak gondos és pontos életrajz és életműelemzés,hanem nélkülözhetetlen dokumentumanyag és művészien megírt esszé is.

Covers_157048
Illyéstől ​Illyésről Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Illyéstől ​Illyésről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Diószegi András - Illés ​Béla
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laczkó András - Takáts ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay László - Thurzó ​Gábor
Thurzó ​Gábor a Nyugat úgynevezett "harmadik nemzedékének" írója. Pályája a harmincas évek elején indult, s későbbi írásaiban is ironikusan-önironikusan idézte vissza az ifjúi esztendők lelkesedését, várakozását, sikertelenségeit. Később a magyar prózairodalom egyik legizgalmasabb, legellentmondásosabb írója lett, aki Márai Sándort követve a polgárság igényeit elégíti ki színműveiben, s a két világháború közötti katolicizmus súlyos ellentmondásait ábrázolja regényeiben és elbeszéléseiben. Nem egyenletes pálya Thurzó Gáboré, de vannak olyan alkotásai is, melyek a huszadik századi magyar próza legnagyobbjai közé tartoznak. E kismonográfia szerzője a teljességet, a mélypontokat és a felíveléseket egyaránt híven mutatja.

Keresztury Tibor - Petri ​György
„tragikus ​történet, melynek katarzisa útközben, a reflektálás módja révén, elveszett.” Petri György (1943–2000) a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legegyedibb hangú költője volt. „Petri György újításának lényege és történeti jelentosége a szerep kiterjesztésében, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik”- írja a monográfus Keresztury Tibor. A pontos önismeret által determinált defenzív programként meghatározható költészet változásait különféle paradoxonokban feloldódva kapjuk kézhez. Petri egyszer „az anyaghiba” poétikájának letéteményese, máskor pedig a szerelmi líra hagyományát helyezi más megvilágításba és az önportré holdudvarába. Ezt a rendkívül összetett, minden teoretizálásnak ellenálló költészetet Keresztury Tibornak sikerült először elméleti fogalmakkal megragadni kiadónk Tegnap és Ma című monográfiasorozatában megjelent kötetében. „Meggyőződésem, hogy Keresztury Tibor könyve nagyon hosszú ideig megkerülhetetlen műve lesz nemcsak a Petri költészetével, hanem a korszak magyar lírájával foglalkozó szakirodalomnak is.” (Keresztesi József)

Szijjártó István - Sipos ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orbán János Dénes - Bizalmas ​jelentés egy életműről
Nem ​szeretnék arra a következtetésre jutni, hogy ez a szabadúszó, a rendszer kiszolgálását végig megtagadó, az irodalmi klikkektől távol maradó író azért volt érdektelen a kortárs kritika számára, mert nem volt bértollnok, így nem volt kötelező ajnározni őt, és a transzszilván messiás szerepében sem próbált tündökölni, így nem volt szívügye azoknak, akik a megmaradás ideológiáját az esztétikum fölé helyezték. Oda se szeretnék eljutni, hogy egyes kortársak irigyelték Méhes színpadi sikereit. Nem akarom vádolni ezt a több oldalról megnyomorított erdélyi intézményrendszert - de sajnos ezek a feltevések is valósnak tűnnek. És egyúttal figyelmeztetnek: hiába kerülgetjük egy évtizede az erdélyi magyar irodalom újraértékelését, akár a forró kását, a szembenézésnek előbb-utóbb meg kell történnie.

Havasréti József - Szerb ​Antal
Havasréti ​József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Díjai: Artisjus-díj 2014 (Szerb Antal című monográfiájáért) Déry Tibor-díj 2014 (irodalmi-irodalomtörténeti munkásságért)

Kertész Imre - A ​stockholmi beszéd
Elhangzott ​2002. december 7-én, a Svéd Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda, "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben."

Kollekciók