Ajax-loader

'monográfia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Marinovich Endre - 1315 ​nap - Antall József naplója
Most, ​hogy egy évtizede már nincs velünk, sokan keresik őt, a reménybeli folytatás és az újrakezdés letéteményesét, a századvégi Magyarország első, szabadon választott miniszterelnökét. Antall József a szabadulásra kész ország legfontosabb jelzését hozta magával: a többség akaratát az újjáépülésre. Azóta már köztudott: ő maga volt erre a biztosíték. Nem kétséges, még sokan és sokszor fordulnak majd hozzá, a jobb erkölcsű, összefogásra kész Magyarország megteremtéséért. Ezért ez a könyv nem üzenet, nem emlék, pusztán tiszteletadás azelőtt, amit Antall József ránk, az utódokra hagyott testamentumként.

Volkmar Essers - Henri ​Matisse
Henri ​Matisse-t nem szánták festőnek. Mint ő maga írja, "egy vetőmagkereskedő fia voltam, akinek folytatnia kellett volna az üzletet". Nem volt koraérett, s főleg nem volt Pablo Picassóhoz hasonló csodagyerek. Lelkesedett a színért, a fényért és a térért, s lassan, folyamatosan, páratlanul harmonikus módon hozta létre életművét.

Herbert Read - Arp
A ​XX. század művészetének egyik korszakalkotó alakját mutatja be ez a könyv: lendületes, finom vonalú plasztikák, változatos anyagokat felhasználó domborművek, festmények és mély értelmű versek alkotóját Hans (vagy Jean) Arp jellegzetesen polgári művész volt. Gazdag családból származott, elzászi lévén egyszerre érezhette magát németnek és franciának s egyben nemzetek felettinek. Művészete az avantgarde legszélsőségesebb irányzatából indult ki, és szinte klasszicista tökéletességre fejlesztette a formákat. Herbert Read a mai polgári művészettörténet tipikus képviselője. Végigkísérte a XX. századi művészet fejlődését, s első összefoglalói közé tartozik. Elméleti és politikai állásfoglalása leginkább "középutas" jelzőt érdemelné meg. Bár Arp nem lehet mindenben példakép, a művész sokoldalúsága, villódzó ötletessége és szigorú műgondja a szocialista művészet számára sem lehet idegen. Read monográfiája alapvető, tényfeltáró munka.

Abody Béla - Emlékezetem ​pályája I-II.
A ​címben szereplő két szám nem tévedés, ez tulajdonképpen két könyv. Az Emlékezetem pályája I. a szerző 1981-es könyvének felújítása; portré Füst Milánról, aki a szerző tanára volt; Czibor Jánosról, aki a nagy hatású szerkesztő fogalmát testesítette meg a magyar irodalom egy időszakában; Latinovits Zoltánról, a Pikinek becézett iskolatársról; a fiatalon elhunyt írónövendékről, Egri Csabáról és a valamin töprengő Kellér Andorról. S mit tartalmaz az Emlékezetem pályája II.? Egy portrét Déry Tiborról, s egyet Benjámin Lászlóról. Az előbbi egy valaha elkészülő könyvnek a töredékeiből áll össze, az utóbbi egy szeretetteljes fotó a költő 1956-ig megtett pályájáról. A mítoszteremtő és mítoszromboló kötetben megelevenedik az irodalmi élet, az írók világa, főleg az 1957-1962 közötti idő.

Gerold László - Gion ​Nándor
A ​kötet, mely a kortárs magyar irodalmat bemutató Tegnap és Ma című rangos sorozat 28. darabja, monografikus formában dolgozza fel és fényképekkel dokumentálja a vajdasági irodalom klasszikusának, Gion Nándornak a pályáját és írói életművét a pályakezdésétől az ifjúsági művein át egészen a díjnyertes, ill. a szakma elismerését kiváltó műveiig.

Görömbei András - Sütő ​András
Sütő ​András a romániai magyar irodalomnak ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amelyik közvetlenül a második világháború után kezdte pályáját a nápszolgálat jegyében s nagy illuziókkal. Művészetének különleges vonása, hogy az erdélyi magyarság életének szinte szociológiai pontossággal megjelenített tényeit merész, költői szökkelésű asszociációkkal és a képes beszéd erejével egyetemes eszmék hordozójává emeli. Az egyetemes kultúra üzeneteinek pedig egyszerre világítja meg nemzeti-nemzetiségi és általános emberi vonatkozásait lírai fényű intellektuális kifejezésmódjával. Iránytűje a változó időben is a változatlan hűség, a közösség sorsát vigyázó elkötelezettség, a szűkebb haza gondjának egyetemes léptékű kifejezése, a sajátosság jogának és méltóságnak elszánt védelme. Az egyetemes magyar irodalomban is kiemelkedő értékű művészetének első elemző, értékelő áttekintése Görömbei András monográfiája.

Fábián Ernő - Apáczai ​Csere János
"Ne ​tartsd azt sajátodnak, hogy régi, nemes, érdemes és dicsérettel magasztaltatott nemzetből eredtél. Jól nem lakik az, ki másnak szájával eszik. Vedd észre, hogy semmi különbség nincs azok között, akik sohasem születtek, s akik semmi emlékezetre méltó dolgot nem mívelvén az életből kiváltak. Szeresd a munkát. Kerüld a kényes életet és szófia beszédet. Keresten keresd az alkalmatosságot, amellyel élvén magad tanulhass, vagy másokat taníthass." (Apáczai Csere János)

Győri János - Áprily ​Lajos
A ​XX. századi magyar líra egyik legnépszerűbb és legvonzóbb egyénisége Áprily Lajos, kinek életútját alkotásai és vallomásai tükrében ez a kötet bemutatja, "annak a csodálatosan termékeny lustrumnak szülötte - írta róla néhány évvel ezelőtt a magyar kritika great old man-je, Benedek Marcell - , amely oly lírikusok születési évét foglalja magában, mint Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán... Különösképpen csupa poéta doctus, a távoli Erdélyből ideszakadt Áprilyval együtt... Nemcsak tehetségük, doctus voltuk is segítette őket: az intellektus, a mélyen magukba szívott és tudatosan feldolgozott kultúra". S ez tette lehetővé Áprily számára is, hogy lírájában szintézist teremtsen magyarság és európaiság között. A költészet égtájainak ismeretével együtt jár, hogy Áprilyt csakúgy megérintette Csokonai zeneisége, Vajda János "tömör mélabúja", Reviczky "édes mérge" vagy Ady szimbolizmusa és Kosztolányi formaművészete, mint Lenau és Turgenyev természetlátása, Stefan George tömörítő módszere, s élete utolsó évtizedeinek szeretett versformájához, a négysoroshoz Francis Jammes olvasása közben kapott kedvet. Tanult az impresszionizmus és szimbolizmus nyugati és magyar képviselőitől, tanult a görögöktől, de sem formai, sem a tartalmi hatások nem némították el, nem változtatták meg, hanem felszabadították azt a belső zenét, mely összetéveszthetetlenül az övé.

Rohonyi Zoltán - Kölcsey ​Ferenc életműve
Meggyőződésünk ​szerint az olvasó helyben hagyja majd a választott módszert: Kölcsey pályaképét kívánjuk vázolni, személyiségfejlődés, egyéni és kollektív élmény, műveltségrétegek, társadalmi és irodalmi eszmények és küzdelmek összefüggésében, természetesen az egyes területek lehető körülhatárolásával és önelvű elemzésével. Diakronikus alapszempontunk jogosultságát nincs miért bizonygatni, mint ahogy azt sem, hogy ezen belül szinkrón szeletek és szelet-perspektívák élesebb megvilágítása elengedhetetlen lesz.

Szalay Károly - Karinthy ​Ferenc
A ​tény, hogy valaki mert és tudott monográfiát írni Karinthyról, rendkívül örvendetessé teszi a fiatal kutató vállalkozását. Az összes alkotójában és egész folyamatában egyáltalán nem egyszerű huszadik századi irodalomnak egyik legösszetettebb jelensége Karinthy Frigyes. A szándék és az eredmény, a képesség és a teljesítmény sokszor szinte szédítően elválnak nála, de még többször harmóniában egyesülnek; az az író volt, aki mint lírikus és elbeszélő is egyéni szóval van jelen kora irodalmában (s ahogy eltávolodunk az időben, nő meg mindkettő jelentősége), de mint humorista, különösen mint az irodalmi karikatúra mestere teljesen új útra vitte, modernizálta a magyar humoros irodalmat. Az ember éppen vele s humoros írásaival...

Vargha Balázs - Csokonai ​Vitéz Mihály
Balassi ​Bálin után Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom második világirodalmi rangú személyisége. Káprázatos műveltsége, európai látóköre, készsége minden új befogadására, merész kísérletező kedve szinte minden művéből kilátszik. "Alig van magyar költő - írja Németh László - , akinek a műveibe annyi ismeret, adat, kultúraelem szívódott volna bele, mint az övébe... Hét nyelven ért, s járatos a világirodalomban és a természettudományban. Olyan alap, amilyennel kevés magyar költő dicsekedhetik..." Költészetében olyan föladatokat oldott meg, amilyenekkel előtte a magyar irodalomban még kísérletezni sem igen mertek. Roppant változatosságban dolgozta ki versformáit, strófaszerkezeteit, rímkombinációit; ő írta az első igazi és hibátlan rímes-időmértékes verset irodalmunkban; ő írta az első olyan verset, mely ütemes versként éppúgy ritmizálható, mint időmértékes versként. Merész és bravúros verselő volt, akinek jó néhány verstani kezdeményét Petőfi és Arany tökéletesítette, és akinek művészi-szellemi hagyatékát Ady és a nyugatosok legjobbjai a magukénak tekintették. Ady a legeurópaibb magyarnak nevezte, "kinek emléke előtt hálával kell leborulnunk mindannyiunknak, akik gondolatainkat, érzéseinket magyar szavakba öltöztetjük ki". Vargha Balázs - Csokonai egyik legkiválóbb ismerője - kitűnő arcképet rajzol ebben a könyvében a magyar rokokó és felvilágosodás nagy poétájáról; műve nemcsak részletes pályakép és életműelemzés, hanem remekbe sikerült összegezés és művészien megírt esszé is.

Pók Lajos - Babits ​Mihály
Az ​Arcok és vallomások sorozat jelen kötete "alkotásai és vallomásai tükrében" Babits Mihályt mutatja be az olvasónak. Pók Lajos, az érdekes és színes kötet írója mondja a költőről: "A fiatal Babits lírájának széles intellektuális skálája és színessége hat igazán új vonásként a kor magyar költészetében. De az értelem rendkereső, klasszikus teljességre törekvő gesztusai csillapíthatatlan belső nyugtalansággal vegyülnek nála, amelynek fő forrása a költő idegensége, magánya abban a világban, amelyben él s amelyből a dezilluzionáló gondolatba s a költői szépség bűvöletébe menekül... Indokolatlan lenne például olyan pályakép Babitsról, amely azt próbálná igazolni, hogy a _Betelni mindenféle borral_ esztéta mámorától kétszer, az első világháború és a terjeszkedő fasizmus éveiben jutott el a humanista író felelősségvállalásáig. Ahogy egyéniségében kora ifjúságától összefonódott félszeg szerénység és neurotikus hiúság, aszkétikus szigor és élvező görög derű, úgy éltek, hatottak benne állandóan együtt és egymás ellen a mai olvasónak különösen feltűnő világnézeti ellentmondások." A kötetet gazdag képanyag illusztrálja.

Püspöki Nagy Péter - A ​Csallóköz neveiről
Püspöki ​Nagy Péter pozsonyi születésű magyar történész nagysikerű könyvét második változatlan kiadásban bocsátjuk közre. A szerzőnek ez a Csallóköz négy nyelven kialakult neveinek történetét tárgyaló monográfiája nem csupán érdekfeszítő olvasmány és nem csak a sziget lakóihoz szól. A könyv közel ötödfélszáz esztendő sajátos művelődéstörténetét eleveníti fel. Ebben az időszakban egyedül a sziget magyar nevének a titka negyvenkét - a maga korában kiemelkedő szerepet játszó - tudományos kutató érdeklődését keltette fel, akik végül tízféle megoldás mellett foglaltak állást. Ezek és a három nyelvterület határvidékén fekvő folyóköz további neveinek elemzésével a napjainkban oly divatossá vált névtudomány elé tart tükröt a szerző, aki arra törekedett, hogy ne csupán a véleményeket mutassa be, hanem a lehetőségek határai közt azok társadalmi hátterét és kiváltó okait is feltárja. A közkedvelt, de téves, az ismeretlen, de a valóságot megsejtő, az évszázadokat megért, vagy már szinte a születésük pillanatában megbukott feltevések fényében mutat rá arra, hogy a nevek magyarázatának mennyi buktatója van és miképpen tárható fel hitelesen a bennük rejtőzködő történelem.

Covers_233988
elérhető
0

Illyés Gyula - Petőfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kicsi Antal - Tompa ​László
Németh ​László már 1926-ban "az erdélyi líra legfelső grádicsára" állította, s a "székely alkat költői revelálójának" nevezte - pedig akkor még mindössze két kicsiny kötettel lépett az olvasóközönség elé. Több mint nyolc évtizedet átfogó életpályáját (1883-1964) s költészetét most először tárja fel irodalomtörténeti monográfia. S ebben nemcsak az alkotót van alkalmunk megismerni, hanem a romániai magyar irodalomnak egy darabját is, azokat a mozgalmakat, törekvéseket, amelyeknek Tompa - vidéki magányából is - részese volt.

Kántor Lajos - Vallomásos ​Móricz Zsigmond
Ma ​is él a köztudatban egy olyan hit, amelyet minden esztéta-magyarázkodásnál pontosabban a fiatal Babits híres verse, A lírikus epilógja, annak is az első szakasza testesít meg számunkra: Csak én bírok versemnek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább nem jutottam. Persze az irodalomtörténet már régen túljutott azon, hogy e keserű kifakadást, ön-panaszt a humanista Babits Mihály költői életművének egészére általánosítsa, vagy pedig, az általánosításban messzebb menve, a polgári fogantatású költészet lényegi jellemzőjeként fogadja el. ..." részlet a könyv bevezető gondolataiból

Rolla Margit - A ​fiatal Kaffka Margit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kakassy Endre - Mihail Sadoveanu
Jelen munkájában ...sikerült szemléletes képet festenie a román prózaírás legnagyobb emberi alakjáról, író-művészi egyéniségéről, hatalmas életművéről. Az író életét és munkásságát a korszak politikai-társadalmi életével szoros összefüggésben tárgyalja, kidomborítva Sadoveanu műveinek mélyen emberi üzenetét.

Kovács István - Sipos Domokos
Ez a könyv nem a szó megszokott értelmében vett irodalomtörténeti monográfia. Szerzője abban a városban gyermekeskedett, ahol Sipos Domokos élt és alkotott, s apja követlen munkatársa volt az írónak...Ez a személyes élmény adta kezébe a tollat, s ez adott neki erőt arra, hogy fáradtságot nem ismerő makacssággal utána járjon a Sipos-életpálya megannyi homályban maradt kérdésének is. Ettől válik könyve nem csak az író gyermek- és fiatalkorának bensőséggel rekonstruált hiteles krónikájává, hanem figyelmet érdemlő irodalomtörténeti adalékokkal tele hozzájárulássá egy majdan megírandó Sipos-monográfiához.

Moldova György - Az ​utolsó töltény 5.
Részlet ​a könyvből: A magát szocialistának nevező rendszer évtizedeiben a politizáló magyar értelmiség jelentős része - tanárok, tisztviselők, színészek, tudósok - meg volt győződve arról, hogy folyamatosan lehallgatják otthoni és munkahelyi telefonbeszélgetéseit. Ha felvették a kagylót, hogy egy hívást kezdeményezzenek, vagy egy kívülről érkezőt fogadjanak, mindig hallani véltek egy-egy apró kattanást, melyről úgy vélték, hogy egy rögzítő magnetofon automatikus bekapcsolódását jelzi. Ki-ki különféle módon reagált erre a valóságos vagy képzelt veszélyre. A bátrabbja önérzeti kérdést csinált belőle, és mintegy "civil kurázsiból" különféle durvaságokat mondott a kagylóba a lehallgatóknak címezve, mások viszont csak a legszükségesebb kérdésekre-feleletekre szorítkoztak, feltehetőleg akkor és ilyen módon alakult ki az "ez nem telefontéma!" szófordulat is. Divatba jött az a szokás is, hogy folyamatosan bekapcsolva tartották a rádiót, úgy vélték, hogy ez a háttérzaj nemcsak a telefonok lehallgatóit, hanem az adott helyiségben felszerelt "poloskákat" is hatástalanítja. Elképedte, mikor kiderült, hogy a magyar büntetésvégrehajtás egyik tábornoki rangú vezetője is ezt a módszert alkalmazza az irodájában. Be kell vallanom: én sohasem osztoztam ebben az "összértelmiségi" feltételezésben. Úgy hittem, hogy azok, akik ezt felemlegetik, többnyire személyük fontosságát akarják kiemelni ilyen módon. "Nem lehetek akárki, ha ők fontosnak tartják, hogy megfigyelés alatt tartsanak! Ilyenkor a régi zsidó vicc poénja jutott az eszembe: "Záli, te nem panaszkodsz, te dicsekszel!" Már csak azért sem hittem ilyen kiterjedt titkos ellenőrzésekben, mert az ország megingott gazdasági helyzetéből következőleg a rendőrség pénzügyileg az összeomlás szélére került.

Indig Ottó - Nincs ​szebb jövendők májusánál
Juhász ​Gyula váradi éveinek bemutatása után jelen munkájában Indig Ottó a költő egész életművének rövid bemutatására vállalkozik. Adyt követően a magyar irodalomban Juhász Gyula munkásságában jelentkezik leghatározottabban az a haladó eszmeiség, amely majd József Attila költészetében érik magas színvonalú forradalmi lírává.. Amint a szerző megállapítja: "... az újságíró és a poéta szava azonos forrásból fakad: A két forradalom plebejusi erőinek képviselőjeként, Ady demokratikus forradalmiságának folytatása és továbbfejlesztése útján jelzi új irányulását. Felismeri a munkásosztály történelemformáló szerepét, s ezzel párhuzamosan már a nagy társadalmi és kulturális átalakulások követőjeként lép fel. Kitörő örömmel üdvözli a köztársasági államformát, lelkes híve a rég megálmodott forradalomnak, s a proletár nemzetköziség szellemében tesz hitet a Duna menti népek testvérisége mellett, óhajtván "a munka és alkotás szent szövetségét, ahol nincsenek kis népek, nagy népek, csak népek vannak."

Sőtér István - Álom ​a történelemről
Sőtér ​István akadémikus kismonográfiája bravúrosan mutatja be, hogyan kell sokrétűen, e sokrétűségben a kapcsolatok értékrendszerét kimutatva alamazni egy nagy mű eredetét és hatását. A kérdések hatalmas köre kerül reflektorfénybe. A Tragédia szerzőjének egyéni életkörülményei hogyan tükröződnek a mű létrejöttében? Hogyan jut el művészi fejlődésében Madách a Tragédiához? Hogyan foglal helyet a mű és a benne felmerült kérdések a kor Magyarországának történeti viszonyai s a kortársi irodalmi-filozófiai áramlatok között? E tanulmány egyben azt is bizonyítja, hogy a sematizmustól mentes tudományos elemzés egyúttal a legnemesebb ismeretterjesztés is lehet.

Dancs Vera - Szép ​szemek áldozatja
Milyen ​volt? Hogyan élt gyarmati Balassi Bálint a XVI. századi fiatal magyar főúr, a magyar irodalomtörténetnek első, valós költői fényben ragyogó csillaga? Milyen volt a család, a környezet, á kor, amelyben élt? Boldog volt? Boldogtalan volt ez a megalkuvásra, vagyonszerzésre képtelen, istenfélő és vad, a női szépségnek ellenállni nem tudó, saját gyámja által kiszipolyozott fiatal férfi, ez a török elleni állandó harcban félelmet nem ismerő, halált megvető, jó hamar lován a széllel versenyt száguldó végvári vitéz, amíg színes-komor rövid életének végére pontot nem tett Esztergom várának ostromakor - nem a török kard - a gyilkos német ágyúgolyó?

Éger Veronika - Székely ​János történelmi drámái
"Megfigyelni ​a fű hajlását, a vízcsepp legördülését, a haldoklók fuldoklását, a boldogok mosolyát; növényeket, állatokat és embereket; szándékokba látóan, mindent megértően figyelni. Megfigyelni magadat is akkor, amikor legspontánabbul működik benned az ösztön: hogyan történik mindez. Semminek sem odaadni testestül-lelkestül magadat, mégis mindent testestül-lelkestül megélni, kitapasztalni - ez az íróember aszkéta-létének önellentmondó parancsa - enélkül lehetetlen művekké kombinálni a szavakat." Székely János

Czine Mihály - Szabó ​Pál
Szabó ​Pálban a létezés örömét szabadítja föl az élet minden apró szépsége.Innen fakad áradó lírája,s innen az a törekvése, hogy az élet teljes bonyolultságában,teljes szépségében mutassa meg.Vagyis költőien.Mégis a valóságnak megfelelően, nem idillé sekélyesítve.Szabó Pált riasztja a szociografikus eszközökkel,szürkén és naturalisztikusan írt széppróza; Ő segítségül hívja a lírát is,és ezzel új utat is nyit a magyar parasztábrázolás történetében.Az embert érzések,gondolatok, vágyak,szenvedélyek szövevényeként ábrázolja,együtt a tájjal,a természettel,a táj és a természet teremtményeként, részeseként,belehallgatózva hősének múltjába és vágyott jövőjébe.Életművének ezért olyan sajátos az éghajlata, és ebben a harmatosan üde,derűsen csillogó világban minden hősének különös természete,mindenkiétől elütő viselkedésformája van,akár parasztról,akár városi emberről, akár régi korok vitézkedő,falut teremtő emberéről van szó. Szabó Pál a mesemondó gyönyörűségével mondja el történe- teit,az Ő bölcsőjét még a mesék ringatták;szavain szinte napfény csillog,mondatai a vers magasságába lendülnek, a tájakon, az emberi sorsokon szivárványos pára lebeg. Czine Mihály kitűnően ismeri ezt a Szabó Pál-i világot.Könyve nemcsak gondos és pontos életrajz és életműelemzés,hanem nélkülözhetetlen dokumentumanyag és művészien megírt esszé is.

Laczkó András - Takáts ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csányi László - Somlyó ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Tibor - Petri ​György
„tragikus ​történet, melynek katarzisa útközben, a reflektálás módja révén, elveszett.” Petri György (1943–2000) a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legegyedibb hangú költője volt. „Petri György újításának lényege és történeti jelentosége a szerep kiterjesztésében, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik”- írja a monográfus Keresztury Tibor. A pontos önismeret által determinált defenzív programként meghatározható költészet változásait különféle paradoxonokban feloldódva kapjuk kézhez. Petri egyszer „az anyaghiba” poétikájának letéteményese, máskor pedig a szerelmi líra hagyományát helyezi más megvilágításba és az önportré holdudvarába. Ezt a rendkívül összetett, minden teoretizálásnak ellenálló költészetet Keresztury Tibornak sikerült először elméleti fogalmakkal megragadni kiadónk Tegnap és Ma című monográfiasorozatában megjelent kötetében. „Meggyőződésem, hogy Keresztury Tibor könyve nagyon hosszú ideig megkerülhetetlen műve lesz nemcsak a Petri költészetével, hanem a korszak magyar lírájával foglalkozó szakirodalomnak is.” (Keresztesi József)

Szijjártó István - Sipos ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orbán János Dénes - Bizalmas ​jelentés egy életműről
Nem ​szeretnék arra a következtetésre jutni, hogy ez a szabadúszó, a rendszer kiszolgálását végig megtagadó, az irodalmi klikkektől távol maradó író azért volt érdektelen a kortárs kritika számára, mert nem volt bértollnok, így nem volt kötelező ajnározni őt, és a transzszilván messiás szerepében sem próbált tündökölni, így nem volt szívügye azoknak, akik a megmaradás ideológiáját az esztétikum fölé helyezték. Oda se szeretnék eljutni, hogy egyes kortársak irigyelték Méhes színpadi sikereit. Nem akarom vádolni ezt a több oldalról megnyomorított erdélyi intézményrendszert - de sajnos ezek a feltevések is valósnak tűnnek. És egyúttal figyelmeztetnek: hiába kerülgetjük egy évtizede az erdélyi magyar irodalom újraértékelését, akár a forró kását, a szembenézésnek előbb-utóbb meg kell történnie.

Havasréti József - Szerb ​Antal
Havasréti ​József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Díjai: Artisjus-díj 2014 (Szerb Antal című monográfiájáért) Déry Tibor-díj 2014 (irodalmi-irodalomtörténeti munkásságért)

Szolláth Dávid - Mészöly ​Miklós
Szolláth ​Dávid nagyszabású értelmezői munkája a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának, Mészöly Miklósnak (1921-2001) gazdag rétegzettségű pályaképét rajzolja meg a "hosszú pályakezdéstől" a "műformák felbontásán" át a "kései változatokig". Bár a monográfia egységes történetet felépítő műfaja távol áll a változatos utakat bejáró mészölyi életműtől, a szerző Mészöly munkásságát éppen a poétikai sokszínűség alakulástörténeti fordulataira koncentrálva mutatja be. Szolláth nem csupán alapos elemzés tárgyává teszi az egyes műveket és irányváltó pályaszakaszokat, de körültekintően vizsgálja az adott történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat, s nem utolsósorban a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatását is számtalan példával igazolja. A kötet, melynek függelékében Mészöly Miklós életrajza is olvasható, a szerző születésének 100. évfordulójára jelenik meg. "A könyvnek egyetlen hőse lesz, a címszereplő, de viszonylag sok mellékszereplőt felvonultat, magyar és külföldi kortársakat, főként azért, hogy a pálya iránymódosításait eltérő nézőpontokból érzékeltesse. A kronológiai rend feladása is - legalábbis a gyakori eltérés a művek időrendjétől - ennek tudható be. Vannak ugyan fordulópontok Mészöly pályáján, amelyek segítik a tagolást, mégis az a jellemző az életműre, hogy az eltérő alkotóelvek párhuzamosan vannak benne jelen."

Kollekciók