'tudománytörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Maurice Goldsmith - Frédéric ​Joliot-Curie
Joliot-Curie ​egyedülálló módon képviselte nemzedékének azt a tudóstípusát, aki felismerte a tudomány és társadalom összefüggéseinek rendkívüli fontosságát és felelősségét. Élete nehéz harcokban telt el. Mint a világ egyik vezető fizikusa csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, belépett a Francia Kommunista Pártba, a felszabadulás után a Francia Atomenergiai Bizottság főbiztosa lett, harcolt az atomenergiával való visszaélés, az atombomba gyártása ellen, amelyet a tudomány elárulásának tekintett. A nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője volt. A harmincas évek elején Joliot-Curie és felesége, Irène Curie közös kutatómunkájukkal felfedezték a mesterséges radioaktivitást. A szerző elsősorban politikai partnere volt Joliot-Curie-nek, jól ismerte barátait és ellenfeleit, az akkori tudományos és társadalmi erőviszonyokat. A tudós-politikus életútja mögül a kor társadalmi problémái is kirajzolódnak.

Yuval Noah Harari - Sapiens
A ​tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá... A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Carl Sagan - Korok ​és démonok
A ​neves tudósnak, aki sokat tett a tudománynépszerűsítés új eszköztárának kialakításáért, utolsó műve a jelen könyv. A régi és mai pszeudotudományok, csodák és babonák jóindulatúan szkeptikus sorát vázolja fel. Igen fontos, hogy más harcosan szkeptikus könyvekkel szemben ebben a műben az ezoterikában hívő olvasók sincsenek pellengérre állítva. A XXI. századba lépve, amikor - akarjuk, nem akarjuk - a tudományra alapozott életfeltételek között létezünk több, mint hatmilliárdan, a racionalitás nem adható fel.

Géczy Barnabás - Lamarck ​és Darwin
A ​tudománytörténet számára nem az evolúció példái az érdekesek, hanem azok az elvek és okok, amelyek az emberi szellem egyik legnagyobb felismeréséhez vezettek. A történészt elsősorban az érdekli, miért csak a XVIII. és XIX. század fordulóján alakult ki az első átfogó evolúciós elmélet? Mi volt Lamarck munkájában az új, a forradalmi, a zseniális? Miért fogadta elméletét »manipulált« süket csönd? Miért kellett egy évszázadot várni nagyságának felismerésére? Mi volt Darwin sikerének a titka? Milyen filozófia segítette abban, hogy megfigyeléseit lenyűgöző szintézisben foglalja össze? Amikor pedig elméletéhez eljutott, miért várt húsz évet eredményének közzétételével? Mitől félt Darwin? Miért kellett több mint száz évig halogatni rejtett feljegyzéseinek kiadását? Végül és nem utolsósorban mi az, amit a XXI. század felé közeledve a XIX. század alighanem legnagyobb két biológusának köszönhetünk?

Jáki Szaniszló - A ​tudomány megváltója
A ​híres tudománytörténész és filozófus szerző régóta ismert arról, hogy nagy tudással és bátorsággal szembeszáll a tudománytörténet közhelyeivel. Gondosan megfogalmazott tételeivel határozottan cáfolja a téves nézeteket. E könyvében intellektuális támpontokat nyújt a kozmológiai istenérvhez, amelyet erőteljesen alátámaszt a modern tudományos kozmológia. Igazolja a célszerűség elvét, amelyet a materialista fejlődéselméletek leromboltak. Szilárd etikai irányelveket biztosít a tudományos szakismerettel történő félelmetes visszaélésekkel szemben.

Daniel Kehlmann - A ​világ fölmérése
Két ​öreg, kissé bogaras tudós ember (Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss) először 1828-ban találkozik Berlinben, hogy a tudomány érdekében összefogjanak. A világot járt felfedezőnek és a szobájába zárkózó tudósnak azonban csak egy közös vonása van: a szenvedélyes tudásvágy. A szerző humorral teli, élvezetes stílusban meséli el a két zseni életét, sikereiket és kudarcaikat, kötéltáncukat nagyság és nevetségesség határán. A regény rafinált játék a tényekkel és fikcióval; különös fantáziával, erővel és ragyogó technikával megírt mű.

Benedek István - A ​tudás útja
Nehéz ​lenne meghatározni Benedek István könyvének műfaját. A természettudomány története az ókortól a 20. századig? A tudósok működésének bemutatása? Aligha - Az emberi gondolkodás legkiválóbb vagy legjelentősebb, legnagyobb hatású képviselőinek gondolkodásmódját igyekszik Benedek István írásai felfűzni, hogy elolvasása után az olvasóban megmaradjon a kép: ilyen utat tett meg az emberi tudás. Ez a könyv nem elégíti ki azt az igényt, hogy belőle mindenről részletesen olvassunk. De megtudjuk azt, hogy miként vélekedik a gondolkodásról, a természettudományos szemlélet alakulásáról a szerző. S persze közben magunk is végigjárjuk az utat nem aprólékos részletekben, inkább valahogy úgy, amint a kíváncsi turista végigszalad a múzeumok termein.

Simon Singh - A ​nagy Fermat-sejtés
"Igazán ​csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!

Ismeretlen szerző - Újabb ​idézetek Einsteintől
Albert ​Einstein írásaiban is termékeny, gyakran mély gondolkodású és tehetséges tollú szerző volt. Ez a mintegy ezerkétszáz idézetből álló gyűjtemény az első, amely tematikusan rendezi a nagy tudós gondolatait. A kötet Einstein számos oldalával megismerteti az olvasót: a jóindulatúval és a rosszmájúval, a meleg, humoros emberrel és a hideg, elutasító tudóssal, a közszereplővel, akit kezdetben magával ragadott a népszerűség mámora, de aztán keserűen igyekezett elzárkózni a nyilvánosság elől, illetve azt is megtudhatjuk belőle, mások hogyan vélekedtek Einsteinről. A gondos forrásmegjelölésekkel ellátott idézeteknek és a kiegészítő információknak köszönhetően az Újabb idézetek Einsteintől minden eddiginél átfogóbb és tisztább képet fest az ezerarcú - fiú, férj, apa, szerető, tudós, filozófus, idősödő özvegy, humanitárius és hű barát - Einstein életéről. E gyűjtemény alapján talán még érthetőbbé válik, hogy a valódi és a képzeletbeli Einstein miért nyűgözi le még most, a huszonegyedik században is az embereket szerte a világon.

Benedek István - Varázslás ​és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban
Mitől ​magasrendű egy kultúra? Magasrendűnek tarthatjuk-e az aztékok, mayák és inkák kultúráját? Hogyan orvosoltak, kuruzsoltak, varázsoltak ezekben az ősi birodalmakban? Lehet-e eredményes a "tapasztalati orvoslás"? Hatásosak voltak-e a varázslók gyógynövényei? Mi az igazság titokzatos kábítószereikkel kapcsolatban? Ezekre és más kérdésekre válaszol Benedek István orvostörténeti-művelődéstörténeti tanulmánya hatalmas tényanyag összegyűjtésével és kritikai megrostálásával.

Balázs Lóránt - A ​kémia története
Balázs ​Lóránt könyve az ősi időktől napjainkig terjedő egyetemes kémiatörténet, amely széles körű humán műveltségbe ágyazva ad szakszerű tudományos ismereteket. A kiadó a kémikusokon, vegyészeken, történészeken kívül minden érdeklődőnek is bátran ajánlja ezt az olvasmányos, képekkel gazdagon illusztrált, érdekes és szép könyvet.

Paul de Kruif - Bacilusvadászok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Frantisek Jilek - Leonardo
A ​Magyarországon is ismert tudománytörténész, Frantisek Jilek könyve a reneszánsz művészfejedelmének, Leonardo Da Vincinek életét mutatja be. A szerző hiteles források és dokumentumok alapján eleveníti meg a reneszánsz "homo universalis" ellentmondásos egyéniségét, részletesen elemzi legnagyobb műveit és keletkezésük körülményeit. Kortárs történészek korabeli tudósításainak felhasználásával megjeleníti a kort, a művész hatását kortársaira és korának művészetére, részletesen ismerteti Leonardo művészetelméleti és természettudományi kutatásait. A kötetet Leonardo legismertebb műveinek reprodukciói egészítik ki.

Eve Curie - Madame ​Curie
Eddig ​egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy embernek két alkalommal ítélték oda a legmagasabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. Ha csak ezt az egy tényt tekintjük, már akkor is megállapíthatjuk, hogy Marie Curie különleges ember volt. Még jobban aláhúzza ennek rendkívüliségét, hogy ez az esemény nő nevéhez fűződik. Ennyi már önmagában is elegendő ok arra, hogy megismerjük élettörténetét. Az életrajzi regényeket a rendkívüli dolgok teszik igazán érdekessé. Nos, Marie Curie élete bővelkedik ilyenekben. Lengyel tanár gyermekekként látja meg a napvilágot. Amint eszmélni tud, elnyomás alatt sínylődő hazájából a szabad Franciaországba megy - tanulni, hogy népén segíthessen. Elképesztő nyomorban él, míg tanul, mégis kitüntetéssel végzi az egyetemet. Egész élete ilyen céltudatos törekvés, amellyel a századforduló egyik legnagyobb tudósává küzdi fel magát. Házassága is kivételes képességű emberek egymásra találása: élettársában, a később tragikus véget érő Pierre Currie-ben méltó segítőtársat talál, akivel együtt fedezik fel a rádiumot, s alapozzák meg a radiológia tudományát. Az első Nobel-díjat együtt kapják, a másodikat - férje halála után - már Marie Curie egyedül. Később harmadikat is kapott a Curie család: leányuk, Iréne-Curie személyében. Madame Curie életének leánya méltó emléket állított ezzel a könyvvel. Senki se tudta volna jobban bemutatni őt az utókornak, mint leánya, Eve Curie, aki nemcsak a világhírű tudóst látta benne, hanem a humánus embert és a szerető édesanyát is.

Vághidi Ferenc - A ​dinamit regénye
Hálás ​feladat regényt írni Alfréd Nobelről, a dynamit feltalálójáról, az elszánt politikai ügynökökkel trafikáló üzletemberről, az első nemzetközi fegyver-, és hadianyag-kartell megalapítójáról, aki fiatal korában Shelleyért rajong, élete vége felé pacifista kongresszusokon szónokol, és a mindenre kapható üzletember mohóságával gyűjtött vagyonának jövedelmét, végrendeletileg a tudományok, az irodalom nagyjaira, valamint a béke önzetlen harcosaira hagyja. De a "hálás" feladatoknak az a rossz tulajdonságuk, hogy gyakran csábítják az írót a könnyebb megoldások felé. Csak önfegyelem, s mértéktartás mentheti meg az ilyen téma íróját. És Vághidi Ferenc megmenekült... Mert nem akart többet, mint szűkszavúan beszélni egy ember életéről, akit csak annyira tart "érdekes embernek", amennyire mindenki az, aki társadalmi helyzete következtében mások életét irányíthatja. Nem analizálgatja Nobelt, s nem kutatja a dynamitgyáros végrendeletében megnyilvánuló szándék lélektani indokait. Messzire elkerüli azt az önkényes és naiv magyarázatot, mely szerint Nobel azért fogalmazta meg így testamentumát, hogy élete tevékenységéért vezekeljen. Vághidi szerint a gesztus mögött nincs szándék, csak szeszély, "a szép lelkeskedő, örök humánum felé vágyódó dilettáns szeszélye", s hogy a Nobel-díj azzá lett ami, az elsősorban Skandinávia érdeme, amely egy ködösen megfogalmazott, szakszerűtlenül és naivan végiggondolt szándékból ilyen nagyszerű intézményt fejlesztett. Az analitikus szempontoknál több súlyt helyez Vághidi azokra a külső körülményekre, amelyek Nobel életének alakulására kihatással voltak: apja foglalkozására, bátyja halálára (Nobel Emilnek 1874 őszén, egy rosszul végződött kísérlet az életébe került) és egy Bertha von Suttner nevű dilettáns író és dilettáns pacifista agitátornőhöz való viszonyára. Noha jól tudja, hogy sokat ezzel a módszerrel sem lehet megmagyarázni. Alfréd Nobel valósággal beleszületett mesterségébe, miután apja is hadiszállító és puskaporgyáros volt. De ha Pasteur születik hadiszállító fiának, vajjon ő is megmarad apja mestersége mellett? kérdi Véghidi, és e kérdésével elárulja kétkedését e módszer irányában is." A Nyugat A dynamit regénye függelékként közli a Nobel-díjak nyerteseinek névsorát. A nemzetiség szerint való csoportosításnál különös, elgondolkoztató adatokat látunk. Németország majdnem annyi kémiai díjat kapott, mint a többi nemzet együttvéve, viszont a békedíjból, a felsorolt nemzetek között legutoljára részesült.

Shelley Emling - Marie ​Curie és lányai
A ​Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét. Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált. Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát.

Egely György - Tiltott ​találmányok
A ​legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el találmányok feltalálóikkal együtt. Minden jel arra mutat, hogy évszázadokkal ezelőtt fontos kérdésekben tévútra jutott a fizika, s emiatt a technika fejlődése. Akik látták a kiutat, és működő, olcsó és tiszta többletenergiát adó szerkezetet is készítettek, azokat eltaposták a tudomány és az ipar vezetői. Emiatt maradt a szegénység, az energiaválság és a környezetszennyezés. Ma már tudni lehet, hogy hol és mit rontottunk el. Ezeket a történeteket dolgozza fel a könyv, jórészt eldugott, nehezen fellelhető dokumentumok alapján.

Birtalan Győző - Óriáslépések ​az orvostudományban
Az ​emberiség legnemesebb harcáról szól ez a könyv: a betegségek, a halál elleni harcról. Ennek a több évezredes küzdelemnek az első csatáit még könnyűfegyverzetben vívta az ember: segítői mindössze a tapasztalatok s a gyógyfüvek voltak, majd - ahogy fokozatosan megismerte saját testét, szerveinek felépítését, működését - megalkotta egyre komolyabb fegyvereit is: műszereket, vizsgálati és sebészeti módszereket, gyógyszereket. A neves orvostörténész gazdagon illusztrált kötete a gyógyítás hőseit mutatja be Hippokratésztól a himlővakcinálást bevezető Jennerig, Vesaliustól a pennicilint felfedező Flemingig. Találkozunk azokkal, akik mindent feláldoztak azért, hogy betegeiken segítsenek. Így a legnagyobb magyar orvossal, Semmelweis Ignáccal, aki a gyermekágyi láz leküzdésének szentelte életét, vagy azzal a fiatal kutatóval, aki katétert vezetett be a saját szívébe, hogy a szívkamra vérének összetételét megismerje. Ők igazi példaképek lehetnek. Mert nem a hiúság és a dicsvágy volt tetteik indítéka, hanem a tudományos kíváncsiság és az emberszeretet. A kötetet mintegy százötven fekete-fehér és színes kép illusztrálja.

Gazda István - Magyar ​tudománytörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tracy Chevalier - Isten ​teremtményei
A ​19. század elején a dél-angliai Lyme Regis nevű szeles, tengerparti városkában él egy fiatal lány, aki tudja, hogy másra, többre született, mint a szegény munkáscsaládok sarjai. Mary Anning gyermekkorában túlél egy villámcsapást, amelynek emlékeként örökké vágyik a bizsergető érzésre. Hamar észreveszi a parti sziklák fosszíliáinak érdekes rajzolatát, és miután rátalál egy ismeretlen lény furcsa koponyájára, rádöbben, hogy a hasonló kincsek felkutatásában folyton részese lehet a villámlás okozta élménynek. Mary leletei rövidesen zavarba hozzák a férfiak uralta tudományos világot, mert jóval Darwin elméletének megszületése előtt új kérdéseket vetnek fel a világ teremtéséről. Saját közössége is gyanakvással tekint a fiatal nőre, aki a sosem látott lények letisztogatott csontjainak eladásából tartja el magát, ráadásul az a pletyka járja róla, hogy tiltott szerelem rabja. Még az elemek sem bánnak vele gyengéden, mert csontig hatoló hideg, viharok és földcsuszamlások formájában tényleg mindig körülötte csapkodnak a villámok. A középosztálybeli Elizabeth Philpot személyében azonban igaz támogatóra lel, és a köztük erősödő őszinte barátság megóvja őket mindennel szemben. Legújabb, valóságos személyekről szóló könyvében Tracy Chevalier ezúttal a 19. század egyik legfontosabb felfedezésének történetéből válogat az olvasó számára, miközben érzékeny képet rajzol a női barátság bonyolult és sok mindent átvészelő természetéről.

Albert Einstein - Albert ​Einstein válogatott írásai
Einstein ​életével, személyiségével és a relativitás elméletével kapcsolatosan sok tévhit és torzítás él a köztudatban. A most először magyarul megjelenő írások segítséget nyújtanak abban, hogy valósabb képet alkossunk Einsteinről és elméletéről.

Németh László - Sajkódi ​esték
Tudománytörténeti ​esszék és műhelytanulmányok, írói arcképek és vallomások, töprengések a nevelés és társadalomépítés gondjairól, visszaemlékezések és fölszólalások gazdag és változatos tárháza ez a kötet.

Szabó Imre - Pikler ​Gyula
Pikler ​Gyula (1864-1937) Pikler Gyula, a századforduló univerzális érdeklődésű jogtudósa, a magyar pozitivista jogbölcselet legnagyobb alakja, a polgári radikális irányzat egyik elindulója. Szabó Imre akadémikus könyve nemcsak a jogászoknak szól, hanem a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek általában, de élvezettel olvashatják azok is, akik a tudománytörténettel, illetve a hazai gondolkodás történetével foglalkoznak.

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Temesiné Schmöltz Margit - Mérföldkövek ​a civilizáció történetében
Ebben ​a könyvben nem feladatokat, képleteket, definíciókat találsz, hanem emberekrõl szóló történeteket, melyek a tudomány titokzatos és kalandos múltjába vezetnek. Megtudhatod, hogy a pénzhamisító Diognészbõl hogyan lett filozófus, és hogy melyik a világ leghíresebb végrendelete. Megismerhetsz régi gyógyítókat, akik sokáig (félre)vezették az orvostudományt. Kiderül az is, miért volt házsártos felesége Szókratésznek. Nemcsak angyalok, zsenik és hõsök szerepelnek a könyvben. Akad közöttük bizony pénzsóvár, irigy, féltékeny, csúnya és kiálhatatlan alak is. Egyvalamiben azonban megegyeznek: olyasmit tettek, amit érdemes még haláluk után is megemlíteni. Ezért tanuljunk tõlük vagy éppen a hibáikból. Könnyû lesz megjegyezni a tudományos eredményeket, ha látod: semmi ördöngõsség nincs bennük. Egyszerû, hétköznapi emberek találták ki valamennyit, mert nem voltak hajlandóak elhinni, hogy nincs megoldás a problémáikra. Az sem érdekelte õket, ha kollégáik, barátaik elfordultak tõlük. Mert a csúfolódás, érdektelenség könnyen csodálattá alakult, ha rájöttek a felfedezés lényegére, nagyságára. Sajnos néhány tudós, feltaláló ezt már nem érhette meg.

Marx György - Jövőidőben
Az ​ember egyre közelebb ér önmagához. Lenyűgöző áttekinteni, amit századunk természettudományának forradalmi robbanása a megértés világosságára felvetett. Mindez kívülreked az iskolák konvencionális tananyagán. A természet és az ember létének legalapvetőbb kérdései nem hangzottak el sem az iskolai órákon, sem az érettségin.

Inzelt György - Kalandozások ​a kémia múltjában és jelenében
Mind ​a természettudományokhoz, mind a humán műveltséghez vonzódó olvasók számára szórakoztató, gondolkodtató és tanulságos olvasmány ez a kitűnő stílusban megírt kémiai esszégyűjtemény. Egy-egy új gondolat, felfedezés útjának ívét szépen mutatja be a könyv. Érdekes példákat találunk a tudós, a tudomány és a történelem kapcsolatáról. Az olvasó esztétikai örömét növelik a szépirodalmi idézetek.

Beth Coates - Elizabeth Foley - Mit ​tenne Frida Kahlo?
Sorolj ​fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be... Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet? Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper - ismerősen csengő nevek? A való élet szerencsére nem egy kvízműsor - de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyenlőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai - ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk. A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba... Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet. Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.

Kempler Kurt - A ​gyógyszerek története
A ​gyógyítás tudományának első nyomai egyidősek az emberrel. Már az őskor embere is felismerte egyes növények gyógyító hatását, meg tudta különböztetni az ehetőt az ehetetlentől. Hosszú idő telt el azonban addig, amíg az ember nemcsak a természetben meglelhető anyagokat használta fel betegségeinek gyógyítására, hanem azután is kutatott: miként állíthatna elő mesterségesen gyógyító anyagokat. - Dr. Kempler Kurt a gyógyítás történetének fontosabb fejezeteit ismerteti érdekes könyvében. Bemutatja, hogyan alakult át a régi idők emberének nemegyszer babonás képzetei, feltételezései a tudományos kutatás fényében az emberi betegségek gyógyításának nagyszerű eredményeivé. Történeti leírása során megismertet bennünket a gyógyszerészet halhatatlan kutatóival, munkásságukkal, s könyvében eljut a legmodernebb gyógynevelés bemutatásáig: a kemoterápia új eredményeiig, a sugárkezelésig stb. Külön fejezetben foglalkozik a kábítószerekkel, s egyes súlyosabb betegségek - a malária és a cukorbetegség - gyógyszereinek felfedezésével.

Láng Zsolt - Bolyai
,,Amikor ​megszülettél, azt gondoltam, te fogod a régi és az új világot összekötni, te leszel a híd a sötét szakadék fölött. Még most is ebben a reményben gondolok rád. Tudom, hogy feladataid vannak, ne tedd tönkre magad..." A fenti sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak. Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a matematika Mozartja, a zene Einsteinje, mert nemcsak a nemeuklideszi matematika megalkotása fűződik a nevéhez, hanem zeneelméleti munkáiban is korszakos felfedezéseket tett, melyeket a korabeli tudományos körök hitetlenkedve fogadtak. Miközben kibontakozik előttünk egy bonyolult apa-fiú kapcsolat, s tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek, aközben a történet másik szálán épp az ő rendkívüli életét és kéziratos hagyatékát tanulmányozza napjainkban Láng Zsolt regényének író hőse, aki ösztöndíjasként egy svájci kolostorban tölti napjait. A történet fonalát 12 683 jegyzetpapír zűrzavaros kupaca vezeti - hol részesei vagyunk keletkezésüknek, hol kiderül róluk, hogy szerzőjük halála után évtizedeken keresztül gondatlanul hányódtak, bizonyos lapjai gyújtósként végezték, egyik-másikkal ablakot is pucoltak. Időben és térben váltakozó fejezetek között két férfi élete tárul fel előttünk, míg az egyik révbe ér, a másik ,,a reménytelenség lavináját húzta, vonta, robbantotta, idézte, rántotta magára". ,,Mióta feljegyzéseit, levélvázlatait, leveleit, töredékes írásait olvasom, meg vagyok győződve, hogy Bolyai mindent látott, ami körülötte zajlott, de semmiről nem beszélt. Sokan érzéketlennek látták. Mások bolondnak. Nagyjából harminc év alatt született meg az ominózus, egymás mellé felstócolt két papírhalom. 1833-ban tért haza Marosvásárhelyre, és 1860-ban halt meg, olyan mellőzöttségben, amelynek máig érződik a hidege. Persze a mellőzöttséget részben ő akarta."