Ajax-loader

'tudománytörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Daniel Kehlmann - A ​világ fölmérése
Két ​öreg, kissé bogaras tudós ember (Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss) először 1828-ban találkozik Berlinben, hogy a tudomány érdekében összefogjanak. A világot járt felfedezőnek és a szobájába zárkózó tudósnak azonban csak egy közös vonása van: a szenvedélyes tudásvágy. A szerző humorral teli, élvezetes stílusban meséli el a két zseni életét, sikereiket és kudarcaikat, kötéltáncukat nagyság és nevetségesség határán. A regény rafinált játék a tényekkel és fikcióval; különös fantáziával, erővel és ragyogó technikával megírt mű.

Egely György - Tiltott ​találmányok
A ​legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el találmányok feltalálóikkal együtt. Minden jel arra mutat, hogy évszázadokkal ezelőtt fontos kérdésekben tévútra jutott a fizika, s emiatt a technika fejlődése. Akik látták a kiutat, és működő, olcsó és tiszta többletenergiát adó szerkezetet is készítettek, azokat eltaposták a tudomány és az ipar vezetői. Emiatt maradt a szegénység, az energiaválság és a környezetszennyezés. Ma már tudni lehet, hogy hol és mit rontottunk el. Ezeket a történeteket dolgozza fel a könyv, jórészt eldugott, nehezen fellelhető dokumentumok alapján.

Gazda István - Magyar ​tudománytörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tracy Chevalier - Isten ​teremtményei
A ​kifinomult stílusáról ismert és méltán elismert írónő, Tracy Chevalier legújabb, valóságos személyekről szóló könyvében ezúttal a 19. század egyik legfontosabb felfedezésének történetéből válogat az olvasó számára, miközben érzékeny képet rajzol a női barátság bonyolult és sok mindent átvészelő természetéről.

Albert Einstein - Albert ​Einstein válogatott írásai
Einstein ​életével, személyiségével és a relativitás elméletével kapcsolatosan sok tévhit és torzítás él a köztudatban. A most először magyarul megjelenő írások segítséget nyújtanak abban, hogy valósabb képet alkossunk Einsteinről és elméletéről.

Németh László - Sajkódi ​esték
Tudománytörténeti ​esszék és műhelytanulmányok, írói arcképek és vallomások, töprengések a nevelés és társadalomépítés gondjairól, visszaemlékezések és fölszólalások gazdag és változatos tárháza ez a kötet.

Dava Sobel - Galilei ​lánya
Ki ​ne ismerné a zseniális tudós, Galilei nevét? Galilei három házasságon kívül született gyermeke közül a legidősebb örökölte leginkább apja zaenialitását, szorgalmát és érzékenységét, aminek köszönhetően ő lett a tudós igazi bizalmasa. Virginia tizenhárom éves volt, amikor Galilei kolostorba adta a közeli Firenzébe, ahol - édesapja csillagászati tevékenysége iránti tiszteletből - felvette a Maria Celeste nevet. Galileihez írt leveleiből - amelyeket a szerző maga fordított olasz nyelvről, és mesterien szőtt bele lenyűgöző elbeszéléseibe - még ma is ugyanúgy sugárzik az édesapja iránti feltétlen tisztelet. A szerző, Galilei közéleti szereplése, valamint Maria Celeste világtól elvonult élete között váltakozva nyújt betekintést a Medici család Firenzéjébe, valamint a római Szentszék életébe. Mindennek egy olyan korban lehetünk tanúi, amikor az emberiségnek a kozmoszban elfoglalt helyéről vallott nézetek radikálisan megváltoztak - Galilei minden igyekezetével azon fáradozott, hogy azt a mennyországot, maelyet ő jó katolikusként őszintén elfogadott, kibékítse azzel az égbolttal, amelyet tudósként távcsövei segítségével felfedezett. Dava Sobel tökéletes érzékkel válogazza ki a szemelvényeket, és csodálatos harmóniban fűzte össze a történelmi tényeket: a Galilei lányát olvasva újra elcsodálkozhatunk azon, hogy az emveri elme és sz emberi szív milyen magasságokba képes emelkedni.

Paul Johnson - Értelmiségiek
Amióta ​- a felvilágosodás korában - a világi értelmiségiek átvették az egyháztól az erkölcsi és viselkedésbeli útmutató szerepét, fel-felmerült a kérdés: vajon jól sárfárkodtak-e ezzel a hatalommal, s vajon milyen mértékben feleltek meg e feladatnak? A különböző korszakok vezető entellektüeljei, akik az emberiségnek prédikáltak, sőt sok esetben a jövőjét is megszabták, mennyire tisztelték az igazságot? Hogyan viszonyultak a pénzhez? Hogyan bántak családtagjaikkal és barátaikkal, szeretőikkel és egymással? Magánéletük megüti-e azt a mércét, amit ők a világ elé állítottak? Paul Johnson, a neves konzervatív brit történész és újságíró ezekkel a kérdésekkel szembesíti kíméletlenül, de tárgyilagosan Rousseau-t, Marxot, Ibsent, Tolsztojt, Hemingwayt, Brechtet, Bertrand Russelt, Sartre-t, de Mailert, Fassbindert, Chomskyt és másokat is. S miközben szellemi értéküket csak hellyel-közzel, emberi-morális nagyságukat azonban annál inkább vitatja, elérkezik a szomorú, de tanulságos konklúzióhoz: "Jóllehet antiliberális vagy diktatórikus államhatalmak alkalmazták, [a mindenáron való társadalomátalakítás] egész rendszerét, összes tervét eltellektüelek munkálták ki... Az értelmiségiek távolról sem individualisták, távolról sem nonkonformisták, inkább bizonyos szabályszerű magatartási mintákat követnek... Ez az, ami tömegükben olyan veszedelmessé teszi őket, mert a szellemi rugalmatlanság olyan atmoszféráját teremtik meg, amely már önmagában is irracionális és destruktív cselekvésre ösztönöz. Mindenekfelett pedig szüntelenül emlékeznünk kell arra, amiről az értelmiségiek szeretnek megfeledkezni: hogy az emberek fontosabbak, mint a koncepciók, hogy övék az elsőbbség. Minden önkényuralom közül az eszmék szívtelen zsarnoksága a legrosszabb."

A. P. Juskevics - A ​középkori matematika története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vághidi Ferenc - A ​dinamit regénye
Hálás ​feladat regényt írni Alfréd Nobelről, a dynamit feltalálójáról, az elszánt politikai ügynökökkel trafikáló üzletemberről, az első nemzetközi fegyver-, és hadianyag-kartell megalapítójáról, aki fiatal korában Shelleyért rajong, élete vége felé pacifista kongresszusokon szónokol, és a mindenre kapható üzletember mohóságával gyűjtött vagyonának jövedelmét, végrendeletileg a tudományok, az irodalom nagyjaira, valamint a béke önzetlen harcosaira hagyja. De a "hálás" feladatoknak az a rossz tulajdonságuk, hogy gyakran csábítják az írót a könnyebb megoldások felé. Csak önfegyelem, s mértéktartás mentheti meg az ilyen téma íróját. És Vághidi Ferenc megmenekült... Mert nem akart többet, mint szűkszavúan beszélni egy ember életéről, akit csak annyira tart "érdekes embernek", amennyire mindenki az, aki társadalmi helyzete következtében mások életét irányíthatja. Nem analizálgatja Nobelt, s nem kutatja a dynamitgyáros végrendeletében megnyilvánuló szándék lélektani indokait. Messzire elkerüli azt az önkényes és naiv magyarázatot, mely szerint Nobel azért fogalmazta meg így testamentumát, hogy élete tevékenységéért vezekeljen. Vághidi szerint a gesztus mögött nincs szándék, csak szeszély, "a szép lelkeskedő, örök humánum felé vágyódó dilettáns szeszélye", s hogy a Nobel-díj azzá lett ami, az elsősorban Skandinávia érdeme, amely egy ködösen megfogalmazott, szakszerűtlenül és naivan végiggondolt szándékból ilyen nagyszerű intézményt fejlesztett. Az analitikus szempontoknál több súlyt helyez Vághidi azokra a külső körülményekre, amelyek Nobel életének alakulására kihatással voltak: apja foglalkozására, bátyja halálára (Nobel Emilnek 1874 őszén, egy rosszul végződött kísérlet az életébe került) és egy Bertha von Suttner nevű dilettáns író és dilettáns pacifista agitátornőhöz való viszonyára. Noha jól tudja, hogy sokat ezzel a módszerrel sem lehet megmagyarázni. Alfréd Nobel valósággal beleszületett mesterségébe, miután apja is hadiszállító és puskaporgyáros volt. De ha Pasteur születik hadiszállító fiának, vajjon ő is megmarad apja mestersége mellett? kérdi Véghidi, és e kérdésével elárulja kétkedését e módszer irányában is." A Nyugat A dynamit regénye függelékként közli a Nobel-díjak nyerteseinek névsorát. A nemzetiség szerint való csoportosításnál különös, elgondolkoztató adatokat látunk. Németország majdnem annyi kémiai díjat kapott, mint a többi nemzet együttvéve, viszont a békedíjból, a felsorolt nemzetek között legutoljára részesült.

Walter Sullivan - A ​vándorló kontinensek
Kevés ​tudományos elméletet ért annyi támadás, mint Alfred Wegener kontinensvándorlási hipotézisét. Századunk első felében a geofizikusok többsége elképzelhetetlennek tartotta, hogy a szilárd földkéreg darabjai úgy úszkáljanak a földköpeny izzó anyaga felett, mint tutajok a vízen. Az 1960-as években azután a kontinens vándorlási elmélet váratlanul előkerült a tudomány lomtárából. A korszerű technika ugyanis lehetővé tette, hogy a kutató ember előtt feltáruljon az óceánok mélye. Kiderült, hogy az örök sötétség birodalmát sokezer kilométer hosszúságban barázdálják hátságrendszerek és mélytengeri árkok. Előbbiek az óceáni aljzat állandó megújulásnak, a földkéreg születésének színhelyei, utóbbiakban pedig az idős óceáni kéreg a mélybe alábukva beleolvad az izzó földköpenybe. A földfelszín mozgásának, s így a kontinensek vándorlásának a kulcsát tehát az óceánok mélyén találták meg a szakemberek. Ez egyúttal azt jelenti, hogy bolygónk felszínét nem egységes burokként fedik a szilárd kőzetek, hanem a kőzetburok egymáshoz viszonyítva állandóan mozgó mozaikdarabkák áll. E kisebb-nagyobb darabok leginkább lemezekhez hasonlíthatók, ezért ez az új földszerkezeti modell lemeztektonika néven vált ismertté. A mozgó lemezek hátán évente néhány centiméteres sebességgel vándorolnak a kontinensek. Weegener elmélete tehát korszerű elméleti alapon született újjá, valóságos forradalmat váltva ki a földtudományok fejlődésében, s egy-két évtized alatt meghódította a világ tudományos közvéleményét. A siker azonban viták kereszttüzében született. A könyv szerzője, a New York Times tudományos újságírója maga is tanúja volt az új felfedezéseknek, és a velük kapcsolatos viharos szakmai vitáknak. A Gomar Challenger kutató-fúróhajó szenzációs tengeri fúrásait, az antarktiszi trópusi életmaradványok megtalálását első kézből ismerteti velünk, s úgy érezzük, mi is részesei vagyunk a korszakalkotó felfedezéseknek. Megéreztük a tudósok közti viták forró légkörét, s szinte mi is állásfoglalásra kényszerülünk. Sullivan könyve egy elmélet születésének krónikája hű, s egyúttal lenyűgöző krónikája.

Frantisek Jilek - Leonardo
A ​Magyarországon is ismert tudománytörténész, Frantisek Jilek könyve a reneszánsz művészfejedelmének, Leonardo Da Vincinek életét mutatja be. A szerző hiteles források és dokumentumok alapján eleveníti meg a reneszánsz "homo universalis" ellentmondásos egyéniségét, részletesen elemzi legnagyobb műveit és keletkezésük körülményeit. Kortárs történészek korabeli tudósításainak felhasználásával megjeleníti a kort, a művész hatását kortársaira és korának művészetére, részletesen ismerteti Leonardo művészetelméleti és természettudományi kutatásait. A kötetet Leonardo legismertebb műveinek reprodukciói egészítik ki.

Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Bakó Krisztián - Híres ​biológusok
Az ​emberiség a történelmi idők kezdete óta próbálja megismerni az élő természetet. Az élővilággal kapcsolatos tudásanyag segítségével sikerült vadászó-gyűjtögető őseinknek új és új táplálékforrást találnia. Ezen ismeretek által alakították ki a mezőgazdaság működésének kereteit. Az emberi test felépítésének és anyagcsere-folyamatainak pontos leírása pedig a gyógyítás kulcsának bizonyult. A modern, tudományos élet hajnalán ezt a szerteágazó, élőlényekkel foglalkozó tudományt biológiának nevezték el. Könyvünk ezen lenyűgöző szakterület legnagyobb alakjait mutatja be röviden, közérthető nyelvezettel.

L. Riedel Lóránt - Leonardo ​gépezetei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kósa László - A ​magyar néprajz tudománytörténete
Kósa ​László munkája azokat az eszméket, gondolatokat, elméleteket vizsgálja, időrendben haladva napjainkig, amelyek a néprajztudományt létrehozták, szemléletét, tárgyát és módszerét alakították, kiemelkedő tudósainak munkásságát meghatározták. Föltárja azokat a szálakat, amelyek a népi kultúra kutatását a hazai társadalomtudományok múltjához kapcsolják, s összegzi, miként járult hozzá a néprajztudomány a magyar gonodolkodástörténet alakulásához. A kötet a magyar néprajz tudománytörténetének első magyar nyelvű összefoglalása. 1989-es első kiadását a szerző az utóbbi tizenöt év új kutatási eredményeinek figyelembevételével jelentősen bővítette, válaszokat keresve az új évezred várható kihívásaira. A mű gazdag jegyzetanyaga és bibliográfiája hozzájárul, hogy nemcsak a magyar néprajz, hanem a társtudományok iránt érdeklődők számára is fontos kézikönyv legyen.

Ralph W. Moss - Szent-Györgyi ​Albert
Szent-Györgyi ​Albert 75 kapta meg Nobel-díját „Ralph Moss fantasztikusan sokszínű életrajzot írt Szent-Györgyi Albertről. A könyv Szent-Györgyi életpályájának három aspektusát meséli el: életének történelmi hátterét, melyben a huszadik század legdrámaibb eseményei közül is szerepel néhány; a tudós fausti küzdelmét, hogy megfejtse az élet titkát; valamint Szent-Györgyi konfliktusait a tudományos élet irányítóival. A könyv több kötelező tiszteletadásnál; olyan dokumentum, amely a közelmúlt történelmének legjellemzőbb vonásait is megrajzolja.” (Ilya Prigogine, Kémiai Nobel-díjas, 1977) „Ezt az életrajzot az ember úgy olvassa, mint egy regényt, mert Szent-Györgyi élete valóban olyan volt, mint egy regény. Akármerre járt legendák születtek róla, és semmit sem élvezett annyira, mint saját magáról szóló legendákat mesélni. Életében két dolgot azonban végtelenül komolyan vett és csinált: a tudományt és a politikát. […] Egykor elnéztem, ahogy épp napnyugta előtt ment az úton, hogy vacsorára halat fogjon, majd kicsit később, ahogy visszafelé ballagott annyi csíkos hallal, amennyire szükség volt este. ’Szeretek nagy horoggal horgászni,’ mondta, és egyaránt gondolt a horgászatra és a tudományra is. Ez a könyv egy olyan emberről szól, aki mindig nagy horoggal horgászott, és néhány nagy halat valóban kifogott." (George Wald, Orvosi Nobel-díjas, 1967) Ralph W. Moss szakterülete a rákkutatás valamint az alternatív medicina. Tagja az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetein belül működő Alternatív Medicina Program tanácsadó testületének.

Maurice Goldsmith - Frédéric ​Joliot-Curie
Joliot-Curie ​egyedülálló módon képviselte nemzedékének azt a tudóstípusát, aki felismerte a tudomány és társadalom összefüggéseinek rendkívüli fontosságát és felelősségét. Élete nehéz harcokban telt el. Mint a világ egyik vezető fizikusa csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, belépett a Francia Kommunista Pártba, a felszabadulás után a Francia Atomenergiai Bizottság főbiztosa lett, harcolt az atomenergiával való visszaélés, az atombomba gyártása ellen, amelyet a tudomány elárulásának tekintett. A nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője volt. A harmincas évek elején Joliot-Curie és felesége, Irène Curie közös kutatómunkájukkal felfedezték a mesterséges radioaktivitást. A szerző elsősorban politikai partnere volt Joliot-Curie-nek, jól ismerte barátait és ellenfeleit, az akkori tudományos és társadalmi erőviszonyokat. A tudós-politikus életútja mögül a kor társadalmi problémái is kirajzolódnak.

Albert Einstein - Hogyan ​látom a világot?
Kerek ​60 évvel ezelőtt jelent meg Albert Einsteinnek ez a kötete. Írásait maga válogatta. A korabeli magyar Faust Kiadó éleslátását dícséri, hogy a könyvet már 1935-ben közreadta. A kötet az azóta múzeális ritkasággá vált első magyar kiadás felhasználásával készült. A könyv Einstein szellemi önéletrajza, melyet igen különböző műfajú írások alkotnak: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek és saját korának jeles személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére.

Covers_75641
elérhető
15

Eve Curie - Madame ​Curie
Eddig ​egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy embernek két alkalommal ítélték oda a legmagasabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. Ha csak ezt az egy tényt tekintjük, már akkor is megállapíthatjuk, hogy Marie Curie különleges ember volt. Még jobban aláhúzza ennek rendkívüliségét, hogy ez az esemény nő nevéhez fűződik. Ennyi már önmagában is elegendő ok arra, hogy megismerjük élettörténetét. Az életrajzi regényeket a rendkívüli dolgok teszik igazán érdekessé. Nos, Marie Curie élete bővelkedik ilyenekben. Lengyel tanár gyermekekként látja meg a napvilágot. Amint eszmélni tud, elnyomás alatt sínylődő hazájából a szabad Franciaországba megy - tanulni, hogy népén segíthessen. Elképesztő nyomorban él, míg tanul, mégis kitüntetéssel végzi az egyetemet. Egész élete ilyen céltudatos törekvés, amellyel a századforduló egyik legnagyobb tudósává küzdi fel magát. Házassága is kivételes képességű emberek egymásra találása: élettársában, a később tragikus véget érő Pierre Currie-ben méltó segítőtársat talál, akivel együtt fedezik fel a rádiumot, s alapozzák meg a radiológia tudományát. Az első Nobel-díjat együtt kapják, a másodikat - férje halála után - már Marie Curie egyedül. Később harmadikat is kapott a Curie család: leányuk, Iréne-Curie személyében. Madame Curie életének leánya méltó emléket állított ezzel a könyvvel. Senki se tudta volna jobban bemutatni őt az utókornak, mint leánya, Eve Curie, aki nemcsak a világhírű tudóst látta benne, hanem a humánus embert és a szerető édesanyát is.

Covers_423652
Idegen ​szavak Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Idegen ​szavak
Tudományos ​felfedezések három részre bontva, abc sorrendben: I. Tudomány és technika II. Földrajzi felfedezések III. Először a világon

Covers_133109
Halhatatlan ​holdlakók Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Halhatatlan ​holdlakók
Léghajóval ​a Holdba. Mi köze van a matematika fejedelmének a kozmikus nyelvhez? Milyen élőlényeket látott Herschell a Holdon? A naplakók égboltja a napfolt? Mire szolgálnak a Hold csatornái? Mi történik, ha Földünk rázuhan a Napra? A bolygók szövetségéről 1849-ben hogyan vélekedtek? Mit ábrázolt a Jamaikában lehullott meteor? Megolvaszthatjuk-e a Hold jegét a Földről? Óriások vagy törpék a Jupiter lakói? Miért boldogok a Mars holdjainak lakói? Ősdzsungelek a Vénuszon? Viselnek-e frakkot a marslakók? A marslakók már köztünk vannak? Őrült fantazmagória a világűr meghódítása? A fantázia győzelme vagy az áltudomány veresége?

Szabó Imre - Pikler ​Gyula
Pikler ​Gyula (1864-1937) Pikler Gyula, a századforduló univerzális érdeklődésű jogtudósa, a magyar pozitivista jogbölcselet legnagyobb alakja, a polgári radikális irányzat egyik elindulója. Szabó Imre akadémikus könyve nemcsak a jogászoknak szól, hanem a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek általában, de élvezettel olvashatják azok is, akik a tudománytörténettel, illetve a hazai gondolkodás történetével foglalkoznak.

Simon Singh - A ​nagy Fermat-sejtés
"Igazán ​csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Tom Butler-Bowdon - Pszichológia ​dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű
Emlékszik ​még, mi is a freudizmus lényege? Felidéz valamit Jung neve? Tudja-e, mi fontosat hozott az adleri pszichológia? Mindannyiunknak ismerős nagy nevek - de vajon tudjuk-e vagy emlékszünk-e még, miért fontosak? A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű - hét csoportba osztva mutatja be a tudományág jelentős hatású könyveit, ami az olvasó számára lehetővé teszi a tematikus áttekintést. S ha e kötetek ismertetésével sikerült felkelteni az érdeklődését a pszichológiai művek iránt, akkor a könyv végén található, további 50 alapművet ajánló olvasmánylista segítheti őt e kaland folytatásában.

Jürgen Thorwald - Detektívek ​évszázada
Az ​eltávolíthatatlan bélyeg, avagy az azonosítás kalandja - Amit a halottak mesélnek, vagy a törvényszéki orvostan mérföldkövei - A méreg, vagy a törvényszéki toxikológia útjai és tévútjai - A gyilkos golyó balladája, vagy a törvényszéki ballisztika útja

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - Jövőidőben
Az ​ember egyre közelebb ér önmagához. Lenyűgöző áttekinteni, amit századunk természettudományának forradalmi robbanása a megértés világosságára felvetett. Mindez kívülreked az iskolák konvencionális tananyagán. A természet és az ember létének legalapvetőbb kérdései nem hangzottak el sem az iskolai órákon, sem az érettségin.

Temesiné Schmöltz Margit - Mérföldkövek ​a civilizáció történetében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók