Ajax-loader

'tudománytörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Tracy Chevalier - Isten ​teremtményei
A ​kifinomult stílusáról ismert és méltán elismert írónő, Tracy Chevalier legújabb, valóságos személyekről szóló könyvében ezúttal a 19. század egyik legfontosabb felfedezésének történetéből válogat az olvasó számára, miközben érzékeny képet rajzol a női barátság bonyolult és sok mindent átvészelő természetéről.

Egely György - Tiltott ​találmányok
A ​legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el találmányok feltalálóikkal együtt. Minden jel arra mutat, hogy évszázadokkal ezelőtt fontos kérdésekben tévútra jutott a fizika, s emiatt a technika fejlődése. Akik látták a kiutat, és működő, olcsó és tiszta többletenergiát adó szerkezetet is készítettek, azokat eltaposták a tudomány és az ipar vezetői. Emiatt maradt a szegénység, az energiaválság és a környezetszennyezés. Ma már tudni lehet, hogy hol és mit rontottunk el. Ezeket a történeteket dolgozza fel a könyv, jórészt eldugott, nehezen fellelhető dokumentumok alapján.

Albert Einstein - Albert ​Einstein válogatott írásai
Einstein ​életével, személyiségével és a relativitás elméletével kapcsolatosan sok tévhit és torzítás él a köztudatban. A most először magyarul megjelenő írások segítséget nyújtanak abban, hogy valósabb képet alkossunk Einsteinről és elméletéről.

Németh László - Sajkódi ​esték
Tudománytörténeti ​esszék és műhelytanulmányok, írói arcképek és vallomások, töprengések a nevelés és társadalomépítés gondjairól, visszaemlékezések és fölszólalások gazdag és változatos tárháza ez a kötet.

Dava Sobel - Galilei ​lánya
Ki ​ne ismerné a zseniális tudós, Galilei nevét? Galilei három házasságon kívül született gyermeke közül a legidősebb örökölte leginkább apja zaenialitását, szorgalmát és érzékenységét, aminek köszönhetően ő lett a tudós igazi bizalmasa. Virginia tizenhárom éves volt, amikor Galilei kolostorba adta a közeli Firenzébe, ahol - édesapja csillagászati tevékenysége iránti tiszteletből - felvette a Maria Celeste nevet. Galileihez írt leveleiből - amelyeket a szerző maga fordított olasz nyelvről, és mesterien szőtt bele lenyűgöző elbeszéléseibe - még ma is ugyanúgy sugárzik az édesapja iránti feltétlen tisztelet. A szerző, Galilei közéleti szereplése, valamint Maria Celeste világtól elvonult élete között váltakozva nyújt betekintést a Medici család Firenzéjébe, valamint a római Szentszék életébe. Mindennek egy olyan korban lehetünk tanúi, amikor az emberiségnek a kozmoszban elfoglalt helyéről vallott nézetek radikálisan megváltoztak - Galilei minden igyekezetével azon fáradozott, hogy azt a mennyországot, maelyet ő jó katolikusként őszintén elfogadott, kibékítse azzel az égbolttal, amelyet tudósként távcsövei segítségével felfedezett. Dava Sobel tökéletes érzékkel válogazza ki a szemelvényeket, és csodálatos harmóniban fűzte össze a történelmi tényeket: a Galilei lányát olvasva újra elcsodálkozhatunk azon, hogy az emveri elme és sz emberi szív milyen magasságokba képes emelkedni.

Paul Johnson - Értelmiségiek
Amióta ​- a felvilágosodás korában - a világi értelmiségiek átvették az egyháztól az erkölcsi és viselkedésbeli útmutató szerepét, fel-felmerült a kérdés: vajon jól sárfárkodtak-e ezzel a hatalommal, s vajon milyen mértékben feleltek meg e feladatnak? A különböző korszakok vezető entellektüeljei, akik az emberiségnek prédikáltak, sőt sok esetben a jövőjét is megszabták, mennyire tisztelték az igazságot? Hogyan viszonyultak a pénzhez? Hogyan bántak családtagjaikkal és barátaikkal, szeretőikkel és egymással? Magánéletük megüti-e azt a mércét, amit ők a világ elé állítottak? Paul Johnson, a neves konzervatív brit történész és újságíró ezekkel a kérdésekkel szembesíti kíméletlenül, de tárgyilagosan Rousseau-t, Marxot, Ibsent, Tolsztojt, Hemingwayt, Brechtet, Bertrand Russelt, Sartre-t, de Mailert, Fassbindert, Chomskyt és másokat is. S miközben szellemi értéküket csak hellyel-közzel, emberi-morális nagyságukat azonban annál inkább vitatja, elérkezik a szomorú, de tanulságos konklúzióhoz: "Jóllehet antiliberális vagy diktatórikus államhatalmak alkalmazták, [a mindenáron való társadalomátalakítás] egész rendszerét, összes tervét eltellektüelek munkálták ki... Az értelmiségiek távolról sem individualisták, távolról sem nonkonformisták, inkább bizonyos szabályszerű magatartási mintákat követnek... Ez az, ami tömegükben olyan veszedelmessé teszi őket, mert a szellemi rugalmatlanság olyan atmoszféráját teremtik meg, amely már önmagában is irracionális és destruktív cselekvésre ösztönöz. Mindenekfelett pedig szüntelenül emlékeznünk kell arra, amiről az értelmiségiek szeretnek megfeledkezni: hogy az emberek fontosabbak, mint a koncepciók, hogy övék az elsőbbség. Minden önkényuralom közül az eszmék szívtelen zsarnoksága a legrosszabb."

A. P. Juskevics - A ​középkori matematika története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vághidi Ferenc - A ​dinamit regénye
Hálás ​feladat regényt írni Alfréd Nobelről, a dynamit feltalálójáról, az elszánt politikai ügynökökkel trafikáló üzletemberről, az első nemzetközi fegyver-, és hadianyag-kartell megalapítójáról, aki fiatal korában Shelleyért rajong, élete vége felé pacifista kongresszusokon szónokol, és a mindenre kapható üzletember mohóságával gyűjtött vagyonának jövedelmét, végrendeletileg a tudományok, az irodalom nagyjaira, valamint a béke önzetlen harcosaira hagyja. De a "hálás" feladatoknak az a rossz tulajdonságuk, hogy gyakran csábítják az írót a könnyebb megoldások felé. Csak önfegyelem, s mértéktartás mentheti meg az ilyen téma íróját. És Vághidi Ferenc megmenekült... Mert nem akart többet, mint szűkszavúan beszélni egy ember életéről, akit csak annyira tart "érdekes embernek", amennyire mindenki az, aki társadalmi helyzete következtében mások életét irányíthatja. Nem analizálgatja Nobelt, s nem kutatja a dynamitgyáros végrendeletében megnyilvánuló szándék lélektani indokait. Messzire elkerüli azt az önkényes és naiv magyarázatot, mely szerint Nobel azért fogalmazta meg így testamentumát, hogy élete tevékenységéért vezekeljen. Vághidi szerint a gesztus mögött nincs szándék, csak szeszély, "a szép lelkeskedő, örök humánum felé vágyódó dilettáns szeszélye", s hogy a Nobel-díj azzá lett ami, az elsősorban Skandinávia érdeme, amely egy ködösen megfogalmazott, szakszerűtlenül és naivan végiggondolt szándékból ilyen nagyszerű intézményt fejlesztett. Az analitikus szempontoknál több súlyt helyez Vághidi azokra a külső körülményekre, amelyek Nobel életének alakulására kihatással voltak: apja foglalkozására, bátyja halálára (Nobel Emilnek 1874 őszén, egy rosszul végződött kísérlet az életébe került) és egy Bertha von Suttner nevű dilettáns író és dilettáns pacifista agitátornőhöz való viszonyára. Noha jól tudja, hogy sokat ezzel a módszerrel sem lehet megmagyarázni. Alfréd Nobel valósággal beleszületett mesterségébe, miután apja is hadiszállító és puskaporgyáros volt. De ha Pasteur születik hadiszállító fiának, vajjon ő is megmarad apja mestersége mellett? kérdi Véghidi, és e kérdésével elárulja kétkedését e módszer irányában is." A Nyugat A dynamit regénye függelékként közli a Nobel-díjak nyerteseinek névsorát. A nemzetiség szerint való csoportosításnál különös, elgondolkoztató adatokat látunk. Németország majdnem annyi kémiai díjat kapott, mint a többi nemzet együttvéve, viszont a békedíjból, a felsorolt nemzetek között legutoljára részesült.

Walter Sullivan - A ​vándorló kontinensek
Kevés ​tudományos elméletet ért annyi támadás, mint Alfred Wegener kontinensvándorlási hipotézisét. Századunk első felében a geofizikusok többsége elképzelhetetlennek tartotta, hogy a szilárd földkéreg darabjai úgy úszkáljanak a földköpeny izzó anyaga felett, mint tutajok a vízen. Az 1960-as években azután a kontinens vándorlási elmélet váratlanul előkerült a tudomány lomtárából. A korszerű technika ugyanis lehetővé tette, hogy a kutató ember előtt feltáruljon az óceánok mélye. Kiderült, hogy az örök sötétség birodalmát sokezer kilométer hosszúságban barázdálják hátságrendszerek és mélytengeri árkok. Előbbiek az óceáni aljzat állandó megújulásnak, a földkéreg születésének színhelyei, utóbbiakban pedig az idős óceáni kéreg a mélybe alábukva beleolvad az izzó földköpenybe. A földfelszín mozgásának, s így a kontinensek vándorlásának a kulcsát tehát az óceánok mélyén találták meg a szakemberek. Ez egyúttal azt jelenti, hogy bolygónk felszínét nem egységes burokként fedik a szilárd kőzetek, hanem a kőzetburok egymáshoz viszonyítva állandóan mozgó mozaikdarabkák áll. E kisebb-nagyobb darabok leginkább lemezekhez hasonlíthatók, ezért ez az új földszerkezeti modell lemeztektonika néven vált ismertté. A mozgó lemezek hátán évente néhány centiméteres sebességgel vándorolnak a kontinensek. Weegener elmélete tehát korszerű elméleti alapon született újjá, valóságos forradalmat váltva ki a földtudományok fejlődésében, s egy-két évtized alatt meghódította a világ tudományos közvéleményét. A siker azonban viták kereszttüzében született. A könyv szerzője, a New York Times tudományos újságírója maga is tanúja volt az új felfedezéseknek, és a velük kapcsolatos viharos szakmai vitáknak. A Gomar Challenger kutató-fúróhajó szenzációs tengeri fúrásait, az antarktiszi trópusi életmaradványok megtalálását első kézből ismerteti velünk, s úgy érezzük, mi is részesei vagyunk a korszakalkotó felfedezéseknek. Megéreztük a tudósok közti viták forró légkörét, s szinte mi is állásfoglalásra kényszerülünk. Sullivan könyve egy elmélet születésének krónikája hű, s egyúttal lenyűgöző krónikája.

Frantisek Jilek - Leonardo
A ​Magyarországon is ismert tudománytörténész, Frantisek Jilek könyve a reneszánsz művészfejedelmének, Leonardo Da Vincinek életét mutatja be. A szerző hiteles források és dokumentumok alapján eleveníti meg a reneszánsz "homo universalis" ellentmondásos egyéniségét, részletesen elemzi legnagyobb műveit és keletkezésük körülményeit. Kortárs történészek korabeli tudósításainak felhasználásával megjeleníti a kort, a művész hatását kortársaira és korának művészetére, részletesen ismerteti Leonardo művészetelméleti és természettudományi kutatásait. A kötetet Leonardo legismertebb műveinek reprodukciói egészítik ki.

Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Maurice Goldsmith - Frédéric ​Joliot-Curie
Joliot-Curie ​egyedülálló módon képviselte nemzedékének azt a tudóstípusát, aki felismerte a tudomány és társadalom összefüggéseinek rendkívüli fontosságát és felelősségét. Élete nehéz harcokban telt el. Mint a világ egyik vezető fizikusa csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, belépett a Francia Kommunista Pártba, a felszabadulás után a Francia Atomenergiai Bizottság főbiztosa lett, harcolt az atomenergiával való visszaélés, az atombomba gyártása ellen, amelyet a tudomány elárulásának tekintett. A nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője volt. A harmincas évek elején Joliot-Curie és felesége, Irène Curie közös kutatómunkájukkal felfedezték a mesterséges radioaktivitást. A szerző elsősorban politikai partnere volt Joliot-Curie-nek, jól ismerte barátait és ellenfeleit, az akkori tudományos és társadalmi erőviszonyokat. A tudós-politikus életútja mögül a kor társadalmi problémái is kirajzolódnak.

Covers_75641
elérhető
14

Eve Curie - Madame ​Curie
Eddig ​egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy embernek két alkalommal ítélték oda a legmagasabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. Ha csak ezt az egy tényt tekintjük, már akkor is megállapíthatjuk, hogy Marie Curie különleges ember volt. Még jobban aláhúzza ennek rendkívüliségét, hogy ez az esemény nő nevéhez fűződik. Ennyi már önmagában is elegendő ok arra, hogy megismerjük élettörténetét. Az életrajzi regényeket a rendkívüli dolgok teszik igazán érdekessé. Nos, Marie Curie élete bővelkedik ilyenekben. Lengyel tanár gyermekekként látja meg a napvilágot. Amint eszmélni tud, elnyomás alatt sínylődő hazájából a szabad Franciaországba megy - tanulni, hogy népén segíthessen. Elképesztő nyomorban él, míg tanul, mégis kitüntetéssel végzi az egyetemet. Egész élete ilyen céltudatos törekvés, amellyel a századforduló egyik legnagyobb tudósává küzdi fel magát. Házassága is kivételes képességű emberek egymásra találása: élettársában, a később tragikus véget érő Pierre Currie-ben méltó segítőtársat talál, akivel együtt fedezik fel a rádiumot, s alapozzák meg a radiológia tudományát. Az első Nobel-díjat együtt kapják, a másodikat - férje halála után - már Marie Curie egyedül. Később harmadikat is kapott a Curie család: leányuk, Iréne-Curie személyében. Madame Curie életének leánya méltő emléket állított ezzel a könyvvel. Senki se tudta volna jobban bemutatni őt az utókornak, mint leánya, Eve Curie, aki nemcsak a világhírű tudóst látta benne, hanem a humánus embert és a szerető édesanyát is.

Jurij Fialkov - Beszédes ​kérdőjelek a kémiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petrik Ottó - Technikai ​kuriózumok
Hasznos ​apróságok Penna duplex Kettőzés háborúban és békében Többszörözés a közlekedésben Amikor a kevesebb több Az ókor csodái Melyik a legnagyobb szobor? A világ legnagyobb elefántja Hidak vetélkedője Öreg hordók és más óriási dolgok Óriáskerék - nagyban és kicsiben A leghosszabb nevű vasútállomás Tetszhalál és álhalál Teendők tűzvész esetén A veszedelmes vasút Párbaj villamossal Tengeribetegség ellen

Gábor Imre - Horváth Árpád - A ​haditérképek históriája
Zrínyi ​Miklós (1620-1664) "Vitéz hadnagy" című munkájából idézünk: "Az mely kapitány az földnek csínját nem tudja, keveset viszen végbe a maga szándékában... Egy árok, egy patak, egy szalma oka volt sokszor hadak veszedelmének: mennyivel inkább kell hát tudni a hegyeket, mint feküsznek, a mezőket, melyre szélednek, az erdőknek járását, a vizeknek folyását." Az idézett sorok jól bizonyítják, hogy a hadvezérnek ismernie és a harc során fel is kell használnia a terep adta lehetőségeket. Ehhez pedig térképre is szüksége van. A könyv szerzői munkájukban a katonai térképészet és a katonaföldrajz történetéből vett képek felvillantásával vezetik végig az olvasót azon a hosszú és érdekes úton, amely a tájékozódás legősibb eszközeitől és módszereitől a légi fotogrammetriai eljárással készült, napjainkban is használt legkorszerűbb térképekig vezet. Könyvünknek - A haditérképek históriájának - megírása során nagy figyelmet fordítanak a magyar térképészet, a magyarországi térképkészítés és kiemelkedő művelőinek bemutatására. Ki, hol és mikor rajzolta az első térképet - nem tudjuk. A legrégebbi korokból ránk maradt térképéket állatbőrre, fakéregre festették, mammutagyarra vésték vagy agyagba nyomták. A térképkészítés technikája - művészete - az idők folyamán sokat változott. A szerzők a görögök és a rómaiak kezdetleges térképei után a középkor és a nagy felfedezések korának térképeit tekintik a térképkészítés első időszakának. Ebben a magyar Mikoviny Sámuel munkássága kimagaslik. A térképezés fellendülésének kezdetét hazánkban a térképkészítésnél alkalmazott vetületek rendszerezése, a térképészmérnöki képzés és a magyarországi "Első katonai felvétel" jelzi. Valóban korfordulót a XVIII. és a XIX. században végrehajtott "Második katonai felvétel" térképei, valamint a térképezést forradalmasító fotogrammetria kialakulása hozott. A magyar Lipszky János, Kanitz Fülöp és Tóth Ágoston nevei fémjelzik ezt a kort. A XIX. és a XX. századot átfogó utolsó száz évben érte el a térképezés és a térképkészítés a mai szintet. Létrejöttében az első és a második világháborúnak nem kis szerepe volt. A katonaföldrajz ebben az időben válik a hadtudomány fontos, a hadvezérek munkájának nélkülözhetetlen részévé. A technikai fejlődés - elsősorban a repülés, a légifényképezés és a fotogrammetika - hatalmas távlatokat nyitott meg a térképészet számára. Hogyan alakulnak napjaink haditérképei, milyenek lesznek vagy lehetnek a jövő haditérképei - ezekkel a gondolatokkal zárják könyvüket a szerzők.

Covers_423652
Idegen ​szavak Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Idegen ​szavak
Tudományos ​felfedezések három részre bontva, abc sorrendben: I. Tudomány és technika II. Földrajzi felfedezések III. Először a világon

Covers_133109
Halhatatlan ​holdlakók Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Halhatatlan ​holdlakók
Léghajóval ​a Holdba. Mi köze van a matematika fejedelmének a kozmikus nyelvhez? Milyen élőlényeket látott Herschell a Holdon? A naplakók égboltja a napfolt? Mire szolgálnak a Hold csatornái? Mi történik, ha Földünk rázuhan a Napra? A bolygók szövetségéről 1849-ben hogyan vélekedtek? Mit ábrázolt a Jamaikában lehullott meteor? Megolvaszthatjuk-e a Hold jegét a Földről? Óriások vagy törpék a Jupiter lakói? Miért boldogok a Mars holdjainak lakói? Ősdzsungelek a Vénuszon? Viselnek-e frakkot a marslakók? A marslakók már köztünk vannak? Őrült fantazmagória a világűr meghódítása? A fantázia győzelme vagy az áltudomány veresége?

Szabó Imre - Pikler ​Gyula
Pikler ​Gyula (1864-1937) Pikler Gyula, a századforduló univerzális érdeklődésű jogtudósa, a magyar pozitivista jogbölcselet legnagyobb alakja, a polgári radikális irányzat egyik elindulója. Szabó Imre akadémikus könyve nemcsak a jogászoknak szól, hanem a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek általában, de élvezettel olvashatják azok is, akik a tudománytörténettel, illetve a hazai gondolkodás történetével foglalkoznak.

Simon Singh - A ​nagy Fermat-sejtés
"Igazán ​csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Gazda István - Magyar ​tudománytörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tom Butler-Bowdon - Pszichológia ​dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű
Emlékszik ​még, mi is a freudizmus lényege? Felidéz valamit Jung neve? Tudja-e, mi fontosat hozott az adleri pszichológia? Mindannyiunknak ismerős nagy nevek - de vajon tudjuk-e vagy emlékszünk-e még, miért fontosak? A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű - hét csoportba osztva mutatja be a tudományág jelentős hatású könyveit, ami az olvasó számára lehetővé teszi a tematikus áttekintést. S ha e kötetek ismertetésével sikerült felkelteni az érdeklődését a pszichológiai művek iránt, akkor a könyv végén található, további 50 alapművet ajánló olvasmánylista segítheti őt e kaland folytatásában.

Simonyi Károly - A ​fizika kultúrtörténete
A ​több kiadást megért, nagy sikerű könyv a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdetektől napjainkig, a fejlődés szempontjából fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a fõ hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniuk harcukat a konzervatív gondolkodással. Simonyi Károly ebben a kiadásban az utóbbi évtizedek legújabb tudományos eredményeit is feldolgozza. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti "hátteret" számos érdekes ábra illusztrálja.

Jürgen Thorwald - Detektívek ​évszázada
Az ​eltávolíthatatlan bélyeg, avagy az azonosítás kalandja - Amit a halottak mesélnek, vagy a törvényszéki orvostan mérföldkövei - A méreg, vagy a törvényszéki toxikológia útjai és tévútjai - A gyilkos golyó balladája, vagy a törvényszéki ballisztika útja

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tasnádi Kubacska András - A ​mondák állatvilága
E ​könyv azokról a mesés történetekről, hiedelmekről szól, amelyek létező állatokhoz fűződnek, vagy kihalt állatok maradványairól szólnak. A tihanyi kecskeköröm legendájától kezdve a különböző sárkányhiedelmeken át az óriás tengeri kígyóig, a mesés állatok egész légióját vonultatja fel Tasnádi Kubacska színes mesék, legendák keretében, de mindig rámutatva arra, hogy mi ezeknek a hiedelmeknek reális alapja, illetve hogyan változtak át az állatvilág jelenségei természetfölötti hatalmakká az emberek tudatában.

Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - Jövőidőben
Az ​ember egyre közelebb ér önmagához. Lenyűgöző áttekinteni, amit századunk természettudományának forradalmi robbanása a megértés világosságára felvetett. Mindez kívülreked az iskolák konvencionális tananyagán. A természet és az ember létének legalapvetőbb kérdései nem hangzottak el sem az iskolai órákon, sem az érettségin.

Temesiné Schmöltz Margit - Mérföldkövek ​a civilizáció történetében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

B. L. van der Waerden - Egy ​tudomány ébredése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók