Ajax-loader

'tudománytörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Benedek István - Varázslás ​és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban
Mitől ​magasrendű egy kultúra? Magasrendűnek tarthatjuk-e az aztékok, mayák és inkák kultúráját? Hogyan orvosoltak, kuruzsoltak, varázsoltak ezekben az ősi birodalmakban? Lehet-e eredményes a "tapasztalati orvoslás"? Hatásosak voltak-e a varázslók gyógynövényei? Mi az igazság titokzatos kábítószereikkel kapcsolatban? Ezekre és más kérdésekre válaszol Benedek István orvostörténeti-művelődéstörténeti tanulmánya hatalmas tényanyag összegyűjtésével és kritikai megrostálásával.

Balázs Lóránt - A ​kémia története
Balázs ​Lóránt könyve az ősi időktől napjainkig terjedő egyetemes kémiatörténet, amely széles körű humán műveltségbe ágyazva ad szakszerű tudományos ismereteket. A kiadó a kémikusokon, vegyészeken, történészeken kívül minden érdeklődőnek is bátran ajánlja ezt az olvasmányos, képekkel gazdagon illusztrált, érdekes és szép könyvet.

Frantisek Jilek - Leonardo
A ​Magyarországon is ismert tudománytörténész, Frantisek Jilek könyve a reneszánsz művészfejedelmének, Leonardo Da Vincinek életét mutatja be. A szerző hiteles források és dokumentumok alapján eleveníti meg a reneszánsz "homo universalis" ellentmondásos egyéniségét, részletesen elemzi legnagyobb műveit és keletkezésük körülményeit. Kortárs történészek korabeli tudósításainak felhasználásával megjeleníti a kort, a művész hatását kortársaira és korának művészetére, részletesen ismerteti Leonardo művészetelméleti és természettudományi kutatásait. A kötetet Leonardo legismertebb műveinek reprodukciói egészítik ki.

Eve Curie - Madame ​Curie
Eddig ​egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy embernek két alkalommal ítélték oda a legmagasabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. Ha csak ezt az egy tényt tekintjük, már akkor is megállapíthatjuk, hogy Marie Curie különleges ember volt. Még jobban aláhúzza ennek rendkívüliségét, hogy ez az esemény nő nevéhez fűződik. Ennyi már önmagában is elegendő ok arra, hogy megismerjük élettörténetét. Az életrajzi regényeket a rendkívüli dolgok teszik igazán érdekessé. Nos, Marie Curie élete bővelkedik ilyenekben. Lengyel tanár gyermekekként látja meg a napvilágot. Amint eszmélni tud, elnyomás alatt sínylődő hazájából a szabad Franciaországba megy - tanulni, hogy népén segíthessen. Elképesztő nyomorban él, míg tanul, mégis kitüntetéssel végzi az egyetemet. Egész élete ilyen céltudatos törekvés, amellyel a századforduló egyik legnagyobb tudósává küzdi fel magát. Házassága is kivételes képességű emberek egymásra találása: élettársában, a később tragikus véget érő Pierre Currie-ben méltó segítőtársat talál, akivel együtt fedezik fel a rádiumot, s alapozzák meg a radiológia tudományát. Az első Nobel-díjat együtt kapják, a másodikat - férje halála után - már Marie Curie egyedül. Később harmadikat is kapott a Curie család: leányuk, Iréne-Curie személyében. Madame Curie életének leánya méltó emléket állított ezzel a könyvvel. Senki se tudta volna jobban bemutatni őt az utókornak, mint leánya, Eve Curie, aki nemcsak a világhírű tudóst látta benne, hanem a humánus embert és a szerető édesanyát is.

Vághidi Ferenc - A ​dinamit regénye
Hálás ​feladat regényt írni Alfréd Nobelről, a dynamit feltalálójáról, az elszánt politikai ügynökökkel trafikáló üzletemberről, az első nemzetközi fegyver-, és hadianyag-kartell megalapítójáról, aki fiatal korában Shelleyért rajong, élete vége felé pacifista kongresszusokon szónokol, és a mindenre kapható üzletember mohóságával gyűjtött vagyonának jövedelmét, végrendeletileg a tudományok, az irodalom nagyjaira, valamint a béke önzetlen harcosaira hagyja. De a "hálás" feladatoknak az a rossz tulajdonságuk, hogy gyakran csábítják az írót a könnyebb megoldások felé. Csak önfegyelem, s mértéktartás mentheti meg az ilyen téma íróját. És Vághidi Ferenc megmenekült... Mert nem akart többet, mint szűkszavúan beszélni egy ember életéről, akit csak annyira tart "érdekes embernek", amennyire mindenki az, aki társadalmi helyzete következtében mások életét irányíthatja. Nem analizálgatja Nobelt, s nem kutatja a dynamitgyáros végrendeletében megnyilvánuló szándék lélektani indokait. Messzire elkerüli azt az önkényes és naiv magyarázatot, mely szerint Nobel azért fogalmazta meg így testamentumát, hogy élete tevékenységéért vezekeljen. Vághidi szerint a gesztus mögött nincs szándék, csak szeszély, "a szép lelkeskedő, örök humánum felé vágyódó dilettáns szeszélye", s hogy a Nobel-díj azzá lett ami, az elsősorban Skandinávia érdeme, amely egy ködösen megfogalmazott, szakszerűtlenül és naivan végiggondolt szándékból ilyen nagyszerű intézményt fejlesztett. Az analitikus szempontoknál több súlyt helyez Vághidi azokra a külső körülményekre, amelyek Nobel életének alakulására kihatással voltak: apja foglalkozására, bátyja halálára (Nobel Emilnek 1874 őszén, egy rosszul végződött kísérlet az életébe került) és egy Bertha von Suttner nevű dilettáns író és dilettáns pacifista agitátornőhöz való viszonyára. Noha jól tudja, hogy sokat ezzel a módszerrel sem lehet megmagyarázni. Alfréd Nobel valósággal beleszületett mesterségébe, miután apja is hadiszállító és puskaporgyáros volt. De ha Pasteur születik hadiszállító fiának, vajjon ő is megmarad apja mestersége mellett? kérdi Véghidi, és e kérdésével elárulja kétkedését e módszer irányában is." A Nyugat A dynamit regénye függelékként közli a Nobel-díjak nyerteseinek névsorát. A nemzetiség szerint való csoportosításnál különös, elgondolkoztató adatokat látunk. Németország majdnem annyi kémiai díjat kapott, mint a többi nemzet együttvéve, viszont a békedíjból, a felsorolt nemzetek között legutoljára részesült.

Daniel Kehlmann - A ​világ fölmérése
Két ​öreg, kissé bogaras tudós ember (Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss) először 1828-ban találkozik Berlinben, hogy a tudomány érdekében összefogjanak. A világot járt felfedezőnek és a szobájába zárkózó tudósnak azonban csak egy közös vonása van: a szenvedélyes tudásvágy. A szerző humorral teli, élvezetes stílusban meséli el a két zseni életét, sikereiket és kudarcaikat, kötéltáncukat nagyság és nevetségesség határán. A regény rafinált játék a tényekkel és fikcióval; különös fantáziával, erővel és ragyogó technikával megírt mű.

Shelley Emling - Marie ​Curie és lányai
A ​Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét. Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált. Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát.

Egely György - Tiltott ​találmányok
A ​legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el találmányok feltalálóikkal együtt. Minden jel arra mutat, hogy évszázadokkal ezelőtt fontos kérdésekben tévútra jutott a fizika, s emiatt a technika fejlődése. Akik látták a kiutat, és működő, olcsó és tiszta többletenergiát adó szerkezetet is készítettek, azokat eltaposták a tudomány és az ipar vezetői. Emiatt maradt a szegénység, az energiaválság és a környezetszennyezés. Ma már tudni lehet, hogy hol és mit rontottunk el. Ezeket a történeteket dolgozza fel a könyv, jórészt eldugott, nehezen fellelhető dokumentumok alapján.

Birtalan Győző - Óriáslépések ​az orvostudományban
Az ​emberiség legnemesebb harcáról szól ez a könyv: a betegségek, a halál elleni harcról. Ennek a több évezredes küzdelemnek az első csatáit még könnyűfegyverzetben vívta az ember: segítői mindössze a tapasztalatok s a gyógyfüvek voltak, majd - ahogy fokozatosan megismerte saját testét, szerveinek felépítését, működését - megalkotta egyre komolyabb fegyvereit is: műszereket, vizsgálati és sebészeti módszereket, gyógyszereket. A neves orvostörténész gazdagon illusztrált kötete a gyógyítás hőseit mutatja be Hippokratésztól a himlővakcinálást bevezető Jennerig, Vesaliustól a pennicilint felfedező Flemingig. Találkozunk azokkal, akik mindent feláldoztak azért, hogy betegeiken segítsenek. Így a legnagyobb magyar orvossal, Semmelweis Ignáccal, aki a gyermekágyi láz leküzdésének szentelte életét, vagy azzal a fiatal kutatóval, aki katétert vezetett be a saját szívébe, hogy a szívkamra vérének összetételét megismerje. Ők igazi példaképek lehetnek. Mert nem a hiúság és a dicsvágy volt tetteik indítéka, hanem a tudományos kíváncsiság és az emberszeretet. A kötetet mintegy százötven fekete-fehér és színes kép illusztrálja.

Gazda István - Magyar ​tudománytörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tracy Chevalier - Isten ​teremtményei
A ​kifinomult stílusáról ismert és méltán elismert írónő, Tracy Chevalier legújabb, valóságos személyekről szóló könyvében ezúttal a 19. század egyik legfontosabb felfedezésének történetéből válogat az olvasó számára, miközben érzékeny képet rajzol a női barátság bonyolult és sok mindent átvészelő természetéről.

Albert Einstein - Albert ​Einstein válogatott írásai
Einstein ​életével, személyiségével és a relativitás elméletével kapcsolatosan sok tévhit és torzítás él a köztudatban. A most először magyarul megjelenő írások segítséget nyújtanak abban, hogy valósabb képet alkossunk Einsteinről és elméletéről.

Németh László - Sajkódi ​esték
Tudománytörténeti ​esszék és műhelytanulmányok, írói arcképek és vallomások, töprengések a nevelés és társadalomépítés gondjairól, visszaemlékezések és fölszólalások gazdag és változatos tárháza ez a kötet.

Dava Sobel - Galilei ​lánya
Ki ​ne ismerné a zseniális tudós, Galilei nevét? Galilei három házasságon kívül született gyermeke közül a legidősebb örökölte leginkább apja zaenialitását, szorgalmát és érzékenységét, aminek köszönhetően ő lett a tudós igazi bizalmasa. Virginia tizenhárom éves volt, amikor Galilei kolostorba adta a közeli Firenzébe, ahol - édesapja csillagászati tevékenysége iránti tiszteletből - felvette a Maria Celeste nevet. Galileihez írt leveleiből - amelyeket a szerző maga fordított olasz nyelvről, és mesterien szőtt bele lenyűgöző elbeszéléseibe - még ma is ugyanúgy sugárzik az édesapja iránti feltétlen tisztelet. A szerző, Galilei közéleti szereplése, valamint Maria Celeste világtól elvonult élete között váltakozva nyújt betekintést a Medici család Firenzéjébe, valamint a római Szentszék életébe. Mindennek egy olyan korban lehetünk tanúi, amikor az emberiségnek a kozmoszban elfoglalt helyéről vallott nézetek radikálisan megváltoztak - Galilei minden igyekezetével azon fáradozott, hogy azt a mennyországot, maelyet ő jó katolikusként őszintén elfogadott, kibékítse azzel az égbolttal, amelyet tudósként távcsövei segítségével felfedezett. Dava Sobel tökéletes érzékkel válogazza ki a szemelvényeket, és csodálatos harmóniban fűzte össze a történelmi tényeket: a Galilei lányát olvasva újra elcsodálkozhatunk azon, hogy az emveri elme és sz emberi szív milyen magasságokba képes emelkedni.

Paul Johnson - Értelmiségiek
Amióta ​- a felvilágosodás korában - a világi értelmiségiek átvették az egyháztól az erkölcsi és viselkedésbeli útmutató szerepét, fel-felmerült a kérdés: vajon jól sárfárkodtak-e ezzel a hatalommal, s vajon milyen mértékben feleltek meg e feladatnak? A különböző korszakok vezető entellektüeljei, akik az emberiségnek prédikáltak, sőt sok esetben a jövőjét is megszabták, mennyire tisztelték az igazságot? Hogyan viszonyultak a pénzhez? Hogyan bántak családtagjaikkal és barátaikkal, szeretőikkel és egymással? Magánéletük megüti-e azt a mércét, amit ők a világ elé állítottak? Paul Johnson, a neves konzervatív brit történész és újságíró ezekkel a kérdésekkel szembesíti kíméletlenül, de tárgyilagosan Rousseau-t, Marxot, Ibsent, Tolsztojt, Hemingwayt, Brechtet, Bertrand Russelt, Sartre-t, de Mailert, Fassbindert, Chomskyt és másokat is. S miközben szellemi értéküket csak hellyel-közzel, emberi-morális nagyságukat azonban annál inkább vitatja, elérkezik a szomorú, de tanulságos konklúzióhoz: "Jóllehet antiliberális vagy diktatórikus államhatalmak alkalmazták, [a mindenáron való társadalomátalakítás] egész rendszerét, összes tervét eltellektüelek munkálták ki... Az értelmiségiek távolról sem individualisták, távolról sem nonkonformisták, inkább bizonyos szabályszerű magatartási mintákat követnek... Ez az, ami tömegükben olyan veszedelmessé teszi őket, mert a szellemi rugalmatlanság olyan atmoszféráját teremtik meg, amely már önmagában is irracionális és destruktív cselekvésre ösztönöz. Mindenekfelett pedig szüntelenül emlékeznünk kell arra, amiről az értelmiségiek szeretnek megfeledkezni: hogy az emberek fontosabbak, mint a koncepciók, hogy övék az elsőbbség. Minden önkényuralom közül az eszmék szívtelen zsarnoksága a legrosszabb."

A. P. Juskevics - A ​középkori matematika története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Sullivan - A ​vándorló kontinensek
Kevés ​tudományos elméletet ért annyi támadás, mint Alfred Wegener kontinensvándorlási hipotézisét. Századunk első felében a geofizikusok többsége elképzelhetetlennek tartotta, hogy a szilárd földkéreg darabjai úgy úszkáljanak a földköpeny izzó anyaga felett, mint tutajok a vízen. Az 1960-as években azután a kontinens vándorlási elmélet váratlanul előkerült a tudomány lomtárából. A korszerű technika ugyanis lehetővé tette, hogy a kutató ember előtt feltáruljon az óceánok mélye. Kiderült, hogy az örök sötétség birodalmát sokezer kilométer hosszúságban barázdálják hátságrendszerek és mélytengeri árkok. Előbbiek az óceáni aljzat állandó megújulásnak, a földkéreg születésének színhelyei, utóbbiakban pedig az idős óceáni kéreg a mélybe alábukva beleolvad az izzó földköpenybe. A földfelszín mozgásának, s így a kontinensek vándorlásának a kulcsát tehát az óceánok mélyén találták meg a szakemberek. Ez egyúttal azt jelenti, hogy bolygónk felszínét nem egységes burokként fedik a szilárd kőzetek, hanem a kőzetburok egymáshoz viszonyítva állandóan mozgó mozaikdarabkák áll. E kisebb-nagyobb darabok leginkább lemezekhez hasonlíthatók, ezért ez az új földszerkezeti modell lemeztektonika néven vált ismertté. A mozgó lemezek hátán évente néhány centiméteres sebességgel vándorolnak a kontinensek. Weegener elmélete tehát korszerű elméleti alapon született újjá, valóságos forradalmat váltva ki a földtudományok fejlődésében, s egy-két évtized alatt meghódította a világ tudományos közvéleményét. A siker azonban viták kereszttüzében született. A könyv szerzője, a New York Times tudományos újságírója maga is tanúja volt az új felfedezéseknek, és a velük kapcsolatos viharos szakmai vitáknak. A Gomar Challenger kutató-fúróhajó szenzációs tengeri fúrásait, az antarktiszi trópusi életmaradványok megtalálását első kézből ismerteti velünk, s úgy érezzük, mi is részesei vagyunk a korszakalkotó felfedezéseknek. Megéreztük a tudósok közti viták forró légkörét, s szinte mi is állásfoglalásra kényszerülünk. Sullivan könyve egy elmélet születésének krónikája hű, s egyúttal lenyűgöző krónikája.

Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Géczy Barnabás - Lamarck ​és Darwin
A ​tudománytörténet számára nem az evolúció példái az érdekesek, hanem azok az elvek és okok, amelyek az emberi szellem egyik legnagyobb felismeréséhez vezettek. A történészt elsősorban az érdekli, miért csak a XVIII. és XIX. század fordulóján alakult ki az első átfogó evolúciós elmélet? Mi volt Lamarck munkájában az új, a forradalmi, a zseniális? Miért fogadta elméletét »manipulált« süket csönd? Miért kellett egy évszázadot várni nagyságának felismerésére? Mi volt Darwin sikerének a titka? Milyen filozófia segítette abban, hogy megfigyeléseit lenyűgöző szintézisben foglalja össze? Amikor pedig elméletéhez eljutott, miért várt húsz évet eredményének közzétételével? Mitől félt Darwin? Miért kellett több mint száz évig halogatni rejtett feljegyzéseinek kiadását? Végül és nem utolsósorban mi az, amit a XXI. század felé közeledve a XIX. század alighanem legnagyobb két biológusának köszönhetünk?

Bakó Krisztián - Híres ​biológusok
Az ​emberiség a történelmi idők kezdete óta próbálja megismerni az élő természetet. Az élővilággal kapcsolatos tudásanyag segítségével sikerült vadászó-gyűjtögető őseinknek új és új táplálékforrást találnia. Ezen ismeretek által alakították ki a mezőgazdaság működésének kereteit. Az emberi test felépítésének és anyagcsere-folyamatainak pontos leírása pedig a gyógyítás kulcsának bizonyult. A modern, tudományos élet hajnalán ezt a szerteágazó, élőlényekkel foglalkozó tudományt biológiának nevezték el. Könyvünk ezen lenyűgöző szakterület legnagyobb alakjait mutatja be röviden, közérthető nyelvezettel.

Maurice Goldsmith - Frédéric ​Joliot-Curie
Joliot-Curie ​egyedülálló módon képviselte nemzedékének azt a tudóstípusát, aki felismerte a tudomány és társadalom összefüggéseinek rendkívüli fontosságát és felelősségét. Élete nehéz harcokban telt el. Mint a világ egyik vezető fizikusa csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, belépett a Francia Kommunista Pártba, a felszabadulás után a Francia Atomenergiai Bizottság főbiztosa lett, harcolt az atomenergiával való visszaélés, az atombomba gyártása ellen, amelyet a tudomány elárulásának tekintett. A nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője volt. A harmincas évek elején Joliot-Curie és felesége, Irène Curie közös kutatómunkájukkal felfedezték a mesterséges radioaktivitást. A szerző elsősorban politikai partnere volt Joliot-Curie-nek, jól ismerte barátait és ellenfeleit, az akkori tudományos és társadalmi erőviszonyokat. A tudós-politikus életútja mögül a kor társadalmi problémái is kirajzolódnak.

Covers_133109
Halhatatlan ​holdlakók Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Halhatatlan ​holdlakók
Léghajóval ​a Holdba. Mi köze van a matematika fejedelmének a kozmikus nyelvhez? Milyen élőlényeket látott Herschell a Holdon? A naplakók égboltja a napfolt? Mire szolgálnak a Hold csatornái? Mi történik, ha Földünk rázuhan a Napra? A bolygók szövetségéről 1849-ben hogyan vélekedtek? Mit ábrázolt a Jamaikában lehullott meteor? Megolvaszthatjuk-e a Hold jegét a Földről? Óriások vagy törpék a Jupiter lakói? Miért boldogok a Mars holdjainak lakói? Ősdzsungelek a Vénuszon? Viselnek-e frakkot a marslakók? A marslakók már köztünk vannak? Őrült fantazmagória a világűr meghódítása? A fantázia győzelme vagy az áltudomány veresége?

Szabó Imre - Pikler ​Gyula
Pikler ​Gyula (1864-1937) Pikler Gyula, a századforduló univerzális érdeklődésű jogtudósa, a magyar pozitivista jogbölcselet legnagyobb alakja, a polgári radikális irányzat egyik elindulója. Szabó Imre akadémikus könyve nemcsak a jogászoknak szól, hanem a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek általában, de élvezettel olvashatják azok is, akik a tudománytörténettel, illetve a hazai gondolkodás történetével foglalkoznak.

Simon Singh - A ​nagy Fermat-sejtés
"Igazán ​csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám." A 17. században élt francia Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre késztették az elkövetkező nemzedékeket. A nagy Fermat sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hétévi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelentéssel kápráztatta el a világot: megvan a bizonyítás!

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Jürgen Thorwald - Detektívek ​évszázada
Az ​eltávolíthatatlan bélyeg, avagy az azonosítás kalandja - Amit a halottak mesélnek, vagy a törvényszéki orvostan mérföldkövei - A méreg, vagy a törvényszéki toxikológia útjai és tévútjai - A gyilkos golyó balladája, vagy a törvényszéki ballisztika útja

Jürgen Thorwald - A ​detektívek órája
A ​detektívek évszázada c. könyvének folytatása ez a mű, amely szinte napjainkig tudósít a bűnözésről és a felderítés módszereiről. Thorwald megmutatja, hogy a modern természettudomány és technika milyen segítséget nyújt a bűnüldözésnek. A könyv a tudományos kriminalisztika két fontos területét dolgozza fel: a vérnyomvizsgálatot és az ún. mikronyomok vizsgálatát. Ennek kapcsán bemutat egy sor híres bűnesetet, a nyomozás sikereit és kudarcait, s keresi a kudarcok okát. A szerző meggyőződése, hogy a nehéz esetek ösztönzik a tudósítókat új és egyre pontosabb módszerek kidolgozására, ezek azután általánosan alkalmazhatóvá válnak, s a legmegbízhatóbb tanúkként leplezik le a bűnöst. A modern kémia és biológia mellett ma már az atomtudományt is felhasználják erre a célra. A könyv összeköti a tudományos alaposságot a bűnesetek izgalmas leírásával. Külön érdekessége, hogy a szerző olyan forrásokból is merít, amelyek eddig nem voltak hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Kitalált történeteket, vagy akárcsak jeleneteket, párbeszédeket hiába keresnénk Thorwald műveiben. Éppen az élet produkálta ügyek teszik minden "kriminél" színesebbé, izgalmasabbá őket.

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Timár László - Galileo ​Galilei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Temesiné Schmöltz Margit - Mérföldkövek ​a civilizáció történetében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - Jövőidőben
Az ​ember egyre közelebb ér önmagához. Lenyűgöző áttekinteni, amit századunk természettudományának forradalmi robbanása a megértés világosságára felvetett. Mindez kívülreked az iskolák konvencionális tananyagán. A természet és az ember létének legalapvetőbb kérdései nem hangzottak el sem az iskolai órákon, sem az érettségin.

Kollekciók