Ajax-loader

'1848' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jankó Olga - Az ​elmaradt tánc
Teleki ​Blanka leányneveldéjéből Bérczy Veronikát, a tizenhat éves hajadont édesanyja hazaviszi, majd továbbutaznak Pozsonyba, Besztercebányára. A leányt megrendíti első szerelmi csalódása, de aztán annál gyöngédebb szívvel ápolja Sándort, a sebesült honvédtisztet. Ugyanis mindez 1848 tavaszán történik, a várva várt báli vigasság elmarad az események forgataga miatt, viszontagságos hónapok és évek következnek. A két fiatal szerelme mégis beteljesül, összeházasodnak, gyermekük születik: addigra azonban a szabadságharcot leverték már, a kalandos sorsú, vitéz Sándornak, Görgey egykori futártisztjének bujdosnia kell. Hogyan sikerül egymásra találniuk az elnyomatás komor időszakában? Erről szól ez a kedves, szép regény.

Vas Zoltán - Kossuth ​Lajos élete I-II.
Az ​európai történelem dicső forradalmi korszaka, a "népek tavasza", az 1848-as szabadságmozgalmak s a század második felének élénk, sőt nemegyszer szinte áttekinthetetlenül szövevényes politikai harcai elevenednek meg e könyv lapjain, amelynek központi hőse a magyar történelem egyik legnépszerűbb vezetője: Kossuth Lajos, Élete és munkássága ma is élő, mert olyan események gyújtópontjában állt, amelyek meghatározták és alakították a történelmet. Kossuth sikerekben és bukásokban, beteljesülő és megvalósulatlan reményekben gazdag közéleti tevékenysége során a szerző megjeleníti a kor szinte valamennyi jelentős politikusát, sőt az események menetének megfelelően nemegyszer főszerephez is juttatja őket. Garibaldi és Klapka, Teleki és Cavour, Mazzini és Marx, III. Napóleon, Szemere, Széchenyi és Deák pályafutásának jelentős állomásait csakúgy, mint Kossuth egész életútját dokumentumszerű hitelességgel mutatja be a könyv.

Takács Ferenc - Két ​flamingó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztaszeri László - Görgey ​Artúr a szabadságharcban
"... ​Lisznyai Kálmán, a Görgey kíséretéhez tartozó költő odakiáltott a csapatok előtt álló és az ellenséges tűz által közvetlenül fenyegetett parancsnoknak: Tábornok úr, ugrassa a lovát jobbra, mert istenuccse leüti a golyó! Görgey visszanézett, s csak ennyit mondott: Ha fél, hazamehet! Majd a csatának abban a válságos pillanatában, amikor a II. hadtest két zászlóalja megingott, és úgy látszott, hogy a 66. honvédzászlóalj sem tud sokáig kitartani, a tábornok kíséretéhez fordult, és így rendelkezett: Tiszt urak! Le a lóról, rendezzék ezt a zászlóaljat rohamra, tíz perc alatt Perednek kezünkben kell lennie!"

Supka-geza-1848-1849
elérhető
1

Supka Géza - 1848, ​1849
"Kossuth... ​megkérdi Görgeit, mit szólna hozzá, ha a kormány Bemet nevezné ki fővezérré. Görgei válasza rövid, de annál határozottabb. Ha most Bemet neveznék ki, akkor ő nyomban elhagyná az állását, mert Bem nem magyar, s így semmi biztosíték nincs arra, hogy nem fogná-e a háborút tisztán személyes érdekeiből még akkor is folytatni, amikor a nemzet érdeke a harc továbbviteléről való teljes és rögtöni lemondást parancsolná. Kossuth további kérdéseire Görgei azt feleli: ha a temesvári csata a magyarokra kedvezően végződik, akkor teljes erejével az osztrák hadsereg ellen fordulna. Ha viszont Temesvárnál az osztrákok győznek, akkor leteszi a fegyvert. Estére befutott Arad várába Guyon tábornok jelentése, hogy a magyar fősereg teljesen megsemmisült."

Cseres Tibor - Én, ​Kossuth Lajos
Az ​utókor szereti elszámoltatni a történelmi nagyjait, szereti képzeletben számon kérni tőlük azokat a hibákat, tévedéseket, amelyeket elkövettek, s amelyeknek esetleg mindmáig viseljük következményeit. Rendhagyó eljárás tehát, ha az utód arra vállalkozik, hogy beleélve magát a történelmi hős gondolkodásmódjába, lelkivilágába, a hajdanvolt eseményeknek és tetteknek ne az elítélésére, hanem azok okainak, indítékainak megértésére törekedjék. A nagy kérdések özöne foglalkoztatja a mai embert a reform-kor, a forradalom és a szabadságharc eseményeit illetően. Mi lett volna, ha a magyar haderő Bécs ellen fordul, ha nem kiáltják ki a Habsburgok trónfosztását, vagy ha a nemzetiségi kérdés másféle megoldására törekszenek? Ugyanakkor hajlunk arra is, hogy elhallgassunk történelmi tényeket, lebecsüljük bizonyos események jelentőségét, amelyeknek ismerete nélkül pedig aligha érthető meg Kossuth, Görgey, vagy mások utólag vitatott lépése. Cseres Tibor nem Kossuth cselekedeteire keres mentséget ebben a képzeletbeli Kossuth-önéletrajzban, nem apológiára vállalkozik, csak belülről akarja megérteni azt a kort, amelyben Kossuth és társai cselekedtek. Azokat a lelki és fizikai tényezőket deríti föl, amelyek meghatározták az akkori eseményeket, emberi, nemzetiségi előítéleteket, rokonszenveket és ellenszenveket tár föl, hogy megrajzolja azokat a kényszerpályákat, amelyek meghatározták a történelmi tényeket, befolyásolták a politikusok és köztük Kossuth Lajos cselekedeteit.

Balogh Béni - Csatára ​fel!
1848-49 ​tavaszán a vadregényes Bükk mögötti völgyekben megjelenik egy kóborló osztrák csapat. Parancsnokuk, báró KatzMatz nem harccal, hanem a nép sarcolásával foglalkozik... Egy 12 éves kisfiú, Kormos Lajcsi kisbárányát is elraboltatja. Lajcsi ezért bosszút esküszik, és titokban felkeresi a Tisza mentén táborozó Damjanich seregét, ahol a két testvérbátyja is szolgált. A tábornok - két felnőtt kíséretében - KatzMatz megfigyelésére küldi a Bükkbe. Kémkedésük alatt sok borsot törnek a generális orra alá. Később azonban a népfelkelőkből és a nemzetőrökből - a kisfiú és felnőtt társai segítségével - erős csapat szerveződik, akik végül több csatában legyőzik a generális seregét. A regény sok kalandja, izgalmas története 1848-49 hősi küzdelmeinek állít felejthetetlen emléket.

Feh_c3_a9r_20b_c3_a9la-kossuthkifli
elérhető
84

Fehér Béla - Kossuthkifli
Aki ​végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András)

Sipos Gergő - Szent ​Domonkos kertje
1854. ​Rejtélyes hírek érkeznek a szabadságharc elveszett gyémántjai felől. Fenyvessy Mártont, a törvényen kívüli kémhálózat ügynökét — egy úgynevezett “kísértetet” — küldik értük. Ő azonban holtan találja az egyetlen embert, aki ismerte a politikai és gazdasági okokból is jelentős kincsek rejtekhelyét. Ezért megkezdődik a versenyfutás az idővel, és Mártonnak minden ügyességére és logikai érzékére szüksége lesz ahhoz, hogy megfejtse a hátrahagyott jeleket, melyekkel a kincsvadászok már évek óta sikertelenül próbálkoznak. Minderre csupán néhány órája van, mielőtt leszáll az éj. Ebben a feszült hangulatú történelmi krimiben, hidegvérű gyilkosságokon, áruláson és összeesküvéseken keresztül vezet az ösvény Szent Domonkos kertjébe, amely titkait csak az arra érdemesek előtt tárja fel.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Sárközi György - Mint ​oldott kéve
Sárközi ​György történelmi regénye az 1848-49-es szabadságharc idején játszódik, hőse Mednyánszky Cézár, Görgey hadseregének tábori főpapja, akinek kalandos és tragikus élettörténete bontakozik ki e népszerű regény lapjain.

Thurzó Gábor - A ​Moll lányok
A ​mindent felforgató, a józan ésszel is dacoló szerelem robban be egy szép napon az 1848-as szabadságharc idején játszódó regény bájos hősei, Náni és Fáni életébe. Egyik közös sétájuk alkalmával egy titokzatos vörös szakállas férfi ejti rabul szívüket - Görgey Artúr. A két leány még egymás előtt is titkolja hirtelen támadt érzelmét. Náni elhagyja a szülői házat, és férfiruhában, Hanslickben főhadnagyként harcol az imádott férfi seregében, sőt a fegyverletétel után a száműzetésbe is követi. Fáni atyja mellett marad, és idővel férjhez is megy, de emésztő szenvedélyét ő sem feledi holta napjáig.

Wilkie Collins - A ​Holdgyémánt
Senki ​sem látott hozzá hasonlót. Szépsége, ragyogása mindenkit megbabonáz. No meg az értéke. Talán azért is, hogy mindenkori tulajdonosa egyúttal áldozatai is a csodálatos, legendás sárga gyémántnak. Hogy az indiai holdisten homlokáról, illetve keleti kánok, császárok és mogulok birtokából hogy került Londonba, azt inkább csak sejteni lehet, ám hogy Londonból miként jut vissza Indiába, az őt megillető helyre a múlt század derekán, ezt a valóságos detektívtörténetet ez a regény meséli el. Rachel, egy előkelő, ifjú angol hölgy, 18. születésnapjára, elhalt nagybátyja rendelkezése értelmében, megörökli a nevezetes gyémántot, amely persze másnap reggel szőrén-szálán eltűnik, romba döntve többek közt Rachel és szerelmese házassági reményeit. És noha csupa talpig Sir, talpig Lady, talpig szolga tartózkodik a színhelyen, a gyémánt mégsem kerül elő, és a nyomozás sem vezet a titkok nyitjára... Sőt a rejtélyek, talányok egyre szaporodnak, míg egy szép napon, igaz, majd két évvel a drágakő eltűnése után, egy váratlan fordulat mindenre fényt nem derít...

Jókai Mór - Politikai ​divatok
Hiába ​mondják nekünk, válasszátok külön a magányéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia - költők azok, anélkül hogy politizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltűnően magyar történet, tele a közélet lármájával; hogy tudja azt élvezni akármi nemzet szülötte is, egyszóval: ne írjatok mindig irányregényt. Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen az. Nálunk minden életregény, minden családi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével, az általános bú és öröm, a történelmet alkotó közemelkedés és süllyedés minden egyes életregény alakulására oly határozott befolyással bírt mindenkor, hogy ez alaphangot semmi költő nem mellőzheti, anélkül hogy élethűtlen vagy éppen frivol ne legyen. Kérdezzétek meg a családi szakadások okait - közélet viszályaira fognak visszavezetni. Kérdezzétek meg nagy jellemek kiemelkedését, elbukását - politikai katasztrófákat fogtok találni. Kérdezzétek meg a feldúlt életpályák viszontagságait, kérdezzétek meg az elszegényült falvak urát - a közélet kuszált viharaira utalnak vissza. Tudakoljátok az özvegyek könnyeit, miért hullanak, az árvák sóhajait, hová repülnek; azok mind-mind országos bajokhoz fognak elvezetni. S ha rokonszenv után vágyó kebletek egy ideálért sóhajt, férfi vagy nő eszménykép legyen az, ott is fogjátok érezni, hogy aki csupán az ábrándozónak volt ideálja, az csak félig töltötte be a szívet, s egész embernek azt ismerjük el, aki nemcsak magának élt. Saját légkörünk ez. ezt leheljük ki, ezt leheljük be, mint éltetőt, mint fojtót; ez keserít, ez édesít, mint a gyümölcsöt a hegyi lég, melytől a szőlő édesebb lesz, a torma pedig keserűbb, mint a csendes lapályi kertben. Nálunk mindenki benne él a közéletben; a munkás ettől várja jobb sorsát, a kereskedő üzlete felvirágzását; a tudománynak ez ad vállára szárnyat vagy lábára láncot; a jellem ebben edződik acéllá vagy olvad salakká; ennek saját kultusza van, saját dogmái, saját költészete és különösen saját divatjai. Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és milyen nagyokat vitt magával, akiknél az több volt, mint divat, s akik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból? E korszakot igyekezett visszatüntetni regényem, melynek bizonyosan számos hibái között első helyet foglalhat az, hogy több munkája volt benne az emlékezetnek, mint a képzelmi erőnek. Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a kort igyekezett híven visszaadni. Pest, augusztus 18-án, 1862.

Joseph Andrew Blackwell - J. ​A. Blackwell magyarországi küldetései 1843-1851
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wass Pál - Fegyver ​alatt
Forrongó ​történelmi kor megrázó dokumentuma ez a napló, melynek középpontjában tragikus emberélet áll. Lapjain az éles megfigyelőképességű hadikrónikás időben a lipcsei csata évétől Solferinóig, térben Szebentől Bécsig és Lembergtől Nápolyig vezeti az olvasót. Világeseményeket és apró epizódokat mesél el benne, bemutat művészeti kincseket és népi szokásokat; megelevenít nagyhatalmú uralkodókat és tűzrőlpattant asszonyokat. Mindezt emberi közelségből, művészeti látásmódján átszűrve, sokszor nehézveretű, de mégis olvasmányos stílusban.

Mitták Ferenc - Fényesebb ​a láncnál a kard...
A ​jelen kötet három részben ad szemelvényeket 1848-49. történetéből: az I. rész egy-egy fontos mozzanat köré csoportosítva, kilenc Petőfi-vers beválogatásával, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő eseményeit elveníti fel; a II. részben a forradalom és szabadságharc 10 főszereplőjének portréján keresztül juthat az olvasó közelebb az eseményekhez; a III. rész 60 politikus és katona - köztük a Batthyány- és a Szemere-kormány minden minisztere, valamennyi jeles katonai vezető - rövid életrajzát mutatja be. A könyvben összesen 82 hosszabb-rövidebb életrajz található. Természetesen a válogatás nem lehet teljes, de bízunk abban, hogy ezek a személyek méltán reprezentálják a kort.

Aradi
Az ​aradi vértanúk I-II. Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Az ​aradi vértanúk I-II.
"Véget ​ért a magyarországi és erdélyi hadjárat és meghódoltatás, és megvan az a kellemes érzésem, hogy egyes-egyedül az én személyemnek köszönhető az ellenség megsemmisítése. A hadsereg és a történetírás feladata, hogy ennek a kijelentésnek az igazáról a valóságnak megfelelő ítéletet alkosson; jó lelkiismeretem és a diadal megnyugtat, olyan tetterővel vittem véghez mindent, minden vonatkozásban, amilyenre nem sok példa van a történelemben... Paszkevics amnesztiát követelt mindnyájuknak, kereken megtagadtam, csak a legénységnek adtam meg őrmestertől lefelé, a vezérekre, képviselőkre és tisztekre vonatkozólag magamnak tartottam fenn a további rendelkezés jogát - ez annyit jelent, hogy a vezéreket felköttetem, az ellenségnél szolgálatot vállalt osztrák tiszteket pedig, akik polgári foglalkozásúak voltak vagy őrmesterek a mi szolgálatunkban, közembernek besoroztatom... Az újságírók mind nekem fognak esni, kivált a derék angolok, nem bánom, a lelkiismeretem tiszta, csak igazságot szolgáltatok - és ami a legfontosabb, jól és nyugodtan alszom, mert meggyőződésem és kötelességem szerint járok el. Aki látta, mint én is, mit tettek ezek a gazfickók Magyarországgal, a lehető legigazságosabb dolognak fogja tartani, hogy átsegítjük őket a másvilágra... Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestül irtom ki a gazt. A lázadók minden vagyonát elkobzom a régi magyar törvények értelmében, utasításaim nincsenek, de teljhatalmam van, korlátlanul rendelkezhetem a király nevében." _1849. augusztus 24._ _Haynau_ "A könyörtelenség, embertelenség, kegyetlenség tehát mégis legyőzte a dicsőséges és igazságos uralkodó jóságát és szelídségét - vagy pedig becsapják, és nem is tud az egész ítéletről, miért is kellene tudnia róla. Az ő szándéka az volt, hogy minden megtévedt, a korábbi kormányok ügyetlensége vagy inkább rosszindulata miatt szántszándékkal tévútra vezetett hűséges alattvalójának és szolgájának rangra való tekintet nélkül kegyelmet ad... De akkor miért kell ítéletet hozni, ítéletet hirdetni, miért kell sok derék, tisztességes ember becsületét meggyalázni, nevüket örök időkre megbélyegezni? Az utóbb megadott amnesztia nem fogja meg nem történtté tenni a sok szerencsétlen családot sújtó megszégyenülést... Nem kételkedem benne, hogy ma halálra fognak ítélni... Ahogy gondoltam! Halálra ítélve lőpor és golyó által. Mindezt előre láttam, és ezért a legkevésbé sem lepett meg... Valóban nem adnának kegyelmet nekünk? Az utolsó pillanatig olyan reménykedve bizakodom, hogy nem is tudom magam átengedni a halál gondolatának." _Schweidel József_

Covers_55486
elérhető
4

Győry Dezső - Viharvirág
A ​Viharvirág, Győry Dezső első, mind máig egyik legsikeresebb történelmi regénye, öt évvel az első kiadás után is friss és maradandó élményt adó, élvezetes olvasmány. Első megjelenése óta nagy könyvsikert aratott. A rendkívül olvasmányos, pergő cselekményű, kalandokban bővelkedő és sokban történelmi dokumentum értékű szép regény az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc korába vezeti el olvasóit. A regény gerince a szerző nagyapjának 1848-49-ben írott eredeti naplója. Főhőse Kalla Miska, egy rimaszombati pallér húszesztendős fia, akit a hazaszeretet és egy nagy romantikus szerelem érlel öntudatos forradalmárrá. A tisztalelkű és bátor ifjú az 1848-as események dinamikus sodrába kerül. Jellasics betörésekor önként jelentkezik katonának, részt vesz a pákozdi ütközetben, Perczel seregében végigverekszi a dunántúli hadjáratot, Debrecenben találkozik Kossuth-tal, majd Bem seregébe kerül, s az ő oldalán küzdi végig a szabadságharcot. Bátorságát, áldozatkészségét több hőstett bizonyítja. Többek között Bem életét is megmenti. Életpályája teljesen összefonódik, szinte azonosul az ország sorsával, a nép életének alakulásával. Ahogyan az ország emelkedik a forradalom árján a szabadság és függetlenség, a társadalmi haladás felfelé ívelő ösvényén, úgy emelkedik, magasodik fel az egyszerű néppel sorsközösséget valló Miska alakja is. Egyszerű közkatonából honvédtisztté küzdi fel magát s a világosi tragikus fegyverletétel után sem teszi le a fegyvert, hanem a palóc földön, a gömöri erdők mélyén bújdosó tásaival együtt tovább viszi a harcot, tettével bizonyítván, hogy nem lehet kiölni a népből a szabadságvágyat. De a regény nem csak a szabadságharc, hanem egy nagy romantikus szerelem regénye is, amely a harcok viharában virágzik ki és nagy megpróbáltatásokon át teljesedik be. A szerző több részletet bővített, és egyben javított a kéziraton, így most csiszoltabb, érettebb formájában kerül az olvasók kezébe. A rendkívül érdekfeszítő és izgalmas regény negyedik kiadása is minden bizonnyal kedvező fogadtatásra talál az olvasóközönség körében.

Kovai Lőrinc - Fáklyatánc
A ​Fáklyatánc a magyar nép szabadságvágyának, nagy forradalmi harcának regénye. Voltaképpen háborús regény, a függetlenségért és belső szociális átalakulásért küzdő emberek története, akiket az író a fegyveres harc lendületében, honvédő szerepükben mutat be. Kovai a tőle megszokott nagyvonalú ecsetkezeléssel hatalmas tablóban, európai viszonylatban tárja elénk történelmünk e nagyszerű napjait. Az európai forradalmak fáklyái egy időben gyulladtak ki s a magyarországi szabadságharc fényei még akkor is világítottak, amikor Párizsban és Bécsben az abszolutizmus zsarnoksága hallgattatta el a tömegek forradalmi hangját. A cselekmény hatósíkja igen nagy. Egészében felöleli a magyar történelem 1848-as eseményeit, megeleveníti a párizsi és bécsi forradalmi napokat. A regény Kossuthnak a budai várbörtönből való kiszabadulásával kezdődik. Színes képekben ábrázolja a márciusi napok nagy felszabadulását, majd a kirobbanó harc tényeinek leírását kapjuk. Külföldi forradalmárok és magyar parasztkatonák - diákok és munkások találnak egymásra a közös harcban. Az aradi vértanúk kivégzésének drámai leírásával nem fejeződik be a regény cselekménye. Az abszolutizmus fojtó szorításából szabadulni vágyó emberek hitéből, erejéből érzi az olvasó, hogy a szabadság nem veszett el, mert szellemi, érzelmi és etikai ereje tovább él, és kizárja az elbukást. A tömegek szabadságvágya tovább izzik, s Garibaldi zászlaja alatt újra lángra lobban. A Fáklyatáncban a történelmi emlékanyag és a költött regényfigurák sorsának összeszövése áttekintést ad az akkori társadalom valamennyi rétegéről. A történelmet formáló nép, melyet Kossuth hívó szavára állt helyt, amíg csak az események alakulása ki nem ütötte kezéből a fegyvert.

Gárdonyi Géza - A ​lámpás
Gárdonyi ​Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen. "Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített ,véka alá tett gyertya' szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülők életét a maga szerény fénykörébe vonni" - írja előszavában Petrőczi Éva, majd így folytatja: "Számomra ez a könyv nem elsősorban a templom és az iskola minden esélyegyenlőség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden időben. ... Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetőt A lámpás egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni, hogy látva lássa, hány lelket károsít meg, ha a magukat világításra szánók egyre gyérülő, egyre inkább a megbecsülés szélére szoruló táborától megvonja a világítás elemi jogát."

Beke György - Világos ​árnyékában
Hová ​sodródtak szét a nagyvilágba az 1848/49-es magyar forradalmi sereg katonái? Hogyan kezdtek új életet a vereség után? Önpusztítás, árulás, elzüllés szakadékai között hol és merre vezetett az önmegőrzés és nemzeti megmaradás ösvénye? Miként támadt a Világos árnyékában megbénult nemzeti ellenállásból a székely vértanúk mozgalma, a magyar történelemnek ez a hősi epizódja Erdélyben? Akkor született meg bennem a Világost követő szabadságmozgalom regényes feldolgozásának terve, mikor sajtó alá rendeztem Koós Ferenc emlékiratainak és öregkori naplójának szemelvényes kiadását. Memoárok, vallomások és dokumentumok könnyítették meg munkámat, mivel bátran támaszkodhattam rájuk, nemegyszer eredeti szövegek hitelesíthették a szereplők cselekedeteit és szavait. Mindezek meg is nehezítették a regényíráskor szárnyaló fantáziát. A cselekmény szabad sodrása kedvéért néha a naptári időrendet meg kellett bontanom. Szeretném hinni, hogy a tényleges történelmi személyek és a fiktív hősök tetteinek üzenete egybecseng és egymást erősíti fel.

Beolvas%c3%a1s0085
elérhető
0

Ismeretlen szerző - "Fényesebb ​a láncnál a kard"
Krúdy ​Gyula: "Mit kíván a magyar nemzet?" Vértesi Arnold: Hi a haza (részlet) Eötvös Károly: A dicsőséges csaták napjaiból (részlet) Degré Alajos: Az úrfiból lett honvéd Vajda János: A tábori élet Jókai Mór: A két menyasszony Móricz Zsigmond: A csata napja Gárdonyi Géza: Fekete nap Rákosi Viktor: Ellenség kezében Jakov Ignjatović: Damjanich Szokoly Viktor: "Csak még egy rohamot!" Gárdonyi Géza: A lámpás (részlet) Mikszáth Kálmán: A fekete fogat Herczeg Ferenc: A hét sváb (részlet) Abonyi Lajos: Egy szegény csonka története Jókai Mór: A két csonka vitéz (részlet)

Jókai Mór - A ​tűzön át az égbe
1848 ​az év. Március 15-e van. A nép felébred, lerázza bilincseit. "Szabadság" - hangzik az ország egyik szélétől a másikig. Szabad szó, szabad föld, szabad szellem! Nincs többé úr és jobbágy között különbség, egyenlő minden polgár. S a felszabadult nép örömében ölelkezik, értelmiség és munkásosztály, katona és polgár, nemzetiség és felekezet. Ezért van írva a lobogó nemzetiszín zászlókra három sző: "Szabadság. Egyenlőség. Testvériség." Március 15-én a főváros örömünnepet ül. Budapest egy éjjeli délibáb, hol a rengő fénytengerben magas, csillámló paloták fényképei tűnnek elő az elboruló ég homályából: körülszegve fényes, tüzes vonalakkal, miket ezernyi lámpák sorai képeznek. A Duna-parti palotasor homlokzatain tűzbetűkben ragyog több helyen e szó: "Szabadság"...

Hunyady József - A ​viharmadár
A ​Magyar históriák-család legújabb tagja az irodalomtörténet egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású alakja előtt tiszteleg. A poéta előtt, kinek neve egybeforrt a költészettel, akiről úgy tartják, lelke mély és háborgó, mint a tenger, titokzatos és féktelen, akár a legdühösebb vihar, mely hullámait borzolja, és szabad, mint a madár, ami fölötte csapdos szárnyaival. Hunyady József könyve Petőfi Sándor előtt tiszteleg. Felfedi féltve őrzött titkait, a matuzsálemi élet legérdekesebb mozzanatait: diákévei és vándorlásai viszontagságát, a katonaság emberpróbáló időszakát, szerelmei kálváriáját és házassága történetét, valamint az 1848/49-es forradalmat. A viharmadár esendő, álmokkal és vágyakkal teli, hús-vér embert mutat be, akinek rengeteget kell küzdenie a sikerért, de megannyi nehézség árán is eléri célját. Egyszerű fiúból ismert költővé és forradalmárrá cseperedik, a márciusi ifjak vezéralakja lesz. Végzete azonban tragédiája is: a szabadság tüze elemészti. Petőfi nemzeti hősünk, a magyar örökség egyik legbecsesebb kincse. Nagyszerűsége másfél évszázad távlatából is elvakítja az olvasót. Életrajza méltó példa mindnyájunk számára, kicsiknek-nagyoknak egyaránt izgalmas olvasmány.

Tamási Áron - Hazai ​tükör
Több ​mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig - úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt. Kossuth-díjas könyvének ez a hatodik kiadása bizonyára sok új olvasót hódít meg

Jókai Mór - Enyim, ​tied, övé
Jókainak ​ez a regénye először 1875-ben jelent meg könyv alakban, s keletkezésének olyan előkelő időbeli szomszédai vannak, mint a Fekete gyémántok vagy Az arany ember. A történet első fele a szabadságharc lírai-romantikus megjelenítése. Áldorfai Ince, a fiatal szerzetes minden testi-lelki jó tulajdonsággal felruházott, ideális alak, a szabadságharcban katonának áll, s hőstettei révén ezredesi rangra emelkedik. A harcok közben összetalálkozik még pap korában megismert szerelmével, Serenával. A reménytelennek látszó helyzetben református vallásra tér át, és elveszi feleségül. Serena nem kevésbé ideális alak, mint Ince, számára nincs lehetetlen. Mikor a szabadságharc már elbukott, Törökországba menekülnek, s ott Serena menti ki férjét egy osztrák hadihajóról. Amerikába emigrálnak, békés, idilli életet élnek. A második részben Jókai hazahozza hősét Amerikából (a provizóriumnak a kiegyezés felé tartó időszakában vagyunk). Serena az úton hajótörésben meghal, Áldorfai képviselő lesz, híres ember, megismerkedik az eszményien hideg arisztokratának ábrázolt Starrwitz Hanna grófnővel, és feleségül veszi. A polgár és az arisztokrata nő közötti házasság felbomlása, a kiegyezés utáni "gründolás" züllött légköre s Áldorfai előbb erkölcsi, majd testi-lelki összeomlása tölti ki a második rész cselekményét. A regény világosan különváló két része mintegy kontrasztot alkot; míg a másodikban mélységes kiábrándultság tükröződik a kiegyezés utáni közállapotokat illetően, addig a mű jelen idejének lehangoló kisszerűségével szemben a szabadságharc hősi világa már-már eposzi dimenziókba emelkedik.

Helméczy Mátyás - Történelem ​7.
Az ​általános iskolákban méltán népszerű hetedikes tankönyv a felvilágosodás, a forradalmak, a nemzetté válás, a gazdasági modernizáció és a gyarmatosítás korába kalauzol. Az ekkor született technikai találmányok tökéletesített utódai ma is részesei mindennapjainknak, ekkor alakult ki a polgári állam s azok a formák, amelyek ma is jellemzik a politikai életet. Olyan eszmék szülője volt e kor, amelyek a ma embere számára is fontosak, gondoljunk csak a "Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!" jelszavára vagy a nemzeti büszkeség érzésére. ___ A tankönyv legfontosabb célja, hogy a 18-19. századi viharos változások világában a tanulók fölfedezzék a lényeget, érzékeljék a helyes arányokat. Jelentőségüknek megfelelően mutatja be a forradalmakat, a munkásmozgalom eseményeit éppúgy, mint a hatalmi erőviszonyokat megváltoztató folyamatokat, eseményeket, Változatosak, találóak és a tananyag feldolgozásába szervesen illeszkednek a leckéket kísérő forrás- és dokumentumrészletek. A polgári fejlődés megrázkódtatásainak és hazánk sorsfordulóinak bemutatásakor a szerző nem csupán az értelemre, hanem az érzelmekre is hat.

Tihanyi István - A ​szabadságharc hősregéi
Ez ​a könyv emlékezés a dicső hősökre, a bátor hősökre, a hazáért lázadókra. Ezen a földön éltek őseink és mi is itt vagyunk. Nem árt, ha tudjuk, hogy egyik nagy történelmi eseményünk, az 1848-as forradalom és az utána következő események hogyan zajlottak le. Regének nevezzük őket, amelyek neves és névtelen hősökről szólnak - de ezek nem mesék, dehogy. Úgy mondjuk el őket, hogy mindenki megértse, és ne sejtsen mögötte bármiféle ellenséges gondolatot, idegen, ártó szándékot, félremagyarázást. Különösen a fiatalokhoz szólunk, nekik akarunk utat mutatni. Ezernyolcszáznegyvennyolc példa volt, és az is marad.

Lengyel Balázs - A ​szebeni fiúk
Izgalmas ​történelmi regény a negyvennyolcas szabadságharc idejéből. A nagyszebeni gyerekek gondtalan csatajátékából, romantikus várépítéséből váratlanul országos méretű hőstett válik. Egy kihallgatott beszélgetés hírét elviszik Bem apónak, ezzel segítve hozzá a nagy tábornokot, hogy zseniális módon kiűzze az osztrákokat Szeben várából. A fordulatos, szép történetben fel-feltűnik a negyvennyolcas események sok ismert alakja, a szebeni fiúk a rajongásig szeretett költővel, Petőfi Sándorral is találkoznak.

Bárdos László - A ​dzsidás kapitány
"Hajnalban ​orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány." - Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék.Az 1848-49-es szabadságharc sok idegen származású tisztje és katonája között különlegesen rokonszenves ez a fiatal lengyel, aki egy nagyváradi temetőben, egyszerű sírkő alatt nyugszik.

Kovács István - Így ​élt Bem József
Az ​1848-49-es magyar szabadságharc hősének, az erdélyi hadjárat fővezérének állít emléket fiatal költőnk első nagyobb prózai írásában. A szerző részletesen bemutatja Bem "előéletét", elsősorban a harcoláshoz értő és ezért lelkesedő katonát. "Bemről elmondható – írja –, hogy született katona, de hogy született forradalmár lett volna, az távolról sem." De jó hazafi volt, úgy érezte, hogy hazája ügyét szolgálja, amikor az elnyomott jobbágyokért emel szót. Kovács István sokoldalúan és szeretettel állítja elénk Bem Józsefet, az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik vezéralakját. Az életrajzot sok, eddig ismeretlen fénykép díszíti.

Kollekciók