Ajax-loader

'feminizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephen King - Owen King - Csipkerózsikák
Stephen ​King és Owen King szuperprodukciójában, apa és fia közösen írt könyvében a fő kérdés: mi történhet, ha a nők eltűnnek a férfiak világából? Valamikor a jövőben (amely olyan valóságos, hogy akár napjainkra is felcserélhető lehetne) a nőket elalvás közben beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya, olyan, mint a selyemgubó. Ha a Csipkerózsikákként alvó nőket felébesztik, vagy bármi módon megsérül a gubójuk, akkor állatiasan vadak és erőszakosak lesznek. Alvás közben viszont egy másik, a miénknél jobb világba jutnak, ahol harmónia uralkodik, és szinte nincsenek konfliktusok. Egy isten háta mögötti helyen, a nyugat-virginiai Dooling női börtönében azonban van egyvalaki, egy titokzatos idegen, bizonyos Eve Black, aki normális módon elalszik és felébred. De vajon az ő esetében orvosi anomáliáról van szó, amit tanulmányozni kellene, hátha megoldást ad erre az egész alvásproblémára? Vagy talán Eve Black démon, a megmagyarázhatatlan jelenség okozója, és a legjobb lenne megsemmisíteni? A magukra maradt, egyre inkább ősi ösztöneikre hallgató férfiak egymással vetélkedő frakciókra szakadnak: ki megölni, ki megmenteni akarja Eve-t. Mások a zűrzavart kihasználva személyes ellenségeiken állnának bosszút. A csupa férfi világban elszabadul a pokol és tombol az erőszak... "Inkább fantasy ez, nem horror. Bizonyos részei gyilkosak, embereket széttépnek, lelőnek és szörnyű módokon meggyilkolnak, de nincs benne kísértet, sem ijesztő bohóc." (Owen King)

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Naomi Alderman - A ​hatalom
A ​nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek. Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is. A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás… Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni? A hatalom az elmúlt évek legnagyobb könyvsikereinek egyike, megjelenése óta megtalálható a legfontosabb sikerlistákon, 15 héten át szerepelt a New York Times mérvadó listáján. Már több, mit két tucat nyelvre lefordították, rendkívüli aktualitásával, melyben egy új, nők irányította jövőt vizionál, jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi életben, a közéletben, a sajtóban és a politikában. Sorra kapja a fontos elismeréseket, a New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta, ahogyan Barack Obama is ajánlotta, mint az év egyik legfontosabb könyvét. "Provokatív, korszak-meghatározó thriller." (Guardian) "Az éhezők viadala és A szolgálólány meséje – vegyítve." (Cosmopolitan) "Tökéletes. Okos, ijesztő, mulatságos." (Daily Telegraph) "Magával ragadó. Minden nőnek el kellene olvasni." (The Times) "Dermesztő. Egy irodalmi bomba." (Financial Times) "Sokkoló." (Observer)

Alice Walker - Bíborszín
Alice ​Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel! A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat. A mű 1987-ben Kedves Jóisten címen jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. "Ez a csodák könyve, durva nyelvezete és nehéz sorsú szereplői ellenére is. Tanúságtétel a szeretet ereje mellett. És amellett is, hogy mindannyiunknak ugyanolyan jogunk van az életre. Bármit is gondoljanak rólunk a többiek." Karafiáth Orsolya

%c3%a9bredes
elérhető
34

Kate Chopin - Ébredés
Edna ​Pontellier huszonnyolc éves, kétgyermekes, előkelő nő a 19. század végi Amerikában. Tizenévesen már angol klasszikusokat olvas, és politikai, teológiai kérdésekről vitatkozik. Messzire csapongó lelkét, élénk szellemét, vibráló műveltségét azonban a korabeli nők számára kiszabott társadalmi korlátok miatt örökre el kell temetnie: házasságkötése után meg kell elégednie a kizárólagos feleség- és anyaszereppel. Egy nyár, melyet a New Orleans melletti Grand Isle tengerpartján tölt, újra megpendíti lelkében az elfeledett húrokat, ráébred arra, hogy szűkre szabott életénél többre, másra is vágyik. Nem képes, mint a többi nő, "valóságos megtiszteltetésnek érezni, hogy önmagát mint önálló személyt teljesen háttérbe szoríthatja." A drasztikus fordulatban jelentős szerep jut a társadalmi korlátokat áttörő különc zongoraművésznőnek, és egy Robert Lebrun nevű fiatal férfinak is. A mű, melyet szokás Flaubert Bovaryné című regényéhez is hasonlítani, kendőzetlenül és mély együttérzéssel szól a női szabadságvágyról. A regény fél évszázaddal megelőzve az egzisztencialista feminizmus alapművét, A második nemet, rávilágít arra, hogy, dacára minden társadalmi konvenciónak, mindenekelőtt egyszeri és megismételhetetlen, önmagunk, egyéniségünk kibontakoztatására teljes joggal vágyó emberi lények vagyunk, és csak azután nők vagy férfiak.

%c3%89s_%e2%80%8bboldogan_%c3%a9ltek
És ​boldogan éltek? Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - És ​boldogan éltek?
Gondoltak ​már arra, mi történt gyerekkorunk mesehősnőivel, miután jól ismert kalandjaik véget értek? Tényleg boldogan éltek, míg meg nem haltak? Mi várt például Piroskára, miután kiszabadult a farkas gyomrából? Vagy milyen élete lett Hamupipőkének, miután férjhez ment a herceghez? És mi történt Pöttyös Pannival, miután kijárta az iskolát? Most 15+1 neves, kortárs írónő folytatja ezeket a történeteket. A kötetben olvashatjuk Csipkerózsika, Hófehérke, Aranyhaj, Alice, Seherezádé, Holle anyó, Dorothy, Mulan, a Hókirálynő, a halász nagyravágyó felesége, a kis hableány és Sárbogárdi Jolán utóéletét. A novellák, vagyis felnőttmesék ott kezdődnek, ahol a gyerekmesék véget értek.

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Kertész Magda - A ​szüfrazsettek
A ​szüfrazsett (politikai egyenjogúságért, választójogért harcoló nő) mozgalom Angliában volt a legerősebb és legkitartóbb. Az ipar egyre több nőt foglalkoztatott, akik ugyanolyan nehéz munkát végeztek, mint a férfiak - fele bérért. A munkásság erőteljesen küzdött jogaiért - a nők ebben a küzdelemben vettek részt. Az iparosodás előrehaladtával a felsőbb- és középosztálybeliek helyzete jelentősen megváltozott. A férfiak előtt megnyíltak a művelődési és elhelyezkedési lehetőségek, míg a nőket - mesterségesen tudatlanságban tartva - csak a társasági életre készítették fel. Lassan sikerült csak betörniük a férfiak által uralt területekre: 1876-tól vehettek fel az orvosi egyetemek lányokat is hallgatónak, 1893-ban nevezték ki az első női gyári felügyelőt. A nőt a törvény nem ismerte el jogi személynek. Előbb apja, később férje gyámsága alatt állt, akinek jogában volt verni a feleségét. 1857-ig kellett várni az új házassági és válási törvényre, amely jogot biztosított a férj által elhagyott feleségnek. Az 1871-ben megalakult Nők Szavazati Jogának Országos Szövetsége választójogot követelt a nőknek, bár ekkor még a férfiak közül is csak minden hatodiknak volt szavazati joga. 1903 október 10-én megalakult a Nők Társadalmi és Politikai Uniója. 1905 októberében egy választási gyűlésen követeltek szavazati jogot - két tagjukat letartóztatták. Később Londonba helyezték át székhelyüket, de békés politikai tevékenységük ott sem járt sikerrel. 1908 július 21-én hatalmas tüntetést szerveztek, majd delegációt küldtek a parlamentbe, de tagjait elfogták és bebörtönözték. Ezzel lezárult a mozgalom békés szakasza.... Végül 1918. február 6-án fogadta el az angol parlament a nők választójogát biztosító törvényt. A könyv a nőmozgalom iránt érdeklődők olvasmánya.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Jan Kerouac - Gázos ​bébi
Az ​apa, Jack Kerouac hívó szavára fiatalok egész nemzedéke kelt útra, elhagyták a sűrűn lakott városok biztonságát - az országutak keményebb igazságáért. Ezrek indultak el: az ötvenes évek dzsesszrajongó beatnikjei, akik helyet adtak a hatvanas évek kábítószeres hippigyerekeinek - aztán egész nemzedék veszett el az amerikai országutakon. De csak egyetlen igazi örököse volt Jacknek, aki addig kergette az álmokat, míg végképp romba dőltek. A saját lánya: Jan Kerouac. Ebben az önéletrajzi regényben elegáns, olykor meghökkentő tárgyilagossággal és lebilincselő képzelőerővel, sokszor önkínzó őszinteséggel tárja fel országutakat járó, kalandot kereső, elkínzott és mégis szabad énjét s megpróbáltatásait: a manhattani nyomortanyát, az LSD-vel súlyosbított viharos kamaszkort, a mexikói trópusokat, a békét Haight-Ashburyben, a lovaglást az új-mexikói sivatagban, és végül az utat vissza, a menedék, az otthon felé.

George Sand - Rudolstadt ​grófné
Legnépszerűbb ​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségú, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Kimberley Freeman - Parázs-sziget
1891-ben ​Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét? A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót.

Simone de Beauvoir - A ​kor hatalma
A ​világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben - és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa - s benne Franciaország - legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől - népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át - a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos - s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.

Francoise Mallet-Joris - Allegra
A ​Svenson-Santoni családban ketten viselik az Allegra nevet: nagyanya és unokája, a villogóan fekete matriarcha és a szelíd szőke fiatalasszony, aki nyilvánvalóan az apjára ütött. A svéd Hjalmar Svenson és a korzikai származású Vanina Santoni Párizsban alapított családot, három lányuk háromféleképpen valósítja meg az örökül kapott családi eszményt. Három típus, három látszólag egyszerű képlet: Paule, a kozmetikaszalon-tulajdonosnő a lázadó, húga, Josée, a megkeseredett polgárasszony a konformista, Allegra, a "tulajdonságok nélküli" kishúg pedig a két irányzat között őrlődő mintagyerek, újdonsült feleség és dolgozó nő egy személyben. a fordulatos cselekmény alaposan megbolygatja ezt az osztályozást: a hidegfejű üzletasszony végül a szívére hallgat, és hajmeresztő cselekedetre vetemedik, az alapítványi hölgy perbe száll Istennel az anyai szeretet jogán, a mindenki kedvét kereső ártatlanság pedig legártatlanabb tettével kihívja maga ellen az engesztelhetetlenül törvénykező családot, amely őt vetik ki, nem két nővérét. Francoise Mallet-Joris Allegrát, az antihősnőt magasztalja fel tragikus hősként, rávilágít, milyen konvencionális lehet a "modern egyéniség" , milyen embertelen a "jó szándék", az ősi igazságnak szerez érvényt: önmagunk vállalása az igazi bátorság.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Hyeonseo Lee - David John - A ​lány hét névvel
"Megrázóan ​szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré." Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.

Christiane Rochefort - Házasság ​párizsi módra
Christiane ​Rochefort regényeiben a mai francia valóság ellentmondásos jelenségeit ábrázolja. Lendületesen és fordulatosan meséli el egy házasság történetét. A regény hősnője, Celine látszólag szerencsés házasságot köt. Feleségül megy egy Philippe nevű dúsgazdag nagypolgárhoz, aki minden jóval és széppel elhalmozza. De ezért cserében ott kell hagynia eddigi kalandos, szabad életét. Végül hiába kap meg mindent, nem képes beilleszkedni ebbe az üres világba.

Luise Dornemann - Clara ​Zetkin
Fiatal ​tanítőként jegyezte el magát a német és a nemzetközi munkásmozgalommal. Nem követte édesapját a pedagóguspályán, hanem - mint mondotta - a "forradalom szolgálatát" vállalta. Egy lipcsei tanulókörben ismerkedett meg Ossip Zetkin orosz emigránssal. A barátságból szerelem lett, s amikor a férfit kiutasították Németországból, Clara is követte őt Svájcba, majd Párizsba. Küzdelmes, de tapasztalatokban gazdag évek után tért vissza hazájába. Ekkor már a nőmozgalom élharcosa, szuggesztív erejű szónok. Annyira népszerű, hogy a mozgalomban keresztnevén szólították - e könyvben is gyakran így szerepel. Sillenbuchi házának különleges szellemi atmoszférája vonzotta a barátokat. Rosa Luxemburg is gyakran vendégeskedett náluk. Az első világháború végén Clara Zetkin csatlakozott a Spartakus-csoporthoz, majd Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolása után vezető szerepet vállalt a német kommunista mozgalomban. Ekkor mélyült el Leninnel való barátsága. Zetkin politikai tisztánlátása jellemző, hogy 1923-ban kijelentette: "Olaszország mellett elsősorban Németország van kitéve a fasiszta veszélynek, még akkor is, ha Hitlert híveinek száma egyelőre még nevetségesen csekély."

Sheryl Sandberg - Dobd ​be magad!
Miért ​nincs több női vezető? Miért sikeresebbek a férfiak? Sheryl Sandberg nem vitatja a társadalmi korlátok szerepét, de önkritikusan elemzi, hogyan korlátozzák a nők, akarva-akaratlan, maguk is karrierjüket. Sheryl nyíltsága és őszintesége mindannyiunk számára tanulsággal szolgál. Célja, hogy átírja az eddigi közbeszéd forgatókönyvét: Ne arról beszéljünk, mit nem tehetnek meg a nők, hanem arról, mi mindenre képesek!

Okszana Zabuzsko - Terepvizsgálatok ​az ukránok szexuális életéről
Egy ​mai ukrán nő feminista regénye - így vonul be lassanként a világirodalomba Okszana Zabuzsko könyve, amely a független Ukrajna első igazi bestsellere, első botránykönyve, az első mű, amely nemzetközi visszhangot keltett. Feminista regény? Ha igen, akkor furcsa feminizmus ez - Zabuzsko (aki egyébként költő, filozófus és irodalomtörténész) elsősorban nőként lép elénk, az igaz: női lényegét mutatja meg ebben a sikoltó-üvöltő monológban, amely egy nagy szerelem történetét is elmeséli.

Catherine Anderson - Indián ​égbolt
Indigo ​Wolf, szülei fehér és komancs hagyományai közötti vékony mezsgyén egyensúlyozva az oregoni Farkasok földjének lakóitól elidegenedve nő fel. Egyetlen tisztességes hölgy sem nevezi a barátjának, egyetlen férfi sem érti meg az ő különös, megfoghatatlan lelkét – amíg a kemény Jake Rand meg nem érkezik a városba. Indigó apja súlyosan megsérül egy titokzatos balesetben, melyet több hasonló előz meg, Jake pedig felajánlja, hogy vezeti Farkasölő helyett a családi bányát. Valódi szándékát és kilététét azonban titokban tartja a család előtt… Indigo segít a férfinak eligazodni a bányában, s közös munka során Jake egyre jobban vonzódik a lányhoz. Mikor pedig Jake-et és Indigót alaptalanul hírbe hozzák, Jake, hogy megmentse Indigó becsületét, feleségül veszi a lányt. Indigót azonban óvatosságra inti Jake gyengédsége és gyanakodva fogadja a férfi közeledését. Vajon Jake türelmesen próbálkozva eljut-e a harciasnak tűnő, valójában azonban nagyon is sebezhető Indigo szívéhez? Vagy a bányát szabotáló gonosztevő kettejük közös jövőjét is tönkre teszi?

Hernádi Miklós - Nemek ​és igenek
A ​nemek ősi munkamegosztását felforgatta a modernizáció.A 18.század végétől világszerte megjelenik a feminizmus,mely minden téren szembehelyezkedik a "férfiuralommal".A feminizmus világhódító útját azonban áldozatok is szegélyezik, akik nem feltétlenül gyermekek és férfiak - nagyon gyakran éppen nők válnak a női ideológiák áldozataivá. A radikális feministák - elszánt,nemritkán azokról, akik tőlük függenek.A feminizmus radikális követelései máris éreztetik a hatásukat pl. az utódnevelés zavaraiban, a családbomlási tendenciák elmélyülésében, sőt, a házasodási kedv világszerte megfigyelhető csökkenésében.Kötetünk egyszerre vonultatja fel a feminizmus mellett szóló érveket azokkal együtt, amelyek a megfontoltabb előrehaladást, esetleg a stratégiák módosítását ajánlják.A gyűjtemény a nőkérdésnek elsősorban hazai sajátosságait, dilemmáit boncolgatja.

Mán-Várhegyi Réka - Mágneshegy
Börönd ​Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás? Mán-Várhegyi Réka a Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014) után ezúttal is nagy ívű tablót rajzolt. Párhuzamos vagy éppen egymást keresztező életek. Nézőpontok, amelyekből bárki látszódhat nevetségesnek vagy esendőnek. Érzékeny pillanatfelvételek sorozata, egyúttal súlyos állítás mindannyiunk tegnapjáról.

Kiss Judit Ágnes - Bűbájoskönyv
Évezredeken ​át a boszorkányok őrizték mindazt, amilyen egy nő valójában. Amilyennek lennie kéne. Amilyen volt valaha, amikor a nagy istennők lányai voltunk. A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot. Csak mi maradtunk, akik anyáról lányra adtuk tovább az emlékét. Mi, akiket boszorkányoknak neveznek. "Ha boszorkány vagy, tudnod kell, hogy mindennek, amit a látható világban teszel, valami lenyomata, árnyéka, visszfénye megjelenik a láthatatlan világban. És mindennek, ami a láthatatlan világban történik, megvan az eredménye, a következménye a láthatóban. Minden hétköznapi tettünk része a szellemi világnak is. Minden mágia. És nincs külön fekete vagy fehér. A kettő elválaszthatatlan." Kiss Judit Ágnes költői erejű prózája az elveszett, de nyomokban még megmutatkozó évezredes tudásról, a bűbájosságról: oldásról, kötésről, angyalcsinálásról és repülésről - avagy hogyan érdemes boszorkánykodni a 21. században. A receptek kipróbálása erősen ellenjavallt.

Mona Eltahawy - A ​fátyol fogságában
Nem ​könnyű a zsarnokságról és a kínzásról beszélni. Törékeny és sebezhető testekre sújt le, egy ötéves kislányra, egy tüntetőre, akinek katonák tapossák szét a meztelen mellkasát. Nem könnyű, mert rákényszerít, hogy vizsgáljuk felül a tudatlanságunkat, a cinkosságunkat és a hallgatásunkat, amikor a vallás, a kultúra és a hagyomány nevében, nemi alapon elkövetett erőszakos esetekkel szembesülünk. Nem könnyű róla beszélni, de szükséges, mert nem hagyhatjuk, hogy a bántalmazók eltapossák, vagy fátylaik mögé rejtsék a nőket. Adjuk vissza a nők emberi jogait, tudását, hangját, emberségét. Mona Eltahawy díjnyertes egyiptomi-amerikai feminista író és publicista. Egyiptomról, az iszlám világról és a nők jogairól szóló írásai különféle neves kiadványokban jelennek meg. Bejárta a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, ahol rengeteg nő történetét végighallgatta. A reményből és haragból született első könyve tanulságos és lázító kiáltvány egyszerre.

Covers_509536
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Egy ​feminista nem jár rózsaszínben
Ez ​a könyv kell neked. Vicces, erőteljes és személyes történetek nőktől nőknek arról, hogy mit is jelent számukra az F betűs szó. Minden nőnek saját története van. Ha így egyszerre, egy könyvben olvasod őket, az megváltoztathatja az életedet. "Briliáns, izgalmas, őszinte és valóságos. Ezek az írások megvilágítják az utat a jövő nemzedékek női vezetői előtt." - Reese Witherspoon

Szilágyi Vilmos - A ​házasság jövője
Van-e ​jövője a házasságnak? S ha igen, milyen? Erre a két kérdésre keresi a választ ez a könyv. Nem a távoli jövőt fürkészi - ez irreális vállalkozás lenne, erre még a sci-fik írói is alig vállalkoznak. "Könyvem a legszemélyesebb jövőnkről, az intim kapcsolataink, a magánéletünk jövőjéről szól. Olyan, mint egy sajátságos tükör, amelyben nemcsak a házasság mai állapotát szemlélhetjük, hanem jövendő alakulásának körvonalai is felderengenek. Legalább a jövő bizonyos lehetőségei és általánosan jellemző tendenciái, amelyeknek elfogadása persze egyénileg nem kötelező" - írja a szerző könyve előszavában. Könyvében pedig nemcsak arról szól, hogy milyen a korszerű házasság, de leírja a hozzá vezető utat is, és igyekszik az olvasóiban felkelteni az igényt a korszerű tartalommal megtöltött életformára. A házasság múltjával, jelenével, mai válságának tüneteivel és okaival, az egyenrangúságnak, mint a jó házasság egyik legfontosabb feltételének megvalósításával foglalkozik tudományos felelősséggel, olvasmányosan.

Roxane Gay - A ​rossz feminista
"A ​rózsaszín a kedvenc színem. Régebben mindig azt mondtam, hogy a fekete, mert az menőbb, de valójában a rózsaszín minden árnyalatát imádom. Ha veszek valami kiegészítőt, szinte mindig rózsaszínt választok. Rendszeresen olvasom a Vogue-t, és ezt nem iróniának szánom, bár talán annak tűnik. A szeptemberi kiadást egyszer még a Twitterre is feltettem." Roxane Gay humoros, éleslátó írásai végigkísérik a színes bőrű nő útját, az utóbbi évek kulturális mérföldkövei mentén kalauzolva az olvasót, és kommentálják a feminizmus mai állását (például az abortusz kérdésében). Esszéiből egy rendkívül éleslátó nő portréja rajzolódik ki, aki arra törekszik, hogy megértse önmagát, a társadalmat, amelyben él és a kultúrát, amelyben szocializálódunk.

Madeline_miller_kirk%c3%a9
elérhető
13

Madeline Miller - Kirké
Az ​Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek - nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet. Fenyegetettségében Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre, ahol az istennő tökéletesíti titkos tudományát, vadállatokat szelídít, és a híres mitológiai alakok közül többel is találkozik: a vérszomjas Minótaurosszal, az ügyes kezű Daidalosszal, a gyilkos Médeiával és persze a fortélyos Odüsszeusszal is. Ám egy nőnek veszélyes egyedül élni, Kirké pedig akaratlanul is magára vonja mind az emberek, mind az istenek haragját, és végül az egyik legrettegettebb olümposzi istennel találja szemközt magát. Hogy megvédje, amit a leginkább szeret, minden erejét össze kell szednie, és egyszer s mindenkorra választania kell az istenek és a halandók világa között. Madeline Miller regénye mámorító eposz a családi vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak uralta világban is rendíthetetlen női erőről.

Rupi Kaur - The ​Sun and Her Flowers
From ​Rupi Kaur, the top ten Sunday Times bestselling author of milk and honey, comes her long-awaited second collection of poetry. Illustrated by Kaur, the sun and her flowers is a journey of wilting, falling, rooting, rising and blooming. It is a celebration of love in all its forms. this is the recipe of life said my mother as she held me in her arms as i wept think of those flowers you plantin the garden each year they will teach youthat people toomust wiltfallrootrisein order to bloom Praise for Sunday Times bestseller milk and honey: `Kaur is at the forefront of a poetry renaissance' Observer `Kaur made her name with poems about love, life and grief. They resonate hugely' Sunday Times `Poems tackling feminism, love, trauma and healing in short lines as smooth as pop music' New York Times `Caught the imagination of a large, atypical poetry audience...Kaur knows the good her poetry does: it saves lives' Evening Standard `Breathing new life into poetry...It has people reading, and listening' The Pool

Margaret Atwood - Az ​ehető nő
Marian ​nem akar mást, csak normális életet. Egy piackutató cégnél dolgozik, a barátnőjével közösen bérel lakást, és amikor Peter, a kissé unalmas, ám megbízható barátja megkéri a kezét, engedelmesen igent mond. Az eljegyzés után nem sokkal Mariant az a különös érzés fogja el, mintha belső énje és a teste lassan elválna egymástól. Képtelen enni, mert úgy érzi, Peter őt magát is felfalja... Margaret Atwood első, 1969-ben megjelent regényét végre magyarul is kézbe vehetik az olvasók.

Meaghan O'Connell - Anya ​lettem
_Egy ​fiatal amerikai nő öntörvényű, szenvedélyesen őszinte beszámolója testi és lelki_ _állapotáról az anyaság és a felnőttkor küszöbén._ Amikor Meaghan O'Connell huszonéves korában teherbe esett, majd megszülte gyermekét, rájött, hogy amire igazán szüksége lenne - a brutálisan nyílt szembenézésre a közeledő anyaság érzelmi és egzisztenciális viharával -, írásban egyszerűen nem létezik. Úgy döntött, hogy maga írja meg. Könyve arról szól, hogyan lehet kezelni, hogyan lehet megérteni azt az átalakulást, ami mindent felforgat jövendő életében, s amire lehetetlen felkészülni. A nem várt terhesség pillanatában fanyar humorral nézi önbecsülése romjait, töpreng az elkerülhetetlen testi átalakuláson, regisztrálja szexualitása változásának folyamatát, és próbálja elképzelni közelgő új identitását, amelyben remélhetőleg megtalálja önmagát.

Kollekciók