Ajax-loader

'feminizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kertész Erzsébet - Szonya ​professzor
Szerelem ​vagy hivatás? Boldogság vagy tudomány? - ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora. Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni "négy fal között" nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét. Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára. Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig - mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül - e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Jan Kerouac - Gázos ​bébi
Az ​apa, Jack Kerouac hívó szavára fiatalok egész nemzedéke kelt útra, elhagyták a sűrűn lakott városok biztonságát - az országutak keményebb igazságáért. Ezrek indultak el: az ötvenes évek dzsesszrajongó beatnikjei, akik helyet adtak a hatvanas évek kábítószeres hippigyerekeinek - aztán egész nemzedék veszett el az amerikai országutakon. De csak egyetlen igazi örököse volt Jacknek, aki addig kergette az álmokat, míg végképp romba dőltek. A saját lánya: Jan Kerouac. Ebben az önéletrajzi regényben elegáns, olykor meghökkentő tárgyilagossággal és lebilincselő képzelőerővel, sokszor önkínzó őszinteséggel tárja fel országutakat járó, kalandot kereső, elkínzott és mégis szabad énjét s megpróbáltatásait: a manhattani nyomortanyát, az LSD-vel súlyosbított viharos kamaszkort, a mexikói trópusokat, a békét Haight-Ashburyben, a lovaglást az új-mexikói sivatagban, és végül az utat vissza, a menedék, az otthon felé.

Margaret Atwood - Testamentumok
A ​Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá - szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye - három gileadi nő elbeszélésére alapozva - tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe... A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj hosszúlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000-ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal. A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a Testamentumokról: "A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv."

Bura
elérhető
196

Sylvia Plath - Az ​üvegbura
A ​tragikusan fiatalon, harmincévesen elhunyt Sylvia Plath (1932-1963) Az üvegbúra című, javarészt önéletrajzi ihletésű, de fiktív részleteket is tartalmazó regényében egy rendkívül tehetséges, ám súlyos pszichés problémákkal küszködő amerikai egyetemista lány - Esther Greenwood - portréját festi meg. Bár első pillantásra Esther a sors kegyeltjének tűnik (nemcsak hogy remek iskolába járhat, de lehetőséget kap arra is, hogy egy hónapig gyakornokként dolgozhasson egy híres New York-i divatlapnál), valójában egyre csak vergődik, fuldoklik az őt körülvevő világ "üvegbúrája" alatt. A depressziója és öngyilkossági kísérlete miatt egy ideig elmegyógyintézetben kezelt (egyebek között elektrosokk-terápiának is alávetett) fiatal lány végül elindul a gyógyulás útján - nem úgy, mint az Esther történetét megíró Sylvia Plath, aki Az üvegbúra megjelenésének évében lett öngyilkos.

Sheryl Sandberg - Dobd ​be magad!
Miért ​nincs több női vezető? Miért sikeresebbek a férfiak? Sheryl Sandberg nem vitatja a társadalmi korlátok szerepét, de önkritikusan elemzi, hogyan korlátozzák a nők, akarva-akaratlan, maguk is karrierjüket. Sheryl nyíltsága és őszintesége mindannyiunk számára tanulsággal szolgál. Célja, hogy átírja az eddigi közbeszéd forgatókönyvét: Ne arról beszéljünk, mit nem tehetnek meg a nők, hanem arról, mi mindenre képesek!

Helen Fielding - Bridget ​Jones naplója
Fogyókúrázni ​fogok (most már tényleg), hetente háromszor edzõterembe járok, leszokom a dohányzásról, a fényképeket albumba rakom, nem beszélek ki másokat a hátuk mögött, otthon is rendesen felöltözöm, megtanulom beprogramozni a videót, és végre rendes pasit kerítek magamnak. Ismerős? Ha Ön, kedves Olvasó, még sohasem tett ilyen vagy ezekhez hasonló újévi fogadalmakat, akkor Ön egy szent, vagy férfi. Ha viszont érezte már úgy, hogy gyökeresen változtatnia kellene az életén, akkor számos közös vonása lehet e könyv hősnőjével, Bridget Jonesszal, akinek naplójából élete egy évének történetét ismerhetjük meg. Bridget túl van a harmincon, és legnagyobb bánatára még mindig „szingli”, vagyis nincs férjnél. Egy könyvkiadóban végez amolyan aktatologató munkát, és csak az tartja benne a lelket, hogy az asztalától állandóan láthatja az imádott férfit. Január elején a szülei baráti köre által rendezett újévi vigasság rémségein próbálja túltenni magát. Az effajta összejövetelek nem titkolt célja, hogy őt összehozzák a megfelelőnek ítélt fiatalemberrel, és rendszerint katasztrofálisan végződnek. Saját barátai – a harcos feminista Sharon; a kétgyerekes Magda, akit csal a férje; Jude, akinek a barátját mindenki utálja; a homoszexuális Tom – szintén ellátják különféle jó tanácsokkal az élet dolgait illetően, miközben néha maguk is látványosan melléfognak a saját szerelmi és egyéb ügyeikben. De mire újra eljön a szilveszter, sok mindenki életében sok minden megváltozik. A könyv hihetetlen sikert aratott nem csak Angliában és Amerikában, hanem nálunk is, amit nem utolsósorban fergeteges humorának és a könyvből készült filmnek köszönhet. És valóban, Bridget naplóján minden nő szívből kacaghat – ki azért, mert ő nem ebben a cipőben jár, ki azért, mert nem csak ő jár ebben a cipőben. A férfiak is pompásan szórakozhatnak rajta, talán még tanulnak is belőle.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

George Sand - Rudolstadt ​grófné
Legnépszerűbb ​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségú, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Chris Kraus - I ​Love Dick
Chris, ​a harmincas évei végén járó, független filmekkel foglalkozó nő és egyetemi tanár férje vacsorázni indulnak a férj egyik ismerősével, a titokzatos és karizmatikus Dickkel. A férfi és Chris közt szinte izzik a levegő, és a találkozást követő hetekben a nő képtelen kiverni a fejéből a különös estét. Sylvère, a férj a kezdeti sértettség után rájön, hogy csak úgy tarthatja meg feleségét, és csempészhet egy kis izgalmat kettejük egyre inkább ellaposodó házaséletébe, ha valamilyen módon ő is részt vesz a játékban. Mivel nem lehetséges a közeljövőben újabb találkozó Dickkel, a legtöbb, amit a pár tehet, hogy hosszú leveleket írnak neki szerelemről, irodalomról, művészetről, és persze a szexualitásról. A kérdés csak az, hogy mit szól mindehhez Dick… A kilencvenes évek feminista kultuszkönyvéből az Amazon 2016-ban saját gyártású sorozatot készített. „Az I Love Dick a vágy megismeréséről szól, a vágyról, ami nem feltétlenül jelent egyet a passzivitással és a hiánnyal. Az író-rendező a romantikus hajszát nem az önfeladás, hanem a kreativitás és az alkotás aktusaként értelmezi, és nem fél feltenni a kérdést: vajon miért gondoljuk kínosnak, ha egy nő kitárulkozik, és őszintén megvallja az érzéseit?” New York Times „… mintha egy olyan Bovarynét olvasnánk, amit Emma írt. Kraus mesterien forgatja ki a sorsával elégedetlen, unatkozó nő történetét, és alakítja a nyolcvanas évek művészvilágának érzékeny krónikájává. Az I Love Dick elképesztően intelligens könyv, egyszerre vallomásos próza, szerelmes levél és dokumentumregény.” Artnet „Egy könyv a párkapcsolatokról; mindenkinek el kellene olvasnia.” The Guardian

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

%c3%89s_%e2%80%8bboldogan_%c3%a9ltek
És ​boldogan éltek? Ismeretlen szerző
elérhető
7

Ismeretlen szerző - És ​boldogan éltek?
Gondoltak ​már arra, mi történt gyerekkorunk mesehősnőivel, miután jól ismert kalandjaik véget értek? Tényleg boldogan éltek, míg meg nem haltak? Mi várt például Piroskára, miután kiszabadult a farkas gyomrából? Vagy milyen élete lett Hamupipőkének, miután férjhez ment a herceghez? És mi történt Pöttyös Pannival, miután kijárta az iskolát? Most 15+1 neves, kortárs írónő folytatja ezeket a történeteket. A kötetben olvashatjuk Csipkerózsika, Hófehérke, Aranyhaj, Alice, Seherezádé, Holle anyó, Dorothy, Mulan, a Hókirálynő, a halász nagyravágyó felesége, a kis hableány és Sárbogárdi Jolán utóéletét. A novellák, vagyis felnőttmesék ott kezdődnek, ahol a gyerekmesék véget értek.

Kimberley Freeman - Parázs-sziget
1891-ben ​Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét? A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót.

Simone de Beauvoir - A ​kor hatalma
A ​világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben - és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa - s benne Franciaország - legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől - népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át - a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos - s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.

Francoise Mallet-Joris - Allegra
A ​Svenson-Santoni családban ketten viselik az Allegra nevet: nagyanya és unokája, a villogóan fekete matriarcha és a szelíd szőke fiatalasszony, aki nyilvánvalóan az apjára ütött. A svéd Hjalmar Svenson és a korzikai származású Vanina Santoni Párizsban alapított családot, három lányuk háromféleképpen valósítja meg az örökül kapott családi eszményt. Három típus, három látszólag egyszerű képlet: Paule, a kozmetikaszalon-tulajdonosnő a lázadó, húga, Josée, a megkeseredett polgárasszony a konformista, Allegra, a "tulajdonságok nélküli" kishúg pedig a két irányzat között őrlődő mintagyerek, újdonsült feleség és dolgozó nő egy személyben. a fordulatos cselekmény alaposan megbolygatja ezt az osztályozást: a hidegfejű üzletasszony végül a szívére hallgat, és hajmeresztő cselekedetre vetemedik, az alapítványi hölgy perbe száll Istennel az anyai szeretet jogán, a mindenki kedvét kereső ártatlanság pedig legártatlanabb tettével kihívja maga ellen az engesztelhetetlenül törvénykező családot, amely őt vetik ki, nem két nővérét. Francoise Mallet-Joris Allegrát, az antihősnőt magasztalja fel tragikus hősként, rávilágít, milyen konvencionális lehet a "modern egyéniség" , milyen embertelen a "jó szándék", az ősi igazságnak szerez érvényt: önmagunk vállalása az igazi bátorság.

Hyeonseo Lee - David John - A ​lány hét névvel
"Megrázóan ​szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré." Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.

Luise Dornemann - Clara ​Zetkin
Fiatal ​tanítőként jegyezte el magát a német és a nemzetközi munkásmozgalommal. Nem követte édesapját a pedagóguspályán, hanem - mint mondotta - a "forradalom szolgálatát" vállalta. Egy lipcsei tanulókörben ismerkedett meg Ossip Zetkin orosz emigránssal. A barátságból szerelem lett, s amikor a férfit kiutasították Németországból, Clara is követte őt Svájcba, majd Párizsba. Küzdelmes, de tapasztalatokban gazdag évek után tért vissza hazájába. Ekkor már a nőmozgalom élharcosa, szuggesztív erejű szónok. Annyira népszerű, hogy a mozgalomban keresztnevén szólították - e könyvben is gyakran így szerepel. Sillenbuchi házának különleges szellemi atmoszférája vonzotta a barátokat. Rosa Luxemburg is gyakran vendégeskedett náluk. Az első világháború végén Clara Zetkin csatlakozott a Spartakus-csoporthoz, majd Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolása után vezető szerepet vállalt a német kommunista mozgalomban. Ekkor mélyült el Leninnel való barátsága. Zetkin politikai tisztánlátása jellemző, hogy 1923-ban kijelentette: "Olaszország mellett elsősorban Németország van kitéve a fasiszta veszélynek, még akkor is, ha Hitlert híveinek száma egyelőre még nevetségesen csekély."

Cheryl Benard - Edit Schlaffer - Tűsarkú ​cipőben, hátrafelé
Tudnak-e ​a nők annyit, mint a férfiak? Az amerikai feministák erre a kérdésre ügyes viccel válaszolnak. Gondoljanak csak Ginger Rogersre és Fred Astaire-re, a neves táncospárra - mondják. Fred Astaire-t a legnagyobb táncosként ünnepelték, pedig Ginger Rogers éppoly jól tudott táncolni, mint ő. Csak éppen tűsarkon és hátrafelé...

Catherine Anderson - Indián ​égbolt
Indigo ​Wolf, szülei fehér és komancs hagyományai közötti vékony mezsgyén egyensúlyozva az oregoni Farkasok földjének lakóitól elidegenedve nő fel. Egyetlen tisztességes hölgy sem nevezi a barátjának, egyetlen férfi sem érti meg az ő különös, megfoghatatlan lelkét – amíg a kemény Jake Rand meg nem érkezik a városba. Indigó apja súlyosan megsérül egy titokzatos balesetben, melyet több hasonló előz meg, Jake pedig felajánlja, hogy vezeti Farkasölő helyett a családi bányát. Valódi szándékát és kilététét azonban titokban tartja a család előtt… Indigo segít a férfinak eligazodni a bányában, s közös munka során Jake egyre jobban vonzódik a lányhoz. Mikor pedig Jake-et és Indigót alaptalanul hírbe hozzák, Jake, hogy megmentse Indigó becsületét, feleségül veszi a lányt. Indigót azonban óvatosságra inti Jake gyengédsége és gyanakodva fogadja a férfi közeledését. Vajon Jake türelmesen próbálkozva eljut-e a harciasnak tűnő, valójában azonban nagyon is sebezhető Indigo szívéhez? Vagy a bányát szabotáló gonosztevő kettejük közös jövőjét is tönkre teszi?

Hernádi Miklós - Nemek ​és igenek
A ​nemek ősi munkamegosztását felforgatta a modernizáció.A 18.század végétől világszerte megjelenik a feminizmus,mely minden téren szembehelyezkedik a "férfiuralommal".A feminizmus világhódító útját azonban áldozatok is szegélyezik, akik nem feltétlenül gyermekek és férfiak - nagyon gyakran éppen nők válnak a női ideológiák áldozataivá. A radikális feministák - elszánt,nemritkán azokról, akik tőlük függenek.A feminizmus radikális követelései máris éreztetik a hatásukat pl. az utódnevelés zavaraiban, a családbomlási tendenciák elmélyülésében, sőt, a házasodási kedv világszerte megfigyelhető csökkenésében.Kötetünk egyszerre vonultatja fel a feminizmus mellett szóló érveket azokkal együtt, amelyek a megfontoltabb előrehaladást, esetleg a stratégiák módosítását ajánlják.A gyűjtemény a nőkérdésnek elsősorban hazai sajátosságait, dilemmáit boncolgatja.

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Danielle Steel - Tükörkép
Danielle ​Steel legújabb regényében az egyik legkülönösebb és talán legerősebb emberi kapcsolat, az egypetéjű ikrek közötti titokzatos kötelék misztériumát kutatja. A szépséges Olivia és Victoria Henderson úgy hasonlítanak egymásra, hogy még apjuknak sem könnyű megkülönböztetnie őket. Édesanyjuk a szülőágyon meghal. Huszonegyedik születésnapjukra készülnek a Manhattanben élő, dúsgazdag lányok, amikor Európában kitör az első világháború. A kalandvágyó Victoria és az félénk Olivia válaszúthoz érkezik. Az egyik lány férjhez megy a jóképű ügyvédhez, a másik iker a franciaországi csatatereken bukkan fel. Vajon okosan választottak az ikrek? A maguk vagy testvérük életét élik-e? Vagy - megtévesztő hasonlatosságukat kihasználva - akár végzetet is cserélhetnek egymással?

Lia Celi - Tizenkét ​pillangó
Éjszakai ​pillangók, örömlányok, kuritzánok... Ugyanakkor költők, irodalmárok, kardforgatók, szeretők, filozófusok, vagyis self-made nők. A bibliai Jerikótól a hollywoodi utcákig, az ókori Görögországtól a reneszánsz Velencéig, a forradalom utáni Franciaországtól Hitler Berlinéig ezek a nők városokat, királyokat és tábornokokat hódítanak meg, sikerkönyvet írnak, milliomosokká válnak. Lia Celi precízen és könnyedén meséli el tizenkét prostituált történetét, akik képesek voltak a saját korukban elképzelhetetlen szabadságot kiharcolni maguknak. Van, aki a szerelem istennőjeként faragott képpé válik, mint Phrüné, és olyan is, aki lemond a vőlegényéről, hogy ne keltse annak rossz hírét, mint Szu Hsziao-hsziao. Van, aki azt hazudja a családjának, hogy varrónő, miközben bordélyházat vezet a vadnyugati Cripple Creekben, mint Pearl de Vere; van, aki megváltoztatja életét és identitását, majd férfiként, szegénységben tölti utolsó éveit, mint az antiókhiai Pelágia; van, aki végül révbe ér és megházasodik, akár a mesében, és van, aki hallani sem akar a mesékről, inkább kijátssza a férfiakat, és életeket ment. Tizenkét öntudatos és előítéletek ellen küzdő, modern hősnő portréja e könyv, akik a maguk képére tudták formálni a világot.

Clare Pooley - Őszinte ​szavak
Julian ​Jessop, a hetvenes éveiben járó, különc művész úgy hiszi, hogy a legtöbb ember nem igazán őszinte sem egymással, sem önmagával. Az idős férfi azonban belefáradt már, hogy mások elől rejtegesse a mélységes magányt, amit érez. Így hát egy napon úgy határoz, hogy leírja az igazságot a saját életéről egy egyszerű, zöld jegyzetfüzetbe, és ott hagyja azt egy kávézóban. Arra azonban nem számít, hogy a kávézó tulajdonosa, Monica megkeresi őt, miután megtalálta a füzetet. Vagy hogy a nő is papírra veti a maga történetét, majd a szemközti borbárban hagyja a füzetet. A zöld jegyzetfüzet hamarosan megtelik újabb és újabb szereplők vallomásaival - akiknek szép lassan a sorsa is egymásba fonódik, örökre megváltoztatva az életüket.

Kiss Judit Ágnes - Bűbájoskönyv
Évezredeken ​át a boszorkányok őrizték mindazt, amilyen egy nő valójában. Amilyennek lennie kéne. Amilyen volt valaha, amikor a nagy istennők lányai voltunk. A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot. Csak mi maradtunk, akik anyáról lányra adtuk tovább az emlékét. Mi, akiket boszorkányoknak neveznek. "Ha boszorkány vagy, tudnod kell, hogy mindennek, amit a látható világban teszel, valami lenyomata, árnyéka, visszfénye megjelenik a láthatatlan világban. És mindennek, ami a láthatatlan világban történik, megvan az eredménye, a következménye a láthatóban. Minden hétköznapi tettünk része a szellemi világnak is. Minden mágia. És nincs külön fekete vagy fehér. A kettő elválaszthatatlan." Kiss Judit Ágnes költői erejű prózája az elveszett, de nyomokban még megmutatkozó évezredes tudásról, a bűbájosságról: oldásról, kötésről, angyalcsinálásról és repülésről - avagy hogyan érdemes boszorkánykodni a 21. században. A receptek kipróbálása erősen ellenjavallt.

Megan Goldin - Szállj ​ki, ha tudsz!
"Fantasztikus ​- az idei kedvenc könyvem." Lee Child Vincent, Jules, Sylvie és Sam pénzügyi karrierjük csúcsán állnak. Az üzletkötés mesterei fényűző életet élnek, és hangosan ünneplik a sikert. Csakhogy ennek mindig ára van. Csapatépítés címszóval meghívást kapnak egy szabadulószobába. A mindenre elszánt, folyton versengő kollégák bezsúfolódnak a hatalmas toronyépület liftjébe, és készen állnak, hogy bizonyítsanak. De ahogy kihunynak a fények, és zárva marad a liftajtó, világossá válik, hogy ez nem egy átlagos verseny, hanem a túlélésért folytatott küzdelem. A sötétben összezárva kénytelenek félretenni az egymás iránt érzett ellenszenvüket, és a szabadulás érdekében együtt kell megoldaniuk a liftben található feladványokat. Ahogy a feladatok egyre jobban rávilágítanak a csapattagok sötét titkaira, rájönnek, hogy meg kell fizetniük azért a sok kegyetlenségért, amelyet a ranglétrán való feljebbjutás érdekében követtek el. Miközben elszabadulnak az indulatok, és mindenki érzi a vesztét, már csak egyetlen kérdés marad: négyük közül ki az, aki a túlélés érdekében ölni is képes? Megan Goldin sokáig a Reuters, az ABC és az Associate Press újságírójaként dolgozott, helyi tudósítóként beutazta Ázsiát és a Közel-Keletet. Első sikerkönyvét Lee Child is kedvenc regényei között tartja számon. Bestsellerének története feszült és izgalmakkal teli, és pokolian egyszerű kérdést jár körül: mit tesz az ember, ha tudja, hogy a veszélyes játék, amelybe kezdett, talán éppen a saját életébe fog kerülni. "Az oldalak maguktól lapozzák egymást..." New York Times "Nem lehet letenni!" - Time Magazine "Egyértelmű, hogy itt nem lesz boldog végkifejlet a négy, szabadulószobába zárt kolléga számára. Izgalmas történet egy vállalati csapatépítőről, amely csúnya fordulatot vesz." - Booklist "Mondd le az összes programod, és jelents beteget! Ha elkezded olvasni, önként magadra csukod az ajtót, és a saját szabadulószobádban találod magad." - Kirkus Reviews "Tökéletesen felépített, hátborzongató regény." - Shelf Awareness

Beth Coates - Elizabeth Foley - Mit ​tenne Frida Kahlo?
Sorolj ​fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be... Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet? Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper - ismerősen csengő nevek? A való élet szerencsére nem egy kvízműsor - de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyenlőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai - ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk. A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba... Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet. Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.

Roxane Gay - A ​rossz feminista
"A ​rózsaszín a kedvenc színem. Régebben mindig azt mondtam, hogy a fekete, mert az menőbb, de valójában a rózsaszín minden árnyalatát imádom. Ha veszek valami kiegészítőt, szinte mindig rózsaszínt választok. Rendszeresen olvasom a Vogue-t, és ezt nem iróniának szánom, bár talán annak tűnik. A szeptemberi kiadást egyszer még a Twitterre is feltettem." Roxane Gay humoros, éleslátó írásai végigkísérik a színes bőrű nő útját, az utóbbi évek kulturális mérföldkövei mentén kalauzolva az olvasót, és kommentálják a feminizmus mai állását (például az abortusz kérdésében). Esszéiből egy rendkívül éleslátó nő portréja rajzolódik ki, aki arra törekszik, hogy megértse önmagát, a társadalmat, amelyben él és a kultúrát, amelyben szocializálódunk.

Covers_684917
elérhető
1

Linda Scott - Dupla ​X
Linda ​Scott közgazdász. Az általa megalkotott, a dupla X gazdasága fogalom új elméleti kereteket ad a gyakorlati tapasztalatoknak;hogyan zárják ki rendszerszinten a nőket a világ pénzügyi döntéshozatali folyamataiból. Könyvében számos példán keresztül szembesít olyan igazságtalan gazdasági hátrányokkal bíró eljárásokkal, amelyek világszerte a nőkre kényszerített élethelyzetekből adódnak.Apák, akik a lányukkal kereskednek, férjek, akik miután felélték a hozományt, elégetik asszonyaikat.Férfiak, akik elveszik a nők keresetét, az özvegyek földbirtokát.Bankok, amelyek diszkriminálják a kölcsönért folyamodó nőket.Vállalatok, ahol a férfi kollégákénál kevesebb bért fizetnek a nőknek,egyes kormányok, amelyek nem teszik elérhetővé a megfizethető gyermekfelügyelet lehetőségét, élethelyzetükből adódóan szintén túlnyomórészt nőket diszkriminálva, és még sorolhatnánk. Scott cáfolhatatlan tényekkel, józanul, saját tapasztalatait is segítségül hívva érvel amellett, hogy nemi identitástól függetlenül mindenki nyertese lehet annak, ha egyszer a megkövesedett korlátokat és keretrendszereket végre lebontanánk. Scott meggyőződése, hogy a probléma orvosolható: konkrét cselekvésekre tesz javaslatot;arra buzdítja olvasóit, hogy lépjenek, csatlakozzanak a nők gazdasági erejének növelését célzó, napról napra nagyobb teret nyerő globális mozgalomhoz. Linda Scott az Oxford University Entrepreneurship and Innovation programjának DP World professzor emeritája, többek között a Global Business Coalition for Women's Economic Empowerment főtanácsadója, akit a Prospect (Egyesült Királyság) korunk huszonöt legjelentősebb globális gondolkodója közé sorolt 2015-ben. Scott nemzetközi vállalatoknál, ügynökségeknél, nemzeti kormányoknál és globális civil szervezeteknél készít elő és felügyel olyan projekteket, amelyek a nők nagyobb részvételét teszik lehetővé a világgazdaságban. "Linda Scott rávilágít a nők alapvető, ám gyakran láthatatlan hozzájárulására a világgazdasághoz - éleslátást, elemzőkészséget, interdiszciplináris kimutatásokat latba vetve érvel lenyűgözően a nők gazdasági erejének felszabadítása mellett." - Melinda Gates, A nő helye - Változtassuk meg a világot a nők erejével szerzője "Mint Virginia Woolf, Scott is a nők gazdasági erejének növelését tartja kulcsnak a szabadsághoz.A koronavírusjárvány kitörése csak még időszerűbbé teszi Scott mondandóját...A levegő frissül, de a haragot is szítja. Olyan világban, ahol legtöbbünk beéri azzal, hogy páholyból bírálja a status quót, lelkesítő olyan szerzőt olvasni, aki kész életszerű megoldásokkal előállni. Kérdés, hogy hallgatnak-e rá?" - Caroline Criado Perez, The Observer (London)

Margaret Atwood - Az ​ehető nő
Marian ​nem akar mást, csak normális életet. Egy piackutató cégnél dolgozik, a barátnőjével közösen bérel lakást, és amikor Peter, a kissé unalmas, ám megbízható barátja megkéri a kezét, engedelmesen igent mond. Az eljegyzés után nem sokkal Mariant az a különös érzés fogja el, mintha belső énje és a teste lassan elválna egymástól. Képtelen enni, mert úgy érzi, Peter őt magát is felfalja... Margaret Atwood első, 1969-ben megjelent regényét végre magyarul is kézbe vehetik az olvasók.

Meaghan O'Connell - Anya ​lettem
_Egy ​fiatal amerikai nő öntörvényű, szenvedélyesen őszinte beszámolója testi és lelki_ _állapotáról az anyaság és a felnőttkor küszöbén._ Amikor Meaghan O'Connell huszonéves korában teherbe esett, majd megszülte gyermekét, rájött, hogy amire igazán szüksége lenne - a brutálisan nyílt szembenézésre a közeledő anyaság érzelmi és egzisztenciális viharával -, írásban egyszerűen nem létezik. Úgy döntött, hogy maga írja meg. Könyve arról szól, hogyan lehet kezelni, hogyan lehet megérteni azt az átalakulást, ami mindent felforgat jövendő életében, s amire lehetetlen felkészülni. A nem várt terhesség pillanatában fanyar humorral nézi önbecsülése romjait, töpreng az elkerülhetetlen testi átalakuláson, regisztrálja szexualitása változásának folyamatát, és próbálja elképzelni közelgő új identitását, amelyben remélhetőleg megtalálja önmagát.

Kollekciók