'feminizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​gyermek Heathcliffet a skót felföld lápos vidékén találják. Mr. Earnshaw szíve megegesik az elhagyott fiún, és hazaviszi házába, ahol lányával, Cathyvel és fiával, Hindleyvel él együtt. Heathcliff az évek múltával beleszeret Cathybe. Ám a féltékeny Hindley mindenáron tönkre akarja tenni, ezért azon a napon, amikor Mr. Earnshaw meghal, az istállóba száműzi Heathcliffet. Nem sokkal később Cathy is elhagyja a házat, feleségül megy a szomszéd birtokos fiához, Edgar Lintonhoz. Heathcliff pedig szépen, lassan kiterveli rettenetes bosszúját... Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor megírta a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és szelídség furcsa szövedéke ez a történet, egy romantikus írói lélek vallomása a szenvedélyes szerelemről.

Danielle Steel - Tükörkép
Danielle ​Steel legújabb regényében az egyik legkülönösebb és talán legerősebb emberi kapcsolat, az egypetéjű ikrek közötti titokzatos kötelék misztériumát kutatja. A szépséges Olivia és Victoria Henderson úgy hasonlítanak egymásra, hogy még apjuknak sem könnyű megkülönböztetnie őket. Édesanyjuk a szülőágyon meghal. Huszonegyedik születésnapjukra készülnek a Manhattanben élő, dúsgazdag lányok, amikor Európában kitör az első világháború. A kalandvágyó Victoria és az félénk Olivia válaszúthoz érkezik. Az egyik lány férjhez megy a jóképű ügyvédhez, a másik iker a franciaországi csatatereken bukkan fel. Vajon okosan választottak az ikrek? A maguk vagy testvérük életét élik-e? Vagy - megtévesztő hasonlatosságukat kihasználva - akár végzetet is cserélhetnek egymással?

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Helen Fielding - Bridget ​Jones naplója
Fogyókúrázni ​fogok (most már tényleg), hetente háromszor edzõterembe járok, leszokom a dohányzásról, a fényképeket albumba rakom, nem beszélek ki másokat a hátuk mögött, otthon is rendesen felöltözöm, megtanulom beprogramozni a videót, és végre rendes pasit kerítek magamnak. Ismerős? Ha Ön, kedves Olvasó, még sohasem tett ilyen vagy ezekhez hasonló újévi fogadalmakat, akkor Ön egy szent, vagy férfi. Ha viszont érezte már úgy, hogy gyökeresen változtatnia kellene az életén, akkor számos közös vonása lehet e könyv hősnőjével, Bridget Jonesszal, akinek naplójából élete egy évének történetét ismerhetjük meg. Bridget túl van a harmincon, és legnagyobb bánatára még mindig „szingli”, vagyis nincs férjnél. Egy könyvkiadóban végez amolyan aktatologató munkát, és csak az tartja benne a lelket, hogy az asztalától állandóan láthatja az imádott férfit. Január elején a szülei baráti köre által rendezett újévi vigasság rémségein próbálja túltenni magát. Az effajta összejövetelek nem titkolt célja, hogy őt összehozzák a megfelelőnek ítélt fiatalemberrel, és rendszerint katasztrofálisan végződnek. Saját barátai – a harcos feminista Sharon; a kétgyerekes Magda, akit csal a férje; Jude, akinek a barátját mindenki utálja; a homoszexuális Tom – szintén ellátják különféle jó tanácsokkal az élet dolgait illetően, miközben néha maguk is látványosan melléfognak a saját szerelmi és egyéb ügyeikben. De mire újra eljön a szilveszter, sok mindenki életében sok minden megváltozik. A könyv hihetetlen sikert aratott nem csak Angliában és Amerikában, hanem nálunk is, amit nem utolsósorban fergeteges humorának és a könyvből készült filmnek köszönhet. És valóban, Bridget naplóján minden nő szívből kacaghat – ki azért, mert ő nem ebben a cipőben jár, ki azért, mert nem csak ő jár ebben a cipőben. A férfiak is pompásan szórakozhatnak rajta, talán még tanulnak is belőle.

Chris Kraus - I ​Love Dick
Chris, ​a harmincas évei végén járó, független filmekkel foglalkozó nő és egyetemi tanár férje vacsorázni indulnak a férj egyik ismerősével, a titokzatos és karizmatikus Dickkel. A férfi és Chris közt szinte izzik a levegő, és a találkozást követő hetekben a nő képtelen kiverni a fejéből a különös estét. Sylvère, a férj a kezdeti sértettség után rájön, hogy csak úgy tarthatja meg feleségét, és csempészhet egy kis izgalmat kettejük egyre inkább ellaposodó házaséletébe, ha valamilyen módon ő is részt vesz a játékban. Mivel nem lehetséges a közeljövőben újabb találkozó Dickkel, a legtöbb, amit a pár tehet, hogy hosszú leveleket írnak neki szerelemről, irodalomról, művészetről, és persze a szexualitásról. A kérdés csak az, hogy mit szól mindehhez Dick… A kilencvenes évek feminista kultuszkönyvéből az Amazon 2016-ban saját gyártású sorozatot készített. „Az I Love Dick a vágy megismeréséről szól, a vágyról, ami nem feltétlenül jelent egyet a passzivitással és a hiánnyal. Az író-rendező a romantikus hajszát nem az önfeladás, hanem a kreativitás és az alkotás aktusaként értelmezi, és nem fél feltenni a kérdést: vajon miért gondoljuk kínosnak, ha egy nő kitárulkozik, és őszintén megvallja az érzéseit?” New York Times „… mintha egy olyan Bovarynét olvasnánk, amit Emma írt. Kraus mesterien forgatja ki a sorsával elégedetlen, unatkozó nő történetét, és alakítja a nyolcvanas évek művészvilágának érzékeny krónikájává. Az I Love Dick elképesztően intelligens könyv, egyszerre vallomásos próza, szerelmes levél és dokumentumregény.” Artnet „Egy könyv a párkapcsolatokról; mindenkinek el kellene olvasnia.” The Guardian

Francoise Mallet-Joris - Allegra
A ​Svenson-Santoni családban ketten viselik az Allegra nevet: nagyanya és unokája, a villogóan fekete matriarcha és a szelíd szőke fiatalasszony, aki nyilvánvalóan az apjára ütött. A svéd Hjalmar Svenson és a korzikai származású Vanina Santoni Párizsban alapított családot, három lányuk háromféleképpen valósítja meg az örökül kapott családi eszményt. Három típus, három látszólag egyszerű képlet: Paule, a kozmetikaszalon-tulajdonosnő a lázadó, húga, Josée, a megkeseredett polgárasszony a konformista, Allegra, a "tulajdonságok nélküli" kishúg pedig a két irányzat között őrlődő mintagyerek, újdonsült feleség és dolgozó nő egy személyben. a fordulatos cselekmény alaposan megbolygatja ezt az osztályozást: a hidegfejű üzletasszony végül a szívére hallgat, és hajmeresztő cselekedetre vetemedik, az alapítványi hölgy perbe száll Istennel az anyai szeretet jogán, a mindenki kedvét kereső ártatlanság pedig legártatlanabb tettével kihívja maga ellen az engesztelhetetlenül törvénykező családot, amely őt vetik ki, nem két nővérét. Francoise Mallet-Joris Allegrát, az antihősnőt magasztalja fel tragikus hősként, rávilágít, milyen konvencionális lehet a "modern egyéniség" , milyen embertelen a "jó szándék", az ősi igazságnak szerez érvényt: önmagunk vállalása az igazi bátorság.

Kertész Erzsébet - Szonya ​professzor
Szerelem ​vagy hivatás? Boldogság vagy tudomány? - ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora. Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni "négy fal között" nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét. Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára. Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig - mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül - e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
„Független, ​erős, küzdésre képes asszonyok kora következik, akik erősen meg tudnak állni a bajban is…” Hogyan lehetséges és hogyan érdemes nőként érvényesülni a világban? Ezek még napjainkban is megosztó, sokféle szempontot mozgósító témák, nemhogy a 20. század elején! Pedig pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ Pórtelky Magda, a Színek és évek elbeszélője és egyben főszereplője. Az önmegvalósító élet vágya ott lakozik a fiatal, vidéki lányban, szemben a környezetében élőkkel, akik ragaszkodnak a hagyományos életmódhoz és szerepekhez. Ahogy telnek az évek, Magda szembesül vele, hogy csak úgy juthat előre az életben, ha alkalmazkodik, azaz férjhez megy egy társadalmilag hozzá illő férfihoz. De elég ennyi a boldogsághoz? A regényben örökös, bár hétköznapi harcok dúlnak nemcsak a szereplők között, hanem Magda lelkében is, ahogyan évről évre változik, és képes kívülről látni magát az idő hozta új nézőpontokból. Kaffka Margit hősnőjének története egyszerre mutat rá azokra a lehetőségekre, amelyek ma jóval elérhetőbbek, de arra is, hogy nem minden korábbi tapasztalatot érdemes veszni hagyni. Megjelenésekor a Színek és éveket a női egyenjogúság regényeként olvasták, de család- és történelmi regényként is olvashatjuk, és most, a 21. században is találhatunk benne új szempontokat az életünk értelmezéséhez. A regény modern, izgalmas nyelven mutatja be a dzsentrivilág változásait, és azt, hogyan rajzolódik ki a romantikus lányregények korából egy függetlenedni akaró, társadalmi kérdéseket boncolgató új világ képe.

Margaret Atwood - Testamentumok
A ​Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá - szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye - három gileadi nő elbeszélésére alapozva - tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe... A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj hosszúlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000-ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal. A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a Testamentumokról: "A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv."

Sheryl Sandberg - Dobd ​be magad!
Miért ​nincs több női vezető? Miért sikeresebbek a férfiak? Sheryl Sandberg nem vitatja a társadalmi korlátok szerepét, de önkritikusan elemzi, hogyan korlátozzák a nők, akarva-akaratlan, maguk is karrierjüket. Sheryl nyíltsága és őszintesége mindannyiunk számára tanulsággal szolgál. Célja, hogy átírja az eddigi közbeszéd forgatókönyvét: Ne arról beszéljünk, mit nem tehetnek meg a nők, hanem arról, mi mindenre képesek!

Helen Fielding - Bridget ​Jones naplója 2. - Mindjárt megőrülök!
A ​Napló ott ért véget, hogy Bridget megkapja álmai férfiját, Mark Darcyt. Bridget Jones naplójának második kötete ott kezdődik, hogy baj van: Darcy, aki időnként Bridget lakásán tölti a napot és/vagy az éjszakát, nem hajlandó mosogatni! Azonkívül – vélekednek a barátnők – bizonyára homokos is, mert egyre többet lebzsel a zsiráflábú, feneke-nincs, egyszóval férfias Rebecca körül... Persze vannak más bajok is: Bridget anyjának legújabb dilije például, hogy Kenyába rohangál szafárit látni és maszájokat fogdosni – egy ifjú kikujut magával is cipel Londonba, hogy véres kardként körbehordozza. Bridget mindezt egy thaiföldi búfelejtővel próbálja túlélni, ám olyan valódi és álkalandokba bonyolódik, hogy akár élete végéig egy thai dutyiban senyvedhetne, ha ismét meg nem jelenne a színen Mark Darcy.

George Sand - Rudolstadt ​grófné
Legnépszerűbb ​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségú, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Jane Austen - Meggyőző ​érvek
Anne ​Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül. Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet - csak Anne Elliot nem… A Meggyõzõ érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény.

Kimberley Freeman - Parázs-sziget
1891-ben ​Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét? A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót.

Simone de Beauvoir - A ​kor hatalma
A ​világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben - és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa - s benne Franciaország - legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől - népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át - a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos - s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.

Hyeonseo Lee - David John - A ​lány hét névvel
"Megrázóan ​szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré." Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.

Luise Dornemann - Clara ​Zetkin
Fiatal ​tanítőként jegyezte el magát a német és a nemzetközi munkásmozgalommal. Nem követte édesapját a pedagóguspályán, hanem - mint mondotta - a "forradalom szolgálatát" vállalta. Egy lipcsei tanulókörben ismerkedett meg Ossip Zetkin orosz emigránssal. A barátságból szerelem lett, s amikor a férfit kiutasították Németországból, Clara is követte őt Svájcba, majd Párizsba. Küzdelmes, de tapasztalatokban gazdag évek után tért vissza hazájába. Ekkor már a nőmozgalom élharcosa, szuggesztív erejű szónok. Annyira népszerű, hogy a mozgalomban keresztnevén szólították - e könyvben is gyakran így szerepel. Sillenbuchi házának különleges szellemi atmoszférája vonzotta a barátokat. Rosa Luxemburg is gyakran vendégeskedett náluk. Az első világháború végén Clara Zetkin csatlakozott a Spartakus-csoporthoz, majd Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolása után vezető szerepet vállalt a német kommunista mozgalomban. Ekkor mélyült el Leninnel való barátsága. Zetkin politikai tisztánlátása jellemző, hogy 1923-ban kijelentette: "Olaszország mellett elsősorban Németország van kitéve a fasiszta veszélynek, még akkor is, ha Hitlert híveinek száma egyelőre még nevetségesen csekély."

Catherine Anderson - Indián ​égbolt
Indigo ​Wolf, szülei fehér és komancs hagyományai közötti vékony mezsgyén egyensúlyozva az oregoni Farkasok földjének lakóitól elidegenedve nő fel. Egyetlen tisztességes hölgy sem nevezi a barátjának, egyetlen férfi sem érti meg az ő különös, megfoghatatlan lelkét – amíg a kemény Jake Rand meg nem érkezik a városba. Indigó apja súlyosan megsérül egy titokzatos balesetben, melyet több hasonló előz meg, Jake pedig felajánlja, hogy vezeti Farkasölő helyett a családi bányát. Valódi szándékát és kilététét azonban titokban tartja a család előtt… Indigo segít a férfinak eligazodni a bányában, s közös munka során Jake egyre jobban vonzódik a lányhoz. Mikor pedig Jake-et és Indigót alaptalanul hírbe hozzák, Jake, hogy megmentse Indigó becsületét, feleségül veszi a lányt. Indigót azonban óvatosságra inti Jake gyengédsége és gyanakodva fogadja a férfi közeledését. Vajon Jake türelmesen próbálkozva eljut-e a harciasnak tűnő, valójában azonban nagyon is sebezhető Indigo szívéhez? Vagy a bányát szabotáló gonosztevő kettejük közös jövőjét is tönkre teszi?

Hernádi Miklós - Nemek ​és igenek
A ​nemek ősi munkamegosztását felforgatta a modernizáció.A 18.század végétől világszerte megjelenik a feminizmus,mely minden téren szembehelyezkedik a "férfiuralommal".A feminizmus világhódító útját azonban áldozatok is szegélyezik, akik nem feltétlenül gyermekek és férfiak - nagyon gyakran éppen nők válnak a női ideológiák áldozataivá. A radikális feministák - elszánt,nemritkán azokról, akik tőlük függenek.A feminizmus radikális követelései máris éreztetik a hatásukat pl. az utódnevelés zavaraiban, a családbomlási tendenciák elmélyülésében, sőt, a házasodási kedv világszerte megfigyelhető csökkenésében.Kötetünk egyszerre vonultatja fel a feminizmus mellett szóló érveket azokkal együtt, amelyek a megfontoltabb előrehaladást, esetleg a stratégiák módosítását ajánlják.A gyűjtemény a nőkérdésnek elsősorban hazai sajátosságait, dilemmáit boncolgatja.

Margaret Atwood - Pénelopeia
Pénelopé ​a házastársi hűség közismert mintaképe: húsz éven át várta haza a kalandor Odüsszeuszt, és férje leleményességéhez méltó csellel ejtette át a kérőket. De ki volt valójában ez a spártai királylány, akinek szépsége sosem volt mérhető unokanővére, Helené szépségéhez? Akit hozzáadtak egy rövid lábú, csaló ismeretlenhez, és aki alig egy évig élvezhette a házasélet örömeit, mielőtt magára hagyták egy idegen országban, tizenhat évesen, egy csecsemővel? Miből merített erőt, és kivé vált a várakozás hosszú évei alatt? Mit gondolt titokban az ő fényes Odüsszeuszáról? Valóban egy pillanatra sem gyengült el? És nekünk, olvasóknak, vajon az igazat mondja? Atwood Pénelopéja nem elvont mitikus alak, hanem hús-vér ember: formálódó személyiség vágyakkal és félelmekkel, gyarlóságokkal és sikerekkel. A Pénelopeia a feleség, a nő szemszögéből meséli újra az európai kultúra egyik alaptörténetét, és egyben a szerző saját korának szatirikus látlelete is.

Arisztophanész - Lüszisztraté
ARISZTOPHANÉSZ ​(Kr. e. 450- ? Kr. e. IV. század első negyede) leghíresebb játékának a hősnője: Lüszisztraté. Politizáló nő, a béke érdekében politizál, méghozzá hatásosan. Gyűlésbe hívja az asszonyokat, még spártai nők is odasorakoznak. Ekkor Lüszisztraté elmondja a hatékony módszert, amely megszünteti a háborút. Szerelmi sztrájkot hirdet. Az asszonyok ne engedjék magukhoz férjeiket, a leányok szerelmeseiket, amíg azok el nem dobják a fegyvert, megtagadják a küzdelemre szólító parancsok teljesítését. Ha így tesznek Athénban is, Spártában is, akkor nincs háború. Ezután igazán komikusjelenetek során, a ki nem elégített férfivágyak indulatai közt megvalósul a béke. - A többi nőkről szóló komédiájának nincs ilyen elismerő kicsengése. Úgy látszik, volt valamelyes törekvés a demokrácia idején az athéni nők egy kis részében. Hiszen a híres Aszpászia - Periklész szeretője, majd felesége - szerepet tudott játszani a kultúrpolitikában. Lehetséges, hogy Arisztophanész róla mintázta Lüszisztraté vonzó alakját.

Donna Freitas - Rose ​Napolitano kilenc élete
Regény ​egy nőről, aki azt gondolta, nem akar anya lenni, és arról, hogy az élet milyen sok meglepetést tartogathat. Rose Napolitano és a férje, Luke a terhességi vitaminok miatt veszekednek. Rose megígérte, hogy beveszi a tablettákat, mégsem tette. A házasságuk előtt a férfi kijelentette, hogy nem akar gyereket, ám meggondolta magát. Rose sikeres egyetemi professzor, aki soha nem akart gyereket. A házasságuk jövője egyetlen kérdéstől függ: feléled-e Rose-ban a gyermek és az anyaság iránti vágy? A harc véget ér, és a házasságuk is. Rose Napolitano és a férje, Luke újra a terhességi vitaminok miatt veszekszenek. Most azonban kissé másként alakul a vita, és ezzel együtt Rose jövője is. Vajon képes valóban feladni életének egy részét az anyaság miatt? Képes újraalkotni magát egy teljesen új szerepben? Ez a dilemma jelenik meg Rose mind a kilenc lehetséges életében. Milyen következményekkel járnak a döntéseink? Lehetséges, hogy a korábbi elképzeléseinket, céljainkat magunk mögött hagyva új emberré váljunk? Ha igen, milyen áron? Lenyűgöző történet szerelemről, veszteségről, árulásról, válásról, halálról, egy nő karrierjéről és identitásáról – arról, hogy utat találjunk egy olyan jövőbe, amelyet nem terveztünk, és a sorsról, ami bármikor közbeszólhat.

Elena Ferrante - Véletlen ​találatok
"Mi, ​nők túl sokáig verdestünk a férfiak által készített kalitkában, és most, amikor az összedőlni látszik, semmi sem kérdőjelezheti meg autonómiánkat, semmi sem szabhat gátat útkeresésünknek." "Véget ért egy kísérlet, amelyre egy évet szántam az életemből (...) Mi tagadás, végigrettegtem ezt az időszakot. (...) Regényíróként értelmeztem a feladatot, és kizárólag a szívemhez közel álló kérdésekkel foglalkoztam, amelyekre - ha időm és kedvem engedi - egyszer még visszatérek, hogy kidolgozzam a megfelelő narratív keretet és eszközöket" - ezekkel a szavakkal búcsúzik Elena Ferrante 2018-ban a The Guardian olvasóitól, miután egy évig heti rendszerességgel rovatot vezetett az újság hasábjain. Az ötvenegy lírai, önéletrajzi elemekkel átszőtt gondolatszövedék a szerző írói műhelyébe enged betekintést. Ferrante hétköznapi kérdésekről - politika, hagyomány, történelem, filozófia, környezetvédelem, női szerepek, barátság, féltékenység, anyaság, szexualitás, öregedés - fejti ki a véleményét úgy, hogy sajátos, karakán nézőpontjával olvasóját egy újfajta, éles fókuszú, emancipált szemléletmódra készteti. A tőle megszokott módon ezúttal is határokat feszeget, átrajzolja mintázatainkat, hogy a megszokott ösvényekről új utakra tereljen, gondolkodásra és kérdések feltevésére késztessen. A Véletlen találatok című kötetet csakúgy, mint a The Guardianben megjelent cikkeket, a Dániában élő olasz művész Andrea Ucini illusztrálta.

Alwyn Hamilton - A ​homok leánya
Egy ​mesterlövész. Egy álmodozó. Egy piszok jó hazudozó. Bár Mirádzsi sivatagjait már az emberek uralják, az elhagyatott, vad területeken még mindig a mitikus lények irányítanak, és az a hír járja, hogy a dzsinnek mágiája sem veszett el. Az emberek számára ez egy könyörtelen hely, pláne ha az illető szegény, árva vagy nő. Amaniról mindhárom elmondható. Tehetséges lövész, aki remekül céloz, azonban nem tud elszabadulni Porfészekből, ebből a halálra ítélt kisvárosból, ahol két lehetősége van a jövőre nézve: megházasodik vagy meghal. Ám egy nap találkozik Jinnel, a karakán, jóképű idegennel, aki tökéletes szökési tervet tár elé. Bár Amani hosszú éveken át álmodozott az otthona elhagyásáról, azt sohasem gondolta, hogy egy körözött szökevénnyel menekül majd, ráadásul egy mitikus lovon vágtatva el a vérszomjas Szultán serege elől. Arra pedig végképp nem számított, hogy beleszeret a titokzatos idegenbe, aki nemcsak a sivatag titkait mutatja meg neki, de felfedi, ki is valójában a lány, és milyen nagy dolgok várnak rá.

Rachel Cusk - Babérok
Faye, ​a Körvonal-trilógia írónője elutazik, hogy nemrég megjelent könyvét népszerűsítse egy irodalmi fesztiválon. Figyelme ezúttal is beszélgetőtársai legszemélyesebb vágyaira és válságaira irányul. Finom humorral, de kérlelhetetlen pontossággal rajzolja fel a válás, a szülői feladatok, a megállapodott élet kompromisszumai között szabadságot kereső középkort. Írók, kiadói szerkesztők, újságírók, repülőutakon megismert idegenek életét tükrözi egymásba, hogy segítségükkel végigjárja a válságok utórezgéseit, a nehezen megnyert, keserédes szabadság feltételeit. A Babérok az önazonosság és az elengedés regénye, a Körvonal-trilógia méltó, derűs zárása. „Faye alakjában felragyog Cusk igazságszeretete és írói bátorsága.” Kate Clanchy, The Guardian „Írásai stílusbravúrok helyett az előadásmódjukkal nyűgöznek le. Minden mondat mélyre ás, mintha fúróval dolgozna.” Dwight Garner, The New York Times „Nagyon is meg kell erőltetnem az agyam, ha válaszolni akarok arra a kérdésre, hogy mikor találkoztam utoljára ilyen (jó értelemben vett) ködös, lebegő, kontúr nélküli alkotással, mint a kanadai Rachel Cusk műve.” Bak Róbert, ekultura.hu

Alka Joshi - A ​hennaművész
A ​tizenhét éves Lakshmi mindent hátrahagy, hogy elmeneküljön poros falujából és bántalmazó házasságából. Néhány kitérő után az 1950-es évek pezsgő életű, rózsaszín városába, Dzsaipurba kerül, ahol hennaművészként fokozatosan elnyeri a város leggazdagabb asszonyainak bizalmát. Ám míg a magas kasztbeli vendégei rábízzák legféltettebb titkaikat, a különleges motívumai és bölcs tanácsai miatt egyre népszerűbb hennafestő féltve őrzi a sajátját. Egy nap azonban olyasmi történik, ami veszélybe sodorhat mindent, amiért Lakshmi több mint tíz éven át olyan keményen dolgozott: felbukkan a férje és vele Radha, Lakshmi tizenhárom éves húga, akinek a létezéséről mindaddig nem is tudott. Ráadásul Lakshmi hamarosan olyan megbízást kap a királyi családtól, amely a felemelkedéséhez, de akár a bukásához is vezethet… A hennaművész a brit uralom alól épp felszabadult India egyszerre buja és lenyűgöző, ugyanakkor kemény és kíméletlen világába vezet. Hiteles és izgalmas képet fest egy nő önmegvalósítási küzdelméről a több ezer éves tradíciók és a modern világ között egyensúlyozó társadalomban.

Joanna Courtney - Tűzkirályné
Szerető ​vagy vezető? Gyenge nő vagy harcos? A világ Opheliát Hamlet zavart lelkű szeretőjeként ismeri, de Shakespeare tragédiája mögött egy karakteres nő áll. Ez az ő története... Fiatal lányként Ophelia tehetetlenül nézte végig, ahogy az édesanyja az apja temetési máglyájára veti magát. Tudta, hogy ez az odaadó feleségek sorsa, és megfogadta, hogy soha nem köti magát egyetlen férfihoz sem. Évekkel később Hamlet herceg jobbkezeként felesküszik a férfi kardjára, és főkapitányaként feltétlen hűséget fogad neki, de elutasítja a trónörökös valódi vágyát… a házasságot. Amikor Hamlet kapzsi nagybátyja fondorlatos csellel a herceg életére tör, Opheliának minden rendelkezésére álló eszközt latba kell vetnie, hogy a gyerekkori barátját megóvja azoktól, akik a vesztét akarják. Terve azonban csak majdnem tökéletes, végül ugyanis a saját rakoncátlan szíve lehet a legnagyobb áruló... Joanna Courtney Shakespeare királynéi című sorozatának újabb kötete egy 7. századi időutazásra invitálja az olvasót. A szerző részletgazdag leírásai, a pogány és a keresztény hitvilág bemutatása nem csak a történelmi regények kedvelőinek ígér garantált kikapcsolódást.

Maria Pettersson - Fantasztikus ​nők
Fantasztikus ​nők, döbbenetes, elképesztő sorsok. Hogyhogy eddig nem ismertük őket? Létezik, hogy senki sem írt regényt, verset, ódát, szatírát az életükről, tetteikről? Többségüket elnyelte a múlt süllyesztője; apjuk, férjük, fivérük árnyékában ritkán vettek róluk tudomást, akármilyen zseniálisak voltak is a maguk nemében, sőt, nem csak a maguk nemében. Szerencsénkre Maria Pettersson pótolta a hiányt, amikor megírta ezt a közel száz, hihetetlenül izgalmas női sorsot.

Madeline Miller - Kirké
Az ​Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek - nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet. Fenyegetettségében Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre, ahol az istennő tökéletesíti titkos tudományát, vadállatokat szelídít, és a híres mitológiai alakok közül többel is találkozik: a vérszomjas Minótaurosszal, az ügyes kezű Daidalosszal, a gyilkos Médeiával és persze a fortélyos Odüsszeusszal is. Ám egy nőnek veszélyes egyedül élni, Kirké pedig akaratlanul is magára vonja mind az emberek, mind az istenek haragját, és végül az egyik legrettegettebb olümposzi istennel találja szemközt magát. Hogy megvédje, amit a leginkább szeret, minden erejét össze kell szednie, és egyszer s mindenkorra választania kell az istenek és a halandók világa között. Madeline Miller regénye mámorító eposz a családi vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak uralta világban is rendíthetetlen női erőről.