Ajax-loader

'pajzán' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


De Sade márki - Szodoma ​százhúsz napja
Marquis ​de Sade több mint két évszázaddal ezelőtt írta híres-híredt könyvét, mely magyar nyelven most jelenik meg először. Egy előkelő társaság négy hónapját jeleníti meg: ezen a százhúsz napon régi történetek elmesélésével és a gyakorlatban is a legkülönfélébb perverzióknak élnek. Sade márki fantáziája ebben a műben olyannyira rájárt a szexuális és egyéb perverziókra, hogy az utókor az ő nevéből képezte a - történelemmel egyébként egyidős - "szadizmus" fogalmát. Ezt a könyvet tehát csak azoknak a felőtt olvasóknak ajánljuk, akik pornográf tartalmától és durvaságától el tudnak vonakoztatni, s meglátják benne a rokokó világ túláradó szexuális fantáziáját.

Faludy György - Test ​és lélek
"Nemegyszer ​villant fel előttem a kép, ahogy e könyv kéziratából halálom után legjobb barátaim egy-egy részletet őriznek fiókjukban, és olykor előveszik. Aztán bőröndbe kerül, és pincében eszi meg a penész, mint megannyi emigránstársam annyi, az enyémnél jóval fontosabb munkáját... A 80-as évek kezdetén melankóliámat kétségbeesett harag váltotta fel. Nem lesz időm elkészíteni az antológiát, öregszem, és ez ellen nincs orvosság a patikában. Nekiestem a napi 12-14 óra munkának. Ezúttal igyekeztem felkészülni arra, hogy ez a könyv csak a jövő ezredben posztumuszként jelenik meg, valamikor 2010 táján, vagy még később... Egyedül jó és szép verseket kerestem, de semmi módon nem határoztam meg előre, melyik népet vagy kort részesítem előnyben, és munka közben igyekeztem, már amennyire ember képes erre, objektív lenni. Eredményként a kötet szinte egyenlően tartalmaz hétszáznál néhánnyal több európai és hétszáznál néhánnyal kevesebb arab, héber, japán, kínai, perzsa és szanszkrit verset. Így a könyv nemcsak alcímében viseli a 'világlíra' kifejezést, hanem valójában azt igyekszik reprezentálni." (Részlet az előszóból)

De Sade márki - Justine, ​avagy az erény meghurcoltatása
De ​Sade. A XX. századig nemigen illett beszélni róla. Stendhal és Baudelaire csak titokban lelkesedett érte, jóllehet utóbbinál egyértelműen kimutatható a hatása. A szürrealisták, főleg Breton hozták divatba, Apollinaire rajongott érte, s Bataille illesztette be művét az avantgard irodalomba. Az egyébként oly finnyás ízlésű Flaubert csodálatos filozófusnak nevezte, Camus egész fejezetet szentelt neki "Lázadó ember" című esszékötetében, az 1960-as évektől kezdve pedig a francia irodalom egyik legvitatottabb, központi alakja lett. Ki volt ez az ember, akinek a nevéből a szadizmus szó keletkezett, aki élete nagy részét börtönben töltötte, s akit mind a mai napig valami borzongató homály övez? Egy biztos: ő volt az, aki felfedezte, hogy a nemiség korántsem olyan idilli, mint azt akkoriban gondolni illett, rájött, hogy sötét ösztönök kapcsolódnak hozzá, sőt Freudot jó száz évvel megelőzve megsejtette, hogy a nemiség behálózza az ember valamennyi tevékenységét, belejátszik minden cselekedetébe. Sade nagysága a tagadásban van: gyilkos iróniával kezd ki minden morális kategóriát. Filozófiája ellene van minden olyan társadalmi rendszernek, mely korlátozza az egyént. Szinte valamennyi írásában az egyéni ösztönök létjogosultsága mellett tör lándzsát, az elfojtott vágyak kiélésének szükségességét hangoztatja. Justine című regényét sajátos kettősség teszi izgalmassá: az ájtatoskodó, bigott, álszent előadásmód és a mélyén izzó engesztelhetetlen gyűlölet, Justine szemforgató sopánkodása és a háttérben vigyorgó szerző sátáni káröröme. Ez emeli ezt a kis filozófiai mesét a XVIII. század remekművei sorába, Voltaire Candide-ja, Laclos Veszedelmes viszonyokja mellé.

De Sade márki - Juliette ​története avagy a bűn virágzása
De ​Sade márkiról mindenkinek van véleménye. Vagy elragadtatottan beszélnek, vagy elmarasztalóan nyilatkoznak róla. Még azok is, akik egy sorát sem olvasták. Mert provokatív volt, és írásai is szókimondóak. Munkássága fogalom lett az irodalomban, miként a nevéből is fogalom született. "De most már szükséges, barátaim, hogy magamról is meséljek egy kicsit... főleg ideje bemutatni fényűző életemet, hogy okolásul összehasonlíthassák húgom nyomorúságával, aztán vonjanak le ebből az összevetésből olyan következtetéseket, amelyeket bölcselmük sugall" - mondja regényének főhőse, Juliette, és amire utal, húgának története, de Sade Justine című könyvében olvasható. Mert a Juliette és a Justine ikerregények, viszont külön-külön is élvezhető és érthető alkotások. Együtt azonban többet jelentenek, éppen a Juliette által "javasolt" összehasonlítás miatt: mert míg a Justine egy ártatlan leány szenvedéseiről és meghurcoltatásáról szól, addig a Juliette története egy velejéig bűnös nő féktelen életélvezését és a bűnben való fetrengését mutatja be. Nem tipikus élettörténet ez. Előre elhatározott filozófiája van: "Őrizkedjünk az erénytől, hiszen a bűn az örökös győztes; rettegjünk a nyomortól, mert azt mindig megvetik. De üres zsebbel miként menekülhetnénk a balsorstól? Hát bűntettekkel! Vessük bele magunkat ebbe az elfajzott világba, ahol azok boldogulnak a legfényesebben, akik a legjobban értenek a csaláshoz; mi ne ismerjünk akadályt, csak azok a boldogtalanok, akik megmaradnak az úton" - mondja Juliette, mikor kikerül a zárdából, és híven tartja is magát ehhez az elhatározáshoz. E szerint fog élni. Megbecstelenített szüzek és kéjenc latrok övezik útját. Rájön, hogy a világon mindennek az embert kell szolgálnia. Céljainak megvalósításában tehát ugyanaz fűti, mint Stendhal Vörös és feketéjének Julien Soreljét: meghódítani a világot. Csak a tettei és az eszközei mások.

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Giovanni Boccaccio - Dekameron
A ​Dekameron száz világhírű történetét Boccaccio 1349 és 1353 között írta. Azóta se veszítettek elevenségükből, mert az író nem éri be azzal, hogy egyszerűen elbeszéli a szerencsétlen vagy boldog szerelmesek megpróbáltatásait vagy kacagtató kalandjait, a tréfás vagy szomorú történeteket: elbeszéléseiben ott kavarog korának egész társadalma, megtollasodott vagy tönkrement kereskedők, uzsorások, művészek, kalandorok, féktelen nemesurak, ravasz kópék, huncut parasztok, álszent, nagybélű, parázna papok, ostoba és agyafúrt törvénytudók, orvosok. Boccaccio a középkor alkonyán már az újkor hírnöke: a vakhit helyett a kétkedést, a józan észt, az önsanyargató vezeklés helyett a derűs életörömöt hirdeti.

Moré Ákos - A ​legjobb pajzán viccek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kicune - Az ​ágyas
A ​középkori Japánban, miután apja hatalmi intrikák áldozatává vált, egy kamaszlány hosszú útra indul. A Császárvárosba tart, és sejti, ha útja véget ér, semmi jó sem várhat rá. Egy "tiszteletre méltó" hölgy házába kerül, ahol valóra válnak rémálmai. A megaláztatásban csak a régi mesék és versek nyújtanak neki vigaszt. Ezekből meríti a túléléshez szükséges erőt és az ötletet, hogyan változtassa meg életét - hogyan nyerje vissza szabadságát. A sorsába bele nem nyugvó lány izgalmas történetét eredeti kínai, japán és indiai romantikus és erotikus mesék, versek teszik még élvezetesebbé és színesebbé.

Burány Béla - A ​legkisebb királylány kívánsága
A ​66 – Szomjas a vakló – és a 77 – Piros a tromf! – erotikus magyar népmese után szíves örömmel tárjuk az olvasó elé a "88"-at – A legkisebb királylány kívánságát –, a vajdasági magyarság élő szellemi hagyatékából. E könyv anyaga ugyancsak válogatás, egy, az itt közölt mesék számától jóval gazdagabb gyűjtemény része.

Jean de La Fontaine - A ​szerelmes kurtizán
La ​Fontaine-t kissé egyoldalúan, jobbára csak meséiből ismerjük, pedig számos novellát, anekdotát is versbe szedett. Ezek sokszor sikamlós, de sosem ízléstelen széphistóriák már megjelenésükkor nyomban kivívták a hivatalos körök haragját és az olvasóközönség tetszését. Rendszerint egy-egy Boccaccio, Rabelais, Machiavelli tollából származó történeten, vagy a középkor népies francia elbeszéléseinek, a fabliau-knak valamelyikén alapulnak. A Parnasszus "virágról virágra könnyelműen szálldosó pillangója" - ahogy La Fontaine magát jellemezte - azonban kedvére követte szeszélyes ötleteit, és az átvett anekdotákat "a maga fűszerével" ízesítette.

Pierre Louÿs - Egy ​anya és három lánya
A ​karóba ültetett Charlotte még olyanabb volt, mint előtte: még lágyabb, még nedvesebb, még szelídebb, még gyengédebben elomló. Egy kicsit visszahúzódtam, ami lehetővé tette, hogy szinte a hátára feküdjön rajtam, s ami lehetővé tette, hogy teljesen kitárja a combját. Megtapogattam magamat előtte: egész tó volt már. Eszembe jutott, hogy még nem is nyúlt magához, s hogy micsoda forrás tör majd fel az ujjai közül, ha befejezi. Remegései az első pillanatban megkezdődtek, amikor beléhatoltam, s nyolc vagy tíz percig tartottak, csúcspont és további változás nélkül. Nem törődött azzal, hogy elrejtse a gyönyörét, s ezért úgy kiabált, mint egy színésznő. Olyan lassan nyúlt magához, hogy a teste szinte mozdulatlannak tűnt, én pedig, megértvén, hogy a nyugodt kéjt szereti, meleg testében csak észrevétlen mozgásokat végeztem. A vége felé aggodalmaskodni kezdett, felém fordult, epekedő pillantást vetett rám, s gyengéden azt mondta: - Akarod, hogy beszéljek?

Covers_320025
Ez ​micsoda, János? Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Ez ​micsoda, János?
Minden ​mese! És eredetileg minden mese felnőtteknek szólt. „A nép számára az erotika a beszéd tárgya volt. Amit érzett, látott vagy látni vélt, elmondta.” „A nép az erotikus értelmű, úgynevezett obszcén szavaktól sosem félt.” „A nép anyanyelvén szól, néven nevez, és akkor pirul zavartan, ha körülírni kényszerül.” „A ma élő magyar ember szájhagyományi kultúrájának, szellemi népművészetének mostoha évszázadok sokaságán át megőrzött élő, viruló műalkotásait becsülhetjük ezekben a mesékben. És ez nem kevés.” Burány Béla orvos és néprajzkutató (Zenta, 1931–2008) Vidám, szórakoztató könyvünkben éppúgy megtalálhatók a fiatal- és öregkori pajzán mesék, mint a papok, apácák szerelmi életét kifigurázó történetek vagy az úgynevezett tanmesék, amelyeknek hősei leggyakrabban az állatok. A szókimondó, a különböző testrészeket a nép nyelvén megnevező, az aktusokat is leíró vaskos történetek nemcsak a (délvidéki) magyar ember gazdag humorát adják vissza, hanem a nyelv, ezúttal a magyar nyelv gazdagságát, leleményességét is gátlástalanul visszatükrözik. Az állatmesék itt nem állatokról szólnak, ezeknek a történeteknek a kifejezésmódja fontos. Ösztönvilágunk megtestesítői. Célunk tehát, hogy szórakozzunk, és közben szórakozva szórakoztassunk, mint az egyszeri ember, legyen ő is János, aki egyszer akár azt is mondhatta volna jókedvében: „Akkor most menj csak, kedves fiam – János! –, a cselevenduszoddal a Vörös-tengerhez hetymetyütyürűzni. De ha jól akarod érezni magad, útközben szólj be a Julcsinak is!” Jó szórakozást!

Gordon Grimley - Beatrice
Meghitt ​vidéki táj valahol Angliában, nagybácsi, nagynéni, istállók, inasok, lovak és batárok a régi szép viktoriánus idők visszaálmodott hangulatában veszi kezdetét Beatrice kiképzése. Gordon Grimley regénye a gyönyörök brit világbirodalmába vezeti el vágyva vágyó hősnőjét, és társait, Caroline-t, Jennyt, Arabellát és a többieket. S miközben az ábrándos fiatal asszonyból igazi úrnő lesz, fokról fokra tárul fel a ködös Albion erotikája, a gyönyőr kulcsszavai, szakrális jelenetei, fénye és homálya. A Beatrice magának a szerelem illatának, ezerféleségének, a kínból nyert kéjnek a breviáriuma.

Camilo José Cela - Az ​archidoniai bájdorong páratlan és dicsőséges hőstette
A ​spanyol kisvárost, Archidonát hideg zuhanyként...ámbátor inkább meleg zuhanyként éri a hír, miszerint egy moziban egy vállalkozó kedvű lány kiemeli rejtekéből azt, ami csak férfiaknak van, s addig babusgatja a jótékony mozisötétben, mígnem, túláradván, nyakon nem loccsantja a két sorral hátrább ülőket. Botrány, bíróság! A törvény lesújt a vétkesekre, ez azonban nemhogy csorbítaná, inkább növeli a spanyol férfiúk diadalmát. Ódák születnek a spanyol férfiasság újabb megmutatkozásáról! Camilo José Celát 1989-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Talán nem ezért a játékos művéért. De ezért is megérdemelte volna!

Honoré de Balzac - Pajzán ​históriák
Egybegyűjtötte ​Touraine apátságaiban és napvilágra hozta nemes Balzac úr. Senki egyébnek hanem az élet bátor szerelmeseinek ő mulattatásukra. A' francia betűről tiszta magyar nyelvre fordította Adorján Mihály nem igét igére magyarázván, de azért az értelmet igaz értelemre hozván tellyes kiadás eggy kötetben. Nyomattatott a' Magyar Helikon költségin az MCMLXXII-ik évben. Balzac úr, aki ezen jeles munkátskát szerzette, tűnődő és tündöklő elméjű férjfiú vala. Életét jobbára alant töltötte mint valami búvár, ama rettenetes mélységű tengernek fenekén, amelyet minden halandó kebelében hordoz. Az léleknek vala ő búvára, meg ama másik tsillagos égboltozatnak, amely az lélek tengerének tükörén visszaverődik és amely az maga szédítő mélységeivel tsak úgy kifürkészhetetlen marad előttünk, mint az a magasságos égboltozat, melyet hulló tsillagaival (vesztett reménységeink ikertestvéreivel) hiába kutat millió meg millió esztendők óta az véges elméjű földi halandó... Balzac úr szomorú ember vala. Sokáig kereste titkát annak a haszontalan és örök időktől imádott lénynek, amelyre az férjfiú minden idealizmusát rápazarolja, ama fölötte tsintalan és pajzán lénynek, amely tsak egyetlen állapotában tud szent lenni és maradni: az anya állapotában. És ha megvilágosíta is sok bonyodalmakat és bele láta sok leányzónak és asszonyi állatnak az lelkébe, megboldogult a szegény Balzac úr a nélkül, hogy egészen megismerhette volna azt a világot, a honnét hol mennyország, hol pokol borul az teremtés koronájára...

Orbán János Dénes - Alkalmi ​mesék idegbeteg fölnőtteknek
A ​javíthatatlan akasztófavirág író-poétának kétségkívül ez a legkomolytalanabb kötete az eddigiek közül. Bár OJD-től megszokott módon a könyvben csak úgy sorjáznak az irodalmi és nyelvi bravúrok, a felnőttmesék elsődleges és vállalt célja a polgárpukkasztás és a könyörtelen kacagtatás. Micimackó székely góbévá vedlik, a kis herceget kíméletlenül seggbe rúgják, a népmesék hősei irdatlan lőcsükkel forgatják föl a világot, mindent megtudunk a poétaóriások ivargerendájáról, és végül Jessica Albát is beszippantja a pajzán költői örvény. Nem feltétlenül egy nőegyleti olvasmány, s ha véletlenül ép idegrendszerű olvasója akad, mire a végére ér, garantáltan idegbeteggé röhögi magát.

Wilhelmine Schröder-Devrient - Egy ​énekesnő emlékiratai
A ​zsenge Pauline igazán akaratlanul válik szem- és fültanújává tiszteletreméltó szülei vad és nem éppen szemérmes tusájának. A szende, ám fürge gondolkodású szűz, miután megnyugszik effelől, hogy jó erkölcsökben és tisztességben makulátlan édesanyja nem fájdalmában sikoltozik, s rúgkapál a mennyezet felé, édesapja sem gyötrelmek közepette csikorgatja a fogát, szól sohasem hallott szavakat, immár egyre lelkesebben követi a fejleményeket. S miközben kis szíve a torkában dobog, fölteszi magában, hogy az itt tanult sok szépet és jót igyekszik mielőbb alaposabban is megismerni, s később buzgón és elmélyülten gyakorolni. Paulinéből híres operaénekesnő lesz...

Abby Lee - Hol ​jár az eszem?
Abby ​Lee egy talpraesett, pimasz és rendkívül nyitott fiatal nő. A középszerű szexuális életet enyhén szólva kevésnek érzi, olyasmi után kutat, amire mindig is vágyott. Íme az ő különleges kalandjairól vezetett bensőséges naplója! Abby semmilyen lehetőségtől nem zárkózik el, legyen szó játékszerekről, szabadtéri élvezetekről vagy egy harmadik fél bevonásáról. Lelkesen dönget végig az egyéjszakás ismeretségekkel, alkalmi menetekkel és más tiltott gyümölcsökkel szegélyezett ösvényen, miközben friss, fanyar humorral vonja le a konzekvenciákat, és bőkezűen osztogatja - nem éppen elvetendő - jótanácsait nőknek, férfiaknak. Örömökkel teli útkeresése közben összetalálkozik Blogpasival, és elmereng: vajon fel tudja-e adni az egyik ágyból a másikba ugrándozást, és képes lesz-e végül megállapodni? "Egyszerűen szeretni kell ezt a lányt, aki ilyen derűsen vállalja: - lgazuk van, valószínűleg fixálódtam a szexre'." (Eve Magazin)

Burány Béla - Szomjas ​a vakló
"A ​szűzlány Hát a régi időbe nagyon nagyba mënt az, hogy ha valaki mëgnősűt, hogy szűz lëgyën a lány! No, az ëgyik asszonnak is férhű mënt a lánya. Jó e is mút a lakodalom, de lássa az asszon, hogy nagy gondba van a mënyasszon. Mëgkérdëzi a lányát: – Mi bajod? Aszongya a lány: – Jaj, édësanyám, ojan bajba vagyok! Nemsoká lë kő fekünni, oszt mi lësz, ha a Jóska megtudja, hogy nem vagyok szűz? Hát ëgy kicsit gondba esëtt az asszony is, de aztán kigondóták, hogy majd az asszon odakészít ëgy üveg piros tintát, oszt mëgma-gyarázta a lánnak, hogy mikó évégezték a dógot, csak vëgye ki a gyugót, oszt löttyentse lë az ágyat, hogy lássa a vőlegény, hogy még szűz vót. No, úgy is vót. Az asszony bë a kamrába, le a pócrú az üvegët, oszt bë, ahun majd alszanak a fiatalok. Úgy is vót, ahogy mëgbeszéték. Mikó évégezték a dógot, a lány odanyút az üvegé oszt jó bëfröcskőte az ágyat. Hát mikó rëggé főkel, nézi a vőlegény, hát tiszta ződ az ágy! Hát szalad mingyá, híjja az örömanyát, hogy mi történt? – Hát édës fiam! – csapott patáliát az asszony. – Ijen-ojan nagy faszú vagy, oszt ráfakajtottad a lányomra az epét. Hát ki tëhet arrú?"

Barcsa Dániel - Jösz’te ​hezzám!
„Ezek ​a történetek Áronnak szólnak, s nem Áronkának”. Azaz, e hatvankilenc elbeszélés legtöbbje a benne megbúvó, avagy nem is igen bujkáló pajzán tartalom miatt gyermeknek nemigen mesélhető. „A kötet történetei elsősorban édesanyám, Székely Jula gyűjtői szenvedélye alapján születtek. Ő a hatvanas évek elejétől kezdve egészen a nyolcvanas évek végéig járta Székelyföldet, és néprajzi gyűjtőként hatalmas folklóranyagot halmozott fel. Az általa látogatott helyek zömmel Csíkban voltak, Szentkirály, Menaság, Szentdomokos, Gyimesközéplok, de megjelent magnójával Gyergyóban és Udvarhely megyében is.” NŐKNEK: pajzán erotikus történetek a furfangos-oktondi székelyről, aki azt hiszi, töviről hegyire ismeri asszonyát. Vagy mégse? FÉRFIAKNAK: erotikus pajzán történetek a tűzről pattant székely menyecskéről meg az okos asszonyról, aki azt hiszi, hogy az ura nem lát át a szitán. Vagy mégis?

De Sade márki - A ​szerelem stratégiája
,,- ​Ó, Istenem! - mondta Franville, mikor Augustine bezárta a szeparé ajtaját, és rögtön magához is ölelte őt - nagy ég, mit akar ön? Kettesben önnel, uram, egy ilyen félreeső helyen... hagyjon, hagyjon, könyörgöm, vagy azonnal segítségért kiáltok! - Megfosztalak a lehetőségétől, égi angyal! - mondta Augustine, és Franville ajkára tapasztotta szép száját. - Most kiálts, ha tudsz, kiáltozzál, és rózsaillatú leheleted még hamarabb lángra lobbantja szívemet! Franville meglehetősen lanyhán védekezett; nehéz komolyan haragudni, ha az ember az első gyengéd csókot váltja az imádott lénnyel. A vérszemet kapott Augustine fokozta az ostrom erejét azzal a hévvel, amelyre csak ennek a szenvedélynek az elragadó papnői képesek. A kezek hamarosan felbátorodtak, a megadó asszonyt alakító Franville ugyancsak nem tartotta vissza a magáét. A ruhák lehullottak, két kéz csaknem egyszerre csapott le oda, ahol azt vélte megtalálni, amire szüksége van... és Franville azonnal szerepet változtatott: - Ó, nagy ég! - kiáltotta. - Hiszen maga csak egy asszony! - Szörnyeteg teremtés! - kiáltotta Augustine, mikor olyasmi akadt a kezébe, aminek állapota kizárt mindennemű önáltatást. - Ennyit fáradozok, és akkor egy hitvány férfit találok... Sade márki új arcával mutatkozik be, a szalonképes boccacciói történetek életrajziak, korfestők és mindenekelőtt erkölcsösek: a jó elnyeri jutalmát, a rossz büntetését, a szerelmesek pedig egymásra találnak."

Czére Gyöngyvér - Vallomások ​szexuális fűszerekről és perverziókról
- ​A show még nem ért véget. Georges kijelentette, hogy a kiskutya közben szukává nőtt, s el kell vinnie a kankutyákhoz. Ugyancsak pórázon vitte Marie-t egyik férfitől a másikig, akik hátulról megdugták, nemcsak a punciját, hanem a popsilukát is, a legtöbbje bele is élvezett, ugyancsak gyorsan, mert felizgultak az előző jelenettől. - És a többi nő mit csinált? - Legtöbbnek jutott férfi, hiszen Marie-vel egyszerre csak egy foglalkozhatott, ne felejtsd el, hogy összesen tízen voltak. Két nő egymással játszadozott, egy nő pedig mindig annak a férfinak a szája elé tartotta a punciját, aki éppen Marie-t dugta hátulról, a másik pedig Georges-nak furulyázott. Aztán elvesztettem a fonalat, mert engem is elkapott valaki, belém nyomta, de nem ott élvezett el, hanem a számban. Aztán nem is tudom mi történt, valaki még a melleim közé spriccelt; egy ilyen kavargásban nem lehet követni az eseményeket, különösen akkor nem, ha az ember maga is aktív résztvevő. Aztán egyszerre Marie hisztérikus kiáltását hallottam. „Vedd le az álarcodat, azonnal vedd le!”...

De Sade márki - Filozófia ​a budoárban
De ​Sade-ot a köztudat bomlott elmeként, erotomán-pszichopata személyiségként tartja számon, holott korának kiemelkedő filozófusa volt, akit nemcsak az anarchizmus vagy a szexuális szabadság-szabadosság ősének tekinthetünk, de aki sok tekintetben megelőlegezte Nietzschét és Freudot is. A XVIII. század nagy szellemi irányzatának, a felvilágosodásnak volt lezárója és könyörtelen kritikusa. A század végére ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy a felvilágosodás szép eszményei eltorzultak: a születési arisztokrácia helyébe a pénz arisztokrácia lép, illúziónak bizonyul az egyenlőség, az emberi humánum öröknek hitt értékei válságba kerülnek. De Sade irásában a prostituálódott eszméket logikusan és cinikusan továbbgondolva jut el a riasztó jövőképig. A Filozófia a budoárban nemcsak az érzékek iskolája, egyszerre szinházi és filozófiai dialógus, példája és paródiája a nevelő, didaktikus célzatú felvilágositó műveknek, a fejlődésregénynek, az erkölcsi mesének, és ezek mellett még a röpirat sade-i válfajából is ad némi izelitőt. Sade itt fejti ki tételesen saját utópiáját, hogy szerinte milyen is legyen az eszményi társadalom, innen tudható meg, hogy a lopás nem bűn, hanem az anyagi javak igazságtalan elosztásának egyéni, de az igazságot helyreállitó módja, hogy a nemi egyenlőtlenség úgy törölhető el, ha a nemi tevékenységre kijelölt házakban egyik héten a férfiak az önkényurak, a következő héten pedig a nők, és igy tovább. A művet alkotó hét párbeszéd fokozatosan halad a nemi felvilágositás enyhébb formáitól kiindulva az egyre keményebb leckék felé. Szerencse, hogy mindez irodalom, nem valóság, és hogy a sok szörnyűség olyan arányokban halmozódik, hogy lehetetlen el nem gondolkodni a sade-i világ képtelenségén.

Lőwy Árpád - Disznólkodni ​szabad
Először ​trágár füzfapoétának tartották, hogy a versei a zugpiacon kelendöbbek legyenek. De mára már tudjuk - része a magyar költészetnek. De ki is volt Lőwy Árpád? Valódi neve dr. Réthy László etnográfus és numizmatikai iró 1851. november 21.-én született Szarvason és Aradon halt meg 1914. november 24.-én. 1885-ben irta meg élete tudományos fő művét _Az oláh nyelv és nemzwet megalakulása_. A Magyar Tudományos Akadémia 1892-ben levelező tagjává választotta. Tudos volt! Irói néven, mint Lőwy Árpád költő volt a magyar irodalom kedves, humoros, pikáns és trágár poetája. Része irodalmunknak. Érdemes a kötetet kézbevenni!

Covers_181442
Szajna-parti ​Erosz Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Szajna-parti ​Erosz
A ​franciák pajzánvers-divatjának bő és folyamatos árama a reneszánsztól a huszadik századig hömpölyög. Volt idő, mikor az egyházzal szemben állók, szabadgondolkodók írtak erotikus verseket, volt, mikor papok, de sokszor szabadgondolkodó papok. Megesett, hogy megégették érte a költőt, s még többször, hogy meg akarták. Később már nem a költő feje volt a tét, de a franciák továbbra is úgy vélekedtek, hogy ami tehető, az mondható is. Majdnem minden nagy, sőt, jó francia költő írt erotikus verset, a zsoltárfordító Marót Kelementől a Pléiade-on át Verlaine-ig, Apollinaire-ig. Timár György a francia költészetnek ezt a szerves, ámde itthon ismeretlen részét igyekszik bemutatni erotikus antológiájában, az ilyenfajta hagyományokon nem nevelkedett magyar olvasóízlés határai között.

Raymond Sanders - Amerikai ​dekameron
Egy ​pillanatig nem tudtam, mitévő legyek, de azután a nadrágomat érő feszülés meggyőzött, és közelebb léptem. Még mindig nem vett észre, így mögé álltam és hátulról gyengéden átöleltem. Egy pillanatra felsikoltott a meglepetéstől, de amikor belecsókoltam a nyakába, és jobbommal lenyúlva a csiklóját kezdtem dörzsölgetni, ellazult, és újra átengedte magát az immár fokozott élvezetnek. Mondanom sem kell, ekkorra már én is kemény voltam, mint a Sziklás hegység. Áthúztam a fején a pulóverét, ami alatt, nagy örömömre, nem viselt melltartót, és kezembe vettem formás, meleg melleit. Mellbimbói egészen sötéten pigmentáltak voltak, és megkeményedve vagy fél inchnyire előre meredtek, ahogy játszani kezdtem velük. Connie azonban eközben is ragaszkodott az uborkájához, csak azt engedte meg, hogy helyette én tologassam be neki.

Václav Čtvrtek - Pajzán ​mesék
Szerelmes ​természetű cselédlányok, a vágy hatalmába került hajadonok, kikapós asszonyságok tűnnek fel a könyv lapjain, melyet a Rumcájsz című méltán híres mese szerzője jegyez. A művet átható derű nem csak szavak, de képek által is hatni fog. A művet ugyanis a jeles grafikus, Gyulai Líviusz linómetszetei díszítik.

Rácz Pista - Rózsa ​Sándor gatyamadzagja
A ​hírhedett szögedi betyárkapitány, bizonyos Rózsa Sándor nevezetű bűvös gatyamadzagjárul, rettenetes palajbászárul meg tizenkettő csámpás lelkületű szeretőjirül.

Réthy László - Lőwy ​Árpád válogatott művei
Lőwy ​Árpád Újévi köszöntő c. verséből: "Elérkezett végre a várt újesztendő, / Kívánom, hogy sok jót hozzon a jövendő, / Kövér, tiszta búzát arasson a kasza, / És minden magyarnak jól álljon a - nyakkendője..." Pajzánabbnál pajzánabb írásokat olvashatunk a csalfa színésznőkről, kacér utcalányokról, bugyuta politikusokról, életművészekről, dörzsölt parasztmenyecskékről, impotens tudóstársakról, bamba férjekről... Ki gondolná, hogy a kettős életet élő Lőwy Árpád valójában Réthy László, kiváló tudós, a Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának nemzetközileg elismert igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, több tucat kiváló szaktudományos monográfia és cikk szerzője; magánéletében körülrajongott nagyapa?...

Anonymous - Miss ​L. szeretője
Linda, ​az elvált amerikai asszony egyedül él. Kiegyensúlyozatlan szexuális élete, nemi kalandozásai meghasonlással fenyegetik, hiszen erkölcsi elvei és a gyakorlat, amelyet követ, gyökeresen ellentétesek... Milyen eredménnyel jár a csábos, erotikus Linda próbálkozása az orvos szexuális komputerével? Milyen kalandokba keveredik, ha erotius fantáziája "felizgatja"? Megtalálja-e a szerelmet, a teljes és harmonikus testi és lelki kapcsolatot a férfi oldalán, akit a véletlen sodor a közelébe?...

Vadász Géza - A ​legfőbb tudomány
''Vadász ​Géza, ez a vén kéjenc - mondja talán a prűd olvasó -, ennek máson se jár az esze!'' Máson se, az igaz, de minek a más, ha ezt így győzi? És nem ésszel, hanem ihletett sóvárgással. A kéjre sóvár, persze, de kínálja is a kéjt, az olvasásét: olyan ízeket, amelyektől már elszoktunk. Régimódi költő, igen - mintha átaludta volna az utóbbi hetven-nyolcvan évet, de ami a versekben dobog, lüktet, pulzál: nos, az minden csak nem az antikvárium pora!'' (Várady Szabolcs)''Erósz, és a képzelet győzelme a körülmények felett. A költészet diadala.'' (Barna Imre)''Ugyan hányan írtak nálunk ilyen szakszerűen a szerelem természetéről? Jobb, ha így mondom: a szerelem fiziológiájáról. A testről, csak a testről, bár mégis ott van mögötte a lélek. Játékos, léha, huncut, pajzán, szabados, de úgy is: megejtően komoly. Hogy is mondjam? Szemérmetlenül áhítatos.'' (Lator László)

Lasz György - Lankadó ​gumibot
Blama A ​rendőr megállít egy részeget. Mielőtt bármit mondana, az elázott pasas megszólal: - Hülye rendőr! Mire a rendőr: - Hülye maga, hisz tök részeg. - Igen, de én holnapra kijózanodom Részvét Két rendőr találkozik a körúton. Az egyikük gallérján gyászszalag. - Mi történt, komám? Kit gyászolsz? - Szegény feleségemet. - Hogyhogy? Hiszen tegnap még találkoztam vele! - Igen, de az este megvágta a kezét a szerencsétlen. - És belehalt? - Fenéket. Lelőttem, hogy ne szenvedjen.

Kollekciók