Ajax-loader

'valláskritika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Viviane Villamont - Kisdarázs
Viviane ​Villamont-nak ez az első regénye francia kritikusai szerint igazából önéletrajz, egy boldog, bár különös falusi gyerek és egy boldogtalan zárdanövendék története. Ebben a vérlázítóan komisz sorsú kislányban annyi életöröm, erő, humor és tehetség van - írójában pedig könnyedség, nyelvi lelemény és ha úgy tetszik, vagányság -, hogy szerencsére jobban hasonlít Ajar vagy Queneau gyerekszereplőire, mint a világirodalom tragikus gyerekhőseire.

Bartus László - Fesz ​van
Ez ​a könyv egy rendszerről szól. A szereplők a rendszer áldozatai. Amikor megszégyenülve látjuk őket, nem abba pillantunk bele, milyenek ők valójában. Nem az a szándékunk, hogy gyengeségükben leplezzük le őket. Megnyilvánulásaik a mechanizmus működését tárják fel. Enélkül nem érthetjük meg annak lényegét. Megalázottságukban azt látjuk, hogyan lehet meggyalázni az Ember fiát. A szerző egy volt közülük. Ezek az emberek a barátai voltak.

Szent-Györgyi Albert - Az ​őrült majom
"Képes ​lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik - úgy látszik - gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?" Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. "Az őrült majom", ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

Marcello D'Orta - Isten ​ingyér teremtett bennünket
Mi ​végre vagyunk a világon? Miért teremtett bennünket az Isten? Nagy kérdés, a filozófia két-három évezred alatt se tudott rá igazán megnyugtató választ adni. Ki tudja, miért nem kérdezték meg eddig a Nápoly környéki gyerekeket? Azazhogy: mostanában végre megkérdezték. Az Én reméljük, megúszom világhírű, nálunk is közismert szerzője, az arzanói gyerekek szeretett tanítója. Most végre tudjuk: „Isten azért teremtett bennünket, hogy nyugodtan elküldhessen bennünket a paradicsomba." Ezért nyilvánvaló, hogy „Isten jól tette, hogy megteremtett bennünket". De a tízéves délolasz gyerek nem egyszerűen csak lefordítja a biblia, a hittan igazságait. Hozzáteszi a maga nem megvetendő, XX. század végi élettapasztalatát. Meghosszabbítja a jól-rosszul megemésztett történeteket, életszabályokat, hozzájuk teszi a maga morálját. Csoda-e, ha úgy gondolja, hogy a Jóisten azért egy kicsit túlzásba vitte a teremtést? Azokat talán elhagyhatta volna, akik már hajnali hatkor kezdik a gyilkolást. Ő csak tudja, hogy nemcsak az egyiptomi fáraó volt „nagy görény", az a „Szaddamhuszejn" is. S ha voltak a világon olyan „nagy benga tahók", mint Góliát, akivel talán még Rambo se bírt volna meg, meg olyanok, mint Poncius Pilátus, akit le kellett volna karatézni, abból csakis az következhet, hogy "ha Isten teremtett bennünket, az ő baja". A nemes kérdésekre olykor kancsal, illetlen válaszok érkeznek a dolgozatokban. De éppen ez a szép D'Orta újabb dolgozatgyűjteményében. Nemegyszer az az érzésünk, hogy a józan ész mond képtelennek tetsző, mulatságos, de igaz kritikát a képtelen világról. Lator László

Pais István - Ember ​és vallás
Az ​immár ötödik kiadáshoz eljutó művében a szerző átfogó képet rajzol a vallás kialakulásáról, koronkénti változatairól, legfontosabb sajátosságairól. Az ókori keleti társadalmak valláskritikai bemutatása után az ógörög vallást analizálja. Elemzésével azt bizonyítja, hogy a marxista irodalomban eddig szinte általános nézettel szemben az ókori görög valláskritika csúcspontja nem az atomizmus – s főként nem az epikureizmus -, hanem az általa részletesen bemutatott Karneádész, aki több szempontból is igazi filozófiai mélységgel bírálja Epikurosz álláspontját. A továbbiakban a korai kereszténység ideáit elemzi, szól a reneszánsz valláskritikájáról, majd áttér az újkori polgárság vallásfelfogásának vizsgálatára. Különös figyelmet szentel Bacon idolumkritikájának, Spinoza vallás- és bibliakritikájának, a 18. századi francia materializmus vallásértelmezésének, a fichtei, kanti, hegeli valláskoncepció pozitív mozzanatainak, valamint a feuerbachi materializmus vallásbírálatának. Az áttekintést a marxista valláselmélet kialakulásának tárgyalásával zárja. A második rész a vallás meghatározásával foglalkozik, majd a vallás különféle strukturális elemeit (tudatot, függőségi érzést, rítust stb.) tárgyalja. Emellett részletesen vizsgálja a vallás tükrözési funkcióját, szociális szerepét, antropocentrikus és teleologikus jellegét.

David Icke - ...és ​az igazság felszabadít
David ​Icke feltárja a globális események mögötti valóságot, amely az emberi létezés jövőjét alakítja, és a világot, melyet gyermekeinkre hátrahagyunk. Félelem nélkül, határozott kézzel lerántja a leplet egy elképesztő egymásba ágyazódó manipulációs hálózatról. Bemutatja, hogy ugyanaz a néhány ember, titkos társaság és szervezet kontrollálja életünk mindennapjait. Ők tervelik ki a háborúkat, az erőszakos forradalmakat, a terrorista merényleteket és a politikai orgyilkosságokat; ők tartják kézben a kemény drogok és fegyverek, sőt az információ világpiacát és a média idomító gépezetét. A XX. század és az azt megelőző korok minden egyes negatív globális eseménye ugyanazon Globális Elithez vezethető vissza, és a belekeveredett nevek némelyike nagyon is jól ismert. Ezelőtt még soha senki sem tárta fel ezt a hálózatot ilyen részletes és elsöprő módon a személyzetével és a módszereivel egyetemben. Ha el akarod kerülni, hogy darabokra törjön a világképed, akkor tartsd távol magadat ettől a könyvtől! Icke feltárja a globális összeesküvés ezoterikus hátterét. Javaslatot tesz egy lelkesítő spirituális megoldásra, amelyben minden férfi, nő és gyermek ezen a Föld nevű bolygón kiszabadul a napi szintű elmeprogramozás karmaiból. Ez a programozás az emberi elme révén építi börtönünk falait - hisz a modern materialista kvantumfizikatudomány is eljutott (lásd: Mi a csodát tudunk a világról?) az emelkedett mesterek által évezredek óta hivatkozott igazságra: a megfigyelő teremti a megfigyeltet. Tehát mi mindannyian a széleskörűen hirdetett, tanított, sulykolt elméletekkel szemben nem csupán tehetetlen megfigyelői, áldozatai vagyunk a teremtett világnak, hanem teremtői is, habár jelenleg nem tudatos teremtői. Elménk az a gépezet, amely tudatunktól, akaratunktól jobbára függetlenül, a beépített program-adatok, tévhitek, előítéletek - alapján teremti valóságunkat, melyet aztán érzékelünk és objektívnek gondolunk. Az Elit programozási technikáira ránézve az olvasó maga mögött hagyja azokat, és visszaveszi végtelen hatalmát, hogy maga gondolkodjék és hozza meg döntéseit a saját sorsát illetően. A könyv szavai inspirálnak mindannyiunkat, hogy végre azzá legyünk akik valójában vagyunk - tudatos teremtők. Ennek az ismeretnek a birtokában képessé válunk, hogy sarkig kitárjuk a magunk által tudattalanul épített szellemi börtönünk kapuit, és a penészes, dohos, sötét tömlöcből kisétáljunk a szabadság borzongató fényáradatába. Ismerd meg az igazságot... és az igazság felszabadít téged. "VEGYED, OLVASD, KÜRTÖLD VILÁGGÁ!" Perceptions magazin "KÖTELEZŐ OLVASMÁNY" Nexus magazin

August Bebel - Wilhelm Liebknecht - Franz Mehring - A ​vallásról és az egyházról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rachael F. Heller - Richard F. Heller - A ​13. apostol
Mi ​lenne, ha létezne egy olyan ősi alkotás, amely alátámasztaná az evangéliumokat… vagy alapjaiban rendítené meg a kereszténységet? És kinek kéne meghalnia ahhoz, hogy titokban maradhasson? Egy középkori kolostor romjai között egy 12. századi szerzetes naplójára bukkannak… és máris elkezdődik a gyilkosságok sora. A szóbeszéd szerint a barát írása egy Jézus korabeli tekercs – a krisztusi megnyilatkozásokat szó szerint feljegyző, mindeddig ismeretlen bizalmas alkotásának hollétére vonatkozó utalásokat rejt magában. Két ember – az amerikai kiberzsaru, Gil Pearson és Sabbie Karaim, az egykori izraeli kommandós lány és bibliafordító – együttes szakértelmére van szükség ahhoz, hogy követni tudják a dokumentum útmutatásait. Az egész bolygón és kétezer év történelmén át vezető odüsszeájuk végén pedig egyrészt felbecsülhetetlen kincs, másfelől könyörtelen rettegés vár rájuk… és ez akár mindkettejük életébe is kerülhet.

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

J. Jaroszlavszkij - Hogyan ​születnek, élnek és halnak meg az Istenek?
Valaha ​- az egyházak tanítási szerint - istenek népesítették be a föld minden zegét-zugát. Beleszóltak az ember minden ügyes-bajos dolgába a bölcsőtől a koporsóig, sőt a legtöbb vallás szerint a halál után is az istenek intézték a különböző formában tovább élő túlvilági emberek sorsát. Véres az út, amely az istenek oltáraihoz vezet. A különböző vallások papjai emberek ezreit áldozták fel az oltárokon, égették meg máglyákon, a hatalmasok az emberek millióit gyilkolták le kíméletlenül az istenek nevében. Jaroszlavszkijnak ebből a könyvéből megtudjuk, hogyan születnek az istenek, megismerjük életüket, küzdelmeiket, viszálykodásaikat, tanúi leszünk a haláluknak. Hogyan? Hát az istenek nem örökké élnek? Egy ideig uralkodnak, gyönyörködnek az áldozatokban, az imádságokban, azután meghalnak és csak a mondákban, legendákban, mítoszokban, sokszor csak egyes szólásokban élnek tovább. Az emberi tudomány meggyorsította az istenek kihalását.

Friedrich Nietzsche - Az ​Antikrisztus
Nietzsche ​egyik legnagyobb vihart kavaró és megjelenése óta folyamatosan elemzett, támadott és védelmezett munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta a kereszténységhez való ambivalens viszonyulását. A kötetet a fordító részletes tanulmánya kíséri és bőséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Christian Rosenkrautz - Halhatatlan ​játszma
Krisztus ​után 642, Arábia, Damaszkus. I. Omár, Mohamed próféta hithű követője, alig egy évtized alatt sosem remélt magaságokba emelte az arab birodalmat. Meghódította a mesés keletet, elfoglalta Egyiptomot és nyugatról már Bizánc határait támadta. A véreskezű hadvezér dicsősége fényesen ragyogott, s csak legbelsőbb tanácsadói ismerték a titkot, hogy miféle méltely fékelyezte az uralkodó lelkét. A hazugság és csalárdság mindent átszövő birodalmában - ahol a kényes kérdéseket mérgekkel és tőrrel intézték el -, az örök létre kényszerült gróf élete legnehezebb csatája előtt áll. Miközben sakkjátszmáját vívja életre-haálra a mindenható uralkodóval, újabb és újabb ittkokról hull le a lepel... Már nem csupán egyetlen ország, vagy nép sorsa forog kockán, a harcot olyan nem evilági erők is befolyásolják, melyek kihatással lesznek nemcsak a jelenre, hanem évezredeken át az emberiség jövőjére is. Ahogy az ördögi játszma a végkifejletéhez közeledik, úgy lesz mindinkább elkerülhetetlen, hogy a természetfeletti erők a maguk rettenetes valójában mutassák meg magukat a világnak. A jó és rossz harcában ezúttal egyedül csak az győzhet, aki képes arra, hogy hamarabb szánja el magát a visszafordíthatatlan lépésre...

Jacques Maritain - A ​garonne-i paraszt
Jacques ​Maritain (1882-1973), a XX. századi neotomizmus egyik legeredetibb és legnagyobb jelentőségű gondolkodója, 83 éves, amikor A garonne-i paraszt első sorait írja. Már az előszóban tisztázza, hogy megrögzött laikus, ezzel akarván véget vetni a várható bíborosi kinevezésével kapcsolatos szóbeszédnek, s emlékeztetni arra, hogy hosszú munkássága, amelyet keresztény filozófusként fejtett ki mind a világban, mind az Egyházban, teljes egészében laikusi felelőssége jegyében állott, és a világiak azon közös hivatásának kereteibe illeszkedett, amelynek elismertetéséért oly sokat tett, harcba szállva a klerikalizmussal (a klerikálisokéval, akik, akárcsak az antiklerikálisok, összetévesztik az Egyházat és a klerikalizmust). A továbbiakban a II. Vatikáni Zsinat utáni túlkapások ellen emeli fel szavát. A világ előtti térdre borulás, a kereszténységnek a szociális problémák megoldására irányuló tömegmozgalommá redukálása ellen mondja el csattanós kifogásait. A munkája elleni támadások természetesen nem maradtak el, római körökben is megkísérelték kieszközölni elítélését. Szerencsére ez nem sikerült. Mert az illetékesek mindig is érezték, sőt, tudták, hogy e kitűnő filozófust igazából egyetlen nagy szenvedély hajtotta egész életében: Isten keresése. Hatalmas terjedelmű életműve, a metafizikától a politikai filozófián át az esztétikáig, a bölcselet szinte minden ágát felöleli. Jelen munkája Turgonyi Zoltán filozófus fordításában az első magyar kiadás.

Nicolas Notovitch - Jézus ​ismeretlen élete
Több ​keleti utat követően Nicolas Notovitch 1887 őszén eljut Tibetbe. Az orosz utazó olyan dokumentumra bukkan egy tibeti kolostorban, ami később meghökkenti a civilizált világot. Megtalálja azt az "evangéliumszöveget", amit a lámák őriztek Jézus életéről. Az anyagot lefordítja és megjelenteti. A titkos evangélium óriási vitát vált ki, sokan kétségbe vonják eredetiségét, mások lelkesen üdvözlik, hisz újabb adalékokhoz juthatunk így Jézus életéről. Notovitch világhírű könyve most jelenik meg először magyarul. Kötetünk tartalmazza a szerző útinaplóját, amiben részletesen megírja milyen kalandos úton jutott hozzá a dokumentumhoz. Ezt követően teljes terjedelmében közöljük a _Szent Issa élete_ című Jézusról szóló tibeti írást. A könyvet Léb Erzsébet tanulmánya zárja, melyben a Notovitch-könyv sorsát meséli el, s egyben összefoglalja a Jézus életéről szóló mai elképzeléseket.

De Sade márki - Filozófia ​a budoárban
De ​Sade-ot a köztudat bomlott elmeként, erotomán-pszichopata személyiségként tartja számon, holott korának kiemelkedő filozófusa volt, akit nemcsak az anarchizmus vagy a szexuális szabadság-szabadosság ősének tekinthetünk, de aki sok tekintetben megelőlegezte Nietzschét és Freudot is. A XVIII. század nagy szellemi irányzatának, a felvilágosodásnak volt lezárója és könyörtelen kritikusa. A század végére ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy a felvilágosodás szép eszményei eltorzultak: a születési arisztokrácia helyébe a pénz arisztokrácia lép, illúziónak bizonyul az egyenlőség, az emberi humánum öröknek hitt értékei válságba kerülnek. De Sade irásában a prostituálódott eszméket logikusan és cinikusan továbbgondolva jut el a riasztó jövőképig. A Filozófia a budoárban nemcsak az érzékek iskolája, egyszerre szinházi és filozófiai dialógus, példája és paródiája a nevelő, didaktikus célzatú felvilágositó műveknek, a fejlődésregénynek, az erkölcsi mesének, és ezek mellett még a röpirat sade-i válfajából is ad némi izelitőt. Sade itt fejti ki tételesen saját utópiáját, hogy szerinte milyen is legyen az eszményi társadalom, innen tudható meg, hogy a lopás nem bűn, hanem az anyagi javak igazságtalan elosztásának egyéni, de az igazságot helyreállitó módja, hogy a nemi egyenlőtlenség úgy törölhető el, ha a nemi tevékenységre kijelölt házakban egyik héten a férfiak az önkényurak, a következő héten pedig a nők, és igy tovább. A művet alkotó hét párbeszéd fokozatosan halad a nemi felvilágositás enyhébb formáitól kiindulva az egyre keményebb leckék felé. Szerencse, hogy mindez irodalom, nem valóság, és hogy a sok szörnyűség olyan arányokban halmozódik, hogy lehetetlen el nem gondolkodni a sade-i világ képtelenségén.

Shalom Auslander - Rabbik ​és gojok
Ősi ​törvény, hogy a királyi udvarban egyedül a Bolond engedhet meg magának mindent - nos, modern kori utódként ezzel a rendkívüli előjoggal él a szerző, aki a szatirikus humor üvegén keresztül jeleníti meg az izraelita Teremtőt, valamint az ő választott népét, a maguk szeretnivaló, írói tollhegyre kívánkozó tökéletlenségében. Kötete tizennégy elbeszélést tartalmaz, amelyekből megtudhatjuk, miként ébredt Bobo, a csimpánz tökéletesen öntudatra, milyen Isten, ha nagyon-nagyon ideges, hogy hogyan végződött Stanley Fisher önvizsgálata a Negev-sivatagban, mi módon változott át a vézna "jesívabócher", Motty izompólós, szőrösmellű goj szépfiúvá vagy hogy miért építtetett az Úr bárkát Schwartzmannal. Az ortodox zsidó kultúrát görbe tükörben, jó nagy adag (ám roppant szórakoztató) gonoszkodással ábrázoló mű a Woody Allen-féle gátlástalan humorra nyitottak számára ajánlható.

Jonathan Swift - Hordómese
"Istenem, ​milyen tehetséges voltam, amikor ezt a könyvet írtam!" - így emlegette Swift élete alkonyán ifjúkorának remekművét, a Hordómesét, mely évtizedekkel előzte meg a Gulliver-t. A Hordómese, ez az általános támadás a korabeli irodalom és tudományos viszonyok torzulásai ellen, egy nagy vallási szatírába van beleágyazva. Swift a felvilágosodott értelmet szegezi szembe mindennel, ami rendellenes, túlzásba vitt, csalárdul meghamisított, kártékony. Ez a példátlan élességű kritika szinte mindent szétvagdal, amit megérint, mígnem a kinyilatkoztatásból, a dogmákból a történelmi egyházak féltve őrzött hitrendszeréből - beleértve az anglikán hittételeket is - úgyszólván semmi sem marad épen. A Hordómesének ezt a "destruktív" vonását a kortársak világosan látták. Voltaire örvendezett rajta, az egyházhoz közelállók tiltakoztak és szitkozódtak. Ez a mű egymagában is megmagyarázza, hogy miért nem lett írójából soha püspök.

Moses Isegawa - Afrikai ​krónikák
"Miközben ​Serenity eltűnt a hatalmas krokodil állkapcsai között, három utolsó kép villant át az agyán: egy lyukakkal teli rothadó bivaly, ahogy lárvasorok és légyfelhők áramlanak ki belőle; régi szeretője, eltűnt feleségének nagynénje; s a titokzatos asszony, aki gyermekkorában kigyógyította a magas asszonyok iránti megszállottságából." Megalkotom az afrikai nagyregényt – fogadta meg az 1990-ben Ugandából Hollandiába emigráló egykori tanár, Moses Isegawa, amikor nekiült első műve megírásának. Négy évig egyetlen sort sem volt képes leírni, majd egyszerre kiömlött belőle minden: apái és nagyapái emlékezete, a polgárháborútól és terrortól sújtott Uganda története, a katolikus szemináriumban és a zsarnok anya házában töltött évek, feketék és ázsiaiak, keresztények és muzulmánok hol békében, hol halálos ellenségként megélt mindennapjai. A részben az író személyes történetén alapuló regényhez nagyszabású, komor, véres kulisszaként szolgál a forrongó, titokzatos Abesszínia, ahol még ma is bevett dolog a többnejűség, ahol a szembenálló felek gyakran bozótvágó késsel intézik el nézeteltéréseiket. Úgy tűnik, a mű olvasóit nem riasztja a kötet vaskossága. Közel tucatnyi nyelvre fordították le, s ahol megjelent, bestseller lett belőle. Bizonyára a magyar olvasó is kedvét leli majd a cselekményes, fordulatos, izgalmas regényben, amelyet méltán neveznek az "afrikai Száz év magány"-nak. Mert akinek kedves Márquez könyveinek hangulata, izgalma, humora és misztikuma, nagy valószínűséggel Isegawát is szeretni fogja.

Karl Marx - Friedrich Engels - Vlagyimir Iljics Lenin - A ​vallásról
Gyűjteményünk ​szemelvényeket tartalmaz Marxnak, Engelsnek és Leninnek a vallás kérdésére vonatkozó írásaiból. Ezek az írások a tudomány eredményeire és a forradalmi osztályharcok tapasztalataira támaszkodva feltárják a vallás keletkezését és igazi lényegét, összefüggését az osztálytársadalommal, s kimutatják, hogy a vallásos világnézet - mint minden egyéb idealista szemlélet - gátolja a haladást. A munkásosztály és pártja a vallási ködösítés elleni harcot mindig alárendeli a forradalmi harc egészének, ami azonban semmiképpen sem csökkenti a materialista világnézet propagálásának, a dolgozók felvilágosításának és ateista nevelésének fontosságát. Leninnek e gyűjteményben közölt írásai részletesen kifejtik a kommunista párt álláspontját és a szocialista állam politikáját a valláshoz sé az egyházhoz való viszony kérdéseiben. Váltogatásunk - kibővítve - a kiadónknál 1961-ben már megjelent gyűjteményre (Marx és Engels: A vallásról), valamint Berlinben 1972-ben kiadott német nyelvű gyűjteményre, továbbá Leninnek a vallásról és az egyházról szóló írásait tartalmazó orosz nyelvű kötetre (Moszkva, 1966) támaszkodik.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Monty Python - Balázs P. András - Brian ​élete
- ​Következő!... Kereszthalál? - Igen. - Jó. Kimész az ajtón, balra fordulsz, fogsz egy keresztet. Következő!... Kereszthalál? - Ó nem. Szabadláb. - Mi? - képedt el a katona. - Engem elengedtek - magyarázta a fogoly. - Azt mondták, nem csináltam semmit, szabadon élhetek valahol egy kis szigeten. - Huú! - örült a tisztecske. - Az nagyon jópofa dolog. Hát akkor eredj! - Nem - nevetett rá a rab. - Én csak ugrattalak. Valójában kereszthalál. Kész, vége... Mi jöhet még ezután? - gondoltuk, amikor végignézve a Gyalog-galoppot, nem tudtunk felállni a röhögéstől a moziban. És valóban, sokáig nem is jött semmi... Aztán egyszer csak új filmet követett el a rekeszizmaink ellen a Monty Python. Brian életének profán története onnan indult világhódító útjára, ahol sűrű a köd és abszurd a humor, tehát Angliából. Ezért aztán figyelmeztetünk, olvasó, ezt a könyvet vigyázva vedd a kezedbe! És kizárólag akkor, amikor egyedül vagy otthon. Ugyanis lesből támad, és ott csiklandoz, ahol nem számítasz rá. Szóval? Döntöttél? Nos, akkor: bátorság!

Sam Harris - Tények ​és keresztények
Ez ​a levél formájában íródott rövid, de annál velősebb könyv elsősorban a "középutas" hívőt szólítja meg, aki a vallás bizonyos előírásait betartja, hisz Istenben, de "éles helyzetben" gyakran nem hallgat a szavára. Harris szerint nincs átmenet: választani kell a teljes hit és a hitetlenség között. "A Bibliát vagy közönséges halandók írták, vagy nem. Krisztus vagy Isten volt, vagy nem. Ha a Biblia közönséges könyv és Krisztus közönséges személy, a kereszténység alapvető tanítása hamis..." És álláspontja szerint a választás nem is lehet kétséges. A vallás - mindenek előtt a kereszténység és az Iszlám - túlságosan veszélyes ahhoz, hogy toleráljuk. Tűrhetetlennek érezzük az Iszlám fenyegetését? Miért nem vesszük észre, hogy saját téveszméink semmivel sem különbek? Harris nehéz utat választ, amikor szembeszáll a tisztelet és elfogadás mélyen fekvő hagyományával.

Émile Zola - Igazság
Az ​Igazság Zola Négy evangélium című regényciklusának harmadik darabja. Ez is, mint a ciklus valamennyi kötete, önálló regény, eszmei - nem pedig tartalmi - kapcsolata van csupán a többivel: ez a zolai koncepció, amely szerint ez a ciklus az élet legfontosabb területeivel hivatott foglalkozni, azokkal a "kulcspozíciókkal", amelyeken áll vagy bukik Franciaország jövője. Az izgalmas Igazság középpontjában egy sötét bűnügy áll, amelynek perében korrupt bírák s a középkori tudatlansággal, babonasággal fertőzött közvélemény szörnyű ítélettel sújt egy ártatlan embert. A reménytelen helyzetben egy egyszerű néptanító áll ki az ártatlanul bűnhődőért, s évtizedek szívós nevelőmunkájával, új, felvilágosult nemzedékek felnevelésével napfényre segíti az igazságot: ez az új nemzedék már nem is ismeri, meg se érti azt a légkört, amelyben az ostobaság és gonoszság ilyen égbekiáltó igazságtalanság szülője lehetett...

Léo Taxil - A ​szórakoztató Biblia
Taxil ​Léo francia író, a régi ateista hagyományok, a nagy felvilágosítók méltó örököse. Már fiatalon bekapcsolódott az ateista mozgalomba. XIII. Leo pápa egyik körlevele után nyilvános bűnbocsánatot tartott és visszatért a katolikus egyházba. Ekkor Diana Vaugham címen a szabadgondolkodókat támadó könyvet írt. XIII. Leo pápa személyesen magánkihallgatáson is fogadta. 1897 tavaszán jelentette be, hogy megtérése nem volt őszinte, 12 éven keresztül csapta be az egyházat és a pápát, akinek csalatkozhatatlansága 1870 óta elfogadott hittétel. 1897 nyarán adta ki a Szórakoztató Bibliát, ezt a szellemes olvasmányt.

Mick Brown - A ​spirituális turista - Személyes kalandozások a vallásosság peremvidékein
Mesterek, ​guruk, lámák, csodák, New Age... szemfényvesztés vagy valódi vallásos hit? – Mick Brown alapvetően erre a kérdésre keresi a választ könyvében. „A spirituális útkeresés, bármit is jelentsen – és különböző embereknek ezerféle dolgot jelent –, a huszadik század végének domináns jelenségévé vált... Mindez a modern élet középpontjában lévő spirituális vákuumra adott válasz, kiéhezettség arra, hogy értelemmel ruházzuk fel az életünket, vágyódás a misztérium és a transzcendencia után.” – írja az előszóban. Három kontinenst átívelő utazásai során személyesen keresi fel korunk néhány nevezetes központját, és sok-sok érdekes beszélgetést folytat nemcsak a tanítókkal, hanem a hozzá hasonló útkeresőkkel is. Élményeit és gondolatait kritikus, de rokonszenvező szemlélettel, élvezetes stílusban, gazdag háttéranyagot felvonultatva osztja meg az olvasóval.

Popper Péter - Az ​Írás - Az Ószövetség / Az Újszövetség
Popper ​Péter a világtörténelem legnagyobb szellemi forradalmának a kereszténységet tartja. Szerinte a zsidóság története úgy is felfogható, hogy előkészület a Megváltó fogadására: a szellemi és testi tisztaság megteremtése, megingathatatlan hit az egyetlen istenben, szigorú elzárkózás a pogány kultúráktól. Kötetünk első fele az Ószövetséget próbálja közelebb hozni a mai emberhez, érdekesen, olvasmányosan ismertetve az Ószövetség könyveit. A második rész középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. A szerző a hitelesség érdekében sokat idéz az eredeti szövegből - Károli Gáspár klasszikus fordítása alapján de a mai magyar nyelvnek megfelelő érthetőséggel. És mint a huszonegyedik század embere, óvatosan - minden térítési vagy tagadási szándék nélkül - arról is mesél Olvasóinak, amit saját hite, gondolatai, töprengései, kétségei - és korunk ellentmondásai sugallnak.

Kriveljov - Könyv ​a Bibliáról
Ezzel ​a könyvvel a magyar olvasó olyan munkát kap a kezébe, amely a bibliai legendákat a tudományos elemzés módszerével alapos vizsgálat alá veszi. A szerző egységbe foglalja a Biblia tudományos kutatásának eddigi eredményeit, s annak marxista elemzését nyújtja. Szembeállítja a Biblia állításait a történettudomány, az archeológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történetszemlélet eredményeivel, tételeivel, s ezeknek a tudományoknak az alapján sorra dönti meg azokat. Feltárja a Biblia szövegében, következésképpen az egyház tanításában fellehető ellentmondásokat, s ezek összevetéséből bebizonyítja a Biblia tanítása az emberek alantas ösztöneire épít. Hiszen a felebaráti szeretet, a könyörületesség és a "ne állj ellen a gonosznak" (Máté evangéliuma) ismert bibliai tanításokkal szemben ott állnak a biblia alakjainak Isten sugalmazásából elkövetett kegyetlen tettei, a testvérgyilkosságok, s a "gonosznak", a Biblia tanítását kétségbevonó személyeknek kíméletlen üldöztetése és megsemmisítése... Kriveljov könyve, amely a tudományos ismeretterjesztés példaképének tekinthető, kiomoly segítséget ad mindazoknak, akiket érdekel a vallás, a vallás történetének problémája - legyenek azok hívők vagy ateisták - abban, hogy megértsék a bibliai legendák valódi értékét a modern tudomány eredményeinek fényében.

L. Caecilius Firmianus Lactantius - Az ​isteni gondviselésről
"Ha ​pedig az atomok ütközése vagy az ész híján levő természet hozta létre mindazt, amit látunk, kérdem én, miért tudott eget létrehozni, várost vagy házat viszont nem, miért alkotott márványhegyeket, márványoszlopokat és -szobrokat viszont nem alkotott? Nem kellett volna esetleg az atomoknak oly módon is összeütközniük, hogy ezeket is létrehozzák, ha már minden helyzetet kipróbálnak? A természet esetében ugyanis nem kell csodálkoznunk azon, hogy ezt elfelejtette megtenni, hiszen nincs esze. Mi hát az igazság?" - kérdezi Lactantius az Isten haragja című művében. E kérdés akár mottója is lehetne a kötetben szereplő három értekezésnek, amelyben a 3. és 4. század fordulóján élt Lactantius az isteni gondviselés titkait kutatja. Az Isten művében az emberi, az Isten haragjában az isteni természetből vezeti le az isteni gondviselést, A keresztényüldözők halálában pedig a kor történelmi eseményein keresztül próbálja megragadni az értelemmel megáldott ember létezésének és viselkedésének mozgatórugóit, igazolni az isteni beavatkozás célszerűségét. Lactantius, akit ékesszólása miatt "keresztény Cicerónak" is neveztek, műveiben a kereszténység és az antik-pogány örökség összeötvözését kísérelte meg: hite védelmében a pogány bölcselők ellen saját érveiket fordítja. Széles körű műveltsége, könyörtelen logikája, szellemes érvelése és nem utolsósorban sodró lendületű stílusa lenyűgözi a mai olvasót is.

Rácz Zoltán - Jezsuiták ​tegnap és ma...
"A ​„fekete rend” mindig izgatta az emberi fantáziát. Négyszáz éven át sorra jelentek meg a jezsuiták „titkait” leleplező könyvek, mindig az őket dicsőítő könyvekkel párhuzamosan, így azután vallás és világnézet kérdése volt, ki miként vélekedett Loyola gyermekeiről; hősöknek és vértanúknak, kivételes képességű, tudós papoknak vagy éppen méregkeverőknek, királyok, sőt pápák gyilkosainak nevezték-e őket. A jezsuiták hatalma ma sem lebecsülendő. Nem is „lelki” hatalmukra gondolunk, hanem hajóikra és higanybányáikra, részvényeikre és autógyáraikra. De számolnunk kell szellemi befolyásukkal is. Milyen szerepet játszottak a II. vatikáni zsinaton? Mi a véleményük a sokat emlegetett dialógusról? Mi a nagytőke és a nagybirtok latin-amerikai befolyásáról? S a messzi múltban miért nevezte őket egy francia gúnyvers „félig rókának, félig farkasnak”? Mi volt a szerepük Európa visszahódításában, amikor Róma uralma tántorogni látszott? Miért jutott csődbe a paraguayi mintaállam? Miért keltették fel a titokzatos Li doktor különös képei a kínai bölcsek figyelmét? A jelen aktualitása és a múlt romantikája keveredik ebben a könyvben, amely magyar nyelven hosszú idő óta először tesz kísérletet a jezsuiták történelmi szerepének megvilágítására."

Dimitar Dimov - Elkárhozott ​lelkek
Dimiter ​Dimov "Elkárhozott lelkek" című regénye a spanyol polgárháború idején játszódik. Hőse egy kalandvágyó, gazdag angol nő, Fanny Horn, aki éppen akkor érkezik Spanyolországba, amikor a royalisták és a falangisták fegyveres felkeléssel akarják megdönteni a köztársaságot. Fanny halálosan beleszeret egy szerzetesbe, Ricardo Heredia spanyol nemesbe. A fanatikus pap azonban visszautasítja az asszony szerelmét, mert elvakultságában tudni sem akar semmiféle földi örömről: csak a királyság visszaállításának és a katolikus egyház világuralmának gondolata fűti. Fanny azonban nem hajlandó lemondani Herediáról, utána megy egy kis vidéki városba, ahol a jezsuita rend kórházat állított fel a tífuszbetegeknek. Itt aztán alkalma nyílik meggyőződni a jezsuiták kétszínűségéről, hazug képmutatásáról. Ráébred, hogy a keresztényi irgalmasság jegyében folyó betegápolás mögött politikai aknamunka folyik, hogy Heredia a köztársaság elleni lázadás egyik vezetője, s csak azért jött ide, hogy a gyógyítás ürügyén zavartalanul végezhesse ellenforradalmi tevékenységét. A mindvégig fordulatos, izgalmas regény a polgárháború időszakának feszült légkörét, bonyolult harcait idézi, s bemutatja azokat a sötét erőket, melyek a köztársaság megdöntésére szövetkeztek. Dimov gazdag, színes nyelve s drámai helyzeteket teremtő képzelete hűen, érdekesen és lebilincselően állítja az olvasó elé egy szenvedélyes nép tragikus küzdelmét a boldogabb, szabadabb Spanyolországért.

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

Alekszandr Polescsuk - A ​pergamen titka
Aranyat ​csinálni! Hány évszázadon keresztül vágyakoztak erre egyszerű emberek és tudós elmék, szegények és gazdagok egyaránt! Hány rajongója volt a Nagy Műveletnek, s hány csalója a bölcsek kövének... A. Polescsuk lélegzetelállítóan izgalmas fantasztikus regénye az alkímia múltját és vegyészet jelenét egyetlen, sodró iramú mesében fogja össze. Egy ősi pergamen idegméreggáz nyomára vezeti a hajdani alkimisták leszármazottját... S mintha csak folytatódnék a titokzatos irat balsorsa, a múltban is, a jelenben is a haladás ellenségei akarják megszerezni, hogy céljaik érdekében felhasználják a kutatás hajdani megszállotjainak és a tudomány modern mestereinek munkáját.

Kollekciók