'ateizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Léo Taxil - A ​szórakoztató Biblia
Taxil ​Léo francia író, a régi ateista hagyományok, a nagy felvilágosítók méltó örököse. Már fiatalon bekapcsolódott az ateista mozgalomba. XIII. Leo pápa egyik körlevele után nyilvános bűnbocsánatot tartott és visszatért a katolikus egyházba. Ekkor Diana Vaugham címen a szabadgondolkodókat támadó könyvet írt. XIII. Leo pápa személyesen magánkihallgatáson is fogadta. 1897 tavaszán jelentette be, hogy megtérése nem volt őszinte, 12 éven keresztül csapta be az egyházat és a pápát, akinek csalatkozhatatlansága 1870 óta elfogadott hittétel. 1897 nyarán adta ki a Szórakoztató Bibliát, ezt a szellemes olvasmányt.

Friedrich Nietzsche - Zarathustra
Az ​Imígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik, az irodalmárok viszont a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják, a nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne. E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság dokumentumának tekintik. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek: irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Carl Sagan - Korok ​és démonok
A ​neves tudósnak, aki sokat tett a tudománynépszerűsítés új eszköztárának kialakításáért, utolsó műve a jelen könyv. A régi és mai pszeudotudományok, csodák és babonák jóindulatúan szkeptikus sorát vázolja fel. Igen fontos, hogy más harcosan szkeptikus könyvekkel szemben ebben a műben az ezoterikában hívő olvasók sincsenek pellengérre állítva. A XXI. századba lépve, amikor - akarjuk, nem akarjuk - a tudományra alapozott életfeltételek között létezünk több, mint hatmilliárdan, a racionalitás nem adható fel.

Szabó Ferenc - Az ​ember és világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

E. M. Cioran - A ​bomlás kézikönyve
A ​szerző, francia nyelven 1949-ben debütált A bomlás kézikönyve című művével, melyet azóta sokan a huszadik századi nihilizmus egyik klasszikus alkotásának tekintenek. A kritika visszhangja nem sokáig váratott magára: Maurice Nadeu ezekkel a szavakkal fogadta az újonnan feltűnt szerzőt: "íme elérkezett, akire vártunk, a koncentrációs táborok és a kollektív öngyilkosság korának prófétája, akinek eljövetellét a nemlét és az abszurd összes filozófusa készítette elő - elérkezett az átok evangéliumának valódi hirdetője." A bomlás kézikönyve 1950-ben Rivarol-díjban részesült. Ez volt különben az egyetlen olyan irodalmi elismerés, amit Cioran életében elfogadott.

Robert Sheckley - Kozmikus ​főnyeremény
Mr. ​Carmodyt, egy amerikai átlaghivatalnokot váratlan meglepetés ér: egy galaxisközi lottósorsoláson épp az ő nevét húzta ki a komputer. Mr. Carmodyt meghívják az ünnepélyes nyereményátadásra, de arról elfelejtkeznek, hogy a visszautazást is biztosítsák. A "Nyeremény" segítségével különböző bolygókon bukkan fel, s mindutalan mulatságos és veszélyes szituációkba bonyolódik. Robert Sheckley, a neves amerikai sci-fi író ezúttal a primitív fantasztikus kalandregények ostoba fantáziavilágát teszi nevetségessé, ugyanakkor a reklám, az amerikai fogyasztói életszemlélet jelenségeit is bírálja sajátos fanyar humorával.

Richard Dawkins - A ​vak órásmester
E ​világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi "órásmester" maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az "élet tudományának" mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Hamvas Béla - A ​bor filozófiája
_Végül ​is ketten maradnak, Isten és a bor._ Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni. Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam. Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája, s ezért írtam fel jeligéül azt, hogy: végül is ketten maradnak, Isten és a bor. (-)

William Peter Blatty - Az ​ördögűző
William ​Peter Blatty ördöngős regénye igazi bestseller. A szerző agyafúrt módon, biztos kézzel alkalmazza művében a borzongató hatáskeltés eszközeit. Szinte észrevétlenül célozza meg tudatunk mélyrétegeit, elfojtott indulatok törnek fel - káromkodások, obszcenítások hagyják el egy tizenkét éves lány száját, akit megszállt a Sátán... Áldozatok sora jelzi a földöntúli gonoszság evilági diadalútját. Blatty alig hagy szusszanásnyi pihenőt szorongni vágyó olvasóinak. A pszicho-horror történetet átszövi krimi elemekkel. A keresztény vagy pogány misztika szerelmeseit bevezeti az ördögűzés "segédtudományába". Ám ezeknek az áltudományos fejtegetéseknek valódi hitelt kölcsönöz a démoni erő megdöbbentően aprólékos részletekből összeálló, így olvasva is filmszerűen érzékletes víziója. Az eredmény nem lehet kétséges: az olvasó szorongva figyeli a harcot a Gonosz és a Jó között (ez utóbbi egy jezsuita pszichiáter formájában ölt testet) s közben kéjes érzéssel merül el félelmeinek tengerében - egészen a falióra szívbajt hozó, éjféli megkondulásáig...

Sam Harris - Tények ​és keresztények
Ez ​a levél formájában íródott rövid, de annál velősebb könyv elsősorban a "középutas" hívőt szólítja meg, aki a vallás bizonyos előírásait betartja, hisz Istenben, de "éles helyzetben" gyakran nem hallgat a szavára. Harris szerint nincs átmenet: választani kell a teljes hit és a hitetlenség között. "A Bibliát vagy közönséges halandók írták, vagy nem. Krisztus vagy Isten volt, vagy nem. Ha a Biblia közönséges könyv és Krisztus közönséges személy, a kereszténység alapvető tanítása hamis..." És álláspontja szerint a választás nem is lehet kétséges. A vallás - mindenek előtt a kereszténység és az Iszlám - túlságosan veszélyes ahhoz, hogy toleráljuk. Tűrhetetlennek érezzük az Iszlám fenyegetését? Miért nem vesszük észre, hogy saját téveszméink semmivel sem különbek? Harris nehéz utat választ, amikor szembeszáll a tisztelet és elfogadás mélyen fekvő hagyományával.

Philip Roth - Düh
Az ​Isten veled, Columbus és a Nemezis - az író legelső és legutolsó könyve - után Philip Roth-sorozatában a 21. Század Kiadó most egy másik késői kisregényt ad közre, a koreai háború idején játszódó Dühöt, amelynek ugyancsak fiatal a hőse. Milyen döntések alakítják végzetesen az életet? Hogyan állja az egyén a körülmények csapását? Philip Roth itt is ezt vizsgálja. Amerika, 1951, a koreai háború második éve. A szorgalmas, törvénytisztelő Marcus Messner az ohiói Winesburg vidéki, konzervatív főiskoláján kezdi meg másodéves tanulmányait. Szülővárosából, Newarkból menekül ide, mert apja már-már esztelenül félti a felnőtt élettől: az idősebb Messner valójában attól retteg, hogy egyetlen fia a koreai frontra kerül, vagyis a halálba. Winesburgben Marcus, aki igyekszik megtalálni a helyét egy másfajta amerikai világ szokásai és korlátai között, többször szembekerül a bigott dékánnal, és beleszeret a szépséges, de sérült lelkű Oliviába. Marcusban ütközik egymással a szerelem és a szülők iránti szolidaritás, az önérzet és a kötelességtudás, a megalkuvást nem ismerő intellektus és a naivitás, s mindez olyan ballépésekhez vezet, amelyek együttesen tragikus vétségnek bizonyulnak. A Düh - akárcsak a Nemezis - igazi modern kori sorstragédia, melyből 2016-ban az eredeti Indignation címen az USA-ban film is készült. "Szövevényes, szenvedélyes és elbűvölő... Valódi kései mestermű." - John Banville, Financial Times

Gecse Gusztáv - Van-e ​túlvilág?
Hányan ​tették, teszik és fogják még hosszú ideig feltenni ezt a kérdést. Erre a sok embert izgató problémára ad választ Gecse Gusztáv, aki több éven keresztül tanulmányozta a vallástörténetet. Könyvében végigkísérhetjük a "túlvilág-legendát" az ősembertől kezdve a világűr meghódításáig. Közben sok olyan érdekes kérdést érint, mint: Az ókori vallások túlvilágról alkotott elképzeléseit; Az ember "lelke"; Mi történetik a halál után? A pokol leírása; Hol van a mennyország? A túlvilághit jövője stb. A népszerűen, olvasmányosan megírt könyv nagy érdeklődésre tarthat számot az ateista irodalom iránt érdeklődő olvasók körében.

Hamvas Béla - Az ​öt géniusz / A bor filozófiája
Elhatároztam, ​hogy imakönyvet írok az ateisták számára.Korunk inségében a szenvedők iránt részvétet érzetem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni.Feladatom nehézségével tisztába vagyok.Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem.Mindenféle neveken kell róla beszélni.A legfőbb névnek a bort válaszottam.Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája.....

Lee Strobel - A ​Jézus-dosszié
– ​Mi az, amit szigorúan a történelmi tények és a dokumentumok alapján tudhatunk Jézus éltéről? – Honnan tudhatjuk, hogy Jézus életrajzai, az evangéliumok hiteles forrásokból származnak? – Csaló vagy őrült volt-e Jézus, mikor Isten Fiának vallotta magát, vagy valóban igazak merész kielentései? – Hihetők-e a Jézus haláláról és feltámadásáról szóló állítások? A szkeptikus Lee Strobel egy személyes élmény hatására törvényszéki újságírói tapasztalatait felhasználva elszánt nyomozásba kezd. A bűnperek során alkalmazott bizonyítási eljárás módszerét követve sorra veszi a lehetséges bizonyítékokat, és különböző tudományterületek jeles szakértőit faggatja a Jézusról szóló újszövetségi beszámolók megbízhatóságának kérdéséről. Szívós makacssággal ered az igazság nyomába, nem kímélve interjúalanyait a kemény és kínos kérdésektől sem. A könyvből kibontakozik a szerző személyes lelki útja is, melynek során a tények és a bizonyítékok súlya alatt olyan következtetésre jut, ami őt magát is megdöbbenti.

Boda László - Hitünk ​önvédelme
Az ​önvédelem az emberiség ősi természetjoga. A Katolikus Egyház hitét számos támadás érte a múltban, különösen a felvilágosodás korától. Az Egyház hitének egyes tételei azonban már az ősegyház kezdetétől védelemre szorultak, különösen az ókeresztény korban. Ezek az írások alapozták meg aztán a rendszerbe foglalt hitvédelmet, az úgynevezett apologetikát. Az Egyház által tévtanoknak, eretnekségeknek bizonyuló tételeket pedig a zsinatok ítélték el. Pascal Gondolatok című műve a hitvédelem sajátos műfaja is egyben. A Magyar Katolikus Egyház XX. századi hitvédelmi munkái közül a jezsuita Bangha Béla műve emelkedik ki (1940). Az idő azonban gyorsan halad. Legalább minden fél évszázadban újra kell írni a hitvédelmet, hiszen a támadások újabb és újabb formában jelentkeznek. Az egyháztörténetet tekintve a teológiai és krisztológiai tévtanok után jelenünkre leginkább már az antropológiai jellegű téveszmék a jellemzők, elsősorban Jézus Krisztussal kapcsolatban, de az ember mivoltát illetően is. Az arányos védekezést jog és erkölcs egyaránt indokoltnak tartja. Erről hitvédelmi vonatkozásban napjainkban sajnos nem beszélhetünk., mert a világhatású internet és a televíziós csatornák az informatika nagyhatalmát jelentik. Egy könyv kérdéseibe és feleleteibe rögzített hitvédelem Dávid és Góliát párbaját juttatja eszünkbe, amely informatikai hatókörét tekintve Dávid jóval kisebb, Góliát pedig jóval nagyobb a bibliainál. Mégsem kilátástalan a védelem, ha az igazság áll szemben az ellenséges szándékú vádakkal. Az evangélium szava egyértelmű: "Az igazság szabaddá tesz benneteket." (vö. Jn 8,32).

Vlagyimir Majakovszkij - Nadrágba ​bújt felhő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. Jaroszlavszkij - Hogyan ​születnek, élnek és halnak meg az Istenek?
Valaha ​- az egyházak tanítási szerint - istenek népesítették be a föld minden zegét-zugát. Beleszóltak az ember minden ügyes-bajos dolgába a bölcsőtől a koporsóig, sőt a legtöbb vallás szerint a halál után is az istenek intézték a különböző formában tovább élő túlvilági emberek sorsát. Véres az út, amely az istenek oltáraihoz vezet. A különböző vallások papjai emberek ezreit áldozták fel az oltárokon, égették meg máglyákon, a hatalmasok az emberek millióit gyilkolták le kíméletlenül az istenek nevében. Jaroszlavszkijnak ebből a könyvéből megtudjuk, hogyan születnek az istenek, megismerjük életüket, küzdelmeiket, viszálykodásaikat, tanúi leszünk a haláluknak. Hogyan? Hát az istenek nem örökké élnek? Egy ideig uralkodnak, gyönyörködnek az áldozatokban, az imádságokban, azután meghalnak és csak a mondákban, legendákban, mítoszokban, sokszor csak egyes szólásokban élnek tovább. Az emberi tudomány meggyorsította az istenek kihalását.

Friedrich Nietzsche - Az ​Antikrisztus
Nietzsche ​egyik legnagyobb vihart kavaró és megjelenése óta folyamatosan elemzett, támadott és védelmezett munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta a kereszténységhez való ambivalens viszonyulását. A kötetet a fordító részletes tanulmánya kíséri és bőséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Stephen Greenblatt - Egy ​reneszánsz könyvvadász
Kézirat ​sosem ég el – ezt mondja Woland A Mester és Margaritában. Mivel általánosságban fogalmaz, tudható, hogy nemcsak a Mester kéziratára gondol. Gondolhat ugyanis egy híres-neves esetre, Lucretiuséra, akinek „A dolgok természetéről” írt, titkolni és felejteni való pogány verses értekezése több mint ezer évre tűnt el. A kézirat felfedezésének és hatásának történetét napjaink egyik legnagyobb hírű tudósa, Stephen Greenblatt ismerteti új könyvében. Hatszáz évvel ezelőtt, a reneszánsz kellős közepén egy fiatalember – munkanélküli pápai írnok –, Poggio Bracciolinieredt a titkos kéziratról szóló legenda nyomába, és talált rá egy német kolostori könyvtár mélyén a veszélyes eszméket közvetítő műre. A klasszikus mű fordítása, terjesztése a reneszánsz egyik meghatározó – ma éppenséggel kevésbé ismert – gondolatává vált, és olyan jelentős művészeket és gondolkodókat ihletett meg,mint Botticelli, vagy épp Giordano Bruno, később pedig jelentősen meghatározta többek között Galilei, Freud, Darwin és Einstein gondolkodását. „Megváltoztathatja egy költemény a világot? Stephen Greenblatt harvardi tanár és neves Shakespeare-kutató elbűvölő intellektuális kalandregénye bizonyítja, hogy igen. Rendkívül szórakoztató olvasmány egy merész római szövegről, amely megrázta a reneszánsz Európát, és olyan döbbenetesen modern eszméket hirdetett (mint az atomi világkép), amelyek máig rezonálnak.” (Newsweek) Pulitzer-díj ismeretterjesztő irodalmi kategóriájának kitüntetettje 2012-ben A Nemzeti Könyvdíj ismeretterjesztő irodalmi kategóriájának kitüntetettje 2011-ben

François Cavanna - A ​Szentírás
Akinek ​várakozását, hogy komoly Szentírásról szóló művet tart a kezében, nem oszlatja el a borító karikatúrája, az olvassa el a fülszöveget és a fordító előszavát. Most nem a Szent Bibliáról, hanem egy irodalmi műről van szó. És az irodalom egészen másról szól, mint a teológia Cavanna Szentírásában gyakran alkalmazott írói eszköz a túlzás, a csúsztatás, esetenként a szándékos félremagyarázás. A Biblia ismerői bizonyára észrevesznek majd kisebb-nagyobb pontatlanságokat, tévedéseket, anakronizmusokat. Aki nem felszabadultan kacagva, hanem komor arccal hibákra vadászva lapozgatja, az pár sor után be is fogja csukni a könyvet, és nem lesz része abban a szórakoztatásban, amelyet Cavanna tagadhatatlanul szellemes írása nyújt. Műve a Biblia merész, frivol, sőt, alkalmanként durván mulattató, szentségtörő, de elgondolkodtató paródiája. Az első részben Isten kalandjai címmel a Teremtés könyvének ironikus változatát olvashatjuk József történetééig. Az Újszövetség, vagyis A kis Jézus kalandjai sztorija az evangélium alapján a keresztre feszítésnél ér véget, bár Cavannánál czirénei Simon az áldozat. A szerző kifigurázza a Biblia jól ismert, magasztos alakjait, de nem kíméli a rabbinikus hagyományokban gyökerező, tudálékos gondolkodásmódot és a kereszténységben általánosan elterjedt tévhiteket, babonákat sem. Néha a Szentírás régies fordulatai (a fordító Károli bibliaszövegét vette alapul) nyújtanak humorforrást, máskor a modern kor marketingszemléletének beemelése a szereplők motivációjába és az ördög ügyvédjeként megkérdőjelezett dogmák. A könyv lapjairól a korunk minden iránt kétkedő, és a leginkább önmagát komolyan nem vevő attitűdje köszön ránk.

Theodor - Imakönyv ​ateistáknak
A ​döntésedre vár a világ. Itt tartod a kezedben azt a könyvet, amely segíthet abban, hogy döntéseidet tudatosabban, felelősségteljesebben hozhasd meg önmagadért, mindannyiunkért, a Földért, az univerzumért, az anyagi és szellemi világért... Nem kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy megérezd a szeretet lényegét, amely körülöleli, fenntartja és élteti a világot. Ez a könyv azért született, hogy segítsen nekünk megtalálni az egyensúlyt, hogy a sötétséget fény válthassa fel, hogy a szenvedés kihívássá, megoldásra váró feladattá alakulhasson, és egyúttal békességet, nyugalmat, megelégedést találhassunk. (Theodor)

Carlo Maria Martini - Umberto Eco - Miben ​hisz, aki nem hisz?
Ez ​a kötet Milánó érseke, Carlo Maria Martini és Umberto Eco egymásnak írott és a liberal című folyóirat lapjain 1995/96-ban publikált nyílt leveleit, valamint néhány felkért jeles írástudó - az olasz tudomány és közélet kiválóságai - kommentárjait tartalmazza. A nagynevű jezsuita hittudós és a világhírű nyelvfilozófus-regényíró párbeszéde méltán váltott ki nemcsak puszta tényével, hanem tartalma okán is óriási visszhangot. Az első három kérdést - a laikus gondolkodókat is kényszeresen foglalkoztató világvége-gondolatokról, az emberi élet kezdetéről, férfi és nő egyházi megkülönböztetéséről - Eco teszi fel Martininak Eco kérdései tisztelettudóak, egyúttal kézenfekvőek és szellemesek Martini válaszai a laikus világ iránti rendkívüli megértésről és türelemről tanúskodnak. Az alapkérdést, mely mindvégig ott bujkál a Martini-Eco-dialógus hátterében (s tegyük hozzá: az egész ecói életműben is), végül Carlo Maria Martini teszi fel. Miben látja a nem hívő a Jó fénysugarát? Mi készteti a hitetlent az erkölcsös életre? Lehet-e fundamentuma Isten nélkül az erkölcsnek? Miben hisz, aki nem hisz? Eco válasza "laikus", ám - s erre több hozzászóló is figyelmeztet - nem teljességgel "hitetlen" válasz. Amiképpen a kommentátorok vélekedésében is visszatérő elem a hit, valamiféle, akár e világi hit végső soron való megkerülhetetlensége.

Jean-Paul Sartre - Az ​ördög és a jóisten
Sartre ​1951-ben bemutatott Le diable et le bon Dieu című (a 16. századi német parasztháborúk idején játszódó) drámáját a leginkább talán történelemfilozófiai példázatként értelmezhetnénk. Sartre drámája ugyanis elsősorban nem a parasztháborúról és nem is a szereplők életéről és sorsáról, hanem egy (a későbbiekben kidolgozandó) metafizikai összefüggésről szól. Természetes, hogy a darab cselekménye és a szóban forgó metafizikai alapgondolat feszültségteli viszonyban állnak egymással. A metafizikai tartalomhoz képest a cselekmény fölöslegesen túlbonyolítottnak tűnik: a kép szinte áttekinthetetlenül összetett, nehéz követni, hogy ki kivel és ki ellen van. A cselekményben bőven vannak motiválatlan lépések (például Heinrich árulási jelenetében) és teljesen fölöslegesnek tűnő szálak (mint például Götznek a nőkhöz való viszonya). Az elemzés így rendkívüli nehézségekkel szembesül, ezért először a darab előzményére kell vetnünk egy pillantást. Sartre főhőse már 180 évvel korábban megjelent Goethe Götz von Berlichingen című drámájának címszerepében. Persze Sartre a darab tartalmát és cselekményét annyira átformálta, hogy még a rokonság is csak igen-igen áttételes. Goethe drámájának azonban volt egy motívuma, amelyet már a kortárs értelmezők is kiemeltek. A darabról Jakob Michael Reinhold Lenz 1773-ban a következő sorokat írta: “Mit tanulhatunk ebből a darabból? Azt tanulhatjuk belőle, hogy a cselekvés a világ lelke, nem az élvezet, nem az érzékenység, nem az érzelmi megnyilvánulás; csak az az ember válhat hasonlatossá Istenhez, aki szakadatlanul cselekszik, és a tevékenységében szakadatlanul élvezetet talál. Azt tanuljuk belőle, hogy a bennünk cselekvő erő a szellemünk, a legmagasabb rendű részünk, hogy ez adja meg számunkra [...] az igazi életet, az igazi következetességet, az igazi értéket, hogy enélkül az összes élvezetünk, az összes észlelésünk és az összes tudásunk puszta szenvedés, a halál elhalasztása.”1 Goethénél olyan cselekvésről van szó, amely a közösség sorsát valóban releváns módon átalakította. Sartre-ot is éppen ez érdekelte: a történelmi cselekvés anatómiája és logikája. Ennek pontos kidolgozásához azonban Sartre más fogalmakat használt, mint Goethe, és ezért teljesen más források után is kellett néznie. (Weiss János)

Peter De Vries - A ​bárány vére
A ​holland szülők gyermekeként Amerikában született Peter De Vries (1910-), noha magyarul most jelenik meg először, tetemes életművet mondhat magáénak. Közel fél évszázada ír, húsznál is több regénye jelent meg, angolszász nyelvterületen meglehetősen népszerű. A kritikusok általában a fekete humor jeles képviselőjének tartják, és a tragikus és komikus elemek gyors váltogatása - mintegy az élet kiszámíthatatlanságát jelezvén - A bárány vére című munkájára is jellemző. A címében a bibliai Ábrahám és Izsák történetére, az értelmetlen gyermekáldozatra utaló regény azonban önéletrajzi vonatkozásaival, a fehérvérűségben szenvedő gyermek küzdelmének ábrázolásával, az apa-lánya kapcsolat megindító lélekrajzával túlnő a fekete humor korlátain, és az emberi szellem fejlődésének nagyszabású és megrázó foglalata lesz.

Boda László - Isten ​országa közöttünk
Elszakadt-e ​a katolikus erkölcsteológia Jézus alapvető üzenetétől, mely a benne elérkezett Isten országára vonatkozik? Nem szakadt el. Ezt az Üzenetet fejti ki és viszi tovább, különösen a hitről, reményről, szeretetről szóló tanításban. Ez a 3 "teológiai erény" egyúttal a keresztény élet alapja. A hitben kitágul és végső értelmet kap az ember jövője. A remény termékeny várakozás az Ígéret beteljesülésére. A szeretet pedig ízelítőt ad e láthatatlan Ország alapélményéből. Mindez tapasztalatközelbe hozza az üdvösséget már itt a földön, és érthetővé teszi, miért válik méltatlanná erre az Országra a hívő keresztény, ha szembefordul a hittel, ha elveszíti a végső reményt és árulója lesz a szeretetnek. -- Ez az Ország tehát nem ködbe vesző illúzió, amely átutalja a földi élet problémáit a bizonytalan túlvilágba. Itteni létformánkról van szó, hiteles emberi életünk titkáról, utunk biztonságáról és öröméről, melyet csak az Ország polgárai, az üdvösség meghívottjai élnek át, amikor a megtérésben megkapják a vízumot ebbe a köztünk és bennünk kezdődő Országba, amely várakozásunk szerint odaát majd beteljesül.

Mariusz Szczygieł - Teremts ​magadnak édenkertet!
"Azokat ​az embereket szeretjük a legkevésbé, akiknek ugyanazok a hibáik, mint nekünk. Ezért imádjuk a cseheket. Mert ez olyan nemzet, amelynek egészen más hibái vannak." "Olyan könyv lebegett a szemem előtt, amely rögeszmék nélkül beszél kedvenc országomról. Nem tükröz, nem tárgyiasít, nem szintetizál kényszeresen. Trehány csehbarát vagyok, könyvem nem vezet végig mindentudó útikalauzként sem a cseh kultúrán, sem Csehországon. Nem objektív. Nem tart igényt semmire. Csak az van benne, ami az utóbbi tíz évben megragadott, azóta, hogy először jártam ebben az országban. Az olvasmányaim alapján készített feljegyzéseimet tartalmazza, beszámol arról, hogyan zajlottak a találkozások olyan emberekkel, akiket ott látni akartam. Némelyik írás eredetileg a Gazeta Wyborczá-ban jelent meg, de átdolgoztam és új anyagokkal bővítettem a könyv számára. Röviden - arról szól ez a könyv, hogy egy ország képviselője rokonszenvet érez egy másik ország iránt. Lehet, hogy szól még valami másról is, de azt már Önökre bízom." Mariusz Szczygieł A tényirodalom legkiválóbb lengyel képviselőjeként számon tartott Mariusz Szczygieł nemzetközi mércével mérve is népszerű szerző. Írásait riporteri kíváncsiság, alaposság, tömörség, egyedi látásmód és fanyar humor jellemzi. A többek közt magyarra is lefordított Gottland című kötetét a csehek magas állami kitüntetéssel ismerték el, Brüsszel Európai Könyvdíjjal jutalmazta. Jó érzékkel megválasztott témái, riportalanyai segítségével Szczygieł olyan pontosan feltérképezte a cseh kultúrát, mint a legambiciózusabb antropológusok. A Teremts magadnak édenkertet! című gyűjteményben pedig a riportesszé műfaját tökélyre fejlesztve az ateista cseh társadalom ábrázolására vállalkozott.

Richard Dawkins - A ​legnagyobb mutatvány
150 ​évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen - gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve.

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Friedrich Nietzsche - A ​vidám tudomány
Zárótétel ​és nyitány: e könyv alkotja a nietzschei életmű tengelyét, egyaránt nyitott múlt és jövő felé: lezárja és összegzi a Voltaire jegyében álló kritikai, felvilágosító szakaszt és megnyitja a filozófus utolsó nagy alkotó korszakát, amelyet az Értékek átértékelése címszó fémjelez. Könyvünkben villanak föl először a nietzschei filozófia jellegzetes fogalmai, az örök visszatérés, a hatalom akarása. Mindezeken túl azonban a könyv központi gondolata: Isten halott. Nietzschének e tétele az újkori ateizmus történetének legradikálisabb megfogalmazása és egyben az Értékek átértékelésének előfeltétele: ha Isten, mint az igazság, egység és a lét alapja nem létezik többé, akkor a vallásos korszakot megalapozó és kísérő ontológia, logika, grammatika és teológia metafizikai ácsolata megrendül. A nietzschei felvilágosító szabad szellem olyan játszi könnyedséggel, a fölény és a függetlenség lebírhatatlanul csapogó vidámságával kap bele kritikailag számtalan ponton a régi, elidegenedett tudatformákba, ahogy a sziporkázó napfény táncol lidércesen, állandóan változó ritmusú alakzatokban a vakítóan csillámló tenger habjain.

Ignace Lepp - A ​modern ateizmus pszichoanalízise
E ​mű néhány mondata könnyen lehet, hogy sokkolni fogja a kedves Olvasót. Lepp professzor fölfedezései és következtetései nem mindig hagyják meg az embert hétköznapi nyugalmában. Ez a fajta sokk azonban nem betegséget okoz, hanem épp ellenkezőleg: gyógyít, tisztít és üdvöt hoz. Lepp ugyanis mindennemü elfoglaltság nélkül kísérli meg a modern ateizmus analízisét.