Ajax-loader

'ateizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hamvas Béla - Az ​öt géniusz / A bor filozófiája
Elhatároztam, ​hogy imakönyvet írok az ateisták számára.Korunk inségében a szenvedők iránt részvétet érzetem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni.Feladatom nehézségével tisztába vagyok.Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem.Mindenféle neveken kell róla beszélni.A legfőbb névnek a bort válaszottam.Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája.....

Robert Sheckley - Kozmikus ​főnyeremény
Mr. ​Carmodyt, egy amerikai átlaghivatalnokot váratlan meglepetés ér: egy galaxisközi lottósorsoláson épp az ő nevét húzta ki a komputer. Mr. Carmodyt meghívják az ünnepélyes nyereményátadásra, de arról elfelejtkeznek, hogy a visszautazást is biztosítsák. A "Nyeremény" segítségével különböző bolygókon bukkan fel, s mindutalan mulatságos és veszélyes szituációkba bonyolódik. Robert Sheckley, a neves amerikai sci-fi író ezúttal a primitív fantasztikus kalandregények ostoba fantáziavilágát teszi nevetségessé, ugyanakkor a reklám, az amerikai fogyasztói életszemlélet jelenségeit is bírálja sajátos fanyar humorával.

Lee Strobel - A ​Jézus-dosszié
– ​Mi az, amit szigorúan a történelmi tények és a dokumentumok alapján tudhatunk Jézus éltéről? – Honnan tudhatjuk, hogy Jézus életrajzai, az evangéliumok hiteles forrásokból származnak? – Csaló vagy őrült volt-e Jézus, mikor Isten Fiának vallotta magát, vagy valóban igazak merész kielentései? – Hihetők-e a Jézus haláláról és feltámadásáról szóló állítások? A szkeptikus Lee Strobel egy személyes élmény hatására törvényszéki újságírói tapasztalatait felhasználva elszánt nyomozásba kezd. A bűnperek során alkalmazott bizonyítási eljárás módszerét követve sorra veszi a lehetséges bizonyítékokat, és különböző tudományterületek jeles szakértőit faggatja a Jézusról szóló újszövetségi beszámolók megbízhatóságának kérdéséről. Szívós makacssággal ered az igazság nyomába, nem kímélve interjúalanyait a kemény és kínos kérdésektől sem. A könyvből kibontakozik a szerző személyes lelki útja is, melynek során a tények és a bizonyítékok súlya alatt olyan következtetésre jut, ami őt magát is megdöbbenti.

Boda László - Hitünk ​önvédelme
Az ​önvédelem az emberiség ősi természetjoga. A Katolikus Egyház hitét számos támadás érte a múltban, különösen a felvilágosodás korától. Az Egyház hitének egyes tételei azonban már az ősegyház kezdetétől védelemre szorultak, különösen az ókeresztény korban. Ezek az írások alapozták meg aztán a rendszerbe foglalt hitvédelmet, az úgynevezett apologetikát. Az Egyház által tévtanoknak, eretnekségeknek bizonyuló tételeket pedig a zsinatok ítélték el. Pascal Gondolatok című műve a hitvédelem sajátos műfaja is egyben. A Magyar Katolikus Egyház XX. századi hitvédelmi munkái közül a jezsuita Bangha Béla műve emelkedik ki (1940). Az idő azonban gyorsan halad. Legalább minden fél évszázadban újra kell írni a hitvédelmet, hiszen a támadások újabb és újabb formában jelentkeznek. Az egyháztörténetet tekintve a teológiai és krisztológiai tévtanok után jelenünkre leginkább már az antropológiai jellegű téveszmék a jellemzők, elsősorban Jézus Krisztussal kapcsolatban, de az ember mivoltát illetően is. Az arányos védekezést jog és erkölcs egyaránt indokoltnak tartja. Erről hitvédelmi vonatkozásban napjainkban sajnos nem beszélhetünk., mert a világhatású internet és a televíziós csatornák az informatika nagyhatalmát jelentik. Egy könyv kérdéseibe és feleleteibe rögzített hitvédelem Dávid és Góliát párbaját juttatja eszünkbe, amely informatikai hatókörét tekintve Dávid jóval kisebb, Góliát pedig jóval nagyobb a bibliainál. Mégsem kilátástalan a védelem, ha az igazság áll szemben az ellenséges szándékú vádakkal. Az evangélium szava egyértelmű: "Az igazság szabaddá tesz benneteket." (vö. Jn 8,32).

Hamvas Béla - A ​bor filozófiája
_Végül ​is ketten maradnak, Isten és a bor._ Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni. Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam. Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája, s ezért írtam fel jeligéül azt, hogy: végül is ketten maradnak, Isten és a bor. (-)

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

J. Jaroszlavszkij - Hogyan ​születnek, élnek és halnak meg az Istenek?
Valaha ​- az egyházak tanítási szerint - istenek népesítették be a föld minden zegét-zugát. Beleszóltak az ember minden ügyes-bajos dolgába a bölcsőtől a koporsóig, sőt a legtöbb vallás szerint a halál után is az istenek intézték a különböző formában tovább élő túlvilági emberek sorsát. Véres az út, amely az istenek oltáraihoz vezet. A különböző vallások papjai emberek ezreit áldozták fel az oltárokon, égették meg máglyákon, a hatalmasok az emberek millióit gyilkolták le kíméletlenül az istenek nevében. Jaroszlavszkijnak ebből a könyvéből megtudjuk, hogyan születnek az istenek, megismerjük életüket, küzdelmeiket, viszálykodásaikat, tanúi leszünk a haláluknak. Hogyan? Hát az istenek nem örökké élnek? Egy ideig uralkodnak, gyönyörködnek az áldozatokban, az imádságokban, azután meghalnak és csak a mondákban, legendákban, mítoszokban, sokszor csak egyes szólásokban élnek tovább. Az emberi tudomány meggyorsította az istenek kihalását.

Szabó Ferenc - Az ​ember és világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Az ​Antikrisztus
Nietzsche ​egyik legnagyobb vihart kavaró és megjelenése óta folyamatosan elemzett, támadott és védelmezett munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta a kereszténységhez való ambivalens viszonyulását. A kötetet a fordító részletes tanulmánya kíséri és bőséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Gecse Gusztáv - Van-e ​túlvilág?
Hányan ​tették, teszik és fogják még hosszú ideig feltenni ezt a kérdést. Erre a sok embert izgató problémára ad választ Gecse Gusztáv, aki több éven keresztül tanulmányozta a vallástörténetet. Könyvében végigkísérhetjük a "túlvilág-legendát" az ősembertől kezdve a világűr meghódításáig. Közben sok olyan érdekes kérdést érint, mint: Az ókori vallások túlvilágról alkotott elképzeléseit; Az ember "lelke"; Mi történetik a halál után? A pokol leírása; Hol van a mennyország? A túlvilághit jövője stb. A népszerűen, olvasmányosan megírt könyv nagy érdeklődésre tarthat számot az ateista irodalom iránt érdeklődő olvasók körében.

Friedrich Nietzsche - Zarathustra
Az ​Imígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik, az irodalmárok viszont a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják, a nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne. E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság dokumentumának tekintik. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek: irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

François Cavanna - A ​Szentírás
Akinek ​várakozását, hogy komoly Szentírásról szóló művet tart a kezében, nem oszlatja el a borító karikatúrája, az olvassa el a fülszöveget és a fordító előszavát. Most nem a Szent Bibliáról, hanem egy irodalmi műről van szó. És az irodalom egészen másról szól, mint a teológia Cavanna Szentírásában gyakran alkalmazott írói eszköz a túlzás, a csúsztatás, esetenként a szándékos félremagyarázás. A Biblia ismerői bizonyára észrevesznek majd kisebb-nagyobb pontatlanságokat, tévedéseket, anakronizmusokat. Aki nem felszabadultan kacagva, hanem komor arccal hibákra vadászva lapozgatja, az pár sor után be is fogja csukni a könyvet, és nem lesz része abban a szórakoztatásban, amelyet Cavanna tagadhatatlanul szellemes írása nyújt. Műve a Biblia merész, frivol, sőt, alkalmanként durván mulattató, szentségtörő, de elgondolkodtató paródiája. Az első részben Isten kalandjai címmel a Teremtés könyvének ironikus változatát olvashatjuk József történetééig. Az Újszövetség, vagyis A kis Jézus kalandjai sztorija az evangélium alapján a keresztre feszítésnél ér véget, bár Cavannánál czirénei Simon az áldozat. A szerző kifigurázza a Biblia jól ismert, magasztos alakjait, de nem kíméli a rabbinikus hagyományokban gyökerező, tudálékos gondolkodásmódot és a kereszténységben általánosan elterjedt tévhiteket, babonákat sem. Néha a Szentírás régies fordulatai (a fordító Károli bibliaszövegét vette alapul) nyújtanak humorforrást, máskor a modern kor marketingszemléletének beemelése a szereplők motivációjába és az ördög ügyvédjeként megkérdőjelezett dogmák. A könyv lapjairól a korunk minden iránt kétkedő, és a leginkább önmagát komolyan nem vevő attitűdje köszön ránk.

Theodor - Imakönyv ​ateistáknak
A ​döntésedre vár a világ. Itt tartod a kezedben azt a könyvet, amely segíthet abban, hogy döntéseidet tudatosabban, felelősségteljesebben hozhasd meg önmagadért, mindannyiunkért, a Földért, az univerzumért, az anyagi és szellemi világért... Nem kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy megérezd a szeretet lényegét, amely körülöleli, fenntartja és élteti a világot. Ez a könyv azért született, hogy segítsen nekünk megtalálni az egyensúlyt, hogy a sötétséget fény válthassa fel, hogy a szenvedés kihívássá, megoldásra váró feladattá alakulhasson, és egyúttal békességet, nyugalmat, megelégedést találhassunk. (Theodor)

Carlo Maria Martini - Umberto Eco - Miben ​hisz, aki nem hisz?
Ez ​a kötet Milánó érseke, Carlo Maria Martini és Umberto Eco egymásnak írott és a liberal című folyóirat lapjain 1995/96-ban publikált nyílt leveleit, valamint néhány felkért jeles írástudó - az olasz tudomány és közélet kiválóságai - kommentárjait tartalmazza. A nagynevű jezsuita hittudós és a világhírű nyelvfilozófus-regényíró párbeszéde méltán váltott ki nemcsak puszta tényével, hanem tartalma okán is óriási visszhangot. Az első három kérdést - a laikus gondolkodókat is kényszeresen foglalkoztató világvége-gondolatokról, az emberi élet kezdetéről, férfi és nő egyházi megkülönböztetéséről - Eco teszi fel Martininak Eco kérdései tisztelettudóak, egyúttal kézenfekvőek és szellemesek Martini válaszai a laikus világ iránti rendkívüli megértésről és türelemről tanúskodnak. Az alapkérdést, mely mindvégig ott bujkál a Martini-Eco-dialógus hátterében (s tegyük hozzá: az egész ecói életműben is), végül Carlo Maria Martini teszi fel. Miben látja a nem hívő a Jó fénysugarát? Mi készteti a hitetlent az erkölcsös életre? Lehet-e fundamentuma Isten nélkül az erkölcsnek? Miben hisz, aki nem hisz? Eco válasza "laikus", ám - s erre több hozzászóló is figyelmeztet - nem teljességgel "hitetlen" válasz. Amiképpen a kommentátorok vélekedésében is visszatérő elem a hit, valamiféle, akár e világi hit végső soron való megkerülhetetlensége.

Léo Taxil - A ​szórakoztató Biblia
Taxil ​Léo francia író, a régi ateista hagyományok, a nagy felvilágosítók méltó örököse. Már fiatalon bekapcsolódott az ateista mozgalomba. XIII. Leo pápa egyik körlevele után nyilvános bűnbocsánatot tartott és visszatért a katolikus egyházba. Ekkor Diana Vaugham címen a szabadgondolkodókat támadó könyvet írt. XIII. Leo pápa személyesen magánkihallgatáson is fogadta. 1897 tavaszán jelentette be, hogy megtérése nem volt őszinte, 12 éven keresztül csapta be az egyházat és a pápát, akinek csalatkozhatatlansága 1870 óta elfogadott hittétel. 1897 nyarán adta ki a Szórakoztató Bibliát, ezt a szellemes olvasmányt.

Peter De Vries - A ​bárány vére
A ​holland szülők gyermekeként Amerikában született Peter De Vries (1910-), noha magyarul most jelenik meg először, tetemes életművet mondhat magáénak. Közel fél évszázada ír, húsznál is több regénye jelent meg, angolszász nyelvterületen meglehetősen népszerű. A kritikusok általában a fekete humor jeles képviselőjének tartják, és a tragikus és komikus elemek gyors váltogatása - mintegy az élet kiszámíthatatlanságát jelezvén - A bárány vére című munkájára is jellemző. A címében a bibliai Ábrahám és Izsák történetére, az értelmetlen gyermekáldozatra utaló regény azonban önéletrajzi vonatkozásaival, a fehérvérűségben szenvedő gyermek küzdelmének ábrázolásával, az apa-lánya kapcsolat megindító lélekrajzával túlnő a fekete humor korlátain, és az emberi szellem fejlődésének nagyszabású és megrázó foglalata lesz.

Boda László - Isten ​országa közöttünk
Elszakadt-e ​a katolikus erkölcsteológia Jézus alapvető üzenetétől, mely a benne elérkezett Isten országára vonatkozik? Nem szakadt el. Ezt az Üzenetet fejti ki és viszi tovább, különösen a hitről, reményről, szeretetről szóló tanításban. Ez a 3 "teológiai erény" egyúttal a keresztény élet alapja. A hitben kitágul és végső értelmet kap az ember jövője. A remény termékeny várakozás az Ígéret beteljesülésére. A szeretet pedig ízelítőt ad e láthatatlan Ország alapélményéből. Mindez tapasztalatközelbe hozza az üdvösséget már itt a földön, és érthetővé teszi, miért válik méltatlanná erre az Országra a hívő keresztény, ha szembefordul a hittel, ha elveszíti a végső reményt és árulója lesz a szeretetnek. -- Ez az Ország tehát nem ködbe vesző illúzió, amely átutalja a földi élet problémáit a bizonytalan túlvilágba. Itteni létformánkról van szó, hiteles emberi életünk titkáról, utunk biztonságáról és öröméről, melyet csak az Ország polgárai, az üdvösség meghívottjai élnek át, amikor a megtérésben megkapják a vízumot ebbe a köztünk és bennünk kezdődő Országba, amely várakozásunk szerint odaát majd beteljesül.

Mariusz Szczygieł - Teremts ​magadnak édenkertet!
"Azokat ​az embereket szeretjük a legkevésbé, akiknek ugyanazok a hibáik, mint nekünk. Ezért imádjuk a cseheket. Mert ez olyan nemzet, amelynek egészen más hibái vannak." "Olyan könyv lebegett a szemem előtt, amely rögeszmék nélkül beszél kedvenc országomról. Nem tükröz, nem tárgyiasít, nem szintetizál kényszeresen. Trehány csehbarát vagyok, könyvem nem vezet végig mindentudó útikalauzként sem a cseh kultúrán, sem Csehországon. Nem objektív. Nem tart igényt semmire. Csak az van benne, ami az utóbbi tíz évben megragadott, azóta, hogy először jártam ebben az országban. Az olvasmányaim alapján készített feljegyzéseimet tartalmazza, beszámol arról, hogyan zajlottak a találkozások olyan emberekkel, akiket ott látni akartam. Némelyik írás eredetileg a Gazeta Wyborczá-ban jelent meg, de átdolgoztam és új anyagokkal bővítettem a könyv számára. Röviden - arról szól ez a könyv, hogy egy ország képviselője rokonszenvet érez egy másik ország iránt. Lehet, hogy szól még valami másról is, de azt már Önökre bízom." Mariusz Szczygieł A tényirodalom legkiválóbb lengyel képviselőjeként számon tartott Mariusz Szczygieł nemzetközi mércével mérve is népszerű szerző. Írásait riporteri kíváncsiság, alaposság, tömörség, egyedi látásmód és fanyar humor jellemzi. A többek közt magyarra is lefordított Gottland című kötetét a csehek magas állami kitüntetéssel ismerték el, Brüsszel Európai Könyvdíjjal jutalmazta. Jó érzékkel megválasztott témái, riportalanyai segítségével Szczygieł olyan pontosan feltérképezte a cseh kultúrát, mint a legambiciózusabb antropológusok. A Teremts magadnak édenkertet! című gyűjteményben pedig a riportesszé műfaját tökélyre fejlesztve az ateista cseh társadalom ábrázolására vállalkozott.

Richard Dawkins - A ​vak órásmester
E ​világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi "órásmester" maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az "élet tudományának" mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja.

Richard Dawkins - A ​legnagyobb mutatvány
150 ​évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen - gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve.

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Friedrich Nietzsche - A ​vidám tudomány
Zárótétel ​és nyitány: e könyv alkotja a nietzschei életmű tengelyét, egyaránt nyitott múlt és jövő felé: lezárja és összegzi a Voltaire jegyében álló kritikai, felvilágosító szakaszt és megnyitja a filozófus utolsó nagy alkotó korszakát, amelyet az Értékek átértékelése címszó fémjelez. Könyvünkben villanak föl először a nietzschei filozófia jellegzetes fogalmai, az örök visszatérés, a hatalom akarása. Mindezeken túl azonban a könyv központi gondolata: Isten halott. Nietzschének e tétele az újkori ateizmus történetének legradikálisabb megfogalmazása és egyben az Értékek átértékelésének előfeltétele: ha Isten, mint az igazság, egység és a lét alapja nem létezik többé, akkor a vallásos korszakot megalapozó és kísérő ontológia, logika, grammatika és teológia metafizikai ácsolata megrendül. A nietzschei felvilágosító szabad szellem olyan játszi könnyedséggel, a fölény és a függetlenség lebírhatatlanul csapogó vidámságával kap bele kritikailag számtalan ponton a régi, elidegenedett tudatformákba, ahogy a sziporkázó napfény táncol lidércesen, állandóan változó ritmusú alakzatokban a vakítóan csillámló tenger habjain.

Ignace Lepp - A ​modern ateizmus pszichoanalízise
E ​mű néhány mondata könnyen lehet, hogy sokkolni fogja a kedves Olvasót. Lepp professzor fölfedezései és következtetései nem mindig hagyják meg az embert hétköznapi nyugalmában. Ez a fajta sokk azonban nem betegséget okoz, hanem épp ellenkezőleg: gyógyít, tisztít és üdvöt hoz. Lepp ugyanis mindennemü elfoglaltság nélkül kísérli meg a modern ateizmus analízisét.

Alan Watts - A ​könyv
A ​Könyvben nyoma sincs a szakavatott tudós száraz, kevesek számára elérhető intellektualizmusának, de a mindent összemosó felszínességnek sem – inkább a tábortűz mellett iszogató, inkognitóban utazó filozófus, pimasz zen szerzetes találó beszólásainak, rabul ejtő történeteinek lehetünk mi is a részesei. Alan Watts ugyanolyan játékossággal húzza ki alólunk a tudományos gondolkodás merev redukcionizmusában gyökerező világnézetünket, mint amilyen vérlázítóan egyszerű, szemtelenül találó képekkel világít rá a keleti tanokat gyakorló nyugati „spirituális haladók” kulcs-kép(zet)eiben rejlő, keleti misztikával kapcsolatos képtelenségekre, hogy ezzel utat nyisson egy nagyobb egyéni kockázattal járó, de termékenyebb szellemi és spirituális kalandnak.

Bertrand Russell - Miért ​nem vagyok keresztény?
Bertrand ​Russell híres pamflettjét, a "Miért nem vagyok Keresztény", amely egy 1927-ben elõadott beszéden alapul, az agnosztikus gondolkodás klasszikus leírásának tekintik. Az esszé röviden összefoglalja Russell ellenvetését néhány ún. istenérvvel szemben, miután tárgyalja az erkölcsi ellenvetéseit a keresztény tanításokkal szemben. Ezek után szólítja fel olvasóit, hogy "álljanak saját lábukra, és tekintsenek fair és egyenes módon a világra, "félelemmentes és szabad intelligenciával".

Robert Escarpit - Nyílt ​levél Istenhez
Escarpit ​neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt. Ugyanebben a sorozatban jelent meg néhány éve A literatron című szatirikus regénye. Ebben a könyvében mint a nagy enciklopédisták jeles utódja mutatkozik be. Voltaire, Diderot, Helvetius legjobb hagyományait folytatva írja meg nyílt levelét Istenhez. A régi ateista tanításokat a legmodernebb, a legfejlettebb civilizáció kérdéseivel, a nyugati társadalmak problémáival együtt tárgyalja és sok újat, meglepőt és elgondolkoztató mond. Eredeti és magával ragadó az a szellemes lendület, az az ötletgazdagság, amellyel a bölcselet és ismeretelmélet, a hittan és irodalom legősibb és látszólag legismertebb kérdéseit világítja meg. E sok leleménnyel megtűzdelt, igazi francia humorral átitatott, sziporkázóan szellemes vitairat csak öregbíti Escarpit hírnevét a magyar olvasók táborában.

Meslier abbé - Meslier ​abbé testamentuma
Kevés ​időzített bomba robbant akkorát a szellemi életben, mint Meslier abbé testamentuma. Elképzelhetjük, mekkora volt a meglepetése 1733-ban Étrépigny kelet-franciaországi falucska jámbor lakosainak, valamint Leroux úrnak, a mézieres-i törvényszék tisztes ügyészének (mert a gondos pap neki is megküldte három példányban készült végrendeletének egyikét), amikor rájöttek, hogy a puritánságáról és jótékonyságáról ismert, szerény és csendes pap, aki amúgy is csekély jövedelmének maradékát évente szétosztotta a szegények közt, s aki halálakor is mindent parókia rászorultjaira hagyott, az új eszméktől gomolygó, merész újításoktól forrongó XVIII. század egyik "legveszedelmesebb" ateista írását hagyta a megdöbbent utókorra.

William Peter Blatty - The ​Exorcist
The ​terror begins quietly. Noises in the child's room, an odd smell, the displacement of furniture, an icy chill. Easy explanations are offered. Then frightening changes are seen in the eleven-year-old girl. Medical tests shed no light on her symptoms, but it is as if a different personality has invaded the child's body. Father Damien Karras, a Jesuit priest is called in. Is it possible that a demonic presence is within the child? Exorcism seems to be the only answer, but do they know what powerful force they are about to unleash?

Henri de Lubac - Isten ​útjain
Istentagadás ​és istenhit a témája a nemrég elhunyt világhírű francia jezsuita teológus, Henri de Lubac egy kötetben megjelent két írásának. _Az ateista humanizmus tragédiájá_-nak itt közölt részlete Feuerbach, Nietzsche és Kierkegaard gondolatainak bemutatásával rajzol szellemtörténeti ívet, mely egyedülálló dokumentumként mutatja be az ateista humanizmus kialakulását és zsákutcáját. A bemutatás azonban nem lenne teljes, ha nem követné az _Isten útjain_ c. második rész olyan kérdésekre adva választ, melyek minden keresztény emberben felmerülhetnek: Honnan ered az isteneszme? Hogyan bizonyítjuk Isten létét? Hogyan ismerhetjük meg Istent? Hogyan keressük Őt? Az olvasó csak álmélkodhat az író rendkívül széles műveltségének és mély hitének egységét látva, mely mindenkinek szerezhet szellemi és lelki élményt egyaránt. A két írást bőséges jegyzetek, valamint a szerző egyik legjobb magyar szakértőjének, Szabó Ferenc S.J.-nek utószava kísérik.

Friedrich Nietzsche - Így ​szólott Zarathustra
Friedrich ​Nietzsche 1883 és 1885 között született, költői ihletettségű munkáját már a századelőn megismerhette a magyar olvasó - mi több, szinte egy időben két fordításban is. Bár Wildner Ödön fordítását például Ady Endre is méltatta, mára mindkét fordítás elavult. Kurdi Imre új fordításához a szerkesztők gazdag jegyzetapparátust készítettek, s ezzel a kötet nemzetközi mércével mérve is egyedülálló vállalkozásnak tekinthető.

Philip Roth - Düh
1951-ben ​járunk, második éve tart a koreai háború, amikor Marcus Messner, a szorgalmas, törvénytisztelő, energikus fiatalember megkezdi másodéves tanulmányait az ohiói Winesburg vidéki, konzervatív főiskoláján. Ide menekült szülővárosából, Newarkból, mert apja, a talpig tisztességes kóser hentes mintha kezdene meghibbanni: tébolyult aggodalom fogja el, sehova sem akarja elengedni a fiát - retteg, hogy őt is elviszik a háborúba, s ott fog meghalni. Marcus jogásznak tanul, évfolyamelső akar lenni, s közben dolgozik is, mert tudja, hogy a szüleinek milyen nagy teher a taníttatása... ám egy varázslatosan szép lány összekuszálja az életét. Egyik hibát a másik után követi el - dühödt előadást tart dékánjának az ateizmusról és Russellről, s nem tud elszakadni a lánytól, aki maga a veszedelem... A Düh, Philip Roth huszonkilencedik könyve a fiatalember formálódásának történetét írja le az élet rémisztő véletlenei és bizarr akadályai közepette. A tapasztalatlanság, a balgaság, az intellektuális ellenszegülés, a szexuális fölfedezés, a bátorság, a melléfogás története ez. Roth minden találékonysága és szellemessége szerepet kap benne, s általa az író egyszerre rugaszkodik el utóbbi könyveinek öregkori kísérteteitől, és vizsgálja tovább, hogyan hat az amerikai történelem a sebezhető egyénre.

Christopher Hitchens - God ​Is Not Great
Christopher ​Hitchens, described in the London Observer as “one of the most prolific, as well as brilliant, journalists of our time” takes on his biggest subject yet–the increasingly dangerous role of religion in the world. In the tradition of Bertrand Russell’s Why I Am Not a Christian and Sam Harris’s recent bestseller, The End Of Faith, Christopher Hitchens makes the ultimate case against religion. With a close and erudite reading of the major religious texts, he documents the ways in which religion is a man-made wish, a cause of dangerous sexual repression, and a distortion of our origins in the cosmos. With eloquent clarity, Hitchens frames the argument for a more secular life based on science and reason, in which hell is replaced by the Hubble Telescope’s awesome view of the universe, and Moses and the burning bush give way to the beauty and symmetry of the double helix.

Kollekciók