Ajax-loader

'evolúció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Carl Sagan - Az ​éden sárkányai
Carl ​Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.

Covers_11709
Kérdések ​a kezdethez Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Kérdések ​a kezdethez
Húsz ​leggyakrabban feltett kérdés a teremtésről, evolúcióról "Ebben a könyvben választ találunk a húsz leggyakrabban feltett kérdésre a teremtésről, az evolúcióval és Mózes első könyvével kapcsolatban. Ezek közül néhány: Honnan jött Káin felesége? Hogyan fért bele a sok állat Noé bárkájába? Valóban voltak jégkorszakok? Mi történt a dinoszauruszokkal? Mit gondoljunk a C14 kormeghatározási módszerről? ... A könyv jól áttekinthető, képekkel és ábrákkal illusztrált."

Boda László - Hitünk ​önvédelme
Az ​önvédelem az emberiség ősi természetjoga. A Katolikus Egyház hitét számos támadás érte a múltban, különösen a felvilágosodás korától. Az Egyház hitének egyes tételei azonban már az ősegyház kezdetétől védelemre szorultak, különösen az ókeresztény korban. Ezek az írások alapozták meg aztán a rendszerbe foglalt hitvédelmet, az úgynevezett apologetikát. Az Egyház által tévtanoknak, eretnekségeknek bizonyuló tételeket pedig a zsinatok ítélték el. Pascal Gondolatok című műve a hitvédelem sajátos műfaja is egyben. A Magyar Katolikus Egyház XX. századi hitvédelmi munkái közül a jezsuita Bangha Béla műve emelkedik ki (1940). Az idő azonban gyorsan halad. Legalább minden fél évszázadban újra kell írni a hitvédelmet, hiszen a támadások újabb és újabb formában jelentkeznek. Az egyháztörténetet tekintve a teológiai és krisztológiai tévtanok után jelenünkre leginkább már az antropológiai jellegű téveszmék a jellemzők, elsősorban Jézus Krisztussal kapcsolatban, de az ember mivoltát illetően is. Az arányos védekezést jog és erkölcs egyaránt indokoltnak tartja. Erről hitvédelmi vonatkozásban napjainkban sajnos nem beszélhetünk., mert a világhatású internet és a televíziós csatornák az informatika nagyhatalmát jelentik. Egy könyv kérdéseibe és feleleteibe rögzített hitvédelem Dávid és Góliát párbaját juttatja eszünkbe, amely informatikai hatókörét tekintve Dávid jóval kisebb, Góliát pedig jóval nagyobb a bibliainál. Mégsem kilátástalan a védelem, ha az igazság áll szemben az ellenséges szándékú vádakkal. Az evangélium szava egyértelmű: "Az igazság szabaddá tesz benneteket." (vö. Jn 8,32).

Krasznai István - Bolygóvilágunk ​csodálatos titkai
Milyen ​erőhatás okozta a bolygók keletkezését? Hol volt 200 millió évvel ezelőtt az E és D pólus? Milyen erőhatás juttatta a Föld típusú Plútót 5899 millió km-re a Naptól? A nagy természeti katasztrófák előrejelzése... A Hold hogyan hat az emberi szervezetre? Mikor jelenik meg egy bolygón az élet? Hogyan hódította meg az élet a tengerek után a szárazulatokat? Hogyan "születtek" az emlősök, hüllők, kétéltűek? Az evolúció csodái Isten, vallás, erkölcs

Jared Diamond - Háborúk, ​járványok, technikák
A ​„háborúk járványok technikák” a világtörténelem alapvető kérdésére keresi a választ: „miért az európai civilizáció hódította meg a világot, miért nem másként történt ez?” Így is fogalmazhatunk: Miért Pisaro maroknyi csapata győzte le Atahualpa inka fejedelmet és hatalmas hadseregét, miért nem ő kényszerítette térdre I. Károly spanyol királyt (és egyben Német-Római császárt)? Vagy ahogy az új-guineai Yali – a szerző barátja – vetette fel: Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van? A provokatív kérdésekre rendhagyó, nagyívű válasz születik, nemcsak a történelem, hanem a földrajz, a biológia, a régészet, a nyelvészet, a járványtan és antropológia, valamint a tudomány- és technikatörténet alapján, mintegy 13 ezer éves időskálán mozogva új összefüggések rajzolódtak ki.

Jared Diamond - A ​harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
A ​legtöbb embernek első hallásra rejtély Diamond könyvének címe: "A harmadik csimpánz tündöklése és bukása". Az emberszabású majmok közül valószínűleg ismeri az orángutánt, a gorillát, de hogy háromféle csimpánz is létezne, ez különös. A tájékozottabb biológus hallott talán már a csimpánzok két jól megkülönböztethető fajáról, arról, hogy a közönséges csimpánz mellett létezik egy törpe csimpánz is. De mi vagy ki az a harmadik? Megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan állítás: Mi vagyunk! A molekuláris biológia sok meglepő eredményt produkált már. Ezek közül kiemelkedő az a megállapítás, hogy a DNS-be írt genetikai programunk 98,4%-ban megegyezik a "másik két" csimpánzéval. A szerző arra kíváncsi, hogy mi volt ez a csekély 1,6%-os genetikai változás, ami ilyen fantasztikus sikert tett lehetővé fajunknak a Föld teljes benépesítésében, meghódításában és tönkretételében is - utóbbival potenciális bukásunkat is előre vetítve.

Szendi Gábor - A ​nő felemelkedése és tündöklése
A ​mű az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is. Szendi Gábor leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel. Létrehozta „egyszemélyes” webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte.

Günther E. Freytag - A ​vízből a szárazföldi életbe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Richard Dawkins - Folyam ​az Édenkertből
RICHARD ​DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élõ szervezet - kivételes "programozott túlélõgép"? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.

Covers_221282
Az ​emberi test 4. Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Az ​emberi test 4.
Mi ​különbözteti meg az embereket a majmoktól? Miért fontos megfejteni az ember genetikai kódját? Ez a könyv ezekre a kérdésekre ad választ, és végigvezet az emberiség fejlődésének csodálatos útján!

Terry Pratchett - Stephen Baxter - A ​Hosszú Föld
1916: ​A NYUGATI FRONT. Percy Blakeney közlegény felébred. Üde, tavaszi fűben hever. Madárdalt hall és a szélben susogó falevelek hangját. De hova lett a senki földje sáros, véráztatta és kráterekkel teleszabdalt vidéke? 2015: MADISON, WISCONSIN. Egy zsaru, Monica Jansson egy visszahúzódó – egyesek szerint eszelős, mások szerint veszélyes – tudós kiégett otthonát vizsgálja át, amikor különös ketyerére bukkan: egy dobozkára, benne drótok, egy háromállású kapcsoló meg egy… krumpli. Ez annak a találmánynak a prototípusa, amely mindörökre megváltoztatja az emberiség világszemléletét. ÉS AKKOR MÉG FINOMAN FOGALMAZTUNK… A Hosszú Föld a Korongvilág megalkotója, Terry Pratchett és a népszerű SF-író, Stephen Baxter izgalmas, új együttműködéséből született első regény.

Csányi Vilmos - Kampis György - Mérő László - Pléh Csaba - Mindörökké ​evolúció
Az ​evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását. A Darwin-év tiszteletére tartott előadásokat jelen kötetben adjuk közre, Stöckert Gábornak, az Index újságírójának előszavával. Tartalom: Kampis György: Unintelligens tervezettség A mai kreacionizmus fehér lábúra festett farkas, mely a tudomány színeit öltötte magára. Az intelligens tervezettség (intelligent design, ID) nevű mozgalom amellett gyűjt érveket, hogy az élő rendszer nem keletkezhetett evolúcióval, magyarán, hogy az evolúció lehetetlen, mégpedig ugyanazért, amiért lehetetlen volna, hogy egy órát találjunk a sivatagban, hacsak az óra készítője (vagy egy későbbi tulajdonos) el nem vesztette. Lesz aztán ebből minden, tudományos halandzsa („irreducibilis komplexitás", mondják, a legtöbb átlagember pedig már ebből is láthatja, hogy biztos valami nagyon komoly dologról van szó), szimpátiakeltés a mellőzöttek elnyomása alapján (vagyis hosszas siránkozás arról, hogy a gonosz tudósok hogyan állítják félre az új eszmék képviselőit, természetesen nyilván azért, mert valójában félnek tőlük), ellentámadás (hogy az ID az igazán tudományos, míg a hivatalos tudomány valójában csak vallás, amely az evolúcióhiten alapul), és sok egyéb. A lényegről kevesen beszélnek, hogy ez a fél- (és negyed-)műveltek mozgalma, a butaság forradalma, amely rossz viszonyban van a tudományos egyszereggyel és ezért a józanésszel, de amelyet előzékenyen táplál sok tényező. Köztük van a tudomány képviselőinek gyakori nagyképűsködése és kommunikációképtelensége, a tudományt belülről átható szemforgatás, amely a laikust illetéktelennek, a megoldatlan problémákat pedig sokszor nem létezőnek kiáltja ki. Ha még nem késő, meg kellene tanulni magyarul beszélni a tudományról, vagy életveszélyes embereknek teszünk életveszélyes szívességet. Csányi Vilmos: Az evolúció története Az ember az állatvilág része, legközelebbi rokonaink a csimpánzok. Mintegy 6,5 millió évvel ezelőtt váltunk el tőlük. Az anatómiai jegyek mellett az ember viselkedésében változott meg leginkább. A csimpánz lényegében változatlan maradt. Az ember nagy evolúciós újítása a közösségek formálása volt. Már a csimpánzok is csoportban élnek, de ezek a csoportok nem közösségek. Minden csoporttag csak a saját érdekeit követi. Az emberré váló csoportokban megjelent a közösség érdeke is, amely kifejlett formájában azt jelenti, hogy a közösség tagja hajlandó a csoport érdekeit a maga érdekei elé helyezni. A közösség érdekeit a közösség kultúrája fejezi ki, amelynek megformálásában az emberi nyelv és az absztrakt gondolkodás volt a legfontosabb eszköz. Pléh Csaba: Öröklés, tanulás, szelekció: Az evolúciós pszichológia ígéretei A mai evolúciós pszichológia kiindulópontja, hogy az öröklés-tanulás vitát oldja fel, hogy az embert sajátosan tanuló lénynek tekinti. Mint minden faj, mi is speciális tanuló rendszerekkel indulunk az életnek. Ezek egy része a könnyű társfelismerést biztosítja. Egy részük viszont azt, hogy az önkényes kulturális rendszereket felkészülten alakítsuk ki. Ez a Gergely és Csibra kiemelte sajátos természetes pedagógia segíti, hogy a tudással rendelkezőktől vertikálisan tanuljunk. A munka világában vagy az interneten ezzel ellentétes horizontális tanulási mechanizmusok is megjelennek: a kortársaktól is tanulunk. E kettő viszonya korunk egyik izgalmas feszültsége. A kialakuló tudásrendszerek fontos Darwini elve a szelekció. Az emberi tanulásban ennek a szelekciónak kulturális formái is megjelennek. Szelekció megy végbe nem csupán a jutalom, hanem az átadás és ismétlődés során is. Ezek a szelekciós elvek a modern kultúra gondolat terjedési mechanizmusainak, a divatoknak is fontos irányítói. igazi e,emberi kérdésünk az, hogy vajon minden kulturális szelekció a divat vagy a pletyka terjedés szerint működik-e, vagy azért van helye a racionális szelekciónak is. Mérő László: A pénz biológiája A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció más és más, mivel különböző természeti háttérmechanizmusok segítségével valósul meg. Az evolúció logikájának megértése csattanós választ ad napjaink néhány bonyolult kérdésére. Miért olyan nagyhatalmú a globális tőke? Veszélyes-e a globalizáció? Mennyiben fog különbözni az információs társadalom polgára, a homo informaticus elődjétől, a homo sapienstől? A pénznek, pontosabban a tőkének ugyanolyan formában van köze az élethez, mint a géneknek, mivel gazdasági élőlényeket, azaz vállalkozásokat hoz létre. A gén a biológiai élet elképesztően sokféle variációját, a tőke pedig elképesztően sokféle gazdasági vállalkozást képes létrehozni.

Stephen Jay Gould - A ​panda hüvelykujja
A ​Discover című neves magazin Gouldot 1982-ben az év tudományos szakírójává kiáltotta ki. Méltán. Nemcsak elemzései és az elért szakmai sikerek, de szellemes, közvetlen – publicisztikai és pedagógiai céloktól egyaránt vezérelt – cikkei és tanulmányai révén Gyould egyedi helyet vívott ki magának napjaink természettudósai között. Tájékozottságát és tudásbeli sokoldalúságát mi sem mutatja jobban, mint hogy egyaránt otthonosan mozog a geológia, a biológia és a tudománytörténet berkeiben. 1968 óta a Harvard Egyetem tanára.

Richard Dawkins - Az ​Ördög Káplánja
Az ​Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és - nem éppen mellékes témaként - a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti.

Gál Béla - Biológia ​12.
A ​könyv amellett, hogy teljes értékű gimnáziumi alaptankönyv, az emelt szintű érettségi anyagát is tartalmazza. A tipográfiailag jól elkülönített emelt szintű részek elhagyásával kapott szöveg is összefüggő, így a könyveket azok a tanulók is jól használhatják, akik az alapkövetelményeknek kívánnak megfelelni.

Hendrie Weisinger - Zseniális ​ösztöneink
Vakmerőnek ​tűnhet a kijelentés: ha többször hallgatunk megérzéseinkre, sikeresebbek és boldogabbak lehetünk. Dr. Weisinger szerint hat természet adta ösztönünk kiállta az idők próbáját, ezek segítették őseinket, és ezektől függ unokáink jövője is. A modernizációval azonban egyre jobban elnyomtuk magunkban megérzéseinket, mondván, csakis a racionalitás számít, s közben ostobán érzéketlenné váltunk legfontosabb emberi sajátosságaink iránt. De hogyan állíthatjuk újra boldogulásunk és sikereink szolgálatába a sokszor elfojtott ösztöneinket? A szerző saját pszichológiai kísérleteire és tanácsadói tapasztalataira építve, meggyőző példákon keresztül mutatja be, hogyan válhatunk sikeresebbé, boldogabbá, egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá, ha újra hallgatni kezdünk zseniális ösztöneinkre. Menedékkeresési ösztönünk segít, hogy megtaláljuk a számunkra biztonságot és az önmegvalósítást jelentő környezetet a magánéletünkben és a munkahelyünkön; Segítségkérési ösztönünk hozzájárul, hogy kezelni tudjuk sebezhetőségünket; Gondoskodási ösztönünk segít, hogy másokra jobban oda tudjunk figyelni; Csábítási ösztönünk révén vonzóbbá válhatunk mások számára; Együttműködési ösztönünkre hallgatva sikeresebbek lehetünk az üzleti. baráti és párkapcsolatainkban; Kíváncsisági ösztönükre építve mindig az élen maradhatunk.

Kai-Uwe Kolrep - Teremtés ​vagy evolúció
A ​teremtés- és evolúcióelmélet korrekt tárgyalásában a szerző a két elméletet nemcsak természettudományos nézőpontból állítja szembe, hanem teológiai és filozófiai szempontokat is figyelembe vesz. Főként a tudományos kutatás alapjairól és a vitákról és módszerekről, valamint ezek céljairól és következményeiről esik szó. Világossá válik, hogy az evolúcióteoretikusok között is sok vita van, és hogy a tudományban általában bizonyíthatatlan alapfeltevések képezik a kutatás alapját, amelyek nagyban függenek a személyes meggyőződésektől. A könyv átfogó bevezetést nyújt az élet keletkezésével kapcsolatos vitákba. Azoknak szól, akik elutasítóan szemben állnak a teremtéstannak, és azoknak, akik ellentmondást vélnek felismerni a természettudomány és a hit között.

Werner Gitt - Kezdetben ​volt az információ
1998 ​(Am Anfang war die Information) Mi a közös az aranylile repülésében és egy levelezőlapban, egy számítógépes programban és a hieroglifákban, az élő sejt folyamataiban és a Bibliában? Mindezen példákban az információ az információ a közös jellemző mennyiség. Semmilyen élőlény sem működik információ nélkül. Ha valami lényegeset akarunk mondani az élet eredetéről, először arra kell válaszolnunk, mi az információ és hogyan keletkezik. A szerző eben a könyvében szemléletes választ ad, és számos példa segítségével magyarázza azt. Az ateizmus, a materializmus, az evolúció és az ősrobbanás tanai ellen már sok elgondolkodtató kifogást emeltek. A jelen könyv egy új kérdésnek jár utána: Vajon tudományosan is cáfolható-e ez a négy gondolati rendszer?

H. G. Wells - A ​világtörténet alapvonalai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Schmidt Egon - Madárdal ​erdőn-mezőn
A ​városi ember számára már az is felfrissülés, hogy legalább néhány történet erejéig közelebb kerül a természet világához. Ezt a könyvet olvasva részesei lehetünk izgalmas madárfogásoknak, romantikus hajnali kirándulásoknak. A kötetben elsősorban madarásztörténetek találhatók, de sok érdekeset tudhatunk meg más állatokról is. Az egész könyvet a természet őszinte szeretete és ismerete jellemzi.

Francis Crick - Az ​élet mikéntje
„A ​földi élet keletkezésére kétféle teória létezik, és ezek szöges ellentétben állnak egymással. Az első - az ortodox elmélet - szerint az általunk ismert élet itt kezdődött, magától. A második - az irányított pánspermia - azt állítja, hogy létünk gyökerei visszanyúlnak a világmindenség egy másik pontjára, csaknem biztosan egy másik bolygóra, amelyen az élet igen magas fejlettséget ért el, mielőtt itt a Földön bármi is elkezdődött volna. Nálunk az élet azokkal a baktériumokkal indult, amelyeket ez a civilizáció küldött ide űrhajóval.” Ez utóbbi, sci-fibe illő lehetőség szigorúan fikciómentes végiggondolására hívja meg olvasóit a Nobel-díjas angol biokémikus, Francis Crick.

Edward J. Larson - Az ​evolúció
Valóban ​olvasmányos és a fiatalabb korosztály - a középiskolások - számára is jól érthetően megírt könyv Az evolúció. Darwin születésének 200., a darwini főmű, A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulóján jelent meg. De nem csak ezért aktuális! Végigvezet minket az evolúció eszméjének történetén, a 19. század vitáin a DNS kettős spiráljának Watson-Crick-féle felfedezéséig, végül napjaink diadalmas neodarwinista szintéziséig és szociobiológiájáig.

Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Csíkszentmihályi Mihály - A ​fejlődés útjai
Csíkszentmihályi ​nagysikerű Flow című könyvének folytatása a harmadik évezred emberének legfőbb kihívásairól és a fejlődés lehetőségeiről szól. A világhírű magyar származású pszichológus állítja, hogy azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. A gének hatásai mellett a szerző tág teret szentel a Richard Dawkins által bevezetett kulturális mémek szerepének, melyek szintén evolúciós örökségünk részét képezik. Ha képes vagyunk az evolúciós folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A Flow a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.

Covers_38481
elérhető
0

E. Peter Volpe - Evolúció
A ​biológia alapvető kérdése: mi is az élet, honnan van az élőlények formagazdagsága? Az utóbbira, közel 120 éve Darwin fogalmazta meg a zseniális választ: az evolúciót, a fejlődés folyamatosságát, amely ma, a molekuláris biológia korszakában nyeri el végleges bizonyítását és finomítását. Ez a kis könyv — Volpe amerikai professzor tollából — összefoglalja mindazokat a legmodernebb eredményeket, megfigyeléseket és kísérleteket, amelyek az evolúciós folyamatot igazolják. Kimondottan izgalmas olvasmány, hisz a földünkön évmilliók óta tartó fejlődés végül is elvezet bennünket magáig az emberig, aki egyedülálló tudatával gondolkodásra és elemzésre képes. Éppen ezért felelőssége magával és környezetével szemben egyre növekszik. A könyv anyagának a megértése — ami feltétlenül biológiai alapműveltséget és szellemi erőfeszítést kíván — olyan új, tudományjárta utakra vezeti el az olvasót, amely változó világunk egyre alaposabb megismerését kínálja.

Salvador E. Luria - Az ​élet: befejezetlen kísérlet
Az ​író a genetika,az evolúció oldalától vizsgálja az élő szervezeteket, s nem egy helyen olyan érdekes összefüggéseket tár fel, amelyek még a biológiában és genetikában jártas olvasó számára is élvezetes olvasmánnyá teszik a könyvét.

Editha Thomas - Hermann Thomas - A ​négymilliárd éves élet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

W. A. Criswell - Származik ​az ember a majomtól?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_105508
elérhető
3

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb kérdései
Tiszta ​éjszakákon nagyon sokan felpillantottunk már az égboltra, s bizonyára eltűnődtünk azon, hogy miből is lett mindez. Ilyenkor ragadja magával az embert a végtelen felemelő és félelmetes érzése. Csillagvilágok milliárdjainak jeges szikrázása zsugorítja törpévé a szemlélődőt; a kezdet és a vég elképzelhetetlensége szorítja össze szívünket. Filozófusok és teológusok sokasága töprengett már el a kérdésen, ám a tudományos vizsgálódás lehetősége csak a XX. században érkezett el. A kezdetek kezdetétől kialakult kép azonban még ma sem egységes. A természet számtalan olyan kérdéssel szolgál, amelyekre általában leegyszerűsített feleletet adunk, holott valójában nem vagyunk tisztában a válasszal. Ez nem baj ugyan, de talán már mindenkivel előfordult, hogy egy tiszta nyári éjszakán a csillagokra tekintve felötlött benne a nagy kérdés: hol a helyünk a világegyetemben? Könyvünk azon érdeklődő olvasók részére készült, akik szeretnének pontosabb választ kapni kérdéseikre, akik szeretnék jobban megismerni szűkebb s tágabb környezetüket és benne az embert. Mindenki számára elfogadható válaszokkal természetesen mi sem rendelkezünk, célunk inkább az volt, hogy érdekes véleményeket, nézeteket mutassunk be Önöknek. Ha lesz köztük olyan, mely ellenérzéseket ébreszt, gondoljunk arra, milyen sokszínű a világ és az emberi gondolkodás. Nem kell elfogadnunk egyik nézetes sem, de megismerkedni azért nem árt velük.

Szendi Gábor - Az ​önértékelés csapdájában
Ideje ​szembenéznünk azzal, hogy az uralkodó emberfelfogásunk nem ad választ a mai kor emberét gyötrő testi és lelki nyavalyákra. Nem csak Darwin pintyeit kell evolúciós szemüvegen át néznünk, hanem korunk emberét is, aki egyre súlyosabb össze nem illésben él fizikai és társadalmi környezetével. Az össze nem illés röviden annyit tesz, hogy pszichés funkcióink évmilliókon át a törzsi léthez alkalmazkodva fejlődtek ki, s mára híre-hamva ennek a világnak. A sikertelenség, a magány, a boldogtalanság és a negatív önértékelés mind abból fakad, hogy rosszul gondolkodunk önmagunkról és a világról. Az önértékelés csapdája maga az önértékelés kényszere. A megoldhatatlan problémák szinte már hiányoznának, ha egyszer jönne valaki és megoldaná őket. Igazából senkinek nem érdeke a megoldás. Ha lenne egy fogyókúrás könyv, ami után senki nem hízna vissza, többé nem lehetne fogyókúrás élelmiszereket és fogyókúrás könyveket árusítani. És nem lehetne „fogyózni”. A világ karcsúbb, de kicsit szürkébb lenne. Talán ugyanez áll az önértékelés problémájára.

Komor Zoltán - Tépő Donát - Nácik ​a dínók ellen
1944. ​június 6. Egy sereg német katona várakozik Normandiánál. Hamarosan csapatszállító hajók érkeznek a tenger felől és elszabadul a pokol: a partot ellepik a vérengző velociraptorok. Hősünk, a háborúba belefáradt katona társával, Klaus-al inkább menekülésre adja a fejét. A két dezertőr Caenig jut – közben szörnyűséges pteranodonok és egy t-rex is útjukat állja. Végül egy föld alatti szajha-bunkerben lelnek menedékre, a szadista, puskalábú matróna, Helga és négy angyali szőkeség társaságában. Nem is sejtik, hogy az igazi pokol, amihez képest még a dinoszaurusz-apokalipszis is vakáció, odalenn vár rájuk. Eközben Berlin felkészül a dínók offenzívájára: a kőolaj-milliárdos evolucionista vezér, Darwin próbálja menteni a menthetőt, ám a haditudósításokban megpillantott őshüllők merőben új, érzéki vágyakat ébresztenek a Führerben. Vér, mocsok, szex és háború! Mindez dinoszauruszokkal! A Bukás és a Kitty-szalon találkozása a Jurassic Park-kal!

Kingsley L. Dennis - Találkozás ​Monroe-val
Egy ​napon, az író váratlanul találkozik egy szokatlan személlyel, akit egyszerűen úgy ismer meg, mint ‘Monroe’. Különös találkozók sorozata kezdődik ekkor egy kis Andalúz városban, Dél-Spanyolországban. Jónéhány intenzív héten keresztül, a már elismert író, Monroe-n keresztül megérti, hogy az emberiség az evolúciós utazás egy figyelemreméltó szakaszának belső csúcsán van. Az író saját szavaival kifejezve - “Ha van egy dolog, amire Monroe megtanított, az az, hogy mindannyiunkat elvakít egy hibás gondolkodási rendszer: hitek, feltételezések, vélemények, stb. Saját magunk hozzuk létre a megértést akadályozó korlátainkat és egész életünkön át erősítjük ezeket az erőket.” Ami ezután kibontakozik ebben a figyelemreméltó, alábecsült könyvben talán hihetetlennek tűnik, akár még ábrándosnak is. De, ahogy az író maga is megkérdezi: esetleg éppen ez a lényege?

Kollekciók