Ajax-loader

'tudományfilozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


László Ervin - A ​rendszerelmélet távlatai
A ​szûnni nem akaró gazdasági, társadalmi és politikai válságok nyomán korunkban egyre gyakrabban megfogalmazódik a világ megújítása iránti igény. Ha az ilyen természetû kutatásokban a rendszerelméletet választjuk vezetőnkül, máris megtettük az első lépést a jövő generációk tudatának pozitív alakítása felé. A világ megszámlálhatatlanul sok rendszerből áll, s e rendszerek mindegyike komplex egészet alkot. Mégis csupán együttes vizsgálatuk vezethet el a világ valódi megértéséhez. László Ervin egy igen bonyolult, a fizika és a biológia, valamint a filozófia és a szociológia között húzódó témát vet fel, melynek súlypontjában az ember, illetve az ember és a világ viszonya áll. Hogyan lehet összahangba hozni és együttesen vizsgálni oly különböző dolgokat, mint az emberi test és a Tejútrendszer? Milyen viszonyban állnak egymással a társadalmi és politikai rendszerek? Ember és természet sokszínű kapcsolatának világos elemzésével és szemléletes bemutatásával László Ervin utat vág az elméletek szövevényében, és ezzel új távlatokat nyit olvasói előtt.

Thomas S. Kuhn - A ​tudományos forradalmak szerkezete
Kuhn ​e művével mindazt lerombolta, amit a tudományfilozófia elmúlt évszázada oly gondosan felépített, nevezetesen a tudománynak azt a mítoszát, mely szerint a tudományos megismerés az utóbbi háromszáz évben töretlenül és egyenes vonalban fejlődik, s a vitathatatlan értékmentés, a páratlan igazságok tárházává válik. Kuhn sokat vitatott vagy éppen magasztalt nézetei nyomán új határterület jött létre a szűkebben vett tudományfilozófia és a tudománytörténet között: a "tudományos közösségek" és a "tudományos paradigmák" fogalmának bevezetésével a tudományfejlődés-elmélet, a maga rohamosan bővülő, óriási szakirodalmával.

Kurt Vonnegut - Macskabölcső
"Ebben ​a könyvben egyetlen szó sem igaz" - így kezdődik Kurt Vonnegut számtalan kiadásban és nyelven megjelent, nevezetes regénye. Viszont minden egyes szavát elhisszük - tehetnénk hozzá. A zárt szerkezetű, feszes ritmusú történet fatális véletlenek szükségszerűen egymásra következő sorozata. Felix Hoenikker otromba különc, ám zseniális tudós, aki játékos kedvében feltalálja a földi életet pillanatok alatt kioltó szuperjeget. A veszedelmes anyag szilánkjait a torzszülött, ám a maguk módján szintén zseniális Hoenikker-gyerekek juttatják el a távoli San Lorenzo szigetére. A sziget államformája a totális diktatúra, vallása az emberek tökéletes testvériségét meghirdető, sőt megvalósító bokononizmus. A vallás gyakorlására a hívek talpainak összeérintésével kerülhet sor, de az egyéb hittételekkel is részletesen megismerkedhetünk. A szuperjég pusztító erejének Bokonon próféta teremtő tanaival is szembesülnie kell. E találkozás "naplója" a különös, egyszerre mulatságos és megrendítő történet, amely Vonnegut írásművészetének teljes gazdagságával bilincseli le az Olvasót.

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pecuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

Szent-Györgyi Albert - Az ​őrült majom
"Képes ​lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik - úgy látszik - gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?" Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. "Az őrült majom", ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

Del Ratzsch - Miből ​lesz a tudomány?
Mi ​is voltaképpen a tudomány? Milyen előfeltételezések szükségesek ahhoz, hogy a természettudományokat egyáltalán művelni lehessen? Hogyan változtak ezek az elképzelések a történelem folyamán, elsősorban a huszadik században? Meddig terjednek a természettudomány határai? Milyen viszonyban lehet ma a hit és a tudomány? A szerző ilyen és hasonló kérdésekre választ keresve nyújt alapvető és nélkülözhetetlen eligazítást a tudományelméletben járatlan olvasók számára. Ismertetései lényegre törőek, célja elsősorban ismeretközlés, nem pedig meggyőzés. Ajánlja: Dr. Mezei Balázs, Dr. Bolyki János.

Michael Brooks - A ​tudomány titkos anarchiája
A ​tudomány legtöbbünk számára olyan, mint egy diadalmenet, amelyben logikus lépések egyértelműen elvezetnek a megoldáshoz. De ez meglehetősen távol áll az igazságtól. Michael Brooks a tőle megszokott nyíltsággal, rengeteg megtörtént esetet bemutatva tárja elénk, hogy a tudomány sokkal inkább tortúra, látomás, hazudozás, szélhámosság, politika, pénz és hatalom, majd végül – ha minden sikerül – egy pillanatnyi eufória, amely a tudósközösség számára elégtételt jelent. A tudománytörténet e szokatlan megközelítése feje tetejére állítja eddigi elképzeléseinket és rádöbbent, hogy a tudomány titkos anarchiája és a radikális gondolkodás szabadsága a fejlődés és az innováció valódi mozgatórugója.

Jáki Szaniszló - Az ​agy, az elme és a számítógépek
A ​2009-ben elhunyt bencés szerzetes teológus, fizikus, a Pápai Tudományos Akadémia egykori tagja posztumusz kötetében azt a témát járja körül, amely a korunkban divatos mesterséges elmékre és gondolkodó gépekre való utalásokat a tudományos műveltség hiteles jeleként értékeli. E káros tudományos divat a szerző szerint generációkon keresztül képes hatalmába keríteni az embereket. A mesterséges elmékről szóló állítás rendszerint kéz a kézben jár az agy és valamely fizikai eszköz vagy találmány vélt azonosságával, melyek közül kétségkívül az elektronikus számítógép a leginkább magával ragadó. A fizika nem képes megbirkózni a gondolat valóságával, s felmerül a kérdés, vajon az emberi viselkedés és tudat tanulmányozása elvégezhető-e a fizika eszközeivel, fogalmaival és módszereivel.

Gauri Shankar Gupta - Az ​élet rejtélyeinek feltárása
"Ez ​a könyv, melyet elolvastam, nem kerül a polcomra. Ott marad az asztalomon, és életem végéig fogom majd olvasni. Tanulok belőle, és meditálok a gondolatain. Az a bölcsesség, melyre Gupta támaszkodik, amelyet szívében és lelkében hordoz, nem vallás, nem filozófia, nem hit és nem is tudomány, hanem metafizika. Egyetlen és abszolút őstudás, mindazokról a kérdésekről, amelyeken a világ és az emberi lét nyugszik." -(Müller Péter). "Gupta igazi világi ember. Kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a modern tudomány elképzeléseiről és ismereteiről, miközben az ősi bölcseletekben is otthonosan mozog. Tökéletesen alkalmas arra, hogy a világ értelmiségi, vallási és politikai vezetőit napjaink gondjaival, valamint azok gyakorlati megoldásával megszólítsa. A Gupta által kínált megoldások a modern tudomány és az ősi bölcselet legjavából merítenek. Azzal, hogy a keleti és a nyugati hagyományok bölcseletével felfegyverkezve Gupta új utakat kínál a "kik is vagyunk?", "hol vagyunk?" és az ehhez hasonló kérdésekre, egy szebb jövő reményét hozza el nekünk." -(Michael A. Cremo).

Pierre Teilhard de Chardin - Az ​emberi jelenség
Pierre ​Teilhard de Chardin 1939 augusztusában, a II. világháború kitörésének előestéjén Pekingbe érkezik, ahol hét évet tölt. Ekkor írja meg fő művét, Az emberi jelenséget. "Továbbra is igyekszem tisztázni és pontosan lerögzíteni meglátásaimat, meghatározni az Ember helyét a Világmindenségben. Értesültem arról, hogy könyvem megérkezett Rómába, és három hónap óta revízió alatt van. Nem remélek kedvező véleményt: pedig mennyire kívánatos lenne, hogy egy katolikus nyíltan és keresztény módra nyilatkozzék azokról a kérdésekről, amelyekkel a mai élenjáró tudományos gondolkodás foglalkozik! A kérdés ma már nem csupán merő spekuláció dolga. Maga a mostani világégés veti fel az emberiség jövőjének problémáját"-írja barátjának. Pierre Teilhard de Chardin félelmetes korban élt. Tanúja volt a modernista válságnak és az általa okozott aposztáziáknak: kiűzték országából igazságtalan politikai viszályok következtében: amikor pedig elérkezik a férfikorba, a rettenetes 1914-es világháború ragadja magával. Néhány évvel később forradalmak rázkódtatják meg azokat a társadalmakat, amelyek századokon át mozdulatlanoknak tűntek. Látja, amint a vad erők elszabadulnak, és az egész világot egy második világháborúba sodorják. Kínában (Pekingben) van, amikor felrobban az atombomba Hirosimában és Nagaszakiban. Őt magát nem értik meg, és hallgatásra ítélik, szorongásoktól szenved, amelyek időnként szinte összezúzzák. Lett volna rá oka, mint sokaknak, hogy bezárkózzék a magányba, és elhagyja a cselekvés területét. De magatartása egészen más. Nem a kiábrándultságot, nem is a keserűséget viszi át a gyakorlatba és prédikálja maga körül, hanem az optimizmust. Nem ócsárolja az emberek akarhatnámságát és a világ zűrzavarát, elvből visszautasítja, hogy higgyen a rosszban: amikor kénytelen megtapasztalni, akkor is azt veszi észre, ami megment, nem azt, ami elítél. Olyan szellemi magatartás ez, gondolhatná az ember, amely nemigen teszi lehetővé, hogy elérje az igazságot! De vajon, ellenkezőleg, nem éppen ezzel, egyedül ezzel a magatartással fedezhetjük fel az igazságot?

Békés Vera - Fehér Márta - Tudásszociológia ​szöveggyűjtemény
Az ​Edinburgh-i, úgynevezett „erős programot” bemutató tudásszociológiai szöveggyűjtemény a magyar nyelvű tudományelméleti-tudománytörténeti könyvkiadás régi adósságát törleszti. „Mi vagyunk kérlelhetetlenek, nem pedig a logika törvénye” – idézi Wittgensteint Bloor. Az így felfogott tudásszociológia arról ad számot, mi szabja meg, hogy mi számít valódi tudásnak, racionális gondolkodásnak, konkluzív érvelésnek egy adott korban, továbbá hogy miért változnak meg a racionalitás standardjai. Tehát nem a tévedés és eltévelyedés, az igaz útról való letérés eseteit magyarázza szociológiai szempontból, hanem éppen azt, hogy mitől számít egy út helyesnek, egy igazság igazságnak. Ez a felfogás termékenyen alkalmazható a legújabb, posztmodernnek is nevezhető kultúrtörténeti, civilizációtörténeti megközelítések során, amelyek az egyes kultúrák, civilizációk paradigmatikus alapjait vizsgálják.

Binzberger Viktor - Fehér Márta - Zemplén Gábor - Kuhn ​és a relativizmus
Létezik-e ​valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa? A XXI. század elején – egy olyan korban, amikor a mindennapi élet szintjén is megjelenik a multikulturalitás és pluralitás, a szokások, kultúrák, és gondolkodásmódok együtt létező sokfélesége – egyre sürgetőbben merülnek fel a fenti kérdések. Kivételt képez-e a tudomány és a kutatói gyakorlat, vagy itt sem kerülhető meg a relativizmus problémája? Thomas Kuhn könyve, A tudományos forradalmak szerkezete már jó egy emberöltővel ezelőtt felvetette ezeket a problémákat. A könyv nyitó mondata szerint a „tudománytörténet, ha többnek tekintjük anekdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja jelenlegi tudományfölfogásunkat.” Ezen újfajta tudományfelfogás nyomán fellángoló viták a paradigmákról, a racionalitásról és relativizmusról, valamint az inkommenzurábilitásról forradalmian átalakította a tudományról kialakult képet. A Kuhn és a relativizmus című kötet fő célja körüljárni ezeket a problémákat, valamint visszatekintve megvizsgálni a konstruktív, illetve destruktív relativista álláspontokat.

Lendvai L. Ferenc - Filozófiai ​vademecum
A ​Vademecum könyvcsalád - sajátos átmenet értelmező szótár, lexikon és enciklopédia között. A sorozat legújabb tagja filozófiai tárgyú szövegek megértésében, a filozófiatörténet tanulásában segíti az érdeklődő olvasót. Főként az utolsó iskolai megmérettetés előtt álló középiskolásoknak ajánljuk, de hasznos kézikönyvként a tanároknak is sok segítséget nyújt. A kötet mintegy 800 szó és fogalom magyarázatát tartalmazza, az ismeretfilozófia, a metafizika, a tudományfilozófia, a társadalom- és történelemfilozófia, az etika, a logika tárgyköréből. Megtaláljuk benne a fontosabb filozófiatörténeti iskolákat és korszakokat, az ezekhez kapcsolódó, rájuk jellemző fogalmakat. Mindezt a fiatalok körében is kedvelt szerző, Lendvai L. Ferenc korszerű értelmezésében. A szócikkek tömörek és egyszerűségre törekvők, a rövid meghatározás után, ha szükséges, példákkal könnyítik a megértést. Akit a szavak, kifejezések eredete is érdekel, kedvét lelheti az etimológiai magyarázatok böngészésében.

Naomi Klein - No ​Logo (angol)
The ​book that offers a cure for affluenza, 'No Logo' is one of those rare books that defines a generation, the most significant one since Douglas Coupland's 'Generation X'. By the time you're twenty-one, you'll have seen or heard a million advertisements. But you won't be happier for it. This is a book about that much-maligned, much-misunderstood generation coming up behind the slackers, who are being intelligent and active about the world in which they find themselves. It is a world in which all that is 'alternative' is sold, where any innovation or subversion is immediately adopted by un-radical, faceless corporations. But, gradually, tentatively, a new generation is beginning to fight consumerism with its own best weapons; and it is the first skirmishes in this war that this abrasively intelligent book documents brilliantly.

Bernard Le Bovier De Fontenelle - Beszélgetések ​a világok sokaságáról
Fontenelle ​e kötetben olvasható néhány műve révén a a modern természettudományok kialakulásának forrongó, az elméletek harcától terhes időszakába tekintünk vissza, a 17. század végére és a 18. század elejének korszakába, amelyet az ész, a felvilágosult értelem, a természettudományos gondolkodás és a legvégletesebb esztelenség, az obskurantizmus és az európai boszorkányüldözések fellángolása egyaránt jellemez. Fontenelle, az Akadémia titkára ezért hangsúlyozza a természettan, a matematika hasznosságát, megfogalmazza a tudománypolitika máig érvényes alapelvét, és az igazság keresését tűzi ki a tudomány céljául. "A helyes gondolkodás mindig hasznos - írja -, még akkor is, ha nem hasznos dolgokról gondolkodunk."

Ziauddin Sardar - Thomas ​Kuhn és a tudomány-háborúk
Nem ​sokkal ezelőtt még hittük, hogy a tudomány az igazság semleges, értékfüggetlen kutatása. A Tudományos forradalmak szerkezete című művével (1962) Thomas Kuhn lehetővé tette, hogy a tudományt társadalmi tevékenységként vizsgáljuk. A tudományt vélekedésrendszereken belüli rejtvényfejtéssé redukálta. Azt állítva, hogy a "normál" tudomány nem több, mint dogmatikus stabilitás, amelyet időszakosan meg-megszakítanak alkalmi forradalmak. A tudományszociológusok ennél is tovább mentek azzal az állításukkal, hogy a tudósok nemcsak hogy "forgalomba hozzák" érveiket, hanem sokkal inkább mitikus "tényekkel" korlátozzák azokat. Az utóbbi évek "tudomány-háborúja" - úgy tűnik, - hogy a tudósok ellentámadása a szociológusokkal szemben.Thomas Kuhn és a tudomány-háború azt mutatják, miként vált a tudomány az egyik fő, vitatott kulturális szimbólummá, és azt sugallják, hogy egy új "posztnormális" szintézisre van szükségünk, amellyel a régi vitatott kérdéskörök meghaladhatók. A tudomány nemcsak abból áll, amit a szakértők bemutatnak, hanem a tételek felállítói közötti dialógusokból is. Ez a tudomány új arca, az egyik amelyet Kuhn nagy hatású meglátása adott.Ziauddin Sardar író és a Postcolonial Studies at the City University, London vendég előadó professzora. Legújabb könyvei a Bevezetés a káoszelméletbe és a Bevezetés a matematikába. Mindkettőt az Icon / Totem publikálta. A New Statesman tudományos hasábjának írója.

Galileo Galilei - Párbeszédek
Galilei ​korszakalkotó tanait ma már úgyszólván mindenki ismeri. De kevesen tudják, hogy a modern fizika és csillagászat egyik legnagyobb alakja sziporkázóan szellemes, megejtően bölcs író is: tanításait párbeszéde művészi formában írta meg, hogy a szigorú egyházi tilalmat, amely megtiltotta tanai terjesztését, kijátsza, s a föld mozgásáról szóló, akkor még nagyon kevesek által vallott elméletet minél népszerűbbé tegye. Egy sötét kor nyomasztó levegője csapja meg az olvasót, s egy ragyogó szellem ejti bűvöletébe, ha Galilei művébe belemélyed.

Darab Tamás - A ​gépesített értelem
Ugyan ​kit ne ragadott volna magával életében legalább egyszer a science fiction irodalom lapjairól oly ismerős vízió: az alkotóját félelmetes erővel maga alá gyűrő vagy segítőkészen tétlenségre kárhoztató számítógép látomása? Ilyenkor megkönnyebbülten csukjuk össze a könyvet, mondván, milyen jó, vagy milyen kár, hogy mindez csak utópia. Ám az emberi szellem minden nagy vívmánya utópia volt egykor. Az utópiákat ezért azután nem szabad könnyed mozdulattal félresöpörni, sokkal inkább komolyan számot kell vetni reális alapjaival. Darab Tamás írása voltaképpen erre a feladatra vállalkozik, pontosabban: áttekinti és összefoglalja azokat a megfontolásokat és belátásokat, melyeket a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó tudomány napjainkra felszínre hozott és megfogalmazott.

Simonyi Károly - A ​fizika kultúrtörténete
A ​több kiadást megért, nagy sikerű könyv a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdetektől napjainkig, a fejlődés szempontjából fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a fõ hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniuk harcukat a konzervatív gondolkodással. Simonyi Károly ebben a kiadásban az utóbbi évtizedek legújabb tudományos eredményeit is feldolgozza. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti "hátteret" számos érdekes ábra illusztrálja.

Max Weber - A ​politika mint hivatás
"Nem ​a nyár virágzása áll előttünk, hanem inkább jegesen sötét és szigorú sarki éjszaka. Ebből a szempontból mindegy, hogy külsőleg melyik csoport kerekedik felül. Mert ahol nincs semmi, ott nemcsak a császár, hanem a proletariátus is elvesztette jogát. Mikor ez az éjszaka lassan elvonul, ki lesz még életben azok közül, akiknek látszólag oly gazdagon virágzott a tavasz? Mi lesz bensőleg önökkel addigra? Megkeserednek? Vagy nyárspolgárokká válnak? Egyszerűen érzéketlenül fogadják el a világot és munkájukat? Vagy a harmadik, de semmi esetre sem a legvalószínűtlenebb eshetőség következik be mindazok számára, akiknek ehhez megvan a tehetségük, és - ami gyakori és rossz dolog - mindazok számára, akik e divat követésére kényszerítik magukat: misztikus menekülés a valóságtól? Minden ilyen esetben levonom majd a következtetést, hogy nem nőttek fel saját tetteikhez a való világhoz és ennek mindennapjaihoz. Objektive és ténylegesen nem élték át - a szó legmélyebb értelmében - a politikát mint hivatást, amit magukban sajátjuknak gondoltak. Jobban tették volna, ha egyszerűen az ember és ember közti testvériességet ápolják: amúgy pedig szakszerűen végezték volna napi munkájukat".

Bill Nye - Undeniable
Sparked ​by a provocative comment to BigThink.com last fall, and fueled by a highly controversial debate with Creation Museum curator Ken Ham, Bill Nye's campaign to confront the scientific shortcoming of creationism has exploded in just a few months into a national crusade. In this book, he expands the points he has made, and claims that this debate is not so much about religion versus science, as about the nature of science itself. With infectious enthusiasm, he reveals the mechanics of evolutionary theory, explains how it is rooted in the testable and verifiable scientific method, and why it is therefore a sound explanation of our beginning. He argues passionately that to continue to assert otherwise, to continue to insist that creationism has a place in the science classroom is harmful not only to our children, but to the future of the greater world as well.

Richard Dawkins - Szivárványbontás
Igaza ​van Keatsnek, és Newton valóban megfosztotta szépségétől a szivárványt, amikor a fehér fényt színekre bontotta? Dawkins szerint nem, hiszen Newton kulcsot adott a modern csillagászathoz, éppenhogy költészetet lehelt a kozmológiába. A rejtélyek nem veszítik el költői varázsukat azzal, hogy megfejtik őket: a megoldás sokkal szebb, mint a talány, és mélyebb rejtélyeket fed fel.Richard Dawkins e világszerte nagy sikert aratott könyvében napjaink legfontosabb tudományos területeivel foglalkozik, az asztronómiától és a genetikától a nyelvészeten át a virtuális valóságig, összevetve őket az emberiség olthatatlan vágyával a csodákra.A kötet brilliáns összefoglalása annak, hogy mi is a tudomány (és mi nem az); nemcsak hasznos és érdekes, de éppoly emelkedett is lehet, mint a legjobb költészet.br>Richard Dawkins 1941-ben született Nairobiban, az Oxford University tanára. Napjaink egyik legmeghatározóbb tudósának számos könyve jelent meg magyarul is, például Az önző gén, A hódító gén, A vak órásmester és a Folyam az Édenkertből.

John C. Lennox - A ​tudomány valóban eltemette Istent?
A ​tudomány és a vallás viszonyának kiváló, érvekkel alátámasztott újraértékelése, amely új fényben világítja meg napjaink fő vitáit. El kell olvasnia mindenkinek, aki el szokott tűnődni az élet legfontosabb kérdésein. - Alister McGrath a történelmi teológia professzora Ez a rövid könyv több, mint csupán a címében feltett mély kérdés kritikai elemzése. Tudományos deketívtörténet, amely gondolkodásra készteti az olvasót, ahogy apránként helyükre kerülnek a bizonyítékok...

Isaac Newton - A ​világ rendszeréről
TARTALOM Színelméleti ​tanulmányok Levél Robert Boyle-hoz A világ rendszeréről Négy levél Richard Bentleyhez Jegyzetek Utószó (Fehér Márta)

Paul Feyerabend - A ​módszer ellen
Senki ​sem bizonyította be, hogy a tudomány jobb lenne, mint a boszorkányság, és hogy a tudomány racionálisan jár el. A mi tudomány melletti választásunk szimpátiákon és nem érveken alapul... - ami nem azt jelenti, hogy szimpátiákon alapuló döntések ne volnának körülvéve és teljesen lefedve érvekkel, mint ahogy például egy szelet ízletes húst is körülvehetnek és elboríthatnak a legyek. E könyv Feyerabend fő műve. Szerzője a kortárs gondolkodás talán legprovokatívabb szelleme. Volt, aki csak Wittgensteinhez, Lessinghez, Heinéhez mérhető zseninek tartotta - sokan az újkori tudomány pusztító ördögének, aki után kő kövön nem maradt. És tényleg.

John Brockman - A ​következő 50 év
Az ​elmúlt ötven évben elképesztő mennyiségű tudományos eredmény születésének lehettünk tanúi. Ezek a felfedezések jelentős hatással voltak ránk, és megváltoztatták a saját magunkról, a világról és a benne elfoglalt helyünkről alkotott képünket. De mit tartogat számunkra a jövő?A következő 50 év a világ legkiválóbb tudósait sorakoztatja fel, hogy megvitassák a tudomány fél évszázadnyi jövőjét és annak következményeit.Lee Smolin - Martin Rees - lan Stewart - Brian Goodwin - Marc D. Hauser - Alison Gopnik - Paul Bloom - Geoffrey Miller - Csíkszentmihályi Mihály - Robert M. Sapolsky - Steven Strogatz - Stuart Kauffman - Richard Dawkins - Paul Davies - John H. Holland - Rodney Brooks - Peter Atkins - Roger C. Shank - Jaron Lanier - David Gelernter - Joseph ledoux - Judith Rich Harris - Samuel Barondes - Nancy Etcoff - Paul W. EwaldA 25 szerző nagyszabású kérdéseket érint könyvünk lapjain. Milyen hatással lesz ránk a tudomány fejlődése? Melyik várakozásunk fog teljesülni, és melyik nem?A szakmai és laikus közönséghez egyaránt szóló könyv lebilincselő, sőt néha merész eszmefuttatásokat tartalmaz a lehető legkülönbözőbb témákról, a fertőző betegségektől a mesterséges intelligencián át az elméleti fizikáig, a matematikáig és a Földön kívüli élet kereséséig. A következő 50 év elméleti és gyakorlati szempontból is szemügyre veszi a jövőt, és megvizsgálja az eljövendő, különös, új világ társadalmi és politikai következményeit is.

Apáczai Csere János - Magyar ​Encyclopaedia
Hogy ​erről az újfajta munkáról könnyebben mondhass igazságos ítéletet, kegyes olvasó, néhány szóval föl kell hívnom figyelmedet arra, mi adott megírására alkalmat, továbbá, hogy milyen jellegű és miképpen használható e munka. Ami az első kérdést illeti, már tíz évvel ezelőtt, midőn Kolozsvárott tartózkodtam a humán tudományok kedvéért, és állandó szorgalommal követtem mindenekelőtt a nagy hírű és nagy tudású tanítónak, Porcsalmi András úrnak irányítását, gyakran megtörtént, hogy ez a kiváló és alapos képzettségű tudós messze-messze elkalandozott a mesterségek és tudományok magasztalásában, és néhányszor szívélyes közvetlenséggel megmutatta nekem ritka és mélységes műveltségének kitűnő tanújelét, azokat a jegyzeteket, amelyekben maga foglalt össze csaknem minden tudományt. Ugyanakkor pedig engem is őszintén buzdított, hogy idővel majd hasonlót készítsek. Szorgalmát bizonyos mértékben utánozni akarva, írásaiból sok részletet kezdtem kimásolni saját használatomra.

Covers_50350
Tudományfilozófia Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Tudományfilozófia
A ​kötet egy tanulmánygyűjtemény, amely 10 szerző munkáiból tartalmaz válogatást. A könyv szerkezete áttekinthető, világos. Az Előszóban a szerkesztő összefoglalja az általa kiválasztott tanulmányok fő mondanivalóját. A kötetbe felvett 10 írást úgy válogatta össze, hogy abból a fele az úgynevezett „bevett nézet” filozófiai kategóriához tartozik, míg a többi a posztmodernista tudományfilozófia elemeibe nyújt betekintést. Mind a két rész végén szerepel egy „áttekintés”, mely az olvasó számára feltett kérdések segítségével foglalja össze az egyes tanulmányok lényegét, továbbá bőséges bibliográfiával szolgál a téma további tanulmányozáshoz. Az eligazodást a könyv végén található Név- és tárgymutató is elősegíti.

Makai Mihály - Megáll ​az ész?
Lemondhat-e ​arról a tudomány, hogy a tudós anyanyelvén tudjon ismereteket adni? Beleegyezhet-e abba a tudomány, hogy a társadalom nagyobbik része csak félinformációkhoz vagy teljes egészében téves ismeretekhez jusson? Összefügg-e racionális gondolkodással az alkímia, az asztrológia, a parapszichológia és a varázsvessző? Megközelhíthető-e racionálisan a jövőbe látás, a káosz, a jóslás, a csodatevők fellépése? A könyv szerzője fizikus, akadémiai doktor, a KFKI Atomenergiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. Eddig kizárólag szakmai jellegű publikációi jelentek meg angol, illetve orosz nyelven. "Mi a racionális gondolkodás? Milyen eredményei és korlátai vannak? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ közérthető formában. Az előbukkanó hihetetlen újdonságok, a vonzó reklámok világában elbizonytalanodunk, szükség van a racionalitásra, hogy elkerüljük a reánk leselkedő csapdákat, hogy megértsük, mi motiválja vitapartnerünket. A könyvben sokféle modell és vélemény megtalálható. Ezeket azzal a céllal mutatom be az olvasónak, hogy kiderüljön, mennyire sokszínű a modellek, nézetek világa. A modellek nem választhatók el alkotóiktól, akiket ugyanazok a gondok nyomasztanak, mint mindenkit. Vannak azonban sajátságos nehézségek is. Például egy kis nép nyelvén nem gazdaságos egy keveseket érdeklő kérdéskört boncolgató könyvet kiadni. Ezért a magyar tudományos szaknyelv nagy veszélyben van, sok területen ki sem alakult magyar terminológia."

Dr. Joseph Murphy - Az ​elme csodája
E ​könyvből megismerhetjük egy roppant egyszerű, ám nagyon hatásos módját annak, miként alakíthatunk ki közvetlen kapcsolatot tudatalattink és az Egyetemes Elme - az emberi faj mindent látó, mindent tudó, mindenre képes kollektív tudatalattija - között. Az elmúlt évszázadok során ezt az Egyetemes Elmét sok mindennek nevezték, többek között Istennek, Természetnek, Végtelen Értelemnek. A szerző, ez a nagyszerű lelkész-tudós e kötetben bebizonyítja, hogy ez az Erő valóban létezik, és megmutatja, miként vehetjük igénybe, valahányszor szükségünk van rá.

Tom Stonier - Információ ​és az univerzum belső szerkezete
Mi ​az információ? Független mennyiség, mint tömeg, az impulzus vagy az elektromos töltés? Tom Stonier professzor meg van győződve erről. Az információ létezik, függetlenül attól, hogy valaki is megérti-e. Az egyiptomi hieroglifákat több mint 2000 évig nem sikerült megfejteni, az információtartalmuk azonban megmaradt. Senki sem vonja kétségbe, hogy egy DNS-kristály több információt hordoz, mint egy ugyanakkora sókristály. Az a döntő, hogy a DNS-kristály több energia felhasználásával képződött. Az információ létrehozásához energiára van szükség; ennek során a rendszer rendezettsége növekszik, entrópiája pedig csökken. Tom Stonier az információ fogalmát új nézőpontból tárgyalja; műve tulajdonképpen vitairat, amelynek célja konstruktív viták provokálása. Ezt a könyvet az információval foglalkozó és a természettudományok iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk. Stonier a tételeit világos példákkal támasztja alá, amelyek a könyv olvasását a nem fizikus számára is logikussá és élvezetessé teszik. Emellett még egy adag fizikát és molekuláris genetikát is tanulhatunk.

Bujtor László - Borges ​és a fraktálok
Bujtor ​László gondolatai Földünk körül, annak múltja és földtörténeti távlatai körül kalandoznak. Egy-egy pillanatkép a földtani múltból ütközik az emberiség által jelenleg diktált változás tempójából fakadó következményekkel. Ezen esszékötete az elmúlt tizenöt év legjobb esszéiből ad válogatást. Egy tudósember gondolatai ezek a jelenről, gyermekeink jövőjéről, a civilizáció lehetséges irányairól, meghökkentő, évmilliós földtörténeti perspektívából vizsgálva. Az esszék színvonalára jellemző, hogy a kötetbe beválogatott egyik írás 2008-ban "Az év esszéi" című antológia részeként is megjelent.

Kollekciók