Ajax-loader

'humánetológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Desmond Morris - Bensőséges ​kötelékek
Anyánk ​csókjára, gyengéd ölelésére valamennyien emlékszünk, és valamennyien úgy hisszük, a régmúlt emlékei csak az agyunkban, a tudatunkban fészkelnek. Pedig őrzi őket a testünk, őrzik ösztönös mozdulataink, észre sem vett apró gesztusaink, szinte minden megnyilvánulásunk. Állat-őseinktől kaptuk örökbe sokszor egyszerű és természetes, sokszor bonyolult szertartássá vált viselkedés-variációinkat, amelyek az idők során és a különböző kultúrákban az eredeti funkciójukra alig (vagy egyáltalán nem) emlékeztető formákban jelentek meg. A társas kapcsolatok rendszere az evolúció folyamán a rideg célszerűségből a baráti, szexuális, társasági és ezer más érintkezésfajta összetett, alig követhető kavalkádjává változott, ahol a szerelmes csóktól a fejsimogatásig vagy az elismerést kifejező tapsig (és persze azon túl is) terjed a skála. Ez a bölcs és egyben nagyon szórakoztató, szellemes, sőt helyenként egyenesen frivol könyv rengeteg olyan ismerettel ajándékoz meg bennünket, amelyeknek voltaképpen mindannyian a birtokában vagyunk. Csak éppen azt nem tudjuk, honnan, miért és mi módon...

Lelke_rajta
Lelke ​rajta Ismeretlen szerző
24

Ismeretlen szerző - Lelke ​rajta
Kötetünkben ​Csernus, Feldmár, Szendi, Buda Béla, Soma mondják el véleményüket a tetoválásról, de megszólalnak az érintettek is: tetováló művész, szalon tulajdonos, és tetoválást viselők. A tetoválás napjainkban reneszánszát éli, és azon „mesterkedik”, hogy gyökeresen átformálja az előítéleteket, és arra kényszerít, hogy megvizsgáljuk e jelenség mélyén lévő jelentéstartalmakat.

Csányi Vilmos - Van ​ott valaki?
Érdekes ​jelenség, hogy az emberek általában elítélik az agressziót, a tömegfogyasztásra szánt média mégis tele van ilyen cselekedetekkel. Ennek nem az az oka, hogy fajunk annyira szereti az agressziót, hanem éppen ellenkezőleg: rendkívül érzékeny annak különböző megnyilvánulásaira. Még a képernyő előtt is aktiválódnak biológiai ösztönei, szurkol az agresszió áldozatáért vagy éppen ellenkezőleg, a jogosnak ítélt támadás miatt az agresszorral érez együtt. Ezt az érzékenységet használják ki a média írói, szerkesztői a figyelem felkeltésére. Az emberi agresszió az állatokhoz viszonyítva rendkívül ritkán előforduló jelenség. Ha a kedves olvasó elgondolkozik azon, hogy egész eddigi életében hány esetben látott személyesen is gyilkosságot, nagyobb verekedést vagy csak akár egy pofon csattanását, valószínűleg nagyon alacsony szám fog kijönni, pedig iszonyúan zsúfolt társadalomban élünk. Ha mondjuk egy városi autóbuszt 150 felnőtt, egymást nem ismerő csimpánzzal töltenénk meg, a végállomásra valószínűleg már egyik sem érkezne meg élve. Ilyen mértékű zsúfoltságot nem lennének képesek agresszió nélkül elviselni és ekkora tömegben agressziójuk tömegverekedéssé és gyilkossággá fajulna. Sokan úgy érzik, éppen a média hatására, hogy állandó agresszív fenyegetettségben élnek, és életünk tele van agresszióval. Ez azonban csak látszat, a média csalása. Az ember az egyik legbékésebb állat, az agressziós cselekedetek száma naponta, egy főre számítva egészen biztosan az embernél a legalacsonyabb a primáták között. A Van ott valaki cím mögött Csányi Vilmos etológus válogatott tanulmányai bújnak meg. Most először gyűjtötte össze a Typotex Kiadó a szerző írásait, számítva ezzel mindazokra, akik a kognitív tudományok, az etológia, az állati és emberi viselkedés iránt érdeklődnek, vagy csak egyáltalán érdekes emberekről s állatokról szóló történetekre kíváncsiak. A kötet még a Csányi-publikációkat jól ismerőknek is tartogat meglepetéseket.

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Jane Goodall - Phillip Berman - Amíg ​élek, remélek
Jane ​Goodallt a magyar olvasók ismerhetik már, hiszen az emberszabású majmok viselkedésének kutatásáról, tanzániai csimpánzmentő akcióiról több dokumentumfilm és publikáció látott napvilágot. Az Amíg élek, remélek c. könyve megrendítő memoár, melyben Goodall saját - mindennaposnak nem nevezhető - életéről és lelki utazásairól ír. Jane-t már kisgyermekként elbűvölte minden élőlény. A dzsungel könyve és a Tarzan-regények a kislány alapolvasmányai közé tartoztak. Az egyetemen a híres paleontológus, Louis Leakey mellett kapott munkát, majd az ő tanácsára vonult el az őserdőbe, és Gombében folytatta megfigyeléseit a csimpánzok körében. Beszámolóit a tudományos világ nagy érdeklődéssel fogadta.

Desmond Morris - Babafigyelőben
"A ​Babafigyelőben úgy közelítünk a kicsikhez, hogy ne a magunk szempontjai szerint, hanem az ő szemszögükből nézzünk körül a világban. Minél jobban elsajátítjuk a csecsemő gondolkodásmódját, annál valószínűbb, hogy jó szülő válik belőlünk."

Desmond Morris - A ​boldogság természete
Desmond ​Morris, a neves viselkedéskutató (A csupasz majom és számos más magyarul is megjelent sikerkönyv szerzője) ezúttal a boldogság természetét próbálja feltárni az olvasók előtt. Mi is az a boldogság? A szerző ismét ezt a mindenkiben felmerülő kérdést teszi fel. Az olyan leghétköznapibb örömforrásokat, mint a gyermekeink iránti szeretetérzést, a versengőnek az ellenfele feletti győzelméből fakadó örömét, vagy a hedonista érzéki extázisát ugyanolyan biztonsággal elemzi, mint a rejtettebb, csendesebb, bensőségesebb boldogságforrásokat. Morris nem a boldogsághoz vezető út egyetlen üdvözítő receptjét hirdeti, és nem is egyfajta feltétlenül boldogító életvezetést ajánl. Ennél sokkal többet ígér: hasznos tudást kínál, amelyet ha akarunk, felhasználhatunk egy harmonikusabb élet megéléséhez. Rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk képesek élni e tudással.

Csányi Vilmos - Az ​emberi természet
A ​modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire. Ma már sok tudományág foglalkozik az emberi viselkedéssel- sokféleképpen. Valamiféle szintézisre van szükség, amelyhez az egyes részterületek információi hozzákapcsolhatók.

Jared Diamond - Miért ​élvezet a szex?
Jared ​Diamond, a University of California világhírű élettanprofesszora szerint az ember szexuális viselkedése, mely a leghevesebb gyönyörök, gyakorta pedig a szenvedések és nyomorúságok forrása, kifejezetten bizarr, legalábbis ha a földünkön élő többi 4300 emlősfajéhoz hasonlítjuk. A tudósok feltételezik, hogy még legközelebbi majomszerű őseink is döntően másfajta "szexet" űztek. Mely evolúciós erők hatására lettünk olyannyira másmilyenek? Miért pont így kellett történnie? Mi is olyan meghökkentő bennünk, emberekben? A szerző sziporkázóan szellemes érveléssel és megragadó példák sokaságával fejti ki, miként vált döntő jelentőségűvé az emberré válásunkban - más egyéb tényezők mellett - a szex.

Csányi Vilmos - Az ​emberi viselkedés
"Megkísérlem ​legyűrni a szakmai zsargont, és egy esszéláncolattal lefedni mindazt, amit én az emberi természet biológiai tényezőiről fontosnak tartok. Mellőzöm a szakmai hivatkozásokat, a részletekbe menő magyarázatokat. Fontosnak tartottam viszont néhány, az emberi természeten túlmutató kérdést, mint például a tudományos megközelítések módozatait, az evolúciót, a genetikai meghatározottság problémáját is röviden érinteni, mert ezek feltétlenül szükségesek az emberi természet megértéséhez." (A szerző)

Csanyi210_wk
Fékevesztett ​evolúció Ismeretlen szerző
52

Ismeretlen szerző - Fékevesztett ​evolúció
Ez ​a kötet egy olyan jelenséggel foglalkozik, amelynek felismerése Darwin nevéhez köthető, bár az evolúcióbiológusok csak jóval később ismerték fel a probléma jelentőségét. Az újdonságot az jelenti, hogy megkíséreljük az ún. megszaladási jelenséget az ember esetében egy részben új evolúciós helyzetre alkalmazni. Abban reménykedünk, hogy ezzel talán evolúciós magyarázatot tudunk adni olyan társadalmi szintű jelenségekre (pl. testsúlynövekedés, drogfogyasztás, prostitúció), amelyek sokan „civilizációs betegségként” írnak le. Titokban abban is reménykedünk, hogy ezek az elképzelések ráadásul segítenek felismerni azokat a módszereket és megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy e társadalom számára káros folyamatokat korlátozzuk. Természetesen nagy kockázatot vállal az, aki az emberiség jövőjének alakulását kísérli megjósolni. Egyes városi legendák szerint az elmúlt század elején sokan azért aggódtak, hogy a szállítást végző lovak ürüléke el fogja lepni a városokat. Az ilyen gondolatoknak az autók megjelenése vetett véget, és persze ma éppen más elképzelt jövő miatt kesergünk. Nem hisszük, hogy e szerzők kiváltsága lenne a jövőbe látás, de ha írásainkkal elgondolkodtatjuk az Olvasót, akkor már részben elértük célunkat. Azt azonban bizton állíthatjuk, hogy a fenti jelenségek és számos más probléma megoldásához az emberiség eddig alkalmazott eszközei nem bizonyultak hatásosnak. Így talán megbocsátható a gondolkodó ember, a tudós írásba foglalt aggodalma.

Desmond Morris - Az ​emberállat
„Az ​ember nem más, mint az állatvilág egyik tagja. Egyszer ször­nyeteg, másszor fenséges, de mindig állat. Hiába szeretjük bukott angyalnak tekinteni magunkat, ha a valóságban felkapaszkodott majmok vagyunk.” Az állati viselkedésről forgatott népszerű filmjeinek és műsorainak köszönhetően elismert zoológusnak számító Desmond Morris 1967-ben fordította figyelmét az emberállat felé. Az emberi viselkedésről szóló első könyve, A csupasz majom (The Naked Ape) világsikert aratott, és új kifejezéssel gazdagította fogalomrendszerünket. Azóta számtalan bestsellert írt (pl. Miért csinálja... a macska?, Miért csi­nálja... a ló?, Babafigyelőben, Állatlesen). Annak ellenére, hogy a jelenleg élő mintegy ötmilliárd ember bőrszí­ne, hitvilága és szertartásai nem egyformák, genetikai örökségünk szinte teljesen azonos. Ebben az emberi fajról festett portréban Desmond Morris egyenesen az emberi létezés leglényegét tárja fel, és feltérképezi az emberi élet és viselkedés összes vonatkozását. Az utódnevelés mikéntjétől kezdve a közös mimikáig a témák lebilin­cselő változatosságát kínálja: hogyan vezetjük le vadászösztönün­ket a számtalan sportág segítségével; hogyan követhetők nyomon a modern művészet gyökerei az emberi arcra hasonlító követ nézege­tő ősemberig, és hogyan tükrözik a világ különböző tájain fellelhe­tő udvarlási szertartások az egyetemes érzést, amelyet szerelemnek nevezünk. Desmond Morris rányitja szemünket azokra a káros következmé­nyekre is, amelyekkel állati örökségünk megtagadása jár: a túlzsú­folt városi körülmények között a törzsi rendszerek lebomlásával fel­lángolnak a területszerzés motiválta harcok, a természetes társa­dalmi vagy szexuális viselkedésformák megváltozásával pedig em­beri kapcsolatok hullanak szét.

Desmond Morris - A ​csupasz majom
Íme, ​így viselkedik a csupasz majom, a teremtés csúcsán – szeret, dolgozik, háborúzik. Ismerjük meg az embert olyannak, amilyen valójában: a majmok rokonának. Láthatjuk udvarolni, párzani, aludni, játszani, de megismerhetjük társasági viselkedését és tisztálkodási szokásait is. Desmond Morris klasszikussá vált könyve Darwin mesterműve, A fajok eredete szellemiségében nem bukott angyalként ábrázolja az embert, hanem mint egy majmot, amely bámulatra méltó rugalmassága, energiája és képzelőereje miatt felemelkedett, de akkor is csupán egy állat, amely könnyen elfelejti, honnan származik. A csupasz majom mélyreható betekintést nyújt az ember eredetébe, nemi életébe, szokásaiba és az állatvilághoz fűződő, döbbenetes kapcsolataiba. Klasszikus ismeretterjesztő mű, amely egyszerre provokatív, érdekfeszítő és időtlen. „Morris könyve népszerű humánetológia, összefoglalja azokat az ismereteket, amelyeket az emberi viselkedés biológiai tényezőiről az etológia nyújthat.” _Csányi Vilmos_

Csányi Vilmos - Társadalom ​és ember
"Az ​iskola, a tanítás, a tudásátadás válsága azért is különös jelenség, mert az ember agyának nagy komplexitásával, széles memóriaterjedelmével és rendkívül gyors és hatékony tanulási képességével is különbözik az állatoktól. Az emberi viselkedésbiológiát tekintve bármiféle fiatalkori tanulási probléma értelmetlennek tűnik. Természetesen azt is tudjuk, hogy a biológiai meghatározottságok mindig egy kultúra szövevényeiben bontakoznak ki, és ebból egyenesen következik, hogy ha baj, válság van, akkor a biológiai adottságok és a kultúra kapcsolatában, kölcsönhatásaiban kell keresnünk az okokat". "A többi fajnak könnyű! Megszületnek a kölykök, vagy kibújnak a fiókák a tojásból, és a legtöbb esetben, néhány hét alatt, szinte mindent tudnak már, ami az eredményes élethez kell. Gyorsan és lelkesen tanulnak, és a legfontosabb ismeretek amúgy is velük születtek. Tudják, mit kell enni és rendszerint azt is, hogy az ennivaló hol található a legnagyobb valószínűséggel. Tudják, hogy az ennivalót, ha az elszaladós, hogyan lehet megfogni. Ha véletlenül ok maguk szolgálnak más fajok ebédjéül, akkor többnyire azt is tudják, hogy hogyan lehet minél későbbre halasztani az étlapra kerülés idejét. Nem így az ember fiókái." E kötetben azon tanulmányok összegződnek, amelyek korábban az Iskolakultúrában jelentek meg, s a szerző neveléstudományi elköteleződését is tanúsítják.

Desmond Morris - Testközelben
Desmond ​Morris, a cambridge-i egyetem világhírű antorpológusa már több könyvével aratott világsikert. Ezekben s a jelen könyvben is az a közös, hogy a szerző az elfogulatlan, objektív etológus, viselkedéstudós álláspontjáról veszi szemügyre az ember társas magatartását. Nem mutat több elfogultságot, mint a csimpánzcsoport viselkedését megfigyelő és leíró kutató, s ezáltal hallatlanul izgalmas tükröt tart elénk. Mellesleg megnyugtató, hogy semmi szégyellnivaló nincs abban, amit ez a tükörkép mutat. A Testközelben sorra veszi az emberi testtájakat a fej egyes részleteitől haladva lefelé a törzsön, a mellen, a hason, a nemi szerveken, a csípőn keresztül egészen a lábfejig. Bemutatja a legfontosabb anatómiai, antropológiai, kultúrtörténeti és szociálpszichológiai jellegzetességeiket: milyen társas jelentőségre tettek szert ezek a testtájak koronként, s milyen jelentőségük van ma, a testi adottságokat miként használják föl, túlozzák el vagy éppen fejlesztik vissza annak érdekében, hogy valamilyen üzenetet hordozzanak a környező világ számára. Mindezt jórészt képekkel, gyakran híres emberekről készült, nagyszerűen válogatott és mindig gyönyörű fotókkal teszi.

Kiss Enikő Csilla - Sz. Makó Hajnalka - Gyász, ​krízis, trauma és a megküzdés lélektana
A ​múlt század eleje óta aktuális szakmai kérdések újragondolásával foglalkozó tanulmánykötet. A gyász fejezet a veszteségélményt, feldolgozási lehetőségeit, pszichoterápiás vonatkozásait mutatja be. A krízis fejezet a kríziskezeléssel, a szuicid, a családi és az időskori krízissel foglalkozik. A trauma fejezet a traumatikus események feldolgozásának pszichoterápiás szempontjait, a rossz gyerekkori bánásmód, a szomatikus betegség traumatikus következményeit tartalmazza. A 4. fejezet az előbbiek legyőzését szolgáló pozitív erőforrásokról szólnak (protektív személyiségfaktorok, reziliencia, érzelemszabályozás, társas támasz stb.)

Frans de Waal - The ​Bonobo and The Atheist
In ​this engaging book, leading primatologist and thinker Frans de Waal offers an illuminating new perspective on human nature. Bringing together his pioneering research on primate behaviour, the latest findings in evolutionary biology and insights from moral philosophy, de Waal explains that we don't need the spectres of God or the law in order to act morally. Instead, our moral nature stems from our biology - specifically, our primate social emotions, which include empathy, reciprocity and fairness. We can glimpse this in the behaviour of our closest relatives in the animal kingdom: chimpanzees soothe distressed neighbours and bonobos will voluntarily open a door to offer a companion access to their own food. Building on a wealth of evidence, de Waal reveals that morality is not dictated to us by religion or social strictures but is the product of our biological nature.

Jared Diamond - Why ​is Sex Fun?
To ​us humans the sex lives of many animals seem weird. In fact, by comparison with all the other animals, we are the ones with the weird sex lives. How did that come to be?Just count our bizarre ways. We are the only social species to insist on carrying out sex privately. Stranger yet, we have sex at any time, even when the female can't be fertilized (for example, because she is already pregnant, post-menopausal, or between fertile cycles). A human female doesn't know her precise time of fertility and certainly doesn't advertise it to human males by the striking color changes, smells, and sounds used by other female mammals.Why do we differ so radically in these and other important aspects of our sexuality from our closest ancestor, the apes? Why does the human female, virtually alone among mammals go through menopause? Why does the human male stand out as one of the few mammals to stay (often or usually) with the female he impregnates, to help raise the children that he sired? Why is the human penis so unnecessarily large?There is no one better qualified than Jared Diamond—renowned expert in the fields of physiology and evolutionary biology and award-winning author—to explain the evolutionary forces that operated on our ancestors to make us sexually different. With wit and a wealth of fascinating examples, he explains how our sexuality has been as crucial as our large brains and upright posture in our rise to human status.

Desmond Morris - Kisbaba
A ​kisbabák bámulatos lények: hihetetlen fejlődésre és gyarapodásra képesek. Desmond Morris lenyűgözően érdekes, látványos és gondolatébresztő könyve olyan meghökkentő ismeretekkel szolgál, amelyeknek birtokában csakis csodálattal adózhatunk az emberi test bonyolultságának és a kisgyermekek által oly rövid idő alatt nyújtott teljesítménynek. A méhen belüli élet emlékképeit, majd az első két életév tanulási folyamatait, a testi, a lelki és a szociális fejlődést bemutató kötet ismeretanyaga lebilincselően érdekes, a pazar fényképek és az igényes illusztrációk pedig stílusosan alkalmazkodnak a téma mélységéhez és szépségéhez.

Desmond Morris - A ​csupasz nő
Desmond ​Morris a világ talán leghíresebb etológusa. 1967-ben befejezett könyvét, A csupasz majom című munkáját, több mint 10 millió példányban adtak el szerte a világon, köztük Magyarországon is. Több más műve (Testközelben, Az emberállat stb.) is jelent meg nagy sikerrel magyar nyelven. Számos TV-műsort és filmet készített az emberi és az állati viselkedésről. Barátságos, közvetlen személyisége révén népszerű író és televíziós műsorvezető. A világhírű szerző új könyvében a majom után lecsupaszította a "majomnőt" is: ezúttal a női testet veszi nagyító alá - a feje búbjától elindulva, le a lábfejéig. Kiemeli a minden nőben közös biológiai jegyeket, feltérképezi azokat a szokásokat és módszereket, melyeket a női test szépségének hangsúlyozására talált ki az ember. A csupasz nő tudományos ismeretanyagban, érdekes történetekben és gondolatébresztő megállapításokban bővelkedve az etológus szemszögéből közelíti meg a nőt, hasznosítva a zoológus szerzőnek az emberállat megfigyelésében szerzett páratlan tapasztalatát is. A könyvet - a szerző külön engedélyével - Eifert János magyar fotóművész felvételei teszik még izgalmasabbá. (fotoklikk.hu)

Thomas Hylland Eriksen - Dag O. Hessen - A ​versengés paradoxonjai
A ​versengés nélküli világ egyszerűen elképzelhetetlen. Aki nem száll be, lemarad. Aki beszáll, és ügyes, előnyre tesz szert – gondolnánk. Hiszen a sokat emlegetett fejlődésen azt értjük, hogy a jobb előrébb kerül, pedig valójában csak a pozícióját őrzi meg. A verseny terepe ugyanis egy olyan futópad, mely a lankadókat ledobja magáról. Az evolúció törvényeit már jól ismerjük, de nem csupán az élőlények vagy a gének között zajlik a kegyetlen verseny, hanem az ember életének minden vonatkozását áthatja. Így a könyv nemcsak a szarvas agancsáról vagy a paradicsommadár farktolláról szól, hanem a sportról, a piacról, a technológiáról, de még a kultúráról is. A YouTube, a Manchester United ugyanúgy felbukkan, mint az eget megcélzó mamutfenyők. A verseny szelleme életünk minden pillanatában jelen van, és mint szellem, időnként ijesztő dolgokat tud produkálni: ha valaki túl gyorsan talál futni, előrefelé pottyanhat le a futópadról. Dag O. Hessen biológus és Thomas Hylland Eriksen szociálantropológus közös munkájukban megmutatják, hogy bármilyen irányt is vehet a kultúránk, a felszín alatti biológiai alapelvek könnyedén felismerhetők maradnak.

Mannhardt András - A ​kultúra elavulása
Hogyan ​alakultak ki az emberi társadalom íratlan és írott viselkedési szabályai, melyeket összefoglalóan morálnak vagy kultúrának nevezhetünk? A téma időszerű, a könyv pszichológiai-bölcsész szerzőjének stílusa lebilincselő. Könyvének felépítése: Az alapfogalmak (evolúcióelmélet, szociobiológia, etológia) mindenki számára érthető bemutatása; A kultúra magyarázatára tett evolúciós alapú elméletek ismertetése és kritikája (Dawkins mém-elmélete, Edward O. Wilson szociobiológiai megközelítése, Donald Campbell hatás-ellenhatás modellje); A kultúra kialakulásának dinamikus modellje; A kultúra jövője.

Csányi Vilmos - Drága ​barátaim, kedves majmok
Csányi ​Vilmos ismét tudományos alapossággal, mégis végtelenül szórakoztatóan, humorral, személyes történetekkel fűszerezve járja körül az ember viselkedését, motivációit, kevéssé ismert tulajdonságait. Hogy krízis idején hogyan reagálunk, milyen válaszaink vannak például a világjárványra, miként viseljük a hónapokig tartó bezártságot, próbáljuk elviselni a személyes találkozások hiányát - viselkedésmódjainkat alapvetően meghatározza, hogyan éltek valaha őseink. Korábban egy domináns személy vezette, néhány száz főből álló csoportban éltünk, amelynek tagjaival folyamatosan együttműködtünk. A legfontosabb célkitűzésünk egykor az volt, hogy magát a csoportot életben tartsuk. Nem úgy a másik csoport tagjait, akikkel konfliktusban álltunk. Ma már nem léteznek ezek a csoportok, megatársadalmakban élünk, egyszemélyes csoportként - és ez erős hatással van a mindennapjainkra. Korábbi, vándorló, gyűjtögető-vadászó életmódunk idején azt tanultuk, hogy döntéseinket gyorsan, csak a közvetlen következményeket figyelembe véve hozzuk meg. Inkább választottuk azt a megoldást, amely közeli jóval kecsegtetett és ködös, távoli rosszal, mint a közeli, pici rosszat és távoli, megfoghatatlan, de hatalmas jót. Ezért nehéz rávenni ma az embereket arra, hogy gondoljanak a klímaváltozásra, ne irtsák ki az esőerdőket, korlátozzák a szén-dioxid-kibocsátásukat, és egyáltalán: foglalkozzanak a távoli jövővel. CSÁNYI VILMOS etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Sebes Anna - Emberállat
Az ​ember: emberi állat. Az állatoknál és az embernél a biológiai, illetve a környezeti (az ember esetében: a kulturális) tényezők folyamatosan és kölcsönösen befolyásolják egymást. Biológiai meghatározottságainknak nem vagyunk mindig tudatában, mégis valószínűleg ezek irányítják legfontosabb viselkedéseinket, sőt azt a módot is, ahogyan tapasztalunk, tanulunk. A szerző megközelítésében az emberek csoportjaira, különösképpen pedig a családra jellemző és azok társas viszonyain alapuló sajátos működési mechanizmusok nem kizárólag a társadalmi-gazdasági meghatározottságok függvényei, ahogy azt oly sokáig állították, sokkal inkább biológiai-evolúciós tényezőktől függnek. Elmélete tekintetbe veszi a család történeti jellegét, funkcióit, a család dinamikáját alkotó mechanizmusokat, egyszersmind képes a családot a társadalmi-kulturális meghatározottságoktól részben független rendszerként kezelni.

Ember-es-kultura
Ember ​és kultúra Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Ember ​és kultúra
Honnan ​ered az emberi kultúra? Mik a kultúra létrejöttének, generációkon keresztül történő átadásának és terjedésének meghatározói? Valóban csak az emberre jellemző-e a kulturális termékek és ismeretek létrehozására irányuló készség? Hogyan változtatja meg az embert saját kulturális környezete? Jóllehet e kérdések igen régóta foglalkoztatják a társadalomtudományok művelőit, az utóbbi két évtizedben minőségileg új elméleti elképzelésekés módszertani megközelítések jelentek meg, amelyek alapvetően más megvilágításba helyezték az ember és kultúra legközpontibb kérdéseit. Ezekből nyújt összeállítást kötetünk a mai evolúciós lélektan, a megismeréstudomány, a kommunikáció- és tudatelmélet, illetve az összehasonlító lélektan és etológia területeiről válogatott tanulmányok segítéségével. A sok szempontból egymással is vitatkozó álláspontokat képviselő írásokat két közös mozzanat is megkülönbözteti az ember és kultúra viszonyának korábbi klasszikus megközelítéseitől. Az egyik az evolúciós hozzáállás és az ember kulturális természetének biológiai és filogenetikus megközelítése, a másik a kulturális ismeretek átadására és elsajátítására szakosodott humánspecifikus társas tanulási mechanizmus sajátos természetének hangsúlyozása. Az olvasó tehát izgalmas és reprezentatív tanulmánykötetet tart kezében, amely széles körű áttekintést és magas színvonalú bevezetést nyújt a kulturális ember természetét vizsgáló modern tudományos elméletekbe.

Jane Goodall - Reason ​for Hope
Dr. ​Jane Goodall's revolutionary study of chimpanzees in Tanzania's Gombe preserve forever altered the very, definition of humanity.Now, in a poignant and insightful memoir, Jane Goodall explores her extraordinary life and personal spiritual odyssey, with observations as profound as the knowledge she has brought back from the forest.

Joachim Bauer - Az ​együttműködő ember
Mi ​az ember alaptermészete: a gátlástalan törtetés a célok elérése érdekében vagy a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés keresése? Joachim Bauer nagy sikert aratott könyvében a legújabb neurobiológiai kutatások eredményei alapján cáfolja azt a széles körben elterjedt nézetet, miszerint az ember természeténél fogva elsődlegesen egoizmusra és konkurenciaharcra programozott „túlélőgép” lenne. Bemutatja, hogy a sikeres kooperáció és kommunikáció olyan biokémiai folyamatokat indít el az agyunkban, amelyek kellemes érzéseket ébresztenek bennünk, és nagyban hozzájárulnak jó egészségi állapotunk fenntartásához. A korunkban elharapódzott túlzott individualizmusnak viszont nagy szerepe van a depresszió és számos pszichoszomatikus betegség kialakulásában, az agresszív magatartás kiváltó oka pedig – a veszélyérzet mellett – nagyon gyakran éppen az elhagyatottság okozta fájdalom lehet. Egy könyv az emberi evolúció sikerének legfontosabb titkáról: az együttműködésről. Tartalomjegyzék Mi az élet vezérelve: a harc vagy az együttműködés? Az ember mint természeténél fogva sikeres kapcsolatokra hivatott lény Az agresszió jelentősége „A természetben dúló harc” darwini gondolata es az embertelenség elve A szociobiológiai sci-fi – avagy miért nem önzőek a gének Az együttműködés kutatása –a játékelmélet es a kapcsolatok elemzése Az együttműködés mint társadalmi vállalkozás Utószó: Az együttműködésről,de ezúttal teljesen tudománytalanul

Thomas Homer-Dixon - Környezet, ​szűkösség, erőszak
Földünk ​népessége az előrejelzések szerint 2025-re megközelítően eléri a 8 milliárd főt, a megújuló természeti erőforrások (termőföld, édesvízkészletek, erdők…) elhasználása pedig egyre fokozódik. Szembe kell néznünk azzal, hogy a javakban való szűkösség számos társadalmi konfliktus, fegyveres erőszak forrásává válik, illetve a társadalmon belüli különbségek felerősödéséhez vezet. A világban zajló fegyveres konfliktusok jelentős része a környezet degradációjára, a természeti javakban való szűkösség hiányára vezethető vissza. Nemcsak a harmadik világ országait fenyegeti azonban ez a veszély, ahol a lakosság nagy részének napi jóléte a megújuló erőforrások meglététől függ. Számos fejlett régió, mint például Kalifornia, Spanyolország és többek közt hazánk is küzd az ivóvízkészletek kimerülésének rémével. A téma a 21. században talán aktuálisabb, mint valaha, hiszen a fokozódó világszegénység és a terjedő erőszak a globalizáció korának egyik legfontosabb kérdése.

Kollekciók