Ajax-loader

'kultúra' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Környeiné Gere Zsuzsa - Reegnné Kuntler Teréz - Tér-forma-szín
Nyitottá ​válni a művészet számára hosszú folyamat, melynek elengedhetetlen része a módszeres, folyamatos felkészülés, a képekkel való ismerkedés. Ehhez kíván segítséget nyújtani a több mint 20 kiadást megért, sikeres és kedvelt, már klasszikusnak számító _Tér-forma-szín_ tankönyvünk átdolgozott kiadása.

Horst Klengel - Az ​ókori Szíria története és kultúrája
Egy ​olyan korban, amelyben a régészeti kutatások évről évre Szíria múltjának új emlékeit hozzák napvilágra, s amelyben az új feliratos források olyan területeket nyitnak meg a történész előtt, amelyekről korábban csak keveset tudott, talán merésznek tűnik, ha az ókori Szíria történetének és kultúrájának áttekintésével a szélesebb, a kutatás speciális problémáin többnyire járatlan olvasóközönséghez fordulunk. Ha mégis vállalkozunk rá, akkor éppen azért, mert az utóbbi évek során felhalmozódott ismeretek nemcsak sokkal világosabban rajzolták meg azt a képet, amellyel Szíria ókori keleti fejlődéséről korábban rendelkeztünk, hanem jelentős kérdésekben meg is változtatták. Kézenfekvő, hogy ez az áttekintés csupán a kutatás pillanatnyi helyzetének mérlegét vonhatja meg. Az ókori Szíria történelmével és kultúrájával foglalkozó kutatás hosszú éveken át szinte kizárólag olyan forrásanyagra támaszkodott, amely a Nílus és az Euphratész menti fejlett és már jól ismert államalakulatok területéről származott, vagy amely Anatóliában, a régi hettita főváros, Hattusa romjai között került elő. Talán ez az oka annak, hogy Szíriával gyakran csak mint az ókori keleti történelem egyikfélreeső színterével foglalkoztak, vagy csupán az Ószövetség szemszögéből vizsgálták. Az utóbbi időben azonban Szíria területéről is fontos feliratos források kerültek elő, s ezek elsősorban az i. e. 2. évezred történelmét helyezték új megvilágításba; éppen ezért itt is főként ezzel az időszakkal foglalkozunk. Földrajzi helyzeténél fogva Szíria mindig is összekötő híd volt a különböző népek érintkezésében, s az anyagi és szellemi javak cseréje terén közvetítő szerepet játszott a Közel-Kelet népei és kultúrái között. Ez a könyv azt szeretné bizonyítani, hogy Szíria ezen túlmenően, önálló teljesítményével is hozzájárult az emberi kultúra fejlődéséhez.

Veres Péter - Az ​Alföld parasztsága
A ​szociológiai és szépírói indítékkal megírt könyv a két világháború közötti alföldi magyar parasztság kilátástalan jövőjének hiteles dokumentuma még akkor is, ha ez a mű a dunántúli egykés, pusztuló magyarsággal szemben a helytálló parasztság társadalmát kívánta bemutatni, s a közöttük lejátszódó folyamatokat érzékeltetni. Veres Péter saját életén keresztül közvetlenül érzékelte osztályos sorstársai , a parasztság társadalom alatti helyzetét. Könyvében ennek ellenére nem a parasztság nyomorúságos mindennapjait dokumentálja, hanem az ezt előidéző okok feltárására tesz kísérletet. A viszonylag kis terjedelmű könyv öt részre oszlik. A táj és a nép bemutatása után az Alföldön élő parasztság kultúrájával és erkölcsével foglalkozik. Elemzését az alföldi parasztság jövőjével zárja és úgy látja, hogy ha a jövőt "pozitív, haladó értelemben vesszük, úgy az alföldi parasztságnak, mint ilyennek jövője nincs". Ennek következtében pedig, ha társadalmi rendszer- változás - felszabadulás - nem következik be: elpusztul.

Lederer Emma - Egyetemes ​művelődéstörténet
Lederer ​Emma (1897-1977) történész, egyetemi tanár tudományos pályafutása a két világháború között kezdődött. Érdeklődésének középpontjában a magyarság társadalom és politikatörténete állt, de foglalkozott historiográfiával is, az ELTE Történelem segédtudományok tanszéke vezetőjeként pedig egyik kezdeményezője volt az egyetemi levéltárosképzésnek. Egyetemes művelődéstörténet c. könyve, mely az emberiség történelmének és művelődésének sűrített kivonatát adja, 1935-ben jelent meg. A mű 12 fejezete a történelem előtti kortól a 19. század végéig, a "nagy kapitalizmus" kialakulásáig tekinti át az emberiség fejlődését, tág teret szentelve a történelmi eseményeknek, az egyes korszakok gazdasági jelenségeinek és eszmei-filozófiai áramlatainak. A szerző rendkívül tömör, ugyanakkor élvezetes stílusban segíti hozzá az átlagműveltségű olvasót az emberiség rég és közelmúltjának megismeréséhez.

Rapcsányi László - Jeruzsálem
Jeruzsálem, ​ez a négyezeréves város évtizedek óta a nemzetközi politikai érdekek metszéspontja. A középkori térképeken Jeruzsálem a világ közepe. Nem földrajzi mérések, hanem egy eszme koordinátái határozták meg ezt a helyzetét. A szerző megismertet a régészeti kutatások eredményeivel, feljegyezte a szent helyek sokszínű legendáit, a három monoteista vallás féltő tisztelettel óvott emlékeit. Rapcsányi László egyszerre volt zarándok és kritikus szemlélődő. A helyszínen készült felvételek, a XVI-XVII. századi mesterek és a magyar származású Jossi Stern művészi grafikái az egyetemes kultúra egyik \\örök helyszínét\\ mutatják be az olvasónak.

Bajomi Lázár Endre - Arpadine
Bajomi ​Lázár Endre írja új könyvéről: "Több mint négy évtizedig forgattam a magyar-francia kapcsolatok mezején toll-fegyverem az írók, műfordítók és hírlapírók regimentjében. Most, veteránkorban, magam adományoztam magamnak a nyomozói sarzsit és a kutatói rangot. Kötetemet egy jelképes keresztnév védnöksége alá helyezem, amely Tinayre asszony, a hazánkba menekült kommünhősnő leveleiben bukkant fel, s egy Nagy Károly-i »franciabolond« honleányé volt, akinek szülei gyöngéd odaadással vették körül a számkivetetteket. A dicső magyar vezér neve nőnemű francia raggal tehát nem az én »kitalálmányom«, hanem valóságos személyé volt, mint ahogyan valóban élt és küzdött többi hősöm is: a Lajos-Fülöp trónjára ülő Garay Antal; a Montmorencyban gyülekező negyvennyolcas emigránsok; a Csatorna-szigeteken, a »száműzöttek Mekkájában« Victor Hugót körülvevő Teleki Sándorék; a hosszú életét a magyar-francia kapcsolatok belterjes ápolásának szentelő De Gerandóné Teleki Emma; a párizsi Magyar Egylet vezetői; a kalandos életű Türr István; Reclus, a nagy földrajztudós és anarchista álmodozó; a vértanúhalált halt Victor Basch; Girault, Ady »furcsa párizsi isrnerőse« vagy Louise Michel, az Adyt szenvedélyes hírlapi himnuszokra ihlető másik francia forradalmár, és amint valóban élt és hősi halált halt Hevesi András ... Róluk szólnak ezek az írások, amelyeknek adatait nemcsak régi könyvekből, megsárgult újságokból, elfakult levelekből merítettem, hanem az unokák, dédunokák és más, még élő tanúk vaIIomásaiból is."

Halász Zoltán - Keresztül-kasul ​Kanadán
A ​Szent Lőrinc-öböltől a Csendes-óceánig, a Niagarától az északi sarkvidékig hosszú, izgalmasan érdekes utazásra invitálja az olvasót Halász Zoltán új könyve. Kalandos őserdei kenuzásra, a hajdani prémvadász Voyageurök nyomában; látogatásra az indián Hat Nemzet Rezervátumában; a Dorset-foki eszkimó-művészek közé; Inuvikba, a sarkvidéki "lombikvárosba" és a nyári forróságtól izzó prérire. A végtelen erdőségekbe, amelyeket ősszel a jávorfák és a szumak-bokrok dércsípte lombja színez égővörösre, s helikopteres expedícióra az Északnyugati terület hegyei fölé, az ásványkincseket kutató "prospektorok"-kal. A szerző - ismert újságíró és kultúrtörténész - azonban nemcsak útikalandokról szóló beszámolót ad; jóval mélyebbre hatol: Hoey Smith-től Trudeauig, Tim Bucktől William Kashtanig felvonultatja a kanadai politikai élet tegnapi és mai jelentős személyiségeit, elemzi a társadalmi és gazdasági élet mozgató erőit. Írókkal, újságírókkal és filozófusokkal folytatott beszélgetések, viták nyomán rajzolja meg a mai kanadai szellemi élet képét, de érdeklődéssel kutatja fel azokat a történelmi rugókat is, amelyek máig ható érvénnyel formálják Kanada arculatát. A könyv lapjain megelevenedik az "Ábrahám mezején" vívott csata, amely végleg megpecsételte XIV. Lajos Új-Franciaországának sorsát, tanúi vagyunk a Louis Riel-féle meszticfelkelésnek, a francia mozgalmaknak - s, így jutunk el a jelenig, a quebeci kérdés és az Egyesült Államokhoz fűződő, ellentétekkel terhes "speciális viszony" megértéséig. Sok érdekes magyar vonatkozást is tartalmaz Halász Zoltán könyve. Egy új keletű tudományos fölfedezés alapján felidézi Budai Parmenius István, a magyar humanista alakját, aki részt vett Kanada fölfedezésében, nyomon követi a magyar bevándorlás történetét, s képet ad a kanadai magyarok számáról, helyzetéről.

Aleksander Lech Godlewski - A ​déli tengereken
Aleksander ​Lech Godłewski, lengyel Óceánia-kutató érdekes világ, a Fidzsi-szigetek, Szamoa, a Tonga-szigetek, a Hawaii-szigetek és Tahiti népeit, életüket és szokásaikat mutatja be az olvasónak. Több ízben járt Óceániában, e műve nem szokványos útleírás, inkább sok ismeretet adó, de egyúttal olvasmányos néprajzi tudósítás. Vannak, akik a nyugati országokból menekülve itt keresik, Polinézia szigetein a boldogságot. Erről is szól a szerző. Emberek - szokások Óceániában: ez a könyv zárófejezete.

Covers_107217
elérhető
32

Sarita Mandanna - Tigrisdomb
1878-at ​írunk. Hatvan év után először születik leánygyermek a Nacsimanda családban: a gyönyörű és talpraesett Devit mindenki imádja. A kislány együtt nő fel Devannával, Dél-India buja dzsungelei és gazdag kávéültetvényei között – a kisfiúval szinte elválaszthatatlanná válnak. Devi még gyermek, amikor találkozik Macsuval, a híres tigrisvadásszal. Bár Macsu már felnőtt férfi, a kislány arról álmodik, hogy egy nap feleségül megy a nagy vadászhoz. Ez a szerelem örökre sebet üt Devi és Devanna barátságán, egy olyan tragédia magvait elhintve, amely a következő generációk életét is végérvényesen meghatározza. Az írónő első regénye a gyarmati India mesés világába kalauzol minket, a megkapó történetet nem csak a családregények szerelmeseit ejti rabul.

Sejal Badani - Törött ​szárnyú angyalok
Amikor ​az Indiából Amerikába vándorolt családfőt váratlanul szörnyű baj éri, három leánygyermeke hazatér végső búcsút venni tőle. Szónijá fotósként bejárta a világot, így menekült gyermekkora sötét titkai elől. Trisá számára az amerikai álom – egy jóképű férj és egy kertvárosi otthon – jelentette a menedéket. Marin kőkemény üzletasszonyként igyekszik bosszút állni az őt ért sérelmekért. Édesanyjuk hallgatásba menekül, de a csendben több fájdalom van, mint amennyit megoszt lányaival… Négy nő, négy választás. Mindegyikük máshogy próbálja feldolgozni az őt ért sérelmeket, ám ahogy ismét összejönnek, felszínre törnek az eltemetett emlékek. Az apa továbbra is élet és halál között lebeg. Felesége és lányai imádkoznak, ki a haláláért, ki az életben maradásáért, eközben azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük… A Törött szárnyú angyalok, akár Jodi Picoult művei, szép és fájdalmas szembenézés a múlttal. Hogyan sérülnek a vérségi kötelékek, és találunk-e megnyugvást, ha a szeretet lángja kihunyt?

Bende Miklós - Nudisták ​vagy naturisták?
Gondolatok ​a meztelenség kultúrájáról és a kulturált meztelenségről

Miloslav Stingl - A ​maja városok
Titokzatos ​múltú nép életével és művészetével ismerteti meg magyar olvasóit a kitűnő csehszlovák író és kutató Miloslav Stingl, akinek korábban kiadott művei, az _Indiánok tomahawk nélkül_ (1970), _A nyugalmazott emberevők szigetei_ (1972), és _Az utolsó paradicsom_ (1975) címűek nagy sikert arattak nálunk. Prágából indult el a Yucatán-félszigetre, hogy tanulmányozza a maja indiánok történelmét. Honnan jöttek a maják, s mikor telepedtek meg mai hazájukba? Miképpen építették nagyszerű városaikat, melyekbe palotákat, templomokat, a társadalmi élet igényeit szolgáló csodálatos szépségű épületeket emeltek? Milyen eszközökkel művelték meg földjeiket, s mi jellemezte kultúrájukat és tudományukat? Hogyan pusztította el életmódjukat a spanyol hódítók áradata, s miképpen élnek ma? A gazdag képanyag jól kiegészíti a könyv mondanivalóját.

Tarnóc Márton - Erdély ​művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában
"Erdély ​ragyogni kezde az európai hatalmasságok sorában, s ennek fejedelmei Rákóczit követségeik által tisztelgeték"... - e szavakkal jellemzi Kazinczy Bethlen Gábor és a két Rákóczi György idejét. Új korszak kezdődött ekkor Erdélyben és a fejedelmek igen sokat tettek az irodalomért, művészetekért. Megjelenik az első enciklopédia; a nemesi és a polgári körök levelezése virágzásnak indul, neves és névtelen szerzők a históriás énekek új típusait alkotják, alkalmi versszerzők élénken reagálnak a politikai eseményekre; önéletírások, történelmi munkák látnak napvilágot. E változatos témájú írásokból sokat idéz a könyv, hogy az olvasók minél többet megismerhessenek a sokszor még nem is publikált művekből.

Johan Huizinga - Homo ​ludens
Központi ​állítása, hogy “az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A játék tehát nem szorul magyarázatra, jelenléte kezdettől fogva természetes adottság. A játék az emberiség életében az elsődleges kulturális tény. A kultúra “magasabb tartalmai”, az eszmék, ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind származékos, a kultúra játszása közben utólag, az idők folyamán kialakult jelenségek.

Ismeretlen szerző - Stúdió ​'81-'84 - interjúk, vitairatok, portrék
„1980. ​november 18-án a Magyar Televízió emlékezetes nagy botrányainak egyike zajlik: útjára indul a Stúdió '80, a televízió kulturális hetilapja. Azóta eltelt több mint öt esztendő. Ilyen komoly múlttal a hátunk mögött, játszani kezdtünk a gondolattal, hogy a beszélgetésekből kiválogatunk egy kötetrevalót. Íme, az eredmény. Újraolvasva ezeket a beszélgetéseket, mi öten - Kepes András, Szegvári Katalin, Baló György, Petrányi Judit, Érdi Sándor -, e kötet összeállítói ismételten köszönjük beszélgetőpartnereinknek azokat a perceket, melyeket társaságukban tölthettünk."

Király Jenő - Karády ​mítosza és mágiája
Mivel ​hatott a magyar filmtörténet legnagyobb sztárja, miből táplálkozik még ma is fel-feltámadó mítosza? Erről szól ez a kötet, amely kivételes igényű vállalkozás a magyar filmes könyvek között. Az olvasó szeme előtt szinte lepereg húsz Karády-mozgókép, de teljessé válik egy huszonegyedik is: a szerző szuggesztívan ívelő gondolatrendszere.

Tuulikki Jantunen - Dióbél-ország
A ​szerző finn tanítónő, aki hosszú időt töltött Dél-Afrikában. Ez a könyve arról a vakációról számol be, amelyet Dél-Afrika őslakóinak egy kis csoportja, a ckung-busmanok körében, kis településén töltött. A busmanok életkörülményei elképzelhetetlenül mostohák. Fő táplálékuk a fáradságos gyűjtögető útjaikon szerzett, nehezen feltörhető dió. Fehér ember még nem élt közöttük, és néger szomszédaik is megvetve elkerülik őket. Ezért olyan egyedülálló és érdekes Jantunen vállalkozása és útjának, ott tartózkodása napjainak, az ottani életnek hű leírása, amelyből megismerhetjük a világ legprimitívebbnek tartott népének családi életét, táplálkozását, csettintő nyelvük sajátosságait és gondolkodásmódjukat. Megtudhatjuk, hogy a busman nép kultúrája nem primitív, csak merőben más, mint az európai. Látszólagosan szegény nyelvük - amelyben csak háromig van szó a számnevekre - valójában csak merőben más, mint az ismert nyelvek, és a busmanok szellemi kincseiből, meséiből is ad ízelítőt a mély emberszeretettől átszőtt leírás.

Covers_132504
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Vélemények, ​viták zenekultúránkról
Gyűjteményes ​jellegénél fogva ez a könyv nagyon sokféle, módszerében, stílusában, látásmódjában egymástól elütő írást, tanulmányt, vitacikket, beszélgetést, interjút tartalmaz. Első pillantásra meghökkentő módon kerülnek egymás mellé olyan területek, amelyeket nemhogy a közgondolkodás, de a zenei szakgondolkodás sem tekint összetartozóknak, olykor még összemérhetőknek sem. Tudatunkban élesen elválik egymástól a zenekultúra szocialista távlatainak elvi tisztázása és a közművelődés stratégiája vagy például a zenei nevelés.

Óvári Miklós - Történelem, ​ideológia, kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_66348
elérhető
1

Iain Gately - Bolygóbuli
„Szinte ​mindennap akad egy-egy ünnep a glóbusz valamely pontján. Az emberek állandóan felvonulnak, áldoznak az isteneiknek, álruhát öltenek, vagy éppen meztelenre vetkőznek, és átadják magukat az élvezeteknek…” A könyv végigkalauzol bennünket a müncheni Oktoberfesten, a trinidadi karneválon, a pamplonai bikafuttatáson és számos kevésbé ismert, ám annál érdekesebb ünnepen. A világ legizgalmasabb fesztiváljainak eredete és káprázatos leírása – világjáróknak és álmodozóknak.

Covers_252064
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalom ​/ Filozófia / Nevelés
Az ​irodalom világa - megszámlálhatatlanul sok világ. Az irodalmi mű a szó szoros értelmében alkotás. Az író, a költő - ha megérdemli ezt a nevet - új világot teremt emlékeiből, hangulataiból, tudásából, gondolataiból. Igazi világ ez és mégsem egészen azonos azzal a világgal, amelyet magunk körül látunk - például azért sem, mert az író, a költő sok mindent meglát, amit mi képtelenek vagyunk észrevenni. A magunk életét olykor szürkének, a magunk világát szűknek érezzük még akkor is, ha a világtörténet „jóvoltából" keserves kalandokat kellett végigszenvednünk. A mai férfiak nagy része országokat járt be katonamundérban, az asszonyok bombazáporokat éltek át kisgyermekeik közt - és esetleg mégis az írótól várják, hogy az élet gazdag változatait, eleven színeit megmutassa nekik. Ezért olvasnak. Ha már kezében van a könyv, az ember többnyire ösztönösen is megérzi: azt a táplálékot kapja-e, amelyre életének, világának kiteljesítése végett szüksége van. Segítség elsősorban ahhoz kell neki, hogy kiválassza azt a könyvet, amelyet kézbevenni érdemes. Amikor már olvas, szeretné mélyebben megérteni és kellő szempontból megítélni az olvasmányát: ehhez is segítségre van szüksége. Könyvesboltba vagy könyvtárba belépő embert elkábítja a könyvek határtalan bősége. Hazája és az egész világ irodalmának régi és új termékei közt válogathat. Hogyan válogasson? A bolt alkalmazottja vagy a könyvtár tisztviselője segítségére lehet tanácsaival, ha elmondja neki, milyenfajta könyv érdekli; de ezek természetesen nem ismerhetik egyéni ízlését és szükségleteit. Szeretne a maga lábán megállni - válogatásban és a könyv megítélésében egyaránt. Ezen a két területen igyekszünk segítségére lenni az olvasónak. Százezrével vannak ma olyan olvasók, akiknek apja, nagyapja a társadalom akkori állapotában alig láthatott könyvet, akik hagyományok nélkül, egészen a maguk erejére utalva kénytelenek tájékozódni a világirodalom rengetegében. Az ő kezüket akarjuk megfogni, ezeket is kívánjuk segíteni életük, világuk kiteljesítésében. Amikor a válogatás és megítélés útján elindulunk, mindenek előtt gondolkoznunk kell kissé az író kifejező eszközének, hangszerének főbb kérdésein. Az irodalom hordozója a nyelv. Ezt az eszközt az író éppen úgy a társadalomtól kapta, mint mi mindnyájan, de tudatosabban bánik vele és többet ad vissza nekünk, mint amennyit kapott. Hogy nyelvművészetét megítélhessük, magunknak is tudatosan kell foglalkoznunk anyanyelvünkkel. Jó, ha ismerjük helyét, rokonait a nyelvek kiterjedt családjában, s azokat a sajátosságokat, amelyek más családból származó nyelvektől megkülönböztetik, külön színt és gazdagságot adnak neki.

Köpeczi Béla - A ​magyar kultúra harminc éve
A ​kultúráról a kapitalizmusban és a szocializmusban * A művelődés objektív tényezői * A szocialista művelődéspolitika főbb jellegzetességei és szakaszai * A tudomány kulturális funkciói * Az irodalom és művészetek társadalmi hivatása * A közoktatás a reformok útján * A népműveléstől a közművelődésig * Világnézet, magatartás, életmód.

Nemeskürty István - Liptay Katalin - A ​magyar művelődés századai
Miképpen ​illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkező beszélgetéseiben- A magyar művelődés századai- című rádióműsor. A vizsgálódás széles körű volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a művelődéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve műfaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.

Theresa Révay - Párizs ​fehér fényei
Az ​1920-as évekre Európa felszabadult a pusztító háború alól. Xénia Osszolinának, a fiatal orosz nemes hölgynek sikerül megszöknie a bolsevik forradalom sújtotta Szentpétervárról Párizsba, ahol kitartásának köszönhetően hamar híres modellé válik. Szerelem bontakozik ki közte és a német fotós, Max von Passau között, útjaik azonban elválnak. Csak évekkel később találkoznak újra Berlinben, amikor Xénia már egy másik férfi felesége, Max pedig ellenállóként zsidókat próbál kijuttatni az egyre vészterhesebb náci Németországból.

T%c3%a9nyek_k%c3%b6nyve_88
Tények ​könyve '88 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Tények ​könyve '88
...nincs ​kész! Hogyan is lehetne? Az Alföldi Nyomda türelmével, különleges segítőkészségével visszaélve, 1987. július 1-jéig húzzuk a kézirat lezárását. Augusztusban küldjük az utolsó 900 kéziratoldalt, szeptemberben még külön az év sportját, az adótörvény ismertetését, a legújabb AIDS-helyzetképet... és bánkódunk, hogy nem várhatjuk meg az új útlevél-rendelkezéseket. De már a tavasz végétől sokszor érezzük: csak újság, televízió, rádió ne lenne - napról napra, percről perce történik valami, amit még bele kellene venni, ami megváltoztathat valamit, ami már benne van... Idegesek vagyunk ebben a "holtidőben", ami csak nekünk az, a leadástól a megjelenésig. Szovjet-amerikai rakéta megállapodás, a szupravezetés legújabb fejleményei, világcsúcsok, találmányok, hónapok óta keresett és hirtelen előkerülő tények, statisztikák, adatok járnak vitustáncot a fejünkben. Először csináljuk. Nagyon sok éve szerettem volna megpróbálkozni egy ilyen könyvvel, 1986 tavaszán elmentem Lipovecz Ivánhoz: társulna-e? Azonnal benne volt. Kiadót kerestünk. Százhúsz oldalas könyvvázlatot írtunk. És nekiálltunk - tényeket, szerzőket, adatokat keresni. Elsősorban persze tényeket, számokat - de úgy gondoltuk: a szerintünk legfontosabb témákról esszékre, illetve magyarázó-ismertető leírásokra is szükségünk van. talán ez volt a könnyebb. A nehezebb: a tények, az adatok, nevek címek, telefonszámok. Hatóságokkal, szervezetekkel, intézményekkel tárgyalni-levelezni egy-egy adatért; meggyőzni őket, hogy a kért információ közzétételével közszolgálatot teszünk, és erre ma Magyarországon szükség van. Adataink egy része most jelenik meg először, vagy pedig új és következtetések levonására módot adó csoportosításban kerül az olvasó elé- természetes, hogy pontosságra és gondosságra törekedtünk. De - nekünk, immár, sajnos - az is természetes, hogy sokszor ahány forrás, annyiféle adat - ugyanarra. Újra és újra választani kellett. Viták, viták, viták. Főleg és mindenekelőtt: mekkora és milyen legyen ez a könyv, kinek szóljon, mi legyen benne, illetve amikor kiderült, hogy ez tíz könyv, mi maradjon ki? Mennyiben kézikönyv és mennyiben évkönyv? Mennyi múlt és mennyi jelen? Mennyi világ és mennyi Magyarország? Mennyi tudomány és technika (amit könnyű számszerűsíteni, ráadásul jövőnk kulcsa), és mennyi kultúra és művészet (amit nehéz számszerűsíteni, de ami nélkül nincs jövő)? Közöljünk-e forrásokat, Ki-ki el tudja-e viselni, hogy kedvenc témáit rövidítjük, kedvenc tényeiből kihagyunk, kedvenc "őrületével" nem foglalkozunk? Mit mondjak? Sokat tanultunk, és megismertük egymást. Főleg az éjszakákba húzódó "apró" vitákban: milyen nyelven beszélnek Luxemburgban, hány grammos egy gulyásleveskocka, lehet-e az elektronikus alkatrészek integrálását a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan szemléltetni, mi a keresztneve egy 1908-as olimpiai bajnoknak, szabad-e megkocáztatni, hogy érték szerint válogassunk a közelmúlt egyetemes és magyar művészetéből, mit kezdjünk a valuták egymásnak ellentmondó keresztárfolyamaival... Vitáink eredményei, a válaszok - itt következnek. Szeretnénk hinni, hogy minden magyar háztartásban szükség van egy ilyen könyvre, s ha tapasztalatainkat, az Ön véleményét hasznosítani tudjuk, jövőre még inkább szükség lesz. Forrásokat helytakarékosság miatt nem közlünk: úgy gondoltuk, helyettük további tényeket találunk. Részben a múltról, részben arról: hol tartunk, merre tartunk- és merre tart a világ? Mert úgy gondoljuk - és ez ezernyi vitánk egyikének sem volt tárgya -: a felzárkózás, a világ követése 1988 Magyarországának elsőszámú teendője. ez a tény döntötte el, mi kerüljön a Tények könyvébe, és erről szeretnénk a jelenlegi örvendetesebb tényeket közölni - a Tények könyve '89-ben.

Covers_222599
Elsüllyedt ​városok Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Elsüllyedt ​városok
Könyvünk ​a messze múltba vezeti vissza olvasóit azzal a szándékkal, hogy a letűnt korokat megelevenítse. Az emberek mindig is kíváncsiak voltak arra, hogyan éltek elődeik. Mai tudásunkat a régészeknek, az ősi kultúrák emlékeivel foglalkozó kutatóknak köszönhetjük. Ők ásták ki és tették érthetővé elmondhatatlan fáradozások eredményeképpen azt az anyagot, amelynek alapján a legendákat különválaszthatjuk a valóságtól, hű képet vázolhatunk a múltról. Segítségükkel bejárjuk Egyiptomot, Mezopotámiát, a knossoszi, mükénéi kultúrával ismerkedhetünk, sétálhatunk Pompejiben, majd átkelve az óceánon, az aztékok, maják, inkák világával ismerkedhetünk meg. A kötetet gazdag fényképanyag egészíti ki.

Csokonai Vitéz Mihály - Kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_207577
elérhető
0

Ismeretlen szerző - „Mit ​tartogat számomra?”
Az ​Európai Unió az oktatási, képzési, kulturális, kutatási és az ifjúság számára szóló tevékenységek széles skáláját támogatja. Ez a füzet az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság által működtetett programok egy részéről nyújt rövid tájékoztatást. A jobb érthetőség érdekében nem minden esetben alkalmazza a hivatalos európai uniós terminológiát, és nem tartalmazza az összes EU-s programot, eszközt és tevékenységet. Az egyes részek azonban tájékoztatnak arról, hol találhatók további információk. Ezenfelül megtalálható benne a nemzeti ügynökségek és más olyan fontos szervezetek listája, amelyeken keresztül csatlakozni lehet a programokhoz.Elképzelhető, hogy az Ön számára is tartogat valamit!

J. M. Lotman - Szöveg, ​modell, típus
Tartalom A ​művészi szöveg szerkezete Bevezető A művészet mint nyelv A szöveg fogalma A szöveg konstrukciós elvei A művészi szöveg paradigmatikájának szintjei és elemei A struktúra szintagmatikai tengelye A szöveg és a szövegen kívüli művészi struktúrák A szövegek strukturális leírásának nehézségei A művészet a modelláló rendszerek sorában A kultúra tipológiája Bevezetés Kultúra és információ Jel és jelrendszer, a XI-XIX. századi orosz kultúra tipológiája "A kultúra elsajátítása" mint tipológiai jellemző A kultúra orientációjának két típusa A "kezdet" és a "vég" fogalmának modelláló jelentősége a szépirodalmi szövegekben A kultúra tipológiai vizsgálata A földrajzi tér foglama az orosz középkori szövegekben Néhány következtetés Jegyzetek A szerző jegyzetei A szerző műveinek bibligoráfiája Szerkesztői utószó Bibliográfia az utószóhoz

Hermann István - A ​kíváncsiság dicsérete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_167983
Kulturális ​kisenciklopédia Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Kulturális ​kisenciklopédia
Kulturális ​Kisenciklopédiánk - a kiadónk gondozásában korábban megjelent filozófiai, esztétikai, etikai, közgazdaságtudományi, munkásmozgalom-történeti, vallástörténeti stb. kislexikonokhoz hasonlóan - elsősorban az oktatást és a közművelődést, az önművelést kívánja szolgálni. Mintegy négyszáz enciklopédikusan szintetizáló címszóban foglalja össze azokat az ismereteket, melyek egy tág kultúrafelfogás fogalomkörébe kívánkoznak. Elsősorban a humán kultúrával, a társadalomtudományokkal, a művészetekkel, az oktatással és a közművelődéssel foglalkozik, de nem feledkezik meg a művelődés szempontjából fontos természettudományokról és műszaki ismeretekről sem. Részletesen tárgyalja a különböző kultúrafogalmakat, kultúrafelfogásokat és kultúraelméleteket, s mind az egyes címszavakon belül, mind pedig önálló szócikkekben elsősorban a művelődéstörténeti szempontokat igyekszik érvényesíteni. Érzékeltetni kívánja az anyagi és a szellemi kultúra, a civilizáció és a kultúra összefüggéseit és ellentmondásait, viszonylag nagy teret szentel az egyes művelődéstörténeti korszakoknak, a vallásos és világi ideológiák kultúrtörténeti szerepének, a munkakultúrának, a nyelvi műveltségnek, a kommunikáció kulturális szerepének, a művelődési intézményeknek, a művelődéspolitika egyes területeinek, s felhívja a figyelmet a mindennapi kultúra, a viselkedéskultúra legfontosabb tudnivalóira is.

Hermann István - Televízió, ​esztétika, kultúra
A ​könyv, melyet az olvasó a kezében tart, a szerző tudtával az első átfogóbb jellegű filozófiai módszerű kísérlet a televízió természetének feltárására. Alcíme balójában ez is lehetne: Tractatus televidens politicus. Ez egyfelől emlékeztetne Spinoza Traktátusára, mely a maga idejében a legcsodálatosabb elemzés volt éppen az emberek tudatát legjobban átható gondolatkörről. Másfelől ez az alcím megjelölné a könyv lényegét, hogy tudniillik egy meghatározott politikai álláspontról a televízió társadalmi (politikosz) jelentőségét akarja megvilágítani, ami egyet jelent kulturális jelentőségével is. Ez a traktátus rendhagyó módon újító és konzervatív egyben. Újító, amennyiben - szemben a polgári irodalomban szokványos kezelésmóddal - mindenfajta romantikus "antiindusztrializmust" elutasít, de hasonló módon bánik az ugyancsak divatos technicizmussal és az ezen az alapon kifejtett információs elmléletekkel is. Vitapartnereim egyfelől az olyan gondolkodók, mint Adorno vagy Anders, másfelől McLuhan. Ám a vita csupán akkor vita, ha nem a diszkusszió kedvéért folyik hanem azért, mert a szerzőnek sajátosan új és véleménye szerint a valóságnak megfelelő mondanivalója van a televízióról, s ez kényszeríti rá - a tudományos tisztesség miatt is, s azért is, hogy véleményét jobban kifejthesse - a vitára.

Kollekciók