Ajax-loader

'relativitáselmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jánossy Lajos - Relativitáselmélet ​és fizikai valóság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
ÚJ, ​BŐVÍTETT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁS Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig. Az idő rövid története tömör és világos nyelvezete milliókkal ismertette meg az univerzumot és annak csodáit. Ez az új kiadás Hawking utolsó gondolatait is tartalmazza a határ nélküli elképzelésről, a sötét energiáról, az információs paradoxonról, az örökké tartó felfúvódásról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléséről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.

%c3%89let_%e2%80%8bm%c3%a1s_bolyg%c3%b3kon
Élet ​más bolygókon Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Élet ​más bolygókon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Albert Einstein - A ​speciális és általános relativitás elmélete
Einstein ​ebben a művében a relativitás elméletét ismerteti népszerű-tudományos formában. Az első rész a speciális relativitás, a második az általános relativitás elméletének részletes kifejtése. A harmadik rész a relativitáselméletnek a világegyetem egészére vonatkoztatott megállapításait, a negyedik pedig az elmélet tapasztalati igazolását tartalmazza. A könyv szemléletes stílusával, kitűnő szerkezeti felépítésével, logikai okfejtésével mesteri módon vezeti el a matematikában kevésbé jártas, átlagos műveltségű olvasót is a legbonyolultabb tudományos tételek megértéséhez. A megértést nagymértékben elősegíti Novobátzky Károly előszava, magyarázó jegyzetei, Maróti Lajos utószóként beiktatott Einstein-tanulmánya s a jó fordítás is - Vámos Ferenc munkája.

Albert Einstein - Hogyan ​látom a világot?
Kerek ​60 évvel ezelőtt jelent meg Albert Einsteinnek ez a kötete. Írásait maga válogatta. A korabeli magyar Faust Kiadó éleslátását dícséri, hogy a könyvet már 1935-ben közreadta. A kötet az azóta múzeális ritkasággá vált első magyar kiadás felhasználásával készült. A könyv Einstein szellemi önéletrajza, melyet igen különböző műfajú írások alkotnak: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek és saját korának jeles személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére.

Stephen W. Hawking - Roger Penrose - A ​tér és az idő természete
Einstein ​szerint a Világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága éppen az, hogy megérthető. Igaza volt-e? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az Ősrobbanást követő első pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját? Milyen rendkívüli kvantumtechnikai folyamatok hatására képesek a fekete lyukak párologni, és mi történik mindazzal az információval, amit ezek a lyukak elnyelnek? Miért előrefelé folyik az idő és miért nem visszafelé?Könyvünkben a világ egyik legnevesebb fizikusa, és matematikusa Stephen Hawking (Az idő rövid története írója) és Roger Penrose (A császár új elméje szerzője) fejti ki egymással merőben ellentétes véleményét a fenti kérdésekről. Vitájukból az olvasó felismerheti, hogy mennyire különbözőképpen lehet felfogni a felfoghatatlant.

John Gribbin - 13,8
A ​huszadik század két nagy fizikai elmélettel ajándékozott meg bennünket: az általános relativitáselmélettel, amelyik a nagy léptékű dolgok viselkedését írja le, beleértve az egész Világegyetemet; és a kvantumelmélettel, amelyik a nagyon kis objektumok viselkedésével, a szubatomi világ működésével foglalkozik. A Világegyetem azonban ellenszegül minden próbálkozásunknak, hogy ezt a két nagy elméletet egyetlen formulává egyesítsük, ami egyesekben kételyeket ébresztett, vajon helyesen értjük-e az egész fizikát. A tudományos ismeretterjesztés nagymestere, John Gribbin most annak a kutatásnak a drámai történetét meséli el, amelynek eredményeképpen nemcsak a Világegyetem 13,8 milliárd éves korát ismertük meg, hanem az ennél alig fiatalabb csillagokét is. Ez a felfedezés - Gribbin érvelése szerint - az emberiség egyik legnagyobb szellemi vívmánya, ami azt bizonyítja, hogy a fizikusok jó nyomon járnak, amikor a "Mindenség elméletét" keresik. Ez a könyv bámulatba ejtő képet rajzol a fizikának és a modern kozmológiának erről az élenjáró területéről, miközben elmondja azt a lenyűgöző történetet, ahogyan a modern természettudomány eljutott idáig - és megmutatja, ahová még eljuthat.

Carlo Rovelli - Hét ​rövid fizikalecke
A ​Hét rövid fizikalecke évszázadok tudásának bravúros és szellemes összefoglalója. Carlo Rovelli a 20. századi fizika forradalmi felfedezésein és rejtélyein - relativitáselmélet, kvantumfizika, fekete lyukak, az univerzum szerkezete - vezeti át az olvasót élvezetes, közérthető és választékos stílusban. Megismertet a múlt század jelentős tudományos felfedezéseivel és azok jelentőségével, s teszi mindezt olyan könnyed és szórakoztató stílusban, hogy még a modern fizikában járatlanok is kedvet kapnak a tudományhoz.,,A tudományos kíváncsiság, a valóság elmélyült kutatása és a tudósok képessége arra, hogy másképp lássák a világot, már-már költészet.

George Gamow - Tompkins ​úr kalandjai a fizikával
Kisgyermekkorunktól ​fogva fokozatosan megszokjuk a környező világot abban a formájában, ahogyan azt öt érzékszervünkkel észleljük: szellemi fejlődésünknek ebben a szakaszában alakul ki a tér, az idő és a mozgás alapvető fogalma. Tudatunk csakhamar annyira hozzászokik ezekhez a fogalmakhoz, hogy később hajlamosak vagyunk azt hinni: a külvilág rájuk épülő képe az egyetlen lehetséges kép... Ha azonban más világokat képzelünk el, amelyeknek fizikai törvényei azonosak a mi világunkéival, de más a régi fogalmak alkalmazhatóságának határait megszabó állandók számszerű értéke, akkor a tér, az idő és a mozgás új, korrekt fogalmai... magától értetődő dolgokká válnak... Az itt következő történetek hősét - álmában - több olyan világba helyeztük át, ahol a mindennapi észleléseink számára rendszerint hozzáférhetetlen jelenségek annyira eltúlzottan érvényesülnek, hogy azok a mindennapi élet eseményeiként könnyen megfigyelhetők. Tompkins úr fantasztikus, de tudományosan korrekt álmát alátámasztja egy öreg fizikaprofesszor, aki egyszerű nyelven magyarázza meg azokat a szokatlan jelenségeket, amelyeket a relativitás, a kozmológia, a kvantum-, az atom- és az atommagszerkezet, az elemi részecskék világában megfigyelt. Reméljük, Tompkins úr furcsa tapasztalatai hozzásegítik az érdeklődő olvasót ahhoz, hogy tisztább képet alkosson a tényleges fizikai világról, amelyben élünk.

Martin Kornelius - Einstein ​light
Ha ​vallatóra fogom magamat, miért éppen én fedeztem föl a relativitáselméletet, a következő körülmény tűnik elő válaszként: Normális felnőttek nem töprengenek a tér-idő-problémán. Mindent, ami véleményük szerint ebben a kérdésben gondolkodásra érdemes, elintéztek már kora gyermekkorukban. Én ezzel szemben annyira lassan fejlődtem, hogy akkor kezdtem el rácsodálkozni időre és térre, amikor felnőtt lettem. Természetszerűleg aztán mélyebbre ástam magam ebbe a problémába, mint egy rendes gyerek. Albert Einstein SZÁZÉVES A RELATIVITÁSELMÉLET Bár gyakran esik szó arról, hogy az idő gyorsan vagy lassan telik, sőt néha szinte állni látszik, még ezt sem gondoljuk végig komolyan, nemhogy a tér tágulását. A legtöbb ember számára Albert Einstein relativitáselmélete hétpecsétes titok, még ha hallott is valaha az E=mc2 képletről. Közben pedig a relativitáselmélet sokoldalúan kihat hétköznapjainkra. Például egyetlen műholdas helymeghatározási rendszer működése sem képzelhető el nélküle. Az Einstein light bonyolult képletek és számítások nélkül tárja elénk ezt a forradalmi elméletet: olvasójától kevés objektív időt rabol el, de sokkal okosabb lesz a könyv után. Martin Kornelius - teológus és fizikus végzettségű - tulajdonképpen a gyermekeinek akarta elmagyarázni Einstein elméletét. De a "gyermekien könnyű" dolgokat végül is mindenki szereti.

John Archibald Wheeler - Edwin F. Taylor - Téridőfizika
"A ​relativitás tana, egy ideig, azt lehet mondani, közszájon forgott. A viták mellette és ellene a legszélesebb körben zajlottak, egész a napi sajtóig, ahol a hivatásosak és még inkább a nem hivatásosak vitatkoztak felette. Ma bizonyos nyugalmi helyzet állt be, aminek senki sem örülhet jobban, mint az elmélet megalkotója. A nyilvánso érdeklődés, úgy látszik, némiképp telítődött, és manapság más divatos témák felé fordult. Egyesek ebből most talán azt a következtetést vonhatják le, hogy a relativitás elmélete most már eljátszotta szerepét a tudományban. Amennyire én meg tudom ítélni, éppen az ellenkezője áll fenn. A relativitáselmélet ma olyan szilárd alkatrészévé vált a fizikai világképnek, hogy mint minden magától értetődő dolog, nem okoz különösebb izgalmat. És valóban: bármilyen újszerűen és forradalmasítóan hatott a speciállis és általános relativitáselmélet fellépése első pillanataiban a fizikusok világára, állításai és tagadásai alapjában véve nem a fizika nagy, biztosnak tartott törvényei ellen irányultak, hanem bizonyos, minden esetre mélyen gyökerező, de mégis csupán szokásszerű szemléletekre, olyanokra, amelyek... a fizikai összefüggések első megértéséhez hasznosak ugyan, de azután eltaszítandók, mihelyt felmerül annak szükségessége, hogy az összefüggéseket elmélyítsük és finomítsuk." Mindezt 1926-ban mondta Max Planck. És ma, csaknem ötven év elteltével sem tudnánk tömörebben kifejezni a relativitáselmélet születésének szenzációkban bővelkedő történetét, és ma már a fizikusok többsége látja azt, amit Planck jóformán mindenki előtt meglátott, hogy "bizonyos szempontból a relativitáselmélet tette fel a koronát a klasszikus fizikára, amikor a tér és idő egybeolvasztásával a tömeg és az energia fogalmát, valamint a gravitácóét és a tehetetlenségét eg magasabb szempont alatt egyesítette." És Planck soraiban megtaláljuk a relativitáselmélet értéséhez vezető út egetlen buktatóját is. Ez nem a relativitáselmélet bonyolult matematikai apparátusa - hiszen a bonyolult eszközök előbb-utóbb egyszerűbbekkel helyettesíthetők -, hanem az új, a megszokottal és természetesnek tűnővel olykor ellentétes relativisztikus szemlélet elfogadása. E. F. Taylor és J. A. Wheeler fizikaprofesszorok könyve mintha csak az idézett plancki gondolatok jegyében született volna. A szerzők, a relativitáselmélet, sőt általban a modern fizika köztiszteletben álló, ismert művelői és a fizikának - e könyve tanúsága szerint is - nagy tapasztalatú tanítói, az olvasónak mindenekelőtt a relativisztikus szemléletmód elsajátításában nyújtanak segítséget. Ehhez pedig megtalálják a legszemléletesebb eszközöket is, hol geometriai hasonlattal, hol szellemes tanmesével, hol egyszerű rajzokkal téve mindinkább természetessé a kezdetben meghökkentőnek tűnő gondolatokat. És miközben átalakul szemléletünk, megismerjük a relativitáselmélet általános összefüggéseit és máris kipróbálhatjuk újonnan szerzett tudásunkat az itt közölt 104 relativitáselméleti feladat valamelyikén. E feladatok pedig a relativitáselmélet jobb megértésén túl az atomfizika, a csillagászat és az űrhajózás számos érdekességének megismerését is szolgálják.

Lánczos Kornél - Einstein ​évtizede
"Einstein ​kisebbik fia, Eduárd, amikor 11 éves volt, megkérdezte apjától: >Apu, miért vagy te ilyen híres?< Einstein a pillanat hatása alatt így válaszolt: >Tudod fiam, egy vak bogár egy futball-labdán mászott, és nem vette észre, hogy az gömbölyű. Nekem nagy szerencsém volt, és észrevettem.< Ki tudott volna még Einsteinen kívül ilyen tömören válaszolni?"

Alexander Seibel - Relativitáselmélet ​és a Biblia
Alexander ​Seibel 1943-ban született Bécsben. Egyetemi hallgató korában ismerte fel Jézus Krisztusban személyes Megváltóját. Attól kezdve életelvei, érdeklődése és magatartása teljesen megváltozott, életét és gondolkozását egyedül Jézus Krisztushoz méri. Istennel akar járni és a Vele való életről bizonyságot tenni. Okleveles villamosmérnöki állását feladva, mint evangélista, teljes idejét Krisztus szolgálatába állította. Seibel számára is nagy kérdés volt: hitelt adhat-e a képzett és felvilágosult ember a Szentírásnak; elfogadhatja-e azt szószerint mint az élő és szuverén Isten kijelentését, beleértve még Ádám és Éva történetét is? Vajon a fizika törvényei nem ellenkeznek-e a Biblia üzenetével? Elvárható, hogy a modern ember még higgyen a túlvilág valóságában? A szerző itt megpróbál az őszintén kérdezőnek itt választ adni ezekre az alapvető kérdésekre. Ugyanakkor az igehirdetőt is segíti a helyes igei alapállás megtalálásában.

Novobátzky Károly - A ​relativitás elmélete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Héjjas István - Buddha ​és a részecskegyorsító
„Itt ​láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet Önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja Önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.” Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete. A XX. század beköszöntével a reál és humán tudományok terén egyaránt megdőlni látszott az addig elfogadott világkép. A relativitáselmélet gyökeresen átalakította a térről, az időről, az anyagról és az energiáról alkotott fogalmainkat. A kvantumfizika megdöntötte az oksági kapcsolatok sérthetetlenségét. A mélylélektan pedig kimutatta, hogy az emberi cselekvések mozgató rúgója többnyire nem a racionális gondolkodás, hanem a tudattalan. Ezek a felismerések szinte sokkolták a nyugati embert, s a modern tudományos eredményeket a mai napig sem volt képes teljesen megemészteni a közgondolkodás. S mit szóltak mindehhez a távol-keleti országok lakói, az indiaiak, a kínaiak vagy a japánok? Legfeljebb azt kérdezték: mi ebben az új? Hiszen ők mindezt már több ezer éve tudták. De honnan tudhatták azt, amit a modern tudomány éppen felfedezett? És ha valóban tudták, miért nem akarták felhasználni ezt a tudást hétköznapi, materiális célokra, mondjuk, profitszerzésre, többlettermelésre, a mindennapi élet kényelmesebbé tételére? Bár ez a könyv nem tud felelni minden, idevágó kérdésre, sejteni engedi a lehetséges válaszokat. Szabatos, egyszerű és közérthető megfogalmazásban adja közre felvillanyozó téziseit, miközben a tudomány legmagasabb szintjén is teljességgel helytálló. Minden benne rejlő szónak súlya van, mégis olvasmányos, tele van izgalmas példákkal, történetekkel, amelyek képszerűvé és egyértelművé teszik a mondanivalót. Miközben lexikális jellegű ismereteket is közöl, magával ragadó, sodró lendületű gondolatmenetén átsüt a spiritualitás. A kötet amolyan BEAVATÓ MŰ: a világ működésének rejtelmeibe avat be minden tanulni vágyót. Hogy a valóság – mélyebb szinten – miért éppen úgy működik, ahogyan az a könyvből kiderül, ugyanolyan érthetetlen, mint a hullámegyenlet. Ha azonban újra meg újra elgondolkodunk rajta, lassan hozzászokhatunk…

Peter Coles - Einstein ​és a napfogyatkozás
Az ​ókorban a napfogyatkozás rettegett és félelmetes esemény volt. A tudósok azóta "megszelídítették" ezt a furcsa jelenséget, egy esetben azonban a modern tudományra és a társadalomra is meghatározó hatással volt az égi tünemény. Az 1919-es napfogyatkozás során sikerült először meggyőző bizonyítékot találni rá, hogy Einstein forradalmi elméletei valóban helyesek. E könyv közérthető nyelven mutatja be, hogy fejlődött ki Einstein speciális és általános relativitáselmélete, és hogyan haladta meg a klasszikus newtoni fizika világképét. Ismerteti a két angol expedíció történetét, amelyek 1919. május 29-én megmérték, hogy görbíti el a csillagok sugarait a Nap, és ezzel egyik napról a másikra világsztárrá vált Einstein. A Posztmodern találkozások e kötetet nemcsak élvezetes bevezetést nyújt a relativitáselméletbe, de az is kiderül belőle, milyen kalandos út vezet egy elmélet igazolásáig, hogyan válik egy tudósból legenda, és eltöpreng, mit mond ez nekünk a tudomány és társadalom viszonyáról.

Elek Tibor - Marxizmus ​és relativitáselmélet
Albert ​Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte.

Paul Strathern - Einstein
A ​nagy fefedezések a tudomány legizgalmasabb és legérdekesebb pillanatai. A sorozat kötetei ezeket a fordulópontokat vizsgálják, és magukat a tudósokat, akik meglátásaikkal örökre átformálták a világegyetemről és a benne elfoglalt helyünkről alkotott képünket, mindezt a szerző sajátos humorával fűszerezve.

Thomas Bührke - E=mc²
Alig ​akad olyan természettudományos elmélet, amely annyira vitatott volt, mint Albert Einstein relativitáselmélete. Eltérőek voltak az Einstein elméletére adott reakciók is. Míg a fizikai Nobel-díjas Max Born 1921-ben így ír: "Az einsteini elmélet teljesítménye ma megkoronázza a természettudományos világkép építményét, a szintén Nobel-díjas Philipp Lenard így morgolódik: "Ez a tömegszuggeszció és a megtévesztés egy hallatlan mértékű, példátlan esete. Felfoghatatlannak tűnik, hogyan hagyhatják tudósok, értelmes emberek, hogy bebeszéljenek nekik ilyesvalamit." A szerző bemutatja, hogy Albert Einsteinnek volt igaza . Szemléletes példákkal érthetővé teszi a felfoghatatlant, és betekintést nyújt a legzseniálisabb és legelbűvölőbb ötletekbe, amelyet az ember a természetről kifejlesztett. Mivel foglalkozik napjainkban a tudományos kutatás, és az elért tudományos eredményeknek milyen hatásuk van mindennapi életünkre? A Dialóg Campus Kiadó új sorozata, a Tudományok Kiskönyvtára ezekre a kérdésekre ad választ érthető, könnyed stílusban, de mindenekelőtt: tudományos megalapozottsággal.

Stephen W. Hawking - A ​Brief History of Time
Brief ​History of Time, published in 1988, was a landmark volume in science writing and in world-wide acclaim and popularity, with more than 9 million copies in print globally. The original edition was on the cutting edge of what was then known about the origins and nature of the universe. But the ensuing years have seen extraordinary advances in the technology of observing both the micro - and the macrocosmic world - observations that have confirmed many of Hawking's theoretical predictions in the first edition of his book. Now a decade later, this edition updates the chapters throughout to document those advances, and also includes an entirely new chapter on Wormholes and Time Travel and a new introduction. It make vividly clear why A Brief History of Time has transformed our view of the universe.

Paul Pearsall, Ph.D. - Making ​Miracles
This ​volume presents scientific evidence that the coincidental, chaotic, and even tragic events in people's lives are not simply random events, but the products of immutable cosmic laws in action. Moreover, once understood, these laws can be put to work to create miracles in daily lives. Drawing upon the author's 20-year study of 17 miracle makers (ordinary people who have created extraordinary changes in their lives), his own recovery from two serious cancers and the latest findings in quantum theory, relativity and chaos theory, Dr Pearsall reveals the miraculous symmetry hidden even in chaos and crisis. Distilling these truths into ten basic principles for daily living, he hands people the power to make their own miracles. Grounded in science, this is not positive thinking, but instead an alchemy of hard science and spirituality that yields a new model for understanding the human experience.

Carlo Rovelli - Seven ​Brief Lessons on Physics
In ​seven brief lessons, Italian theoretical physicist Carlo Rovelli guides readers with admirable clarity through the most transformative physics breakthroughs of the twentieth and twenty-first centuries. This playful, entertaining and mind-bending introduction to modern physics, already a major bestseller in Italy, explains general relativity, quantum mechanics, elementary particles, gravity, black holes, the complex architecture of the universe, and the role of humans in the strange world Rovelli describes. This is a book about the joy of discovery. It takes readers to the frontiers of our knowledge: to the most minute reaches of the fabric of space, back to the origins of the cosmos, and into the workings of our minds. “Here, on the edge of what we know, in contact with the ocean of the unknown, shines the mystery and the beauty of the world,” Rovelli writes. “And it’s breathtaking.”

Erostyák János - Raics Péter - Kürti Jenő - Fizika ​III. - Fénytan, relativitáselmélet, atomhéjfizika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palle Yourgrau - A ​World Without Time
In ​1942, the logician Kurt Godel and Albert Einstein became close friends; they walked to and from their offices every day, exchanging ideas about science, philosophy, politics, and the lost world of German science. By 1949, Godel had produced a remarkable proof: In any universe described by the Theory of Relativity, time cannot exist. Einstein endorsed this result reluctantly but he could find no way to refute it, since then, neither has anyone else. Yet cosmologists and philosophers alike have proceeded as if this discovery was never made. In A World Without Time, Palle Yourgrau sets out to restore Godel to his rightful place in history, telling the story of two magnificent minds put on the shelf by the scientific fashions of their day, and attempts to rescue the brilliant work they did together.

Richard P. Feynman - Hat ​majdnem könnyű előadás
Richard ​Feynman a huszadik század végi fizika egyik legnagyobb alakja. Rendkívüli oktatói képességei - ahogy az elméleti fizikus színészként, sőt cirkuszi kikiáltóként lépett közönsége elé - a tudomány legendás alakjává tették. Fizikai előadásait több nyelvre is lefordították, Nobel-díja pedig tudományos kutatásait ismerte el. A Challenger űrrepülőgép katasztrófáját vizsgáló bizottság tagjaként neve széles körben ismertté vált. A nemrég megjelent Hat könnyed előadás után az olvasó most újabb hat előadását élvezheti a fizika ma is alapvető kérdéseiről. Ez a válogatás bevezetést nyújt az einsteini relativitáselmélet, a szimmetriák és a téridő fogalmába Feynman különleges szemléletében.

Carlo Rovelli - A ​valóság nem olyan, amilyennek látjuk
A ​Hét rövid fizikalecke szerzőjétől Az idő, a tér, az anyag is minden jel szerint elemi kvantumesemények nyüzsgő sokasága. A kvantumgravitációs kutatások a valóságnak ezt a mélyszövetét igyekeznek feltárni; tudásunk itt megint kétségessé válik. Carlo Rovelli, ennek a kalandnak az egyik legfőbb szereplője egyszerűen és megnyerően kalauzolja el az olvasót e kutatás lényegéig. Elmondja, hogyan változott meg a világról alkotott képünk az ókortól a legújabb felfedezésekig - annak felismeréséig, hogy a fekete lyukak párolognak, hogy lehetett ősrobbanás előtti univerzum, hogy a tér szemcsés szerkezetű, hogy az információnak is lehet szerepe a fizikában, hogy az idő nem játszik szerepet a részecskefizikában. A szerző a világ fizikai látásmódjának széles freskóját vázolja fel, tisztázza az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika tartalmát, felvisz bennünket a mai tudás hajójának fedélzetére, eredeti módon és jól érthetően ismertet meg bennünket a ma még nyitott legfontosabb kérdésekkel. S ami talán a legfontosabb: átadja az olvasónak a kutatás adta varázslatos érzést, a kutatást ösztökélő szenvedélyt és a tudomány által a szemünk elé tárt új távlatok szépségeit. Carlo Rovelli (1956) olasz elméleti fizikus. Hazáján kívül az Egyesült Államokban is dolgozott, ma Franciaországban él. Kutatói munkássága mellett küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Közérthető, szellemes stílusát gyakran hasonlítják Richard P. Feynmanéhoz. A Hét rövid fizikalecke az utóbbi évek egyik legnagyobb olasz könyvsikere volt, több mint negyven nyelvre lefordították.

Jim Al-Khalili - A ​fizika evangéliuma
A ​modern fizika meghatározó elméleteinek bemutatásával Jim Al-Khalili arra biztatja az olvasót, hogy ismerje meg, mit mond számunkra ez az alaptudomány a világegyetemről és a valóság természetéről. Al-Khalili olyan alapvető fogalmak értelmezésével kezdi könyvét, mint a tér, az idő, az energia és az anyag, majd nem kevesebbet tesz, mint hogy rövid, a matematikai eszközöket nélkülöző, ám mégis érthető és hiteles leírását adja a modern fizika három alappillérének, a relativitáselméletnek, a kvantumelméletnek és a termodinamikának. A szerző gyönyörű példákkal és gondolatébresztő analógiákkal világítja meg a csillagászati és a kvantumléptékű fizika sajátosságait, a tudományterület határán mozgó spekulatív elméleteket, s mutat rá a fizika folyamatos jelenlétére hétköznapi tevékenységünkben és technológiánkban. Al-Khalili mélyebb alapelvek felé törekvő állhatatos kutatásként láttatja a fizikát, olyan vállalkozásként, amelynek vezérelvei az őszinteség és a kételkedés. A fizikával kapcsolatos, jelenleg birtokunkban lévő tudás egyszerre lelkesítő és elkeserítő - a fizikusok mindenesetre töretlen energiával folytatják útjukat az ismeretlenbe. Jim Al-Khalili iraki születésű brit elméleti fizikus, a BBC számos tudományos műsorának házigazdája. A Surrey Egyetem professzora, itt tanít, és itt végzi kutatásait is. 1989-ben szerezte meg a PhD-fokozatát, s azóta több mint száz publikációja jelent meg. Tizenkét tudományos ismeretterjesztő könyvet írt, melyeket több mint huszonhat nyelvre fordítottak le. Számos kitüntetés, egyebek mellett a tudománynépszerűsítő munkáját elismerő Stephen Hawking Medal tulajdonosa.

Horváth Zalán - Tél Tamás - Elméleti ​fizikai példatár 2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

L. D. Landau - J. B. Rumer - Nehéz ​kérdések - Mi a relativitáselmélet?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gennagyij Jefimovics Gorelik - Miért ​háromdimenziós a tér?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Greg Egan - The ​Clockwork Rocket
In ​Yalda's universe, light has no universal speed and its creation generates energy. On Yalda's world, plants make food by emitting their own light into the dark night sky. As a child, Yalda witnesses one of a series of strange meteors, the Hurtlers, that are entering the planetary system at an immense, unprecedented speed. It becomes apparent that her world is in imminent danger - and the task of dealing with the Hurtlers will require knowledge and technology far beyond anything her civilization has yet achieved! Only one solution seems tenable: if a spacecraft can be sent on a journey at sufficiently high speed, its trip will last many generations for those on board, but it will return after just a few years have passed at home. The travelers will have a chance to discover the science their planet urgently needs, and bring it back in time to avert disaster. Orthogonal is the story of Yalda and her descendants, trying to survive the perils of their long mission and carve out meaningful lives for themselves, while the threat of annihilation hangs over the world they left behind.

William J. Kaufmann, III. - Relativitás ​és kozmológia
A ​csillagászat kétféleképpen jellemezhető, egyrészt a legrégebbi tudomány, másrészt a modern kutatások egyik legvonzóbb területe. A XX. század derekán számos tudós, fiatal és öreg egyaránt, fordult érdeklődéssel különféle csillagászati és asztrofizikai problémák felé. Erőfeszítéseik nyomán a Világegyetemről, mint egészről alkotott elképzeléseinkben napjainkban gyökeres változás várható. Elsősorban az általános relativitás elmélete lehet különösen fontos a fizikai valóság mélyebb megértéséhez.

Kollekciók