'hollandia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Tracy Chevalier - Leány ​gyöngy fülbevalóval
A ​XVII. századi Delftben, ebben a virágzó holland városkában az élet megszokott rendjét semmi sem zavarta. Gazdagok és szegények, katolikusok és protestánsok, urak és szolgálók mind tudták, hol a helyük. Így amikor Griet beállt szolgálónak Johannes Vermeer festő házába, úgy képzelte, tudja, milyen szerep vár rá: házimunka, mosás és a hat gyermek gondozása. Még arra is képesnek érezte magát, hogy segítsen a művész agyafúrt anyósának, nyugtalan és ideges feleségének és a másik, féltékeny szolgálónak. Arra azonban senki nem számított, hogy Grietet nyugodt természete, gyors felfogóképessége és gazdája művészetének őszinte csodálata ellenállhatatlanul a festő világába vonzza. Miközben részévé válik gazdája munkájának, amint egyre nagyobb lesz köztük a bizalom, úgy nő a feszültség és a tisztes házirend fortélyos megszegése, egészen addig, míg kitör a botrány, amely városszerte nagy port ver föl. Az írónőt Vermeernek Delft egyik legszebb, legtitokzatosabb lányáról készült portréja ihlette a könyv megírására. Különleges regényében az ártatlanság megrontásának és a zsenialitás árának megható történetét olvashatjuk. A regényből készült filmet Magyarországon 2004-ben mutatták be a mozikban.

Mischa de Vreede - 13 ​éves lány vagyok
Eleinte ​csak anyja táskájában fürkészi a nőiség kellékeit a 13 éves Lili. Majd egy grafológustól akarja megtudni, milyen ember is ő... Az iskola egyre kevésbé köti le, szüleit egyre inkább kritikus szemmel nézi. Várja a nagylányságot, s ugyanakkor nehezen búcsúzik a gyerekkortól. Aztán egy hétvégén baby-sitternek hívják meg Amszterdam környékére, és Lili bebizonyítja: helytáll pótmamaként a két kisgyerek mellett, és akkor is, amikor egy éjszaka az első igazi kihívást kell visszautasítania.

Jörg Kastner - Az ​ördög színe kék
Amszterdam, ​1669 - Rembrandt kora. A városban óriási a felzúdulás, mivel rövid időn belül két derék polgár is bestiális gyilkosságot követett el. Az eseményekkel mindkét alkalommal összefüggésbe került egy festmény is, egy ártalmatlannak látszó családi portré, amely mintha Rembrandt keze nyomát idézné, ha nem valami ragyogó, átható szín uralná az alkotást...

Anne Frank - Anne ​Frank naplója
1943. ​JÚLIUS 26. _"Mussolini lemondott, és az olasz császár és király vette át a hatalmat._ _Üdvrivalgásban törtünk ki. A tegnapi borzalmak után végre valami jó hír... és újabb reménység! Annak reménye, hogy egyszer vége lesz, és béke lesz."_ Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. A 75 éve megjelent napló jubileumi kiadása új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel lát napvilágot. _"Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára. ... Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni - megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség -, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. "Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott." _ Heller Ágnes Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Úgy tervezte, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála - nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban - megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták.

Alexandre Dumas - A ​fekete tulipán
„A ​haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Irving Stone - Van ​Gogh élete
Van ​Gogh élete egyike a legtragikusabb művészsorsoknak. Rengeteget dolgozott, kisérletezett, de soha egyetlen képét sem vásárolták meg. Minden kezdeményezése kudarcba fulladt, minden szerelme újabb szenvedést megaláztatást hozott számára. Végül elméje elborult, saját kezével vetett véget zaklatott életének. S alig néhány esztendővel halála után nevét szárnyra kapta a világhir, és a legnagyobbak sorába emelte. A nagy holland mester életregénye Irving Stone tolla nyomán elevenedik meg előttünk. Az angol iró - elsősorban Vincent Van Goghnak a testvérével Theóval folytatott levelezése alapján - szinesen, érdekesen és valósághűen irja le a történteket. Könyve, mely számos angol kiadás mellett sok más nyelven - köztük oroszul, lengyelül, franciául is - megjelent, világszerte nagy sikert aratott. Film is készült belőle, a Magyarországon is bemutatott "A Nap szerelmese" cimű alkotás. Magyarul az életrajzi regény most ötödik kiadásban jelenik meg. A kötet illusztrációs anyaga Van Gogh 16 művét tartalmazza, közülük nyolcat szines nyomatban.

John Green - Csillagainkban ​a hiba
A ​rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni... "A csillagainkban a hiba" - John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.

Deborah Moggach - Tulipánláz
Varázslatos ​regény szerelmi praktikákról, tulipánokról, festészetről, Sorsról. 1630-as évek, Amszterdam. Virágzik a művészet és a kereskedelem, s egy különös szenvedély kezd hódítani: a tulipánláz... Sophia, a szép, fiatal és szegény lány feleségül megy a gazdag, idős kereskedőhöz, hogy megmentse családját. Jan Van Loos, a tehetséges fiatal festőzseni felkérést kap, hogy fesse meg a házaspár portréját... Deborach Moggach, az ünnepelt angol írónő regénye shakespeare-i fordulatokban bővelkedő, letehetetlenül izgalmas történet, s egyben időutazás egy különleges helyre, egy különleges korba. A mű megfilmesítésének jogát Steven Spielberg vásárolta meg.

Gayle Forman - Csak ​egy nap
Allysont, ​a burokban nevelt amerikai lányt érettségi ajándékként a szülei befizetik egy nyugat-európai körútra. Londonban, egy szabadtéri Shakespeare előadáson találkozik Willemmel, a lezser holland színésszel, és azonnal kipattan közöttük a szikra. Amikor a sors másodszor is összehozza őket, Allyson rá nem jellemző módon letér a járt útról, és követi Willemet Párizsba. A szikrából egyetlen nap alatt fellobban a láng… amíg Allyson arra nem ébred az együtt töltött viharzó nap után, hogy Willem elment. A sorsfordító napot az önmegismerés éve követi: Allyson megszabadul a belé nevelt korlátoktól, hogy megtalálja igazi szenvedélyeit és talán az igazi szerelmet.

Mörk Leonóra - Törött ​tulipánok
1651, ​Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. A hír hallatán a húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt a bátyjával, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta egykori gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút? A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története.

Imecs Orsolya - Török Orsolya - Benelux ​államok
Belgiumot, ​Hollandiát és Luxemburgot bemutató útikönyv. Tartalom: - látnivalók országról országra, közös kulturális örökség - pompás paloták, a büszke EU-negyed: Brüsszel - észak „Velencéje”, a csatornák világa: Amszterdam - rangos múzeumok, gyűjtemények - szabadtéri néprajzi kiállítások Németalföldön - dűnék, szélmalmok, tulipánföldek - a porcelán és a csipke hagyománytisztelete - ha Hollandia, akkor sajt; ha Belgium, akkor csokoládé és sör - fesztiválok, éves programok - éjszakai élet, pezsgő városrészek - közlekedés, ünnepek, diákkedvezmények - turistairodák, szállásajánló kategóriánként - földrajzi és történelmi áttekintő - természet és környezet - Benelux államok autótérkép 1:600 000 méretarányban Aktualizált kiadás (adatok lezárva 2014. november)

Jacqueline van Maarsen - Barátnőm, ​Anne Frank
Megdöbbentő ​történet egy katolikus francia anyától és holland zsidó apától származó kislányról, háborús viszontagságairól és Anne Frankkal kötött barátságáról. 1941 szeptemberében egy különleges barátság vette kezdetét Anna Frank és Jacqueline van Maarsen között. Anna egy iskolaévet tölthetett a naplójában Jopie-nak nevezett Jacqueline társaságában, majd 1942 júliusában családjával elmenekült a „hátsó traktusba”. Anna ezután több levelet és verset írt Jacqueline-nak, de ezek az írások már csak a háború után juthattak el a címzetthez. Annak ellenére, hogy ez a barátság mindkettejükben különösen mély nyomokat hagyott, Jacqueline sosem kérkedett Anna Frankhoz fűződő szoros kapcsolatával. Hatvan év elteltével, immár idős hölgyként mégis úgy érezte, meg kell írnia emlékeit, hogy közelebbről megismerjük és megértsük azt a kislányt, akinek a lelkébe a világ a naplóján keresztül látott bele. Ez a könyv azonban több mint egy szokványos visszaemlékezés. A félig zsidó családból származó Jacqueline személyes sorsa és aprólékos részletekkel megírt megható élettörténete is kirajzolódik belőle.

John Green - The ​Fault in Our Stars
Diagnosed ​with Stage IV thyroid cancer at 12, Hazel was prepared to die until, at 14, a medical miracle shrunk the tumours in her lungs... for now. Two years post-miracle, sixteen-year-old Hazel is post-everything else, too post-high school, post-friends and post-normalcy. And even though she could live for a long time (whatever that means), Hazel lives tethered to an oxygen tank, the tumours tenuously kept at bay with a constant chemical assault. Enter Augustus Waters. A match made at cancer kid support group, Augustus is gorgeous, in remission, and shockingly to her, interested in Hazel. Being with Augustus is both an unexpected destination and a long-needed journey, pushing Hazel to re-examine how sickness and health, life and death, will define her and the legacy that everyone leaves behind.

Herman Koch - A ​vacsora
Négy ​ember egy csúcsétterem vacsoraasztalánál. Egyikük országosan ismert politikus, esélyes miniszterelnök-jelölt. Mire véget ér az este, döntésre kell jutniuk egy közfelháborodást keltő ügyben, amely a fiaikat is közvetlenül érinti. Emberölésről van szó, egy hajléktalan nő erőszakos haláláról. Meddig mennek el a gyerekek, a karrier, a boldog családi élet megmentése érdekében? Messzire. Nagyon messzire.

Elizabeth Gilbert - A ​lélek botanikája
Elizabeth ​Gilbert új regényének középpontjában a szerelem, az erotika, a kalandok és a tudományos felfedezések állnak. A szegény angol családból származó botanikus, Henry Whittaker a kininkereskedelem révén komoly vagyonra tesz szert, és feleségével együtt kivándorol Amerikába. Itt születik meg lányuk, Alma Whittaker, aki nemcsak apja rengeteg pénzét, de eszét is örökli. Gondos botanikai kutatásai és tanulmányai révén Alma egyre mélyebben elmerül az evolúció rejtélyeiben, amikor is váratlanul betoppan az életébe Ambrose Pike, a tehetséges illusztrátor. Az orchidearajzok mestere egy egészen más irányba, a spiritualitás és a csodák világába vezeti a nőt. Alma a tiszta ész logikáját követő tudós, Ambrose művész. Ami kettőjüket összeköti, az a tudás iránti vágy: hogy a maguk módján megértsék a világ működését. A lélek botanikája nagyívű regény – egy nagyívű századról. Hatalmas térbeli ugrások jellemzik; az olvasó Londonból indulva eljut Peruba, Philadelphiába, Tahitire és Amszterdamba. Az út során felejthetetlen karakterek tűnnek fel: misszionáriusok, kalandorok, asztronómusok, hajóskapitányok, zsenik és kissé őrült figurák. De mind közül a legfontosabb Alma Whittaker története, aki a felvilágosodás korában született, az ipari forradalom idején élt, és szemtanúja volt az emberi történelem rendkívüli pillanatának, amikor a tudományok, a vallás, a kereskedelem és a társadalmi osztályokat érintő régi elképzelések megdőltek, és helyettük új ideák léptek életbe.

Paul Zumthor - Hollandia ​hétköznapjai Rembrandt korában
Rembrandt ​kora, a 17. század, az a szakasza Hollandia történelmének, amelyet aranykornak szoktak nevezni. Az ország nem sokkal előbb kemény harcban vívta ki függetlenségét. Ebben a korban indul gyors fejlődésnek a még manufakturális, de már tömegeket foglalkoztató ipar, nemzetközivé bővül a kereskedelem, virágzik a tőzsde és a banküzlet, létrejönnek a nagy kereskedelmi társaságok, ekkor kezd kiépülni a dél-ázsiai gyarmatbirodalom, ahonnan a gyarmatáruk révén mesés gazdagság áramlik az anyaországba. A mű átfogó képet ad a század holland társadalmáról és kultúrájáról. A gazdag művelődéstörténeti anyagot az egykorú művészek alkotásaiból válogatott, több mint 100 kép illusztrálja.

Ingrid Möller - Vermeer ​van Delft életregénye
A ​delfti Joannes Vermeer életéről igen kevés hiteles adat maradt fenn. Gyermekkoráról, ifjúságáról semmit sem tudunk. Ki volt a mestere, hol tanult? Csak azt tudjuk, hogy 1653-ból származik a delfti Szent Lukács festőcéh könvében Vermeert mesterré fogadó bejegyzés. Vermeer életében Hollandia hosszan tartó háborúkat vívott. Ekkor folytak az Anglia elleni tengeri hadjáratok is. A háborúk okozta ínség és nincstelenség miatt zavargások támadtak. A gyarmatosítás révén meggazdagodott polgárság csak vagyona gyarapításával törődött. Azok, akik ekkor is hajlandók voltak műalkotásokat vásárolni, francia stílusú, elegáns művek iránt érdeklődtek. E korszak három kiemelkedő németalföldi mestere: Frans Hals, Rembrandt és Vermeer, akik az embert és mindennapi életét tartották ábrázolásra érdemesnek, szegénységben és elhagyatottságban haltak meg. A szerző ezt az ellentmondásokkal teli, mozgalmas korszakát véve hátteréül, mély átéléssel írja le a festő belső vívódásait, melyek során nagy műgonddal készülő mesterművei születtek. A történet Delft híres látképének létrejöttével ér véget. Szimbolikusnak is érezhetjük ezt a befejezést, mert a valóságos város vaskos erődítményrendszerével méltán válthatja ki a csodálatot: mintha az örökkévalóság számára készült volna, akárcsak Vermeer örökbecsű mesterműve.

Oliver Bowden - Assassin's ​Creed - Árulás
„Kiváló ​kardforgató vagyok, arra születtem, hogy osszam a halált. Örömet ugyan nem lelek benne, viszont igen jól csinálom.” London, 1735. Haytham Kenwayt azóta vívásra tanították, amióta csak elbírta a kardot. Amikor fegyveresek rontanak a családi otthonra, hogy meggyilkolják apját és elrabolják nővérét, a gyermek, anyja védelmében, végez az egyik támadóval. A magára maradt fiút, akit bosszúvágy emészt, titokzatos mentor veszi magához, és kíméletlen gyilkost farag belőle, hogy felhasználhassa saját céljaira. Küldetései során Haytham nem bízhat senkiben, és mindent meg kell kérdőjeleznie, amiben valaha is hitt. Az összeesküvések és árulások kibogozhatatlan szövevénye magával rántja Haythamet az orgyilkosok és a templomosok évszázados harcába. Talán nem is azt az utat járja, amelyet apja, Edward szánt neki?

Hendrik Groen - Lesz ​ez még így se
A _Lesz ​ez még így se_ az utóbbi idők legnagyobb holland könyvsikere. Hendrik Groen valóságos nemzeti hős lett hazájában, képmásával bögréket díszítenek, a rajongók magukra is tetováltatják. Hendrik naplója hónapokig vezette a sikerlistákat, az eladások rekordot döntöttek, jelenleg 29 nyelvre fordítják. Az _Öreg, de még nem halott klub_ kalandjai hamarosan folytatódnak. A 83 és 1/4 éves Hendrik az Alkonypír öregotthon lakója, de ki nem állhatja az öregeket, akik a szőnyegbe tapossák a mézes puszedlit, folyamatosan zsörtölődnek és nyögnek. A napi rutin is az idegeire megy; vacsora után kávé, utána tévé, utána irány az ágy. Az egyhangúságnak Eefje érkezése vet véget, akiben Hendrik felismeri az elszalasztott lehetőséget... Elege lesz hát a nyavalygásból, szeretné, ha még tartogatna számára valamit az élet, ezért néhány bentlakóval megalakítja az Öreg, de még nem halott klubot, és titkos naplót vezet akcióikról. ___Hogy életkedvüket fenntartsák, kaszinóba, pétanque-bajnokságra, főzőtanfolyamra és tajcsizni járnak, és miközben minden erejükkel azon vannak, hogy az elmúlás a lehető legszórakoztatóbb legyen, néhány nem várt fordulattal is számolniuk kell... ___Hendrik Groen nem szuperhős, és pont ezért szerethető. ___A _100 éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt_ illetve _Az ember, akit Ovénak hívnak_ rajongóinak és persze mindenkinek, aki kezdeni akar valamit az élettel, mielőtt lejár a szavatossága.

Gert Hofmann - Vak ​vezet világtalant
Gert ​Hofmann Nyugat-Németországban élő író könyvében Pieter Breughel 1569-ben keletkezett , Vak vezet világtalant című megrázó festménye elevenedik meg. Valóban "megelevenedik", mert Hofmann valósággal megmozdítja Breughel képét, amikor leírja a vakok keserves útját a festőhöz, aki le akarja őket festeni. A vakok sután és elveszetten tapogatóznak a világban, és mi, olvasók, egyszerre vagyunk látók és világtalanok, együtt tévelygünk a vakokkal a nedves, tél végi, kora tavaszi hajnalon a komor holland tájban. Mélyen átérezzük kiszolgáltatottságukat, azt, hogy még a legnyomorultabb cselédnél is nyomorultabbak, ők, akik voltaképpen nem is tudják, hogy miért kell bűnhődniök. Gert Hofmann könyve az utóbbi évek egyik legnagyobb német könyvsikere.

Ernst Schnabel - Anne Frank - Anne ​Frank naplója / Anne Frank nyomában
Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schnabel tovább nyomoz. Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március 2-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: "Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt."

Gayle Forman - Csak ​egy év
Amikor ​kinyitja a szemét, Willem nem tudja, hol van – Prágában? Dubrovnikban? Vagy visszakerült Amszterdamba? Annyit tud, hogy ismét egyedül van, és meg kell találnia egy lányt, akinek Lulu a neve, és akivel egy varázslatos napot töltött Párizsban. Volt abban a napban – abban a lányban – valami, amitől Willemnek azt kell gondolnia, hogy a sors is egymásnak szánta őket, így Lulut keresve beutazza a világot Mexikótól Indiáig. Ám ahogy telnek a hónapok, és Lulu még mindig utolérhetetlen, a fiú kezd kételkedni benne, hogy a sors keze olyan erős lenne, mint képzeli… A Csak egy nap romantikus, érzelmes párdarabja a döntésekről szól, amelyeket hozunk, a véletlenekről, amelyek csak úgy jönnek – meg a boldogságról, ott, ahol ezek találkoznak.

Hendrik Groen - Amíg ​élünk
Az ​Alkonypír öregotthonban a szokott mederben csordogál az élet. Az immár 85 éves Hendrik Groen továbbra is orrol a folyamatosan zsörtölődő és nyögdécselő öregekre, akik a szőnyegbe tapossák a mézespuszedlit, és továbbra is átböngészi az újságokat, hogy kimazsolázza az érdekesebbnél érdekesebb cikkeket. Fő hitvallása is a régi: nyolcvanöt év ide vagy oda, amíg élünk, igenis kell, hogy tartogasson még számunkra valamit az élet. Egy napon azonban Hendrik whiskykedvelő barátja, Evert elmondja Hendriknek, hogy rákos, és az orvos szerint csak néhány hónapja van hátra. Hendrik úgy dönt, tesz róla, hogy azok a hónapok bizony felejthetetlenek legyenek. Mindebben pedig segítségére van az Öreg, De Még Nem Halott Klub minden tagja: a reumás Antoine és a szinte vak Ria; az agyvérzésen átesett Edward, akinek alig érteni a beszédét; az alvászavarral küszködő Geert, akinek sztómája van; Leone, aki remeg és inkontinens; valamint Graeme, aki a többiekhez képest egészen jó formában van. Ez az igazán szeretetreméltó társaság emlékeztet bennünket arra, hogy bár az időskor egyáltalán nem könnyű, sőt néha szívszorítóan nehéz, kellő humorérzékkel és eltökéltséggel mégis sokszor vicces.

Simon Calder - Amszterdam
Az ​utazás elengedhetetlen kelléke a jó útikönyv - amely pontos, megbízható, jól használható A Spirálkönyvek a bedekkerek között a legjobbak közé tartoznak. Járjunk bárhol a világban, a legtöbb turista kezében ennek a sorozatnak a köteteit láthatjuk. Segítenek beosztani az utazó idejét, tájékoztatnak a helyi szokásokról, az utazási lehetőségekről, megismertetnek a legfontosabb látnivalókkal, elárulják a rejtett kincseket, felajánlják a legmegfelelőbb éttermeket, kávézókat, szálláshelyeket, ötleteket adnak a városnézések, kirándulások utáni szórakozáshoz, de még abban is segítenek, hogy hol milyen ajándékot érdemes venni azoknak, akik otthon maradtak - mindezeket képekkel és térképvázlatokkal. A logikus szerkesztésnek és a spirálozásnak köszönhetően jól áttekinthetőek, könnyen kezelhetőek ezek a könyvek. Ennek a sorozatnak minden kötete kiváló útitárs.

Lindner László - Rotterdam
Mit ​nyújt az utasnak a műemlékekben gazdag Hollandia második legnagyobb, a múlt alkotásaiban nem éppen bővelkedő, 700.000 lakosú városa: Rotterdam? Rotterdam nem műemlékváros, viszont a világ legforgalmasabb kikötője, vízi város, amelyet nem múltról álmodozó, patricius palotákkal ékes grachtok, hanem teherhajók által járt csatornák, kikötőmedencék, a világ minden országának zászlóját viselő ki- és berakodó óriás hajók, fekete füstöt eregető gyárkémények, nyersolajfinomítók, végeláthatatlan nagy raktárházak jellemeznek. S ha a Hollandiát járó utas a művészeti és városképi élményeket nyújtó Hágát, Amszterdamot, Gentet s még annyi más, hangulatos kisebb, nagyobb várost bejárta már, nem mulaszthatja el, hogy a sajátosan más Rotterdamot és ennek sok érdekességét meg ne látogassa.

Jessie Burton - A ​babaház úrnője
Mindazt, ​amit látsz, játéknak veszed. Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget. Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni. Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai. Jessie Burton 1982-ben született. Első regénye, A babaház úrnője 2014-ben jelent meg, melyet Anglia legnagyobb könyvesbolthálózata, a Waterstones az év könyvévé választott. 2015-ben 31 nyelven jelenik meg a regény. A szerző jelenleg második művén dolgozik.

Pálfy József - Benelux ​államok
Három ​kis ország Nyugat-Európa szívében. Területük együttvéve alig kétharmada országunk területének, népességük viszont kétszerese hazánkénak. E viszonylag kis területen sűrű út- és vasúthálózattal összekötve fél-egyórai utazó távolságban váltogatják egymást a nagy kikötő- és iparvárosok és az ódon hangulatú városias kisebb települések. Körülöttük kertszerűen megművelt földek, tulipánmezők, feketefoltos legelésző tehenektől tarka zöldellő rétek, legelők. Minden tenyérnyi földdarab az emberi akaraterőről és munkáról tanúskodik, s kevés olyan helyet találunk ezen a vidéken, amely nem viseli magán az ember formáló kezének nyomait. Egy különös honfoglalásnak lehetünk tanúi a szárazföldbe benyúló Zuidersee környékén, ahol a tengertől hódít el az ember a maga számára egyre újabb és újabb területeket. Csatornákkal átszelt ódon városok és csupa üveg ipartelepek, forgalmas világkikötők és kis halászfalvak gótikus katedrálisok és ékes kereskedőházak, nyüzsgő üzletutcák és álmodó grachtok, múzeumok, műremekek, facipők és szélmalmok, homokdűnék, moseli bort termő szőlőhegyek, flamandok és vallonok, szigetlakó frízek és sajátos németet beszélő luxemburgiak. Érdekes városok, tájak, emberek, szokások. Ennyi minden mást, újat, érdekeset nyújt az utazás a Benelux országokban: Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban. Ez teszi indokolttá a Panoráma kiadó elhatározását, hogy az utasok-olvasók által ismertebb, látogatottabb országokról szóló útikönyvek sorában e művet megjelentesse. S ha a könyv részletességben nem is nyújt oly kimerítő tájékoztatást e három ország minden kis városára, tájegységére vonatkozóan, mint több, a teljesség igényére igényt tartó Panoráma útikönyv, annál több felvillanásszerű képet, inspirációt, és az útiterv összeállítására vonatkozó jótanácsot, segítséget nyújt olvasóinak.

Ulrike Lieb-Schäfer - Hollandia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alistair MacLean - Zsilip
A ​Kémek a sasfészekben, a Navarrone ágyúi és a Csapda, a II. világháborús kalandregények után MacLean újabb műve napjainkban játszódik, s egy döbbenetes eseménnyel kezdődik: Amszterdam repülőterét hatalmas víztömeg árasztja el, s szinte lemossa a föld színéről. Mindez az FFF, egy ír terrorista csoport műve, melynek tagjai a repülőtér melletti gát átszakítását figyelmeztetésnek szánják: ha az angol kormány nem teljesíti követeléseiket, egy létfontosságú zsilip felrobbantásával egész Hollandiát elárasztják...

Jo Elsendoorn - Góliát ​orra
Góliát ​hatalmas szobra az amszterdami Történeti Múzeumban áll. Joost, egy festő kedves és jószándékú kisfia vállalkozik a vakmerő tettre: éjjel belopózik - mondjuk ki kereken: betör - az épületbe, és bohócorrot ragaszt a szoborra, és mindezt azért, mert a kis gyerekcsapat vásott, langaléta főkolomposa másképp gyávának nevezné őt. A kétségbeejtő következmények meggyőzik Joostot, hogy az igazi bátorság másfajta és ő alaposan megtanulja a leckét; ezt nemsokára egy valódi hőstettel bizonyítja be. A gyermekkalandokban, komoly és humoros epizódokban bővelkedő holland regény észrevétlenül ismerteti meg olvasóit egy nagy múltú város gazdag hagyományaival és érdekes mai életével.

Monika Peetz - Nyári ​nővérek
A ​Keddi nők szerzőjének új regénye Szerelem és rivalizálás, bűntudat és vezeklés – nyers közvetlenséggel, lakonikus humorral és megkapó könnyedséggel. A sikeres jelmeztervező, Doro; az érzékeny családanya, Yella; a légiesen modern, de gyökértelen Amelie; a racionális kémikus, Helen – négy testvér, akik cseppet sem hasonlítanak egymásra. És akik az anyjuk hívására, minden ellenérzésük dacára egyként útra kelnek a holland faluba, Bergenbe. A csodás partra, ahol gyermekkoruk nyarait töltötték – és ahova sohasem akartak visszatérni. Itt veszítették el az apjukat. Mi viszi rá mégis az anyjukat, hogy ide szervezzen családi találkozót? Mi az a hír, amit képtelen máshol megosztani? És miért a nagy titkolózás? De nem csak az anyának van titkolnivalója – ahogy sorban bomlanak ki az újabb és újabb rejtélyek, már az is megkérdőjeleződik, kik voltak ők, és most kicsodák. Monika Peetz a Keddi nők után új sorozatba kezd: a Nyári nővérek első regényében együttérzőn mutatja be Yella zűrzavaros világát. A sorozat későbbi kötetei tovább mesélik a nővérek történetét. „Mit kell tenned, ha eltévedsz? Ezer különböző válasz is adódik. Az egyik, hogy menj vissza az utolsó ismert helyre.” Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta 26 nyelvre lefordították és meg is filmesítették. Magyarul a Keddi nők, a Léböjt Hotel és A keddi nők és a sok zöldség című kötetei jelentek meg.

Bart van Es - Hiányos ​fénykép
"Ragyogó, ​elegánsan megírt, mély nyomot hagyó történet. Azonnal végigolvastam." Philippe Sands, a Kelet-nyugati utca szerzője Lien kilencéves, amikor szülei egy idegen család gondjaira bízzák: 1942-ben járunk, Hollandia náci megszállás alatt áll, a szülők remélik, hogy legalább a lányuk túlélheti a háborút. Negyven évvel később végleg megszakad a kapcsolat Lien és az őt befogadó család között. Mi okozhat akkora törést? Mi lehet képes arra, hogy elszakítson egy ennyire erős köteléket? Bart van Es már felnőttként döbben rá, hogy van egy családtagja, akinek a létéről sem tudott. Személyes hangú, mélyen empatikus könyvében Lien nyomába ered. Feltárja a több generáción át hordozott traumák működését, a szeretetteljes viszonyokban megbúvó sérülések zárványait, amelyek néha visszavonhatatlan következményekkel járnak. A Hiányos fénykép érzékeny elbeszélés családról, idegenségről, emberi kisszerűség és nagyság kevercséről: történeteink alapanyagáról. Bart van Es Hollandiában született, Angliában él, Shakespeare- és Spenser-kutató. A Hiányos fényképpel 2018-ban elnyerte a Costa-díjat és a legjobb elsőkötetes memoárírók számára fenntartott The Slightly Foxed-díjat.