Ajax-loader

'ázsia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Germanus Gyula - Allah ​Akbar!
Germanus ​Gyula 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, s Allah Akbar! című könyvében számolt be útjáról. Ebben a méltán sikeres munkájában Germanus Gyula tudományos műnek, népszerűsítő irodalomnak, útirajznak, önvallomásnak, politikai esszének eredeti ötvözetét teremti meg. Elbeszéli arábiai utazásainak, mekkai zarándoklásának fordulatos történetét, olykor humoros, máskor csaknem tragikus, de mindig izgalmas útiélményeit, egyéni benyomásait, s közben sort kerít rá, hogy betekintést nyújtson az arab élet minden napjainak titkaiba, részletesen szóljon az arab népek múltjáról, műveltségéről, irodalmáról, vallásáról, lelkiségéről. Könyve - melynek első kiadása 1936-ban jelent meg - mit sem veszített aktualitásából, leírásai, megállapításai és analízisei ma is időszerűek. Fontos olvasmány mindazok számára, akiket Kelet őszinte, igaz ismertetése érdekel.

D. Major Klára - Lángoló ​világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

V. K. Arszenyev - Derszu ​Uzala
Amikor ​a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt: "Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics! Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas - valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert - s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…" Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.

P. Szabó József - Kína ​- ma
Merre ​tart Kína a 80-as években: Mit jelent a reform - "kínaiul", pontosabban pekingi felfogásban? Mit mond a kínai atombomba atyja a kínai atomhatalomról? Külön fejezetben ír a Kínát sokszor megjárt szerző a kínai nőkről, a válásokról, a bírósági gyakorlatokról, az iskoláról, az ősi kínai orvostudományról, az akupunktúra és az égetéses terápia mai hasznosításáról. Ami pedig kiegészíti a kötetet: hasznos tudnivalók - talán mindenekelőtt azoknak, akik éppen kínai utazásra készülnek...

Covers_63473
elérhető
1

Joseph Conrad - Győzelem
Az ​angol regény egyik óriása, a világirodalom legbonyolultabb és legkülönösebb regényíróinak egyike kelet-európai emigráns volt, aztán tengeri csempész Franciaországban, majd okleveles hajóskapitány, afrikai folyamok és távol-keleti tengerek hajósa, mielőtt csaknem negyvenévesen kiadta első regényét Angliában. Tizenkilenc éves koráig egyetlen szót sem tudott azon a nyelven, amelyen később - nem utolsósorban éppen nyelvileg oly csodálatosan gazdag - életművét megírta. A Győzelem Conrad utolsó, érett korszakában, 1915-ben keletkezett. Kalandos történet, egzotikus színhely - a hátsó-indiai szigetvilág -, az ábrázolás szempontja azonban lélektani, s módszere a lassú, pontos, tárgyilagos elemzés. Conrad regényének nyilvánvaló alaptémája Lena, az egyszerű lány hősies önfeláldozásának és a becsületes, jóságos, okos, de éppen lelki bonyolultsága miatt cselekvésképtelen Heystnek a szembeállítása. A lassan kibontakozó történet egyre drámaibb színezetet kap, s a végkifejlet előtt hallatlan feszültségig jut el. Conrad szerint a művészet célja a valóságélmény minél teljesebb kifejezése. Ennek érdekében a regény használja föl valamennyi művészet eszközeit, a színt, a formát és a hangot is, dolgozzék élénk színekkel, mint a festészet, legyen tömör és súlyos, mint a szobor, és ritmikus, mint a zene. Fél lábbal még mélyen a romantikában állva, de messze előre mutatva Conrad ebben a regényben is megvalósította ezt az ars poeticát.

Polonyi Péter - Diák ​voltam Pekingben
"A ​Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kulturális egyezmény alapján 1954 és 1961 között hét évet töltöttem Pekingben mint egyetemi hallgató. Két évet egy nyelvi előkészítő tanfolyamon, ötöt a Pekingi Egyetem kínai nyelv- és irodalom szakán. Erre az időszakra estek a szocialista átalakítások, a "száz virág"-mozgalom, a "nagy ugrás", a szocialista országokkal való kapcsolatok megromlásának kezdete, hogy csak a legfontosabb eseményeket említsem. A szünidőket kihasználva bejártam az ország nagy részét. ...Ne várjon az olvasó nagy titkokat, szenzációs leleplezéseket. Hétköznapokról lesz szó, ha néha kissé szokatlan hétköznapokról is. Ma már ez történelem, szerencsére Kínában is... ...Amíg az egyetemre jártam, úgy éreztem, hogy a körülöttünk zajló politikai élet csak akadályozza tanulmányainkat. Most már tudom, talán nem is az volt a legfontosabb, amit az egyetemen tanultam, hanem az, ami akkor csak zavaró tényezőnek tűnt, amit közben láttam, hallottam... ...Ez a könyv azoknak szól, akik nem jártak Kínában, még pontosabban: elsősorban a nálam fiatalabbaknak, akik életkoruk következtében sem láthatták, élhették meg mindezt..."

G. Metyelszkij - Északra ​szállnak a hattyúk
A ​tartalomból: A világ peremén. Rosszabb a tengernél. "A földművelés határától északra". A tundra vándorai. A Sarki-Urál. Nappali csillagok. Szarvasok csapásán.

Covers_4490
elérhető
15

Leslie L. Lawrence - Tulpa
Alighogy ​Leslie L. Lawrence megkezdi nyelvóráit az oldsborough‑i főiskolán, éjszaka titokzatos apáca látogatja meg bezárt szobájában, riadtan segítségét kéri, majd nyomtalanul eltűnik. Ezzel fergeteges hajsza kezdődik a Himalájában rejtőző Gonosz leple után, amelybe bekapcsolódnak a gondolatalakok, a tulpák is. Már‑már tragikus véggel fenyeget a himalájai kaland, de ekkor Leslie L. Lawrence fogai közé szorítja pipáját, kezébe veszi .38‑as Smith and Wessonját, s az ég mintha derülni kezdene a hegyóriások felett…

Polonyi Péter - Mi ​történt? Tienanmen tér, '89
___Május ​13-án hajnali kettőkor az Egyetemisták Autonóm Szövetségének vezetői üzenetetet juttatnak el a párt és a kormány irodájához tárgyalási készségükről. Két óra múlva megérkezik a kedvező válasz, ám a diákok elállnak tárgyalási szándékuktól. Délelőtt a párt, a kormány és a parlament illetékes irodái értesítik a diákokat, hogy 15-én készek párbeszédet kezdeni velük. A diákok ekkor elfogadják a hatalom ajánlatát, de az előzetesen megállapodott húsz fő helyett kétszáz fősre kívánják növelni a tárgyalóküldöttségük létszámát, majd meg sem várva a hivatalos szervek válaszát, alig négy órával a tárgyalási ajánlat megkapása után bejelentik, hogy mivel -a kormány tárgyalási szándéka nem őszinte-, a Tienanmen téren demonstratív kollektív éhségsztrájkot kezdenek. Gorbacsov látogatása két nap múlva kezdődik, a diákvezérek egyértelműen erre játszanak: a sarokba szorított hatalomnak engednie kell... ___Ezekben a napokban a téren összegyűlt tömeg olykor elérte a háromszázötvenezer főt is, még éjfélkor is százezren vették körül az éhségsztrájkolókat. Naponta húszezer vidéki diák érkezett a fővárosba, ahol egymást követték a különböző megmozdulások. Május 17-én este például egy kétszáz motorkerékpárosból álló csapat száguldozott végig Peking utcáin, majd Teng Hsziao-ping lakhelye előtt megállva a fiatalok kiáltozni kezdtek: "-Hsziao-ping, gyere ki"-.

Covers_19423
Ázsia Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ázsia
Mint ​valami hatalmas tó vizén úszó óriási lótuszvirág, Napkelet földje a világtengerek tükrén. A legnagyobb szárazföld, óriási sziromlevelei: óriási félszigetek, Minden égtáj felé nyújtózkodnak, lehullott sziromlevelei pedig a japán és indonéz szigetvilág. A lótuszvirág szíve: a hegyláncok közé zárt Tibet. Itt van a Föld legmagasabb hegysége, a Himalája, a hegycsúcsok királyával, a Csomolungmával, de itt van a legmélyebb tengerárok is a kontinens közelében. Ősi kultúrák bölcsője, nagy birodalmak szülőhelye, a világtörténelem legrégibb színtere, ahol milliókat vitt el az árvíz, és ahol milliók haltak éhen, ha nem jött időben a monszuneső. A ahol ma is legtöbb ember él: ÁZSIA

Henry Rider Haggard - Ayesha ​visszatér
Az ​ebek megláttak és vicsorogva, bősz morgással közeledtek felénk. Egyszerre rohantak meg, nem szégyenlem bevallani, rettenetesen féltem, mert e fenevadak közelről nézve oroszlán nagyságúak voltak, de oroszlánnál is sokkalta vérengzőbbek. Az egyik, a legkisebb, elhagyva a másik kettőt, egyenesen a torkomnak ugrott. Miként történt, nem tudom, de a pillanat által ösztönözve, én is feléje ugrottam úgy, hogy testének egész súlyával a dárdám hegyére került. A dárda a két első lába közt hatolt testébe, és az összeütközés oly heves volt, hogy engem hátravetett. Midőn talpra álltam ismét, a bestiát a porban láttam vergődni, vicsorogva, bőszülten kapkodott a dárdám nyele után, mely benneszorult a testében. A másik két fenevad Leonra vetette magát, de nem bírták lefogni, csak a köntösét tépték meg. Elég oktalan volt a dárdáját utánuk hajítani, mert az célt tévesztve, épp az egyik állat hasa alatt fúródott a földbe. Azért nem egyhamar ismételték meg a támadást; lehet, végvonaglásban előttük fetrengő társuk láttára ijedtek meg. Kissé eltávolodtak, s onnan vicsorogtak felénk.Most végre odaért a Khán is; fekete paripájáról bőszen meredt le ránk, olyan volt, mint maga a sátán.

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Székely Tibor - Éjfélkor ​dőlnek a pálmák
Székely ​Tibor jugoszláviai magyar újságíró, néprajzkutató, eszperantista és megszállott utazó. Nyughatatlan tudni akarása és bátorsága, s az eszperanto nyelv szerepének fontosságáról való meggyőződése hajszolta ismeretlen, sokszor még felfedezetlen területekre. Bejárta a világot. Elsőnek hódította meg Dél-Amerika egyik legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát; a tupari indiánok törzsénél vendégeskedett, akik megválasztották varázslónak; Salvadorban kísérletet tett az Izalco vulkán megmászására. A kráter közelében érte a kitörés, szinte csodával határos, hogy életben maradt. Mexikóban megmászta a Popocatépelt, Afrikában a Kilimandzsárót. Járt Indiában, ahol elsajátította a jóga tudományát, és eszperantóra tanította Vinoba Bhave filozófust, Gandhi tanítványát. Járt Nepálban és Kínában. Ausztráliában és Japánban is. Könyvében kalandokkal teli életének néhány izgalmas epizódját villantja fel. Írásai alapján szerény és a vakmerőség kíváncsi kutatót ismerhetünk meg Székely Tiborban.

Balázs Dénes - Tájfun ​Manila felett
E ​könyv majdani olvasói közt bizonyára többen is akadnak, akik a címet olvasva nem vágják rá, hol is van Manila, de miután végigolvasták Balázs Dénes mindvégig lebilincselő, kalandos vándorlásáról szóló beszámolóját, ismerősként gondolnak majd vissza a Csendes-óceánban elterülő Fülöp-szigetekre, az egzotikus archipelagus-ra és annak szép, barátságos, jóindulatú lakosságára. Az ismert geográfus szerző, jóformán csak egy hátizsákkal felszerelve, jórészt saját erőforrásaira támaszkodva, tudományos „kíváncsiságát" kielégítendő utazott a Fülöp-szigetekre, hogy a maga részéről, saját kutatásaival, helyszíni megfigyeléseivel is hozzájáruljon annak a tudományos kérdésnek az eldöntéséhez, hogy milyen törvényszerűségek határozzák meg a mészköves vidékek (karsztok) fejlődését, különleges tájformáik kialakulását. A szerző hosszú, kalandokban bővelkedő utazást tett a szigetvilágban: gyalogolt, hajózott, repült; megkínálták sült macskafejjel, látott kakasviadalt, tudja, milyen a ni-dóleves, evett papáját és kasszavát, ivott tubát és kókusztejet, átélt egy hatalmas tájfunt, megmászta a „csokoládéhegyeket", csónakázott a föld alatti folyóban, ahonnan csak „életmentő halak" segítségével jutott ki, és vad vihar közepette nézett bele egy vulkán füstölgő kráterébe. Balázs Dénes útikalandjairól igen sok érdekes, a szigetvilágot sokrétűen bemutató fényképet is készített, ezekből a kötet mellékleteként ízelítőt kap az olvasó. Tudományos megfigyeléseit (pl. a szigeteket az ázsiai kontinenssel összekötő szárazföldi híd létezését) térképekkel is bizonyítja. Egy „megszállott" tudós izgalmas felfedező útja bontakozik ki az olvasó előtt a könyv lapjain.

Nudzsúd Ali - Delphine Minoui - Nudzsúd ​vagyok, 10 éves elvált asszony
Ez ​a könyv egy jemeni kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája ha­gyományaival és ősi törvényeivel: azt követelte, hogy elválhasson a férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizen­nyolc éves koruk előtt adják férjhez. Nudzsúd történe­te hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtó­ban, harca az egész világot megindította. Az áldozat szerepét a drámai hősnőére cserélve meséli el nekünk megrázó történetét, hogy véget vessen a kényszerű hallgatásnak, hogy bátorságot adjon a vele egykorú kislányoknak, és megmentse őket mindattól a szenve­déstől, amelyen ő keresztülment.

Roman Kim - Elolvasás ​után elégetendő
"Önökre ​fontos államtitkot bízunk. Legyenek résen egész útjukon. A legkisebb könnyelműségből is helyrehozhatatlan baj támadhat. Akkor pedig haladéktalanul végezniük kell magukkal, nem fogadunk el se magyarázatot, se mentegetőzést - csak a harakirit..." Terano és Ido - a japán haditengerészeti vezérkar Harmadik Osztályának tisztjei - jól eszükbe vésték főnökük szavait. Diplomáciai futárként indultak Amerikába, de a szokásostól eltérő feladatokat kaptak: ezúttal nem postát, hanem fontosabbat, egy újfajta rejtjelző gépet kellett eljuttatniuk a washingtoni japán követnek...

Kurban Said - Ali ​és Nino
Az ​Ali és Nino Varázslatos szerelmi történet, a világ egyik legizgalmasabb, különböző népeket és kultúrákat elegyítő tájékán játszódó különös "love story". Ali Sirvánsir kánnak, egy azerbajdzsáni mohamedán arisztokrata család fiának és a keresztény grúz Nino hercegnőnek a szerelme az első világháború előtt kezdődik, a háború alatti és közvetlenül utána következő vérzivataros időkben bomlik ki és ér édesbús véget. A Kaszpi-tenger partján fekvő Azerbajdzsán, mely olaja miatt egyszer csak az oroszoknak és a nyugatiaknak is oly fontos lett, egyszerre tartozik Ázsiához és Európához, s Ali és Nino szerelmében is találkozik - hol szikrázva összeütközik, hol izgalmasan összesimul - a kétfajta lelkiség és kultúra: Ázsia és Európa más-más hagyománya. "Kurban Saidnak" köszönhetően egy időre az európai olvasó képes lehet mohamedán szemmel látni a világot, s megértheti, hogy a maga közegében ez ugyanolyan természetes és logikus, mint a mi európai kultúránk, Ali vad ázsiai természete talán még így is borzongatóan idegen marad, de alakja, szerelme, hősi helytállása s tragédiája megható és felkavaró: a történelem vak és kegyetlen erejével szembeszálló ember örök sorsát példázza.

Gondos Ernő - Az ​első világháború
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tan Twan Eng - Az ​Esti ködök kertje
Malajzia ​hegyei között, a teaültetvények szomszédságában bújik meg Jugiri, az Esti Ködök kertje. Gazdája a megközelíthetetlen Aritomo, a japán császár hajdani kertésze, aki a japánkertek tervezésének művészi fogásain kívül számos más titok őrzője is. Mellé szegődik Jün-ling, a fiatal kínai lány, akinek a lelkét súlyos emlékek terhelik. Kettejük lassan és nehezen kibontakozó kapcsolatáról szól a könyv, amelyet eleinte csupán megállapodás tart össze, később azonban az egyre szorosabbra fűződő barátság vagy valami annál is több…

Chitrita Banerji - Végigettem ​Indiát
India ​kulturális, történelmi és művészeti kincsek tárháza, minden utazót elbűvöl. De ismerjük-e ennek az ezerarcú országnak a gasztronómiai gazdagságát? Aligha. Világszerte az indiai konyhát a curryvel vagy a tikka maszálával azonosítják, a csípős, sáfrányos, fűszeres ételekkel. Azonban az indiai konyha ennél sokkal gazdagabb. Ahány vidék vagy tartomány, ahány vallás vagy kulturális közösség, annyiféle étkezési szokás, ételkészítési technológia és különleges fogás. Végigenni a különböző tartományok ételeit szinte lehetetlen. A könyv szerzője mégis a lehetetlenre vállalkozott. Gasztronómiai felfedező útja során Chitrita Banerji bejárta szinte egész Indiát: Bengált, Bombayt, Goát, Benáreszt, Gudzsarátot, Rádzsaszthánt, számtalan kisvárost és falut. Ennek a több évig tartó gasztrokulturális odisszeának eredményeképpen született ez a kötet, amely egyszerre kultúrtörténeti bedekker és gasztronómiai kalauz.

Máté György - Viharsarok ​Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marco Polo - Marco ​Polo utazásai
Marco ​Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében. Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán. A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti - egyszóval egyetemes emberi érdeklődését, adatokat, útiképekkel, krónikával és színes anekdotákkal, s így lett enciklopédikus gazdagsága révén a felfedezések legfontosabb irodalmi ösztönzője és újkori műveltségünk egyik pillére.

Lőrincz L. László - Utazz ​velünk tevekaravánnal
Magyarország ​legnépszerűbb írójának Lőrincz L. Lászlónak (Leslie L. Lawrence) csodálatos mesekönyvét tartja kezében az olvasó. Bimba és Dordzsi, két mongol kisfiú nagyapjukhoz indulnak nyári vakációra a Góbi-sivatagba. Egy kis hófehér tevecsikó, Gombóc lesz állandó kísérőjük, együtt keverednek kalandokba, együtt találnak drágaköveket, őslénycsontokat, s együtt találkoznak a feje tetején álló Gombóccal, azaz a délibábbal. Velük együtt mi is megismerkedhetünk tarbagán vitézzel és a sivatag sok pompás csodájával. Kalandra fel, induljon a tevekaraván!

Josikava Eidzsi - Taiko ​I-II.
A ​Japán Birodalom a XVI. században: káosz és háború. A Taiko a hadurak kíméletlen hatalmi harcának lebilincselő krónikája: egy alacsony sorból felemelkedő ifjú, Hijosi elszánt küzdelme az életben maradásért, az emberség megőrzéséért és a dicsőséges út kitaposásáért. E varázslatos könyv a karizmatikus és lángelméjű hadvezérek, a kegyetlen és embert próbáló kalandok, a vérszomjas viadalok és a vészterhes időkben is előtörő szerelem regénye. A tokiói születésű Josikava Eidzsi Japán talán legnépszerűbb regényírója. Világszerte rajongók milliói olvassák műveit, a Taiko-trilógiát éppúgy, mint a nemrégiben itthon is nagy sikert arató Muszasi-könyveket.

Haynal Kornél - A ​sztyepptől a tundráig
Egy ​népet csak történelmén keresztül lehet megérteni, csak meséiből, legendáiból megismerni, csak dolgos emberei révén megszeretni... Különösen érvényes ez egy olyan hatalmas, világrésznyi országra, mint amilyen a Szovjetunió, amelynek rendkívül mozgalmas a történelme, igen gazdag a mondavilága, és nem könnyen közelíthető meg embereinek lelke. Az egész hatalmas országot szerettem volna bejárni, de kényszerűen korlátokat kellett állítanom magam elé. Így hát képzeletbeli óriáskörzőt illesztettem a Szovjetunió európai részének közepe tájára. Csúcsa valahol Moszkvától északkeletre érte a földet, szára pedig olyan kört írt le, amely északon az örök jégbe dermedt Kola-félsziget tundráit, délen a Kaszpi-tenger környékének forró sztyeppvidékeit, nyugaton a Kárpátok gerincét, keleten pedig a titokzatos Ural komor, sziklás hegyhátát szelte át. Míg a Volga-delta országnyi rezervátumában bódító illatú lótuszvirágmezők fogadnak, északon, a Kola-félszigeten lila ametisztkristályok tömege csillan meg a tundra fekete kövein. És Moszkvától, a legoroszabb óriásvárostól északnyugatra Leningrád - a legfestőibb orosz város -, keletre az Ural lábainál pedig Magnyitogorszk - a hősi munka modern nagyvárosa. Északon szelektől földön kúszóvá kényszerített fák, árapály-erőművek, sarkkörön túli üvegházak - délen óriás görögdinnyék, gazdag olajkutak. Nyugaton végtelennek tűnő erdők - keleten a sztyepp szűzföldjét feltörő különleges ekék, a szelet-havat felfogó telepített erdősávok, s olyan emberek, akik a vasnál is kitartóbbak. Két világ - s mégis ugyanaz. Mint annak a népnek a lelke, érzelemvilága, amellyel meg akartam ismerkedni. Haynal Kornél

Covers_169546
Európa ​és a Szovjetunió Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Európa ​és a Szovjetunió
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Hessler - Kína ​országútjain
Peter ​Hessler ezúttal szokatlan dolgokat művel Kínában. Autót bérel, és bár tilos lenne vele elhagynia Pekinget, heteken át tartó utazásokat tesz, egészen Belső-Mongóliáig eljut. Hétvégi házat bérel egy Sancha nevű faluban, a Nagy Fal szomszédságában, és aktívan részt vesz a helyiek életében. A vadonatúj autópályákon délre megy, hogy tudósítson a szédítő ipari fejlődés következtében szinte napról napra változó vidék lakóinak életéről. Hessler új autós szerepében persze ugyanaz a kíváncsi újságíró, akit a Két év Kínában című könyvből már jól ismerünk: szenvedélyes megfigyelő, aki közel megy az emberekhez, nemcsak felvázolja, hanem részletesen ismerteti is életpályájukat, elhelyezi őket a szédületes iramban változó ország nyugati aggyal már-már felfoghatatlan társadalmi viszonyai között. Nem elégszik meg felszínes utalásokkal, szemügyre veszi a történelmi hátteret, amely nélkül számos jelenség érthetetlen. És noha a valóságnak csak egy szeletét mutatja be, a kínai szűrőn átderengenek az általános igazságok, kétségek, kérdőjelek, sokkok és a globálisan megoldhatatlannak tetsző problémák. Peter Hessler lassacskán jobban ismeri Kínát, mint lakóinak többsége. - (The Wall Street Journal)

Korda István - A ​nagy út
Jótollú ​újságíróként ismertük mintegy két évtizeden át Korda Istvánt, aki időnként egy-egy formabiztonságról és kifinomult irodalmi izlésről tanuskodó verssel is jelentkezett. Irodalmi riportjai is feltűnést keltettek és éppen ezért senkit sem lepett meg, amikor híre ment annak, hogy nem mindennapi vállalkozásba fogott: megírja a Székelyföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor életének regényét. Az írónak ennél a munkánál hatalmas dokumentációs anyaggal kellett megbírkóznia. Az erdélyi Kőrösből nekiindulva, Csoma Sándor, a vékonypénzű diák, a nagy enyedi kollégiumon keresztül eljut Németországba, a híres göttingeni egyetemre, ahol Blumenbach professzor feltevéséből kiindulva megérlelődik benne a terv, hogy Ázsiában felkutassa a magyarok őshazáját. Nagyenyedre visszatérve, 1819-ben gyalogszerrel útnak indul Kis-Ázsián, Teheránon, Bokharán és Afganisztánon át, ezer veszéllyel és a pénztelenség átkával dacolva, eljut Indiába, onnan Nyugat-Tibetbe, ahol két lámakolostorban behatol a tibeti nyelv és irodalom akkoriban még szinte teljesen feltáratlan rejtelmeibe. Leküzdve minden gátat, minden nehézséget, Kőrösi Csoma Sándor az első európai nyelvtudós, aki kivételes érzékével - jó néhány európai és keleti nyelven kívül - folyékonyan elsajátítja a tibeti nyelvet is. Kalkuttába visszatérve sajtó alá rendezi sokéves megfeszített munkájának eredményét: az első tibeti-angol szótárt és nyelvtant, amely 1834-ben jelenik meg és mint úttörő munka tudományos körökben mindenütt feltűnik. A nagy nyelvtudós Kalkuttában rendezgeti az ázsiai népek nyelvén felgyülemlett kéziratokat, majd - nem adva fel eredeti tervét - 1842-ben Lhasza felé indul a magyar őshaza felkutatására, de útközben megbetegszik és ötvennyolc éves korában meghal. Megkapóan, lenyűgöző művészi eszközökkel, hitelesen írja le Korda István „A nagy út“-ban az akkori nagyenyedi kollégium, a tizenkilencedik századbeli Göttingen, a Balkán, Közel- és Közép-Kelet életét, a gyarmatosító hatalmak fondorkodásait, amelyeknek útvesztői ellen harcolva, az állandóan feltornyosuló akadályokat leküzdve haladt Kőrösi Csoma Sándor célja felé. A mindvégig érdekfeszítő, úgy az ifjúságnak, mint a felnőtteknek szánt regény az emberi akaraterőről, akadályoktól vissza nem rettenő hajthatatlanságról, a tudományos célkitűzések követésének hősiességéről szóló nagyszerű, feledhetetlen hősköltemény.

Dr. Serényi János - Harmat László - A ​testből edzett fegyver
A ​fiút kivégezték, majd fejét lova nyergéhez kötve visszaküldték övéihez. Amikor a sereghez visszatért harci mén döbbenetes terhét meglátta Pumil hadvezér, monoton hangon csak ennyit mondott: "A fiam arca olyan, mint ha élne. Képes volt életét áldozni a királyért, így nincs miért sajnálnunk...!" Természetesen minden harci művészetben vannak olyan elemek, amelyektől veszélyessé, sőt életveszélyessé válhatnak. Óriási felelősséget jelent tehát valakinek a testéből "fegyvert kovácsolnunk".

Kalmár György - A ​felrobbant ország
Első ​ízben 1968 késő őszén utaztam Pakisztánba Delhiből, gépkocsival, keresztül az országon, fel a Khyber-hágón át Kabulig, s persze vissza. Az akkori élményeken, benyomásokon ugyan átsütött a politikai helyzet forrósága, de még nem kötöttek le — mint a nemzetközi politikával foglalkozó újságírót — a „nagy" események, s inkább az élet apró rezdüléseire figyeltem. A következő évben, 1969 tavaszán Daccába repültem, s megismerkedtem a bengáli kérdéssel, amelyről akkoriban nálunk még nemigen hallottak. 1971 márciusában ismét Pakisztánba utaztam: rövid karachi tartózkodás után Daccába repültem. 1971 decemberében — mint haditudósító — részt vettem az indiai—pakisztáni háborúban, és lapom részére küldtem jelentéseket. 1972 márciusában pedig az addigra már felszabadult Bengáli Népi Köztársaság első születésnapján voltam jelen... Sajátos útleírás kerekedett ki ebből az öt év alatt megtett utazásból. Történelmi riportnak inkább nevezném. Éveken és utakon vezet át, s megkísérli azt is meglátni és megmutatni, amit ritkán lát meg utazó. Történelmi tanulmánynak is nevezhetném egy szerencsés ember feljegyzéseinek, aki éppen akkor járt a világ egyik legizgalmasabb, legszebb táján, amikor ott az idő kereke fordult egyet.

Arnon Grunberg - A ​betegség nélküli ember
Arnon ​Grunberg új regényében kafkai vonásokkal és a tőle megszokott kegyetlen humorral ábrázolja, ahogy a nyugat-európai szemléletmód zátonyra fut a számára kaotikus Közel-Kelet kiszámíthatatlan viszonyain. A regény főhőse Samarendra Ambani, svájci állampolgár és sikeres építész, "más emberek boldogságának nagy, névtelen manipulátora" (ahogy önmagát látja). A férfi kényelmes élete (jól fizető állás, szép barátnő, higiénikus szex) alaposan félresiklik, amikor egy rejtélyes befektető megbízásából Bagdadba utazik, hogy megtervezzen egy operaházat. Utazása az iraki fővárosba a kezdeti csalódottságtól a szenvedésen át az életveszélyig vezet. Sam testileg és szellemileg egyaránt megtörten érkezik haza Zürichbe barátnőjéhez. Néhány hónappal később, mit sem tanulva a leckéből, elfogad egy újabb megbízást: ezúttal Dubaiban kell megépítenie a Nemzeti Könyvtár épületét. Újabb útja során Samnek rá kell döbbennie, hogy a történelem nagyon is képes megismételni önmagát, és hogy az európai útlevél távolról sem jelent garanciát a biztonságos hazatérésre. ("Naiv volt, és a naivitás rosszabb a hülyeségnél, még talán a gonoszságnál is rosszabb.") A betegség nélküli ember tragikomikus látlelet a korról, amelyben élünk – az igazságosságról, a megaláztatásról, a hamis biztonságérzetről és a modern építészet túlzásairól. Grunberg kafkai kegyetlenséggel űzi hősét egy olyan világban, amelyből az nem fog fel sokkal többet, mint szállodai szobájában a csótányok.

Erdődy János - Küzdelem ​a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.