Ajax-loader

'ázsia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dinah Jefferies - A ​teaültetvényes felesége
A ​tizenkilenc éves Gwen reményekkel és szerelemmel teli szívvel érkezik Ceylonba teaültetvényes férjéhez, Laurence-hez. A paradicsomi szépségű birtok azonban sötét titkokat rejt: egy elhagyatott sír a kertben, egy poros ruhásláda. A kezdeti boldogságnak hamar vége szakad. Laurence megváltozik: kiszámíthatatlanul, távolságtartó módon, mogorván viselkedik a lánnyal. Nem hajlandó magyarázatot adni a rejtélyekre sem, hagyja, hogy a felesége kétségek közt vergődjön. Gwen teherbe esik, Laurence boldog, de az igazi nehézségek csak most kezdődnek.: az ikrek születése szívbemarkolóan nehéz döntés elé állítja Gwent, és ettől kezdve tragikus titok terheli az ő szívét is. A lebilincselően izgalmas regény az 1920-as években, Ceylon szigetén játszódik, és még az utolsó oldalakon is váratlan fordulatokkal lepi meg az olvasót. Dinah Jefferies Malajziában született, kilencévesen költözött a szüleivel Angliába. Mélyen a szívébe zárta Délkelet-Ázsia és a Távol-Kelet világát, és gyerekkora óta számtalanszor járt arra. Az írónő élt kommunában egy rockbandával, dolgozott festőművészként, élt Olaszországban és Spanyolországban. Jelenleg Angliában él a férjével, és minden idejét a regényírásnak szenteli.

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Covers_419516
elérhető
2

Polonyi Péter - Kína
Kína. ​A világ leghosszabb folyamatos történelemmel rendelkező, legnépesebb birodalma természeti és emberkéz alkotta látványosságaival turisták millióit vonzza. Mandzsúria havas csúcsaitól a délszaki pálmafákig szinte valamennyi égöv jellegzetességei megtalálhatók területén, amely mintegy félszáz nemzetiség szülőföldje. Itt található a "pekingi ősember" lelőhelye, a több ezer km hosszú Nagy Fal, a világörökség részét képező tibeti Potala-palota. Kína azonban nemcsak a múlt, hanem a jövő országa is. A kötet a legszebb látnivalók leírásával és a legfontosabb háttérismeretekkel, gyakorlati tudnivalókkal, 197 színes fényképpel és 62 térképvázlattal segíti az eligazodást Kína ezerszínű világában.

Balázs Dénes - Pápua-Új ​Guinea
A ​nagy sikerű Galápagos könyv írója, dr. Balázs Dénes geográfus ezúttal egy másik egzotikus világgal ismerteti meg olvasóit: a pápuák földjével. A szerző ismét egyedül, háti zsákosan vág neki a trópusi vadonnak, amelynek emberevő lakóiról a múltban oly sok hátborzongató történetet meséltek. Pápua Új-Guinea a megdöbbentő ellentétek földje. A nagy sziget belsejében még mindig találunk kőkori kultúrfokon élő törzseket, ugyanakkor a főváros modern egyetemén az emberevő apák gyermekei már a rakétatechnikát tanulják. A felvidéken nem ritka látvány, hogy a törzsi háborúba induló harcos egyik kezében még kőbaltát szorongat, a másikban pedig egy tranzisztoros rádió bömböl. A hegyi lakók közül sokan még nem láttak életükben autót, de számosan utaztak már helikopterrel és repülőgéppel. Ami pedig a kannibalizmust illeti, az már csak a múlté, ha szorványos esetek még elő is fordulnak. Pápua Új-Guinea lakossága számtalan különféle nyelven beszél, sokféle ősi kultusznak hódol, és erejüket a meg-megújuló törzsi viszályok emésztik fel. A szerző útja arra a történelmi sorsfordulóra esett, amikor elemi erővel robbant ki a népekből az egységes nemzetté formálódás és a függetlenség vágya.

Jan Kozák - A ​tajgán vadásztam
A ​Burját Köztársaságba, a Bajkál-tótól délre és keletre, a Nagy-Bumbujka folyó, majd pedig a Havas-folyó vidékére, tehát a tajga szívébe látogatott el a szerző a Szovjet Írószövetség meghívására. Tüzetesen megismerte a szibériai tajga természeti világát, együtt élt a prémvadászokkal, akik hosszú hónapokra elszakadnak a civilizált világtól, és valósággal belevesznek a zord, de fenséges téli tajgába. A velük töltött hónapok vadászélményeiről szól Kozák lebilincselően érdekes és tartalmas beszámolója: mindent észrevett maga körül, a medvék, a rókák, cobolyok, nyércek életét, a tajga madárvilágát, tapasztalatokat szerzett az ott élő állatfajok harcáról, szokásairól, ez emberrel kapcsolatos viselkedésükről. Megfigyelései szervesen beépülnek a kalandos vadászatok leírásába, és így az olvasó szinte észrevétlenül tesz szert jelentős biológiai ismeretekre is.

Covers_16254
elérhető
3

Tisch Ferenc - Gyertyaláng
Ez ​a könyv nem csak a cunamiról szól, nem csak az iráni földrengésről. Nem csak Kambodzsáról, Vietnamról, Iránról és Srí Lankáról. Ez a könyv a Földről szól. A segítségnyújtásról, gyerekekről, arcokról, életekről, szegénységről és gazdagságról. Az élet színeiről. Rólam. Illetve rólunk. Arról, mit tehet az ember akkor, ha szembesül a világgal úgy, ahogyan azt korábban elképzelni se tudta volna.

Norbert Frýd - Bábkaraván ​Bandungban jár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdődy János - Küzdelem ​a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gondos Ernő - Az ​első világháború
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Korda István - A ​nagy út
Jótollú ​újságíróként ismertük mintegy két évtizeden át Korda Istvánt, aki időnként egy-egy formabiztonságról és kifinomult irodalmi izlésről tanuskodó verssel is jelentkezett. Irodalmi riportjai is feltűnést keltettek és éppen ezért senkit sem lepett meg, amikor híre ment annak, hogy nem mindennapi vállalkozásba fogott: megírja a Székelyföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor életének regényét. Az írónak ennél a munkánál hatalmas dokumentációs anyaggal kellett megbírkóznia. Az erdélyi Kőrösből nekiindulva, Csoma Sándor, a vékonypénzű diák, a nagy enyedi kollégiumon keresztül eljut Németországba, a híres göttingeni egyetemre, ahol Blumenbach professzor feltevéséből kiindulva megérlelődik benne a terv, hogy Ázsiában felkutassa a magyarok őshazáját. Nagyenyedre visszatérve, 1819-ben gyalogszerrel útnak indul Kis-Ázsián, Teheránon, Bokharán és Afganisztánon át, ezer veszéllyel és a pénztelenség átkával dacolva, eljut Indiába, onnan Nyugat-Tibetbe, ahol két lámakolostorban behatol a tibeti nyelv és irodalom akkoriban még szinte teljesen feltáratlan rejtelmeibe. Leküzdve minden gátat, minden nehézséget, Kőrösi Csoma Sándor az első európai nyelvtudós, aki kivételes érzékével - jó néhány európai és keleti nyelven kívül - folyékonyan elsajátítja a tibeti nyelvet is. Kalkuttába visszatérve sajtó alá rendezi sokéves megfeszített munkájának eredményét: az első tibeti-angol szótárt és nyelvtant, amely 1834-ben jelenik meg és mint úttörő munka tudományos körökben mindenütt feltűnik. A nagy nyelvtudós Kalkuttában rendezgeti az ázsiai népek nyelvén felgyülemlett kéziratokat, majd - nem adva fel eredeti tervét - 1842-ben Lhasza felé indul a magyar őshaza felkutatására, de útközben megbetegszik és ötvennyolc éves korában meghal. Megkapóan, lenyűgöző művészi eszközökkel, hitelesen írja le Korda István „A nagy út“-ban az akkori nagyenyedi kollégium, a tizenkilencedik századbeli Göttingen, a Balkán, Közel- és Közép-Kelet életét, a gyarmatosító hatalmak fondorkodásait, amelyeknek útvesztői ellen harcolva, az állandóan feltornyosuló akadályokat leküzdve haladt Kőrösi Csoma Sándor célja felé. A mindvégig érdekfeszítő, úgy az ifjúságnak, mint a felnőtteknek szánt regény az emberi akaraterőről, akadályoktól vissza nem rettenő hajthatatlanságról, a tudományos célkitűzések követésének hősiességéről szóló nagyszerű, feledhetetlen hősköltemény.

20140824_165314
elérhető
2

Joseph Conrad - Győzelem
Az ​angol regény egyik óriása, a világirodalom legbonyolultabb és legkülönösebb regényíróinak egyike kelet-európai emigráns volt, aztán tengeri csempész Franciaországban, majd okleveles hajóskapitány, afrikai folyamok és távol-keleti tengerek hajósa, mielőtt csaknem negyvenévesen kiadta első regényét Angliában. Tizenkilenc éves koráig egyetlen szót sem tudott azon a nyelven, amelyen később - nem utolsósorban éppen nyelvileg oly csodálatosan gazdag - életművét megírta. A Győzelem Conrad utolsó, érett korszakában, 1915-ben keletkezett. Kalandos történet, egzotikus színhely - a hátsó-indiai szigetvilág -, az ábrázolás szempontja azonban lélektani, s módszere a lassú, pontos, tárgyilagos elemzés. Conrad regényének nyilvánvaló alaptémája Lena, az egyszerű lány hősies önfeláldozásának és a becsületes, jóságos, okos, de éppen lelki bonyolultsága miatt cselekvésképtelen Heystnek a szembeállítása. A lassan kibontakozó történet egyre drámaibb színezetet kap, s a végkifejlet előtt hallatlan feszültségig jut el. Conrad szerint a művészet célja a valóságélmény minél teljesebb kifejezése. Ennek érdekében a regény használja föl valamennyi művészet eszközeit, a színt, a formát és a hangot is, dolgozzék élénk színekkel, mint a festészet, legyen tömör és súlyos, mint a szobor, és ritmikus, mint a zene. Fél lábbal még mélyen a romantikában állva, de messze előre mutatva Conrad ebben a regényben is megvalósította ezt az ars poeticát.

Balázs Dénes - Tájfun ​Manila felett
E ​könyv majdani olvasói közt bizonyára többen is akadnak, akik a címet olvasva nem vágják rá, hol is van Manila, de miután végigolvasták Balázs Dénes mindvégig lebilincselő, kalandos vándorlásáról szóló beszámolóját, ismerősként gondolnak majd vissza a Csendes-óceánban elterülő Fülöp-szigetekre, az egzotikus archipelagus-ra és annak szép, barátságos, jóindulatú lakosságára. Az ismert geográfus szerző, jóformán csak egy hátizsákkal felszerelve, jórészt saját erőforrásaira támaszkodva, tudományos „kíváncsiságát" kielégítendő utazott a Fülöp-szigetekre, hogy a maga részéről, saját kutatásaival, helyszíni megfigyeléseivel is hozzájáruljon annak a tudományos kérdésnek az eldöntéséhez, hogy milyen törvényszerűségek határozzák meg a mészköves vidékek (karsztok) fejlődését, különleges tájformáik kialakulását. A szerző hosszú, kalandokban bővelkedő utazást tett a szigetvilágban: gyalogolt, hajózott, repült; megkínálták sült macskafejjel, látott kakasviadalt, tudja, milyen a ni-dóleves, evett papáját és kasszavát, ivott tubát és kókusztejet, átélt egy hatalmas tájfunt, megmászta a „csokoládéhegyeket", csónakázott a föld alatti folyóban, ahonnan csak „életmentő halak" segítségével jutott ki, és vad vihar közepette nézett bele egy vulkán füstölgő kráterébe. Balázs Dénes útikalandjairól igen sok érdekes, a szigetvilágot sokrétűen bemutató fényképet is készített, ezekből a kötet mellékleteként ízelítőt kap az olvasó. Tudományos megfigyeléseit (pl. a szigeteket az ázsiai kontinenssel összekötő szárazföldi híd létezését) térképekkel is bizonyítja. Egy „megszállott" tudós izgalmas felfedező útja bontakozik ki az olvasó előtt a könyv lapjain.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Dr. Serényi János - Harmat László - A ​testből edzett fegyver
A ​fiút kivégezték, majd fejét lova nyergéhez kötve visszaküldték övéihez. Amikor a sereghez visszatért harci mén döbbenetes terhét meglátta Pumil hadvezér, monoton hangon csak ennyit mondott: "A fiam arca olyan, mint ha élne. Képes volt életét áldozni a királyért, így nincs miért sajnálnunk...!" Természetesen minden harci művészetben vannak olyan elemek, amelyektől veszélyessé, sőt életveszélyessé válhatnak. Óriási felelősséget jelent tehát valakinek a testéből "fegyvert kovácsolnunk".

Fehér Klára - Nemes László - Mecsetek, ​basák, efendik
A ​magyar turistának rendszerint kevés a pénze és kevés az ideje. Esetleg csak egy napja van Athénban, Jerevánban, Coventryben. Keresztülszalad a Louvre termein - éppen csak egy felvételt csinálhat a Ponte Vecchióról... Érdemes-e így utazni? Lehet-e látni valamit egy nap alatt? És hogyan kell felkészülni a turistaútra úgy, hogy a néhány órás kirándulásból egész életre szóló, feledhetetlen emlék maradjon? Olvasóink ismerik már Fehér Klára és Nemes László útikönyveit, a Gésák, pagodák, titkokat és az Irokézek és felhőkarcolókat. Új útikönyvük az egynapos törökországi utazás vidám titkait meséli el. Egyetlen napjuk volt Isztambulban - de jártak a Topkapi Szerájban, a Kék Mecsetben, az Aya Szófiában, bebarangolták a Nagy Bazárt, megnézték a Jedikulét, csavarogtak sikátorokban és modern bulvárokon, hajóztak a Boszporuszon, mulatságos kalandjaik voltak, láttak hastáncosnőt, és majdnem felszálltak az üszküdári kompra... fényképeztek, gyalogoltak, taxiztak, és közmondást ettek ebédre... Száz vidám turistaélményt és ezer jó tanácsot találhatnak Olvasóink ebben a könyvben.

Azsia
Ázsia Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ázsia
Mint ​valami hatalmas tó vizén úszó óriási lótuszvirág, Napkelet földje a világtengerek tükrén. A legnagyobb szárazföld, óriási sziromlevelei: óriási félszigetek, Minden égtáj felé nyújtózkodnak, lehullott sziromlevelei pedig a japán és indonéz szigetvilág. A lótuszvirág szíve: a hegyláncok közé zárt Tibet. Itt van a Föld legmagasabb hegysége, a Himalája, a hegycsúcsok királyával, a Csomolungmával, de itt van a legmélyebb tengerárok is a kontinens közelében. Ősi kultúrák bölcsője, nagy birodalmak szülőhelye, a világtörténelem legrégibb színtere, ahol milliókat vitt el az árvíz, és ahol milliók haltak éhen, ha nem jött időben a monszuneső. A ahol ma is legtöbb ember él: ÁZSIA

Doán Giói - Hajsza ​a fegyverekért
Valamennyien ​tudjuk, hogy a vietnami nép az utóbbi évtizedek legtöbbet szenvedett népe. Előbb a francia gyarmatosítók, majd az amerikai intervenciósok ellen kényszerült hősies ellenállásra. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy előbb tudtak fegyverrel bánni, mint ahogy a betűt ismerték volna. Pedig Vietnam békére termett, gyönyörű szép ország. Dús őserdeibe vezet el bennünket Doán Giói, a népszerű vietnami író, hogy tanúi legyünk a felszabadító háború első szakasza egyik lélegzetelállítóan izgalmas epizódjának, amikor francia zsoldosok és vietnami hazafiak egyszerre indulnak egy hajdani fegyverraktár felkutatására.

Kubassek János - A ​veddák földjén
Arumugam ​doktor ugyan meglepődik látogatásunkon, mert idegenek nem szokták felkeresni Mantivut, de az átkelés közben készségesen magyaráz. Több mint egy évtizede foglalkozik leprás betegekkel, jól ismeri életüket, mindennapi problémáikat. - A világon több millióra becsülhető a leprások száma. Sri Lankán 140 ezer nyilvántartott betegről tudunk, ami az összlakossághoz viszonyítva elég rossz arány, s feltehetően még ennél is magasabb a fertőzöttek száma. - Van ennyi kórházi ágyuk? - Nem kell mindenkinek kórházban feküdni. A betegek zöme csak vizsgálatra és kezelésre jár be a kórházakba. A gyógyszereket természetesen ingyen adjuk - mondja Arumugam. A csónak evezőse, a széles karimájú szalmakalapot viselő Johann Antony Xavier huszonnégy éve dolgozik az egészségyügyi állomáson. Nap mint nap. ő hozza-viszi az ápolókat és néha a betegeket a sziget és a szárazföld között. Mantivu kis kikötőjében már többen várják a csónakot. Nagy ritkán ilyenkor szokott a posta megérkezni. A levegő mozdulatlan. A füllesztő forróságban első pillantásra kihaltnak, lakatlannak tűnik a sziget. Partra szállunk. Félénken lépek ki a csónakból, mintha elátkozott földre tenném a lábam. Vadivel, az ápolók főnöke elénk jön. Arumugam doktor bemutat, és megkéri, hogy legyen a kalauzunk. A kikötő közelében néhány épületrom tűnik fel. Kísérőnk magyarázatot ad a szomorú látványra. - 1978-ban hatalmas ciklon pusztított Sri Lanka keleti partvidékén. Battikaloában is nagy károkat okozott. Mantivun több kórházépületet megrongált, leszakította a tetőt, és néhány lakóbarakkot romba döntött. Máig sem tudtunk mindent kijavítani.

Reinhold Messner - A ​cél: a Mount-Everest
Az ​elmúlt évtizedben Reinhold Messner, osztrák alpinista üstökösként tűnt fel: bravúrosnál bravúrosabb teljesítményeket ért el, mint hegymászó. 1978 tavaszán az első, 11 tagú osztrák Everest-expedíció résztvevőjeként - Peter Habelerrel külön csoportot alkotva - különleges módon érte el a világ legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet: a világon először oxikénpalack használata nélkül, sőt ezen túlmenően is igen kevés technikai segédeszköz igénybevételével. Messner 34 éves volt akkor, igen tapasztalt, nagy sikereket elért alpinista: az előző években hat, 8000 méteren felüli csúcsot meghódított már. Ez az Everest-megmászás azonban példátlan és egyedülálló volt. Az expedícióról szóló könyv méltó a vállalkozáshoz; érdekfeszítő, jól megírt olvasmány. A könyv függeléke sokrétű áttekintést nyújt az elmúlt 25 év Everest-expedícióról, és az "ősidőktől" napjainkig - számos csoportosításban - közli mindazt, amit a világ legmagasabb hegyéről tudni lehet és tudni érdemes.

V. K. Arszenyev - Derszu ​Uzala
Amikor ​a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt: "Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics! Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas - valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert - s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…" Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.

P. Szabó József - Kína ​- ma
Merre ​tart Kína a 80-as években: Mit jelent a reform - "kínaiul", pontosabban pekingi felfogásban? Mit mond a kínai atombomba atyja a kínai atomhatalomról? Külön fejezetben ír a Kínát sokszor megjárt szerző a kínai nőkről, a válásokról, a bírósági gyakorlatokról, az iskoláról, az ősi kínai orvostudományról, az akupunktúra és az égetéses terápia mai hasznosításáról. Ami pedig kiegészíti a kötetet: hasznos tudnivalók - talán mindenekelőtt azoknak, akik éppen kínai utazásra készülnek...

Polonyi Péter - Mi ​történt? Tienanmen tér, '89
___Május ​13-án hajnali kettőkor az Egyetemisták Autonóm Szövetségének vezetői üzenetetet juttatnak el a párt és a kormány irodájához tárgyalási készségükről. Két óra múlva megérkezik a kedvező válasz, ám a diákok elállnak tárgyalási szándékuktól. Délelőtt a párt, a kormány és a parlament illetékes irodái értesítik a diákokat, hogy 15-én készek párbeszédet kezdeni velük. A diákok ekkor elfogadják a hatalom ajánlatát, de az előzetesen megállapodott húsz fő helyett kétszáz fősre kívánják növelni a tárgyalóküldöttségük létszámát, majd meg sem várva a hivatalos szervek válaszát, alig négy órával a tárgyalási ajánlat megkapása után bejelentik, hogy mivel -a kormány tárgyalási szándéka nem őszinte-, a Tienanmen téren demonstratív kollektív éhségsztrájkot kezdenek. Gorbacsov látogatása két nap múlva kezdődik, a diákvezérek egyértelműen erre játszanak: a sarokba szorított hatalomnak engednie kell... ___Ezekben a napokban a téren összegyűlt tömeg olykor elérte a háromszázötvenezer főt is, még éjfélkor is százezren vették körül az éhségsztrájkolókat. Naponta húszezer vidéki diák érkezett a fővárosba, ahol egymást követték a különböző megmozdulások. Május 17-én este például egy kétszáz motorkerékpárosból álló csapat száguldozott végig Peking utcáin, majd Teng Hsziao-ping lakhelye előtt megállva a fiatalok kiáltozni kezdtek: "-Hsziao-ping, gyere ki"-.

Henry S. Landor - Utazás ​a rejtelmes Tibetben
H. ​S. Landor elsőként írt a szélesebb olvasóközönségnek úti beszámolót a 19. századi Tibetről. Arról a világtól elzárt, rejtelmes himalájai országról, amelyről oly szívesen képzelődtek a hölgyek és urak a korabeli nyugati szalonokban. Képzelődtek, és hol rajongtak a titkokat őrző tibeti lámák kultúrájáért, hol pedig borzongtak tőle. De mindkét érzés édes volt, bódító, mert ellenállhatatlanul vonzotta őket a keleti misztika, még inkább a mágia.Landor könyvében először találkoztak helyszíni leírásokkal, olyan történetekkel, amelyek a képzeletüket is felülmúlták. Ez a könyv tette Landort világhírűvé és mérhetetlenül gazdaggá, ez az a könyv, amelyre Magyarországon is úgy emlékszik a háború előtti nemzedék, mint egyik legizgalmasabb, legmegrendítőbb olvasmányára. Pedig mindeddig az eredeti terjedelem bő egyharmadát ismertük csupán.

Henry Rider Haggard - Ayesha ​visszatér
Az ​ebek megláttak és vicsorogva, bősz morgással közeledtek felénk. Egyszerre rohantak meg, nem szégyenlem bevallani, rettenetesen féltem, mert e fenevadak közelről nézve oroszlán nagyságúak voltak, de oroszlánnál is sokkalta vérengzőbbek. Az egyik, a legkisebb, elhagyva a másik kettőt, egyenesen a torkomnak ugrott. Miként történt, nem tudom, de a pillanat által ösztönözve, én is feléje ugrottam úgy, hogy testének egész súlyával a dárdám hegyére került. A dárda a két első lába közt hatolt testébe, és az összeütközés oly heves volt, hogy engem hátravetett. Midőn talpra álltam ismét, a bestiát a porban láttam vergődni, vicsorogva, bőszülten kapkodott a dárdám nyele után, mely benneszorult a testében. A másik két fenevad Leonra vetette magát, de nem bírták lefogni, csak a köntösét tépték meg. Elég oktalan volt a dárdáját utánuk hajítani, mert az célt tévesztve, épp az egyik állat hasa alatt fúródott a földbe. Azért nem egyhamar ismételték meg a támadást; lehet, végvonaglásban előttük fetrengő társuk láttára ijedtek meg. Kissé eltávolodtak, s onnan vicsorogtak felénk.Most végre odaért a Khán is; fekete paripájáról bőszen meredt le ránk, olyan volt, mint maga a sátán.

Székely Tibor - Éjfélkor ​dőlnek a pálmák
Székely ​Tibor jugoszláviai magyar újságíró, néprajzkutató, eszperantista és megszállott utazó. Nyughatatlan tudni akarása és bátorsága, s az eszperanto nyelv szerepének fontosságáról való meggyőződése hajszolta ismeretlen, sokszor még felfedezetlen területekre. Bejárta a világot. Elsőnek hódította meg Dél-Amerika egyik legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát; a tupari indiánok törzsénél vendégeskedett, akik megválasztották varázslónak; Salvadorban kísérletet tett az Izalco vulkán megmászására. A kráter közelében érte a kitörés, szinte csodával határos, hogy életben maradt. Mexikóban megmászta a Popocatépelt, Afrikában a Kilimandzsárót. Járt Indiában, ahol elsajátította a jóga tudományát, és eszperantóra tanította Vinoba Bhave filozófust, Gandhi tanítványát. Járt Nepálban és Kínában. Ausztráliában és Japánban is. Könyvében kalandokkal teli életének néhány izgalmas epizódját villantja fel. Írásai alapján szerény és a vakmerőség kíváncsi kutatót ismerhetünk meg Székely Tiborban.

Roman Kim - Elolvasás ​után elégetendő
"Önökre ​fontos államtitkot bízunk. Legyenek résen egész útjukon. A legkisebb könnyelműségből is helyrehozhatatlan baj támadhat. Akkor pedig haladéktalanul végezniük kell magukkal, nem fogadunk el se magyarázatot, se mentegetőzést - csak a harakirit..." Terano és Ido - a japán haditengerészeti vezérkar Harmadik Osztályának tisztjei - jól eszükbe vésték főnökük szavait. Diplomáciai futárként indultak Amerikába, de a szokásostól eltérő feladatokat kaptak: ezúttal nem postát, hanem fontosabbat, egy újfajta rejtjelző gépet kellett eljuttatniuk a washingtoni japán követnek...

Kurban Said - Ali ​és Nino
Az ​Ali és Nino Varázslatos szerelmi történet, a világ egyik legizgalmasabb, különböző népeket és kultúrákat elegyítő tájékán játszódó különös "love story". Ali Sirvánsir kánnak, egy azerbajdzsáni mohamedán arisztokrata család fiának és a keresztény grúz Nino hercegnőnek a szerelme az első világháború előtt kezdődik, a háború alatti és közvetlenül utána következő vérzivataros időkben bomlik ki és ér édesbús véget. A Kaszpi-tenger partján fekvő Azerbajdzsán, mely olaja miatt egyszer csak az oroszoknak és a nyugatiaknak is oly fontos lett, egyszerre tartozik Ázsiához és Európához, s Ali és Nino szerelmében is találkozik - hol szikrázva összeütközik, hol izgalmasan összesimul - a kétfajta lelkiség és kultúra: Ázsia és Európa más-más hagyománya. "Kurban Saidnak" köszönhetően egy időre az európai olvasó képes lehet mohamedán szemmel látni a világot, s megértheti, hogy a maga közegében ez ugyanolyan természetes és logikus, mint a mi európai kultúránk, Ali vad ázsiai természete talán még így is borzongatóan idegen marad, de alakja, szerelme, hősi helytállása s tragédiája megható és felkavaró: a történelem vak és kegyetlen erejével szembeszálló ember örök sorsát példázza.

Tan Twan Eng - Az ​Esti ködök kertje
Malajzia ​hegyei között, a teaültetvények szomszédságában bújik meg Jugiri, az Esti Ködök kertje. Gazdája a megközelíthetetlen Aritomo, a japán császár hajdani kertésze, aki a japánkertek tervezésének művészi fogásain kívül számos más titok őrzője is. Mellé szegődik Jün-ling, a fiatal kínai lány, akinek a lelkét súlyos emlékek terhelik. Kettejük lassan és nehezen kibontakozó kapcsolatáról szól a könyv, amelyet eleinte csupán megállapodás tart össze, később azonban az egyre szorosabbra fűződő barátság vagy valami annál is több…

L. V. Saposnyikova - A ​Kék-hegyek törzseinek titkai
India ​déli részén, a kéklő Nilgiri-hegyek között él egy titokzatos nép, a todák. Az európaiak csak alig kétszáz éve tudnak róluk, s csupán néhány száz főt számlálnak, s mégis etnográfusok tucatjai keresték fel őket, vaskos monográfiákat szenteltek ennek az elszigelten élő népnek. Hipotézis hipotézis után dőlt meg, amelyek pedig mind azt igyekeztek felderíteni, hogy kik a todák és honnan jöttek. Ezekre az egyszerű kérdésekre máig sem lehet végleges választ adni, ezt Saposnyikova sem adja meg. Ez a törzs parányi, alig számlál 800 főt. Századunk közepéig, amíg India gyarmat volt, úgy tűnt, hogy könyörtelenül kipusztulásra is ítélt, hiszen a civilizáció erőszakosan tört be életébe, megfosztotta földjétől, élete alapvető pillérétől is, a hatalamas bivalycsordáktól. S amit a todák a gyarmatosító hatalamaktól kaptak, még pusztítóbb volt, vérbaj és alkohol. A szabad India sikerrel fogott neki gyógyításuknak. 1650 körül még erős, gazdag, minden szükségessel rendelekző nép volt, akit Nilgiri többii törzsei a Föld urának ismertek el, mert szerintük: Nilgiribe elsőnek a todák jöttek. A todák nagylelkű urai voltak a földnek, szívesen megosztották földjeiket a jövevényekkel, és ezen az alapon épült ki a kapcsolatuk, amely mindenki számára gyümölcsöző volt, az állattenyésztő toda pásztoroknak csak úgy, mint a földművelő és kézműves kotáknak, badagáknak, sőt még a varázslók törzsének, a kurumbáknak is. Ez azonban már szinte csak a múlt, a gyarmati hatalmak szembefordították a törzseket, nemcsak a todák földhöz való jogát vitatták el (ez is rejlett eredetük lázas kutatása mögött, mert ha sikerül bizonyítani, hogy nem régi jövevények, akkor jogalap születik földjeik elrablásához, és az angol urak "kényesek" voltak a jogalapra). A kötet első részében a remek tollú etnográfusnőm keresztül a todák vallanak magukról, életmódjukról, szokásaikról, hiedelmeikről, legendáikról. Járunk toda házakban, megismerjük a családot, a munkamegosztást, a férfiak és a nők helyzetét, elkísérjük a halott todát utolsó útjára, és a fiatalt a templom elé, ahol a hajnal első sugaránál kapja meg a nevét, és az első intelmet: légy jó, légy nagylelkü. De elmegyünk esküvőre is, ahol a menyasszony egy csapásra három férjet kap. Három pompás fivért. Találkozunk olyan idős todákkal is, akik nemcsak családjukat vesztették el, hanem nemzetségüket is, de olyannal nem találkozhatunk, akit a törzs magára hagyott volna, mert a todák életében sok ezer éves szokások és hgyományok az uralkodók, ezek a javak megosztását és nem felhalmozását parancsolták. A kötet második részébena todák eredetének kérdését igyekszik feltárni a szerző, hatalmas történelmi, etnográfiai, és régészeti anyagra támaszkodva, és természetesen a saját kutatásait is felhasználva. Saját kutatásai köz tartozik egy kirándulás, amelynek az a célja, hogy eljusson Amanodrba, a holtak országába. A toda hagyományok őrzői remekül tudják az odavezető utat, sőt azt is,hogy az út egy-egy szakaszán mi vár az eltávozottra, aki elindul, hogy életét tovább élje az elhunyt rokonai között, egészen addig, amíg térdig nem kopik a lába, mert akkor Jon isten, a holtak ura visszaküldi, hogy újra szülessen. Olvasóink kezébe igen érdekes útikönyvet adunk, amely térben a Nilgiribe visz, időben pedig úgy időszámításunk előtt vagy kétezer esztendőbe, mivel a mai todák tulajdonképpen jelentős változás nélkül azt az életet folytatják, amit Nilgiriben letelepedett őseink alakítottak ki, megérkezésükkor.

Máté György - Viharsarok ​Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gavin Young - Lassú ​hajókon Pireusztól Kantonig
Gavin ​Young angol újságíró, 15 évig a tekintélyes The Observer külföldi tudósítója, sőt "haditudósítója" volt(pl. Vietnamban, Kambodzsában, könyvében megrázó élményeirpl is megemlékezik). Ötvenéves korában valósította meg ifjúkori álmát, hajón eljutni Görögországtól Kínáig. Ezt a napjainkig igen kalandos vállalkozást Gavin Younk nem luxushajók elkényeztetett utasaként akarta végrehajtani - a veszély és kalandok lehetősége vonzotta. Pieruszból indult, és huszonhárom hajón, hét hónap alatt jutott el Kantonban. Közben "kikötött" Törökországban, Cipruson, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Pakisztánban, Indiában, Srí Lankán, Malaysiában, Szingapúrban, Borneón, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és végül Kínában. A 23 hajó között akadt modern és kényelmes tengerjáró, ócska defektes motorral küszködő halászbárka, lélekvesztő méretű motorcsónak és vitorlás hajó; és az útitársak, újsütetű ismerősök között akadtak hippik, kábítószeresek, vendégmunkások, Maugham hőseire emlékeztető, Indiában letelepült angolok, csempészek, s egy gengszterből lett hajótulajdonos milliomos is. Gavin Young gazdag sztorifüzért kínál olvasóinak.

Haynal Kornél - A ​sztyepptől a tundráig
Egy ​népet csak történelmén keresztül lehet megérteni, csak meséiből, legendáiból megismerni, csak dolgos emberei révén megszeretni... Különösen érvényes ez egy olyan hatalmas, világrésznyi országra, mint amilyen a Szovjetunió, amelynek rendkívül mozgalmas a történelme, igen gazdag a mondavilága, és nem könnyen közelíthető meg embereinek lelke. Az egész hatalmas országot szerettem volna bejárni, de kényszerűen korlátokat kellett állítanom magam elé. Így hát képzeletbeli óriáskörzőt illesztettem a Szovjetunió európai részének közepe tájára. Csúcsa valahol Moszkvától északkeletre érte a földet, szára pedig olyan kört írt le, amely északon az örök jégbe dermedt Kola-félsziget tundráit, délen a Kaszpi-tenger környékének forró sztyeppvidékeit, nyugaton a Kárpátok gerincét, keleten pedig a titokzatos Ural komor, sziklás hegyhátát szelte át. Míg a Volga-delta országnyi rezervátumában bódító illatú lótuszvirágmezők fogadnak, északon, a Kola-félszigeten lila ametisztkristályok tömege csillan meg a tundra fekete kövein. És Moszkvától, a legoroszabb óriásvárostól északnyugatra Leningrád - a legfestőibb orosz város -, keletre az Ural lábainál pedig Magnyitogorszk - a hősi munka modern nagyvárosa. Északon szelektől földön kúszóvá kényszerített fák, árapály-erőművek, sarkkörön túli üvegházak - délen óriás görögdinnyék, gazdag olajkutak. Nyugaton végtelennek tűnő erdők - keleten a sztyepp szűzföldjét feltörő különleges ekék, a szelet-havat felfogó telepített erdősávok, s olyan emberek, akik a vasnál is kitartóbbak. Két világ - s mégis ugyanaz. Mint annak a népnek a lelke, érzelemvilága, amellyel meg akartam ismerkedni. Haynal Kornél

Kollekciók