Ajax-loader

'apaság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Paul Young - A ​viskó
Végre ​magyar nyelven is megjelenik a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Egy regény, aminek sikerével – és tartalmával – még a Forbes Magazin is foglalkozott… Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.) Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt 8 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet korunk kereszténységére, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga „ sorsfordító erejű” üzenetre talált a könyv elolvasása közben.

Antoine Leiris - Csak ​azért sem gyűlöllek titeket
Péntek ​este elloptátok egy kivételes lény életét, életem szerelméét, a fiam édesanyjáét, de csak azért sem gyűlöllek titeket. Nem, nem teszem meg nektek azt a szívességet, hogy gyűlöljelek benneteket. Pedig ez volt a célotok, de ha a gyűlöletre haraggal felelnék, akkor ugyanannak a tudatlanságnak engednék, ami benneteket tett azokká, amik vagytok. Azt akartátok, hogy féljek, hogy honfitársaimra gyanakodva tekintsek, hogy feláldozzam szabadságomat a biztonságom kedvéért. Ketten vagyunk, a fiam meg én, de erősebbek vagyunk, mint a világ összes hadserege. Egyébként meg nincs is már több időm a számotokra, megyek Melvilhez, ébredezik a délutáni alvásból. Alig tizenhét hónapos, most meguzsonnázik, mint minden nap, aztán megyünk játszani, mint minden nap, és ez a kisfiú egész életében csak azért is boldog és szabad lesz. Mert nem, ő sem fog gyűlölni titeket. Hélène Muyal-Leiris a párizsi terrortámadás során vesztette életét 2015. november 13-án. Férje, Antoine másfél éves gyermekükkel maradt magára; nyílt levele, melyet a merénylet másnapján írt a terroristákhoz, bejárta a világsajtót. Bővített változata, melyet kezében tart az olvasó, több mint 20 nyelven jelenik meg. Antoine Leiris felkavaró története arról szól, hogyan lehet emberi választ adni a terrorizmus értelmetlen embertelenségére.

Helen Fielding - Bridget ​Jones babát vár
Bridget ​Jonest egyre többet kínozzák az Önelégült Anyák, folyton figyelmeztetve rá, hogy ketyeg a biológiai órája: most kell szülnie, ha még szülni akar valaha. Meg hát maga Bridget is már mindenhol terhes anyákat lát. Igaz, továbbra sem veti meg az italt, és ez hallucinációkat is okozhat - de ez biztos, hogy folyton klasszikus Bridget Jones-os helyzetekbe sodorja őt. Mondjuk, romantikusnak látszó röpke kalandokba. És egyszer csak Bridget azt gyanítja, hogy elkezdődött nála a klimax. De egy terhességi teszt hamar kideríti, hogy nem erről van szó. Bridget terhes! Áldott állapotban van! Igaz, nem egészen úgy esett meg a dolog, ahogy álmodott róla, de attól még boldog. Már amennyire boldog lehet a kismama, akinek agyában az ultrahangos vizsgálat és a terhestorna megható (vagy épp vicces) pillanataiban is egyre az dörömböl az agyában: "De ki az apa?"

Jackie Kay - Trombita
Hetvenéves ​korában meghal Joss Moody, a világhírű dzsessztrombitás. Ekkor derül csak ki, hogy a szerető férj, a gondos apa valójában nő volt. Jackie Kay könyve nem botránykrónika. Csak egy dísztelen, mégis szívhez szóló prózavers. Egységes, mégis kemény könyv. Szeretetről. Gyöngédségről. Hűségről. Önazonosságról. Toleranciáról. Gyermek és szülő viszonyáról. Igaz és hamis barátságról. És sírig tartó hitvestársi kapcsolatról. S közben a háttérben szól a trombita és szól a dzsessz.

Mes%c3%a9k019
Mesék ​apákról Ismeretlen szerző
88

Ismeretlen szerző - Mesék ​apákról
Vajon ​miért nincsenek jó anyák a mesékben, és az apák miért olyan jók szinte minden mesében? - teszi fel a kérdést a kötet Előszavában a neves mesekutató és meseterapeuta, aki nagy sikerű Mesék nőkről -férfiaknak és Mesék férfiakról -nőknek című kötetei után ezúttal apáknak és fiúknak, anyáknak és lányoknak válogatott történeteket a világ mesekincséből. Tette ezt azzal a céllal, hogy a meséken keresztül is bemutassa, milyen nehéz anyának és apának (no és persze leánynak és fiúnak) lenni, mennyi nehézséggel és próbatétellel kell megküzdeni egy jól működő szülő-gyermek kapcsolat érdekében is. A mesekutató állítása szerint a mesék egészen másképp beszélnek az apáról, mint az anyáról: például a népmesékben alig találni jó anyákat - ha vannak is, mindjárt a mese elején meghalnak, bár a síron túlról továbbra is gondját viselik gyermekeiknek -, a jó apák viszont egyáltalán nem ritkák. A jó apa alakja épp olyan fontos és meghatározó egy gyermek életében, mint a jó anyáé. A mesebeli jó apák megőrzik és virágzásban adják át a birodalmat fiaiknak, és jó előre gondoskodnak az örökség igazságos elosztásáról. A jó apák atyai áldással indítják útnak azokat a gyermekeket, akik „szerencsét próbálni indulnak", és segítenek jó házastársat találni azoknak, akik erre vágynak. Lényeges vonása a mesebeli (és a valóságos) apáknak, hogy mindig a megértés felé egyengetik az utat, és igyekeznek elejét venni a tévedéseknek. Vagyis az apa a mesében sem más, mint a mérték, a mérce, a tartás, a biztonság és a bizalom hordozója törvény, a kötelesség szimbóluma. Mindaz, amit egy apa a gyermekeire hagyományoz a mesékben, leírható egyetlen szóval: felelősség. Felelősség a bennünk és a rajtunk kívül létező birodalmakért, amelyekből nem hiányozhat egyetlen aranyalma, aranyköles vagy szépen szóló aranymadár sem.

Jennifer E. Smith - Vajon ​létezik szerelem első látásra?
Négy ​perc általában alig valamire elegendő – ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat? A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a New York-i repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még sohasem találkozott. Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól – Hadley-é pedig a 18A-ra. A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőzi az olvasót arról, hogy az igaz szerelem akkor bukkan fel, amikor a legkevésbé számítunk rá.

Chaim Potok - A ​kiválasztott
A ​legnagyobb huszadik századbeli amerikai zsidó írók – Henry Roth, Bellow, Malamud, Singer és Philip Roth – között tartja számon a világ a Sárospatakról származó Chaim Potokot, aki az irodalmi doktorátust megszerezve ortodox rabbiként mûködött szerte a világon Ausztráliától Dél-Koreáig. Elsõ regénye, A kiválasztott, mely nyomban hatalmas sikert aratott, a kelet-európai közösség sajátos életformáját továbbörökítõ New York-i hászidok különös világában játszódik, s a vallásos zsidóság két nemzedékének, az apjával s ugyanakkor önmagával viaskodó fiúnak állít szívbemarkoló és felejthetetlen emléket.

Cormac_mccarthy_az_ut
elérhető
240

Cormac McCarthy - Az ​út
,,Ha ​a fiú nem Isten igéje, akkor Isten sosem szólalt meg." Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg arcát az elpusztult világnak. A "vég" után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában már csak két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon "megmenteni" fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a ragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják... Cormac McCarthy a felkavaró történet kegyetlen kulisszái közt, egy apa-fiú kapcsolat felejthetetlen dialógusaiban kérdez rá az ember alapvető értékeire: a hit, a remény és a szeretet erejére. Ám a válaszokat ezúttal is olvasóira bízza. Megrendítő utópiája 2007-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regény az angol Times által összeállított "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján az első helyet érdemelte ki.

Szily_kitolas_(425x640)
elérhető
24

Szily László - Kitolás
Szily ​László, újságíró, horgász és apa, a magyar horgászirodalom Rejtő Jenője búcsút intett a csökös háglik, porongok és kékfarkúak bukolikus világának, és egy, a halaknál is nehezebben kiismerhető, viszont sokkal hangosabb élőlény felé fordította írói (és privát) figyelmét. Szily újságíró: pontos, jó megfigyelő, szenvtelen és objektív, Buster Keaton-i pofával képes leírni például, hogy kezében ecsettel, a frissen mázolt falat mellével leradírozva zuhan az újonnan vásárolt gyerekágyba. A pszichedelikus börleszkjelenetek mellett Szily gyakran rántja elő sajátos, akár szabadalomként is bejegyeztethető poéntechnikáját: közszereplőket rángat be vicces helyzetekbe, képtelen hasonlatokba...

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Willy Breinholst - Apák ​kézikönyve
Az ​apaság első biztos jelei az anyán láthatók, de a leendő apuka rövidesen saját magán is észreveheti a félreérthetetlen tüneteket. Távol álljon tőlünk, hogy kisebbítsük az anya szerepét; nagyon jól tudjuk, hogy anya nélkül egyetlen gyermek se látta volna meg a napvilágot. Ám míg a várandós ifjú anyuka könyvek tucatjaiból szerezheti meg mindazokat az ismereteket, amelyekre csak szükség lehet, szegény első gyermekes apajelöltet teljesen magára hagyják. Gyámoltalanul kell végigküzdenie magát a terhesség és a szülés gyötrő időszakán, egyedül kell megbirkóznia a gyermek életének első néhány, nem könnyű évével.

Székely András - Jöttek, ​láttak, legyőztek
Mi ​történik, ha: egy tapasztalatlan, még gyermektelen házaspár megtudja, nemsokára gyerekük születik?; az anya túl nagy jelentőséget tulajdonít a szakkönyveknek, az apa pedig sörözni jár a felkészítő tanfolyam helyett?; 9 hónap után még mindig készületlenül éri őket az új családtag? Ha szülő vagy, akkor mindennapos dolog, hogy névjegykártya helyett egy fél pár zoknit húzol elő a zsebedből, és fontos tárgyalásod alatt megszólal a gumiegér, amikor leülsz? Ugye ismerős? A könyv sziporkázó humorral tárja elénk mindazt, amit szülőként már mindannyian átéltünk. Most azonban lehetőségünk van arra, hogy az emlékek felidézése közben a vidám történetek a saját emlékeinket is más színben tüntetik fel.

Süveges Gergő - Apa-kép-írás
Tudják ​Önök, hány babakocsi kell egy kétgyermekes háztartásba? Vagy mire való egy jó rücskös lábtörlő? S azt, hogy a kamaszkor már a születéskor elkezdődik? Igen, apává lenni nem nehéz. Apának lenni - az az igazi kihívás. A kötet írásaiban egy család, a mi családunk örömei tárulnak fel soktucatnyi képben - apa-képben. Én olykor kacagva írtam. Az Olvasónak legalább csendes derűt kívánok.

Benjamin Buhot - Apanapló
Egy ​gyesen lévő apuka megpróbáltatásai, avagy hogyan válhatunk mintaszerű apává 100 lépésben "Vasárnap reggel van. Fél kilenc felé járhat. Kellemes, pihentető alvás után ébredünk. Tekintetünk találkozik, és egymás szeméből ugyanazt az izgatottságot olvassuk ki. Vajon most meglesz? Feltűnik végre az a bűvös második csík? Vajon a mai nappal kezdetét veszi az új életünk? Feleségem a tesztcsíkkal a kezében eltűnik a fürdőszobában. Én az ágyban maradok és várakozom... Sokáig tart! Igazán sokáig! Amikor visszatér, a mosolyából azonnal kitalálom: öveket becsatolni, mert indulunk! Hűha... ez megvan!" Benjamin számára az apaság az ismeretlenbe való alámerüléssel kezdődik. Útját a mérhetetlen boldogság (a terhesség bejelentése, az első ultrahang, az első találkozás a gyermekével, az első szavak...), az aggodalmak és a kétségek pillanatai szegélyezik (jó apa leszek?, egészséges lesz?, hogyan lehet egy ilyen pici lénnyel kapcsolatba kerülni?) Hogy ezt a nagy kalandot minden mélységében átélhesse, Benjamin elhatározza, hivatásos apa lesz. Egy különös és információkban gazdag könyvet tart kezében az olvasó, amelynek ott a helye minden (leendő) apa és anya kezében is.

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
A ​monumentális balzaci életműnek, az Emberi színjátéknak a Goriot apó az egyik csúcspontja és fontos elágazási pontja. A több rétegű mű emlékezetes figurák sorsát tárja elénk. A francia forradalom utáni időszakban spekulációval meggazdagodott tésztagyáros, Goriot apó polgári körülmények között éli újra Lear király tragédiáját: a leányai szeretetéért küzdő, ezért mindent feláldozó, becsapott, kifosztott apa megrendítő pusztulását. A regény tulajdonképpeni hőse az életműven többször is felbukkanó Eugene Rastignac, aki becsületes, jószándékú fiatalemberként jön Dél-Franciaországból Párizsba, de karriervágya elszánt törtetővé formálja. A Bourbon-restauráció kora ez, amikor a főúri rend és a király visszahelyeztetett ugyan jogaiba, de ténylegesen már a pénzarisztokrácia van hatalmon. A pénz a legfőbb társadalmi mozgatóerő, ettől függ minden, még az érzelmek vonzása is. A regény nemcsak megrázó, felejthetetlen olvasmány, a "realizmus egyik legnagyobb diadala", hanem a marxizmus klasszikusai szerint, tudományos értékű mű is, melyet felhasználtak elméleti munkásságukban.

Covers_187197
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Imádkozzunk ​a családunkért!
A ​Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2011-es esztendőt a családoknak szenteli. A Család Éve 2010. december 26-án kezdődött, és egészen 2011. december 30-ig tart. Ez idő alatt az Egyház kiemelkedő figyelmet szentel a keresztény családoknak. A Család Éve alkalmából dr. Veres András megyéspüspök úr egy imádságos könyv kiadását kezdeményezte. Támogatásának köszönhetően a Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó gondozásában megjelent a Szombathelyi Egyházmegye Család Éve alkalmából összeállított imakönyve Imádkozzunk a családunkért! címmel. A kiadvány fő célja, hogy benne minden korosztály (nagyszülők, szülők, fiatalok, gyermekek) megtalálja a neki leginkább megfelelő imádságot adott élethelyzetétől függően (házasság és gyermekvállalás előtt állók, ifjú házasok, egyedülállók, özvegyek). Az imádságok széles skálája jelenik meg a kiadvány lapjain: litániák, felajánlások, keresztutak, de verseket és egyéb prózai szövegeket is tartalmaz. ,,Az imádságra való nevelés elsődleges és szükségszerű összetevője a szülők konkrét példája és életük tanúságtétele" - ezért ebben az esztendőben imádkozzon mindenki még buzgóbban, hogy erősödjön hitben és lélekben, s ezáltal táplálja gyermekeinek, családjának hitét is! Hiszen ,,az olyan édesapa és édesanya, aki együtt imádkozik gyermekeivel, gyermekei szívének mélyén olyan mély nyomot hagy, amelyeket az élet későbbi eseményei nem tudnak kitörölni." Jó szívvel ajánljuk a Családok imakönyvét minden hívő - legfőképpen pedig a hitben elmélyülni, megerősödni vágyó családok - figyelmébe, különböző alkalmakra, együtt és külön imádkozáshoz, lelki elmélyüléshez, útkereséshez, megerősítéshez.

Harper Lee - Ne ​bántsátok a feketerigót!
A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Ivan Szergejevics Turgenyev - Apák ​és fiúk
Bazarov ​a világirodalom egyik legismertebb regényhőse: annyit szinte mindenki tud róla, hogy "nihilista", aki nem ismer el semmilyen tekintélyt, és megveti a szerelmet - aztán mégis őrülten, romantikusan szerelmes lesz. Bazarov azt vallja, hogy nekik, az akkori Oroszország bátor, tettre kész fiataljainak mindent le kell rombolniuk, amit az előző nemzedékek építettek és képviseltek, s aztán az új világ felépítése már egy új nemzedék feladata lesz. És abban az új, tiszta világban nem lesz bűn, mert a társadalom nem rontja meg az embert. Vagyis Bazarov alakjában Turgenyev mintha a majdani bolsevik forradalmárok prototípusát festette volna meg – profetikus érzékkel. De a regényt olvasva Bazarov alakja egyre bonyolultabbá válik számunkra: hol megvetjük a szélsőséges eszméi miatt, hol imponál a merészsége, hol együtt érzünk vele, hol már-már zseniálisnak érezzük a gondolkodását. Kiismerhetetlen és mélyen emberi – cinikusnak látszik, de tele van szeretettel. Nem, ő nem lenne bolsevik forradalmár, sokkal inkább az első áldozataik egyike. Vagy hát... ki tudja?

Mi_mondtuk_apur%c3%b3l
Mi ​mondtuk... Apuról Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Mi ​mondtuk... Apuról
Apa ​ősz hajú, jólöltözött, és nem szeret cigizni. Szereti ha igaza van, és elég hiú. A cipőit szétszórja a nagyszobában. A munkahelyén szeret kiabálni. _Edit, 10 éves_ Apukám kb. 187 cm és rettentő erős a testéhez képest. Nagyon szereti hangosan hallgatni a magnót. Mindig vesz nekem valamit, de sajnos csak reggel látom, mert dolgozik, és vasárnap is csak ritkán van itthon. De nem zakóban indul el dolgozni, hanem farmerben és dzsekiben. A haja szőke, hullámos, és a szeme kék. Néha elalszik a kád vízben, ha nagyon álmos. _Attila, 10 éves_ Az én apukámnak rengeteg nő odaköszön, hogy szia Tamás. Mindig furdal a kíváncsiság, hogy honnan ismer ennyi nőt, és hogy tud velük ilyen jó kapcsolatban lenni. _Áron, 7 éves_ Apukám nagyon ideges szokott lenni. Azért, mert vannak munkatársai, és sokat bosszantják. És megőrzi az emlékében, s amikor hazajön az visszajön az emlékezetébe és ideges lesz tőle. _Richárd, 8 éves_ Azt kívánom a papámnak, hogy halljon több örömhírt, hogy ne legyen olyan gondterhelt. _Róbert, 8 éves_ Ehessen sok édességet, és mégse hízzon meg. _Kinga, 13 éves_

Saul Bellow - Napjaid ​gyümölcse
"Lehet, ​hogy New Yorkban mindenki bolond? Miféle emberek gyülekezete ez a város? Itt mindenki a saját külön nyelvét beszéli, amelyet szigorúan privát, elszigetelt gondolkodás folyamán alakított ki. Mindenkinek megvan a maga külön (és különös) gondolatvilága és viselkedési rendszere. Úgyhogy ha valaki itt egy pohár vizet akar kérni, a világ teremtésénél kell kezdenie, meg Ádámnál és Évánál, aztán folytathatja Ábrahámmal, Mózessel, Jézussal, Rómával, a középkorral, a puskapor feltalálásával, a francia forradalommal, Newtonnal, Einsteinnel, az első világháborúval, Leninnel, Hitlerrel. Csak egy ilyen áttekintés és a probléma ilyentén megalapozása után mondhatja ki végre: "Olyan szomjas vagyok, hogy majd elájulok, kérek egy pohár vizet." És az ember szerencsésnek mondhatja magát, ha ezek után megértik, hogy mit akar. S ez mindig, minden egyes találkozáskor újból és újból megtörténik. Folyton csak tolmácsolni, fordítani kell, folyton csak magyarázni, magyarázni, előre és visszafelé, és a poklok kínját állod ki, mert nem érted, hogy mit mond a másik, mert nem tudod megértetni magadat, mert nem tudod megkülönböztetni az őrültet a józantól, a bölcset a bolondtól, a fiatalt az öregtől, a beteget az egészségestől. Itt az apák nem apák, és a fiúk nem fiúk. Úgyhogy az embernek önmagával kell beszélgetnie nappal és önmagával vitatkoznia éjszaka. Mert ugyan ki mással lehetne beszélgetni egy olyan városban, mint New York?"

Joseph Heller - Valami ​történt
Valami ​történt Bob Slocummal, a negyvenes évei derekán járó, jómódú, családos, középszintű vezető hivatalnokkal. Valami valamikor történt vele, ami félresiklatta az életét. Bob Slocum a neurotikus emberek rögeszmés megszállottságával kutatja életében és emlékezetében ezt a fordulópontot. Ilyen fordulópont persze nincs, az oknyomozó és egyre ziláltabb monológ is csak tünete a mélyebb gyökerű bajnak, a személyiség széthullásának. Bob Slocum mindazonáltal szorongásaival, zaklatottságával, elembertelenedésével egyszersmind nagyon is "normális" ember. Heller regényének legfőbb mondanivalója éppen ez: az amerikai szervezeti-vállalati embernek, az amerikai életforma e kulcsfigurájának normális élete maga a neurózis. A Valami történt regénytechnikai szempontból is bravúros teljesítmény. Szorongató, kegyetlenül pontos analízise egyszerre készteti az olvasót gyötrelmes azonosulásra és ironikus kívülállásra, amit Bob Slocum maga is szinte ilyen, kétfelé hasadt tudattal vizsgálja önmagát. És ezt a tudathasadásos állapotot, híven a regény alapképletéhez, mindig a "normális" hétköznapi élet közegében, a munkahelyi és az otthoni kisvilág mindig konkrét, mindig megragadóan hiteles és jellemző helyzeteivel teremti meg Heller, egy percre sem feledkezve meg az amerikai regényírónak arról a kimondatlanul is kötelező alapelvéről, hogy az olvasó a történetre kíváncsi.

Varga Domokos - Kutyafülűek
Varga ​Domokos, Kossuth-díjas író varázslatos műve a Kutyafülűek. Varázslatos, mind tartalmát, mind keletkezésének körülményeit tekintve. A könyvben az író saját családjáról, feleségéről és hat gyermekéről mesél, végtelen egyszerűséggel és túláradó szeretettel.Szívből ajánljuk ezt a kedves írást fiatal és kezdő szülőknek, és... mindenkinek."Ma már nyíltan bevallhatom, hogy a Kutyafülűek, amelyet a fanyar humoráért becsülnek sokan, halni hurcolt életek nyögéseinek, nyöszörgéseinek hallatán fogant a budapesti Gyűjtőfogház úgynevezett Kisfogházában. Rövid kis kezdőfejezetét még szabadlábon írtam ugyan, valamikor 1956 nyarán, de magát a könyvet csak két évvel később kezdtem papírra vetni ott, abban az emeletes épületben, amelynek a tövében naponta folytak akkoriban az akasztások. A halálraítéltek néhány földszinti cellában várták sorsuk beteljesedését. Én úgynevezett "kisítéletes" voltam, mégis teli aggodalommal: kibírja-e családom azt az időt, amíg hazajutok innen, hiszen hat kicsi gyerekkel maradt magára a feleségem. Az elítélt írók ekkor már papírt és ceruzát kaphattak, dolgozhattak. Ez nekem is kijárt. Ilyen körülmények között fogtam hozzá a könyvíráshoz, idéztem magam elé otthoni életünket, miközben "halálhörgés, siralom" hangzott felém az épület földszintjéről, és szinte személyesen éltem át az újabb és újabb kivégzések borzalmát. Hogyan lett mindebből fanyar humor? Könnyek és kacagás különös összhangja? Ez az én számomra is megmagyarázhatatlan. Annyit tudok: csak az a mélységes megrendülés válthatta ki belőlem, amely még akkor is hatott, mikor a félig kész könyvvel végre hazatértem, s megírtam az utolsó néhány fejezetet."

Jostein Gaarder - A ​narancsos lány
Szerelem, ​világmindenség, élet és halál - olyan dolgok, melyekről egy apának beszélgetnie illik tizenöt éves, már-már felnőtt gyermekével. Georg azonban négyéves sem volt, amikor elvesztette apját. A beszélgetésre különös módon mégis sor kerül közöttük. Hol az apa, hol a fia szólal meg az élet nagy kérdéseiről, homályba vesző családi emlékek és jelen idejű események felelevenítése közben.

Jack London - Thomas Mann - Oscar Wilde - Híres ​történetek apákról
Apák ​– védelmezők, tettre készek, féltőn óvók, önfeláldozók, akik mindent megtesznek gyermekeikért, de néha sorsukra hagyják őket, hogy saját életüket éljék. Legtöbbször ott állnak gyermekeik mellett, a gyermek javát akarják, s ezér t szigorúak vele és nagyon sokat követelnek tőle. Így készítik fel az élet nehézségeire. Róluk szólnak Juhani Aho, Honoré de Balzac, Kate Chopin, A. P. Csehov, Illés Endre, Franz Kafka, Heinrich von Kleist, D. H. Lawrence, Jack London, Thomas Mann, Catherine Mansfield, Guy de Maupassant, Örkény István, Oscar Wilde és mások írásai, amelyek azt is megmutatják, mennyire befolyásolják a szülők érzelmei a gyermek jövőbeni életét.

Mark Haddon - The ​Curious Incident of the Dog in the Night-time
The ​Curious Incident of the Dog in the Night-time is a 2003 novel by British writer Mark Haddon. It won the 2003 Whitbread Book of the Year[1] and the 2004 Commonwealth Writers' Prize for Best First Book.[2] Its title is a quotation of a remark made by the fictional detective Sherlock Holmes in Arthur Conan Doyle's 1894 short story "Silver Blaze". The story is written in the first-person perspective of Christopher John Francis Boone, a 15-year-old boy living with autism in Swindon, Wiltshire. Although Christopher's condition within the autism spectrum is not stated explicitly within the novel, the summary on the book's inside cover or back cover (depending on the edition) describes it as Asperger syndrome or high-functioning autism.

11212162_1106289469386445_1543027366149964602_o
elérhető
26

Szél Dávid - Apapara
"Azt ​szokták mondani, hogy nem kellenek a receptek. Nem működnek. És tényleg nem kellenek. Ebben a könyvben "receptek" is vannak - mikor mit csinálj, és főleg mit ne csinálj -, és működnek! Igazolom. De azért, ami a legfontosabb: attól még, hogy szülő vagy, maradj önmagad! Légy kongruens, hiteles. Éld a saját életedet (is). Olvasd el ezt a könyvet: sok mindent megtudsz - és jól fogsz szórakozni! (Ettől a gyerekeddel is kedvesebb leszel.)" (Vekerdy Tamás) Szél Dávid család- és párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakpszichológus. És iskolapszichológus. De mindenekelőtt apa. Két éve írja Apapara című blogját, amelyben egyszerre van jelen szülőként, férfiként és szakemberként. No meg gondolkodó emberként, aki nem hagyja szó nélkül a társadalom álszentségeit vagy épp a szülőséggel kapcsolatos elvárások némelyikének veszélyes idiotizmusát sem. Írásai szellemesek, elgondolkodtatóak és, ami nem kevésbé fontos, frenetikusan férfiasak. Szél Dávid ugyanis olyan nézőpontból - az apa (vagy az apaság felelősségével küzdő csetlő-botló férfi nézőpontjából) - járja körbe a gyereknevelés számos örömét, nyűgét-nyavalyáját, amellyel viszonylag ritkán találkozunk. Legalábbis gyereknevelési könyvben. "A fiam erősnek, bátornak, magasnak, vékonynak, ügyesnek, okosnak, viccesnek gondol. Azt hiszi, rengeteg hajam van, biztos benne, hogy bárhonnan egy pillanat alatt odaérek hozzá, és persze bármilyen távolságból hallom is, amit mond. Meg van győződve arról, hogy remek kézügyességgel vagyok megáldva, s ennek köszönhetően nemcsak szépen és kreatívan rajzolok, hanem bármit össze is szerelek, meg is építek. A fiam szemében Superman vagyok... De mi van, ha kiderül az igazság? Mi van, ha rájön, hogy gyenge, gyáva, alacsony, nem kövér, de azért vékony se, viszont csomó mindenben ügyetlen, nem is kifejezetten okos, és nem is mindig vicces vagyok? Hajam is egyre kevesebb, lassabb vagyok, mint a fény, de még a hangot sem érem utol gyalog. Mi van, ha észreveszi, hogy egyáltalán nem tudok sem rajzolni, sem pedig szerelni? Akkor oda az apakép?"

Apaszem
elérhető
35

Süveges Gergő - Apaszem
Süveges ​Gergő Apa-kép-írás című népszerű könyvének folytatása az Apaszem. Gyermektörténetek ezek is: a testvérré válás, a szülővé válás folytatódó krónikája. Igen: gyerekszáj-történetek is. Arról szól a könyv, hogy szeretet és szervezés, felelősség és feladat, ráhagyatkozás és ráismerések sorozata a nagy család. Öröm és munka, munka és öröm. Rend. Állandóan borulni kész rend, mert a növekedő gyermekekről sorra kiderülhet: mást, másképpen és máskor szeretnének. A szülők pedig a szabadság rendjében és a rend szabadságában, felismerések és belátások sorozatán keresztül vezetik be Borkát, Marcit, Annamarit és Andrist a család közösségén át nagyobb közösségekbe és önmagukhoz. A család minden tagja szereplő a könyvben, de az apa írja meg a történeteket. Az apák szeme mindig többet lát, mint amennyi látszik.

Varga Domokos - Nem ​születtünk szülőnek
"Egyikünk ​sem született szülőnek, s később sem igen tanultuk ezt a mesterséget. Csak úgy belejöttünk valahogy - már aki belejött - az anyaságba-apaságba - mondja az író. Ő a nagyapaságba is bőven belejött azóta. Irigykedhetünk a 7 gyerek és a 23 unoka láttán, mondván: hát igen! Neki adott az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét ahhoz, hogy belenőjön a családfő szerepébe, adott neki olyan feleséget, aki mellett belejöhetett az íróságba is! Most már könnyen beszél... Van magához való emberi, nevelői szíve és esze, van képessége hozzá, hogy hosszú évtizedek összegyűjtött tapasztalatiból, töprengéseiből leszűrje a tanulságokat és tudása kiérlelt kincseit átadja nekünk. Szembesüljünk hát szülői, nagyszülői, gondolkodásra késztető mivoltunkkal e helyenként megrendítő, felemelően szép könyv olvastán. Csak arra vigyázzunk - hangzik az intelem -, hogy "a nevelésben ne a magunk igaza legyen a legfontosabb. Hisz épp ezzel ronthatjuk el leginkább a dolgot: gyerekeink dolgát. Ne feledjük: »Aki felmagasztalja magát, megaláztatik. aki megalázza magát felmagasztaltatik.« S van-e az életben annál keservesebb, mint a saját felnövő gyerekeiben alázódnia meg az embernek?" Hiszen ha tudnánk követni e folyton hanyatt fekve írót, e nagy család példáját, magatartását, szellemét! Reménykedjünk: könyvek által is előrébb megy a világ. S ha nem születtünk is szülőnek, még nevelődhetünk. Jobb apává, anyává tehetnek a saját gyerekeink. Hiszen épp ez a legfőbb tanulsága Varga Domokos e sokakhoz szóló mesteri művének.

Christine Arnothy - A ​fogoly bíboros
A ​regény megírásakor 1962-ben, 1976-ra vetítettem előre a történetet, mintha Mindszenty bíboros már két évtizede az amerikai nagykövetségen élt volna. A regénybeli Mindszentyt szembeállítottam a nagykövet sógorával, aki azt szerette volna, ha a bíboros az ő irataival hagyja el Magyarországot., Mindszenty visszautasítja a halálos betegségben szenvedő professzor ajánlatát. Kettejük között szenvedélyes vitába átcsapó, az egész regényt átfogó párbeszéd alakul ki...

Bárczy János - Egy ​m. kir. százados bizalmas feljegyzései
„Augusztus ​22. Végére jártam a dolgoknak. Gyűlölöm a bizonytalan, zavaros ügyeket. Előző napi feljegyzésem semmis. Visszavonom. Az augusztus 21-i keltezésű lapoldal nincs. Nem létezik. Elhatározásom végleges, azon nem változtathatok később sem. Fellebbezésnek nincs helye. Stílusgyakorlat. Irodalmi próbálkozás. Műkedvelés. Ez sem árt olykor. Ennek minősítem át az inkriminált oldalon található zagyvaságot. A lapot ugyanis kitépni, áthúzással olvashatatlanná tenni - tilos. És szabálytalan. A hitelesített, számozott oldalakat tartalmazó szolgálati célra felfektetett katonai naplók, előjegyzések, hivatali kimutatások, táblázatok, jelentések: okmányfontosságúak! Átminősítés. Ez a helyes kifejezés. Ezennel átminősítem irodalmi próbálkozássá. A katona - annak bizonyságául, hogy nincs olyan civil foglalkozás, mesterség, amelyhez, ha kell, ne értene - megmutathatja olykor, úri passzióból, oroszlánkörmeit a művészetek s az irodalom terén is. Nem is ez az első próbálkozásom. A hadapródiskolában, önképzőköri versenyfeladatként, emlékezetem szerint, már bizonyítottam ebbéli képességeimet. Egyéb képességeim mellett természetesen. Szent László királyunk forrásfakasztó bárdjáról írtam egy igen lelkes, hazafias érzelmektől átfűtött dolgozatot. Rózsa százados úr, önképzőkörünk elnöke, biztató és ígéretes szárnybontogatásnak minősítette munkámat.”

Géczi János - Csányi Vilmos - Őszi ​kék
Mihez ​kezdenénk, ha holnaptól ezer évig élhetnénk? Hogyan ad értelmet az ember saját pillanatnyi létének a földi élet végtelen folyamatában? Értelmezhető-e evolúciós szempontból a kultúra és a morál? Hogyan okoz tragédiát a legjobb emberi szándék is? Miért vágyakozunk mindig máshová, és miért keressük a kapcsolatot földön kívüli fajokkal, ha még a delfinekkel sem tudtunk egy jót beszélgetni? Csányi Vilmos etológus és Géczi János író párbeszéde nem mindennapi intellektuális utazásra csalja el az olvasót. Két homo sapiens próbál átlépni az emberi megismerés korlátain. Két barát beszélget életről és halálról, alkotásról és kudarcról, apaságról és önmagunk becsapásáról. Arról, ami fontos, és arról, amit sohasem érthetünk meg. "Mindig utálom, amikor az életemről kérdeznek" - mondja az interjú alanya. A kérdésekre adott válaszok azonban lépésről lépésre nemcsak a tudós elfogulatlan ítéleteit, de egy kivételes ember kivételes életének személyes fordulópontjait és meghatározó felismeréseit is felfedik az olvasó előtt.

Orhan Pamuk - A ​piros hajú nő
A ​Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Kollekciók