Ajax-loader

'római birodalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Williams_augustus
elérhető
9

John Williams - Augustus
John ​Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye. Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá. John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) és a Stoner (1965).

Covers_85668
elérhető
2

Gore Vidal - Julianus
Ennek ​a külföldön nagy sikert aratott történelmi regénynek a hőse Flavius Claudius Julianus római császár, Nagy Constantinus unokaöccse. Noha keresztény hitben nevelkedett, már ifjúkorától fogva az újplatonizmus lelkes követője volt. A trón elfoglalása után a kereszténység ellen fordult, és a régi hellén vallás eszméinek és intézményeinek feltámasztására törekedett. Keresztényellenes intézkedéseiért kapta az Aposztata ("hitehagyott ") melléknevet. Célját nem tudta elérni, mert a keresztény egyház akkor már jelentős politikai hatalommá vált; intézkedéseit halála után eltörölték. A történelemnek ezt a rendkívül érdekes alakját hozza emberközelségbe Gore Vidal. Hiteles forrásművek alapján, nagy megjelenítő erővel rajzolja meg Julianus portréját és a korabeli társadalomnak azokat a hatóerőit, amelyek végül is a bukását okozták. Az erős sodrású, izgalmas fordulatokban bővelkedő regény szuggesztív erejét fokozza, hogy a szerző magát Julianust szólaltatja meg, akinek naplótöredékeihez halála után két tudós jó barátja és egykori tanítómestere, Priscus és Libanius fűz érdekes kommentárokat.

2fogs%c3%a1g
elérhető
87

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Falus Róbert - A ​Római Birodalom
Falus ​Róbert népszerű stílusú, a száraz adattár helyett az egyes korszakok fejlődési sajátosságaira koncentráló könyve az időszámításunk előtti 8. századtól az időszámításunk szerinti 5. századig tekinti át az ókor legnagyobb birodalmának történetét. A kötet Róma alapításának legendás történetével indul, majd az itáliai civilizáció történelmi gyökereit és összefüggéseit elemzi. Részletesen szól a korai római társadalomról és az államszervezet alakulásáról, a királyok korától a köztársaság kikiáltásáig. Ez a társadalmi szervezet potenciális lehetőségeit kibontó államforma és a "Divide et impera" azóta is sokszor bevált külpolitikája tette Rómát világbirodalommá. A pun háborúk után, az időszámítás előtti 2. században Itália vált a földközi-tengeri medence urává. Ugyanakkor a köztársaság szilárdnak hitt ereje meginog. A rabszolgalázadások és a polgárháborúk anarchiáját szükségszerűen követi a diktatúra, majd a császárság kora. A könyv az aranykort, a művészetek fejlődésének századait elemzi a legrészletesebben, majd Róma ideológiai és politikai hanyatlásának jelenségeit és okait részletezi. Falus Róbert nem zárja le mechanikusan a történelmi szakaszt Róma bukásával, hanem érzékelteti a római civilizációt öröklő új Európa továbbfejlődésének útját is. A könyv olvasmányos és adatgazdag.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

Lengyel Dénes - Ókori ​bölcsek nyomában
"Vajon ​gyerekeknek való-e a filozófia, a bölcsek tudománya? Nem korai-e ezzel foglalkozniuk?" - teszi fel a kérdést a szerző, s így felel rá: "Mindenki, akiből később jeles bölcs lett, gyermekkorától fogva érdeklődött a filozófia iránt. A gondos és tehetős éddesapák az ókorban bölcseket hívtak meg házukba, rájuk bízták a gyermekeik nevelését." A humán ismeretterjesztés néhány éve elhunyt kiválósága ebben a nagy sikerű könyvében az ókori görög és római bölcselők alakját eleveníti megk és színes, anekdotikus történetek során át ismerteti meg a gyermekolvasót gondolataikkal, az egyes iskolák közötti, folyamatosan épülő kapcsolatokkal. A filozófia legemberközelibb ágán, az etikán halad végig, s így is sikerül minden bölcselő leglényegesebb eszméit élvezetes és emlékezetes módon bemutatnia.

Covers_118382
Lakoma Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Lakoma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Colleen McCullough - Róma ​első embere I-II.
A ​könyv több mint kétezer éves időutazásra hív az ókori Rómába, lelkes hadvezérek és eszes politikusok közé, akik megteremtették Európa első nagy birodalmát. Történelemkönyvek lapjairól is ismert história kel életre a világhírű írónő nagyszabású, új vállalkozásában. A lebilincselő mese hőse két gyémántkemény akaratú férfi, akik barátból, szövetségesből lesznek gyilkos ellenfelek. Az egyik a gazdag, de lenézett itáliai bugris, a már nem is fiatal Gaius Marius. A másik a züllött-szép, szegény fiatal arisztokrata Lucius Cornelius Sulla.

Apuleius - Az ​aranyszamár
Az ​Aranyszamár latin irodalom egyetlen nagy regénye, az örökké kíváncsi, nyugtalan és titkokat feszegető ember tragikomédiája. Lucius, a regény hőse, Thessaliába, a mágia és a varázslat hazájába utazik. Madárrá szeretne változni, de végzetes tévedés következtében szamárrá változik. Most ez az emberi értelemmel megáldott vagy megvert szamár a kalandok egész sorát szenvedi végig, míg végre visszaváltozik emberré. Ezt a regényt filozófus írta, Apuleius, i. sz. második századának derekán, Észak-Afrikában, ahol közben egy boszorkánypernek is hőse volt. Apuleius regényének alapgondolata mélységes igazságokat hordoz, maga a regény azonban minden ízében mulattató. Ebben a filozófusban egy ragyogó író is lakott; írói művészetének remekei a novellák, amelyek Boccaccio Dekameron-ján keresztül a világirodalomba is utat találtak. De a regény legszebb virága Amor és Psyche története, a Hamupipőke meséjének ókori változata, a földöntúli szerelem sugárzó költészete.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Petronius Arbiter - Apuleius - Trimalchio ​lakomája / Az aranyszamár
Petronius ​Arbiter, a Sienkiewicz Quo vadis-ából bizonyára mindenki előtt ismert lemondóan-hősiesen meghaló arisztokrata, és a botrányhős rétor, a madaurai Apuelius a római irodalom két idegenből - görögből - átvett ikerműfajának, a novellának és a regénynek legjelesebb képviselői. Petronius műve a Trimalchio lakomája (Satiricion című, töredékesen fennmaradt "erkölcsregényének" - valójában laza novellafüzérének - egyetlen összefüggő része) a felkapaszkodott újgazdagok szűk körű, kicsinyes és földhözragadt világának ellenálhatatlan erejű szatírája. Az aranyszamár, Apuleius remeke (a latin irodalom egyetlen terjedelmesebb regényes) az örökké kíváncsi, nyughatatlan és titkokat feszegető ember tragikomédiája.

Raffaelo Giovagnoli - Spartacus
Hajnalodott. ​A nap vakító sugarai áttörtek a fellegeken és bearanyozták a környező dombok ormait. Pezsdítő meleget árasztott az emberekre, akik lassanként megtöltötték a cirkusz nézőterét. Mintegy százezer polgár várta a római nép kedvelt mulatságát: a gladiátorok küzdelmét... Giovagnoli történelmi regénye hitelesen ábrázolja Róma mindenhatóságát, féktelen vigasságokkal tarkított hétköznapjait, az itáliai rabszolgalázadás történetét.

Kertész István - Híres ​és hírhedt római császárok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rémi Brague - Európa ​- A római modell
"Az ​európai kultúra, egészében véve, arra irányuló törekvés, hogy olyan múlthoz jusson el, mely sohasem volt az övé, de amellyel szemben helyrehozhatatlan bukást, fájdalmas elidegenedést érzett. Nem kell fennakadni azon, ami mesterséges a múlt e látásmódjában. Nem feledkeztem meg arról, hogy ami az ókori kultúrából hozzánk érkezett, az a Nagy Sándor-i korszak óta alkalmazott válogató munka eredménye, hogy az a kép, melyet az ókor egészéről alkottunk, a mesterművek alapján történt túlzott általánosítás, annak feltételezése érdekében, hogy létezett egy "antik világ", mely kivétel nélkül ezen a magas színvonalon mozgott. Az én szememben egyedül annak a tudata döntő, hogy "későn jöttünk", vissza kell találnunk egy forráshoz, mely nem "mi" vagyunk, és soha nem is voltunk. Ez a tudat Európa kulturális azonosságának elmozdulásához vezetett, olyannyira, hogy nincs is más önazonossága, csak az elsajátított."

Robert Graves - Claudius, ​az Isten
Graves, ​a világhírű szerző főleg Suetonius könyvére támaszkodva írta meg a Claudius, az isten c. művét, amely folytatása az Én, Claudius c. kötetnek. Előző kötetében a szerző elsőszemélyben mesélteti el Claudiusszal élete első öt évtizedének történetét. Ebben a műben császári méltóságának éveiben ábrázolja hősét. Ebben a könyvben már császárságának történetét mondatja el az író a főhőssel. A császári udvar intrikáinak, a gaztetteknek sora tovább pereg szemünk előtt. Az izgalmakban bővelkedő könyv hű képet ad a kor eseményeiről, és érthetővé teszi számunkra, hogy a római birodalom bukása történetileg elkerülhetetlen volt.

Covers_199827
elérhető
1

Ivan Ivanji - Diocletianus
"A ​szerző, az ismert jugoszláv író, költő és műfordító, a római történelem egyik legizgalmasabb szakaszát, Diocletianus császár korszakát dolgozza fel. Az egyszerű illyr katonából a birodalom urává, dominusává emelkedett Diocletianus erélyes intézkedésekkel szervezi újjá az államot, három uralkodótársat vesz maga mellé, hogy megjavítsa a kormányzást, sikeres hadjáratokkal megerősíti a birodalom határait, rendeletet hoz az árak maximálásáról, és véres üldözéssel megpróbálja megakadályozni a kereszténység terjedését, majd pedig elfáradva visszavonul a mai Split melletti palotájába. Ivanji regényében a műfaj legjobb hagyományait követi, munkája amellett, hogy mindvégig érdekes és fordulatos, kitűnő ismeretterjesztés is. Az ismeretterjesztést szolgálja az a módszer is, hogy közli, mi az, ami teljesen hiteles és bizonyos az olvasottakból és mi vitatható. Plasztikus képet ad a kor eseményeiről, szokásairól, problémáiról, amelyeket teljesen közel tud hozni a mai olvasóhoz."

Kertész István - Híres ​és hírhedt római caesarok
Az ​új, képes történelmi sorozat Híres és Hírhedt római caesarok című kötetében Caesar, Augustus, Caligula, Claudius, Nero, Vespasianus, Hadrianus, Diocletianus és Constantinus személyiségrajzát és pályaképét ismerhetjük meg. Ebből rajzolódik ki a korszak, a császárkori Róma felvirágzásának és hanyatlásának egész történeti íve. A nagy egyéniségek életútjában megjelenített história a személyiségek történelemformáló szerepét kívánja méltó helyére állítani. Egyúttal érzékletes és érdekes feldolgozása a múltnak, amelyben az egykori valóság igazán emberközelivé válik. Az elsősorban fiatalokhoz, diákokhoz szóló sorozat - az ókortól napjainkig haladva - bemutatja majd a legfontosabb földrajzi régiók és történelmi korszakok többi kiemelkedő szereplőjét, híres és hírhedt, sorsformáló személyiségét is. Tudományos igénnyel megírt, olvasmányos kötetei nem hiányozhatnak a művelt ember könyvespolcáról.

Nemere István - Őrültek ​a trónon
Nem ​csak okos, tehetséges emberek kerültek a legfőbb méltóságra, a sors számos őrült uralkodót emelt trónra. Tiberius, Caligula, Claudius, Néró, Őrült Johanna, V. Károly, Don Carlos, Rettegett Iván, II. Habsburg Rudolf, II. Lajos bajor király, mind ilyenek voltak. Olyan részleteket tudhat meg az olvasó az őrült uralkodók életéből, ami nem csak érdekes, sokkal inkább tanulságos is lehet.

Edward Bulwer-Lytton - Pompeji ​utolsó napjai
Egy ​város, amelyet a szó szoros értelmében elnyelt a föld, és amelynek tizenhét évszázad múltán kiásott maradványaiból kísérteties hűséggel tárul elénk a római birodalom egy forgalmas vidéki gócpontjának élete: hogy is ne gyújtaná fel a romantikus regényíró képzeletét, és hogy is ne számíthatna elsöprő sikerre a szórakozva művelődni vágyó közönség köreiben! Edward Bulwer, Lord Lytton, a múlt századi Anglia egyik legnépszerűbb regényírója, és sikeres könyvei közt is a legsikeresebb az 1834-ben kiadott Pompeji utolsó napjai. Komótos retorikája mára talán megfakult valamelyest, de aki szereti a romantikus történelmi tablókat, akit érdekel egy fényűző latin villa berendezése, egy dús antik lakoma étrendje és lefolyása vagy a gladiátorok élethalálharca az amfiteátrumban, az nem fog csalódni. És akiben netalán haloványabb az ódondász kíváncsiság, annak is ott van az ízig-vérig romantikus, baljós fordulatokban bővelkedő és az utolsó pillanatig eldöntetlen kimenetelű szerelmi történet, és ott vannak a szélsőségesen színes jellemek: a vakítóan szép és nemes görög szerelmespár, Ioné és Glaucus; a forrongó lelkű Apecides; az önfeláldozó Nydia, a vak thessaliai rabszolgalány; a velejéig sátáni egyiptomi mágus és kényúr, Arbaces; ott vannak a dekadenciába hanyatló, görögmajmoló latin műveltség élveteg aranyifjai, otromba újgazdagjai, és ott a terjedő új hit, a kereszténység rendíthetetlen, némiképp dogmatikus élcsapata; van gyilkosság és ármány, de van hűség és erény is a déliesen tobzódó görög-latin-egyiptomi kultúrakeverék közepette, miközben a föld gyomrában már javában fortyog s végül kitör a mindent elborító apokaliptikus lángzivatar.

Kovai Lőrinc - Halhatatlanok ​hegyén
"Szívesen ​emlékezem arra, hogy valaha történelmet tanítottam, s bizonyos értelemben azt teszem ma is, hiszen meseregényeimmel az a célom, hogy olvasóim megismerjék és megszeressék az elmúlt idők emlékezetes, nagy egyéniségeit. Mit nevezek én meseregénynek? Ez az általam előszeretettel művelt forma a népi hősökről szóló szájhagyományozott mondák, legendák továbbfejlesztése a modern regényírás eszközeivel. Két jellegzetes alkotói mozzanatot egyesít magában: ott, ahol ez indokolt, például az események egymásutánjának leírásában, a hiteles tényeket a dialektika törvényszerűségével követi, míg ott, ahol az ábrázolás engedi azt, az írói képzelet szabadon fordul a népi legendák gazdag fantáziavilága felé. A Halhatatlanok hegyén, amely tulajdonképpen a Spartacus-lázadás története, különösen alkalmasnak mutatkozott arra, hogy az első és második triumvirátus küzdelmeinek egy-egy jelentős epizódjában megmutathassam azt a roppant erőt és ellentmondásosságot, amely az ókori Róma e korszakváltására jellemző, a köztársasági intézményeknek egy monarchikus renddel való felváltásának történeti szükségességét s ebben a drámai kavargásban a rangjuknál vagy jellemüknél fogva nagy emberek - Spartacus, Julius Caesar, Antonius, Cicero, Kleopatra és a nem kevésbé szépséges Eirené - álmainak és tetteinek sokszor gyötrelmes vagy önkínzó viharzásában a kor minden vívmányát és rettenetét.

Bíró Ferencné - Csorba Csaba - Az ​ókori görögök és rómaiak élete
Azt, ​hogy mi volt a görög istenek eledele, tudjuk. De mit termelt és mit evett a görög paraszt? Mivel foglalatoskodott a római? A görög és a római katonák hősi harcairól olvashatunk, de hogyan gyógyították őket? Milyen ünnepeket ültek, hogyan neveltek és sportoltak? Milyen lakásban laktak és hogyan tisztálkodtak? Könyvünk választ ad ezekre a kérdésekre, de olvasható benne hippokratészi eskü teljes szövege is, vagy az, mi történt a termopülai szorosban. Évezredekkel ezelőtt történt dolgok válnak benne maivá, hogy segítsék a holnapot. Rékassy Csaba kitűnő rajzai híven megmutatják e korok hol barázdás, hol vidám arcát.

Balázs Sándor - Reng ​a föld Itáliában
Közel ​kétezer esztendővel ezelőtt az itáliai Capua városában, Gnaeus Lentulus Batiatus gladiátorai az estebéd elfogyasztása után, Spartacus jeladására, megrohanták és lefegyverezték őreiket. A véres összecsapás után hetvennyolc gladiátor tudott kitörni, és elindult Spartacus vezetésével, hogy szabad életet teremtsen magának. Így kezdődött el az ókor legnagyszerűbb rabszolgafelkelése. A hetvennyolc főből álló csoport hatalmas, küzdőképes sereggé nőtt, amely megremegtette a földet egész Itáliában. Balázs Sándor kitűnő rajzot ad Spartacus harcáról és a kétezer év előtti Itáliáról.

Harald Voetmann - Plinius ​szerint a világ
Plinius ​is ember volt: folyton vérzett az orra, asztmás is volt, meg túlsúlyos, de persze többkötetes munkájában ragyogó módon térképezte fel és nevezte nevén a természeti világ minden jelenségét. Jól meg is kapta a magáét: amikor felolvasott a virágokról, annyi virágszirmot szórtak elébe, hogy majd megfulladt a fojtogató szagorgiától. A Római Birodalom is civilizált volt a maga módján, bár nem volt se wikipédia, se érzéstelenítőszer. Akkoriban az számított látványosságnak, ha a lehető legrövidebb idő alatt mészároltak le egy falka vadállatot, vagy ha a gyerekek Sallustius kertjében óriások hulláit nézegethették. Voetmann a hús-vér antik világot tárja elénk, amelyben az egész római civilizáció a szellem helyett inkább az érzékeknek akart megfelelni, s Plinius könyvei helyett inkább a kiömlő belekben gyönyörködött. Harald Voetmann (1978) klasszika-filológus, aki elvégezte a Dán Írói Kollégiumot is. 2010-ben megjelent Plinius szerint a világ című első regényéért az Északi Tanács Irodalmi Díjára jelölték.

Aleksander Krawczuk - Nagy ​Konstantin
Krawczuk ​műve több, mint Nagy Konstantin életrajza; voltaképpen a római birodalom történetével ismertet meg Diocletianus trónra jutásától Nagy Konstantin haláláig. Izgalmas idők ezek: külső támadások, belső felkelések, hatalmi harcok rázzák meg a császárságot, a társadalomban jelentős változások észlelhetők, a régi renden belül érlelődnek az új rend csírái, a régi, hagyományos vallások egyre inkább háttérbe szorulnak az új, diadalmasan előretörő kereszténység mögött. Konstantin ifjúsága Diocletianus uralma idejére esik. Diocletianus megkisérli társacsászárok segítségével, reformokkal útját állni a birodalom bomlásának. Mereven szembeszegül a keresztény vallással, üldözi, irtja az új hit követőit. Konstantin császárrá emelkedve okul elődje hibáiból, visszaállítja az egyeduralmat, és elődjével ellentétben felismeri, hogy a kereszténységet nem lehet elpusztítani, ezért kiegyezik vele, és uralma egyik támaszává teszi. Nagy szerepet játszik a keresztények körében dúló belső harcokban. Krawczuk az ókori történelem kiváló tudósa s egyben a tudományos népszerűsítő műfaj egyik legjobb művelője. Világosan, elevenen rajzolja meg e bonyolult időket, s bennük Konstantin alakját; sikerül e távoli kort közel hoznia az olvasóhoz.

Marcus Gavius Apicius - Szakácskönyv ​a római korból
A ​Római Birodalom állami tisztviselőjeként működő Marcus Gavius Apicius nevéhez fűződik a Kr. u. 1. században kiadott egyik legkorábbi szakácskönyv. A könyv a teljes receptgyűjteményt közli, külön fejezet foglalkozik a mű írójával, a történeti háttérrel. Képet kapunk a római császárkori háztartásról, étkezési szokásokról, és ezek pannoniai vonatkozásairól. Az ókori és mai fűszernövények szakszerű azonosítása egészíti ki a kötetet. Képanyaga a pannoniai emlékekből ad válogatást, edények, konyhai felszerelések, lakoma-ábrázolások teszik teljessé a kultúrtörténeti anyagot.

Roger Bourgeon - Ben-Hur ​fia
– ​Hogyan? Ti nem tudjátok? Az újságok itt Rómában tényleg nem terjednek gyorsan. Nem tudjátok, hogy mi történt ma éjszaka a Flaminia út mellett? Na jó! Közel háromezer keresztényt tartóztattak le az összejövetelük során. Jól kitervelt fogás volt. Csak egy tucatnyi fiatal menekült el, a Tiberis vizén keresztül. Átúsztak a túlsó partra, és amikor már alig pihegtek, a légionárius-őrjárat mind összeszedte őket. – És... mit csináltak ennyi emberrel? – kérdezte Pártusz. – A Cirkusz Maximusz mellett őrzik őket. Különleges csapatok vigyáznak rájuk... Az előbb jártam ott: lehetetlen hozzájuk közeledni.

Hegedüs Géza - Vergilius ​ifjusága
Hegedűs ​Géza nem véletlenül tartozik a legolvasottabb és legnépszerűbb ifjúsági írók közé. Minden írása valami újabb meglepetéssel szolgál az olvasónak; legötletesebb íróink egyike. Éppen ezért nemegyszer kénytelen eltérni a történelmi regények szokásos módszerétől, megőrizve azonban minden esetben a kor levegőjét. Most Vergilius ifjúságáról írt regényt, s mivel Vergilius életének éppen erről a korai szakaszáról: tanulásáról, első költői próbálkozásáról, vagyis az Aeneis megírásáig eltelt időszakról úgyszólván alig van adatunk, Hegedűs Géza meghökkentő módszert választott. Az Aeneis egyes lírai betétjeiből, például Didó és Aeneas szerelméből következtet vissza a költő életére. Aki ilyen szépen és megdöbbentő hűséggel meg tudta írni ezeket az élményeket, annak korábban valamilyen vonatkozásban át is kellett élnie ezeket. Ez a módszer lehetővé teszi az író számára, hogy - bár történelmi adatok nem igazolják ezt - fiatal korában elvigye hősét Görögországba, egy nagy szerelem élményét feltételezze ott, összehozza őt görög földön későbbi barátaival. A feltételezett görögországi szerelmen kívül minden egyéb szempontból hűen ábrázolja a kort Hegedűs Géza, nyelvileg egy bizonyos fajta modernséggel, amely a klasszikus ókort közel hozza, a mához anélkül, hogy a regénynek történelmi ízeit eltüntetné.

Bárány Tamás - A ​bíró
Bárány ​Tamás húsz regénye közül ez csupán a második, amely történelmi időkbe kalauzolja az olvasót: a római köztársaság utolsó napjaiba. A regény tengelyében Róma két legfőbb bírája, Brutus és Cassius összeesküvése áll, Julius Caesar diktatúrája ellen. A sokszor és sokak által megírt témát az író frappáns újszerűséggel bontja ki; regénye mélyre ás az érdek-összeütközések és lázadó indulatok bonyolult szövevényébe, s a kort és az összeesküvés rugóit teljes történeti hitelességükben idézi fel. Bárány Tamás azonban nem történész, hanem író; természetes hát, hogy a sokoldalúan ábrázolt, mélyen emberi konfliktusokból kibomló drámát képzeletében tovább építi, s a dolgokban és eseményekben rejlő logikát végső értelmezésükben is felmutatja. S mert a regény - noha indíttatása a legszabályosabb, hagyományos regénykezdet - nem a tizenkilencedik században íródott, hanem a huszadik utolsó negyedében, az is nyilvánvaló, hogy stílusának kétségtelen realizmusa sem a klasszikus realisták iskolájában fogant, hanem korunk új utakat kereső, játékosan merész, groteszk szemléletében.

Publius Cornelius Tacitus - Sorsfordulatokban ​gazdag kor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók