Ajax-loader

'politikai filozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Pasquale Salvucci - Adam ​Smith politikai filozófiája
Adam ​Smith nevét Magyarországon főként a klasszikus angol közgazdaságtan legkiválóbb képviselőjeként ismerik. Kevesen tudják, hogy Smith munkássága ennél sokrétűbb, az etikát éppúgy magába foglalja, mint a politikai elméletét. A neves olasz marxista filozófiatörténész, Pasquale Salvucci Smith elméleti munkásságának éppen ezt az oldalát vizsgálja. Kimutatja, hogy az angol teoretikus kora egyik legélesebb szemű bírálója volt, aki sokszor látnoki erővel előlegezte azokat a gazdasági és politikai konfliktusokat, amelyeket több évtizeddel később Hegel, majd Marx társadalomelmélete tárt fel. A könyv tömören, de gazdagon dokumentálva foglalja össze Smith erkölcsfilozófiájának leglényegesebb mondanivalóit is.

Concha Győző - A ​konzervatív és a liberális elv
A ​XX. század első felének egyik legnevesebb jogászprofesszora, közírója, politikusa (felsőházi tag) összegyűjtött legfontosabb tanulmányai jogról, ideológiákról, politikai kérdésekről és történelemről.

Carl Schmitt - A ​politikai fogalma
Carl ​Schmitt (1888-1985) - manapság sokan a XX. század egyik legnagyobb politikai gondolkodójának tekintik. Művei eszmetörténeti, geopolitikai, államelméleti, az állam és egyház viszonyát elemző írásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatok témakörébe tartozó tanulmányokat tartalmaznak. Gondolkodásának kulcsa A politikai fogalma című, eredetileg 1928-ban megjelent műve, melyet ehhez a témakörhöz kapcsolódó egyéb írásai tovább árnyalnak.

Schwendtner Tibor - Heidegger ​és a nemzetiszocializmus
A ​jelen kötetbe válogatott írások nemcsak Heidegger politikai működésének olyan fontos aspektusait vizsgálják, mint a szerepvállalás politikai filozófiai háttere, a német egyetem megújításának filozófiai megalapozása, a 30-as évek második felében kifejtett nácizmuskritika, hanem megpróbálják a felmerülő módszertani kérdéseket is megválaszolni. A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre. A kötet hátterét részben Heidegger 2014-ben megjelent jegyzetfüzetei németül: Schwarze Hefte alkotják, melyek a Heidegger-filológiának komoly megrázkódtatást jelentettek. Mindmáig tizennégy jegyzetfüzet jelent meg a kritikai kiadás négy kötetébe tagolva. Ezek az 193141 közötti időszakot ölelik fel, vagyis náci párt hatalomra jutásának, Heidegger rektori tevékenységének, és a háború első éveinek időszakát. Megjelenésük és tartalmuk gyökeres fordulatot hozott a nemzetközi Heidegger-kutatásban és recepcióban.

Quentin Skinner - Machiavelli
Fortuna ​is csak nő - megvetéssel tekint azokra, akik menekülnek előle, s legjobban azok izgatják fel, akik megfutamítják.Kortársai szerint maga volt az ördöd.A sírján olvasható felirat: "nincs sírfelirat, mely méltó volna ekkora névhez"

Ludassy Mária - Felvilágosodás-értelmezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mogyoródi Emese - Akhilleusz ​és Szókratész
A ​kötet a szerző utóbbi szűk évtizedben írott görög morálpszichológiai és politikafilozófiai tárgyú tanulmányait rendezi tematikus egységbe. A tanulmányok közös törekvése, hogy rámutassanak a görögség morálpszichológiai és politikafilozófiai aktualitására, miközben néhány alapvető, Hegel és Nietzsche óta elterjedt modern értelmezéssel szállnak vitába. Széles körben elterjedt felfogás, hogy a korai görögség erkölcsisége olyannyira eltérő a modern (keresztény alapokon álló) erkölcsiségtől, hogy bizonyos alapvető erkölcsi fogalmainkat, mint amilyen a lelkiismeret, a metafizikai szabadság vagy a felelősség, teljességgel anakronisztikus alkalmaznunk erre a korszakra. Másfelől gyakran merül fel az a nézet is, hogy ezzel szemben Szókratész a korai görögség erkölcsiségétől alapvetően eltérő felfogásokat honosított meg, amelyek inkább rokonítják gondolkodásmódját a későbbi, keresztény morállal, semmint az őt megelőző, archaikus kori társadalmi elvárásokkal és szokásokkal. A szerző a görögök két paradigmatikus hérószára, Akhilleuszra és Szókratészre vonatkozó tanulmányaiban rámutat mindkét felfogás helytelenségére, és amellett érvel, hogy amint Akhilleusz és Szókratész között nincs szakadék az erkölcsiség szempontjából, úgy nincs szakadék Akhilleusz és/vagy Szókratész és a modernitás között sem. Platónra vonatkozó tanulmányaiban a klasszikus kor paradigmaváltó alakjai, a szofisták és a szókratészi erkölcsiség és filozófia konfrontációját tárgyalja oly módon, hogy további adalékokkal szolgáljon legfőbb tézisei alátámasztásához, s egyúttal rámutasson Platón örök aktualitására.

Biró-Kaszás Éva - Felelősség ​a világért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók