Ajax-loader

'politikai filozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

009
Államéletrajzok Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Államéletrajzok
Az ​Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul elõször hozzáférhetõvé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely elôször 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklõdõk számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az elsõ magyar fordítása, a thessaliaiak államáról írott beszédet pedig tudomásom szerint még soha semmilyen nyelvre nem fordították le. A kötet jegyzetanyaga segít az elsõ tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemzõ a görög világra.

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Nils Christie - A ​fájdalom korlátai
Nils ​Christie kriminológiaprofesszor könyvében azt írja, a börtönbüntetések a társadalom tétlenségét fejezik ki, hiszen ez a fajta "fájdalomszolgáltatás" nem a javulást szolgálja. A professzor elmélete szerint különös kapcsolat van a büntetés és a gyász érzelmi háttere között.

Karl Marx - A ​tőke
Kiadásunk ​az Engels által sajtó alá rendezett negyedik német kiadást (Hamburg 1890) követi. Mint az előző magyar kiadásokban, most is Rudas László és Nagy Tamás fordítását vettük alapul. A fordítást átnéztük és javítottuk. A sajtó alá rendezés során tekintetbe vettük az első német kiadást, a Marx által szerkesztett francia fordítást és az Engels által szerkesztett angol fordítást, valamint a Marx és Engels Művei 23. köteteként megjelent legújabb német, illetve orosz kiadást is. Az idézeteket újra egybevetettük az eredeti művekkel. E munka révén sikerült több sajtóhibát, kisebb elírást, pontatlanságot kiküszöbölni.

Szun-ce - A ​hadviselés tudománya
A ​nyugati világ a közelmúltban fedezte fel Szun Cét, akinek két és fél ezer éves hadtudományi műve mára filozófiává nemesedett. Egyre gyakrabban idézik a mindennapi életben, de felhasználják az üzleti „hadviselés" kézikönyveként is. Stratégiai gondolkodása, meglátásai, éles logikája és ismeretei az emberi természetről éppen olyan érvényesek, mint amikor a tizenhárom fejezet íródott. Ma is az marad életben, aki terjeszkedik, befolyása alá vonja vagy megsemmisíti a vetélytársakat. Igaz, már nem alabárdok és harci szekerek a küzdelem eszközei, de a felülkerekedni akarás, a győzelemre törekvés örök érvényű, akárcsak Szun Ce évezredes gondolatai.

George Orwell - Nineteen ​Eighty-Four
Nineteen ​Eighty-Four is a novel by George Orwell published in 1949. It is a dystopian novel about Oceania, a society tyrannized by The Party and its totalitarian ideology. The Oceanian province of Airstrip One is a world of perpetual war, omnipresent government surveillance, and public mind control, dictated by a political system euphemistically named English Socialism (Ingsoc) under the control of a privileged Inner Party elite that persecutes all individualism and independent thinking as thought crimes. Their tyranny is headed by Big Brother, the quasi-divine Party leader who enjoys an intense cult of personality, but who may not even exist. Big Brother and the Party justify their rule in the name of a supposed greater good. The protagonist of the novel, Winston Smith, is a member of the Outer Party who works for the Ministry of Truth (Minitrue), which is responsible for propaganda and historical revisionism. His job is to re-write past newspaper articles so that the historical record always supports the current party line. Smith is a diligent and skilful worker, but he secretly hates the Party and dreams of rebellion against Big Brother.

Lányi András - Együttéléstan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Antonio Gramsci - Filozofiai ​írások
"Húsz ​évre meg kell akadályoznunk ennek az agynak a működését!" - ez volt Mussolini utasítása a fasiszta bíróságnak 1928. júniusában. Alig kilenc év múlva, 1937. április 27-én halt meg Antonio Gramsci, alig néhány nappal azután, hogy a nemzetközi közvélemény nyomására - már halálos betegen - szabadlábra helyezték. Éppen a húsz év elteltével, 1948-ban kezdődött meg "börtönfüzeteinek" publikálása, amelyek - egy teljes egészében börtönfalak között született elméleti életmű! - a marxista filozófia kiemelkedő fejezetét alkotják. Aki elolvassa e kötet írásait - a válogatást a római Gramsci Intézet végezte -, megérti a fasiszták rettegését "ettől az agytól", melynek működését nem tudták megakadályozni. Gramsci lenyűgözően széles körű tájékozottsággal, ellenállhatatlan logikával száll szembe Benedetto Croce újhegelianizmusával, a legkülönbözőbb területeken (politika, történelem, szociológia, stb.) bizonyítva a marxizmus helyességét. Ezt a bizonyítást különösen meggyőzővé teszi Gramsci minden dogmatizmust elvető gondolkodói igényessége saját világnézetével szemben. Gramsci filozófiai tevékenységének fő célja a dialektikus és a történelmi materializmus magyarázata (amelyet a gyakorlat filozófiájának nevez,) védelme az olasz újhegeliánusok (Benedetto Croce és Giovanni Gentile) ellen. Gramsci ugyanakkor élesen bírálja Buharinnak a történelmi materializmusról alkotott felfogását s ennek kapcsán a marxizmus mechanisztikus-pozitivista vulgarizálása ellen küzd. Ma is klasszikus értékű, amit Gramsci Marx filozófiájának forradalmi jelentőségéről ír, és szinte ez tekinthető filozófiai végrendeletének: "elméleti téren a gyakorlat filozófiája nem keverhető össze és nem vezethető vissza egyetlen más filozófiára sem. Nemcsak annyiban eredeti, amennyiben meghaladja az előző filozófiákat, hanem amennyiben teljesen új utat nyit, azaz tetőtől talpig megújítja magának a filozófiának a felfogásmódját."

Bertrand Russell - A ​hatalom
A ​mű a hatalmat mint az emberi társadalom alapvető energiaforrását vizsgálja, amely nélkül a társas létet előnyben részesítő emberiség képtelen lenne megszervezni önmagát. Elegánsan kalandozva az emberi civilizációk ötezer éves történetében Russell igyekszik történetileg tipologizálni a hatalom legfontosabb megnyilvánulási formáit: a papi hatalmat, a királyi hatalmat, a nyers erőszakot, a forradalmi hatalmat, a gazdasági hatalmat, a véleményformálók hatalmát és a meggyőződéses hit hatalmát. Ugyanakkor fogalmilag, filozófiailag is igyekszik megragadni a hatékony elveket, vagyis izgalmasan elemzi a hatalomra irányuló emberi ösztön működését, a vezérek és követőik viszonyát, a hatalom viszonyát az erkölcsi elvekhez, az erkölcsfilozófiák hatalmát, az egyén illetve a hatalmi szervezetek viszonyát, a hatalmi szervezetek biológiáját, s végül a hatalom megszelídítésének esetleges lehetőségeit. A könyv még a második világháború előtt íródott, de szövegét később, az ötvenes években Russel módosította a háború szörnyű tapasztalatainak megfelelően. A rendkívüli erudícióval, igen élvezetes, ugyanakkor tárgyszerű stílusban megírt klasszikus munkát a filozófia, a civilizációelmélet, a politológia, a történettudomány szakemberei éppoly nagy haszonnal forgathatják majd, mint az egyetemi hallgatók illetve a széles nagyközönség.

Lányi Gusztáv - Politikai ​pszichológia – politikai magatartásvizsgálatok
A ​politizáló ember megismerése számos tudomány segítségével történik. A pszichológia ezek közül az egyik - e vitakötet szerzői, bár különböző módokon, de hasonló elkötelezettséggel amellett érvelnek, hogy a pszichológia nélkül szegényebb lenne a politikatudomány is.

Serge Latouche - A ​nemnövekedés diszkrét bája
Latouche ​professzor ideális filozófus és ideális mozgalmár. Az általa bevezetett és most megjelent könyvében körüljárt 'nemnövekedés' egy valódi forradalmi fogalom, amely képes lehet elérni a szökési sebességet, kiszabadulni az 'elégedett társadalmak', a 'néma társadalmak' hermetikus karanténjaiból, a mesterségesen fenntartott közöny mocsarából, és terjedésnek indulni ... Jó hír, és jó könyv! Roppant izgalmas olvasnivaló, amely kellemes és érdekfeszítő beavatást jelent korunk globális kihívásainak rendszerébe, azaz abba, hogy mi a szitu nagyban, és mi mindent tehetünk mi, kis pontok ...

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Egy ​forradalom üzenete
A ​hetvenes években külföldre kényszerült filozófus-házaspár könyve az első mű, amely a "magyar október" lázas napjainak szenvedélyes, ugyanakkor elméleti igényű elemzésére vállalkozik. A történtek a Jalta utáni világhelyzet egészébe ágyazottan, a forradalomnak a világra és Magyarországra gyakorolt hatásait egyaránt számba véve jelennek meg a kötet lapjain. Árnyalt képet kapunk Nagy Imre politikusi személyiségéről, pályafutásáról, s első ízben olvashatunk alapos társadalomtörténeti elemzést a Kádár-korszak Magyarországáról mint egy levert forradalom termékéről. A mához szóló legfőbb tanulságot így összegzik 1989 őszén a szerzők: "1956 többé nem politikai program, ahogyan az volt több mint harminc évig. Mert akár beszéltek, akár hallgattak a magyar forradalomról, akik nem tagadták meg, legalább a lehetőség adta módon és mértékben szembefordultak a diktatúra eszméjével és gyakorlatával. Az állítás fordítottjának azonban nincsen ma már egyenes politikai következménye. 1956 elismerése még önmagában nem jelent programot, legföljebb annak további makacs elutasítása informálhat bennünket a demokratikus frázisok mögött rejlő igazi indulatokról. Minden magyar politikai erő, amely komolyan veszi saját demokratikus arculatát és politikai esélyeit, 1956-ra fog hivatkozni, és mindegyik mást fog érteni ezen a hivatkozáson. Így van ez rendjén. Ebben a közmegegyezésben és ezekben a különböző értelmezésekben válik 1956 forradalma azzá, ami legnagyobb tette volt: az elutasítás, az ellenállás és az eszmékért s tettekért való helytállás erkölcsi paradigmájává, egyszersmind a magyar demokrácia alapító aktusává."

Covers_121596
Államelmélet ​I. Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Államelmélet ​I.
A ​kötet végigkíséri a történelem folyamában az állam fogalomköréhez kapcsolódó elmé­leteket, irányzatokat, a társadalmi berendezkedéseket, politikai filozófiákat.

Covers_281837
Modern ​politikai filozófia Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Modern ​politikai filozófia
A ​kötet a modern politikai filozófia szöveggyűjteménye. Az első rész írásai Rawla úttörő, a liberalizmus alapkönyvének számító műve - az igazságosság elmélete - alapján foglalkoznak a modern politikai filozófia két legfontosabb tradíciójával, a haszonelvű és a szerződéselvű hagyományokkal, és ez a rész tartalmazza Rawls fejtegetéseit is a normatív elvek elgondolásáról és a disztributív igazságosság elveiről. A második rész az autonómia, a jogok és a politikai kötelezettségek fogalmait tárgyaló tanulmányokat tartalmaz, a befejező rész pedig a liberális politikai filozófiák kommunitariánus kritikáit érinti. A kötet záró tanulmánya ismét Rawlstól származik, aki megkísérel választ adni az elméletét ért bírálatokra, hangsúlyozva, hogy elmélete politikai, nem pedig metafizikai jellegű, és célja a kor politikai kihívására konzisztens választ adni. a kötet szerzői: Dworkin, Kymlicka, Nozick, Rawls, Raz, Sandel, Scanlon, Simmons, R. P. Wolff.

Thomas Hobbes - Leviatán
Thomas ​Hobbes a 17. századi filozófia egyik kulcsfigurája. Mesterműve, az 1651-ben írt Leviatán, a modern államelméletek alapműve. Leviatán a közakaratot képviselő állam, mégpedig az ésszerű polgári állam modellje, amelynek hatalma korlátlan, de csak addig, amíg valóban képes megvédeni azokat, akiknek a nevében és megbízásából fellép. Hobbes fejtegetéseiben a védelem és az engedelmesség kölcsönös összefüggéseit igyekszik részrehajlás és hajbókolás nélkül feltárni, mert ezek feltétlen szem előtt tartását az ember természetes mivolta, valamint a természeti és a pozitív isteni törvények egyaránt megkövetelik.

Fyodor Dostoevsky - Crime ​and Punishment
A ​dark and compelling study of a young intellectuel tempted towards crime through severe penury.

Emma Baumacher - A ​nácik története
Hogyan ​is kezdődött a nemzeti szocializmus története? Hitler valóban már a kezdetektől a párthoz tartozott, vagy csak kiteljesedésében segítette? Hogyan kerülhetett hatalomra a párt, és hogyan valósulhattak meg utópisztikus ideológiájának rémálmai? Milyen az utókor megítélése, és milyen utólagos bizonyítékok kerültek elő azóta a levéltárak titkosított anyagai közül? A párt történetéről beszámoló anyag nem csupán az NSDAP történetéről, hanem egy hosszú és bonyolult, vérzivataros időszakról, az európai és a német történelem fontos szeletéről ad látleletet.

John Lukacs - Demokrácia ​és populizmus
E ​könyvben azt hangoztatom - írja John Lukacs az amerikai demokráciáról s annak valami újszerű populizmusba hanyatlásáról elmélkedve -, hogy a régi "konzervatív" és "liberális" kategória szinte teljesen elavult. A "jobb-" és "baloldal" nem annyira, de egy tendencia ott is nyilvánvaló. A "baloldal" szinte mindenütt veszít vonzásából. Talán a jövőben a valódi törésvonal nem jobb- és baloldal, hanem kétfajta jobboldal között húzódik majd: egyes jobboldaliak összetartó hite a baloldaliak megvetése lesz, jobban gyűlölik a szabadelvűeket, mint amennyire szeretik a szabadságot, a velük szemben állók pedig jobban szeretik a szabadságot, mint amennyire félnek a liberálisoktól; a nacionalisták farkasszemet néznek a patriótákkal; az Amerika világuralmi feladatában hívők azokkal, akik nem hisznek ebben; a technikában és a gépesítésben bízók azokkal, akik a hagyományokra, a társadalmi konvenciókra támaszkodnak; a "fejlődés" támogatói azokkal, akik szeretnék megóvni a földet - összegezve: a haladásban nem kételkedők azokkal, akik megkérdőjelezik azt.

Ancsel Éva - Éthosz ​és történelem
A ​szerző új könyve szervesen kapcsolódik korábbi munkáihoz - különösen a Történelem és alternatívák, továbbá az Írás az éthoszról című esszéihez. Ezúttal is az etikum és a történelem érintkezési pontjait keresi - de új kérdéseket tesz fel és a tárgyalásba bevonja a mindennapiság témáját is. Indító problémája: az etikum ereje és erőtlensége. Az éthosz erejét a tett után jelentkező, többnyire néma, a nem szándékolt következményekért is felelősséget vállaló tudatban mutatja fel. erőtlenségének magyarázatát pedig az embert mozdító erők többféleségében látja. Kiemelkedő szerep jut a fejtegetéseiben annak a kérdésnek,hogy mi az etikum sorsa a történelmi határhelyzetekben, milyen utóélete van az ilyenkor tanúsított helytállásnak vagy gyöngeségnek. Az éthosz és a tudás, az emberismerés összefüggéseit vizsgálva jut el a mindennapok és az etikum, majd pedig a mindennapok és a történelem találkozásának, illetve ütközésének problémáihoz. Azt vizsgálja, mintegy közelnézetből, hogyan mutatkozik meg az a legegyszerűbb, leghétköznapibb szituációkban, s hogyan küzdenek meg az emberek a nagy történelmi földmozgások őket érintő következményeivel. A könyv a történelmi fordulatok utóéletét vizsgálva a jelen problémáihoz jut el, azt a sajátos "történelmi hallgatagságot" elemezve, amely akadályt jelent a nemzedékek közötti tapasztalatcserében, a múlt átörökítésében.

Karl Marx - Friedrich Engels - A ​német ideológia
TARTALOM Karl ​Marx: Tézisek Feuerbachról 5 Karl Marx és Friedrich Engels: A német ideológia. A legújabb német filozófia kritikája képviselőinek: Feuerbachnak, B. Bauernak és Stirnernek személyében és a német szocializmus kritikája különböző prófétáinak személyében 13 A legújabb német filozófia kritikája 15 Előszó 17 Feuerbach. A materialista és az idealista szemlélet ellentéte 19 A lipcsei zsinat 99 Szent Bruno 103 "Hadjárat" Feuerbach ellen 103 Szent Bruno szemlélődései a Feuerbach és Stirner közötti harcról 113 Szent Bruno a "Szent család" szerzői ellen 115 Utóhang "M. Hess"-hez 124 Szent Max 129 Az Egyetlen és az ő tulajdona 131 Ótestamentum: Az ember 134 Genezis, vagyis egy emberélet 134 Az Ószövetség ökomómiája 145 Az ókoriak 153 Az újkoriak 164 A konstrukciójában örvendező "Stirner" 218 A szabadok 227 Újtestamentum: "Én" 285 Az Újszövetség ökonómiája 285 A magával egyező egoista fenomenológiája vagy az igazolás tana 288 A Teológus János Jelenésekről "vagy az új bölcsesség logikája" 325 A tulajdoniság 365 A tulajdonos 383 Salamon Énekek Éneke vagy az Egyetlen 535 Apologetikus Kommentár 558 A lipcsei zsinat vége 567 II. kötet. A német szocializmus kritikája 571 Az igazi szocializmus 573 A "Rheinische Jahrbücher" vagy az igazi szocializmus filozófiája 577 Kommunismus, Sozialismus, Humanismus 577 Sozialistische Bausteine 595 Karl Grün: Die soziale Bewegung in Frankreich und Belgien vagy az igazi szocializmus történetírása 614 Saint-simonizmus 623 Fourierizmus 646 A korlátolt Cabet papa és Grün úr 657 Proudhon 672 A holsteini Dr. Georg Kuhlmann vagy az igazi szocializmus próféciája 674 Mellékeletek Karl Marx: A fenomenológia hegeli konstrukciója 689 Karl Marx: A polgári társadalom és a kommunista forradalom 690 Karl Marx: Feuerbachról 691 Friedrich Engels: Feuerbach 692 Függelék Jegyzetek 699 Életrajzi és könyvészeti adatok 745 Utószó 781

Vlagyimir Iljics Lenin - Az ​imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Schuld ​und Sühne
Der ​erste und vielleicht vollkommenste der fünf großen philosophischen Roman-Tragödien Dostojewskis. "Schuld und Sühne" ist zugleich ein Kriminalroman von atemberaubender Spannung.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Benedictus de Spinoza - Politikai ​tanulmány és levelezés
Jelen ​kötettel teljessé lett a magyar Spinoza. Spinoza műveinek kiadásánál az a meggyőződés vezetett bennünket, hogy a nagy holland gondolkodótól ma is van még tanulnivalónk. Ezért Spinoza műveit igyekeztünk viszonylag gyors egymásutánban az olvasó kezébe adni: az Etikát (1952), a Teológiai-politikai tanulmányt (1953), az Ifjúkori műveket (1956). E negyedik sorozatzáró kötetben a Politikai tanulmányt és a Levelezést nyújtjuk át az olvasónak. A Politikai tanulmány Spinoza időrendben utolsó, befejezetlenül maradt műve. A Tanulmány a politikai gondolkodás egyik klasszikus alkotása, a politikai demokratizmus elvi igazolása. Az ember elidegeníthetetlen jogait Spinoza egy évszázaddal Rousseau előtt védelmezte, abban a XVII. században, amelyben Európa-szerte inkvizícióval és üldözésekkel igyekezett a reakció a szabad gondolatot és beszédet elfojtani. A műnek magyarul eddig egyetlen kiadása volt, 1913-ban Rencz János fordításában jelent meg először.

Balázs Zoltán - A ​politikai közösség
A ​könyv politikaelméleti-politikafilozófiai munka, vagyis egyszerre nyújtja a nyugati hagyomány legfontosabb politikaelméleti fogalmainak az elemzését, hogy ezek révén a politikai közösség vagy társulás értelmét és lényegét is megragadja, és teremt keretet a bennük zajló folyamatok értékeléséhez. Abból a feltételezésből indul ki, hogy a politika gyakorlati és elvi feltételeinek megléte folytonos ellenőrzésre szorul, amelyet a politikai filozófia dolga elvégezni, tehát a politikai filozófia reflexió minden politikai közösség egyik legelemibb létfeltétele.

Covers_331666
Történelmi ​materializmus Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Történelmi ​materializmus
A ​Marxizmus-Leninizmus esti egyetem tankönyve

Végh Antal - Ölbeülni? ​Dorombolni?
A ​zsidókról és a sajtóról A népiekről és az urbánusokról Csurkáról és Csoóriról, Eörsiről és Konrád Györgyről A biróságról és az áőprodott levegőjű tárgyalótermekről Torgyánról és Antall Józsefről Gönz Árpádról és a köztársasági elnök március 15-i haknizásairól Kinyeri a következő választásokat? Lesz-e miniszterelnök Palotás Jánosból?

E. J. Bregelʹ - A ​polgári gazdaságtan új irányzatai és a mai kapitalizmus
Minden ​szociálökonómiai formációt meghatározott termelési viszonyokkal jellemzünk. Ez nemcsak az emberiség nagy történelmi korszakaira, a. termelési módokra (őskommunizmus, rabszolgatartó társadalom, régi ázsiai termelési mód, feudalizmus, kapitalizmus, kommunizmus) érvényes, hanem minden meghatározott társadalomalakulatra – fejlődésük valamennyi fázisában. A történelmi materializmus alapmeghatározásának tagadása, ha elvitatjuk a létezést egy meghatározott társadalomalakulat specifikus termelési viszonyaitól. A politikai gazdaságtan bírálatához előszavának híres passzusában, amelyben Marx a történelmi materializmus alapdefinícióját adja, nem arról van szó, hogy az emberek minden termelési módban meghatározott termelési viszonyokba lépnek, hanem: „Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba lépnek, termelési viszonyokba, amelyek anyagi termelőerőik meghatározott fejlődési fokának felelnek meg.” A könyv a mai kapitalizmus fejlődési jellegzetességeinek marxi alapokon való aktuális bírálata

Köpeczi Béla - Függetlenség ​és haladás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Matthew Arnold - Culture ​and Anarchy
My ​foremost design in writing this Preface is to address a word of exhortation to the Society for Promoting Christian Knowledge. In the essay which follows, the reader will often find Bishop Wilson quoted. To me and to the members of the Society for Promoting Christian Knowledge his name and writings are still, no doubt, familiar; but the world is fast going away from old-fashioned people of his sort, and I learnt with consternation lately from a brilliant and distinguished votary of the natural sciences, that he had never so much as heard of Bishop Wilson, and that he imagined me to have invented him. At a moment when the Courts of Law have just taken off the embargo from the recreative religion furnished on Sundays by my gifted acquaintance and others, and when St. Martin's Hall [iv] and the Alhambra will soon be beginning again to resound with their pulpit-eloquence, it distresses one to think that the new lights should not only have, in general, a very low opinion of the preachers of the old religion, but that they should have it without knowing the best that these preachers can do. And that they are in this case is owing in part, certainly, to the negligence of the Christian Knowledge Society. In old times they used to print and spread abroad Bishop Wilson's Maxims of Piety and Christianity; the copy of this work which I use is one of their publications, bearing their imprint, and bound in the well-known brown calf which they made familiar to our childhood; but the date of my copy is 1812. I know of no copy besides, and I believe the work is no longer one of those printed and circulated by the Society. Hence the error, flattering, I own, to me personally, yet in itself to be regretted, of the distinguished physicist already mentioned.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Kollekciók