Ajax-loader

'pszicholingvisztika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


China Miéville - Embassytown
Embassytown: ​a city of contradictions on the outskirts of the universe. Avice is an immerser, a traveller on the immer, the sea of space and time below the everyday, now returned to her birth planet. Here on Arieka, humans are not the only intelligent life, and Avice has a rare bond with the natives, the enigmatic Hosts - who cannot lie. Only a tiny cadre of unique human Ambassadors can speak Language, and connect the two communities. But an unimaginable new arrival has come to Embassytown. And when this Ambassador speaks, everything changes. Catastrophe looms. Avice knows the only hope is for her to speak directly to the alien Hosts. And that is impossible.

Covers_148375
A ​nyelvtudomány ma Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​nyelvtudomány ma
Szépe ​György: A nyelvtudomány ma Strukturális nyelvészet André Martinet: A nyelv kettős tagolódása (Terestyéni Ferenc) Zellig S. Harris: A strukturális nyelvészet módszerei (Antal László) Charles F. Hockett: Két leíró nyelvészeti modellről (Antal László) David G. Hays: A függőségi elmélet: formarendszer és néhány észrevétel (Iványi Tamás) Ruth M. Brend: A tagnémikus elmélet rövid áttekintése (Szépe György) Matematikai nyelvészet I.I. Revzin: A nyelvi modellek típusai (Nagy Ferenc) Yehoshue Bar-Hillel: Az algebrai nyelvészet (Antal László) A. V. Gladkij-I.A. Melcsuk: A matematikai nyelvészet fogalma (Antal László) Paul L. Garvin: A számítógép a természetes nyelv vizsgálatában (Antal László) Generatív nyelvészet Noam Chomsky: A nyelv formális természete (Pap Mária) Jerrold J. Katz: A generatív nyelvészet nyelvfilozófiája (Pap Mária) Sz. K. Saumjan: Az applikatív-generatív modellről (Antal László) J. D. Apreszjan-A.K. Zsolkovszkij-I.A. Melcsuk: A szókapcsolatok sokoldalú vizsgálatáról (Hunyadi László) A nyelv vizsgálatának egyéb aspektusai André Martinet: A nyelvfejlődés kutatásának szempontjai (Mártonfi Ferenc) Uriel Weinreich: Lehetséges-e strukturális dialektológia? (Antal László) B. A. Uszpenszkij: Strukturális nyelvészeti tipológia (Antal László) Victor H. Yngve: A mélységhipotézis (Pléh Csaba) Jozef Mistrík: Egzakt módszerek a stilisztikában (Havas Ferenc) A nyelvészet interdiszciplináris kapcsolatai Dell Hymes: A nyelv a társadalomban (Antal László) William Labov: A társadalmi folyamatok tükröződése nyelvi szerkezetekben (Kenesei István) George A. Miller: A pszicholingvisták (Büky Béla) Morris Halle-Kenneth N. Stevens: Beszédfelismerés: modell és kutatási program (Kenesei István) Jegyzetek

China Miéville - Konzulváros
Az ​ismert univerzum peremén, az Arieka nevű bolygón áll Konzulváros, ahol az emberek nemzedékek óta békésen élnek légburokba zárt diaszpórájukban. Az őshonos faj élő, szerves metropolisza az univerzum legkülönösebb teremtményeinek ad otthont, akikkel kizárólag a különleges adottságokkal rendelkező emberek, a konzulok képesek kommunikálni. Ariekán emberöltők óta minden a legnagyobb rendben zajlik, és Konzulváros éli a világtól elzárt gyarmatok békés, unalmas életét. Egészen addig, amíg egy újonnan érkező hajó és furcsa utasai fel nem borítják a megszokott egyensúlyt… Avice kislányként azt hitte, Konzulváros maga az egész a világ - aztán egyike lett azoknak a keveseknek, akik kijutottak a gyarmatosított űrbe, ahol különös hajók siklanak a mindennapi világ alatti térben. Mire visszatér egykori otthonába, már teljesen más szemmel nézi a valaha természetesnek vett furcsaságokat, és bármennyire is tiltakozik ellene, mégis központi szerepet játszik a bolygót megrengető eseményekben.

Huszár Ágnes - A ​gondolattól a szóig
Az ​alkalmazott nyelvészet résztudománya a pszicholingvisztika, ennek egyik legizgalmasabb feladata a beszédprodukció kutatása. A gondolat beszéddé formálódása olyan gyorsan zajlik, hogy az egyes történések sem a beszélők, sem a külső megfigyelők számára nem követhetők. A kísérletek is csak a folyamat egyes szakaszait képesek mesterségesen előidézni. A szerző által alkalmazott módszer - a hibaelemzés - segítségével betekinthetünk ennek a gyors és bonyolult folyamat szakaszaiba. A mindennapi beszéd hibáit, a nyelvbotlásokat elemezve megismerhetők a gondolattól a szóig vezető lépések, jellegzetességeik és sorrendjük. A beszédszándék megszületését a mentális lexikonban való keresés, majd a sorba rendezés követi. Közben persze néha hibázunk. Az eltitkolni akart gondolat kap kínos nyilvánosságot a freudi elszólásban, a félműveltség a malapropizmusban. A megszólalást közvetlenül megelőző szakaszban a mentális lexikonból előhívott szavak kerülhetnek a tervezettnél előbb, vagy később sorra, cserélhetnek helyet egymással. Az egyes szakaszok hibás működésének termékei a jellegzetes nyelvbotlások. A könyv adatgyűjteményét tanulmányozva az olvasó maga is rekonstruálhatja ezeknek az "üzemzavaroknak" a létrejöttét. Így tud meg egyre többet a beszélésnek, ennek a nagyon emberi tevékenységnek a folyamatáról. A könyv az első magyar nyelvű monográfia a beszédprodukció témaköréből. Az olvasó tájékozódhat belőle a kérdéskör tudománytörténeti hátteréről és beszéddel foglalkozó tudományok legújabb eredményeiről. A szerző saját kutatásai alapján a magyar nyelvű beszédfolyamat sajátosságairól is megfogalmaz következtetéseket. Huszár Ágnes szerző a tudományos kutatómunka mellett évek óta pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai kurzusokat vezet a Veszprémi Egyetem Tanárképző Karán és a Pécsi Tudomány Egyetem Nyelvtudományi Nyelvészeti Doktori Iskoláján. A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a nyelvészet, a pszichológia és a neurológia határterületén született, a beszédprodukcióval kapcsolatos új tudományos eredmények iránt.

Pléh Csaba - A ​társalgás pszichológiája
Életünk ​tele van társalgásokkal. Ismeretlenekkel, ismerősökkel, intim barátokkal, meghódításra váró fiúkkal, gonosz rendőrökkel mindig a szerepeket váltogató szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, közelebb kerülünk a másikhoz, vagy éppen elhidegülünk tőle. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás. A társalgás pszichológiája a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, irányítunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható összefoglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket - útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy csupán emberként foglalkoznak a kommunikációval. Pléh Csaba (1945) - A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja pszichológiatörténet, pszicholingvisztika és kognitív tudomány témákban. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központ vezetője. Több évtizede tanít, több száz tudományos cikket és több tucat könyvet írt, illetve szerkesztett.

Kállai János - Karádi Kázmér - Tényi Tamás - A ​térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája
Ez ​a könyv az ember archaikus természetének egyik, világunkban egyre inkább háttérbe szoruló oldalával, a téri tájékozódás pszichológiai szerepének vizsgálatával foglalkozik. A szerzők bemutatják azokat a folyamatokat, amelyek segítségével az emberi gondolkodás nélkülözhetetlen, ősi megnyilvánulásai, a mítoszok, a hallucinációk - személyiségünk jól védhető, rejtett, archaikus ismeretei - fenntartják a kapcsolatot a modern és az archaikus ember térre vonatkozó tapasztalatai között. E téma nélkülözhetetlen részeként tárgyalják a szerzők azokat az alapjelenségeket, melyek most, az agykutatás évtizedének végén, rendelkezésünkre állnak az agyműködésről.

Zentai István - A ​meggyőzés útjai
Könyvünk ​a meggyőzés pszichológiájával foglalkozik; olvasmányos és meggyőző tankönyvnek szánjuk. Az érveléstechnika és tárgyalástechnika mellett nagy mértékben támaszkodik a formális és informális logikára. A kommunikációs és vitakészség fejlesztése mind az egyetemek falai közt, mind a hétköznapi életben egyre nagyobb hangsúlyt kap. Éppen ezért számítunk azokra az olvasókra is, akik már némileg bizalmatlanok a könyvárusok standjain sorakozó, sikert, boldogulást, tökéletes és gyors érvényesülést ígérő könyvekkel szemben. Ezeket ugyanis e könyv nem ígéri, csupán hajlékony technikákra tanít.

Büky Béla - Egyed András - Pléh Csaba - Nyelvi ​képességek - fogalomkincs - megértés
Ha ​gondolatban 800-1000 évvel visszalépünk az időben - mondjuk a nemsokára 800. évfordulóját ünneplő első szövegemlékünk, a Halotti Beszéd korába -, akkor a maitól merőben eltérő anyanyelvi helyzettel találjuk magunkat szembe. Nem pusztán a mai szavak akkori megfelelőinek másféle hangzására vagy a szóanyag összetételére, az azóta elavult számos szóra, kifejezésre gondolunk, hanem például arra, hogy ebben a távoli időben vajon többet beszéltek-e az emberek egymással vagy kevesebbet. Bízvást állíthatjuk, hogy ekkoriban általában kevesebbet szóltak egymáshoz, de a lényeges különbség különösen abban van, hogy a mai, televíziót, rádiót, sőt sokszor a messziről hozzánk szűrődő tévé-, rádióhangokat hallgató emberhez viszonyítottan a régiek sokkal kevesebb emberi szót hallottak. Mindent összevéve a szónak sokkal nagyobb súlya volt, mint manapság.

Hadnagy Előd - Deres Anita - Gárdonyi Zsolt - A ​megértés táblázata
Vajon ​milyen kincs rejlik még különleges szépségű és felépítésű anyanyelvünkben? Hogyan ismerhető meg nyelvünk rendje által az ember érzelemvilága, lelkivilága? Gondoltál már arra, hogy ez az áldásos rend megteremtheti a harmóniát, a fejlődést és a felszabadulást a mindennapi gondok alól? Bemutatkozik a Megértés Táblázata, az -elem és -alom végű szavakból álló lélektérkép. A lélek nyelvén beszél és tanít. Páratlan szerkezete folytán kiválogatta számunkra azokat a szavakat, melyek közvetlen betekintést engednek az emberi lélek birodalmába. Segítségével mind a 42 lelkiállapotunkkal megismerkedhetünk. A Megértés Táblázatának szellemisége híd az ember nyelve és a lélek nyelve közt. Több, mint önismeret: lelkiismeret és Énismeret is.

Ismeretlen szerző - A ​pszicholingvisztikától a beszédtechnológiáig
A ​TINTA Könyvkiadó a „Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához” sorozat 128. kötetében az ELTE BTK Nyelvészeti Tudományos Diákkörének Alkalmazott Nyelvészeti Műhelye által 2010 decemberében rendezett hallgatói tudományos konferencia előadásainak írott változatát adja közre. A kötetben tizenkét tanulmány mutatja be az alkalmazott nyelvészet néhány hagyományos, ugyanakkor ma is aktuális kutatási területét. Az olvasó így többek között választ kaphat a következő kérdésekre: Mik a térképolvasás pszicholingvisztikai sajátosságai? Mi a szerepe a néma szüneteknek az iskolások spontán beszédében? Mik az elektronikus zenei terminológia rendezésének a fő kihívásai? Hogyan azonosítható egy személy a beszédének intenzitásszerkezete, valamint írott szövegének stiláris jellemzői alapján? Milyen nyelvi attitűdök jellemzik a marikat, és hogyan viszonyulnak az egységes irodalmi normához? A kötet emellett tartalmazza a hallgatói konferencia keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változatát is Zsilka János professzornak (1930–1999), az egykori Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék iskolateremtő vezetőjének szerves-dialektikus nyelvelméletéről és annak hatásairól. A nyelvészek, nyelvtanárok, valamint egyetemi és doktorandusz hallgatók mellett haszonnal tanulmányozhatja a kötetet minden érdeklődő olvasó, hiszen az alkalmazott nyelvészet – természetéből adódóan – közérdekű diszciplína.

Ismeretlen szerző - A ​kognitív szemlélet és a nyelv kutatása
Sohasem ​volt az ember számára akkora rejtély a nyelv, önmaga egyik leghétköznapibb képessége, mint a huszadik század végén, s talán sohasem volt még annyira fontos rejtély. Az elmúlt néhány évtized kutatásai ugyan jó néhány kérdésre izgalmas válaszokat adtak, de legalább annyi újat is felvetettek. A legalapvetőbb kérdések pedig továbbra is megosztják az érdeklődő és a szakértő nyelvhasználókat egyaránt. Mire használjuk a nyelvet elsősorban, mire való a nyelv? Jelentést átvinni egyik személyről a másikra, vagy a gondolat kifejezésére, netán egymás viselkedésének befolyásolására, vagy a kulturális tudás fenntartására és továbbvitelére? Hol van a nyelv? Az egyes beszélők fejében, a társadalom valamilyen közös tudatában, vagy csak virtuálisan létezik, in abstracto? Hány nyelv létezik? Számos, ahogy azt tapasztaljuk, vagy mindnyájan egyetlen emberi nyelvet beszélünk? Valójában mi a nyelv? Sajátos társadalmi gyakorlat, ennek absztrakt képmása, vagy biológiai rendszerek belső állapotainak összessége? A jelen kötet magyar kutatók írásait gyűjti össze, de születhetett volna bárhol a világon. Az alapkérdésekre nem adhat választ, de betekintést enged abba, milyen utakon kalandozik a tudomány a nyelv körül századunk utolsó évtizedében.

Pléh Csaba - A ​pszicholingvisztika horizontja
Pléh ​Csaba virtuóz módon tárgyalja a pszicholingvisztikát, ezt az új tudományágat, amely az Egyesült Államokban fejlődött ki, és a pszichológia, valamint a modern nyelvtudomány kapcsolatát kutatja. Először a tudományág létrejöttét, fejlődését mutatja be, majd főbb kategóriáit elemzi. A könyv második részében a legutóbbi években végzett ilyen irányú kísérleteket foglalja össze a szerző. Bemutatja, hogyan válik egyre központibb fogalommá a nyelv pszichológiájában is a jelentés problémája, s milyen hatást gyakorol a modern logika fejlődésére. Külön fejezet szól a szemantikai elemzésről. Ezek a modellek a számítástechnika, a nyelvészet és a pszichológia határán mozogva próbálják elemezni az emberi ismerettárat. A könyv elsősorban pszichológusokat, filozófusokat, nyelvészeket érdekelhet, de különös, úttörő témája miatt bátran ajánljuk minden érdeklődőnek.

Ismeretlen szerző - Az ​ezerarcú elme - Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára
A ​megismeréstudomány az egyik legfiatalabb, ugyanakkor legizgalmasabb kutatási terület, mely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint az emberi elme és az emberi természet megértését. E tudományág a pszichológia, a filozófia, a nyelvészet, a számítástechnika és a biológia találkozásából bontakozott ki az 1960-as években. Pléh Csaba e kutatási irányzat úttörői közé tartozik. Nemzetközileg elismert kutatásai mellett ő volt az, aki az első hazai kognitív tudományi műhelyeket megteremtette, s azóta is a magyar kognitív tudósok újabb és újabb generációinak tanítómestere. Hatvanadik születésnapja alkalmából volt és jelenlegi tanítványai, munkatársai ezzel a válogatással köszöntik - a nyelvelsajátítás, a nyelvi feldolgozás, a kétnyelvűség, az emlékezet, az észlelés, a kognitív fejlődéslélektan, az evolúciós pszichológia, a filozófia és a tudománytörténet területéről. Pléh Csaba érdeklődésének és kutatásainak sokoldalúságát tükrözi, hogy a kötet a megismeréstudomány összes területéről közöl írásokat, melyek egyben átfogó körképet is nyújtanak a ma Magyarországon folyó kognitív tudományi kutatásokról.

Steven Pinker - A ​nyelvi ösztön
Bár ​a nyelv csodálatos képesség, mely az élő fajok között egyedül a Homo Sapiens sajátja, mégsem ad okot arra, hogy az ember tanulmányozását elkülönítsük a biológia tudománytól, hiszen az állatvilágban egyáltalán nem kivételes az egyetlen fajra jellemző képesség. Bizonyos denevérfajok a repülő rovarokat a Doppler-effektuson alapuló hanglokáció segítségével cserkészik be. Bizonyos vándormadarak az év bármely időszakában ezer és ezer kilométeren keresztül a csillagok állása alapján navigálnak. A természet kimittudján mi mint a főemlősök egy faja veszünk részt, s az az egyedi produkciónk, képességünk, hogy a levegő kifújása közben moduláljuk a hangot, s így információt közlünk arról, hogy ki kinek mit csinál. A nyelv és a gondolkodás viszonyának tisztázása nem lehet teljes "A Nagy Eszkimó Szókincs Kacsa" említése nélkül, mely szerint az eszkimóknak négyszáz szavuk van a hóra. Ellentétben a közhidelemmel, az eszkimóknak nincs több szavuk a hóra, mint az angoloknak. Nekik sincs négyszáz szavuk, és nincs kétszáz sem, száz sem, de még negyvennyolc sem, sőt kilenc sem. Az egyik szótár kettőt említ. Még bőkezűen mérve is a szakértők talán ha egy tucatot tudnak összeszámolni, ám hasonló mércével mérve az angol (vagy akár a magyar) sem marad le nagyon: snow (hó), sleet (havaseső), slush (hókása), blizzard (hófúvás), avalanche (hógörgeteg), hail (jégeső), hardpack (hópáncél), powder (porhó), flurry (hóvihar), dusting (porhó) és legújabban a bostoni WBZ-TV-állomás meteorológusának sajátos szóhasználatában snizzling (hódara).

Pléh Csaba - A ​mondatmegértés a magyar nyelvben
A ​pszicholingvisztika egyik alapvető kérdése, hogy milyen szerepük van a megértésben a szigorúan nyelvtani tényezőknek (ragok, szórend) s a mondatokban megjelenített eseményekre vonatkozó tudásnak. A kötet az erre vonatkozó tucatnyi kísérlet bemutatását összekapcsolja azzal a problémával, hogy mennyire térnek el egymástól a különböző nyelvekben alkalmazott eljárások. A tipológiai felfogás szerint a magyarhoz hasonló szabad szórendű nyelvekben a mondatmegértés során döntéseink lokálisak, alapvetõen a ragokon alapulnak. A magyarban a feldolgozás során egy jellegzetes perspektívával élünk: azt várjuk el, hogy a nyelvtani alany a mondat elején álljon, s jelöljön élő cselekvőt. A tudás szerepéről a kisgyermekekkel folytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy nyelvünkben a konceptuális-lexikai tudás a grammatikához képest korán háttérbe szorul a mondatértelmezésben, ugyanakkor a kijelentések kapcsolásában a tudás jellegű mozzanatok jelentősége az életkorral nő. A könyv az érvelést több száz, a kísérletben is használt nyelvi példával s több tucat ábrával támasztja alá.

Nyelv__besz%c3%89d__%c3%8dr%c3%81s
Nyelv, ​beszéd, írás Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Nyelv, ​beszéd, írás
A ​pszicholingvisztika interdiszciplináris tudomány. Számos területén éppen napjainkban jönnek létre a fontos kutatási eredmények, amelyek a továbbfejlődés alapját biztosítják. Jelen tanulmánygyűjtemény egy sorozat első kötete. Olyan tanulmányokat gyűjtöttünk össze, amelyek empirikus kutatások eredményeivel járulnak hozzá a beszédtevékenység jobb megismeréséhez. A tanulmányok szerzőinek többsége a pszicholingvisztika vizsgálati területeinek aktív kutatója. Aktuális kutatásuk ismertetése révén az olvasó képet kap a beszédprodukció és a beszédpercepció folyamatairól. Olvashatunk a beszédviselkedésről egy- és kétnyelvűekkel folytatott kísérletek eredményei nyomán, valamint egyes tanulmányok rávilágítanak a második nyelvelsajátítás és az írott nyelv kérdéseire. Bízunk abban, hogy a fejezetek témái érdeklődésre tartanak számot, és hasznosnak bizonyulnak mindazok számára, akiket a beszédtevékenység mentális folyamatai kutatóként, oktatóként, hallgatóként további gondolkodásra ösztökélnek.

Gósy Mária - Pszicholingvisztika
A ​lélektan és a nyelvészet határterületein kialakult és önállóvá fejlődött tudomány, a pszicholingvisztika azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a nyelv használatával kapcsolatosak. A jelen kötet bemutatja, miként vagyunk képesek gondolatainkat beszédben kifejezni, vagy hogyan értjük meg a mások szavait, mondatait, hosszabb közléseit. Tárgyalja az anyanyelv elsajátításának menetét, az elméleti kérdésektől a magyar gyermek beszédének és beszédmegértésének fejlődéséig, gazdag példaanyaggal illusztrálva az egyes szakaszokat. A nyelv használatához szükséges a megfelelő szókincs, a szavak és nyelvi szabályok tárolásának szerkezete, az előhívás módozatai, amelyekről külön fejezet szól. A hazai és a nemzetközi szakirodalom áttekintése mellett a szerző saját kutatási eredményei is helyet kaptak a kötetben. Magyar nyelven hat évvel ezelőtt jelent meg a szerzőtől az első összefoglaló munka e témáról. Az azóta eltelt időszakban sok új eredmény látott napvilágot, ez indokolta az átdolgozást és a részletező, nagymértékű kibővítést. A kötetet ajánljuk a felsőoktatás számára, tanároknak és diákoknak, szakembereknek, a gyakorlatban dolgozóknak és a téma iránt érdeklődőknek egyaránt.

Ismeretlen szerző - Lexikai ​folyamatok egy- és kétnyelvű közegben
A ​Pszicholingvisztikai tanulmányok II. kötetének írásai megőrzik a korábbi kötet tematikus, szerkezeti elmeit: az I. fejezet az egynyelvű magyar beszéd létrehozásának, értésének kérdéseivel, a II. fejezet a kétnyelvűséggel, a III. fejezet a második nyelv tanulásával/elsajátításával foglalkozó tanulmányoknak ad helyet. A IV. (záró) fejezet az írott nyelvet – mind az anyanyelv, mind a második/idegen nyelv tekintetében – górcső alá vevő tanulmányoké. A tematikus és szerkezeti egység nem pusztán a folytonosságot kívánja demonstrálni. A kötetben helyet kapó, jobbára alap- és alkalmazott kutatásokat összegző tanulmányok a mai magyar társadalom számára sürgető megválaszolást igénylő nyelvi, nyelvészeti kérdések, témák elemzését vállalják fel hol közvetlen, hol közvetett módon.

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​a mentális lexikonról
A ​Tanulmányok a mentális lexikonról – Studies on the Mental Lexicon című kötet 6 fejezetre oszlik. A 17 magyar és 19 angol nyelvű tanulmány a pszicholingvisztika - ezen belül főleg a mentális lexikon – aktuális kérdéseivel foglalkozik magyar és nemzetközi kontextusban. A tanulmánykötet célja, hogy megismertesse az érdeklődőket a vezető kelet-közép- és egyes nyugat-európai kutatók legújabb eredményeivel. Az 1. fejezet a mentális lexikon összetételével, rendeződésével, a tárolási mechanizmusokkal foglalkozik. A tanulmányok a szószintű vizsgálatokat helyezik a középpontba: a szóasszociációs teszteket, a lexikai elérést, a szófelismerést és a tájnyelvi szavak tárolását. A 2. fejezet tanulmányai a többnyelvű környezetben felnövekvő gyermekek nyelvelsajátításával foglalkoznak. A szerzők rávilágítanak a gyermekkori többnyelvűség előnyeire és az elsajátítás közben felmerülő problémákra. A 3. fejezet központi témája a sikeres nyelvelsajátítás mind az első, mind pedig a második nyelv vonatkozásában. A 4. fejezet témája a beszédprodukció fejlődése: annak szerepe a fonológiai elsajátításban, zavarai a spontán beszédben zavaró körülmények között, a szimultán tolmácsolás folyamán. Az 5. fejezet a beszédpercepcióval foglalkozik. Olvashatunk a diszlexiás gyermekek tanulási nehézségeiről, továbbá arról, miként vezethetnek a beszédértés zavarai tanulási zavarokhoz. A második nyelv vonatkozásában a tanulmányok vizsgálják a szinkrontolmácsolás beszédpercepciót érintő kérdéseit, a magyar anyanyelvű németül és angolul tanuló gyermekek beszédészlelését, a nyelvek fonológiai percepcióját. A fejezet záró tanulmánya a színek kommunikációra tett hatásával foglalkozik. A 6. fejezet kitekintést nyújt az alkalmazott fonetika, a régi szövegek és a névadási szokások világába, valamint az informatika és a nyelvészet összefonódása által lehetséges szövegnyelvészeti számítógépes elemzéseket mutatja be. A kötetet ajánljuk nyelvészeknek, pszicholingvistáknak, második nyelvvel foglalkozóknak, egyetemi hallgatóknak és doktoranduszoknak, valamint mindazoknak, akik szeretnék jobban megismerni a mentális lexikon struktúráját és működését.

Lengyel Zsolt - Magyar ​asszociációs normák enciklopédiája I.
Az ​emberi agy anatómiai, fiziológiai szempontból egységes, ami nyelvi univerzálékban, a nyelvek strukturális azonosságában manifesztálódik, de nyelvtipológiai szempontok differenciálják ezt az egységességet. A mentális lexikon is egyszerre rendelkezik univerzális és nyelvtipológiai sajátosságokkal. Könyvünk egyszerre kívánja előmozdítani e két szempont jobb megismerését. Munkánk alapkutatás: további kutatási lehetőségeket biztosítva az elméleti nyelvészet, az általános és fejlődési pszicholingvisztika, a szociolingvisztika, a nyelvtörténet, a pedagógiai lingvisztika, az afáziológia és az igazságügyi nyelvészet számára. Az egyválaszos szóasszociációs technika a mentális lexikon (agyi szótár) kutatásának régóta használt eszköze, ám az utóbbi évtizedekben radikális változásokon ment keresztül, mert a mentális lexikon koncipiálásában egyre meghatározóbb a többdimenzionális hálószemlélet és a kisvilágok elmélete. A kötet 10-14 évesek anyagát mutatja be; 212665 szópéldányt és 10086 szótípust tartalmaz.

Ismeretlen szerző - Thienemann ​Tivadar és a mai szaktudományok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pszicholingvisztika
Pszicholingvisztika ​1-2. Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Pszicholingvisztika ​1-2.
A ​pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött. A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt. Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Ismeretlen szerző - Az ​alkalmazott nyelvészet integritásának kérdései
A ​TINTA Könyvkiadó a „Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához” sorozat 112. számában az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és az Alkalmazott Nyelvészet Szakos Hallgatói Érdekképviselete által 2009. november 26. és 27. között megrendezett Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Első Országos Találkozója elnevezésű tudományos hallgatói-oktatói konferencia válogatott előadásait adja közre. A konferencia elsődleges, napjainkban is aktuális témája az alkalmazott nyelvészet mint tudományos diszciplína definiálása volt, de emellett fontos célkitűzésként szerepelt, hogy a sokszínű előadások során kirajzolódjon az alkalmazott nyelvészet valóban hasznos volta és annak széles spektrumú alkalmazhatósági köre a társadalmi élet különböző területein (például egészségügy, igazságszolgáltatás, közigazgatás, közoktatás stb.). Jelen kötet 23 tanulmánya is e két központi téma köré rendeződve mutatja be az alkalmazott nyelvészet egyes klasszikus (idegennyelv-tanulás/-elsajátítás, nyelvterápia, nyelvtervezés, nyelvpolitika stb.), illetve újabb tudomány­területeit (pszicholingvisztika, szociolingvisztika, diskurzuselemzés, gender­nyelvészet, korpusznyelvészet, igazságügyi nyelvészet stb.). A kötetet haszonnal forgathatják olyan modern szemléletű nyelvészek, nyelvtanárok, egyetemi és doktorandusz hallgatók, továbbá azon inter­diszciplináris területek szakemberei (jogászok, politikusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, informatikusok stb.), akik úgy tekintenek az alkalmazott nyelvészetben rejlő lehetőségekre, mint amelyek alkalmasak nemcsak a társadalomban tapasztalt problémák feltárására, hanem azok orvoslására is.

Pléh Csaba - A ​lélek és a nyelv
Az ​Akadémiai Kiadó új ismeretterjesztő sorozatának célja rövid, lényegre törő, fogyasztható, ugyanakkor a tudomány mai állását tükröző, megalapozott, kiegyensúlyozott és tárgyilagos áttekintést adni egy-egy tudományágról, részterületről vagy éppen aktuális kérdésről. A sorozat enciklopédikus jelleggel, a tudományok teljességét átfogó módon kíván egy-egy zsebkönyvbe sűrítve alapvető ismeretekkel szolgálni elsősorban a laikus olvasó számára. A kötetek hazai szakértő szerzői garanciát jelentenek a megbízható és naprakész tudásra, miközben a modern arculat és az egységes, könnyen áttekinthető belső szerkezet a mai olvasó igényeihez igazodik. A Pont könyvek egyszerre támpont a tájékozódásban és kiindulópont az ismeretek elmélyítéséhez. Egy biztos pont korunk információözönében. Hogyan lesznek a hangokból szavak? Tényleg megértünk három szót másodpercenként? De akkor miért értjük félre egymást? Mert a pillanatnyi lelkiállapotunk alapján beszélünk? Mit hallunk a mondatok mögött? Mi a társalgás logikája? Hogyan bővítjük új szavakkal agyunk szótárát? Miért tanul meg egy kisgyerek olyan hamar beszélni? És egyáltalán: hogyan működik az agyunkban mindaz, amit beszédnek nevezünk? A Pont könyvek sorozat új darabja, A lélek és a nyelv érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Ismeretlen szerző - Strukturális ​magyar nyelvtan 3.
A ​Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek. A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Péter Csatár - Data ​Structure in Cognitive Metaphor Research
This ​collection of papers focuses on cognitive metaphor research (CMR) from the perspective of the current debate on linguistic data and evidence. The peculiarity of the book is that it reveals the causes that trigger the methodological problems of data handling in CMR. These problems include the identifiability of metaphors in discourse and the reliability of the methods of gathering metaphors such as linguistic intuition, discourse analysis, corpus analysis, and psycho-linguistic experiments. In order to overcome their weaknesses and to enhance their reliance, the papers argue, on the on hand, for the combination of different methods of gathering and evaluating data in CMR. On the other hand, the papers also point out that converging evidence cannot be obtained without constraining the compatibility of data stemming from different sources.

Pólya Tibor - Identitás ​az elbeszélésben
A ​történetek elbeszélése átszövi a mindennapi szociális interakcióinkat. A törtéenetk létrehozása mögött álló mentális folyamatok vizsgálatát csak a két évtizedes múltra visszatekintő narratív pszichológiai megközelítés kezdte el. A szerző empirikus vizsgálatok eredményei alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen kapcsolat van az elbeszélő személy tapasztalatainak minősége és az élettörténeti elbeszélésben érvényesülő narratív perspektíva között.

Navracsics Judit - A ​kétnyelvű gyermek
A ​kétnyelvűség hosszú évszázadokon át nem volt önálló diszciplína: vagy pszichológusok vagy nyelvészek foglalkoztak vele, sokszor pedig filozófusok elmélkedtek rajta. A 20. század elején kezdtek megjelenni a kétnyelvű gyermekek nyelvfejlődésének krónikái. Ezek eleinte pusztán leíró jellegűek, s az alanyok többnyire a megfigyelő gyermekei voltak. A leíró jellegű vizsgálódásokat később a pszicholingvisztikai jellegűek kezdték felváltani, de igazán gomba módra a 70-es évektől kezdtek szaporodni a kétnyelvűségi leírások – most már mind pszicho-, mind szociolingvisztikai aspektusból. Ezek azonban nem, vagy alig jutottak el a magyar olvasóhoz, pedig már nagy az érdeklődők tábora – nemcsak nyelvtanárok, hanem más foglalkozású, de idegen nyelveket beszélők is tájékozódni szeretnének –, hogy miként lehetne gyermekeiket kétnyelvűvé nevelni. Kötetünk egyetemi tankönyv, kutatóknak és diákoknak szól elsősorban, de a szülőknek is szeretne eligazítást adni a kétnyelvűvé válás lehetőségeiről, rávilágítani a kétnyelvűség előnyeire. A szerző a Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa. Számos tanulmányt közölt, több könyv társszerzője, az évente megjelenő Applied Linguistic Studies in Central Europe című sorozat szerkesztője.

Cs. Czachesz Erzsébet - Olvasás ​és pedagógia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács László - Fogalmi ​rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban
A ​kötet témája a mentális lexikon (agyi szótár): a mentális lexikon vizsgálatának lehetőségei és módszerei, valamint a mentális lexikonban tárolt egységek szerveződése. A mentális lexikon egységei nem egymástól függetlenül léteznek, hanem egymással kapcsolatot létesítve hálózatot alkotnak. Ezt a hálózatot két megközelítésben is vizsgálja a kötet: egyrészt hagyományos nyelvészeti módszerekkel, másrészt a napjainkban kibontakozóban lévő hálózatkutatás eszközeivel. A mentális lexikon hálózatainak vizsgálata nagy mennyiségű szóasszociációs adat gyűjtését és feldolgozását követeli meg. Hagyományos kutatási módszerekkel ez nem, vagy csak nehezen kivitelezhető, ezért a vizsgálathoz szükséges volt egy olyan szoftver megalkotása, amelynek segítségével szóasszociációs adatok gyűjthetők és részben automatikusan fel is dolgozhatók. A könyv részletesen bemutatja az ebből a célból megalkotott Agykapocs-rendszer működését, illetve az internet-felhasználóktól történő adatgyűjtés előnyeit és hátrányait. A gyűjtött adatok feldolgozásának példájaként a mentális lexikon szakmai szerveződését vizsgáljuk, a kapott adatokat terminológiai rendszerekkel is összevetve. A kötet egyrészt betekintést nyújt a mentális lexikon vizsgálatának és szerveződésének számos aspektusába, másrészt a nyelvészet területén új adatgyűjtési módszerrel is megismerteti az Olvasót.

Tran Duc Thao - A ​nyelv és a tudat
Mikor ​emelkedett ki az ember az állatvilágból? Melyik a tudat legkezdetibb stádiuma? A vietnami filozófus megkísérel választ adni ezekre a kérdésekre: szerinte megjelölhetünk egy pontot, még csak nem is szót vagy hangot, hanem egy mozdulatot, egy egyszerű gesztust - és kimondhatjuk, hogy amikor ez megjelenik, attól kezdve emberi tudatról beszélhetünk. Tételének igazolására Tran Duc Thao felhasználja az archeológia, az antropológia, a pszichológia, a gyermeknyelv bizonyítékait, mindent, ami alkalmasnak látszik arra, hogy megvilágítson valamit a történelem előtti idők titkaiból.

Ismeretlen szerző - Pszicholingvisztika ​és kommunikációkutatás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók